Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-31 / 256. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t / III. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM ÁR! 3« I I 1.1.ÍR 1959. OKTÓBER 31. SZOMBAT A párt szavára „... Mert egy az ülünk! Minden akadállyal készek vagyunk mi szembeszállani: mivel — mind egy roppant tábor katonája, mindnyájan egy hős atya sarjai, kinek ha feldöng szíve dobbanása, hű szivünket is véle hallani.” Együtt vagyunk! Gáti Ferenc, Kurucz Béla, Somodi Gyula, Piskátor János, Horváth András, Türk Mihály, Juhász János és még hányán, akik közvetlen az ellenforradalom után összejöttek az első pártaktívára. Akik kommunistához méltóan állták meg helyüket az ellenforradalom füzében és elsőként jelentek meg, hogy talpraállítsák a megyét, megindítsák az életet. Emlékeznek? Körbejártattuk szemünket, úgy kutattuk: hányán vágyunk, mennyien maradtunk? És hányán vannak kommunisták, akik nem jöhettek az aktívára, otthon maradtak a Cegléd környéki tanyákon, a váci gyárakban, Nagykőrösön, Vecsásen és szerte a megyében. z Egy-egy baráti tekintet, forró kézfogás, elvtársi ölelés fejezte ki, mit jelentett nekünk minden kommunista. Milyen harcos aktívaértekezlet volt! Maroknyi csapat szánta el akkor magát: élére áll a karcnak! A párt vezetésével megindítjuk a termelést! Letörjük a sztrájkot! Újból kivívjuk népünk megbecsülését és visszaszerezzük a pártba vetett bizalmát! S nézzünk körül. Hány ezer derék párttagunk képviselteti magát itt a küldöttekkel. Itt van Cseszár Jánosné, a Pomá- zi Posztó munkásnője, Karkész Sándor, a szerszámfejlesztő munkásból lett mérnöke, Ho- rinka János péteri tsz-elnök, Mondok Pál állami gazdasági igazgató, Trapp Erzsébet, a da- basi járás traktorosa. Ki vehetné azonban egyenként számba a sok .száz küldöttet! És azokat, akik ma bizalommal gondolnak erre a pártértekezletre, figyelik, miről tanácskoznak a kommunisták. Bizalommal, együttérzéssel és nagy-nagy várakozással. Hogyan gyarapodtunk? Hogyan szereztük meg ismét a bizalmat, a tevékeny támogatást? Milyen nehéz erre válaszolni! Kevés a szó, ami ki tudja fejezni. Talán így: a párt vezetésével. A párt szavával, Vagy úgy: a kommunisták nagy felelősségérzetével. Mert ott kezdődött és azon múlott minden. A mikor az ellenforradalom után először tanácskoztunk, őszintén mérlegeltük: nehéz a helyzetünk. Sokan féltek attól, hogy a régi hibák megismétlődnek. Nagy volt a tétovázás, az eszmei zűrzavar. Több községünkben ütötte fel fejét az intrika. Elvtelenül vádaskodtak. megtévedt, megzavart embereket is ellenforradalmároknak bélyegeztek. Ekkor a szilárd, elvhű kommunisták a párt ideiglenes központi bizottságát követve megyénkben is megkezdték fáradhatatlan felvilágosító tevékenységüket. 1956. decemberében már kilencvenhárom párt- szervezetünk működött, hallatta hangját, éreztette erejét. Meg kell valósítanunk a demokratikus centralizmus elvét, a kollektív vezetést, megszilárdítani a fegyelmet. Mindezt úgy, hogy szünet nélkül szembeszálljunk a revizionista nézetekkel és óvjuk a pártot a szektás elhajlásoktól. Megteremteni a lenini elvet a gyakorlatban és a fejekben. Tekintsünk vissza ennyi év után és ismerjük el: a kom(Vlagyimir Szósz jura) munisták jól megálltak a helyüket, megértették a két- fror.tos harc lényegét és biztosították, hogy sem jobbra, sem balra ng torzítsuk el a marxizmus tanításait. Segített bennünket, hogy nehéz, számtalan buktatóval akadályozott munkánkat a dolgozókkal szoros együttműködésben végeztük. Végtelen türelemre, őszinteségre, kommunista szerénységre volt szükség ahhoz, hogy minél több dolgozóhoz jussunk közelebb. Hogy megértsék szándékainkat. Hogy ne