Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

MONORO VIDÉKE Öreg harcos a fiatalok között • A PEST MEGYEI HiRLÁP KÜLÖNKIADÁSA • I. ÉVFOLYAM. 4fl. SZÁM. 1959. OKTÓBER 7. SZERDA Serényen hajladoznak a szőlőtőkék között idősek, fiatalok egyaránt. A putto­nyok lassabban telnek, mint tavaly. Az idén csak köze­pes termésre számíthatunk. Az időjárás nem kedvezett, a lisztharmat és sok helyen a perónoszpóra sok kárt tett. A Strázsahegy aljában, a . Temetőhegyi dűlőben két par- i cellát nézegetünk. Mezsgye- ! szomszédok. — A mi szőlőnk nagyon beteg — szól Szokoliné szo­morkásán. — Ennyi baj még sohasetn érte. Fél kantával is alig;lett rajta. Állni valót se tálaltam ennél az öt .fürtnél többet. Nézze a szomszédét, a Gyuláét, a felénél járnak, s már is több mint két kanta van tele. Lesz rajta vagy 8 —10 hektó. Tavaly neki is több volt. Igaz, az idén is sokat permetezett. Sulfarolt is használt. Nyitáskor meg mű­trágyázott. Meg is van • a látszata. A mendei úton Leó Sándor bácsival találkozunk. Fogat­tal segíti a szüretelőket. Majd csak két hét múlva szüretel, mert kései fajtái vannak. A pincesoron is folyik a munka. Hordót mosnak, ta­karítanak. Várják a kocsikat. U. Kovács Sándor is várja a teli hordókat, de addig is a komával egy kicsit ultiznak, hogy jobban teljék az idő. Már folyik a hegy friss le­ve a présen át, mikor Kajli Sándor pincéjéhez érünk. Ez még csak az előszűrőt — mondja Kajli gazda — a mé­zes, meg az oporlp. A kövi­dinka, az ezerjó, meg a mé­zes és a kadar, ami a Berek­ben van, az igen egészséges. Ami itt volt a hegyen, ez bi­zony gyenge. Talán azért, mert a Berekben korán kezd­tem a permetezést, míg a hegyen kétszer kevesebbszer permeteztem. Az idén nem értünk rá. Aki korán kezdte, annak megmaradt a szőlője, azét nem pusztította a beteg­ség. Hazafelé Kele Jánossal ta­lálkoztunk, néhány gazdával beszélgetett az úton. — A szüret kezdését min­den gazda maga tudja csak megállapítani — mondta. — Helytelen, hogy a lágy szőlő­ket későn, „túlérésben” szü­reteljék. Elekor a savakat a cukor váltja fel és így a bor­nem lesz „harmonikus”. Az igazi jó bor csak az, amelyik­ben a savat és a cukrot egy­formán ki lehet érezni, az az úgynevezett „harmónia”. A pincékben felhangzik a vidám nótaszó, jelezve, hogy aznapra véget ért a szüret. Szűcs Dénes EGY ÓRA A BÍRÓSÁGON Mire vezet a könnyelműség? A Maglódi Földművesszö­vetkezetnek volt ügyvezetője éveken át Nagy Árpád mag­lódi lakos. Hanyagságával az fmsz- nek körülbelül 100 ezer fo­rint kárt okozott. Például a szövetkezet TÜZÉP-telepén a tüzelő és egyéb építési anya­gok leltározását szemrevéte­lezés, becslés utján végez­tette. Ilyen módon meleg­ágyát teremtette a ma már pontosáéi fel nem deríthető visszaéléseknek. Jubilál a wesési jKMOSZ r vizeltísétfe Fennállásának hároméves jubileumát ünnepelte a ve- csési KlOSZ-szervezet veze­tősége. 69 vezetőségi ülést tartottak eddig. A jubileum alkalmával büszkén állapít­hatják meg a KlOSZ-szerve- zet vezetői és tagjai, hogy eredményes, jó munkát vé­geztek. Jó kezdeményezés volt részükről, hogy a vecsési ipari' termelőszövetkezetekkel közösen alakították meg klubjukat. Ismeretterjesztő előadásaikat már két éve he­tenként rendszeresen meg­tartják. A továbbiakban feladatául tűzte ki a vezetőség, hogy fo­kozni fogja a szakmai to­vábbképzést és különböző szakosztályok megszervezésé­vel (sakk, ping-pong, teke) biztosítja a klubtagok szóra­kozását. Tervbe vették egy televíziós készülék megvásár­lását is, amire pénzfedezetük is megvan. A vásárlást azon­ban a KIOSZ megyei titkár­sága nem engedélyezi. Ezt nem értjük. A KIOSZ megyéi kiküldöttje ugyanis beszélt a KlOSZ-szervezetek önrendelkezési jogáról és ar­ról is, ■ hogy a beszedett tag­díjak 50 százaléka helyben barad, s avval szabadon ren­delkeznek. Dömök Amikor a szövetkezetnél fennálló visszaélésekre és visszásságokra Blázsi Andor, maglódi lakos, a felettes szer­vek figyelmét felhívta, s er­ről Nagy Árpád tudomást szerzett, bosszút forralt elle­ne. Blázsi Andor pincéjének szellőző nyílásában Nagy Ár­pád egy általa jogtalanul bir­tokban tartott pisztolyt he­lyezett el, s a rendőrségen fel­jelentést tett Blázsi ellen, hogy fegyvert rejteget. E bejelentés alapján meg­tartott házkutatás során a fegyvert az illetékes köze­gek megtalálták és Blázsi el­len fegyverrejtegetés címén eljárást indítottak. Az eljárás során tisztázódott, hogy a fegyvert Nagy Árpád rejtet­te oda bosszúból. A MÓnori Járásbíróság Nagy Árpád bűnösségét megállapí­totta, és társadalmi tulajdon hanyag kezelése, több rend­beli magánokirathamisítás, orgazdaság, fegyverrejtegetés és hamis vád bűntettéért 4 évi börtönbüntetésre ítélte és öt évre eltiltotta a köz­ügyektől. Az ítélet nem jog­erős. Nagy Árpád az ítélet ellen fellebbezett. Dankó Gézáné Baráti látogatás a monori termelőszövetkezetben Dél felé kisütött a nap. A Schmitterer-tanya fölött közel százan törik az Uj Élet Tsz 26 holdas ikersoros ku­koricáját. Jó a hangulat, itt— ott vidám kacaj, énekszó hallik a kukoricarengetegből. A 11-es TEFU dolgozói 51- en, a Gázkészülékek Gyárá­nak 13 fiatalja és a tsz tagjai 15 holdat fogtak fel és törtek le egy fél nap alatt. — Nagy szeretettel és ma­gyaros vendéglátással fogad­tak bennünket — mondja Monor—Rákóczi-telepen ~KV.tr * Ü * V *0­u f­UJ lí. * »nnu* <: < Id 5? * ~y7l„ ú r** x*r oa L4VŰÍ.CR TE-kO ifJ T« r 4 * .j * 3 * i 1 1 i i • t l K'.i to 3 tMQAPUT-c£íl>:0 »killT nagyarányú utcaelnevezést hajtottak végre. Az utca- elnevezések megkönnyítik a népszámlálási biztosok mun­káját. Ezzel a Rákóczi-telep lakóinak régi kívánságát teljesítették. Így könnyebben jut el hozzájuk a jó barát, a postás és szükség esetén az orvos Őrmester úr fekete subája... . Kozma József nyáregyházi munkanélküli lakos az egyik pilisi kocsmát szemelte ki ma­gának. Jól felhajtott a garat­ra és aztán nosza neki, sorba verdeste a földhöz a pohara­kat. A kocsmában tartózko­dó E. L. nyáregyházi rendőr­őrmester, látva a huligánje­lölt garázdálkodását, szépen kitette a szűrét az utcára. Kozma erre bosszút forralt! „Megölöm, kicsinálom” — üvöltötte, miközben hazatért Nyáregyházára. Otthon hosszú disznóölő kést fent élesre és elindult a sarki kocsmába, ahová E. L. őrmester is be­tért. „Őrmester úr fekete su­bája” — énekelte, belépve az ajtón és máris szúrt a hát­tal álló őrmester felé. E. L.-t csak a kocsmáros figyelmez­tetése mentette meg a szú­rástól, akinek éppen annyi ideje volt, hogy félre ugor­jon. Ezután közös erővel tet­ték ártalmatlanná Kozmát, aki rövidesen felel a hatósági közeg elleni gyiikossági kí­sérletéért. (H, j) Grosszmann Sámuel, a 11-es TEFU pártszervezetének szer­vező titkára. — A mai láto­gatásunk célja a munkás-pa­raszt szövetség erősítése. Akik velünk jöttek, fizikai dolgo­zók: rakodómunkások, sze­relők, de eljöttek az irodai dolgozók is: a személyzeti osztály vezetője, művezetők és menetirányítók. — KISZ-szervezetünk meg­hívására a Gázkészülékek Gyárának fiataljai is itt van­nak — veszi át a szót Réti Lajos elvtárs. — Sőt, két út­törő is: Péterfi elvtárs kislá­nya, Edit, és kis barátnője, Mária. A kukoricatörők között jár­va, találkozunk Radnai Mi­hály vezetőségi taggal, a tsz volt elnökével. — Ma az én feladatom irányítani ezt a nagy munkát — mondja. — Vannak itt olyanok is, akik még sosem törtek kukoricát, de szívvel- lélekkel dolgoznak. Jó termést várunk. 30—35 mázsát csöve­sen. Jó szeme van Podrupszky elvtársnak: a kukorica között is meglátta a görögdinnyét. Vajon ki rejthette el ezt a 10—12 kilogrammos mag­dinnyét? Jóízűen fogyasztják négyen-öten a ritka csemegét. — Ritkán van otthon a fér­jem vasárnap is — szól Pod- rupszkyné. — Mégsem elle­neztem. hogy eljöjjön. sőt, én is vele jöttem. Nem bán­tam meg, jó kirándulás ez a mai nap. Kellemesen telik az idő a friss levegőn. A kuko­ricatörés meg könnyebb mun­ka, mint gondoltam. — A Gázkészülékek Gyárá­nak kiszistáival a monori munkás-paraszt találkozón is­merkedtünk meg — mondja Csák Lajos, a 11-es TEFU KISZ-titkára. — Azóta szoros barátság fejlődött ki köztünk, most is velünk jöttek Györkös Mária, Baráth Eszter, Kősze­gi Erzsébet, Bálint Piroska, Maróczi Márta és a többiek. Szüretelni is velünk jönnek a jövő héten. (Sz. D.) A gimnázium KISZ-szervezete a termelőszövetkezetek társadalmi segítése érdekében szeptember 30-án al'ma- szüreten volt a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben. A vi­dám munka eredményeképpen 40 mázsa almát szedtek le és osztályoztak példány eladását sem vélte biztosítottnak, ott egy társa­dalmi munkás 76 újság heti eladását vállalja. Lehet, hogy nem lesz teljes a sikere. De ha csak tízzel vagy csak öttel ad el többet, már azért is köszönetét, érdemel, s már az is azt bizonyítja, hogy az il­letékes postai szerv nem végzi kellő körültekintéssel a munkáját. Mondják meg, mm dühö- sítő az, hogy a gyömrői OTP- fiók vállalta: társadalmi mun- Icában segít az újságárusítás­ban, s a gyömrői postahivatal három hét óta nem veszi igénybe ezt a segítséget? Mire vélhető az, mondják meg, hogy Vecsésen és Gom­bán szépen emelkedik az el­adott lappéldány, Monoron és Gyomrán pedig egyhelyben topognak?-»'»»'»'•'»»»'■»'•»»'»»»»»-»»»'■»'»»»»»»»»»«»»»««»■x-vxxvxxxvvavvxxVXXXXXXVVVVVVVWVVXWXVWWV Egyezkedő hangú levél postásokhoz: levelezésről, lapterjesztésről és arról, hogy milyen a jó újság? nék: a lapterjesztés, amely­nek nagyon fontos és nagyon szép munkáját a posta végzi. Nem is rosszul! Itt fekszik előttem egy kimutatás, misze­rint szeptember hóban járá­sunk területén negyedmillió­nál több újságot, folyóiratot juttattak el az olvasókhoz. A Pest megyei Hírlap terjeszté­sében sem áll rosszul a járás. S lám. én mégis sokszor ve- szekszem-vitatkozom önökkel: keveslem az eladott példányo­kat. Higgyék el, nem oktala­nul teszem. Tudom ugyanis, hogy itt még vagy lehetősé­geink vannak. Tudok olyan esetekről Gyömrőn, amikor hiába keresték a Monor és vidékét az újságárusnál, nem volt nála elég. Tudom azt, hogy azon a területen, ahol a posta egyetlen újabb újság­Önöknek az a kívánságuk, hogy írjuk-szerkesszük jobban a lapot, s ez megkönnyíti a terjesztést. Ez a kívánságuk jogos. Nincs olyan jó újság, amely jobb nem lehetne. S ez a mi törekvésünk is. De, megbocsássanak, van, aki jó lap alatt azt érti, ha sok „szenzáció": gyilkosság, lopás, szerencsétlenség van az új­ságban. Ezekről eddig is hírt adott a lap, s ezután is fog. Megvallom, nem szívesen. Mi ugyanis jobban örülünk, ha ilyesmi nem történik, s nem kényszerülünk róla hirt adni. Mi mindig szívesebben írunk községeink fejlődéséről, jó termesről, derék emberekről, az élet ezer nagy és ezer ki­csi szépségéről: szerelemről, tavaszról, szerencséről, bol­dogságról. Sok ilyen jó hirt kívánok magunknak, sok-sok levelet önöknek a levelezőkéire, baráti üdvözlettel: Radványi Barna \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v , Kelt levelem Monoron, a le- : velezőhét legelső napján. \ Tisztelt Postás Elvtársak! < Olvastam a felhívást, amely \ hozzám, s