Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-10 / 238. szám
^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\sv^\\\\\\\\\\\\\^^^ Hogyan tanuljunk? A lauarok fogadóóráin és szülői értekezleten csaknem minden alkalommal elhangzik a következő kijelentés: „Any- nyit tanul az én gyermekem, s az iskolában mégsem ér el megfelelő eredményt.” Mi lehet ennek az oka? A legtöbb diák oly módon készül az órákra, hogy maga elé teszi a másnapi órarendet, az óráknak megfelelően 'szépen sorjában elkészíti az írásbeli házi feladatot. Amelyik tárgy nehezebben megy — lányoknak rendszerint a matematika, fiúknak a nyelv —, azzal hosszú ideig kínlódik, majd elfárad, kedvét veszti a sikertelenség láttán, végül úgy-ahogy elkészíti. Ha kicsit kényesebb, akkor félreteszi és másnap lemásolja valamelyik osztálytársának füzetéből óra előtt az iskolában. A szóbeli feladatot „bemagolja'’. Fejezeteket, bekezdéseket tanul. Az igyekvőbbek meg is próbálják elmondani. Az így tanuló gyerek sokszor órákat fordít a tanulásra, a tanítási órákon mégis keveset tud. A tanár pedig arra osztályoz, amit a tanuló produkál. Hogyan készüljön a tanuló helyesen az órákra? . A tananyagot azon a napon kell megtanulni, amelyik napon azzal az iskolában foglalkoztak. Ekkor még elevenen él a tanár magyarázata, az órán kapott vázlat még világosabb, mint az néhány nap múlva lesz. A tanulás emlékezés. Annál jobban emlékezünk valamire, minél többször felidézzük azt. Tanulásra vonatkozóan: minél többször átismételjük a tanulnivalót. Az órákon tanultakat tehát a tanuló felidézi aznap délután és azon a napon, amikor másnap órája lesz. Ekkor már csupán emlékező próbát kell tartania, csak fel kell frissítenie a megtanul*' takat. A tanulók általános gyakorlatától eltérően előbb a szóbeli anyagot kell megtanulni. A matematikai definíciókat, a nyelvtani szabályokat, a szavakat stb. A házi feladat ugyanis ezekre az ismeretekre épül fel. Ha már tisztában van az elméleti anyagrészekkel, az írásbeli feladat elvégzése könnyen megy. A szóbeli feladat elvégzése előtt helyes, ha a gyerek tanulmányozza azokat a feladatokat, melyeket az iskolában közös munkával készítettek. Majd az órán kapott vázlatot kiegészíti a tanár magyarázatával, a tankönyvben leírtakkal és mindazokkal az ismeretekkel, melyek a régebbi órákon hangzottak el, de logikailag ehhez az anyagrészhez kapcsolódik. Ily módon elkészíti „felelési tervét”. Előfordul az is, hogy a tanulók „számítóan” készülnek az órákra. Megpróbálják kiszámítani, hogy a feleltetés- ben mikor kerül rájuk ismét a sor. Ha valamelyik tárgyból „lefeleltek”, azt a tárgyat kevésbé tanulják, hiszen a következő órán igen kicsi a valószínűsége annak, hogy ismét feleltetik őket. Így képzelik ők — de a tanár néha próbát tesz, s egymás után több alkalommal is .felelteti őket. Hiszen a felelgetés nemcsak az anyag számonkérését jelenti, hanem a tanulás folyamatosságának ellenőrzésére is szolgál. A „számító" tanulóknál tehát a két felelet közötti időszakban csak formális a tanulás s a következő feleletnél hiányzik a megfelelő alap, ilyenkor fordul elő az az eset, hogy éppen arra az ,,egy kérdésre” nem tud kielégítően felelni. Ilyen „hézagok” támadhatnak abban az esetben is. ha az órán nem figyelt kellően a magyarázatra vagy ha figyelt is, de valamit nem értett elég világosan. A legtöbb tanuló társai előtt szégyelli megkérdezni a tanártól a számára értelmetlen anyagrészt. de négyszemközt sincs bátorsága megkérdezni, mert arra gondol, ha feltárja tudatlanságát, akkor azt „beszámítják a jegybe”. Pedig helytelenül gondolkoznak. Valamennyi tanár szívesen magyarázza meg többször is a nehezebben érthető részeket. Külön