csak megértsék, hanem kövessenek is bennünket, velünk együtt dolgozzanak a szocializmus ügyéért. És ez az őszinteség, szerénység, türelem nein hiányzott elvtársainkból. Szavaink megegyeztek a tettekkel. Ezért hallgattak a dolgozók a párt szavára. Tudnánk-e annyi tapasztalatról írni, amennyit a párt- értekezlet küldöttei, régi és új elvtársaink hétköznapjaik gyakorlatából sorolhatnak? Semmiképpen. A társadalmi munkában felépült kuttúr- házak, utak, orvosi lakások, óvodák, napközik, a szépülő községek önmagukért beszélnek. Említhetnénk a párt- bizottságokra érkező panesz- levelek — problémáikat a párttal megosztó dolgozók sokaságát —, a bizalom ezernyi megnyilvánulásának különböző formáit, jeleit. Vagy azt a megértést, ami a párt és a pártonkivüli értelmiség viszonyát jellemzi. Megértés, egyetértés. Mi beszélhetne erről világosabban, mint a termelés számadatai! A kongresszus tiszteletére indult munka verseny! Ezekben a tettekben nyilvánult meg elsősorban, hogy a dolgozók hisznek nekünk és ezért céljaink elérését készek jó munkájukkal gyorsítani, sürgetni. Egyetértenek politikánkkal, mert látják, hogy tudásuknak megfelelően értékeljük a szakembereket, legyenek párttagok vagy pártonkívüliek. S az sem közömbös számukra, hogy elvtársaink java példamutatóan _ vesz részt a termelésben. Kommunista vezetőink többsége együtt nőtt a feladatokkal. Sok-sok tapasztalatra tettek szert. M egyénk dolgozói közölt nagy a tanulási láz. Hányán vannak itt közöttünk is olyanok, akik napi munkájuk után könyveik mellé ülnek és a hajnal ott éri őket tanulmányaikba mélyed- ve. Hajtja őket a tudásszomj, a megismerés vágya. Nem egyszerűen örülnek a technika új vívmányainak, nemcsak csodálják a szovjet űrállomást, hanem meg is akarják érteni a „ma" lényegét, cselekvő részesei kívánnak lenni a nagyobb tudást igénylő „újnak". Nézzük gyárainkat, amelyek épületekkel, gépekkel, a modem technika különböző vívmányaival gyarapodtak. A felszabadulás előtt ezen a vidéken alig láttunk gyárat. Ma? Ki ne lenne büszke a Csepel Autógyárra, a Diós- di Csapágygyárra, a Ganz Árammérőre? Megyénk dolgozóinak kétkezi munkáia. gyáraink termékei mind több külföldi országba jutnak el Tehergépkocsijaink, csapágyaink, textiláruink jóhírűek, keresett cikkek a világpiacon. Berendezésekre, korszerű gépekre 1955 óta több, mint egymilliárd forint beruházást fordítottunk. A jövőnk? Vác mellett épül a második ötéves terv időszakában a Dunai Cement- és Mészmű, Százhalombattán az erőmű, az olajfinomító. S ez csak az iparban! Küldött elvtársaink: Erdei László, a tinnyei termelőszövetkezet elnöke, Menyhárt László, a zsámbéki termelőszövetkezet agronórnusa és a többiek emlékeznek, milyen volt a mezőgazdaság helyzete az ellenforradalom után? Milyen szeretertel védtek majdnem mindenütt a kommunisták a közöst?! Hogyan harcoltak érte • foggal-körömmel?! A kommunisták álltak az élére annak is, hogy a mező- gazdaság fejlődjön. A párt javaslatára szüntették meg a beadást, alakult ki a jól bevált felvásárlási rendszer. Megnőtt a parasztság termelési kedve, s ennek . megfelelően nőtt az egy holdra eső termelési érték. F igy percre sem feledikez- i tünk meg arról, hogy erősítsük megyénkben a meglevő nagyüzemi gazdaságokat és új szövetkezeteket létesítsünk. De miközben a termelő- szövetkezetek megszilárdításán. fejlesztésén munkálkodtunk, biztosítottuk az egyénileg dolgozó parasztok termelési kedvét is. A tavasszal alakúit termelőszövetkezetek tagsága elmondhatja, hogy a fejlődés nem ellenükre, hanem. velük együtt, a helyi erőkre támaszkodva történt. Ezért van az, hegy akiket talán egy fél évvel ezelőtt még agitálni kellett, ma már többségében