Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-10 / 238. szám

1959. OKTOBER 10. SZOMBAT

"'X'JCirleip

3

Hétköznapi pillanatképek

Zsámbok termelőszövetkezeti község életéből

Különös jelentősége van ---------------most minden napnak ebben az új termelőszövetkezeti községben. A belépési nyilatkozatot tavasszal aláírt egyéni parasztok ugyanis ezekben a napokban kezdik meg a közös munkát, s az igazi átalakulás tulajdonképpen most történik. Most, amikor *az egyéniben befejeződik a munka, a termelőszövetkezetben pedig napról napra több adódik.

N

em könnyű a kezdet, s különösen nem ilyen nagy termelőszövetkezetben, mint amilyen a zsómboki Petőfi is. Néha sikert sikertelenség, eredményt nehézség követ, de senki sem állíthatja, .hogy a napnak bármelyik órája is eredménytelenül telne el. Pillantsunk tehát be a termelőszövetkezeti község hétköznapi életébe, s kísérjük figyelemmel, milyen erőfeszítésekre van szükség, hogy az új, a haladó véglegessen győzzön.

Kora délelőtt 30 év körüli----------------------------tűzrőlpattant

menyecske kopogtat a termelőszövetkezet irodájának ajtaján. Az irodában az íróasztalnál fiatal, húsz év körüli fiatalember ül, s kérdőn tekint a belépőre.

— Azt szeretném megtudni

— mondja az köszönés után —, hogy széna helyett átvesznek-e répát vagy kukoricaszárat.

A fiatalasszony irul-pirul, egyik lábáról a másikra áll, mint, aki tudja, hogy kérdése, kívánsága „sántít” egy kicsit. De hát próba ^szerencse ...

— Szó sem lehet róla — válaszolja a fiatalember. — Van szénájuk, ugye?

— Van, hogyne lenne —

— mondja egyre jobban pirulva a menyecske.

— Ha azt akarjuk, hogy a szövetkezetben is tejeljenek a tehenek, szénát is kell nekik

■adni. Igaz?

—. Nem is azért kérdeztem, dehát olyan jó répatermésünk volt... — mentegetőzik a fiatalasszony.

— Megvesszük azt is, de a széna is kell — enged most már egy kissé a hivatalos hangból a fiatalember.

Az asszonyka jókedvűen nevetve perdül ki az ajtón, de még visszaszól.

— Jó lesz, ha holnap hozzuk a szénát?

Irtáshoz szükséges fogatokat anélkül, hogy akár egyet is elvennének a vetésből.

— Közösbe hoztuk a lovakat, most már nekünk kötelességünk a tagok számára is a szállításról gondoskodni — magyarázza az elnökhelyettes.

Talán még csak annyit, hogy a vasútállomás Túrán van — Zsámboktól 12 kilométerre.

A termelőszövetkezet

elnökhelyettesével a tanya- központba tartunk. Egy lovasszekér ér utol bennünket, amelyet húsz év körüli, napbarnított arcú fiatalember hajt — Kővágó István. Megáll mellettünk, s felülünk. Hogy Kővágó István új termelőszövetkezeti tag, az nyomban kitűnik az elnök kérdéséből is:

— No, Pista, hogyan érzed magad a szövetkezetben?

— Jól! — hangzik a rövid válasz.

— Ugye, mondtuk, ha megismered a szövetkezetei, nem kívánkozol el innen — mondja a fiatalember szavaira.

— Nem is azért akartam én elmenni az üzembe, mert a szövetkezettől féltem. Azt mondták, hogy nem lehetek kocsis, ezért úgy gondoltam, akkor inkább elmegyek — indokolja meg régebbi szándékát Kővágó István.

—. Aztán ki mondta ezt neked? — kérdezősködik az elnökhelyettes.

A fiú rándít egyet a vállán, s úgy válaszol.

— Azt beszélték, hogy a fiatalokra nem bíznak lovakat.

— Mesebeszéd ez, Pista, látod, te is fogatos vagy és ráadásul a magatok lovát hajtod — mondja Mezei elvtárs és barátságosan megveregeti a fiatalember vállát.