minden tollal bíró \ emberhez szól, s arra buzdít, ihogy az október 5 és 11 kö- izötti levelezöhétcn írjunk 'mindannyian levelet. Távol­iszakadt barátaim a megmond- ! hatói, milyen rossz levélíró \ vagyok, s hogy most mégis az felső szóra tollai ragadok, az > annak a fényes bizonyítéka, ! hogy mennyire szeretem, meg­becsülöm en a postát, (Hiszen ; valaha, valamikor, 15 eszten­dős koromban, magam is en- í nél az intézménynél kezdtem ; el munkámat.) Es hogy a fel- ! hívásvak mégiobban eleget itegyek, beletétetem levelemet i az újságba is, hogy ne is egy, ide mindjárt kétezernél több i példányban vihessék szét i önök. \ Hogy levelem kétezernél > hinnyal több példányban fog j megjelenni, az önöktől függ. í Es ez az, amiről írni szeret­Jopsak-e az óvodával kapcsolatos panaszok? Nagyon sok panasszal for­dultaik a szülők a Dózsa György üti óvodával kapcso­latosán a járási pártbizottság­hoz. Panaszolták, hogy gyer­mekeiket nem tudják elhe­lyezni az óvodában, pedig mind a ketten botárnak Pest­re dolgozni a szülők. A pa­naszok nyomán a járási ta­nács képviselőjével együtt el­mentünk az óvodába, meg­néztük, milyen problémáik vannak. Kevés a férőhely, na­gyon kicsi az óvodai, mind­össze két kis terem áll ren­delkezésére. Az óvodának vi­szont nagy a körzete és na­gyon sok az olyan gyermek, akinek mindkét szülője dolgo­zik, de a kevés férőhely miatt nem tudják gyermeküket el­helyezni. Tehát nem az óvoda veze­tőjén múlik az, hogy nem tudnak több gyermeket fel­venni, hiszen számukra szigo­rúan meg van szabva, hogy hány gyermek befogadására alkalmasak a helyiségek és csak annyit vehetnek fel. Megnyugtató módon mái csak a jövő évben fog megoldódni a kérdés. De addig is kell megoldást találni arra, hogy a legna­gyobb nehézségekkel küzdő szülők gyermekeit el tudják helyezni. Ezt pedig a felsőbb szervek segítségével lehet csak megoldani. Véleményünk az, hogy7 bár az egészségügyi kö­vetelmények szükségessé te­szik a létszám szigorú meg­határozását, — még mindig jobb megoldás, ha egynéhány gyermekkel töbtet . vesznek fel, mint hogy a kisgyerme­kek minden felügyelet nélkül, a lakásból kizárva, az utcán csavarogjanak. Kozák Sándorné Versenyezzünk! A gyömrői Kossuth Ferenc utcai iskola lapterjesztési felhívása A gyömrői Kossuth Ferenc utcai iskola úttörői és diák­jai lapterjesztési versenyre hívják ki Gomba, Gyömrő, Maglód, Monor és Vecsés is­koláinak tanulóit, a területi úttörőcsapatok tagjait, vala­mint a fenti községek üze­meinek, vállalatainak, ter­melőszövetkezeteinek, taná­csainak és postahivatalainak dolgozóit. A verseny győztese az lesz, aki a legtöbb előfizetőt szer­zi a Pest megyei Hírlapnak és a legtöbb példányt eladja hetenként a lap szerdánként megjelenő monorí külön­kiadásából, a „Monor és Vi­dékéiből. A szerkesztőség megjegyzé­se: örömmel fogadjuk a kez­deményezést, sok sikert és eredményes munkát kívá­nunk a versenyzőknek, s fel­ajánljuk, hogy azt az isko­lát, vállalatot, vagy intéz­ményt, amely 3 hónap alatt a lapterjesztésben a legszebb eredményt éri el, egy 25 kö­tetes kiskönyvtárral ajándé­kozzuk meg. Wasky György elvtárs. munkásőr, a munkásmozgalom veterán harcosa, a monori területi párt-alapszervezet titkára, felkereste a sorozóheiyiségben a bevonulás előtt álló fiatalokat, s elbeszélgetett velük a régi katonaélet­ről, az ő küzdelmes ifjúkoráról, s hasznos tanácsokkal látta el őket eljövendő katonaéletük idejére (Szövetkezeti foto, Monor) . - _ ..........................._K.__..M««^««^^w%%%xxx%XXXXXXXXXVXXXVXXXXXXXXXXX\^.XXa „ Magyarország azért jó - Ritkán üres a hordó..." Szüretelnek a Strázsahegyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents