Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

HONOR © VIDÉKE DCtfiejköittjj} a fest megyei hírlap különkiadása • i. Évfolyam, 43. szám 1939. OKTÓBER 28. SZERDA ŐSZI GONDOK Az idő sürget — de nem kedvez. Ám a talajelőkészí­tést, a vetést a száraz időjá­rás ellenére is meg kell gyor­sítani. Gonclplni kell arra is, hogy a mostani száraz időjárást hosszan tartó őszi esőzés válthatja fel. A szántás-vetés meggyorsí­tásának feltételei megvannak. Ezek közül a termelőszövet­kezetekben a jó munkaszer­vezés a legfontosabb. Be kell vonni az őszi munkákba a családtagokat, az öregebbek és fiatalabbak is vegyék ki részüket a közös munkából. Ez a gyömrői termelőszövet­kezetben már a tavaszi mun­kák folyamán megindult, s az őszi munkáknál is nagy segítséget jelentett. Az őszi munkák közül most a legsürgősebb /a ke­nyérgabona elvetése. Az or­szág jövő évi kenyeréről van szó. Az országnak, a terme­lőszövetkezetek tagjainak és az egyéni parasztoknak egy­aránt érdekük, hogy ugyan­akkora területet vessenek be kenyérgabonával, mint az elmúlt évben. Vannak gazdák, akik arra gondolnak, hogy az elkövet­kezendő hónapokban belép­nek a termelőszövetkezetekbe, s azt vetik fel: mi lesz ak­kor a munkával, a vetőmag­gal stb? Erre azt válaszol­hatjuk, hogy a bevitt veté­sekért, az elvégzett mun­káért és vetőmagért az ér­vényben levő törvényes ren­delkezések szerint a megfelelő térítést megkapják. Az elve­tett magot az új termés beta­karítása után természetben, az elvégzett munka értékét munkaegységben. Örömmel halljuk a jelen­tést, hogy a gyömrői Petőfi Tsz-ben tervszerűen folynak az őszi munkák, s ennek tudható be, hogy az őszi szántás-vetést október 24-én befejezték. Az egyéni parasztok nem állanak ilyen jól. Bár még vasárnap is dolgoztak, jelen­leg mintegy száz holdnyi ve­tésük van, pedig legalább 200 holdnak kellene lenni. A nép­nevelőkkel folytatott beszélge­téseik során a gyömrői gaz­dák Ígéretet tettek, hogy a hó végéig elvégzik az őszi vetéseket. -^Bízunk ígéretük­ben! Dankó Gézáné MŰVELTSÉGÜNK EMELÉSÉÉRT EGÉSZSÉGÜNK JAVÍTÁSÁÉRT Járásunk oklaíási és egészségügyi helyzetéről tárgyalt a járási tanács n Egy nyalka csikóslegény (Kovács Imre) Október 25-én ülést tartott a járási tanács. A v. b. oktatási helyzetről szóló beszámolóját Kriskó János járási tanulmá­nyi felügyelő terjesztette elő. Előadta, hogy az iskolák építé­sére és fejlesztésére államunk által adott nagyarányú támo­gatás mellett, a községi taná­csok és a lakosság — tudatá­ban a gyermeknevelés fontos­ságának — a községfejlesztési alapból és a társadalmi erők összefogásával új tantermeket, iskolákat építettek. Például Vecsésen a Halmi-telepen tár­sadalmi úton létesült új isko­la. Állami beruházásból Gom­bán és Káván épül új iskola. A tanácsülés megállapította, hogy az iskolai fegyelem meg- | szilárdítása és jó osztályközös- j ség kialakítása terén , előreha- j ladás tapasztalható. Olyan szép eredmények vannak, mint a monori Ady úti iskolánál is, ahol a jó közösségi szellem, az egymás iránti segítőkészség eredményeként négy felsőtago­zatú osztályban egyetlen bu­kott tanuló sincs. A politechnikai oktatás fo­kozottabb bevezetéséről is tár­gyalt a tanácsülés. Hat iskolá­ban folyik ez az újrendszerű oktatás, többek között a mag- lódi, a monori Ady úti és Kos­suth iskolákban. Majd a pedagógusok Iakás- és földproblémáinak elintézé­séről tárgyaltak. Több pedagógust kiemel- 1kedden jó munkájukért di­cséretben részesítettek. Közöttük van: Lelkes Béla, Dallos Károly és Arató Ferenc igazgató. Magöcsi Károlyné és Finta András monori, Ősz Béla, Ágoston 1st váriné',' Kárpáti György Vecsési, Ladányi János maglódi, Czabán Béládé gyömrői pedagógus. Feke­te Márta gombai óvónő. Második napirendként dr. Lukácsi László főorvos ismer­tette járásunk egészségügyi helyzetét. A tanácsülés meg­állapította, hogy a járás köz­egészségügyi helyzete jónak mondható. Az egészségügyi in­tézmények terén további javu­lás következik be azáltal, hogy Gyomron új rendelőintézet lé­tesül és a monori járási ren­delőintézet új röntgenkészü­lékkel gyarapodik. Megállapí­totta a beszámoló, hogy járá­sunk területin járványos meg­betegedés néhány gyermekpa- ralízistől eltekintve az év fo­lyamán nem volt. Közegészségügyi hiányossá­gok főként üzletekben, italbol­tokban, tejgyűjtőknél észlelhe­Továbbra is a 113 áregyházi Ady Tsz vezet a kongresszusi versedben „vezérkar” a hintón (Agárdi Ferenc. GazJk István, Szabó Lajosné, Gál Sándor, Nagy bácsi) Járásunk területén 11 ter­melőszövetkezet nevezett be a vecsési Steinmetz kapitány Tsz felhívására a kongresszu­si versenybe. A verseny har­madik szakaszát a közelmúlt­ban értékelte a versenybizott­ság. Ennek alapján a verseny­ben továbbra is a nyáregyhá­zi Ady Tsz az első 370 pont­tal. Nem sokkal marad mö­götte a második helyezett, a gyömrői Petőfi Tsz 352 pont­tal. Harmadik 305 ponttal a monori Uj Élet Tsz. A mag­lódi Micsurin Tsz 226 pont­tal nyolcadik helyen áll. A kezdeményező vecsési Stein­metz kapitány Tsz a ki­lencedik helyre szorult 194 ponttal. Ifjúságunk eszmei-politikai neveléséért Elsősorban szülőknek, de mindenkinek, akinek szívügye az ifjúság nevelése-Eh>ö útjuk a-kultúrotthonba vezetett, az ülésező járási pártéríekezlet köszöntésére. (A szólőkoszorút Bajkai Judit, Faragó Eta, Zsíros Benő és Fekete Géza viszik.) A magyar szabadság hős fiai­nak szent hamvait kétszáz évi hontalanság után egy félévszá­zaddal. ezelőtt, 1906 októberé­ben hozatta haza a nemzet. A magyar nép örömkönnyekben fürösztött bánata kísérte mély­séges hódolattal örök pihenő helyére a „nagyságos fejedel­met’’ bujdosó társaival együtt. Diadaléitjukon. milliónyi nép hálatelt szívvel köszöntötte őket, mint ideálokká magasz­tosult héroszait a szabadság­nak, eszményeit az önfeláldo­zásnak, megalkuvást nem is­merő vitézeit a magyar nép­nek. A hősök vonata 1906. októ­ber 29-én néhány percre Monoton is megállt. II. Rákó­czi Ferenc és bujdosó társai szent hamvait szállító vonatot fogadó ünnepségről így emlé­kezik meg a Kortárs: „Monoron ma a reggeli órák. ban megélénkültek az utcák, az állomáshoz siető emberek sokaságától. A vidékről jövő V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ ADALÉKOK MÜNOR TÖRTÉNETÉHEZ Emlékezés II Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról Utána a Fő téren és Monor több utcáján folytatták a felvonulást (Kalotai Gábor és Mészáros Imre felvételei) A gépállomás laboratóriuma javasolja: Vessünk a porba; ne várjuk az esőt Régi gazdamondás szerint: ősszel porba, tavasszal sárba kerüljön a mag. A hosszú, száraz időjárás kedvezőtlen a szántás-vetési munkákra. A legszárazabb őszi időjárás idején is mindig talál any- nyi talajnedvességet: talaj- harmatot, hajszálcsöves víz­emelést a mag, ami a csírá­záshoz és a további fejlődésé­hez elegendő. Ezt bizonyítja az idei esztendő is. A szep­temberi vetések mindenütt kizöldelltek. Zöídell a vetés az első évben közösen vető Ezüstkalász Termelőszövetke­zet nagy tábláin a gombai határban. Ez a termelőszö­vetkezet elsőnek fejezte be az őszi vetéseket a járásban. A monori Uj Élei» Termelőszö­vetkezet őszi árpa vetése is szépen sorol, bár csak jóval a vetés után kapott jelenték­telen mennyiségű csapadékot. Az időbeni éetés érdekében sajnos sok kukoricaszárat szántanak alá a traktorok. Ez nem helyes — kényszer- megoldás! A leszántott ,ku- koricaszár üreges magágyat képez. Ezért elengedhetetlen az őszi vetések hengerezé- se. Ajánlatos a vetés előtt és után is a gyűrűshengere- zés. A homoktalajokon ves­sünk mélyebben. Alátámaszt­ja ezt az is, hogy a napokban a viharos szél tovasodorta a monori fajtamegállapító te­lep egyik táblájáról a talaj­takarót a vetésről. Itt újra kell fogasolni és hengerezni. A jó talajmunka, a jó magágy készítése és a korai vetés biztosítéka a jó termés­nek. Szűcs Dénes laboratóriumvezető mezőgazdász egész társadalmat! Nekünk nem' akármilyen, Hahóm mű­vel tj sokoldalú fiatalokra van és lesz szükségünk, mert csak ezek lesznek képesek a szocializmus eredményes fel­építésének befejezésére!” Szűk a KISZ kulturális tevé- kénysége járásunkban. Ez azonban a népművelési mun­kánk hiánya és fogyatékossá­ga is. Nincsenek fiataljaink részére művelődési alkalmak. Kultúrotthonaink még nem töltik be hivatásukat. Nincs hely, ahová vigyük a fiata­lokat. Igaz, hogy kultúrhá- zaink vannak, de nincs meg a megfelelő tartalmi életük. Püspöki elvtárs, a járási pártbizottság titkára felhívta a KISZ-bizottság figyelmét a termelőszövetkezeti KISZ- szervezetekre. Rámutatott a tennivalókra. Járásunkban 20 termelőszövetkezet van, saj­nos, azonban csak ötben van a mai napig KISZ-szervezet. Sürgősen létre kell hozni itt is az alapszervezeteket! A többi KISZ-szervezetünket pedig szám szerint is erősíte­ni kell. Az ifjúság nevelését társadalmi üggyé kell tép­ni... erről már járásunkban is sokat beszéltünk és beszé­lünk, de most már tegyünk is valamit! Nem gyűléseken lehet és kell a fiatalokat ne­velni, hanem a mindennapi munkában, az életben, vona­ton, autóbuszon, családi ott­honban és KlSZ-szerveze- teinkben! A hozzászólások, tanácsok, elmondott példák bizonyítot­ták, hogy járásunkban is a társadalom felfigyelt, és tenni kész! Nincs és nem is lehet szebb és nagyobb fel­adata a járási KlSZ-bizottság- nak, mint ezt a munkát irá­nyítani. Pedagógusok. szü­lők. dolgozók és KISZ-tar gok összefogásaként pedig ha nem is holnap már, de rövidesen művelt, sokoldalú, eszmeileg, politikailag szi­lárd lesz a magyar ifjúság! De csak így... az egész tár­sadalom összefogásával! — Blaskó — Péntekén a járási" KISZ- ' ' bizottság kibővített ülésén tár­gyalta az ifjúság eszmei-po­litikai nevelésével kapcsolatos feladatokat, melyen Radvá- nyi Barna elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa tar­totta a beszámolót. A bizottság tagjain kívül a megyei KISZ-bizottság titká­ra, a járási pártbizottság tit­kára. a járás