Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A fii ró hrii teljen rádióműsor <5. oldalon) M SiZr'MP PEST M EG Y E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hl. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM ARA 50 FILLER 1939. OKTÓBER 29. CSÜTÖRTÖK A Hold túlsó oldalán túlnyomórészt hegyek vannak — állapították meg a szovjet űrállomás segítségével készült fényképfelvételből Újabb érdekességek a Hold ismeretlen oldalának lefényképezéséről ^-----------­% tótok $ ... * . T., . ......................... A szovjet sajtó újabb érde­kes részleteket közöl a Hold ismeretlen oldalának le­fényképezéséről, az így nyert adatok tudományos jelentő­ségéről. Andrej Kaszatkin. a szov­jet rakéta- és szputnyik-szak- értő csoport egyik tagja a Trudban elmondja hogy a Hold láthatatlan oldalának le­fényképezése október 7-én 6.30 óraka* történt. Külön „parancsszóra” bekapcsolód­tak, majd kikapcsolódtak az űrállomás fedélzetén levő mű­szerek. köztük a fényképező­gép és a televíziós adó. E műszerek munkájának egyes szakaszait szintén ilyen földi „parancsszavak” útján sza­bályozták. Az űrállomásról érkezett televíziós jeleket a Földön igen nagy kiterjedésű anten­nákkal fogták fel. Az űrállomás televíziós adójának jelei százmillio­mod akkora kapacitásúak voltak, mint amilyenek a szokásos televíziós ké­szülékkel általában fel­foghatók. Ezért e jeleket rendkívül érzékeny berendezésekkel fogták fel, amelyek arra is képesek, hogy ellenőrizzék az adás menetét és kijavítsák a torzulásokat. A jeleket fényképező lemezen és mág­neses szalagon rögzítették. Alekszandr Markov, a fi­zikai és matematikai tudo­mányok doktora, a pulkovói Csillagvizsgáló munkatársa a Pravdában kifejti, hogy a Hold láthatatlan oldaláról készült felvétel sok tekintet­ben egészen másnak mutatja ezt az oldalt, mint a tér­kép, amelyet Franz német és Wilkins angol csillagász az eddigi hipotézisek alapján ké­szített. A szovjet űrállomás segít­ségével készült fényképfelvé­telből kitűnik, hogy a Hold láthatatlan olda­lán túlnyomó részt he­gyek vannak. Ennek az oldalnak csupán tíz százalékát borítják „ten­gerek”, míg a Föld felőli részén ez az arány 30—35 százalék. Markov azt is elmondja, hogy a Hold Föld felőli ol­dalán a fényváltozások ide­jén igen éles hőmérsékletvál­tozások alakulnak ki: az ár­nyékba kerülő részen a hő­mérséklet fél óra leforgása alatt 250 fokkal zuhan. Ami­kor pedig a Hold korongjá­nak valamely része ismét megvilágításba kerül, a hő­mérséklet ugyanennyivel fel­szökik. Az erős hőmérsék­letváltozás következtében a Hold kérgén nagy repedések támadtak, amelyeken láva tört elő. Markov feltevése szerint ezért van több „ten­ger” a Hold látható oldalán. A láthatatlan oldalon nincsenek ilyen nagy hő­mérsékleti ingadozások, mert a Holdnak az a fele mentes fényváltozá­soktól. Álla Maszevics ismert szovjet csillagász az Izvesz­tyijában azzal a felfedezéssel foglalkozik, hogy a Hold lát­hatatlan oldalának felszíne „egyenletesebb” és túlnyo­mó részt hegyek borítják. Ebből — írja — következte­téseket vonhatunk le a Hold keletkezésére és fejlődésére vonatkozólag, illetve eldönt­hetjük, melyik helyes, az er­re vonatkozó hipotézisek kö­zül. A Hold keletkezésének tisztázása viszont fontos a Föld és a naprendszer ke­letkezésének magyarázata szempontjából. A csillagászok­ra — írja Álla Maszevics — most az a feladat vár, hogy részletes térképet készít­senek a Hold túlsó olda­láról és az egész Holdról. Ez a térkép igen hasznos lesz a leendő űrhajósok számára. Pokrovszkij professzor egy tudományos folyóiratban kö­zölt cikkében megállapítja, hogy a világűrben mesterséges égitestek formájában nagy­méretű tudományos, sőt ter­melő laboratóriumokat lehet létesíteni, amelyekben a ne­hézkedési erőnek nem lesz észrevehető hatása. Rendkívül könnyű, pontos és szilárd építőanyagot lehet majd fel­használni. A legcélszerűbb megoldás hajlékony, vékony­falú, gázzal töltött csövek , al­kalmazása lenne. Ilymódon óriási méretű csil­lagászati távcsöveket, atom­fizikai kutató laboratóriumo­kat, naperőműveket stb. lehet létrehozni. A berendezést kis­méretű csomagban helyeznék el a Földön, majd rakétával a világűrbe továbbítanák, ahol a távirányított berende­zés gázzal töltené meg az összecsukott csöveket, s ezek így elnyernék végleges formá­jukat. A csövek töltésére szol­gáló könnyű gázok közül Pok­rovszkij professzor a héliumot ta-tja a legalkalmasabbnak. V. Arszentyev, a „Stern­berg” csillagászati intézet tu­dományos munkatársa kifejti, hegy a Holdon nincs víz, nin­csenek légáramlatok és viharok, amelyek változá­sokat idézhettek volna elő az égitest felszínének alakuláséban. így tehát a Hold „ábrázata” jobban visszatükrözi ennek az égitestnek a múltját, mint a Föld felszíne bolygónkét. így tehát a Hold fejlődéstörténe­C,, ' * emlékezve Lőwy Sándor és Sztáron Sándor elvtársra, akiket fiatalon ebben a börtönben kínoztak halálra a fasiszták. Az ünnepségre sok felnőtt és több ezer fiatal vonult fel, r S tene-k megismeiése alapján 8 megoldhatóvá válik a Földi történetének számos kérdése | is — írja Arszentyev. Kukarkin professzor, ismert 8 szovjet tndós a Lenlnszkoje§ Znamja című lapban a Hold ^ tanulmányozásának további ki-^ látásairól szólva kifejti, hogy ^ feltétlenül további rakétákat ^ és űrállomásokat bocsátanak ^ fel ezután is Földünk terme- 8 szetes útitársa felé. Ezek a J legkülönbözőbb irányból újabb * felvételeket készítenek ulajd $ a Holdról. $ Rendkívül érdekesek lesz- ^ nek a színes felvételek, ^ nemcsak a Holdról, ha- 8 nem más bolygókról is 8 készítenek majd fénykép- 8 felvételeket. — Megfelelő időpontban — § folytatja Kukarkin professzor $ — különböző műszereket ísfc eljuttatunk a Holdra és ezek § közvetlenül küldenek majd § „jelentéseket” a Hold felszí-§ néröl. Az is lehetséges, hogy ^ a legközelebbi időkben a szov- ^ jet tudósok tanulmányozzák,^ miképpen lehet eljuttatni a 8 Földre különféle mintákat a| Hold talajából és kőzeteiből. 8 A szovjet holdrakéta világ­raszóló sikerének, a Hold túlsó feléről készült szovjet felvéte­leknek óriási visszhangja tá­madt az egész földkerekségen. Hírügynökségi és egyéb jelen­tések alapján ismertetjük az újabb visszhangokat. NEW YORK Az amerikai lapok hatalmas címfeliratokkal, vezető helyen számolnak be' a Hold másik oldalának sikeres lefényképe­zéséről. „E felvételek közlésé­vel — írja a New York Times — az oroszok egyszeriben be­jelentették tudósaik leoújobb diadalát." A lapok felhívják a figyelmet a felvételek el­készítését és sikeres továbbí­tását biztosító szovjet fény­képező berendezés tökéletes­ségére. STOCKHOLM A svéd sajtó vezető helyen hasábokat szentel a Hold túlsó oldalán levő kráterekről és „tengerekről” készült szovjet felvételeknek és általában a szovjet tudomány e legúiabb sikerének. „Felvétel a Hold túlsó oldaláról. Szenzációs fényképtovábbítás a lunyik- ról” — ilyen címmel közli többhasábos tudósítását a Dagens Nyheter. „A Hold másik oldaláról készült fel­vételekkel — hangsúlyozza a Stockholms Tidningen — az oroszok végérvényesen meg­erősítették tudományos és mű­szaki fölényüket az Egyesült Államok felett a viláaűrkuta- tásban.’’ A Svenska Dagbladet Lindblsd tanár nví'atkozatát közli. A neve'? svéd tudós a ..tudomány vilánraszótó sikere­ként” jellemezte a szovjet holdfelvételeket. * LONDON Az angol lapok szerdai szá­mukban elismeréssel írnak a szovjet tudományról. A Daily Teleeraph szerint a szovjet űr­rakéta fényképozőgéoe ékes- szó’óan b^nvítia a szovjet technika fölényét. A Times hangsúlyozza, hogy a III. Ki­nyik reális és kétségkívül ne­héz problémát állított a csilla­gászok elé, nevezetesen azt, hogy miért különbözik a Hold egyik oldala a másiktól. A Daily Herald elismeréssel ír a szovjet tudósok sikeréről és ugyanakkor követeli, hogy az angol kormány nagyobb össze­geket biztosítson űrkutatási cé­lokra. Az angol tudósok szintén lel­kesedéssel fogadták a szovjet tudomány és technika történel­mi sikereit. Bemard Lovell manchesteri egyetemi tanár, a Jodrell Bank csillagvizsgáló igazgatója a legnagyobb elis­merés hangján nyilatkozott a szovjet holdfelvételekről. Pat­rick Moore neves angol csilla­gász az angol televízióban adott nyilatkozatában kijelen­tette. hogy a szovjet holdfelvé­telekkel kapcsolatos elismerés­re a legdicsérőbb szavak is sze­gényesek. WASHINGTON Harold C. Urey, Nobel-díjas amerikai tudós kedden adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szovjet tudósoknak csak gratulálni lehet felvételei­kért. „Távvezérlő rendszerük ragyogónak, készülékeik kifo­gástalanaknak bizonyultak. Itt az ideje. hogy magunkhoz tér­jünk és ne ringassuk magun­kat tovább illúziókban.” PÁRIZS Jellemző a Combat tudo­mányos kommentárja: „Nem leplezhetjük csodálatunkat. Eddig azt mondták, hogy a Szovjetunió több éves előnyre tett szert. Most már látják, hogy évtizedek előnyéről van szó”. Párizs községi tanácsa ked­di ülésén egyhangúan meg­hozott határozatban köszön­tötte a szovjet tudósokat ab­ból az alkalomból, hogy nyil­vánosságra hozták a Hold ismeretlen oldaláról készült felvételt. Ez az eredmény új perspektívákat nyit meg a tudomány előtt a béke szol­gálatában — mondja Párizs ^ városának a szovjet tudó- $ mányt köszöntő határozata. $ E hogy kifejezzék tiszteletüket a munkásmozgalom mártírjai előtt (Gábor Viktor felv.) lVCV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vl\\\V\\VV\V\\\\\»N^^ A KEZDET: Hiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiniiiimniiiiiniiiiimmiiiiiiiiiiii 12 TOVÁBBKÉPZŐ ISKOLA 21 TANULÓCSOPORT MINTEGY 600 TANULÓ Uj iskolatípusok kezdik meg az idei ta.nítási évben munkájukat: a továbbképző iskolák. Ezeket az oktatási intézményeket azért hívták életre, hogy — a felszabadu­lás előtt ismeretes ismétlő­iskolákhoz hasonlóan, de egé­szen más céllal és • tartalom­mal — az iskolából kikerült fia­talokat foglalkoztassák, szocialista szellemben to­vább neveljék, a fizikai munka megbecsülésére ta­nítsák, művelődésüket biztosítsák. ismereteiket szélesítsék, a leányoknak alapvető ház­tartási ismereteket adjanak és nem