Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
f^tüátí CEGLÉD, ALBERT IRS A, C EG LÉ D BE RC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRÉ III. ÉVFOLYAM. 228. SZÁM 1959. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK Az első osztályosok érdekében A nőtanács rendezésében a tanév megkezdése előtt ismertettük az első osztályba lépő tanulók szüleivel a gyermekekre váró problémák, megoldandó feladatok egy részét. Visszatekintve az elmúlt hetekre, megállapíthatjuk, hogy a szülők segítségével, a nevelés és tanítás kezdeti nehézségeit sikerrel oldottuk meg. Több szülő panaszolta, hogy gyermeke idegzetével „baj van'’, amióta iskolás lett. Nyugtalan, kapkodó, sőt a keze ügyébe kerülő tárgyak épségét is veszélyezteti „a kis ügyetlen”. Valóban tapasztalható ilyen jelenség azoknál a tanulóknál, akiknél az iskolai élet újszerűsége felfokozta tevékenységi vágyaikat és akaratukat. A feszült idegmunka és szokatlan szellemi tevékenység fejfájást, étvágytalanságot is válthat ki. Figyelmük a már megszokott mindennapi dologra sem összpontosul az eddig megszokott mértékben, és ezért követnek el apró-cseprő botlásokat, vagy ejtik ki kezükből a reájuk bízott edényt Bántalmazás, piron- gatás helyett, szerető megértéssel vegyük körül ilyenkor gyermekünket! Hiszen így is jobban izgul a kelleténél. A napokban megkezdődik az első osztályokban a hang- és betűismertetés, majd azt követően a hangösszevonás, vagyis az ismert betűk szótagokká, szavakká kapcsolásának és ezek értelmezésének időszaka. Az olvasásírás első, de legnehezebb lépései. Ezen időszakban kell .gyermekünk munkakedvét fokozni, bátorításunkkal önbizalmát erősíteni. Tapasztalatom szerint a következőkre kell vigyáznunk: Sohasem felejtsük el, hogy a gyermek szellemi befogadóképessége még e korban kisebb, mint a felnőtteké. Tehát lassabban tanul, mint a felnőttek. Az ismeretek bevésése, emlékezetben tartása még csekély. Ebből következik, hogy sokszor kell gyakoroltatni. Bírálatunkra ügyeljünk! Meg a gyenge eredmény mellett is találjunk dicsérni valót. Az áll»ndó hibáztatás csökkentheti gyermekünk munkakedvét, letöri önbizalmát, így a feladatoktól megretten, azokat terhesnek tartja. Akkor érzi jól magát, ha megszabadulhat, a benne kellemetlen érzést kiváltó, feladatoktól és környezettől. Ezért nenf szeret tanulni és jobban érzi magát az utcán, mint otthon. Gyakran előforduló eset az is, hogy ha a szülő mérges, vagy azt látja, hogy gyermeke mily önfeledten játszik, ilyenkor kényszeríti a tanulásra. Mindjárt kész a kérdés: elvégezted már a leckéd? Ne a hangulatunktól tegyük függővé, hogy tanuljon a gyermek, hanem egy előre meghatározott időt jelöljünk meg a feladatok elvégzésére és a család közös munkájának lebonyolítására. Ellenkező esetben arra gondolhat gyermekünk, hogy a szülő mérges, azért kell tanulnia. így a tanulást büntetésnek érzi. A feladatok elvégzése után pedig engedjük gyermeknek lenni, aki elgondolásai és adott lehetőségei szerint szabadon kiélheti vágyait játékaiban. összegezve az elmondottakat, arra törekedjünk nevelő- és tanító munkánk közben, hogy az tervszerű legyen. Szavainkat, cselekedeteinket a megértés szeretete, segíteniakarás jellemezze. Ennek révén gyermekünk munkakedve, önbizalma fokozódik és így biztos alapot szerez a további tanuláshoz. Buresch Vencel, a Földvári