— Nem lesz semmi baj, csak így tovább — biztatja a fiút búcsúzásnál.

Kővágó Pista nagyapja 22 holdat adott a szövetkezetbe, egy pár lovat és gazdasági felszereléseket. Pista is marad a szövetkezetben — a föld mellett.

Mezei József elnökhelyet--------------------------tes és Csepeli János agronómus a tanyaközpontból érkeznek az irodába. A tagokat osztották be, ki hová menjen munkára. Az agronómus íróasztalhoz ül és bejegyzi egy füzetbe, ki hol dolgozik ma, az elnökhelyettes pedig az íróasztalnál ülő fiatalembertől érdeklődik, nincs-e valami elintéznivaló.

— Éppen most telefonáltak az állomásról, újabb három vagon trágya érkezett — mondja. Az elnökhelyettes szemei szinte szikrát vetnek, s dühösen mondja.

— Hogy ezek sem tudják előre jelezni, mikor érkezik a vagon. Az embereket nem vonhatom ki a vetésből.

Gondolkozik, majd kiadja az utasítást:

— Beszélj az állomásfőnökkel, hogy rakják ki a trágyát. Ha újabb vagon érkezik, azt is, mert nekünk most legfontosabb a vetés.

— Harminc hold spárgát telepítünk tavasszal és a szerződés szerint 95 vagon trágyát még az ősszel leszállít a vállalat — magyarázza nekem az elnökhelyettes. — Fogattal nem fizetődik ki a szállítás, vontató vagy teherautó kellene. Még ma szólunk a vállalatnak, hogy segítsenek ki bennünket.

Az íróasztalnál ülő fiatalember lebonyolítja a beszélgetést, s újabb ..kellemetlen” híre van az elnökhelyettes számára.

— Azt mondja az állomásfőnök, hogy 240 mázsa szén is érkezett.

— No, Csepeli elvtárs. most mit csináljunk? — fordul az agronómushoz.

Mindhárman ódakönyökölnek az agronómus által készített munkabeosztás fölé, s mégiscsak összeszedik a szál— Ott dolgozik a szövet------------------------------ kezeti brigád — mutat egy kisebb munkacsapat felé az elnök- helyettes, amint a tsz tanyájára érünk.

N

yomban meg is magyarázza, hogy a műszaki brigád tagjai jópáran olyan „ezermester féle” emberek.

— Nekünk szükségünk van az ilyen emberekre és meg is becsüljük őket — mondja Mezei István.

— Most mit csinálnak? — érdeklődöm.

— Szabad szállást a tehenek részére.

A szabad szállás bizony még elég „szabad”, mert sem oldala, sem teteje nincs még. A brigádtagok n tartóoszlopoknak ássák a gödröket. Amint elmondják, a teteje szalma lesz, oldalait szárral, náddal rakják körül.

— Ideiglenesen megfelel ez is — mondja Lapu György, aki egyébként tehenész, de szabad idejében segít a „műszaki” brigád tagjainak: Mezei, Istvánnak, Urbán Istvánnak, Urbán Andrásnak, Bajnóczi Andrásnak és Molnár Andrásnak.

Hogy valóban ideiglenesnek szánják a „műszaki” brigád „építészeti remekét", arról könnyű meggyőződni. A tanya szélén most építik a Váci Építőipari Vállalat emberei a felvonulási épületet. Tavasz- szal 102 férőhelyes szarvasmarha-istállót adnak át a termelőszövetkezetnek.

A Serkéshalom dűlőben-----------------------------az őszi árpát vetik a tsz-tagok. Ameddig a szem ellát, mindenütt fekete, azaz felszántott földek nyújtózkodnak. Nyolc lóvon- tatású vetőgép köröz a táblán. Előttük traktor tárcsáz, utánuk pedig lovakkal fogaséinak, boronáinak,

S

zázhatvan hold őszi árpát vetünk, s ahogyan látom, ma be is fejezzük — mondja az elnökhelyettes, miután széttekint a dűlőn.

Csepeli János agronómus a tábla másik részéről igyekszik hozzánk.

— A Körömi-brigádnál rendben megy a munka — tájékoztatja az elnökhelyettest, amikor hozzánk ér. — Itt azonban elfogyott a vetőmag

— folytatja.

A vetőkhöz közeledünk. A fogatok sorra leállnak, a „farosok” a mágiádéban a vetőmagot rendezák. Am némelyik vetügép ládájában annyi sincs már, hogy még egyet forduljanak.

— Itt kellene már lenni.

— Nem ő jön?

A tanyaközpont felé kémlelődnek az emberek, onnét várják a magszállitó kocsit.

— Mit csináljunk addig, amíg ideér? — tanakodnak.

Makádi István közbeszól:

— Amúgy is dél felé jár az idő, etessük meg a lovakat. Ha megérkezik a mag, korábban kezdünk.

Kifogják és kocsihoz kötik a lovakat. A tsz-tagok — mivel itt van az elnökhelyettes

— kihasználják az alkalmat, egyről-másról érdeklődnek. De van, aki az észrevételeit mondja el.

— Jobban meg kellene szervezni a munkát. Reggel is legalább egy óra elveszett, amíg megtudtuk, hogy hová megyünk dolgozni — mondja Mezei elvtársnak Makádi István.

Lénárt István közbeszól:

— Brigádokat kellene alakítani, úgy jobban menne a munka. A brigád tagjai állandóan együtt dolgoznának.

— Igazuk van, tagtársak — mondja az elnökhelyettes. — Hétfőn este közgyűlést tartunk, olt mondja el mindenki véleményét. Persze, a munka- szervezésen addig is javítunk.

— Ma délután mindenki megtudja, hogy holnap reggel hová kell mennie — szól közbe az agronómus.

Elbúcsúzunk a tagoktól, s már jó pár lépésnyire vagyunk, amikor Mezei elvtárs magához hívja az agronó- must.

— Bajnóczi bácsi helyett mást állítson be farosnak. Nenéz az öregnek egész nap a yetogép után járni — utasítja az ag.ronómust.

— Én is gondoltam már rá, de az öreg azt mondja, hogy a mai napot kibírja — válaszolja Csepeli János.

A tanyához még messze vagyunk, amikor feltűnik egy teli zsákkal megrakott kocsi. Amikor a dülőúton összetalálkozunk, Urbán András, a kocsis odaszól hozzánk:

— Na, ez már az utója — s a lovak közé csap.

Siet a vetőmaggal.

Délután közelebbről is--------------------megismerkedtem

a

zzal a tiatalember'el, aki kora délelőtt az irodában tartózkodott. Nem könyvelő a termelőszövetkezetben — mint ahogy ezt gondoltam —, hanem pártmunkás. Hegedűs Lászlónak hívják és könyvelő a Gödöllői Gépgyárban.

— Hatan tartózkodunk kinn a Gödöllői Gépgyárból a községben — mondja bemutatkozásunk után.

— Mit csinálnak itt? — érdeklődöm.

— Amire éppen szükség van, de leginkább felvilágosító munkát végzünk — válaszolja.

— Mikor és hol? — kérdezősködöm tovább.

— Egész nap, kint a házaknál — mondja tovább, s egy ívet vesz elő a zsebéből, amelyen tíz-tizenkét név sorakozik.

— Náluk még kint vannak a gazdasági szerek — mutatja az ívet —, ezért felkeressük őket és beszélünk velük, hogy mielőbb hozzák be.

— Hogyan fogadják a községbeliek a látogatásukat? — faggatom tovább.

— Egyre barátságosabban Látják az emberek, hogy nv mindig az igazat mondjuk, s

Serény munka folyik a végszerelő-műhelyben is. itt éppen a Hollandiának készülő magnetofon-mikrofonokat szerelik

f

ezért sokszor fel is keresnek ^ bennünket problémáikkal. |

— Milyen dolgok foglalkoz- ^ tátják most az embereket? ^

— Ma már kevesebb prob- ^

lámájuk van a szövetkezetig gazdálkodással kapcsolatban, ^ mint egy hónappal ezelőtt. Az ^ öregek főként a háztáji föld ^ és a szociális segély után ér- ^ deklődnek, a fiatalokat az ér- í dekli, hogy lesz-e olyan, jőve- J delem a szövetkezetben, mint- ^ ha üzembe mennének dolgoz-^ ni — magyarázza Hegedűs ^ elvtárs. , |

— Meg is tudnak válaszol-1 ni a szövetkezeti tagok kérdé- ? seire? — kérdezem végül.

— Nem grófi családból szár- ^

mázunk, ismerjük a munkás-^ és a parasztemlber életét, gond- ^ ját Megismertük a tsz-veze-^ tőség terveit, ismerjük az ^ alapszabályt, a különböző ren- ^ deleteket. Na, persze, az em- ^ bereket is — mondja a fiatal-^ ember. á

y

Kommunisták, akik segíte- ^ nek a zsámbokiaknak abban, ^ hogy ezekben a forradalmi na- £ pókban helyesen, okosan cse-^ lekedjenek. Hadd álljon itt a ^ nevük: Széphegyi Géza. Hege-^ düs László, Kocsis Ottó, Téré- ^ nvi József, Nagy Károly és | Gergely István. 2

Telnek a hétköznapok ésj--------------Zsámbokon is nap, jí

m

int nap erősödik, izmosodik^ a szövetkezeti mozgalom. Em- í

— J.

berek formálják új életüket,'/, emberek, akik néha-néha té- ^ vednek is és bosszankodnak í azon, ha nem úgy megy min- ^ den, mint ahogyan ők szeret- í nék. De mégis győzedelmes- \ kednek a nehézségek felett. \ Mihók Sándor í

t.

5-----------------------------------------§

S

zovjet művészek \

francia városokban :

*

Szovjet énekesek vendég- j szerepelnek másfél hónapon ; át francia vidéki városokban, j köztük Lyonban, Nizzában, ; Marseille-ben és Bordeaux- j ban is. Műsorukban orosz és í nemzetiségi népdalok szere- ; pelnek elsősorban.

_____________________________________S

Mintha évek óía ezt a munkát csinálnák, olyan ügyesen szerelik a telcrnnhallsatókat a betanított munkásnők. Bodnár Jánosné csoportvezető Pestről jár ki naponta, a leendő törzsgárda tagjai, a betanított munkások a környező községekben laknak

(Kép: Gábor Viktor)

/sXXX\XXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXvXX>S.XXXXXXXXXXX^XXXXXXX\XXXXXXXXX\XXXXXXXNXXXNXvXXXXXXXXNX

AZ ÉLET KÖVETELI ÍGY

A megyei pártbizottság agi- téciós és propaganda osztálya új módszert honosított meg munkájában. A járási agitá- ciós felelősök számára tartott értekezleten nem csupán a megyei elvtársak számoltak be, hanem járási munkatársakat is felkértek egy-egy napirendi pont megtartására. így került sor arra, hogy például az oktatási év előkészületeiről Árva József elvtárs, a budai járás agitációs és propaganda felelőse tartott tájékoztatót.

Árva József elvtárs elmondotta, hogy az elmúlt évben 141 tanfolyamból 129 fejéző- dött be sikeresen és mintegy 1650 pártmunkás tanult a szemináriumokon. Most 32 tanfolyammal többet szerveztek és 460 hallgatóval többen tanulmányozzák a marxizmus—le- ninizmust. Az üzemekben, hivatalokban nőtt a politikai érdeklődés az elméleti kérdések iránt. Rendkívül nagy hatással voltak az utóbbi időben a dolgozókra például a kongresszusi tézisek, Hruscsov elvtárs amerikai látogatása, a holdrakéta kilövése.

A tavalyi oktatási év sikerét elsősorban az biztosította, hogy az ideológiai képzés nem csupán a propagandisták ügye volt, hanem valamennyi párt- bizottsági és pártvezetőségi tagé. A budai járási párt-végrehajtó bizottság például az évfolyamán négy. a pártbizottság oedig két alkalommal tárgyalta meg az oktatást. Többször szerepelt a taggyűlések napirendjén is az ideológiai képzés ■x-’-wv-izsgálása.

A tavalyi r, tapasztalatok"' iltalánosítani kívánják és ezért az előkészítéshez időben, szervezetten kezdtek hoz

zá. Oktatási bizottságokat hoztak létre, amelyek a pártvezetőségek közreműködésével jó előre kiválogatták a propagandistákat és a szemináriumok, konferenciák hallgatóit. Az előkészítésből is kivette részét a járási apparátus. A vezetőségválasztó taggyűléseken is részletesen foglalkoztak az elméleti továbbképzéssel. Ennek eredménye, hogy amíg az időszerű kérdésekről 90 szemináriumot kívántak indítani, ehelyett 96 indul. A marxizmus— leninizmus tanfolyamból 40 helyett 47 szemináriumot szerveztek. Hat termelőszövetkezetben önálló oktatás, a többiben előadásos propaganda kezdődik. Megszaporodtak a szakosított tanfolyamok is.

A KISZ-szemináriumok előkészítésére is nagy gondot fordítottak. S bár a pártszervezetek nagy felelősséggel igyekeztek a fiatalok oktatását megszervezni, mégsem értek el még megfelelő eredményt. Mindösze 12 politikai kör és 21 világtérképe szeminárium indul. Ezeken kívül lesz még ifjúsági akadémia és kérdezz-felelek kör. A pedagógusok továbbfejlődésével sokoldalúan foglalkoznak.

Valamennyi oktatási formánál fontos feladatnak tartották a propagandisták helyes kiválasztását. Ennek köszönhető, hogy az idei oktatók olyanok, akiknek túlnyomó többsége már több év óta vezet szemináriumot, illetve konferenciát. Több mint 85 százalékuk gyakorlott propagandista. A propagandisták számára 'nép a nyár folyamán több napos tanfolymot tartottak, amelyen a

legfontosabb elméleti kérdéseket vitatták meg. Ezen a tanfolyamon nagy volt az aktivitás és lemorzsolódás helyett menet közben megszaporodott a hallgatók száma. A vezető beosztású dolgozók is szívesen vállalkoztak szemináriumok vezetésére és idén a vezetők többsége sem húzódozott a tanulástól.

Hasonló tapasztalatokról számoltak be a többi járásból is. Hangsúlyozták, hogy a járási, de a megyei vezetők példamutatása is rányomja az idei oktatási év indulására a bélyegét.

Többnyire a szervezésről, a tanfolyamok számáról, a hallgatók számáról esett szó. De ebben az esetben is elvi következtetést vonhatunk le a számokból. A nagy érdeklődés, a jelentkezők magas száma, a képzett, általános műveltséggel rendelkező propagandisták kiválogatása mintegy bizonyítéka annak, hogy ez évben megnő a pártoktatásban tanulók száma és az elmélyült, szünet nélküli tanulásban is javulás áll be. Ki akarna lemaradni a világpolitikai események megismerésében, kit ne érdekelne a mesterséges bolygók működése, s annak következményei? Mindenkinek fontos a két rendszer békés egymás mellett élése lehetőségének tanulmányozása, a napjainkban végbemenő szédületesen gyors és tömeges változások nyomon követése? És hogyan lehetne másképp elképzelni mindezek megértését. mint tanul""«:;!?

Sági Ágnes

í Egy épülő nagyüzemben,

ahol mar termelnek

Mint arról már beszámoltunk. Bugyi község szomszéd-* ! ságába, a Rádai-erdőbe telepítik a budapesti Telefongyár \ B-üzemét. Az épülő új nagyüzem híradástechnikai iparunk ! egyik legkorszerűbb létesítménye lesz. Kétezer munkást fog- ! lalkoztat majd. Á gyár „alapítói” — műszaki vezetők és éví- i tési szakemberek — ez év januárjában vették át az ittlevő ! féligkész épületeket. Most teljes ütemben folyik az épit- í kezés.

Jelenleg már 170 dolgozója van a születő nagyüzemnek, \ s néhány műhelyben már folyamatos termelés folyik.

S ...........—