tömegszerveze­teinek vezetői, meghívott is­kolaigazgatók, úttörővezetők, tanárok is részt vettek. A felszólalások, tanúsítják, hogy felfigyelt a társadalom ifjúságunk nevelésével kap­csolatos problémákra... de nemcsak figyel, hanem tenni is akar. Oláh István, a mo­nori gimnázium igazgatója felszólalásából idézünk: „Sú­lyos felelősség terhel itt min­denkit, nemcsak az iskolákat, hanem minden embert, az Mikola Lászlóné — a Monor f és Vidéke szerkesztőjének jele- $ sége — helyezte el a monori % nők koszorúját Zrínyi Ilona % koporsójára. A vojiat rövid f három perc idő után a Him- % nusz hangjai mellett robogott $ ki a pályaudvarról.” i y Igen solcan vettek részt a % helybeliek közül a fővárosi ^ ünnepségeken is. Az ünnepi eseményeknek tragikus halott- í ja is volt. Gedő András 16'j éves szabótanonc október 29-én j részt akart venni 11. Rákóczi í Ferenc és társai hamvainak f fogadtatást ünnepén a főváros- } ban. Mestere azonban megtil- 5 tóttá a fővárosba menést, mit % a fiú annyira szívére vett, f hogy kiment a vecsési álló- % másra megnézni a bujdosók % vonatát, s az utána jövő sze- ^ mélyvonat elé vetette magái, j mely a felismerhetetlenségig % összeroncsolta. Meghalt Rakó- cziért. SZ. D. á kocsik dübörgése és a bandé- rísták lovainak patkó kopo­gása zajossá, a küldöttségek és apró iskolások zászló erdeje színessé tette az utcákat. Kint az állomáson nagy számú ren­dezőség buzgólkodott az em­bertömegek elhelyezésén és hatezernyi embersokaság pél­dás rendben, néma áhítattal várakozott a szent hamvakat hozó vonatra. Pontosan 7 óra 23 perckor robogott be a vo­nat az állomásra az ezernyi ember által énekéit Szózat hangjai mellett. A néptömeg levett kalappal, néma főhaj­tással, könnyes szemmel, üd­vözölte a szent hamvakat, az iskolás gyerekek 1400 főnyi csoportja pedig kis zászlócs­káikat hajtotta meg. A vonat megállásakor Sandula Imre plébános beszentelte a hamva_ kát. Meske Rudolf festői dísz­magyarban a járás közönségé­nek koszorúját rövid beszéd kíséretében tette le, majd tök. Még mindig problémák vannak a monori kefegyárban, a gyömrői Halászkert konyhá­jában, a maglódi Vegyes Ktsz- ben az egészségügyi szabályok betartása terén. Hiányosságok tapasztalhatók a Vecsési Álla­mi Gazdaság munkásszállásán, ahol a dolgozók részére még a kellőszámú lepedőt sem biz­tosítottál!. A tavaszi védőoltásokat 95 százalékban végrehajtották, 89 százalékos eredményt értek el a gyermekbénulás elleni Salk- oltások terén is. Majd a be­számoló a közsegélyekkel fog­lalkozott. Járásunkban 101 főt részesítenek közsegélyben, évi 140 600 forint összegben. A kiemelkedően jó munkát végző dr. Szabolcsi Sándor, dr. Trebits Rudolf és dr. Gáspár István orvosokat dicséretben részesítették. Végezetül határozatban utasította a járási tanácsülés a községi tanácsokat, hogy ez év vé­géig járásunk közegész­ségügyének megjavítása érdeledben alkossanak köz­egészségügyi tanácsi ren­deletet és ebben foglalkozzanak a tisz­taság és az egészségügyi rend­szabályok maradéktalan betar­tásával. Fogd Mihály í Mint hírül adtuk, színes, y f tarka, hagyományos szüreti í 2felvonulást rendeztek a vno­ínori kiMesek. Néhány képet í f közlünk most, amely a felvo­ímulás egy-egy mozzanatát örö­i J kíli meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents