Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

Az Országos Müemlétil Felügyelőség a köze’múltban restauráltatta a Görög u. 1. sz. bíz falán előkerült érté­kes festett tájrészletet, mely a XVII—XVIII. századból szárm-tik Vácott vendégszerepelt a szentendrei városi kóros Október 25-én, vasárnap egésznapos kedves kirándulás keretében a Vácott megrende­zett megyei szövetkezeti fesz­tiválon vendégszerepelt városi kórusunk és hangulatos, mű­vészi kórusszámok bemutatá­sával gazdagította a műsort. Az egyik énekes megjar-ez- te: „...az élményekért, amit mi nyújtottunk, sokszoros vi­szonzást kaptunk: a verő- f íny es napsütést, a Duna­kanyar őszi pazar színeit és egy felejthetetlen Duna parti napnyugtát, melynek felemelő élménye felejthetetlenül em­lékünk marad! Sokat gyönyör­ködtünk mag Vác szép házai­ban, műemlékeiben, képzőmű­vészeti értékeiben és az éppen akkor megnyitott Pest megyei képzőművészek kiállításában. Utoljára hagytam, bár hozzá­tartozott a jó hangulat meg­teremtéséhez: a közös ebéd, mellyel megvendégeltek ben­nünket. Köszönet érte! Ebben különösen az volt a jó, hogy a kedves együttes tagjai ilyen ünnepi asztalnál is találkoz­hattak és együtt lehettek.” Mi pedig a kórus tagjainak köszönjük, hogy újabb meg­becsülést szereztek városunk­nak ! HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL AZ ŐSZI mezőgazdasági munkák helyzetéről, a mes­terséges megtermékenyítő ál­lomás és a legeltetési bizott­ság munkájáról tanácskozott október 26-án a városi ta­nács mezőgazdasági állandó bizottsága. SZENTENDRE járás ügye­letes állatorvosa november 1- én dr. Kass Ferenc körállat- orvos Tahitótfalu. A VAROS ÜGYELETES or­vosa november hó 1-én dr. Göllner Pál körzeti orvos. P ti © Készülő zenekari hangversenyünk Szentendrén Huszonöt válogatottan csi­nos asszony és leány cso­portképe jár kézről kézre a Hazafias Népfront városi bi­zottsága elnökségének ülé­sén. A képeken a nők mind­egyike, kezében hatalmas tangóharmonikával áll a fotolencse előtt. Országos hírű pesti üze­münk, a Vörös Csillag Trak­torgyár ugyanis nemcsak traktorairól nevezetes, ha­nem arról is, hogy a gyár­nak kiváló zenei erőssége van; huszonöt tagú női tangó­harmonika együttes! Ez az együttes november 15-én, vasárnap délután a tanácsháza nagytermében hangversenyen mutatja be zenei tudását. A napi mun­kában megfáradt, de munka­szerető kisvárosiak — ennek az együttesnek segítségével két hét múlva munkás éle­tünk másik oldalával ismer­kedünk. Valljuk meg, ezzel az oldallal, vajmi keveset foglalkoztunk! Mozi, egy- egy könyv és — tisztelet a kivételeknek — egy-egy ital- bolti jól-rosszul sikerült fél­óra teszi ki egész szórakozá­sunkat. A Vörös Csillag Traktor­gyár dolgozóinak zenekari hangversenye, amely a ko­moly zenétől a hangulatos operettekig és slágerekig a zene kincsestárából ad ne­künk felejthetetlen örök íze­lítőket — csak bevezetője an­nak a gazdag kulturális programnak, amellyel téli estéinket kívánja gazdagí­tani a Hazafias Népfront városi elnöksége. — h — e — Egy kosárlabda-mérkőzésről 74:62 (35:32) Egészséges fiatalodtól volt han­gos o'któh.er 2!2-án? csütörtökön tanítási idő után a szentendrei Ferences Gimnázium sportpályája. Régi nagy elleni élűikét _ Komá­rom megye többszörös középisko­lai kosárlabda bajnokát az esztergomi Ferences Gimnázium csapatát látták vendégül a szent­endreiek. A lelkes diákok, akik társadal­mi munkában készítettek kosár­labda-pályát, s most először láttak vendégül más iskolát, nagy szor­galommal készültek erre a mér­kőzésre. Az eddigi találkozókon, melyek Esztergomiban voltak, min­dig az esztergomiak győztek. S most •'végre sikerült legyőzniük igen szép játékkal a nagy ellen­felet S5:3S-es félidő után TI :62-ro. (Legjobbak: Kacskovics Pál, Gerőífy Péter, Pehártz Imre és Tolnay Kornél.) A szentendrei Ferences Gimná­zium eddig sem szerepelt rosszul a megyei középiskolás bajnoksá­gokon. 1935-ben és tavaly a har­madik helyen végzett Pest megye középiskolái' között. A most elért siker nagy fejlődést jelez és re­kert, kívánunk városunk közép- iskolás sportolóinak és reméljük, ezekről beszámolhatunk majd a közeljövőben. m élj ük, hogy ez megmutatkozik majd az idei megyei bajnok­ságokon is. Jó volna, ha a két szentendrei gimnázium egymás között is ren­dezne ilyen találkozókat. Sok si­\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w^^^ Gyulai Pál (i826—1909) halálának 50. évfordulójára , Ha Gyulai Pálnak jelentőségét röviden megjelölni Szándékoznánk, idézni kellene azt a megállapítást, mely szerint a magyar irodalom és irodalomtörténet anyagát Toldy Ferenc gyűjtötte össze. Gyulai Pál bírálta meg. és Horváth dános foglalta egységbe. Ady Endre „harcos” Gyulai Pálnak nevezte, s azt írta róla: „Kicsi valódnál benned többet leltünk, s nincs ütésed, mit meg nem érde­meltünk”. Kolozsvárt született, iskoláit is ott járta. Az 1848-as napok indították el pályáján. Ekkor az erdélyi ifjúság egyik vezére volt, s az unió híve. A forradalomnak inkább csak szemlélője és nem részvevője. „Kossuth mint messiás él a fellelkesült nemzet élén” — írta ekkor. 1848-ban bátor határozottsággal hirdette: „Inkább halál, mint gyáva élet!” Legértékesebb műveit többségükben 1850—1802-ig terjedő időben írta A szabadságharc bukása után 1852-ig Teleki Dcrmolzos titkára volt Pesten. Nádasdy Tamás kíséretében beutazta Németországot és Franciaországot. 1858-ban megházasodott. Feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. Ugyan­ezen évtől kezdve Kolozsvárt, majd 1862-től Pesten gim­náziumi tanár. 1864-től 1870-ig az Országos Színi Iskola aligazgatójaként működött. A, Magyar Tudományos Akadé­mia nyelv- és széptudományi osztálya titkárává választotta. Részt vett a Vasárnapi Újság megindításában, szerkesz­tette a Budapesti Szemlét. 1876-ban a pesti egyetemen Toldy Ferenc utóda lett, mint a magyar irodalomtörténet tanára. Előző évben megindította (a mostanihoz hasonló) Olcsó Könyvtár-sorozatot. 1879-től 1899-ig volt a Kisfaludy Társaság elnöke. Az 1880-as évek elején Leányfalun nyaralót építtetett, s a nyarakat rendszerint ott töltötte. Oda vonult vissza kipihenni a tanév fáradalmait. Leányfalu ugyanazt jelen­tette neki, mint Tusculum Cicerónak. Szinte naponként fel­kapaszkodott apró lépteivel a falut, a Kis-Duna gyöngyét övező dombokra, a messzelátóhoz, kampós botjára támasz­kodva. Legértékesebb alkotásai az ötvenes és hatvanas évek­ben születtek, amikor a császári elnyomás az ún. irodalmi Deák-pártot bizonyos haladó ellenállásra kényszeritette. Ezen irodalmi párt hivatalos