Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

2 "’xfCirlap 1959. OKTÓBER 30 PÉNTEK Elkeseredett viták az ENSZ ténymegállapító bizottságában A Newsweek ENSZ-tudósí- tója jelenti: — Az ENSZ ténymegáüapí- tó bizottsága nemrég tért visz- Bza Laoszból. Tagjai között el­keseredett vita dúl. Az olasz és az argentin küldött követeli, hogy a bizottságnak a Bizton­sági Tanácshoz benyújtandó jelentése mondja ki: a Patet Lao-csepatokat észak-vietnami kommunisták képezték ki, sze­relték fel és szervezték. A ja­pán és a tunéziai küldött erre nem hajlandó, hangoztatva, hogy a bizottság erre vonatko­zólag bizonyítékoknak még csak a nyomát sem találta. Közös közlemény Eisenhower és Sekou Touré megbeszéléseiről A Reuter jelentése szerint 1 szerdán véget értek Eisen­hower amerikai és Sekou Tou- j ré guineai elnök megbeszélései. í A tanácskozásokról közös köz- j leményt adtak ki, amely beje­lenti, hogy az Egyesült Álla- ! mok kereskedelmi küldöttsége 1 a közeljövőben Guineába uta- zik. A közlemény szerint a kát kormány képviselői kicserélték nézeteiket, felhívták a figyel­met az afrikai földrész növek­vő fontosságára. Egyetértettek abban, hogy a világnak és ki­váltképpen a nagyhatalmak­nak a jövőben komoly figye!- met kell fordítaniok Afrika igényeire és kívánságaira. Eisenhower általános kivizsgálás céljából néhány napra Hagerty, a Fehér Ház sajtó­titkára közölte, hogy Eisen­hower elnök a közeli napok­ban teljes kivizsgálás céljából a Walter Reed katonai kór­házba vonul. Kórházba vonul Hagerty hangsúlyozta, ho-gv csak az elnök szervezetének szokásos' évi kivizsgálásáról van szó, ami néhány napot vesz igénybe. Az év első 9 hónapjában 21728 személy menekült a Német Szövetségi Köztársaságból az NDK-ba A Német Szövetségi Köz­társaságban hétfőn megkezdő­dött az 1939-es korosztály so­rozása. A sorozást igen gyor­Sztrájkolnak az olasz sütőipari munkások Az olasz sütőipari munkások szerdán 48 órás általános sztrájkba léptek tiltakozásul amiatt, hogy a vállalkozók nem hajlandók tárgyalni az orszá­gos sütőipari kollektív szerző­dés megújításáról. A sztrájkoló munkások követelik, hogy olyan új kollektív szerződést kössenek, amely tekintetbe ve­szi a megélhetési költségek emelkedését. san végzik majd el, mert a hadügyminisztériumnak már 1980 elején szüksége lesz újoncokra, sőt tovább tartja magát az a hír is, hogy az 1922-es korosztályt is behív­ják „fegyvergyakorlatra”. A várható tömeges behívá­sok miatt az utóbbi hetekben egyre több fiatal és katona­köteles férfi menekül a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból a Német Demokratikus Köztársaságba. A berlini de­mokratikus sajtó kedden egy "statisztikát közölt, amely sze­rint az év első kilenc hónap­jában 21 728 szemé'y, közöt­tük 14167 fiatalember érke­zett Németország nyugati ré­széből a Német Demokratikus Köztársaságba. 