utolsósorban: a fiata­lok felügyeletéről szervezet­ten gondoskodjanak. Ezekbe a továbképzö isko­lákba azokat, az általános is­kolát elhagyó, 14—16 eszten­dős fiúkat és leányokat, ve­szik fel, akiket heti 36 órá­nál kevesebb ideig foglalkoz­tatnák és akik semmiféle szakmai oktatásban nem ré­szesülnek. Megyénkben egyelőre 12 helyen kezdi meg ilyen iskola a munkát. Szent­endrén és Vácott ipari jellegű; Gödöllőn, Túrán, Érden, Abonyban. Al- bertirsán. Nagykátán, Tá- piószelén. Veresegyházon, Cegléden és Nagykőrösön pedig mezőgazdasági jel­legű továbbképző iskolában tanul­nak a fiatalok, kétszer he­tenként 3—3 órában. A tananyag: mind az ipari. mind a mezőgazdasági jelle­gű továbbképző iskolákban heti két közismereti óra (ma­gyar és számtan) és heti négy gyakorlati óra. Vácott, ahol már megkezdődött a tanítás, a gyakorlati képzés az úttö­rőház műhelyében folyik. A többi iskola is megkapta mű­ködési engedélyét és a mun­kához szükséges pénzeszközö­ket a művelődési osztály már igényelte a Pénzügyminiszté­riumtól. A továbbképző iskola lá­togatása kötelező mindazo­kon a helyeken, ahol ilyen iskola van. A cél: az elkövetkező két-három év alatt odáig fejlesztjük ezt az iskolatípust, hogy az iskolából kikerülő nem dolgozó fiatalok vala­mennyien részt vegyenek a szervezett oktatásban. Egyelőre 21 tanulócsoport kezdi meg a munkát a me­gye 12 továbbképző iskolájá­ban. Egy-egy csoport átlagos létszáma harminc fő, tehát az idei évben hozzávetőlege­sen 600 fiatalt nevelnek, ta­nítanak, foglalkoztatnak és ellenőriznek a továbbképző iskolákban. A szorgalmi idő az ipari jellegű csoportoknál szeptembertől júniusig tart (az idén valamivel megkésett a tanévkezdés), a mezőgazda- sági iskolatípusban pedig no­vember elsejétől öt hónapon át tanulnak a fiatalok. Helyes lenne, ha a tovább­képző iskolák kapunyitásával és működésével egyidőben a különböző művelődési intéz­mények — mint például a könyvtárak, művelődési há­zak, művészeti csoportok stb. — megkeresnék az utat és a lehetőséget, hogy a to­vábbképző iskolákban szer­vezetten összefogott ifjúsági“ az öntevékeny művelődé munkába is bevonják. Pusztító vihar Nyugat-Európában Nyugat-Európában hatal­mas vihar pusztít, amelyhez hasonlót az AP jelentése sze­rint hat éve nem tapasztaltak. Angliában a viharnak eddig tíz halálos áldozata volt. A vi­har sok helyen megzavarta a szárazföldi és a tengeri köz­lekedést. Több kikötőben te­her- és személyszállító hajók vesztegelnek. Dániában, Hollandiában. Be’giumban és Franciaor­szágban szintén nagy pusztí­tásokat okozott a vihar. Ké­ményeket döntött !e, fákat tépett ki gyökerestől, sőt Esbjerg dán kikötővárosban a szélvihar lesodorta a helyi gimnázium épületének tete­jét. Két diákot kórházba szál­lítottak. Hollandiában több órás késéseket okozott a vi­har a hajóforgalomban. Fran­ciaországban, különösen az ország északi és keleti vidé­kein villamoslávvezetékeket rongált meg és távíróoszlopo- kat döntött ki. A partmenti hajóforgalom teljesen megbé­nult. | Emlékezés Lőwy Sándor és Sztáron Sándor elvtársra A váci börtön falai tövében tartotta emlékiinnepségét a ! váci fiatalság. Ünnepi beszédet Somodi Gyula, a KISZ Pest J megyei bizottságának titkára mondott „Nem leplezhetjük csodálatunkat" f I A szovjet tudomány korszakalkotó sikerének újabb világvisszhengja $ / 5

Next

/
Thumbnails
Contents