Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-07 / 235. szám
rrnr wtcvr» c/CirltiP 1959. OKTÓBER 7. SZERDA Zeneiskola-kombinát épül Cegléden Cegléden csendben, de serényen dolgozik a városi zeneiskola. Híre zenei körökben elismert. Éppen ezért gyakran vendéget fogad az iskola, messze földről jönnek ide a tanulni, tapasztalni vágyó zenetanárok, szakemberek. Az iskola épületének állapotáról azonban közel sem lehet eny- nyi jót elmondani. Az utcafronti falak centimétereket süllyedtek, és félő volt, hogy az iskola eredményes munkálkodására éppen a terjeszkedési lehetőség hiánya, az összeomolni kész épület tesz pontot. Ez az áldatlan állapot, de a fejlesztés szükségessége is arra késztette Bácskai elv- térsat, a zeneiskola igazgatóját, hogy keresse, kutassa a megoldás lehetőségét. Kapóra jött kéthetes nyári szovjetunióbeli útja, amely kiegészítette hatesztendős vizsgálódásainak tapasztalatait, konkrétan azt a tényt, hogy a zenei általános iskolák szakirányú (zenei) munkáját hogyan irányítsa a helyi zeneiskola. így született meg a megyei és a minisztériumi szakemberekkel megbeszélve a ceglédi zeneiskola-kombinát építésének gondolata. A terv szerint I960—ölben Cegléden, a gimnázium mögötti 12 000 négyzetméteres telken egy nyolctantermes zenei általános iskolát és mellette egyidőben zeneiskolát, 16 szakoktató teremmel, nyolc nagyobb oktató helyiséggel, egy előkészítő-oktatóteremmel (hat éven aluliaknak, ez tulajdonképpen zenei óvoda lenne), egy 70 négyzetméteres énekkari és egy nyolcvan négyzetméteres zenekari próbateremmel, valamint szakkönyvtárral, kottatárral, két vendégszobával ellátott épületmonstrumot emelnek. Az országban egyedülálló zeneiskola-kombinátra — a megyei tanács v. b. művelődési osztálya szerint — az anyagi fedezet biztosítottnak látszik. A nyolcfartermes általános iskola építéséhez szükséges 4 300 000 forintot a megyei tanács beruházási alapjából biztosítja; a Népművelési Minisztérium 3 100 000 forintot ad a zeneiskola építéséhez; a Cegléd Városi Tanács vb-je elé pedig a közeli jövőben kerül a javaslat: szavazzon meg a végrehajtó bizottság két—két és félmillió forintot a zeneiskola építésének támogatására. Az 1961-ben elkészülő zenei általános iskola felszabaA MÉRLEG EGEI TÍV Jegyzetek a Dunakeszi Járműjavító kuliuráiis életéről- Ötödik esztendeié dítana a Táncsics iskolában több tartermet (ahol ez ideig a zenei általános iskola néhány osztálya kapott helyet), azonkívül lehetővé tenné, hogy az iskolai oktatás az eddigieknél sokkal szorosabban fonódjék össze a zenei általános iskolában a zenei képzéssel. A zeneiskola-kombinátnak természetesen a 720 zeneiskolai tanuló látná leginkább hasznát. Ezek a tanulók (közülük mintegy 600 a gyermek és fiatal). jelenleg rossz körülmények között szerzik meg zenei műveltségüket, és mégis nagyszerű eredményeket érnek el. Milyenek lesznek eredményeik akkor, ha megfelelő körülmények között tanulhatnak! A zeneiskola-kombinát létesítésének jelentősége azonban túlnő Cegléd határain. Az első ilyen hazai intézet működése számtalan hasznos tapasztalatot szolgáltat majd zeneiskoláink fejlesztése, szervezése, a zenei általános iskolák és gimnáziumok irányítása tekintetében. Éppen ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy a ceglédi terv felé fordul majd nemcsak a megyei szakemberek, de az egész ország zenepedagógusainak figyelme. irányítom a Dunakeszi Járműjavító kul- túrházának életét, de még soha nem volt ennyire pezsgő és eleven — kezdi a beszélgetést Gemzer András, amikor megtudja, hogy újságíró vagyok. — Nem dicsekedni akarok az elért eredményekkel — fűzi hozzá nyomban szerényen —, csupán azt szeretném, ha megemlékezne rólunk. Hogy miért? A jó munka mellett is elégedetlen vagyok. Még több látogatót, még tartalmasabb életet szeretnék teremteni kultúrhá- zunkban. Megérdemlik az üzem dolgozói. Mint sok kultúrotthon-igaz- gátónak, neki is a színjátszó csoport a vesszőparipája. Talán mondanom se kell, nem véletlenül. Ha csupán az elmúlt esztendőt vesszük példaként, akkor sincs miért szégyenkezniük. Öt színművet mutattak be ez idő alatt. Dobozy Imre Szélvihar című drámáját tizenhét alkalommal játszották, mindannyiszor telt ház előtt. S a többi mű; Goldoni: A hazug. Dickens: Házitündér, Molnár Ferenc: Doktor úr és Csizmarek Mátyás: Bukfenc. Ez utóbbit az elmúlt héten felújították és a helyi előadás után rövidesen Erdőkertesen, majd más községekben mutatják be. S a tervek: az elmúlt napokban kezdték el Filippo: Vannak még kísértetek című vígjátékának próbáit, decemberben pedig a Tavaszi keringő című operettel mutatkoznak be az üzem dolgozói előtt. \ színjátszó csoport fejlődése tehát jó úton halad. Annál inkább, mert az utánpótlás — sok helyütt megoldhatatlan — problémája sem okoz már gondot. A közelmúltban tizenhat tagú ifjúsági színjátszó csoportot alakítottak. Tagjai kivétel nélkül ipari tanulók. Ez az együttes is megkezdte már működését: a Fiúk, lányok, kutyák című színművel készülnek első bemutatójukra. • A két színjátszó csoporton kívül még tizenhárom különböző szakkör folytat tevékenységet a kultúrházban. S valamennyi igen jelentős taglétszámmal működik. íme, néhány kiragadott számadat: a férfikar nyolcvan főt számlál, a fúvószenekar huszonkettőt (ugyancsak most alakult egy tizenkilenc tagú ifjúsági fúvószenekar — ipari tanulókból), a kultúrház zeneiskolájának ötven hallgatója van. a képzőművészeti szakkört harmincketten látoVeresegyház —Párizs — Veresegyház $ 7916-ban született Fiumé§ ban. Apja mérnök, aki a ke- $ serves 20-as években huda- ^pesten nem talál megélhetést. §Párizsban vállal munkát és § 1929-be,n feleségével és leá- knyával kivándorol. A fiú, Ha- ^jósi Anti itthon marad, egye- >, dűl, s végzi nagy keservesen ^ a gimnáziumot. Nyolcéves ^ kora óta rajzolgat. festeget, s ^nyaranta vázlatkönyvével, fes- $tőállványával Veresegyház § környékét barangolja. Első $ tanítómestere Pádly Aladár, \ veresegyházi festőművész. Műövéi, vázlatai közt nádfedeles ^parasztházaik, tóparti részlegek, színes parasztrnhás cso- ^portok. markáns kun arcok í sorakoznak. ^ 1932-ben, hatodik gimnazista korában ő is búcsút \mond Magyarországnak és \egy-két szó francia tudással ^elutazik családja után. Vonzza festők Mekkája, a szépmű- ^ vészetek fővárosa, minden ^művész álma: Párizs. Itt a ^ rossz pesti diák egy-kettőre ^megtanulja a francia nyelvet, ^veszteség nélkül két év alatt i befejezi a középiskolát és beiratkozik a Sorhonne-ra. a §párizsi egyetemre — francia | nyelvtanárnak. § Közben festeget, már kiállításon vesz részt, ösztöndíjat i kap és tanul. 1936-ban hazalátogat, visszahozza a honI vágy. Lázasan gyűjti a veres- egyházi témákat. Gazdag anyagot ad ez a széo Pest megyei falu: mintegy 300 kégatják, a fotoszakkör össze- 1 jöveteleit negyvenen (itt is külön úttörő szakosztály működik!) Mindez látszólag száraz adathalmaz csupán, mégis érdemes megállni egy pillanatra. Három szakkörnek külön ifjúsági szakosztálya van! Nem sok kultúrház dicsekedhet ezzel, pedig nem közömbös a dolog. Nem közömbös, hogy jól működő, öntevékeny művészeti csoportjaink foglalkoznak-e a fiatalok, az utánpótlás nevelésével, vagy sem. A Dunakeszi Járműjavító kul- túrotthonának vezetősége megértette e kérdés fontosságát. Miről van szó tulajdonképpen? Vegyük például a fúvószenekarok mai helyzetét. A tagok átlag életkora negyvenöt-ötven év körül mozog. Még néhány esztendő, és ezek a derék, öntevékeny zenészek leteszik hangszereiket. S akkor? Igen, akkor sok fúvószenekar kénytelen lesz majd feloszlani, mert nincs, i aki átvegye a hangszereket az ! öregek kezéből. A Dunáké- ! szí Járműjavítóban egész i más a helyzet. Mi több, kő- i vetésre méltó. Természetesen egy kultúrház ! életének vizsgálatánál nem j lenne teljes a kép, ha nem | beszélnénk arról, hogyan tölti j be tudományos és ismeretter-; jesztő feladatát, valamint a i könyvtár munkáját. A tudományos és ismeret- ] terjesztő munkát — nagyon: helyesen — két részre osztot- | ták a kultúrház vezetői. Két- j hetenként külön előadásokat: szerveznek a fiatalok és kü- : lön a felnőtt dolgozók részére, i A fiatalok kívánságára Nagy i szabadságharcosok címmel i előadássorozatot indítottak, i amelynek bevezető előadása-! ként Bem apó életével, har-i caival ismertették meg a: fiatalokat. A felnőtt dolgozók részére rendezett előadások különféle témaköröket ölelnek fel. Az elmúlt hónap közepén Az élet keletkezése címmel, a hónap elején pedig Kuba szabadságharca címmel tartottak előadást, mindkét alkalommal filmvetítéssel egybekötve. Az első előadások után van már bizonyos tanulság, s ez a következő. Míg a felnőttek előadásait har- mincan-negyvenen látogatják, addig az ifjúsági előadásokon kétszáz-kétszázötvenen is megjelennek. Alaposabb, körültekintőbb szervezés szükséges tehát ahhoz, hogy a felnőtt dolgozók is minél nagyobb számban megjelenjenek ezeken a valóban érdekes és tanulságos előadásokon. A hiba nem az előadókban van, hiszen míg Az élet keletkezéséről szóló előadást a felnőttek közül mindössze tízen, a fiatalok közül viszont kétszázötvenen hallgatták végig! A íűi.ij... / hétezer kötetes könyvtárral rendelkezik. Nyolcszúz állandó olvasója van. Mindkét számadat meggyőzően bizonyítja, hogy a könyvtáros, illetve könyvtárosok — két üzemi és egy fiókkönyvtár is tartozik a kultúrház könyvtárához — becsülettel végzik munkájukat. A könyvtárak választéka elég gazdag, bár a dolgozók még több új, napjainkban megjelent könyvet szeretnének kölcsönözni. Talán a könyvtárra fordított összeg növelésével ez is megvalósítható lenne. — P — ! | Mándy Iván : í CSUTAK ÉS A SZÜRKE LÓ | /"'suták tehát ismét „színre lépett“. Sőt: újabb kalandjai- | v-* ban mintha „fejlődött“ volna kissé. Igaz, tétován, csak í úgy a levegőbe, belekérdezik még pajtásai: „Tulajdonkép- í pen ki hívta ide ezt a Csutakot? ‘ De a kérdésinek nipcs már ; kegyetlen éle. Nem is lehet. Csutak most „vezéregyéniség“. ! Értelmi szerzője és csökönyös keresztülhajszolója egy min- | den eddiginél hősibb kalandnak: megmenteni egy bdnatos- ! öreg szürke gebét a vágóhídtól! Hogy sikerül-e? Természete- I sem. Hiszen nemcsak Csutak akarja, hanem Kati. meg Du- \ nai, meg Pazar, meg Dodinál, sőt a szkeptikus Kamocsa is. A dolog talán jobban sikerül, mint szerették volna. Az ; öreg szürkéből — érthetetlen: miért nem adtak neki valami ! nevet a gyerekek — filmsztár lesz! Szabályos filmsztár, í főszereplője egy — a gyermekek számára kissé zavaros ! mesé]ű — filmnek, munden előzetes gyakorlás nélkül, csak ! úgy „beugorva" — úgy látszik, őstehetség szunnyadt benne. | Ezzel azonban végérvényesen el is szakad a gyerekektől, í csak álomban visszajáró bús fantommá légiesül. Amikor í először találkoznak vele ismét a moziplakáton, valami ide- ! genséget éreznek a tekintetében. Egyedül Csutak hallja, íamit a hirdetőoszlop körül ácsorgó gyerekeknek mond:] \ „Nézzétek, én igazán nem tehetek róla". Ki ez a Csutak egyébként? És ki ez a Kati. meg ez aj ! Pazar. ez a Dochnál. ez a Kamocsa’ Mai gyerekek? Hát] (persze — maiak. De hogy gyerekek lennének.. ebben márj ínéin vagyunk olyan bizonyosak. Gyerekké visszatörpült i jfvagy felmagasodott?) felnőttek inkább. Intelligenciájuk és! ! humoruk a felnőttekét is megszégyenítő, erkölcsi érzékük; jviszont hamisítatlanul gyermeki. Izgató ellentmondás, illetve! ! egység ez, belőle származik a regény minden erénye-bája. j ^Sajátos aspektushoz juttatja a szerzőt: a világ kissé értbe-1 | tetlenebb-rejtélyesebb lesz. mint amilyennek mi felnőttek! í hisszük, Viszont érthetőbb, mint amilyennek a valóságos] í gyerekek tudják. A felnőttek roppant gyerekesen viselked-] ; nek ebben a regényben — olyannyira, hogy ezen Csütakékj í csak „röhögni“ tudnak —. a gyerekek viszont olyan felnőt-1 \ tesen. hogy ezen mi — felnőtt olvasók — csak mosolyogni j | tudunk. Ifjúsági regény? Az. De nem gyerek-resény. Érteni a] £ benne rejlő — és tulajdonképpen a felnőtteknek szóló —] £ tanulságokat, ehhez legalábbis kamaszkorban levő olvasó i % kívántatik. (Móra Ferenc Könyvkiadó.) S Zoltán Erzsébet jpet fest vázlataiból. Eredetibben egy sincs már meg neki; \hogy meg tudjam élni, annak \idején mind eladta. (Illetve iaz idén születésnapjára egyet j visszavásárolt.) \ 1937-ben a világkiállítás \magyar pavilonját festi. Hegyesebben: mázolja. Kell a '.pénz, nem lehet válogatni! \Vödörrel, pemzlivel mászkál idézettel Hitler ellen. A lap egy példányát az íróasztalára teszi, rá egy pár bilincset — $ már menekülnie is kell. Dél-Franciaországba kerül, a nemzeti ellenállás egyik szellemi élharcosa lesz. Az első képeslapot, az Illustratían-t a felszabadulás után újra ő adja ki, s négy éven át szer- , keszli. I Mint festő, egyre nevesebb. : Egyik nagy műve a németek ;oradouri mészárlásának ször- I nyű élményéből született, ez modern irányzatot képviselő vászon. {Emlékezetes a szörnyűség: a nénietek bosszút akartak állni Oradouron, de összecserélték a községet, s egy másik Oradourban a templomba terelték a nőket cis gyerekeket, a benzinnel megöntözött templomot pedig felgyújtották. Egyetlen asz- szony menekült csak meg.) Picassőval közös kiállításon vesz részt, s hatalmas sikere van, de a festészet mégsem tudja anyagi függetlenségét biztosítani. Egy időre leteszi az ecsetet, s a gépiparban igyekszik egzisztenciáját megteremteni. Hét év után független: Párizsban a Mcmt- martre-on (Rite Saint Rus- tique) műterme van és egy kis birtoka Dél-Franciaor- szágban, Bonnieux-ben, Avignon és Marseille közt. Itt él az év nagyobb részében és egyedül a festészettel foglalkozik. A szép délfrancia táj, a marseille-i kikötő, a Riviéra újabb és újabb ihletet ad. Negyvenhárom éves; elismert, sőt közismert festő Francia- országban. Művészi igényével keresi, kutatja az tíj utakat, s, műveli a modern irányzatokat .is. a Nemrég, 23 évi távoliét után ismét hazalátogatott anyjával együtt Veresegyházra. Huszonhárom év után csodát látott itthon. A régi téma eltiánedezőben van. Nem találta a romantikus nádfedeles viskókat, a subás öregeket, sajnos, a tarka népviseletbe öltözött lángoltat is alig. De új, pezsgő életet lelt helyettük. Egy új Budapestet talált, bámulta a dús kirakatokat, a Körutat, az impozáns építkezéseket, az emberek jól- öltözöttségét — ami Párizs után mégiscsak nagy szó! Fazekas Mátyás tudósító az állványok tetején. A pavilon freskói sérültek. ö kijavítja, ekkor fedezik fel a magyarok is Hajósit — Párizsban. Nevét megfranciásítja, de a magyart sem hagyja el: Hajósi-L.e muráin (a két szó egyet jelent) a neve. Érdeklődése és a kenyérkereset szüksége a szerkesztőségek felé sodorja, s a Vu et lue képes hetilap technikai szerkesztője lesz. A nemetek már Párizs alatt állnak, amikor a lap utolsó számát még megjelenteti gyászkeretben, a címlapon a narvikt bombázás képével, s a szövegben gúnyos