550 ember az égő hajón Mint az Izvesztyija hírül adja. a közelmúltban veszé­lyes tűz tört ki a távol-keleti kereskedelmi flotta egyik személyszállító hajóján. A Dvina nevű személyszállító hajó. fedélzetén mintegy 550 emberrel, utasokkal és a hajó személyzetének tagjai­val. Anadirból Ugolnaja ki­kötője felé tartott, amikor a nyílt tengeren váratlanul robbanás következett be a hajó dieselmotorjában. A robbanástól lángra gyűlt a gépház, s rövidesen a hajó nagy része lángokban állt. A hajó személyzete nem vesztette el lélekjelenlétét s így megakadályozta, hogy az utasok között pánik törjön ki. A segélyjelekre a hely­színre sietett a szovjet ten­gerhajózás több, közelben le­vő hajója. A Clara Zetkin gő­zös fedélzetére vette a Dvina 470 utasát és a személyzet nő- tagjait. A hajó legénysége a helyszínre siető hajók se­gítségével hősies harcot folytatott a tűz elfojtásáért. Csaknem három napon át küzdöttek a lángokkal és a legnagyobb veszélyben sem hagyták el a fedélzetet. A küzdelem sikerrel j^rt, megmentették a hajót az el­süllyedéstől, de a személy­zet három tagja hősi halált halt. Uj Bartók-lemezek jelentek meg a párizsi hanglemezpia­con. A VÉGA-gyár lemezén a III. concerto, a Deutsche Gra- mophon új lemezén Bartók vo­nósokra, ütőhangszerekre és cselesztára írt műve, valamint kétzongorás és ütőhangszeres szonátája kerül a közönség elé. MEGHÍVÓ A KIOSZ Pest megyei Kisiparosok Adóközössége 1959. XI. 12-én, csütörtökön d.e. 10 órakor Budapest, V., Kál­mán u. 20. sz. alatti nagytermében tartandó 1958. évi adóközösség rendes közgyűlésére Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó 2. Megyei titkár beszámolója 3. Beszámoló az adóközösség 1958. évi munkájáról 4. Hozzászólások 5. Felmentés megadása 6. Vezetőségválasztás 7. Indítványok Az indítványokat a közgyűlés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani. A közgyűlés a megjelent tagok szá­mától függetlenül határozatképes. Szavazati jogát min­den tag csak személyesen gyakorolhatja. Pontos megjelenést kérünk KIOSZ Pest megyei Kisiparosok Adóközössége \i amerikai acélipari sztrájk késedelmet okoz az Egyesült Államok rakétaprogramjának megvalósításában McEiroy. az Egyesült Álla­mok nemzetvédelmi miniszte- | re szerdán kijelentette, hogy j az amerikai acélipari munká­sok hosszú idő óta tarló álta­lános sztrájkja késedelmet okoz a lövedékprogram megva­lósításában és „súlyos helyze­tet” teremt. nem va a legközelebbi világkiállítás megrendezését A francia kormány szerdai minisztertanácsi ülésén úgy határozott, hogy Franciaország nem kéri a legközelebbi világ- kiállítás megrendezésének jo- , gát. Előzőleg már egy szűkebb ! körű miniszteri értekezlet j megvitatta az 1966-ra terve- J z-ett párizsi világkiállítás vár- I ható előnyeit és hátrányait. A szakértők véleménye szerint a világkiállítás költségei 140 milliárd frankra rúgnának. A világkiállítás csak növelné Párizs közlekedési és idegen- forgalmi gondjait és — mint Brüsszelben is történt — fel­verné az árakat. A párizsi városrendezésnek sürgősebb feladatai is vannak, s a kor­mány a főútvonalak kiszélesí­tésének adja az elsőbbséget. Becsben rendezik meg az 1S67. évi világkiállítást? Ausztriában örömmel fogad­ták a francia kormány szerdai döntését, amely szerint a kö­vetkező világkiállítást nem kí­vánják Párizsban megrendez­ni. Raab kancellár és Kreisky külügyminiszter néhány nap­pal ezelőtt diplomáciai úton közölte Debré francia minisz­terelnökkel: Ausztriának fon­tos érdekei fűződnek ahhoz, hogy az 1967. évi világkiállítás színhelye Becs legyén. Feltéte­lezik, hogy ez a bejelentés is közrejátszott a francia kor­mány döntésében. Osztrák kö­rökben most már bizonyosra veszik, hogy a világkiállítás megrendezésére Bécsben kerül sor. A már régebben kidolgozott terveknek megfelelően a világ- kiállítást a becs—luxemburgi egykori H absfou rg-vár kas tély hatalmas parkjában építenék fel. Az osztrák kormány és a bácsi városi tanács hétmilliárd schillinget szán a világkiállí­tás költségeinek fedezésére. Tűzvész pusztított szerdán a Fülöp-szigeti Manila egyik zsú­folt lakótelepén. Több mint kétezren váltak hajléktalanná. Már szállítják külföldre a karácsonyra rendelt italféléket Európa csaknem valameny- nyi országába, ezenkívül né­hány közép-amerikai és kö­zel-keleti országba, az Egye­sült Államokba és Japánba is eljutnak a magyar, hegyvidé­ken termett borok. Különösen karácsony és újév táján kere­settek, s az ünnepeket meg­előző hónapokban nagy a for­galom az exportáló MONIM- PEX Vállalatnál, az idén még a szokásosnál is nagyobb ! Bé mai nap 1959. október 30, péntek, Alfonz napja, .4 nap kél 6.24 órakor, nyugszik 16.31 órakor. A hold kél 4.13 órakor, nyugszik 15.53 órakor. Várható időjárás péntek j estig: kissé mérséklődő, de még holnap is élénk déli, délnyugati szél. Az enyhe ■idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken 16—19 fok között. Táwlabbi kilátások: a hő­mérséklet csökken. — VÁLÓPERTŐL A GYERMEKBÍRÓSÁGIG cím­mel rendeznek ismeretter­jesztő előadást ma este a j Dunakeszi Járműjavító mű- i velődésj otthonában. üzleti érdeklődést tapasztalunk és a kivitel lényegesen meg­haladja majd az előbbi éve­két. Az ünnep előtt külföldön forgalomba kerülő magyar italáruk szállítása már meg­kezdődött. Főleg palackozott bort rendeltek, ezenkívül szál­lítunk külföldre hordósbort, magyar pezsgőt és habzóbort is. — KÉT KV UTÁN is­mét jól sikerült kiállítást rendezett a váci városi mű­velődési ház kiállítási ter­mében a bélyegszakkör lel­kes kollektívája. A kiállítás október hó 22-én nyílt meg és sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy eddig kö­rülbelül étezer érdeklődő tekintette meg. — TEJCSÁRDA épül Szentendrén a HÉV-ál­lomás mellett. Az építke­zést még az idén megkez­dik. de az üzlet átadására csak jövő májusban kerül sor. ___________ C surgón sorsolják a lottót A hónap utolsó lottó-sorso­lását ismét vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 44. játékhét nyerő­számait ma Csurgón, a Csoko­nai járási művelődési házban Bécsi különtudósítónk jelenti: Zsugorodik a schilling A bécsi őszi vásáron össze­találkoztam egy külföldi bará­tommal, aki tavaly ősszel is el­látogatott ide a vásárra. „Mondjad csak. hogy is van ez­zel a ti schilling etekkel? — kérdezte külföldi barátom. — Tavaly 20 schülingért még vendéglőben ebédelhettem, kaptam érte egy szerény ebé­det. Ma erről szó sem lehet. Úgy látszik, valami baj van a schillinggel.” Ez a jelenség, amelyet bará­tom rövid bécsi tartózkodása alatt megfigyelhetett, az oszt­rákoknak érzékeny, mindenna­pi problémája, amelyre nap mint nap bevásárlásuk figyel­mezteti őket. Évek óta megszoktuk ugyan már, hogy minden szép lassacskán drágul, a jelenlegi drágulás azonban egyáltalán nem nevezhető lassúnak, sőt egyre inkább emlékeztet valamelyik vi- lágklasszisú hosszútávfutó rekordteljesítményeire. A legnagyobb ugrást a hús ára tette meg. Hivatalos adatok szerint a marhahús 11 száza­lékkal, a disznóhús 13 száza­lékkal, a borjúhús pedig 16 százalékkal lett ' drágább. A borjúhús kilója máris 70 schil- lingbe kerül. Kevésbé feltűnő, de nem ke­vésbé érzékeny módon emelke­dik a főzelékfélék, a krumpli és egy sor gyümölcs ára. Kel­lemetlen érzésekkel tapasz­talják ezt a háziasszonyok napi bevásárlásaik alkalmával. Ter­mészetesen érinti ez a vendég­lőket is, pontosan úgy, amint azt külföldi barátom megálla­pította. Barátomat meglepetés­szerűen érte a drágulás, hiszen egy év óta nem volt Bécsben. De az Idén ősszel gyakran még bennünket, bécsieket is megle­petésszerűen értek az új ven­déglői áralr. Sok vendéglőt nyári szü­netre bezártak és amikor újból megnyitották őket. az árakat fel sem lehetett már ismerni az új étlapon. Ez az ugrásszerű drágulás nem szorítkozik csupán az élel­miszerekre. Alig találhatunk olyan árucikket, amely ne lett volna drágább. Drágább a ru­ha, a cipő, a háztartási cikkek, a mosószerek — ezek közül soknak az ára jó 10 százalék­kal emelkedett. Teljesen hi­vatalosan jóváhagytak áreme­léseket különböző iparc’kkek esetében. (Példának okáért a tégla árát 5,5 százalékkal, a csavarokét 6 százalékkal, a drótét 3 százalékkal, a kerék­párt ugyancsak 3 százalékkal, a járműalkatrészek árát pedig 4 százalékkal emelték.) Az acélipar 10—15 százalékig ter­jedő áremeléseket követelt, s az, hogy ennek milyen követ­kezményei lesznek a jövőben, szinte beláthatatlan. Valóban így igaz: van vala­mi baj a schillinggel. Keveseb­bet ér ma, mint egy évvel ez­előtt, kisebb lett, összezsugoro­dott. Valósággal szimbólumnak tekinthetjük, hogy éppen ezekben a napokban az ál­lami pénzverde új, bronz- színű egysehillingesekkel lepett meg bennünket és ezek az új érmék lénye­gesen kisebbek, mint a ré­gebbiek. amelyek fehér fémből készültek. Általában majdnem mindenki egyetért abban, hogy az új schillingnek e szimbolikus ér­telmét el kell fogadni, mert a pénzverde már egyszer bebi­zonyította, milyen szerencsét­len kézzel bánik a schilling­gel. A régi schilling érem ugyanis egy szántó-vető em­bert ábrázol, amint éppen magvakat hint el. Ennek a képnek az alapjául egy híres festmény és egy nem kevésbé híres legenda szolgál: ,,A szán­tó-vető és az ördög”. E legen­da szerint az ördög nyomon kíséri a szántó-vetőt és vetését azzal teszi tönkre, hogy a fris­sen szántott barázdába gyom­növények magvait hinti. Az osztrák pénzverde kétbalkezes módon a schilling-éi-me alak­jának modelljéül nem a szán­tó-vetőt, hanem az ördögöt választotta. S később azután, amikor a nem túlságosan sze­rencsés osztrák nemzetgazda­ság vetése meglehetősen infla­torikus módon szökken szárba, egyre sűi'űbben nevezték az egyschillinges érmét „ördög- schillingnek1’. Most pedig, amikor a drá­gulás következtében a munká­sok schillingjéből jó darabot lekanyarítanak, újból jelent­kezik a pénzverde egy másik érmével, a kicsinyített egy- schillintgessei, amelynek máris megvan a gúnyneve: a „bér- s chilling”. Magától értetődik, hogy az osztrák munkások nem elé­gednek meg azzal, hogy ilyen gúnyneveket találnak ki, hogy némi akasztófahumorral kísé­rik a helyzet romlását. Abban a tempóban, ahogyan az ár- schilling egyre nagyobb és nagyobb lesz, s ezzel pár­huzamosan a bér-schiiling egyre kisebbre zsugorodik, a munkások mindinkább megía'álják a módját an­nak, hogy az üzemekben kifejezésre juttassák elé­gedetlenségüket. Ausztria legnyugatibb csücs­kétől, Vorarlbergtől kezdve Stájerországon keresztül egé­szen Bécsig és az alsó-auszt­riai iparvidékig erősödik a mozgalom az árdrágulás ellen, s a munkások követelik a bérek felemelését. Az emel­kedő árak, de a növekvő munkatermelékenység is, amely manapság csakis a munkáltatók, a tőkések javát szolgálja, mindenképpen indo­kolttá teszi, hogy ne maradja­nak meg a régi bérek. Ez a munkások követelésének alap­ja. A jobboldali szakszervezeti vezetők mindenféle megtévesz­tési manőverekkel kísérletez­nek és máris számtalan ígé­retet tettek, hogy harcot kez­denek majd az árak csökken­tésére. Ennek az ígérgetésnek azonban egyre kevesebb a visszhangja a munkások kö­zött. A legnagyobb szakszer­vezet, a fém- és bányamunká­sok szakszervezete központi vezetőségében már félreérthe­tetlenül felhangzott a követe­lés: 10 százalékkal fel kell emelni a béreket. A munká­sok becsületes képviselői tá­mogatják ezeket a követelése­ket az osztrák szakszervezeti szövetség országos vezetőségé­ben is és a küszöbön álló országos szakszervezeti kongresz- szust valósággal eláraszt­ják a béremelést követelő határozatok. Ausztriában a társadalmi össztermék mennyisége évről évre növekszik. Az osztrák munkások és valamennyi dol­gozó olyan teljesítményeket vitt véghez, ame’yekre méltán lehetnek büszkék. A dolgozók reálbére azonban elmaradt, a dolgozók schi'.llngje kisebb lett, összezsugorodott. Ezért harcolnak most, hogy méltá- nyosabb rész jusson nekik sa­lát der,°kas munkájuk gyü­mölcséből. ezért harcolnak a „nagyobb” selv'ú’msért. Otto M. Horn húzzák. Ez alkalommal ugyancsak sorsolással döntik el, hogy az októberi öt játékhét közül melyik szelvényei vesznek részt a következő heti tárgy- nyeremény-húzáson. — PEST MEGYEBEN ed­dig összesen 325 ezer fo­rint összegben vásároltak a tanulók iskolai takarékbé­lyeget. Az alacsony létszá­mú iskolák sorában első lett a nagykőrösi Hangács dűlői általános iskola, ahol az egy főre eső átlag 101 forintot tesz ki. Jó ered­ményt ért el a lórévi álta­lános iskola, míg a köze­pes létszámú iskolák kö­zül a gyomról központi ál­talános iskolában az egy főre eső áilagbetét 18,18 fo­rint. Az abonyi Szelei úti általános iskolában 20,57 forint az átlag'oetét. — HÁROM képzőművé­szeti kiállítást rendeztek másfél hónap alatt a váci Vak Bottyán Múzeumban. Egy műemlék fotókiállítás és egy fegyveríörténeti be­mutató kerül még a nagy- közönség elé az év hátra levő részében. — .4 KISZ kulturális se­regszemléjéről, a kong­resszusi tézisekről, s a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről beszélnek no­vember 11-én a megye népművelési felügyelőinek értekezletén. A megbeszélés színhelye a megyei tanács épülete, előadó: Gere Géza. — MEGYEI tanácstagok fogadóórái: Fazekas Ernő Mende, 15—20 óráig, Ba­logh György Nagykőrös. — A PEST MEGYEI Pe­tőfi Színpad ma Farmoson vendégszerepei a Kerekes- kúttal, Örkényben az Ér­dekházassággal, és Délegy­házán a Csacsifogattal. — DOLGOZÓK iskolája indul Vámosmikolán azok­nak a szülőknek a részére, akik még. nem végezték el az általános iskola felső tagozatát. — ÉRDEKES ismeretter­jesztő előadássorozat kez­dődött az ipolydamásdi kul- túrotthonban. A legközeleb­bi előadás például a me­zőgazdasági export kérdései­vel foglalkozik, minthogy a községből igen sok málnát, epret és szilvát exportál­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents