Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

f^tüátí CEGLÉD, ALBERT IRS A, C EG LÉ D BE RC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRÉ III. ÉVFOLYAM. 228. SZÁM 1959. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK Az első osztályosok érdekében A nőtanács rendezésében a tanév megkezdése előtt is­mertettük az első osztályba lépő tanulók szüleivel a gyermekekre váró problémák, megoldandó feladatok egy részét. Visszatekintve az el­múlt hetekre, megállapíthat­juk, hogy a szülők segítsé­gével, a nevelés és tanítás kezdeti nehézségeit sikerrel oldottuk meg. Több szülő panaszolta, hogy gyermeke idegzetével „baj van'’, amióta iskolás lett. Nyugtalan, kapkodó, sőt a keze ügyébe kerülő tárgyak épségét is veszélyezteti „a kis ügyetlen”. Valóban tapasz­talható ilyen jelenség azok­nál a tanulóknál, akiknél az iskolai élet újszerűsége fel­fokozta tevékenységi vágyai­kat és akaratukat. A feszült idegmunka és szokatlan szellemi tevé­kenység fejfájást, étvágy­talanságot is válthat ki. Figyelmük a már megszo­kott mindennapi dologra sem összpontosul az eddig megszokott mértékben, és ezért követnek el apró-csep­rő botlásokat, vagy ejtik ki kezükből a reájuk bízott edényt Bántalmazás, piron- gatás helyett, szerető megér­téssel vegyük körül ilyenkor gyermekünket! Hiszen így is jobban izgul a kelleténél. A napokban megkezdődik az első osztályokban a hang- és betűismertetés, majd azt követően a hangösszevonás, vagyis az ismert betűk szó­tagokká, szavakká kapcsolá­sának és ezek értelmezésé­nek időszaka. Az olvasás­írás első, de legnehezebb lé­pései. Ezen időszakban kell .gyer­mekünk munkakedvét fo­kozni, bátorításunkkal önbi­zalmát erősíteni. Tapaszta­latom szerint a következőkre kell vigyáznunk: Sohasem felejtsük el, hogy a gyermek szellemi befoga­dóképessége még e korban kisebb, mint a felnőtteké. Te­hát lassabban tanul, mint a felnőttek. Az ismeretek be­vésése, emlékezetben tartá­sa még csekély. Ebből kö­vetkezik, hogy sokszor kell gyakoroltatni. Bírálatunkra ügyeljünk! Meg a gyenge eredmény mellett is találjunk di­csérni valót. Az áll»ndó hibáztatás csökkentheti gyermekünk munkaked­vét, letöri önbizalmát, így a feladatoktól megretten, azokat terhesnek tartja. Ak­kor érzi jól magát, ha meg­szabadulhat, a benne kelle­metlen érzést kiváltó, felada­toktól és környezettől. Ezért nenf szeret tanulni és jobban érzi magát az utcán, mint ott­hon. Gyakran előforduló eset az is, hogy ha a szülő mérges, vagy azt látja, hogy gyerme­ke mily önfeledten játszik, ilyenkor kényszeríti a tanu­lásra. Mindjárt kész a kér­dés: elvégezted már a lec­kéd? Ne a hangulatunktól te­gyük függővé, hogy ta­nuljon a gyermek, hanem egy előre meghatározott időt jelöljünk meg a fel­adatok elvégzésére és a család közös munkájá­nak lebonyolítására. Ellenkező esetben arra gon­dolhat gyermekünk, hogy a szülő mérges, azért kell ta­nulnia. így a tanulást bün­tetésnek érzi. A feladatok el­végzése után pedig enged­jük gyermeknek lenni, aki el­gondolásai és adott lehető­ségei szerint szabadon kiél­heti vágyait játékaiban. összegezve az elmondotta­kat, arra törekedjünk ne­velő- és tanító munkánk köz­ben, hogy az tervszerű le­gyen. Szavainkat, cselekede­teinket a megértés szeretete, segíteniakarás jellemezze. En­nek révén gyermekünk mun­kakedve, önbizalma fokozó­dik és így biztos alapot sze­rez a további tanuláshoz. Buresch Vencel, a Földvári Károly iskola nevelője. Gimnazisták a határban Megérkezett az őszi betaka­rítás ideje. A határban minde­nütt dolgozó parasztembereket látunk. Itt-ott szemünkbe tű­nik egy-egy fiatalokból álló csoport is. Ha munkájuk telje­sítménye nem is mindig éri el a felnőttekét, a lelkesedésben nincs hiány. A kora reggeli órákban egy­más után futnak ki a teher­autók és vontatÓK a gimná­zium mellől, hogy a tanulókat a munkahelyekre vigyék. Hol a Kossuth, hol a Dózsa Népe ter­melőszövetkezetbe, hol pedig Csemőbe vagy Jászkarajenőre mennek. Bizonyára vannak közöttük olyanok is, akik az elmaradt tanításnak örülnek, de a több­ség nem ilyen. Tudják, hogy ilyenkor, amikor a betakarítás dandárja van, szükség van az ő munkájukra is, hozzá akar­nak járulni dolgozó parasztsá­gunk teljesítményéhez. A kapott pénz pedig jó lesz majd a legközelebbi kirándu­lásra. Andrási Gyula levelező Otthoni munkával is megkereshetnek 1200 forintot a háziasszonyok A helyőrség honvédéi, tiszt­jei, a meghívott szovjet ven­dégek családtagjaikkal, to­vábbá különböző szervek pol­gári képviselői meleg, baráti légkörben ünnepelték meg néphadseregünk napját. Az ünnepséget Csehi Tibor alezredes, a helyőrség pa­rancsnoka nyitotta meg. Az üdvözlések után megállapí­totta : „alakulataink egész személyi állománya a jól vég­zett munka tudatában ünnep­li a néphadsereg napját, fér­fiasán helytállt a kiképzési év sok fáradságot követelő fel­adatainak elvégzésében”. Az ünnepi beszédet Pusztai Gyula alezredes tartotta. Ki­emelte, hogy 111 évvel ez­előtt, 1848. szeptember 29-én a szabadságharcos magyar hadsereg a pákozd—sukorói csatában vívta ki első nagy győzelmét a haza független­ségéért és a nép szabadsá­gáért, a nemzet ellen törő el­lenség felett. Mai hadseregünk is hús a nép húsából, vér a nép véré­ből, katonái, tisztjei a dolgo­zó nép gyermekei, pártunk nagyszerű politikájának kö­vetői — mondotta Pusztai elvtárs. Majd azzal fejezte be be­szédét, hogy ünnepeljük a na­pot pártunkhoz, kormányunk­hoz, a szocialista táborhoz va­ló törhetetlen hűség és oda­adás jegyében. Az ünnepség után egészna­pos sport- és kultúrműsor kö­vetkezett: röplabda, birkó­zás. futball. A ceglédi Kos­suth Építők SE női tornász- csapatának öt tagja: Füle Ju­dit, Páncél Éva, Jacina Ro­zália, Horváth Izabella és Asztalos Marika nagyon szép tornamutatványával szórakoz­tatta a közönséget. Este kultúrműsor zárta az ünnepséget. A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat dolgozói az idén eddig 437 újítást adtak be. Ezek közül 266-ot elfogadtak, 281-et pedig bevezettek a gyártásba. A gyár dolgozói­nak 170 000 forint újítási dí­jat fizettek ki, kísérleteikre 80 000 forintot fordítottak. Gyenei György igazgató és Virágh László művezető adta be eddig a legnagyobb újí­tást. Egy cseh esztergapadból négyorsós, öt műveletet végző esztergát készítettek. Az ő nevükhöz fűződik az angol maró is. Ezek évi 1 312 000 fo­rint megtakarítást eredmé­nyeztek. Ezenkívül benyújtottak, többnyire a fizikai dolgozók, sok kisebb, százezer forintig terjedő megtakarítást ered­ményező újítást. Az újítások kivitelezésében sokat segíte­nek fizikai dolgozóinknak a technológiai osztály mun­katársai és a műszaki szak­emberek. Az év folyamán a gépszereldéből Varga Ger­gely, Buckó József, a döm­per-szereidéből Kancsár Jó­zsef, Holló Ferenc, a lakatos- műhelyből Meleg István és Ismeri-e Ceglédet