szíwel-lélekkel szövetkezeti gazdák. Tudna-e ma Tugyi Pál másképpen gondolkodni, mint egy több száz holdas gazda? ö mondotta: nem! Sem ő, sem a többi jól dolgozó gazda nem cserélne a régivel, kivált azok nem, akik azó'a pártunk tagjai lettek. Ahol új módon számolják el a munkaegységeket, bevezették a nagyobb anyagi ösztönző módszereket, már első évben jobban gazdagodnak. Nagykőrösön a Szabadság Termelőszövetkezetben, Inárcson. Vámcsmikoláin és másutt, ahol már a terméshozam szerint számolják el a jövedelmet, a tagok nagyobb értelmét látják a közös gazdálkodásnak. És ennek, az új módszernek a bevezetése ismét a kommunisták szavára történik. Ezek az eredmények dicsérik elmúlt három évünket? Nem. Ennél sokkal-sokkal több. Dicsekvés lorene minderről szólami? Dicsekvés elmondani, műt jelentett a kommunis'ák szava, felelőssége ebben a megyében is? Ha csak az eredményeket mondanánk, talán kérkedésnek tűnnék. De mi nem takargatjuk kudarcainkat sem Tudjuk: néhány elytársunk nem értette még meg a két- frontos harc lényegét. Néhány helyen nehéz érvény: szerezni sírinak, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek bármilyen tisztséget. Van olyan, ahol nincs egyetértés a vezetők között. Ért kudarc bennünket a termelőszövetkezetek szervezése közben is. amikor néhány elvtársunk csak a felsőbb szervektől várta a felvilágosító munkát. Úgy képzelte, neki semmit sem kell tenni a jövőért; Előfordult az is, hogy néhányan tü- rc 1 niet!enkcdt;k aztkkal szemben, akik nehezebben jöttek ORSZÁGOS GYERMEKVÍDELMI ÉRTEKEZLET Pénteken a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium nagytermében országos gyermek- védelmi értekezletet rendezett a Művelődésügyi Minisztérium gyermek- és ifjúság- védelmi osztálya. A tanácskozáson a megyei tanácsok gyermekvédelmi és gyámügyi előadói, a nevelőotthonok igazgatói és a különböző társadalmi Szervek képviselői vettek részt. Az értekezleten a köznevelés időszerű kérdéseit, a gyermekvédelem, a gyermekotthonok elmúlt évi munkájának eredményeit és tapasztalatait, valamint a további feladatokat beszélték meg. A referátumokat vita követte. AZ UTOLSÓ FORDULÓ Pásztor László, a Szentendrei Gépállomás traktorosa az utolsó fordulót szántja Sztalinyec ével a dunabozdányi Üttiirő Tsz tábláján (András Endre felvétele) KÉTSZÁZKILENCEZER FORINT TERVEN FELÜL A Nagymarosi Gépgyár is teljesítette már kongresszusi felajánlását Nagymaroson is tanyát vert az ősz. téli álmára készül a festői környék. A dombokon csendesen vetkőznek az erdők, a Duna-menti gépgyárban annál lázasabban lüktet az élet. A kis üzem dolgozói most még szorgosabban végzik munkájukat: határidő előtt akarják befejezni az idei tervet. Márciusban úgy határoztak, hogy tizenegy szerszámgépet javítanak meg az előírt meny- nyiségsn felül a pártkongresz- szus tiszteletére. Ily módon 150 ezer forinttal szándékoztak növelni a gyár nyereségét. A galvanizálók további 50 ezer forinttal kívántak hozzájárulni ehhez az összeghez. Végeredményben a Nagymarosi Gépgyár 150 dolgozója év végéig 200 000 forint többlettermelést vállalt. Persze, a felajánlásokban egyéb elhatározások is hangot kaptak. így például három és fél százalékkal szándékoztak javítani a termelékenységet s egy százalékkal leszorítani az önköltséget. Va’amennyien bekapcsolódtak a versenybe, s ez eredményezte, hogy eddig a gépgyár dolgozói már 209 000 forint értékű munkát végeztek terven felül. Néder János és Bajnóger László szerelők ezúttal is kitűntek jó munkájukkal. A forgácsolók közfii ifj. Jung Ferenc és Dubniczki István, valamint Margai Ignác tört az clre. A galvanizáló részlegben leginkább kísérleti munka folyt, s ráfizetéssel dolgozott az üzem. Most már ez a részleg is nyereségesen dolgozik, hozzájárni a vállalat önköltségének csökkentéséhez. Itt Győréi Simon. Neszli József és Kucbaeher Józsefbe mutatott példát. Idősebb Jung Ferenc üzemvezető és Szirtes József TMK-vezetö a Amikor ezelőtt két évvel országszerte megalakultak a tejszövetkezetek, a perőcsényiek elhatározták, ők is lépést tartanak a fejlődéssel és összefognak saját anyagi érdekükben is. Megalakították a tejszövet- kezetet, majd a következő lépésként elhatározták, hogy új. a követelményeknek megfelelő tejházat építenek. Saját erejükből, a közsésfejA főváros dolgozói pénteken kegyelettel emlékeztek meg az ellenforradalom áldo- z' .»iról, a munkásmozgalom hűséges harcosairól, akik 1956-ban életüket áldozták a néphatalomért. Sokan keresték fel a Köztársaság téri pártházat, amelynek falán már^ánytábla őrzi gördülékeny munka feltételeit biztosították. A gyár dolgozói a napokban röpgyűléseket tartottak, s a kongresszusi verseny további szakaszára vállalták, hogy újabb 91 ezer forint értékű munkát végeznek el terven felül. lesztési alapból, valamint a Váci Tejipari Vállalat támogatásából hónapokkal ezelőtt meg is kezdték az új tejház építését. A tejszövetkezet tagjai lelkesen veitek részt társadalmi munkában, az anyagszállításban. s végeredményben az öntevékeny kezdeményezés és a segítség meghozta gyümölcsét: kész a tejház. a pártszékház védelmében elesett hősök emlékét. A délelőtti órákban először a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának dolgozói helyezték el koszorúi" kát az emléktábla alatt. A következő órákban sorra érkeztek a Köztársaság térre a főváros kerületeinek küldöttségei, a párt- és a tömegszervezetek képviselői, az üzemek, vállalatok, hivatalok és intézmények dolgozói, hogy az emlékezés virágait elhelyezzék a márványtábla alatt. Piros rózsa, szegfű és ezer más virág díszítette a budapesti temetőkben azokat a sírokat is. amelyekben az ellenforradalmárokkal vívott harcban életüket áldozott hősök nyugszanak A lottó nyerőszámai: 16,54,55,63, 79 ... ^ lottó 44- iátékheti nyerőszámainak húzását Dénteken délelőtt 10 órai kezdettel Csurgón, a Csokonai lárási művelődési házban tartotta a Sportfogadási és l.ottóiaazaatósáe Erre a hét,re 3 584 439 szelvényt küldtek be a fogadók, s ennek megfelelően egy-egy nyerőosztályra 1 344 164 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: Ifi. 54. 55. 63. 79. A jövő heti tárgynyereménysorsoláson a 43. iátékhét szelvényei vesznek részt. Tejházaf építettek a perőcsényi tejszövetkezet tagjai Budapest dolgozói kegyelettel emlékeztek meg az ellenforradalom mártírjairól rá, mi a saját érdekük. Van mit tennünk az ideológiai fronton is: a nacionalizmus, az irredentizmus, a sovinizmus legyőzésében. D rint akkor, három évvel ezelőtt, a kommunista küldöttek ma is azért jöttek össze, hogy megtárgyallak ■ hogyan tovább a szocializmus építése útján? S hogy mikínt megyünk tovább, az most is a kommunistákon múlik. Milyen felelősségérzettel elemzik az elmúlt három évet? Milyen szerénységgel mérik fel eredményeinket’ Milyen viták tüzében bírálják a munkát, a megyei pártbizottság eddigi tevékenységét? Jellemzi-e maid ezt a tanácskozást az eddig megszokott elvi éberség, vitskész'ég? Győri János, a püsoökhat- vani termelőszövetkezet tagja, Bába Balázs, a Pestvidéki Gépgyár lakatosa. Püspöki Károly, a monori iáras küldötte. dr. Boksát Tito Bertalan. az agráregyetem docense és a többi elv'árs kipróbált emberei a pártnak. Az ő szerény, harcos, okos, higgadtan mét legelő szavukra van rpa szü • -> pirtuk, pwi a tanácskozáson is múlik, ho- evi n követnek pzi'-t-ra is bennünket — a pártot — a dolgozók száz és százezrei.
