Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

EZ A FIZIKAI MUNKA CEGLÉD, AL6ERTIRSA. CEGLÉD BÉRC El. TÖRTÉL ÉS CSEM6 RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1959. OKTÓBER 7. SZERDA LESZ-E EV VÉGI HAJRÁ? ##r'íi/af'íh<*p aa Építőipari Ktsa-nél Py énkor. az őszi esők elő­estéjén minden évben nagy gondban vannak az építőipari vezetők. Rengeteg az építeni való, vajon meddig lehet a szabadban dolgozni? Munkatársunk felkereste a járási építőipari ktsz-t, hogy személyesen tájékozódjék: mennyi hiányzik még az éves terv teljesítéséhez, szükség lesz-e a szokásos évvégi haj­rára? Az Ádhim András utcai központban Nagy Lajos mű­szaki vezetőt találtuk. — Több mint négymillió fo­rintban állapította meg felet­tes szervünk az 1039. éves tervfeladatot. Az év elején az új építőipari árrendszerre való áttérés miatt, sok zök­kenővel, nehéz akadályok­kal indult meg kivitelező te­vékenységünk — tájékoztat bennünket Nagy elvtárs. Az éves programból kide­rül, hogy a szövetkezet jelentős segítséget adott és ad a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséhez az állati férőhelyek épí­tése révén. — Közel egymillió forint ér­tékű munkát végeztünk a ter­melőszövetkezeteknek. Ha­táridő előtt fejeztük be a tápiószöllősi magtárpadlásos 50 férőhelyes tehénistálló építését. Jelenleg ugyanilyen istálló tetőszerkezetének fel­állításán dolgoznak tagjaink Tápiószelén a Keleti Fény Tsz-ben, míg az abonyi Au­gusztus 20 Tsz-Ben a tetőlé­cezés folyik. Az idén épít­keztünk már a ceglédi szö­vetkezetek közül a Kossuth és a Petőfiben, míg Csemő- ben a Rákóczi Tszcs részére hajtottuk végre a reánk bí­zott kivitelezést — közli a mű­szaki vezető. Amint a műszaki átadá­si jegyzőkönyvek mutat­ják, a mezőgazdasági építkezéseken kívül a leg­nagyobb összegekkel a város területén levő is­kolák felújítási és tata­rozást átalakítási mun­kálatai szerepelnek az éves tervben. — Valóban nagy súlyt he­lyeztünk az iskolaépítkezé­sekre. A gimnáziumban 82 000 forint, a diákotthon­ban 16 000 forint, a cse- mői általános iskolában 64 000 forint, és a ceglédi általános iskolákban meg óvo­dákban 630 000 forint érté­kű építkezést végeztünk el — mondja Nagy Lajos mű­szaki vezető, majd így foly­tatja: — Az év végéig még be kell fejeznünk az istálló­építkezéseket és még hátra van, több vállalati és közü­leti megrendelés mellett, a december 31-i határidővel vállalt Budai úti iskola szén­tároló helyének felépítése, a lcecskéscsárdai iskolánál bel­ső átalakítással tanterem sza­porítási munka, a Táncsics­ban a folyosó mozaiklapjá­nak lerakása, a Földvári Ká­roly fiúiskolának tatarozása, a leányiskola folyosójának üvegezése, valamint a VIII. kerületi óvoda belső tataro­zása. — A felsorolásokból lát­ható, hogy bőven van tennivalónk. Mégis nyu­godtan kijelenthetem: az idén nálunk évvégi haj­rá nem lesz. Ehelyett most igyekszünk megfe­szített tempóval az esős idők beállta előtt befe­jezni a külső munkákat. Éppen most számoltam ki, hogy legalább 1000 túlórára kell engedélyt kérnem, s ha, ezt megkapom, akkor a de­cember hónap már nyugodt ütemben mehet le, mert az éves tervet már november­ben befejezzük és december­re nem marad más hátra, mint a tagságunk által vál­lalt 300 000 forintos túlóratel­jesítés valóra váltása. — Dózsa — Olvasóinknak nem tetszik ... hogy az újságban meg- '( jelent észrevétel után sem ürí- '( tik ki rendszeresen a villany- '( karókra elhelyezett szeméttá- \ rolókat és a Szabadság téren £ elhelyezett szemétkosarakat f sem. A köztisztasági alkalma- 5: zottak járuljanak hozzá a vá- ( ros tisztasági mozgalmának \ elősegítéséhez. ... hogy a tanács szemetes autójáról szeles időben a felra- <; kott szemét leszóródik. Java- £ soljuk, hogy valahogy fedjék j; be az autót. !; ... hogy a már régebben ^ megjelent cikk után sem tör- ^ tént intézkedés a református | templomkert bejáratánál, ahol í a gyorsan száguldó kerékpáro- g sok — különösen a benzinkút- nál — veszélyeztetik a gyalog- ^ járók testi épségét. Egy forgóajtóval könnyen ^ meg lehetne oldani a problé-< mát. í I 1 f, Igen, ez a fizikai munka, ^amit a téglagyári munkások ^ csinálnak. Nem kell hozzá i különösebb tudás, képzettség, Jcsak gyakorlat, erő, szívósság f és — akarat. A napokban hírt adtunk arról, hogy a téglagyár szeptember tizenhar- ^ medikán befejezte nyerstégla­1 z mmm; m sr ? M gyártásban az évi tervét S azóta terven felül dolgoznak. Kik járnak élen a munká­ban? Erre a kérdésre a te­lepvezető nehezen tudott vá­laszolni, majd nz agyagbányá- ba vezetett, alicl Pmtér János i bemutatta: Úttörőink folytatják a forradalmi nyomolvasó munkát Itt Pálinkás Ferenc kihordóval ismerkedhetünk meg. 35 éve hordja a kész téglát a forró kemencéből az udvarra. Napi 6—7 ezer tégla, 17—18 mázsa teher na­ponta. Pálinkás Ferenc is megdolgozik a havi 2500 forintjáért Vagy itt van ez a fiatal lány, Kmetty Irénke kocsitoló, naponta 6—7 ezer téglát tol ki kocsijával a szárítószínbe. Ez kb. 35 mázsa súlynak felel meg. Irénke szorgalmas, vidám és elégedett, tizennyolc éves és havonta meg­érdemeltei keres 1600—1700 forintot (Foto, szöveg: Opauszky) Zeneiskola-kombinát épül Cegléden Az elmúlt hetekben két­napos értekezleten beszélték meg a feladatokat, dolgozták ki a mumkaterveket a járás úttörő-vezetői. Hazánk fel- szabadulásának 15. évforduló­jáig a ceglédi járás úttörői is részt vesznek a Forradalmi Nyomoivasók Parancsnokságá­nak munkájában. A pajtások felkutatják járásunkban és városunkban a 15 év eredmé­nyeit, a felszabadulás helyi eseményeit. A 19-es veteránok segítségével összehasonlítják mai életünket a felszabadulás előttivel. Az Országos Nyom­olvasó Parancsnokság 5. had­parancsának , végrehajtása érdekében a járás 5200 út­törője most készíti a (haditer- vet. Remek alkalom nyílik arra, hogy úttörőink felvegyék a kapcsolatot a szovjet pionírok­kal, akik édesapjuk segítségé­vel megkönnyíthetik az 1945-ös harcok szálainak ki­bogozását. Igazi úttörőgesztus lenne, ha pajtásaink felkutat­va az elesett hősök emlékét, sírjaikat, leveleikkel felkeres­nék a város és a járás terüle­tén elesett szovjet harcosok árváit, biztosítanák őket arról, hogy édesapjuk sírját becsü­lettel gondozzák. Munkájuk szervezetté téte­lére október elején megszer­vezik, a KISZ-szsl közösen, a járási nyomolvasó parancs­nokságot. Felszabadulásunk 15. év­fordulója tiszteletére a nyáron nagyszabású, egyhetes tábor­ral összekötött, országos út­törő négytusa versenyre kerül sor Csillebércen. Az erre való előkészületek jegyében, még az ősszel, kiegészítő sportver­senyéket rendeznek azoknak a pajtásoknak a számára, akik kimaradtak a VIT jelvény- szerző versenyekből. Tavasszal pedig a járás mintegy 30—35 csapatában megkezdik az ed­zéseket a nyári négy tusa baj­nokságra. A járási úttörő elnökség terveiben szerepel, többek kö­zött, két nagyszabású ifjúsági nap szervezése. Megrendezik az idén is Cegléden a hagyo­mányos járási úttörő-karne­vált, mintegy másfél ezer paj­tás részvételével. Október közepén kerül sor az úttörő és kisdobos avatás­ra.- Járásunk területén 600— 700 kisdobos és körülbelül 800 II. próbás úttörőt avatnak majd. Az őrsi és csapatfoglal­kozásokon már nagyban ké­szülnek a gyerekek a nagy eseményre. Nem feledkeznek meg út­törőink az idén sem a hul­ladék-gyűjtésről. A megye út­törői 50 mázsa vasat és 45 mázsa fémet gyűjtenek. Míg a többiek hulladékaiból új traktorok készülnek, a Pest, Nótgrád és Komárom megyei pajtások összegyűjtött vas- és fémhulladékából dunai úszó­szálló épül, amelyen az út­törők kellemes nyári kirán­dulásokat tehetnek majd. y £xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX BÍRÓSÁG ELÉ KERÜLTEK a ceglédi Szikvízgyártó Vállalat hanyag kezelői A nyomozás nem mindennapos hanyagságot derített fel a ceglédi Szikvízgyártó Vállalatnál. A mu­lasztásokat az egymást követő igazgatók követték el. M. V.» to­vábbá G. S. és Cs. B.-né nem tartották be a rendeletekben elő­írt bizonylati fegyelmet. 1351-ben alakult meg a vállalat. Hét évig nem akadt senki, hogy a kisipari szikvízüzemek államo­sításakor a cserébe kiadott szik- vizes üvegekről és ládákról pon­tos kimutatást készítsen. A lakos­ságtól pedig elismervényt kellett volna beszerezniök és ezt minden leltározás alkalmával meg kellett volna újítani. A nyilvántartott adatokat időközben a tényleges állapothoz képest nem helyesbí" tették és nem ellenőriztették. ÍTováJ?bé a kfmttt-atásokat sen* készítették el minden évben az éves mérlegbeszámolóhoz és nem csatolták a leltárok igazolása vé­gett. Az illetékes szervek is szemet- húnytak e mulasztásoknak, ha el­lenőrzést végeztek is, felületesen. Különben ezeket a nagyfokú hiányosságokat észre kellett volna venniük. Nem történhetett volna meg, hogy csak 1358-ban fognak hozzá a hét év előtti hibák fel­számolásához. Mindez együttvéve azt eredmé­nyezte, hogy nagyobb mennyi­ségű szikvizes láda és szifon hiányzik és a vállalatot 87 620.22 forint kár érte. A járási ügyészség társadalmi tulajdon elleni hanyag kezelés bűntette miatt nyújtott be vád- m-tttot a járásbírósághoz. mindegyik játékosunk tudása tel­jében szerepel. ...? A Tipográfia is 10:6 arányú győzelmet aratott felettünk, szin­tén NB Il-es esapatb.ajnoki mér­kőzésen. Budapesten. Itt is Ehrlich szerepelt a legjobban s Dervaderics dr.-t a fiatal G. Bíró váltotta fel a csapatban, aki egy győzelmet is szerzett. A megyei bajnokságban 8:8 ará­nyú döntetlen volt a CVSE ír— Nagykőrösi Kinizsi mérkőzés eredménye, ismét csatasorba kel­lett állni a veterán Kovács Bélá­nak, aki négy győzelmével a csa­pat legjobbja volt. Öt a szintén örökifjú Dervaderics dr. követte eredményességben, 3 győzelem­mel, míg Szűcs 1 győzelmet szer­zett. Elég furcsa helyzet adódott a Debrecen—CVSE női NB II-es mérkőzéssel kapcsolatban, amely elmaradt. Debrecenben kellett vol­na lejátszani e mérkőzést. A ceg­lédiek nem tudták az érintkezést megtalálni a debreceniekkel, en­nek ellenére elutaztak, de mivel senki sem fogadta őket, vissza kellett térniök verseny nélkül! Szép állapotok! TEKE Ismét győzött a C. Kossuth Épí­tők csapata, ezúttal a Budapesti FVF Előre ellen, 8:0-ra. Ezzel az elsöprő győzelemmel még re­ménység van a bajnokság meg­nyerésére is! Nagy L. volt a leg­jobb dobó (446 fa). A három megye bajnokságában a C. Bányásznak a Kecskeméti TE lett volna az ellenfele, de a vendégek nem érkeztek meg. így a ceglédiek 8:0 arányban győztes­nek tekintendők. A C. Postás is gjrőzött végre! A Szolnoki spartacust 7:l arány­ban gyűrték maguk alá, s a leg­jobb dobó Sárik (394) volt. A C. Kossuth Ép. ii csapata 5:3-ra kikapott a Kecsk. Sparta- cUiSfól. Itt Baffay voat a legjobb dobó (411). KÉZILABDA Ismét vereséget szenvedett - a C. Kossuth ÉDÍtők férfi csapata. Budapesten játszották le a Lödén ellen e bajnoki mérkőzésüket s bizony ll:9-re el is vesztették. Valahogy nem megv a fiúknak, nem megy! Ezzel már a 4. hely­re kerültünk a táblázaton. Gól­jainkat Vince (5). Osváth (2) és Irházi (2) dobta. A lányok annál örvendeteseb- ’oen szerepelnek. Budapesten is tyőztek 8:4-re, az ellen a Test­vériség ellen, amelyiknek ezideig még nem volt veresége! Okosan,- tervszerűen játszottak a lányok. Mindenki tudása legjavát nvúj- 'oHa. Gyikoné (5) és Erdélyiné (3) dobta góljainkat. ASZTALITENISZ Az élvonalba tartozó Csepel biztos győzelmet aratott a CVSE ellen. 10:6 arányban. Nem az eredményt akarjuk menteni, ele meg kell állapítani, hogy nem tud a ceglédi együttes kiegyen­súlyozódni. Ezúttal — a változa­tosság kedvéért — Elír lieh ját­szott meglepően jól, míg Farkas és Gergye halványabban a szo­kottnál. Gergyénél még van ma­gyarázat' az előző napi lengyelek elleni mérkőzés meglehetősen igénybevette. Mi lesz, ha egyszer — 120 SZÁZALÉKRA TEL­JESÍTETTE III. negyedévi ■ tervét a Vendéglátóipari Vál­lalat cukrásztermelő üzemegy- '( sége. A negyedév alatt 228 000 '( süteményt készítettek. Í — KERESKEDELMI SZER- (f VEI&K felkészültek az őszi és ( téli áruforgalomra. A fölclmű- '( vesszövetkezet áruháza például '( eddig már 2 000 000 forintot '( meghaladó ruházati cikket rak- ^ tározotl el. köztük többféle új 0 szezoncikkféleséget. \ — KISS ANDRÁST nevezte ( ki a Hazafias Népfront Orszá- ( gos Bizottsága a ceglédi városi '( népfront-bizottság titkárának, '( Tóth József helyett, aki, mint '( már hírül adtuk, az Alkot- \ mány Tsz elnöke lett. 5 — 109,3 SZÁZALÉKRA : TELJESÍTETTE III. negyedévi ! tervét a földművesszövetkezet ! vendéglátóipari üzemegysége, ; a kiskereskedelmi üzemegység ; pedig 101.8 százalékra, í — KONGRESSZUSI FEL- ; AJÁNLÁSKÉNT a III. ne- ! tgyedévre 7 vagon többletfelvá- j : sárlást vállaltak a Termény- forgalmi Vállalat dolgozói, 1 melyet kétszeresen túiteijesí- ! tettek. ! — TÖBB MINT 150 INGYE­j NES. 400 forint értékű csecse- ; mőkelengye utalványt adott ki : a III. negyedév folyamán a ; városi tanács kereskedelmi : csoportja. — 2 326 000 FORINTOT TESZ ki a szeptember havi szabadpiaci felhozatal. I | Tíz perc a gimnázium udvarán önképzőkör meg- (t indul, oda is eljá- \ rok majd. Azért a f többi tárgyakat j sem hanyagolom (f el, Folytatom ^ zeneiskolai ta- (f nulmányaimat is, ( zongorázni ta-£ nulok ugyanis í Bacsák tanárnő- í nél. £ — Milyenek az$ eddigi feleleteid? '( Hogy sikerült a '( bemutatkozás itt ^ i gimnáziumban? $ — Elég jól ál-% lók, eddig négye- % sekre, ötösökre $ feleltem. ^ A z» egszólal a \ 1 csengő, vége a tízpercnek. A '( tanulók sorához- '( nak, én pedig to- ' vábbi jó tanulást f. kívánok Faragó) Gyöngyinek. '( Andrási Gyula £ levelező i Odalépek az egyik kislányhoz, Faragó Gyöngyi­hez, akit a tavalyi helyi operabemu­tatóról már sokan ismernek. — Tudom, egy kicsit nehéz el­ső osztályosnak, „gólyának” len­ni — mondom —, de közbevág: — Nem, egyál­talán nem nehéz a gimnázium, csak a rémhír teszi azzá olykor az általános isko­lások előtt. — Miért jöttél gimnáziumba? — Tovább sze­retnék tanulni. Érettségi után a bölcsészkarra akarok beiratkoz­ni a magyar— történelem szak­ra. Nagyon szere­tem ezeket a tan­tárgyakat. Ha az \ TV égé az órának, \ ' a diákok ki- ; felé rajzanak a \ szeptemberi nap- j sütésben. Az egyik ; csoport a tegnapi j futballmérkőzés < eredményeit tár- I gyalja, amott a j következő órára \ feladott példát be- ! szélik meg közö- ! sen, ami kissé í nehéz volt, az \ osztály tagjai kü- 0 lönböző ered- £ ményt kaptak, s 0 bizony a matema­tika órán nem le- (f hét arra hivatkoz­om, hogy „kétszer (kettő néha öt”. ( Ilyenkor, év '( elején az első (osztályosok még '( a szünetben is '( együtt maradnak. ÍEgy kicsit talán (idegenül érzik '(még magukat, '(most ismerkednek fáz új iskolával. óvoda lenne), egy 70 négyzet- méteres zenekari próbaterem­mel, valamint szakkönyvtárral, kottatárral, két vendégszobá­val ellátott épületmonstrumot emelnek. Az országban egyedülálló zeneiskola-kombinátra — a megyei tanács v. b. művelődési osztálya szerint — az anyagi fedezet biztosítottnak látszik. A nyolctantermes általános is­kola építéséhez szükséges 4 300 000 forintot a megyei ta­nács beruházási alapjából biz­tosítja; a Népművelési Minisz­térium 3 100 000 forintot ad a zeneiskola építéséhez; a Ceg­léd Városi Tanács vb-je elé pedig a közeli jövőben kerül a javaslat? szavazzon meg a végrehajtó bizottság két-két és félmillió forintot a zeneiskola építésének támogatására. Az 1961-ben elkészülő zenei általános iskola felszabadíta­na a Táncsics iskolában több tantermet, (ahol ez ideig a ze­nei általános iskola néhány osztálya kapott helyet), azon­kívül lehetővé tenné, hogy az iskolai oktatás az eddigieknél sokkal szorosabban fonódjék össze a zenei általános iskolá­ban a zenei képzéssel. A zeneiskola-kombinátnak természetesen a 720 zeneiskolai tanuló látná leginkább hasz­nát. Ezek a tanulók (közülük mintegy 600 a gyermek és fia­tal) jelenleg rossz körülmé­nyek között szerzik meg zenei műveltségüket, és mégis nagy­szerű eredményeket érnék el. ' Milyenek lesznek eredményeik akkor, ha megfelelő körülmé­nyek között tanulhatnak! A zeneiskola-kombinát léte­sítésének jelentősége azonban túlnő, Cegléd határain. Az első ilyen hazai intézet működése számtalan hasznos tapasztala­tot szolgáltat majd zeneisko­láink fejlesztése, szervezése, a zenei általános, iskolák és gim­náziumok irányítása tekinteté­ben. Éppen ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy a ceglédi terv felé fordul majd nemcsak a megyei szakemberek, de az egész ország zenepedagógusai­nak figyelme. Cegléden csendben, de seré­nyen dolgozik a városi zene­iskola. Híre zenei körökben elismert. Éppen ezért gyakran vendéget fogad az iskola, messze földről jönnek ide a tanulni, tapasztalni vágyó ze­netanárok, szakemberek. Az iskola épületének állapotáról azonban közel sem lehet eny- nyi jót elmondani. Az utca­fronti falak centimétereket süllyedtek, és félő volt, hogy az iskola eredményes munkál­kodására éppen a terjeszkedési lehetőség hiánya, az összeom­lásra készülő épület tesz pon­tot. Ez az áldatlan állapot, de a fejlesztés szükségessége is ar­ra késztette Bácskai elvtársat, a zeneiskola igazgatóját, hogy keresse, kutassa a megoldás lehetőségét. Kapóra jött két­hetes nyári szovjetunióbeli út­ja, amely kiegészítette hatesz­tendős vizsgálódásainak ta­pasztalatait, konkrétan azt a tényt, hogy a zenei általános iskolák szakirányú (zenei) munkáját hogyan irányítsa a helyi zeneiskola. így született meg a megyei és minisztériumi szakemberek­kel megbeszélve a ceglédi ze­neiskola-kombinát építésének gondolata. A terv szerint 1960—61-ben . megépül Cegléden, a gimná­zium mögötti 12 000 négyzet­méteres telken egy nyolctan­termes zenei általános iskola és mellette egy időben zene- i iskolát, 16 szakoktató terem- . mel. nyolc nagyobb oktató he­lyiséggel, egy előkészítő-oktató teremmel (hat éven aluliak- ‘ nak, ez tulajdonképpen zenei Atomvédelmi tájékoztató oktatás A városi Légoltalmi TÖrzspa- raiacsiToikság ezúton közli, hogy a város lakosságának atomvétíelmi tájékoztató oktatását, 10 óra kere- - tén belül, október folyamán meg­kezdj. Az oktatáson köteles részt ven­ni minden 14. élét évét betöltött személy, a járóképtelen betegek kivételével.. Abonyi Kálmán százados

Next

/
Thumbnails
Contents