korrepetálási órákat is tart azok számára, akiknél valami hiányosságot tapasztalt. Sokszor egy ilyen kis ismeretlen elmaradás az egész tanév tanulmányi eredményét károsan befolyásolhatja. Az egy órára korlátozódott gátlások más órákra is kiterjedhetnek. A tanár nemcsak akikor figyeli a tanuló tudását, mikor „jegyre felelteti“. Figyelemmel kíséri azt is, hogy milyen aktívan vesz részt a tanítási óra közős munkájában. A felelőnek adott kérdés az egész osztálynak szól. Az órákon gyakran tapasztaljuk, hogy mikor a feltett kérdés után megnevezzük a felelő tanulót, az osztály többi tagja felsóhajt, hogy nem ő az „áldozat”. Figyelmük ellanyhul, nem gondolkodnak együtt a felelővel, Pedig ha figyelnének, észre kellene venniük a felelő esetleges hibás válaszait s ilyenkor helyesre kijavíthatnák azt. A tanár számon- tertja ezeket az apró megjegyzéseket. A magyarázat során is adódnak olyan témák, melyeket a diákok a már megtanultak vagy olvasmányaik alapján tudnak. Ebben az esetben is lehetőséget ad a tainár a hozzászólásra. Ha valamelyik növendéknél tapasztaljuk, hogy gyakori jelentkező, annak ttidását is hamarabb felismerjük, könnyebben osztályozzuk. Nem szabad tehát a tanulónak csupán a „jegyre való felelés“ lehetősé- 'gére támaszkod,niok. Mindig jelentkezzenek és mindig igyekezzenek megmutatni tudásukat. Sok tanuló valóban hosszú időt tölt el a tanulással. Vagy inkább mondjuk úgy, hegy hosszú ideig képes könyvei, füzetei mellett ülni — miközben máson jár az esze. A szülők és pedagógusok közös feladata ilyenkor megállapítani mi vonja el a gyermek gondolatait a tanulástól. Helytelen időbeosztás is sok nehézséget okoz. Némelyik tanuló az egész délutánt eltékozolja, majd este fáradt aggyal kezdi a nehéz szellemi munkát. Mások hajnali órákban kelnek, hogy tanuljanak. Igaz, hogy „pihenés, aztán jobban.fog az agy”, de ezek a tanulók amit megszereznek a vámon, elvesztik a réven. Már fáradtan érkeznek az iskolába. Míg társaik — öt-hat órára veszik igénybe ideg- rendszerüket, agyukat, a koránkelők a reggel tanuló diákok nyolc-tíz órát töltenek egyfolytában szellemi munkával. Idegeik tehát hamarabb kimerülnek, a tanításnak harmadik, negyedik óráján már csökken megfigyelő- képességük. Nem tudják figyelmüket úgy koncentrálni, mint az szükséges lenne, tehát kiesnek anyagrészek, melyeket osztálytársaik még fel tudnak fogni. Ezek a reggel tanuló diákok tévhitben ringatják magukat, több munkával kevesebbet végeznek, mint azok, akik helyes időbeosztással élnek. Ilyenkor, év elején még sok olyan tanuló akad, aki nem tartja be azt az aranyszabályt, hegy az első naptól kezdve rendszeresen tanulni, különben torlódik a tanulnivaló s a hiányokat egyre nehezebb lesz pótolni. A rossz jegyet több munkával lehet csak kijavítani, mint amennyi munkát jelentett volna a folyamatos tanulás. Az iskolában tanító pedagógusok minden lehetőséget megadnak ahhoz, hogy a tanulók jó bizonyítványt szerezzenek, a szülők feladata, hogy otthon ellenőrizzék, gyermekük ezekkel a lehetőségekkel hogyan él. M. L. A nőtanács, SZOT és SZÖVOSZ nőbizottság rendezte háztartási pályázatra 224 pályamű érkezett be. Feldolgozásuk folyik, mert a legjobb tapasztalatokat könyv formájában is kiadják. A pályaművek között lapozgatva, böngészve, rengeteg érdekes, figyelemre méltóan tanulságos gondolatot találhatunk. Sokan írnak például a taCsinos és kényelmes ruha a jövendő kismamáknak. Meglevő szoknya kibővítésével, 2—3 felsőrésszel az egész ruhatár kérdése egyszerűen megoldható 1 ^ VÍZSZINTES: 12. Hasznot halt í a tőkésnek. 13. Keresztülveré. 14. J Kicsiny ítőképző. 15. Eljárt felette ^ az idő. 16. Végrehajtó Bizottság, í 18. Nyakát szegi. 