és tudja-e? ... hogy IS31-ben olyan nagy koleravész volt Ceglé­den, amely több mint ezer ember halálát okozta; ... hogy a városi tanácshá­za 1893-ban lett kész és adták át rendeltetésének; ... hogy Cegléd a tenger­szint felett kb. 100 méter magasan fekszik; ... hogy a századforduló alkalmával Cegléden még csak két gyógyszertár volt; ...hogy 1887-ben készült el a Beloiannisz, a Puskin és a Puskaporos utca köve­zett járdája; ... hogy a Rákóczi út mai nevét 1902-ben kapta, Rákó­czi hamvainak Rodostóból való hazaszállítása alkalmá­val. Addig a Rákóczi utat Vasút utcának hívták. A ré­gi Rákóczi út a mai Thököly utca volt; ...hogy 1911. július 8-án kisebb arányú földrengés volt Cegléd környékén; ...hogy Kossuth Ferenc 18 évig volt Cegléd országgyűlé­si képviselője; ... hogy a házasságkötések száma az utóbbi években évi 400 körül volt; ... hogy a városban 13 600 lakószoba van; ... hogy a kisipari szövet­kezetekben 1300 ember dol­gozik. — R — HETI TOTO TANÁCSABGMÍ 10. Lanerossi—Milan. Az otthon játszó esa.pat való­színű mindkét pontot meg­szerzi 1 11. Limoges—Racing: Paris. Az otthon játszók még veretle­nek, ezt meg is őrzik 1 12. Nimes _Nice. N imes jelenleg a legjobb formá­ban levő csapat l 13. PVSK—Láng. A hazaiak győzelme várható 1 A pótmérkőzéseken az otthon játszók az esélyesek. Magyar nóta est október 1-én 8 órai kez­dettel a Ceglédi Kossuth Étteremben. Fellép László Imre. a rádióból közismert magyar nóta énekes. Kíséri Farkas Elemér és népi zenekara. Ételkülön- legességek, halételek, minőségi borok, presszó­kávé. I A néphadsereg napjának megünneplése Cegléden László művezető horonyhúzó gépet készített. Amit eddig vésőgépen drágán és pontat­lanul véstek, ezen a gépen gyorsan és pontosan el le­het végezni. Például a fo­gaskerék furatának belső bordázását. Nemrég állítot­ták üzembe Csizmás Lajos és Kernács István menetvágó gé­pét is, amelyet egy régi esz­tergapadból készítettek. Az új gép az eddigi 100—200-zal szemben egy műszak alatt 500—600 anyát, illetve csa­vart készít el. Ez évente 132 ezer forint megtakarítást eredményez. (Foto, szöveg: Ócsai) Bognár István művezető műszak előtt ellenőrzi a fent említett négyorsós eszterga-célgépet, mely egyszerre öt műveletet végez Tóth György, a forgácsoló­műhelyből Hir János, Dékány Ferenc, az asztalosműhelyből Csilló Ferenc többszörös újí­tók adtak be értékes újítást, illetve vezettek be új mun­kamódszert. Egri Árpád ad­minisztrációs dolgozó a lánc­talp papucs módosításával 802 000 forint megtakarítást ért el. Egri Árpád kézi for­málás helyett gépi for­málást alkalmazott. Egy másik nagy újítás most van bevezetés alatt. Virágh Kilenc hónap alatt 437 újítás — A TÁNCSICS Termelő- szövetkezetben szépen halad a burgonya szedése. 450 má­zsára kötöttek szerződést a MÉK-kel, amit a 20 holdon termelt kisvárdai fajtából ad­nak át. — ELKÉSZÜLT a betonjár­da Albertirsán, a közeljövőben k megtörténik a műszaki átadás Jis. Szépen halad a homok- J részi iskolaépítés is. Jelenleg ; 16-an dolgoznak ott, s a jövő j héten már a tetőszerkezet fel­rakására kerül sor. § — 47 TANULÓT szerződte­tett járásunkban a KIOSZ és Sa járási tanács ipari előadója, í A tanulók többsége a lakosság £ ellátását szolgáló szakmákban, j mint például fodrász, szabó, 5 lakatos, kovács szerződött. 6 — A MAI NAPON megkez­di a DÁV a Csokonai, Irinyi, Urbán Pál, Csikós utca, Pesti és Összekötő út és a közbe­eső utcák 220-as áramra való átkötését. — A CEGLÉDI Építőipari Ktsz megkezdte az abonyi ta­nácsháza felújítási munkála­tait. k-vx.'x-x'wx.-vxx.x.'xx'x-cx.x.x.x.'v'vx.'v'x.'v'xx.'vx.x.'v'wwwwwww Madarassy József, a Ceglédi Vasutas örökif jú kapusa tippel a soronlevő mérkőzésekre: 1. Bp. Spartacus—Bp. Előre. A Budapesti Spartacus nagyon visszaesett formájában, az Előre még az Apaifi utcában is meg­szerzi mindkét pontot 2 2. VTTE—Debreceni VSC. Az otthon játszó újpestieknek a döntetlen is sikert jelentene X, 2 3. Diósgyőri Bányász—Borsodi Bányász. Sokkul nagyobb játékerőt kép­viselnek a sajószentpéteriek 2 4. Szolnok—Jászberény. A hazai csapat győzelme a való­színű 1 5. Nagybátony—Miskolc. A vendégcsapat minden valószí­nűség szerint elhozza mindkét pontot Nagybátonyból 2 6. Budafok—Sztálinváros. Lényegesen jobban szerepelt ed­dig a budafoki csapat, biztos győzelemre lehet számítani 1 1. Kaposvári MIB _Budai S partacus. A kaposváriak valószínű meg­szerzik első győzelmüket 1 8. Székesfehérvár__Komló. T örölve. 9. Bologna_Fiorentina. Minden részben jobb a vendég­csapat és győzni fog 2 minden tanítási nap. Látni,] hogyan tud írni-olvasni az ap-\ ró emberke, aki az iskolába-] járás előtt még a ceruzát sem i tudta jól a kezébe fogni — ez i a legnagyobb jutalma a peda­gógusnak. — Nem lesz nehéz abba-] hagyni a tanítást az év végén] azzal a gondolattal, hogy: so-; ha többé? — Inkább a jövő szegtem- i berben lesz rossz, mikor majdi látom a gyerekeket iskolába; jönni, én meg csak — elme-] gyek mellette ... A mondat vége sóhajba fül- \ lad. De Banai Benő nem so-i káig időzik a szomorú gondo- , latoknál. — A munkát azért nem ha­gyom abba — mondja derül-] ve. — Van 3 hold és 778 négy­szögöl földem, azzal beléptem a Hunyadi Termelőszövetke­zetbe, ott fogunk dolgozgatni, i Növényeket „nevelek” ezentúl — fejezi be mosolyogva —, hogy a hivatásomnál marad­jak. ts őzben azért, mintha gya­l' núsan remegne a hang­ja. Nem olyan könnyű negy­ven év után „leszokni” az is­koláról! Mert akármilyen szép káposztafejeket, meg zöldpap­rikákat „nevel” majd Banai tanító bácsi, azok nem fognak ilyen csillogó, hálás tekintettel visszanézni rá, mint ez a 32 emberpalánta . . . — Ke­ll ágas, deres hajú, kék sze- LVJ mű bácsi Banai Benő, a Földvári Károly iskola 1. a osztályának tanítója. Ezerki- lencszáztizenkilenc október el­sején — ma negyven éve — kezdte nevelői hivatásának gyakorlását és ez az év utolsó, amelyet az iskola falai között tölt. — Most 32 gyereket tanítok csak, de volt olyan esztendő is, 1920—21 körül, amikor 112 ta­nulóm volt. A IX. kerületi re­formátus iskolában tanítot­tam akkor 11. és III. osztályt összevonva. Nehéz idők voltak — emlékezik —, a pedagógus­nak és tanulónak egyaránt. A \ négyszemélyes padokban ha- ] tan ültek, alig tudtak egymás- ; tói írni. ] — Ma minden egészen más \ — simogatja meg tekintetével \ a szöszke és barna buksikat. ] — Ezek a gyerekek kényel- ] mes, tiszta padokban, meleg i tanteremben tanulnak. Többet j is tudnak, mint a régiek. \ rj osszú idő negyven eszten- i 11 dó, sok mindent átélt ez- \ alatt Banai Benő. Az első vi- ! lágháborúban megsebesült, a 1] másodikban fogságba esett. {Utolsó tíz éve azonban szép \ volt. Ennyi ideje tanítja az el- \ sősöket ebben az iskolában. '} — A leghálásabb dolog az % elsősökkel való foglalkozás. '{ Fél évig nagyon sok baj van \ velük, de azután csupa öröm Negyven év a katedrán export perzsát pedig a ter­vezett 100 négyzetméter he­lyett 180-at tudunk szállí­tani. — Hazai értékesítésre is ké­szítünk gyermekruhákat, bé­bikötényt, rendelésre kötött blúzt, kardigánt. Albertirsai takácsaink konyharuhákat, törülközőket szőnek. Ezeket saját boltunkban, Cegléden is árusítjuk. Tizenegy hold területen fűzvesszőt terme­lünk, ebből a szövetkezet 12 férfitagja bevásárló és két- fülű parasztkosarakat fon. Most vállaltuk el a zenei ál­talános és a Hámán Kató iskola részére a köpenyek) készítését. A régi formától'{ eltérően elől gombolódnak * majd és a felső zseben mo- j nogram díszíti őket. — További tervek? — November 4-én, felsza- ! badulásunk ünnepén kiállí- ^ tást rendezünk a művelődé- í si házban. Meg akarjuk mu- \ tatni, hogy nem ok nélkül \ nyertük el a gyomai és hód- \ mezővásárhelyi mellett a \ „legjobb szövetkezet” nevet, \ készítményeink valóban ki- \ fogástalanok szépség és hí- < bátlanság szempontjából is. \ Fiatal leányainkkal is sze- j retnérik megkedveltetni a < kézimunkát ezen a kiállítá-; son keresztül, hogy minél; többen iratkozzanak be az í ősszel meginduló tanfolya- • mokra. Saját lakásuk díszí- j tésénél és kereseti forrás- I ként is hasznát vehetik, ha 1 olyan helyzetbe kerülnek, I hogy állandó munkára nem] mehetnek el otthonról. — Lehet itt keresni! —; zárja le beszélgetésünket Far- ; kas Karolin, aki szintén ré- j gi és szorgalmas .kesztyű-; kötője a háziipari vállalat­nak. — Csak szorgalmasnak kell lenni és jó munkát vé­gezni. Enélkül meg másutt sem boldogul az ember — szögezi le, táskájába téve a most készülő kacskaringós mintájú svédkesztyűt. Az irodába siet, felvenni ügyes munkája után kíérde- melt fizetését. Minden széket elfoglaltak a háziipari szövetkezet elő­szobájában a várakozók. Egyik-másiknak a keze most sem pihen, szorgalmasan kö- töget, hogy ez az idő se vesz- szék kárba. — Mire várnak? — kérde­zem Tarkó Péternétől, aki a szövetkezet megalakulása, 1952 óta dolgozik a háziipar­nak. — Ma kapjuk a fizetést. Múlt hónapban 1200 forintot kerestem — közli elégedet­ten. — Pedig férjem és két gyermekem is van. Jószágot is tartok. Igaz, hogy a tizen­öt éves kislányom nemcsak a háztartásban, hanem a kézi­munkában is segít. — Kik dolgozhatnak a szö­vetkezetnek? — érdeklődöm a közben odaérkező Megyeri Margittól, a vállalat elnök­nőjétől. — Nagyrészt 50—70 éves kor közötti nőket veszünk fel és olyanokat, akiknek legalább két gyermekük van. Tíz alapító tagunk volt 1952- ben, ez emelkedett az el­múlt 7 év alatt ceglédber- celi, albertirsai, kőrös! és abonyi részlegeinkkel egjmtt 400 főre. Jönnének még so­kan, de sajnos helyszűke miatt ez lehetetlen. Tizen­egy felé vagyunk így is, csak ebben az egy városban. Külön helyeken vannak a varró, kesztyűkötő, összeál­lító, kosárfonó részlegeink és a raktáraink. Rákóczi úti szabászat! és átvételi boltunk olyan szűk, hogy gyakran az utcán kell várakozni dolgo­zóinknak. — Ennél több hiba nincs is szövetkezetünknél — folytatja mosolyogva. — Kitűnő mun­kát végeznek az asszonyok. Exportra készülő kesztyűink­ből és perzsáinkból még egyet sem kaptunk vissza mint selejtkészítményt. Most, amióta versenyben vagyunk vidéki részlegeinkkel, 770 bébi- és gyermekruhára szóló negyedévi tervünket 1500-ra, kesztyűkötési tervünket 15 000 párról 20 000-re emeltük fel,

Next

/
Thumbnails
Contents