Károly iskola nevelője. Gimnazisták a határban Megérkezett az őszi betakarítás ideje. A határban mindenütt dolgozó parasztembereket látunk. Itt-ott szemünkbe tűnik egy-egy fiatalokból álló csoport is. Ha munkájuk teljesítménye nem is mindig éri el a felnőttekét, a lelkesedésben nincs hiány. A kora reggeli órákban egymás után futnak ki a teherautók és vontatÓK a gimnázium mellől, hogy a tanulókat a munkahelyekre vigyék. Hol a Kossuth, hol a Dózsa Népe termelőszövetkezetbe, hol pedig Csemőbe vagy Jászkarajenőre mennek. Bizonyára vannak közöttük olyanok is, akik az elmaradt tanításnak örülnek, de a többség nem ilyen. Tudják, hogy ilyenkor, amikor a betakarítás dandárja van, szükség van az ő munkájukra is, hozzá akarnak járulni dolgozó parasztságunk teljesítményéhez. A kapott pénz pedig jó lesz majd a legközelebbi kirándulásra. Andrási Gyula levelező Otthoni munkával is megkereshetnek 1200 forintot a háziasszonyok A helyőrség honvédéi, tisztjei, a meghívott szovjet vendégek családtagjaikkal, továbbá különböző szervek polgári képviselői meleg, baráti légkörben ünnepelték meg néphadseregünk napját. Az ünnepséget Csehi Tibor alezredes, a helyőrség parancsnoka nyitotta meg. Az üdvözlések után megállapította : „alakulataink egész személyi állománya a jól végzett munka tudatában ünnepli a néphadsereg napját, férfiasán helytállt a kiképzési év sok fáradságot követelő feladatainak elvégzésében”. Az ünnepi beszédet Pusztai Gyula alezredes tartotta. Kiemelte, hogy 111 évvel ezelőtt, 1848. szeptember 29-én a szabadságharcos magyar hadsereg a pákozd—sukorói csatában vívta ki első nagy győzelmét a haza függetlenségéért és a nép szabadságáért, a nemzet ellen törő ellenség felett. Mai hadseregünk is hús a nép húsából, vér a nép véréből, katonái, tisztjei a dolgozó nép gyermekei, pártunk nagyszerű politikájának követői — mondotta Pusztai elvtárs. Majd azzal fejezte be beszédét, hogy ünnepeljük a napot pártunkhoz, kormányunkhoz, a szocialista táborhoz való törhetetlen hűség és odaadás jegyében. Az ünnepség után egésznapos sport- és kultúrműsor következett: röplabda, birkózás. futball. A ceglédi Kossuth Építők SE női tornász- csapatának öt tagja: Füle Judit, Páncél Éva, Jacina Rozália, Horváth Izabella és Asztalos Marika nagyon szép tornamutatványával szórakoztatta a közönséget. Este kultúrműsor zárta az ünnepséget. A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat dolgozói az idén eddig 437 újítást adtak be. Ezek közül 266-ot elfogadtak, 281-et pedig bevezettek a gyártásba. A gyár dolgozóinak 170 000 forint újítási díjat fizettek ki, kísérleteikre 80 000 forintot fordítottak. Gyenei György igazgató és Virágh László művezető adta be eddig a legnagyobb újítást. Egy cseh esztergapadból négyorsós, öt műveletet végző esztergát készítettek. Az ő nevükhöz fűződik az angol maró is. Ezek évi 1 312 000 forint megtakarítást eredményeztek. Ezenkívül benyújtottak, többnyire a fizikai dolgozók, sok kisebb, százezer forintig terjedő megtakarítást eredményező újítást. Az újítások kivitelezésében sokat segítenek fizikai dolgozóinknak a technológiai osztály munkatársai és a műszaki szakemberek. Az év folyamán a gépszereldéből Varga Gergely, Buckó József, a dömper-szereidéből Kancsár József, Holló Ferenc, a lakatos- műhelyből Meleg István és Ismeri-e Ceglédet és tudja-e? ... hogy IS31-ben olyan nagy koleravész volt Cegléden, amely több mint ezer ember halálát okozta; ... hogy a városi tanácsháza 1893-ban lett kész és adták át rendeltetésének; ... hogy Cegléd a tengerszint felett kb. 100 méter magasan fekszik; ... hogy a századforduló alkalmával Cegléden még csak két gyógyszertár volt; ...hogy 1887-ben készült el a Beloiannisz, a Puskin és a Puskaporos utca kövezett járdája; ... hogy a Rákóczi út mai nevét 1902-ben kapta, Rákóczi hamvainak Rodostóból való hazaszállítása alkalmával. Addig a Rákóczi utat Vasút utcának hívták. A régi Rákóczi út a mai Thököly utca volt; ...hogy 1911. július 8-án kisebb arányú földrengés volt Cegléd környékén; ...hogy Kossuth Ferenc 18 évig volt Cegléd országgyűlési képviselője; ... hogy a házasságkötések száma az utóbbi években évi 400 körül volt; ... hogy a városban 13 600 lakószoba van; ... hogy a kisipari szövetkezetekben 1300 ember dolgozik. — R — HETI TOTO TANÁCSABGMÍ 10. Lanerossi—Milan. Az otthon játszó esa.pat valószínű mindkét pontot megszerzi 1 11. Limoges—Racing: Paris. Az otthon játszók még veretlenek, ezt meg is őrzik 1 12. Nimes _Nice. N imes jelenleg a legjobb formában levő csapat l 13. PVSK—Láng. A hazaiak győzelme várható 1 A pótmérkőzéseken az otthon játszók az esélyesek. Magyar nóta est október 1-én 8 órai kezdettel a Ceglédi Kossuth Étteremben. Fellép László Imre. a rádióból közismert magyar nóta énekes. Kíséri Farkas Elemér és népi zenekara. Ételkülön- legességek, halételek, minőségi borok, presszókávé. I A néphadsereg napjának megünneplése Cegléden László művezető horonyhúzó gépet készített. Amit eddig vésőgépen drágán és pontatlanul véstek, ezen a gépen gyorsan és pontosan el lehet végezni. Például a fogaskerék furatának belső bordázását. Nemrég állították üzembe Csizmás Lajos és Kernács István menetvágó gépét is, amelyet egy régi esztergapadból készítettek. Az új gép az eddigi 100—200-zal szemben egy műszak alatt 500—600 anyát, illetve csavart készít el. Ez évente 132 ezer forint megtakarítást eredményez. (Foto, szöveg: Ócsai) Bognár István művezető műszak előtt ellenőrzi a fent említett négyorsós eszterga-célgépet, mely egyszerre öt műveletet végez Tóth György, a forgácsolóműhelyből Hir János, Dékány Ferenc, az asztalosműhelyből Csilló Ferenc többszörös újítók adtak be értékes újítást, illetve vezettek be új munkamódszert. Egri Árpád adminisztrációs dolgozó a lánctalp papucs módosításával 802 000 forint megtakarítást ért el. Egri Árpád kézi formálás helyett gépi formálást alkalmazott. Egy másik nagy újítás most van bevezetés alatt. Virágh Kilenc hónap alatt 437 újítás — A TÁNCSICS Termelő- szövetkezetben szépen halad a burgonya szedése. 450 mázsára kötöttek szerződést a MÉK-kel, amit a 20 holdon termelt kisvárdai fajtából adnak át. — ELKÉSZÜLT a betonjárda Albertirsán, a közeljövőben k megtörténik a műszaki átadás Jis. Szépen halad a homok- J részi iskolaépítés is. Jelenleg ; 16-an dolgoznak ott, s a jövő j héten már a tetőszerkezet felrakására kerül sor. § — 47 TANULÓT szerződtetett járásunkban a KIOSZ és Sa járási tanács ipari előadója, í A tanulók többsége a lakosság £ ellátását szolgáló szakmákban, j mint például fodrász, szabó, 5 lakatos, kovács szerződött. 6 — A MAI NAPON megkezdi a DÁV a Csokonai, Irinyi, Urbán Pál, Csikós utca, Pesti és Összekötő út és a közbeeső utcák 220-as áramra való átkötését. — A CEGLÉDI Építőipari Ktsz megkezdte az abonyi tanácsháza felújítási munkálatait. k-vx.'x-x'wx.-vxx.x.'xx'x-cx.x.x.x.'v'vx.'v'x.'v'xx.'vx.x.'v'wwwwwww Madarassy József, a Ceglédi Vasutas örökif jú kapusa tippel a soronlevő mérkőzésekre: 1. Bp. Spartacus—Bp. Előre. A Budapesti Spartacus nagyon visszaesett formájában, az Előre még az Apaifi utcában is megszerzi mindkét pontot 2 2. VTTE—Debreceni VSC. Az otthon játszó újpestieknek a döntetlen is sikert jelentene X, 2 3. Diósgyőri Bányász—Borsodi Bányász. Sokkul nagyobb játékerőt képviselnek a sajószentpéteriek 2 4. Szolnok—Jászberény. A hazai csapat győzelme a valószínű 1 5. Nagybátony—Miskolc. A vendégcsapat minden valószínűség szerint elhozza mindkét pontot Nagybátonyból 2 6. Budafok—Sztálinváros. Lényegesen jobban szerepelt eddig a budafoki csapat, biztos győzelemre lehet számítani 1 1. Kaposvári MIB _Budai S partacus. A kaposváriak valószínű megszerzik első győzelmüket 1 8. Székesfehérvár__Komló. T örölve. 9. Bologna_Fiorentina. Minden részben jobb a vendégcsapat és győzni fog 2 minden tanítási nap. Látni,] hogyan tud írni-olvasni az ap-\ ró emberke, aki az iskolába-] járás előtt még a ceruzát sem i tudta jól a kezébe fogni — ez i a legnagyobb jutalma a pedagógusnak. — Nem lesz nehéz abba-] hagyni a tanítást az év végén] azzal a gondolattal, hogy: so-; ha többé? — Inkább a jövő szegtem- i berben lesz rossz, mikor majdi látom a gyerekeket iskolába; jönni, én meg csak — elme-] gyek mellette ... A mondat vége sóhajba fül- \ lad. De Banai Benő nem so-i káig időzik a szomorú gondo- , latoknál. — A munkát azért nem hagyom abba — mondja derül-] ve. — Van 3 hold és 778 négyszögöl földem, azzal beléptem a Hunyadi Termelőszövetkezetbe, ott fogunk dolgozgatni, i Növényeket „nevelek” ezentúl — fejezi be mosolyogva —, hogy a hivatásomnál maradjak. ts őzben azért, mintha gyal' núsan remegne a hangja. Nem olyan könnyű negyven év után „leszokni” az iskoláról! Mert akármilyen szép káposztafejeket, meg zöldpaprikákat „nevel” majd Banai tanító bácsi, azok nem fognak ilyen csillogó, hálás tekintettel visszanézni rá, mint ez a 32 emberpalánta . . . — Kell ágas, deres hajú, kék sze- LVJ mű bácsi Banai Benő, a Földvári Károly iskola 1. a osztályának tanítója. Ezerki- lencszáztizenkilenc október elsején — ma negyven éve — kezdte nevelői hivatásának gyakorlását és ez az év utolsó, amelyet az iskola falai között tölt. — Most 32 gyereket tanítok csak, de volt olyan esztendő is, 1920—21 körül, amikor 112 tanulóm volt. A IX. kerületi református iskolában tanítottam akkor 11. és III. osztályt összevonva. Nehéz idők voltak — emlékezik —, a pedagógusnak és tanulónak egyaránt. A \ négyszemélyes padokban ha- ] tan ültek, alig tudtak egymás- ; tói írni. ] — Ma minden egészen más \ — simogatja meg tekintetével \ a szöszke és barna buksikat. ] — Ezek a gyerekek kényel- ] mes, tiszta padokban, meleg i tanteremben tanulnak. Többet j is tudnak, mint a régiek. \ rj osszú idő negyven eszten- i 11 dó, sok mindent átélt ez- \ alatt Banai Benő. Az első vi- ! lágháborúban megsebesült, a 1] másodikban fogságba esett. {Utolsó tíz éve azonban szép \ volt. Ennyi ideje tanítja az el- \ sősöket ebben az iskolában. '} — A leghálásabb dolog az % elsősökkel való foglalkozás. '{ Fél évig nagyon sok baj van \ velük, de azután csupa öröm Negyven év a katedrán export perzsát pedig a tervezett 100 négyzetméter helyett 180-at tudunk szállítani. — Hazai értékesítésre is készítünk gyermekruhákat, bébikötényt, rendelésre kötött blúzt, kardigánt. Albertirsai takácsaink konyharuhákat, törülközőket szőnek. Ezeket saját boltunkban, Cegléden is árusítjuk. Tizenegy hold területen fűzvesszőt termelünk, ebből a szövetkezet 12 férfitagja bevásárló és két- fülű parasztkosarakat fon. Most vállaltuk el a zenei általános és a Hámán Kató iskola részére a köpenyek) készítését. A régi formától'{ eltérően elől gombolódnak * majd és a felső zseben mo- j nogram díszíti őket. — További tervek? — November 4-én, felsza- ! badulásunk ünnepén kiállí- ^ tást rendezünk a művelődé- í si házban. Meg akarjuk mu- \ tatni, hogy nem ok nélkül \ nyertük el a gyomai és hód- \ mezővásárhelyi mellett a \ „legjobb szövetkezet” nevet, \ készítményeink valóban ki- \ fogástalanok szépség és hí- < bátlanság szempontjából is. \ Fiatal leányainkkal is sze- j retnérik megkedveltetni a < kézimunkát ezen a kiállítá-; son keresztül, hogy minél; többen iratkozzanak be az í ősszel meginduló tanfolya- • mokra. Saját lakásuk díszí- j tésénél és kereseti forrás- I ként is hasznát vehetik, ha 1 olyan helyzetbe kerülnek, I hogy állandó munkára nem] mehetnek el otthonról. — Lehet itt keresni! —; zárja le beszélgetésünket Far- ; kas Karolin, aki szintén ré- j gi és szorgalmas .kesztyű-; kötője a háziipari vállalatnak. — Csak szorgalmasnak kell lenni és jó munkát végezni. Enélkül meg másutt sem boldogul az ember — szögezi le, táskájába téve a most készülő kacskaringós mintájú svédkesztyűt. Az irodába siet, felvenni ügyes munkája után kíérde- melt fizetését. Minden széket elfoglaltak a háziipari szövetkezet előszobájában a várakozók. Egyik-másiknak a keze most sem pihen, szorgalmasan kö- töget, hogy ez az idő se vesz- szék kárba. — Mire várnak? — kérdezem Tarkó Péternétől, aki a szövetkezet megalakulása, 1952 óta dolgozik a háziiparnak. — Ma kapjuk a fizetést. Múlt hónapban 1200 forintot kerestem — közli elégedetten. — Pedig férjem és két gyermekem is van. Jószágot is tartok. Igaz, hogy a tizenöt éves kislányom nemcsak a háztartásban, hanem a kézimunkában is segít. — Kik dolgozhatnak a szövetkezetnek? — érdeklődöm a közben odaérkező Megyeri Margittól, a vállalat elnöknőjétől. — Nagyrészt 50—70 éves kor közötti nőket veszünk fel és olyanokat, akiknek legalább két gyermekük van. Tíz alapító tagunk volt 1952- ben, ez emelkedett az elmúlt 7 év alatt ceglédber- celi, albertirsai, kőrös! és abonyi részlegeinkkel egjmtt 400 főre. Jönnének még sokan, de sajnos helyszűke miatt ez lehetetlen. Tizenegy felé vagyunk így is, csak ebben az egy városban. Külön helyeken vannak a varró, kesztyűkötő, összeállító, kosárfonó részlegeink és a raktáraink. Rákóczi úti szabászat! és átvételi boltunk olyan szűk, hogy gyakran az utcán kell várakozni dolgozóinknak. — Ennél több hiba nincs is szövetkezetünknél — folytatja mosolyogva. — Kitűnő munkát végeznek az asszonyok. Exportra készülő kesztyűinkből és perzsáinkból még egyet sem kaptunk vissza mint selejtkészítményt. Most, amióta versenyben vagyunk vidéki részlegeinkkel, 770 bébi- és gyermekruhára szóló negyedévi tervünket 1500-ra, kesztyűkötési tervünket 15 000 párról 20 000-re emeltük fel,