19. Tud. 21. ^ Agy velő, melyben a legkevesebb ^ az agy??? 24. Az önleplezés eleje, í 25. Távirati úton kér? 26. Gyü- á möles. 28. Napszak. ?9, A törökók * sapkája. 30. Az Etna belseje! 31. A taUaUUöszápcát karékosságról, s közülük most csak egyet — egy parasztasz- szonyt kívánunk idézni: „Az én jelszavam: takarékoskodj ! Igen nehéz a pénzzel bánni annak, aki nem szokta. Engem takarékosságra neveltek a szüleim. A férjem más nézeten volt. A házasélet megkezdése után mint két ellentét, álltunk egymással szemben. Én hangoztattam a takarékosság jelszavát, a férjem azt mondta, fösvény vagyok. Nagyon bántott, hogy ő mindig csak a mára gondol, a holnappal nem törődik, láttam, „nevelőmunkát” kell végeznem. Mivel igazi szerelmi házasságot kötöttünk, a nevelőmunkát is azzal a hangsúllyal kezdtem: „Ha igazán szeretsz, értem biztosan megteszed!” Gondolkodás nélkül felelte: „Érted mindent, kis feleségem.” Beszéltem neki a takarékosságról, mondtam, új házasoknál az első években könnyebb félretenni, amíg gyerek nincs, mondtam azt is, nem tudhatja az ember soha, hogy mi történik, amikor jól jönnek a megtakarított forintok. Az én kedves férjem csak hallgatott, néha bólogatott és azután azt mondta: „Nézd, kedvesem, mi, férfiak úgy vagyunk ezzel, hogy amíg akad pénz az erszényünkben — különösen a pirosakból — addig igen gavallérok vagyunk és nem ismerjük a takarékosságot. Hanem azt mondom, vedd át a mai naptól te a pénz kezelését és rád bízom az egész jövedelmünk beosztását.” Teltek, múltak az évek és minden hónapban háromszáz forintos betétet jegyeztettem a könyvembe egészen 1954-ig. Hetvenkét hónap alatt csak a tőke 21 600 forint volt! Akkor azután megszűnt a takarékosság. A férjem baleset következtében elvesztette a _ bal karját. Másfél esztendeig ^ gondozták kórházban, hogy az $ életét megmentsék és mi há- ^ rom gyerekkel a táppénzből $ éltünk. y ^ Mikor kigyógyult. nem ^ akartak neki olyan munka- ^ beosztást adni, amit fél kéz- ^ zel is el tud látni. Nagyon i el volt keseredve, különö- ^ sen, mert mikor megszűnt a ^ munkaviszonya, nem volt ^ jogos tovább laknunk a szol- ^ gálati lakásban. Borzalmas ^ gondba merült, hogy hova te- ^ szí a családot lakás nélkül. ^ Ekkor a kezébe adtam a ta- S karékkönyvet és azt mond- S tam: „Ne búsulj. veszünk í egy lakást és odamegyünk”. $ Habozva nézte a könyvben a $ betéteket és a végösszeget, ^ ami kamatokkal együtt 24 858 | forint volt. (Pataki Mária közlése) § 7>///////////////////////////////////Z//A $ Világosszürke Elaush-kabát köpenyszeru megoldással. Különösen szép a vállra boruló széles gallérfazon fajta. 55. Ünnepélyes alttust folytat. 56. Ja^on páratlan betűi. 57. Ami minden gyerekben egyforma?!? 59. Kiváló atlétanö. 61. A halak belső része! 62. Érsek Zoltán. 53. Illendő. 65. összekevert szíj. 57. Területmérték. 68. Befejeződött. 71. A mi irányunkba. FÜGGŐLEGES: 1. Előadói rövidítés. 2. G. M. ö. 3. Angol hosszmérték. 4. Komárom megyei község. 5. Patika (az első kockába kettős betű: GY). 6. A viz két partja! 7. A tetejére. 8. Arany-, ezüstműves. 9. És a többi. 10. Fegyvert használ. H. Olyan sportoló. aki az első fordulóban nem versenyez. 12. Zenei ielzés. 16. A hazai Haydn ünnepségek egyik színhelye volt. 20. Élősködő. 22. V. E. 23. Lassan _ a zenében. 24. E goista. 26. Bálna. 27. Kettős mássalhangzó. 20. Valamely gaztett elkövetésére rábírta. 33. Alarm. 34. Kukucskálnak. 35. Lukacsos törmelékkőzet. 40. A csomagolás súlya. 42. Igevégződés. 45. Ünnepelt művésznő. 47. Jár a szája. 49. Téli szükséglet. 50. Mohó. 52. Ismeretlen névjegy? 54. Gyakori fém. 58. szembe velem. 60. Riad. 63. I. E. N. 64. A svédek aprópénze. 66. A maszlagban van. 69. G. A. 70. Tóth Sándor. 72. Folyócska. Beküldendő az idézett vers címe. költője és a rejtvényben szereplő két verssor megfejtése: 1959. október 21-ig. A helyes megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki Az 195». szeptember 26-i számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése: ..Vannak ifjak, akik öreg kort érnek, s öregek, akik nem voltak fiatalok.” Könyvet nyertek: Tomasoczkv Mihályné, Nagykőrös. V„ Kalocsa B. u. 1. _ Keoes János, Százhalombatta. tanácsháza. — Szat- márv Agres, Gödöllő. Antalhegvi út 50. — Molnár Mihályné. Szeró- mártonkáta. Közéoerdő 958. — rabok János. Albertirsa. Honvéd 8. _ Dósai Ferenc, Cegléd. 1 kőczi űt 58. fszt. 3. — Wolf Júlia. Budaoest. Vili., Fűtő u. 3. I. 4. _ Willing Margit. Dunakeszi. Bern u. 3. _ Bódis Lajos. Veresegyház. M ogyoródi u. 20. — Gogola Aladár. Vác. Kert u. i2. A könyveket postán küldjük el. | A SZÜRETRŐL { A legszebb őszi munka a szüret — mondják. Szőlő, í must, murci, óbor — az járja most a szőlőkben. Sok költő í megénekelte már a szüret varázsát. Egyet a sok közül idé- \ zünk mai rejtvényünkben. íme a vers: ; Első sor: „Sötétzöld színű és tömött a tő”. ! Második sor: vízsz. 1. sor. 5 Harmadik sor: „Édesen lankad, érve csüggedő”. Negyedik sor: függ. 14. sor. ! A kóltö neve: vízsz. 42. sor. A vers címe: vízsz. 32. sor. Kenyeret vág. 36. Katonai ran® rövidítése. 37. Fóti Tamás. 38. I. L. 39. Francia táncterem ra végérő] hiányzik egy E-b,etű). 41. Ö. E. 44. Érdektelen, unalmas _ i smert német szóval. 46. Az árboc egy része. 48. Az egyetemen valamely kar élén álló tanár. 49. Díjszabás. 51. A legmagasabb férfi énekhang. 53. Színházi előadás Pásztor Árpád: MUZI lámpagyújtogatóig, a nádpálcával „oktató” tanártól a rozzant jószágát nyekergetö verklisig. Talán éppen azért is nyújt annyira maradandó élményt olvasóinknak, mert nagyszerű összehasonlítási alapot szolgáltat a régi Pest és a mára világvárossá fejlődött Budapest között. (Móra Ferenc Kiadó) — P — T alán egy kicsit merész a hasonlat: a Pál utcai fiúk édes-bús történetére emlékeztet Pásztor Árpád, az avatott tollú író most újból megjelent ifjúsági regénye. A Muzi, amit a szerző könyve címéül választott, nem más, mint az öreg Múzeum-kert. Egy egész külön kis világ, mondhatnám úgy is, gyermek- paradicsom. Hogy mi mindent lehetett csinálni ott? Stukkolni és luftmétázni, gombozni és - golyózni, rabló-pandúrt játszani és bújócskázni, egyszóval mindent, e.mi az akkori srácoknak a lehető legnagyobb boldogságot jelentette. A könyv hőse: Piki, ez a villogó fekete szemű, talpraesett, csupaszív, ugyanakkor ízig- vérig pesti srác, aki pajtásaival együtt a Múzeum-kertben tölti gyermekéveinek majdnem a felét. Játszanak önfeledten, megfeledkezve az őket körülvevő világ minden sanyarúsá- gáról. Csak a Muzi és a délutáni karaj kenyér meglegyen — a többi számukra nem foú- tos. Egyszóval hamisítatlan gyerekek, akik semmi csínytevéstől nem riadnak vissza, s még akkor sem vesztik el kedvüket, ha a Károlyi-palota lépcsőjének márványcsúszdá.ja kisebb-nagyobb lyukakat szaggat vásott nadrágjukon. A ma ifjú olvasói a könyv lapjain megismerkedhetnek a régi Pesttel, amelyről eddig néhány más ifjúsági regényt kivéve, legfeljebb ha nagyapáik meséiből hallottak. S ez a régi Pest olyan különös volt, hogy szinte hinni is nehé%: itt terült el a mai Budapest helyén. Az utcákon omnibuszok jártak, a város határa a mai Szent István kőrútnál végződött, s a Bazilika helyén Hs csupasz grund volt csupán... Pásztor Árpád gazdagon áradó mesélőkedvvel, dús fantáziával vezeti végig ifjú, gfpa- sóit a régi Vásáron, bemutatva annak életét. Közben sorra felvonultatja a régi Pest jellemző figuráit: a fiákerkocsistól a