uralomrajutása 1867-ben Gyu­lainak előbb szerkesztőséget, majd egyetemi katedrát ered­ményezett. Sokoldalú munkássága irodalmi életünk vezérévé tette. Legnagyobb hatású, kritikai munkássága volt. Feddhetetlen­ség, következetesség és harcosság jellemezte. Kritikájának hazafias tartalma külön figyelmet érdemel. Gyulai a leg­jelentősebb magyar kritikus! Petőfi művészetének. Katona József Bánk bánjainak méltatása. Vörösmarty életrajza. Jó!zaj Mór műveinek bírálatai különleges helyet biztosíta­nak számára a. magyar irodalmi kritika történetében. Petőfi Sándorról szóló tanulmányával vonta magára a figyelmet (1854). Akadémiai székfoglalója volt Katona és Bánk bánja című értekezése. Vörösmarty életrajza az első nagyobb szabású magyar írói életrajz. Gyulai. Arany Já­nosnak leghívebb méltatója, pályájának állandó figyelője. Az általa adott kapcsos könyvecskébe kerültek az öreg Arany halhatatlan remekművei, az Öszikék. Nevük, mun­kásságuk, életük szinte egyet jelent a népi nemzeti iro­dalom szolgálatával A népi nemzeti irodalom elveinek kidolgozása és annak a fejlődés élvonalába való állítása nagy vívmány volt a múlt században. Mint lírikust, egyszerűség, művészi verselőkészséa és mély érzés jellemezte. Koráin elhunyt hitvesének képe is­mételten megjelent költészetében. Az anyai szeretet dicsőí­tése az Éji látogatás. A márciusi napok, illetve a szabad­ságharc iránti lelkesedését hirdeti a Hadnagy uram. Pó- kainé című balladaszerű költeménye legismertebb alkotásai közé tartozik. Leány falván címűverse ISSI-ből váló. Az örageűő ■ Gyulái a siázádfórdülórí írja Egy ifjú erntéklUiny- vébe címüJcöíis.nényé'ben: „Az elvhez a hűség örök kötelesség. S ha messze a cél. • Enyhítsen önérzet: Bár kebeled vérzett. Az eszme — az él!” Gyulai Pál a liberális nemességnek, az irodalmi Deák- pártnak volt a szószólója. Amíg ennek a pártnak voltak érintkezései a nemzeti haladás járható útjával. addig Gyulai munkássága egyre inkább gazdagodott. E korban dolgozta ki legértékesebb tanulmányait. Főként a kiegyezés utáni időszcskbca szóhoz jutottak elméletében negatív voná­sok is. Realizmus-elmélete haladó lépés volt ugyan­csak, de annak Kemény Zsigmondi regényíró munkáira való alkalmazása az elveknek gyakorlatban való eltorzulását mutatja. Gyulai Pál a magyar irodalom és irodalomtörténet szorgalmas, elmélyüli, kiváló nevelője volt. (Folytatása következik) ((boros) LEÁNYFALVÁN (1881) Sokat hánykolódtam, kényszeredtem... A kék Szamos Partján születtem. Oh hány emlékem visszafáj. Hozzád, te erdős, hegyi táj! A Maros is jól ismer engem. Völgyében egykbr sok dalt zengtem! Honszeretet s a szerelem Egy búvá olvadt lelkemen. JMktam a Spree és a Szajna partján, Hazámnak csak a hírét haliám. De boldog mép körében itt. Még jobban érzem sebeit. Légy iidvöz, bérc, légy üdvöz, várrom S te Duna a magyar határon. Csak igy tovább, csak egyenest... Légy üdvöz ifjú Buda-Pest! Itt megtaláltam végre révem. Itt tölt el sok jó. sok rossz évem: Sok küzdés, percnyi nyugalom. Kevés öröm, több fájdalom. A Duna halk hullámmoraja (Sic!!) Kifáradt lelkem hívja, csalja: Odább, odább egy zöld sziget, Egy kis falu, dombos liget. Fogadj be, völgy, diófák árnya, Mint fészken a madár védszárnya! Jó pihenő, jó sírnak is. Legyen, ha kell. hát annak is. Ringasson el a méla hullám. Zengjen madár az aga diófán. Takarjon virágos halom, tengjen körül lágy fuvalom! Gyulai Pál SPORTHÍREK Vasárnap, a Honvéd-sporttele­pén atlétikai verseny zajlott le a szentendrei JTST és a Szentend­rei Építők Sportköre közös ren­dezésében. Megjelent a versenyen a Pest megyei ifjúsági sport- bizottság részéről Földes Károly, a járási KISZ részéről Arató And­rás. Az ünnepélyes megnyitás után a versenyre benevezett 35 férfi és 15 női versenyző az alábbi eredményt érte el: 100 m síkfutás, férfiak: 1. Tamay Ádám 11.9 Rk. Gimn., 2. Mihájlovics J. 12.2 Szt. Építő!’* 3. Bozái József 12.4 istván-telep. 100 m síkfutás, nők: 1. Kárász Aranka 14.9 All. Gimn., 2. Kóezián Erzsébet 15.4 All. Gimn., 3. Maja Gyöngyvér 13.6 Hk. Gimn. 1300 m síkfutás: r, 1. Mócsai Kálmán 4.18 Sziget- monostor, 2. Somsics István 4.4.7 ^ Ifik. Gimnázium, 3. Csepeli Sándor Y, 4.51 istván-telep. y Távolugrás (női): % 1. Maja Gyöngyvér 404 cm Rk. .A GUnn., 2. Elter Mária A. 3*91 cm ÍRk. Gimn., 3. Hoffman Klára 387 cm Ä11. Gimn. Távolugrás (férfi): ^ 1. Szabó Gábor 607 c-m Áll. $ Gimn.. 2. öffentoerger K. 5-80 cm 4 Szenteaidrei Építőik, 3. Bozai Jó­Y zsef 538 cm istván-telep. z Magasugrás (női): ^ 1. Lonczkor Erzsébet 133 cm Y Áll. (Jsimn., 2. Szélesi Erzsébet ^ ISO cm Áll. Gimn., 3. Falík Hona ^ 128 cm Svt. Építők. y $ Magasugrás (férfi): ^ 1. Schwa re János 171 cm pomáz, í 2. Szabó Gábor 168 cm Áll. Gimn., £ 3. Tamás Károly 163 cm All. 4 Gimnázium. í $ Súly lökés: £ 1. Horváth Ákos 10 m 81 cím £ Szt. Építők, 2. üffenherger K. ^ 10 m 79 cm Szt. Építőik, 3. Kovács Y Pál 9 m 75 cm Szt. Építek. f ^ A járási labdarúgóbajnokság ^ VI. fordulójában november 1-én, í az alábbi mérkőzésekre kerül sor: ^ Tahitótfalu—Pomázi Vasas ^ Leányfalu—Szentendrei Építők í Szigetmonostor—Csobánka Y Visegrád—Kisoroszi 1 ---------­\ Szerkesztő! üzenetek í J Tiba Árpádnak: A beküldött ^ vers úgy gondolatilag, mint for- í mailag jó. A szótagszámok vi- ^ szont pontatlanok. Egyébként kö- y zölhetőnek tartjuk, csak a téma 4 jelenleg nean időszerű. Megőriz- £ zük. ^ (ego) jeligére: Verse nem közöl- í hető. Gondolatai semmitmondóak, ^ ritmusa nehézkes. ^ ^ Tóth Zoltánnak: Városunkról írt í versei kedves és meleg hangula- ^ tot ébresztenek. A Cseppből ten- 7 gerré című írása ezt támasztja ^ alá. Formája egyszerű, rímei, rit- £ musa tiszták. Közölhetőnek tart- ^ juk, bár javításra szorul. Uuyan- £ akkor Szentendréhez című verse Y elfogult, nem tárgyilagos. A be­£ fejező szakasz frá kisszerű. Ez í utóbbi nem közölhető. ^ Pilisi Pál: Beküldött - verset ja- ^ vitásra szoru^n-'k. Kérem keresse ^ fel szerkesztőségünket, pénteken Y este 18 órakor, tanácsháza I. eme- ^ let 4. sz. ^ „D”-nek Budapestre: A szent­^ endrei legenda további sorsa ér- ^ d ekében kérj ük címének közlé- ^ sét. A vers jelenlegi formájában ^ nem közölhető. Utolsó versszak0 ^ okvetlenül átírásra szorul. Közölni í szeretnénk! 2 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ál­landó bizottság munkájáról, a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság jelentéséről, vala­mint a város 1980. évi költ­ségvetéséről tárgyalt tegnap a városi tanács. A tanács­kozáson megválasztásra ke­rült a tanácstagok munkáját felülvizsgáló összeférhetetlen­ségi bizottság. A SZOCIALISTA ERKÖL­CSI nevelés kérdéseiről rende.. ma délelőtt folyamán ankétot t. Pedagógus Szakszervezet járá­si bizottsága a Szentendre: leányiskolában. Az ankét ve­zetője Bártfay Ernő, a budaka­lászi általános iskola igazga­tója. BEINDULT AZ 1959—60. évi pártoktatás a járás területén. A propagandisták felkészítésé! október 27-én tartották meg a járási pártbizottság székhazá­ban. MIHÁLTZ PÁL szentendrei festőművész alkotásaiból kiá'- lítás nyílt a budapesti Ernst Múzeumban. A művész kiállí­tását Pogány Ödön Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. 12 500 FORINT balesetbizto­sítási összeget fizettek ki az e'- műlt napokban dr. Ungvári János, a visegrádi kórház vo’< ervosa özvegyének. A halálese! mctorkerékpárszerencsétlenség következménye. A SOKAK által ismert, fia­talon Tahitótfalun elhunyt neves csillagász, Zerinváry Szilárd özvegye veszi át no­vember 1-től a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kirendeltségének vezetését. KB. 1936 db. négyszáz forin­tos tüzelőutalványt váltottak be ez ideig a TÜZÉP szentend­rei telepén. Ha egy utalványra átlagosan 13 mázsa szenet szá­mítunk. úgy 25 168 q szenet ad­tak el ez év negyedik negye­déig. AZ ADÓBEVÉTELI TER­VEK teljesítéséről, a város szociális gondozottainak hely­zetéről és problémáiról, az 1960. évi népszámlálás elő­készítéséről és az 1960. évi költségvetés-javaslatról tár­gyalt október 29-én a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. A BEVONULÓ IFJÚSÁG „ítegruta”-báljára hívja meg október 31-én estére a Béke Étterembe a város ifjúságát a nőtanács vezetősége. A VÁROSI TANÁCS vég­rehajtó bizottságának hatá­rozata folytán a köztisztasá­gi fürdő és a dunai strand­fürdő üzemeltetését 1960. ja­nuár 1-től, illetve a strand- idénytől a Községgazdálkodá­si Vállalat veszi át. ÜJJA ALAKUL AS AT kö­vetően megtartotta első ülé­sét a járási úttörő-elnökség, melynek vezetője Barát Ká­roly elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára lett. ERŐTELJESEN FOLYNAK az 1960 január l-én kezdő­dő népszámlálás előkészítő munkálatai. Ennek során 43 számlálóbiztosi körzetet és 14 fe’ülvizsgálati kört alakí­tottak ki.. Ä munkálatokat személyesen Szelányi István, a végrehajtó bizottság titkár? irányítja. Anyakönyvi hírek Születtek: Lakatos Margit, Ro- bicsek Katalin. John Sándor. Házasságot kötöttek: Kovács An­tal és Styevlik Margit, Durkó Sándor és Szulovszkv Etelka Éva, Klein Károly és Deák Anna. Meghaltak: Hilbert Ferencné 83 éves, Csabai István 62 éves. köszönetnyilvánítás Az. Alkotmány utcai lakosok köszönetüket fejezik ki a városi tanács és Kovács János tanács­ba"!’« felé a közkút létrehozá­sáért, amely az ott lakók élet- körülményeit javítja meg. SZENTENDREI APRÓHIRDETÉSEK $ Villanyszerelőket fel- sí vesz pomázi munka- z helyre a Szentendre' £ Elektromos Művek. ^ Eladó egy hároman $ szekrény. Érdeklő-1 ^ lehet. Szentendre * Csillag. Telefon: 181 Eladó magán járó sza­lagfűrész. Iparenge­dély lemondással Szentendre, Ulsicir köz 1. sz. Ja dó egy ülőgarnitúra" dívány, 2 fotel. Cím: Sztálin út 27. Műhely vagy pincehe­lyiséget kivennék. Tóth István, Bükkös­ért 41. Szentendre. .uoniH rí holland tulipánhagy­ma |y* A prfq,, J,er_ tészetében. Cegléd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents