Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-27 / 252. szám
ABONY. jászkarajenő ÉS KÖROSTETÉTLEN j RÉSZÉRE ABONY A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1959. OKTÓBER 27. KEDD A vezetőségválasztó taggyűlés után Eltelt néhány hét a vezc- föségválasztó taggyűlések óta. Ha történt azóta valami a pártszervezetek, üzemek életében, akkor annak már nyomának kell lennie. Ezekkel a gondolatokkal indultam az Uj Világ Tsz-be, hogy meggyőződjem, valóra váltják-e a taggyűlés határozatait? Szerencsém volt. Éppen a termelőszövetkezet vezetőségi ülésére érkeztem. Együtt találtam a pártszervezet és a termelőszövetkezet vezetőségét. Az elnök, Tamasi István első szavaiból megérez- tem, hogy a taggyűlés nem múlt el nyomtalanul. Az őszi betakarítási munkák értékelése és a további feladatok kerültek sorra első napirendként. Az eddigi eredmények alapján a termelőszövetkezet idejében el tudja végezni a betakarítást. A tagság munkafegyelme sokat javult az utóbbi időben. Különösen a párttagok állnak élre becsülettel a munkában. De volt még ebben a megbeszélésben két új dolog, ami különösen megragadta figyelmemet. A vezetőség nemcsak azért szorgalmazza a betakarítást, hogy a tsz eredményei minél előbb bekerüljenek a szabad ég alól. hanem azért is, mert látja feladatát a község átszervezésével kapcsolatban is. A felfejlesztésre való tekintettel több őszi vetést kell elvégezniük, mint amennj’i a jelenlegi földterületükkel arányos. Biztosítani kell a munkásosztály kenyerét az új gazdasági évben is. A másik, amelyik megragadta figyelmemet, az a módszer, ahogyan a hanyag- tagok nevelési kérdésével foglalkoztak. Sajnos, főként fiatalokról volt szó. A vezetőség minden tagja felelőssége tudatában szólt a kérdéshez. Minden szavukból éreztem, hogy az emberszeretet szól. Nem azt mérlegelték, hogy milyen megokolással zárják ki a termelőszövetkezetből, hanem hogyan neveljék meg ezeket az ifjakat. S. J. 18 éves fiatalember, aki igen nehéz feladatot vállalt magára, mert édesapja halála után ő tartja fenn a nyolctagú családot. Mégis sokszor könnyelmű, fegyelmezetlen, nem hallgatja meg az idősebbek tanácsát. A vezetőség elhatározta, hogy az ifjú tag nevelését az egész tagság feladatává teszik. Beszélnek édesanyjával is. Az idősebbek és a KISZ-szervezet pedig beszélgetéssel téríti jó útra. A megbeszélés során még felmerült néhány probléma a munka minősége, az új tagokkal kapcsolatos viszony terén is. De ahogy a vezetőség tagjai és a párttagok ezekről a problémákról beszéltek,- azt mutatja, hogy a tsz gazdái jó úton haladnak a problémák megoldásában, és ez az új módszer, a párttagok példamutatása hamarosan megszilárdítja a munkafegyelmet és egy családba forrasztja a régi tagokat a most belépőkkel. Sik János Jól haladnak az őszi munkák Jászkarajenőn Az októberi tanácsülés komoly formában foglalkozott a betakarítási és szántás-vetési munkálatokkal. A tanácsülés határozatának eredményeképpen megváltozott a parasztság viszonya az őszi munkákhoz. Mulatja ezt az is, hogy az j-öszi kezdésre belépő termelőszövetkezeti tagoknak már mintegy 60—70 százaléka végzi a közös munkát.' A most belépő dolgozó parasztok pedig amellett, hogy azonnali munkakezdést vállalnak, a szükséges Vetőmagot és a háztájit meghaladó állatállományt is minden külön felszólítás nélkül viszik be a termelőszövetkezetbe. Előfordult olyan eset is a most belépőknél, hogy felajánlották a termelő- szövetkezetnek az összes felszerelésüket és állatállományukat. De nemcsak! a termelőszövetkezetekben lendüli fel a munka, az egyéni parasztok is hozzáláttak a vetés alá való szántáshoz és a vetéshez. Az Üj Barázda és a Lenin tsz tagsága leghamarabb értette meg a kongresszusi irányelvekben meghatározott feladatokat és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy minél többet nyújtsanak a népgazdaságnak. —Cs. J.— Az ismeretterjesztő előadások elé „Elég, ha csak annyit tud, hogy ha esik az eső, a kalapot feltegye.” Ez volt a hajdani urak évszázados elve. Sőt egyes jószándékú honatyák szerint még ezen a tudáson is csökkenteni kellett volna. Cél: a dolgozó mind a mezőgazdasági, mind az ipari — legyen minél együgyübb. Tudjuk, a múlt rendszer mindent megtett annak érdekében, hogy munkásai, cselédei minél együgytibbek legyenek. Ma viszont a néphatalom azt akarja, hogy a dolgozók és az ismereteiket bővíteni akaró emberek minél többet tanuljanak. E célt szolgálják az ismeret- terjesztő előadások is. Témájuk felöleli az űrhajózást, erkölcsöt, babonát, irodalmat, öltözködést és még sok mindent, ami általában az embereket érdekli. A szervező bizottság goudolt azokra is. akik nem a község központjában laknak. A Petőfi Művelődési Otthonon kívül még számos helyen rendez előadást. így Sashalmon, Nagy- járáson és a belterület számos iskolájában. Természetesen ezen előadások nem hiányoznak majd Kőröstetéllenen és Jászkarajenőn sem. Reméljük, hogy a községe1 lakóinak, a tsz-ek tagjainak és általában a lakosságnak a támogatása sem hiányzik majd. P. M. Miért csak a rossz példa ragad és miért rém a jó ? Szomszédos községek Pest megyében Abcffíy, Törtei, Kőröstététlen és Jászkarajenő és mégis milyen más a benne lakúk felfogása, a nép államához való tartozándósága és ezeken keresztül — az életmódja. Az összetartozás érzése, az összefogás, a szebb és jobb élet kialakítása fűti Kő- rösfe'tétlen és Jászkarajenő lakosságát, míg a széthúzás, a fejlődés akadályozása, az önös érdekek előtérbe helyezése jellemzi Abony és Törtei még egyéni "parasztjait. Szívet, leiket gyönyörködtető látvány, hogy eggyé olvadnak a nadrágszijparcellák a gépállomás traktorjainak nyomán. Alakulnak a. nagyüzemi gazdaságok táblái. Eltűnnek a mezsgyék, amelyek melegágyai voltak a növényi betegségeknek és sokszor csak gyomot, gazt termettek. Szépen zöld ülnek mind a régi, mind az új mezőgazdasági termelőszövetkezetek ősziárpa- táblái, a rozs is nagyrészt elvetve már és javában vetik a búzát. Lesz is kenyérnek való jövőre, mert biztosítják a szocialista szektorok idejében és jó minőségben végzett munkával. Lesz a tagoknak is bőven kenyérnek valója. Magyarországon ma már mindenkii természetesként fogadja mindazt, ami az életünket szebbé, jobbá, kellemesebbé teszi. Sajnos, még mindig' van három olyan parasztcsalód, akik az egyéni élettől várják a többet, a jobbat, akik az 5—10 kát. holdas területükön kétlovas fogatukkal „gazdálkodnak”. Az sem érdekli őket, hogy a kevéske kis termel vény ükből jut-e az ipari, a városi dolgozó asztalára több kenyér, több hús? Az sem tűnik fel nekik, hogy az üzletekben mind több és mind jobb áru van és mindez miből, honnan? Hová jutnánk, ha minden parasztcsalád ezen az úton akarna haladni’ A jó példák előttünk .vannak. Már Jászkarajenőn i= kevesen tapossák az egyéniek rögös útját és bízunk abban, hegy e két község után Abony és Törtei község egyéni parasztjai is a közöst választják előbb-utóbb, hogy minél előbb kisimuljon az ő községük határa is, hogy nekik is olcsóbb legyen a teimelés és ők se hátráltatói, hanem előmozdítói lehessenek mező- gazdaságunk felvirágzásának, —p. a.— ABONYI HÍREK A „békés együttélés" okosabb lenne Sport Játékvezetők Az Abonv és Környéke hasábjain emeltem fel szavam a játékvezetői pártoskodás ellen. Vasárnap (1959. X. 18.) ismét elég szomorú előjelnek vettem, hogy a nagykőrösi mérkőzésünkön a játékvezetők közül kettő nagykőrösi, Kellemesen csalódtam. Az egész Idő alatt szinte nem Is volt téves ítélet. Ez meg is hozta az eredményét. Az igen éles küzdelem ellenére sportszerűtlenség nem fordult elő. Ezért a kitűnő bíráskodásért ezúton mondunk köszönetét Tihanyi vezető bírónak és Hídvégi partjelzőnek. Reméljük a többi játékvezetőkről is elmondhatjuk majd: hogy tárgyilagosak voltak. Az emberek nagyon nehezen akarnak leszokni egymás sértegetéséről és bántalmazásáról. Márkus Istvánné. Kru- pincza Miliályné abonyi lakosok azon vesztek össze, hogy Márkusné 1 éve plctykázott Krupinczánérói. Azt beszélte, hogy Krupinczáné tőle kukoricát lopott. Ebből szóváltás keletkezett és Márkusné a szóváltás közben ismét erősítette ezt a rágalmat. Krupinczáné trágár szavakkal viszonozta a rágalmakat. Ez a kis veszekedés egyiknek sem volt olcsó mulatság, mert a bíróság Márkusné! rágalmazásért 200,— Ft pénzbüntetésre. Krupinczá- nét becsületsértésért 300,— Ft pénzbüntetésre ítélte. Ceglédi Imréné köröstetétle- ni lakos haragos viszonyban van a szomszédságában lakó Gyulai-családdal. 1959. május 29-én Ceglédiné feljelentésére az egyik Gyulai-lányt, névsze- rint Laczkó Lászlónét, a Ceglédi Járásbíróságon becsület- sértés bűntette miatt 500,— Ft pénzbüntetésre ítélték. A tárgyalásról hazafelé menet, Ceg- iédiné, úgy látszik, Ucveselte az elégtételt, mert a tanúként kihallgatott másik Gyulai- lányt. Gyulai Esztert megtámadta, megrugdosta és hajánál fogva a földre rántotta. Gyulai Eszter 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság Ceglédinél is 509.— Ft pénzbüntetéssel sújtotta. Tugyi Antal jászkarajenöi lakos a nagybátyját, Tugyi Istvánt ököllel arcul ütötte úgy. hogy az orravére eleredt. A támadó Tugyi Antalt 800,— Ft pénzbüntetésre ítélték. Küliázi Pál jászkarajenöi lakos 6 holdas parasztgazda fia kissé ittas állapotban vitatkozni kezdett a tsz-szervezőkkel, majd a termelőszövetkezetet becsmérelte. Vitatkozás közben az egyik tsz-szervezőt bo- kán rúgta úgy. hogy az 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság Köházi Pált 2 évi börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta egyes jogainak gyakorlásától. Sokkal jobban jártak volna a sértegetők és a verekedők, ha emberihez méltó módon uralkodni tudtak volna magukon. és nem engedik szabadjára indulataikat. — G. O. — ÜLÉST TARTOTT az egészségügyi állandó bizottság és feladatként megszabta a vöröskereszt munkájának kibővítését. Az őszi EVK-tanfolya- mok beindítását, az aktívahálózat kiszélesítését és véradó szervezését jelölte meg feladatként Sipos András, az EB titkára. MEGTARTOTTA RENDES havi ülését a Jászkarajenői Községi Tanács. A tanácsülésen Szües István vb-elnök foglalkozott az őszi betakarítási, valamint a szántás-vetési munkálatok helyzetével és a termelőszövetkezetek eddigi eredményeivel. Megállapította, hogy a tanyai lakosság körében különböző rémhíreket terjesztenek tudatosan, késleltetve ezzel a betakarítást és az őszi munkákat. Az újonnan belépő tsz-ta- gokat igyekeznek lebeszélni a közös munka megkezdéséről. Az ellenséges híresztelés ellenére is a termelőszövetkezetekben kellő ütemben halad a szántás-vetési munka. A határozat értelmében a tanácstagok az egyéni dolgozó parasztokat személyesen keresik fel. felvilágosítják a való helyzetről. hogy az őszi munka a következő napokban nagyobb lendületet vegyen. EGÉSZSÉGVÉDELEMRE KÉSZ tanfolyam indul a vöröskereszt szervezésében. A tanfolyam hallgatói megismerkednek az elsősegélynyújtással, valamint alapot nyernek a járványos megbetegedés s egyéb betegségek felismeréséhez. A tanfolyamot a község körzeti orvosai vezetik. SPORTKÖR A GIMNÁZIUMBAN •Nagy esemény zajlott le a napokban az abonyi Kinizsi Pál gimnáziumban. önálló sportkör alakult. Nem kis eredmény ez. A fiatal gimnázium KISZ-szervezete sokat dolgozott addig, míg jó előkészítő munkája eredményeként létrehozhattak egy új, nagy perspektívát mutató szervezetet — az önálló sportkört! Az alakuló gyűlést az elmúlt héten tartották. Megválasztották a vezetőséget, mely önállóan fogja irányítani az iskola sportéletét. Az elnökség tagjai: Sportköri vezető Sziládi Frigyes. Az atlétikai szakosztályt ifj. Drá- vay József, vezeti. Elnök: Bácz Erzsébet, helyettese: Juhász Ilona, titkár: skultéty Sándor, jegyző: Adorján László. A sportkörben fiú és leány kézilabda, leány-torna, fiú és leány atlétika és fiú és leány asztalitenisz-szakosztály működik. A sportkör megalakulása jelentős esemény a község életében is. Gazdagítani fogja a község sport- rendezvényeit, bekapcsolja a többi KISZ-szervezet fiataljait is a sportéletbe, utánpótlást nevel a helyi KISZ részére. Ehhez kívánunk nekik eredményes munkát és sok sikert. _________. O. É. Totót ippjeink a 44. fogadási hétre 1. FTC—Budapesti Honvéd 1x2 2. BVSC—Csepel 1 2 3. Üjpest—Salgótarján 1 4. Szombathely—Pécs l 5. Szeged—Tatabánya x 2 6. Zalaegerszeg—Győr 2 7. Oroszlány—Budai Spartacus x 2 3. Pénzügyőrök—Debrecen 1 9. Szolnok—Bp. Előre i x 10. St. Etiene—Reims 1 2 11. Bordeaux—Stade Francais 1 x 12. Csehszlovákia—Olaszország 1x2 Pótmérkőzések: Ilii MOZIMŰSOR Okt. 27, 28: Főnyeremény. Okt. 30. nov. 1: Harmadik licenm (14 éven alul nem ajánlott). Nov. 1!: Matjné: Anya. Nov. 2: Egy dal száll a világ körül, Sokáig én is a*on a nézeten voltam, hogy a vásárlás szigorúan kedves élettársam tHunltákörébe tartozik. Egy napon azonban fel kellett adnom álláspontomat, mert feleségem egyik kartársamat pillantotta meg a piacon, amint éppen bevásárló kosárral a karján alkudozott a spenótra és a kelkáposztára. A kocka el volt vetve. A következő piaci napon párom a kosárba fűzte karomat és határozott hangon felsorolta a bevásárolandó áruk cikkjegyzékét. — Mától kezdve a te feladatod a piaci bevásárlás. Elvégre nekem a gyerekeket kell ellátnom és én is dolgozó nő vagyok. Mire felocsúdtam, már ellenérveim is elpárologtak. Az ösztönös ellenállás é.bredezése mellett az agyamba villant, hogy kell valami jónak is lennie a bevásárlásban, ha kar- társam olyan szorgalmasan és szemmelláthatóan élvezettel végezte ezt a műveletet. Belekóstoltam én is. Első piaci vásárlásaim sikerrel jártak. Jól és olcsón vásároltam. (Arra vigyáztam, hogy az átlagos irányárakat magasabbaknak jeleztem, mint ahogy én vásároltam.) Gyorsan is ment a vásárlás. A legelső helyen mindent megvásároltam, amire szükségem volt. Később rájöttem, hogy nagyobb örömei vannak a vásárlásnak. A nézelődés, érdeklődés az árak felől, kóstolgatás, alkudozás, válogatás. Gyakorlott „kartársnőimtől” eltanultam a szakszerű kifejezéseket: silány portéka, nem jól játszik a mérleg, nem szégyell ennyit kérni érte stb. ‘ Begyakoroltam, hogy abban a pillanatban tegyek .méi7 egy szép almát a mérlegre, amikor már az a kilót bőven mutatja, s éppen önteni akarják a szatyromba. A tejfölvásárlás külön szaktudást igényel. Ujjheggyel megkóstolom, nehogy avas, lisztes, vagy erjedt legyen. Mire az ember végigmegy a soron, a zsebből titokban csipegetett kifliből és a kóstolgatásból megvan a reggelije is. Hát még ősszel, amikor szőlőt vásárolok ... Egyszóval annyira, belejöttem a vásárlásba, hogy most- már komolyabb feladatokat is kapok. Amikor Budapestre utazom értekezletre, a zsebeim tele vannak cipőméretekkel a gyermekek részére, jegyzetfüzetem a guminadrág, a zoknik, kötöttáruk méreteivel. — Úgy is annyi időd van! — indít útnak feleségem. Az értekezlet alatt feltérképezem a fővárost, elkészítem az időbeosztást, s az értekezlet befejezése után rohanok... rohanok'... Ezek az igazi vásárlások. De sokszor nézem irigykedve azokat a „kartársnőimet”, akiknek annyi idejük van. hogy az egész polcot leszedethetik az elárusítóval, kiviszik az árut a világosságra, s régül elégedett mosollyal, vásárlás nélkül eltávoznak. Hogy erre nekem sosincs időm! Mennyi női ruhaanyag és öltözék nevét ismertem meg, hány új kereskedelmi kifejezést tanultam meg. Pl. ..sajnos nincs”. ..éppen most fogyott ki”. ..talán csal: a hónap végén lesz” stb. S azok a szép hangos viták, melyeket a vásárló'• és az eladók közölt hallok. Őszintén mondom szenvedélyemmé vált a bevásárlás. Sok esetben legalább olyan káros hatással jár ez a szenvedélyem, mint sok embernél az ivás. Rámegy minden pénzem. Hogy mennyire káros ez a szenvedély, igazolja az is, hogy társadalmi üggyé vált. Szigorú elvonó kúrával küzdenek ellene országszerte. Az önkiszolgáló boltok száma napról napra nő. De mi jó van abban az ön- kiszolgáló boltban? Az ember nem vitatkozhat az elárusítóval. Saját magamnak kell belekotornom az áruba, mert azt már tudom, hogy a legjobb áru rejtve van. iVem reklamálhatok a mérésnél, mert az áru kimérve áll a polcon. Pedig milyen élvezet kétszer-liáromszor levágatni az áruból, s végül... Különben maradhat az egész. Nem lehet rákiabálni a sorba oldalról be- surranókra. s nem lehet besurranni, mert nincs sorbán- állás a pénztárnál. S az a csend, ami itt van! Már nálunk is a hatodik önkiszolgáló boltot készítik. Hát meddig megy ez így? Milyen jogon vonnak bennünket elvonó kiíróra? Mi élvezet marad nekünk „igazi várégióknak? ’ — Sík — Mi marcdl nekünk, vásárlóknak? AZ ABONYI KOSSUTH TSZ-ben saját erőből elkészült egy darab két csöves norton kút, amelyet itatáshoz használnak s előkészületben van újabb három darab kút túrása, melynek vizét a kertészetben hasznosítják. A Láng Gépgyár a patronálási mozgalom keretében d6 q különböző átmérőjű csövet adott kedvezményes áron a termelőszövetkezetnek. MEGKEZDŐDÖTT a politechnikai oktatás a gépállomás KISZ-szervezet ében. KEVESET KERESTEK a női dolgozók az elmúlt évben a Kossuth Tsz-ben. Most annál inkább növekedett a jövedelmük, mert az átadott 200 darab hízott kacsa és 357 darab csirke közel húszezer forintos jövedelméből ők is részesülnek, mivel a tömést ók végeztéik. Az őszi kalászosokat Abony termelőszövetkezetei 1416 holdon elvetették. 14 FORINTOT FIZETETT előlegként egy munkaegységre a Kossuth Tsz. Csernák János, a növénytermelő brigád tagja 4248 forint, Herédi Béla 3065 forint és Német Mihálvné 1937 forint után kaptak előleget, szeptemberi munkaegységük arányában. AZ ÜJ VILÁG TSZ vállalta, hogy a népfőiskolára jelentkező tsz-tagok költségeit teljes egészében fedezi. AZ ABONYI TÉGLAGYÁR 103 százalékra teljesítette tervét. Jelenleg a szükséges gépjavítási munkákat végzik. JÓI. HALAD A MUNKA a Lenin Tsz-ben. Vetettek 300 kh búzát, 50 kh őszi árpát és 25 kh takarmánykeveréket. ^Ugyanakkor befejezték a eu- í korrépa felszedését, mely kát. ^holdanként 183 mázsás átlagtermést adott. I AZ AUGUSZTUS 20 TSZ- ^ BEN is befejezéshez közeled- ínek az őszi munkálatok. 30 y darab hízott sertés és 5 darab ^ növendékm.arha átadására rö- ^ videsen sor kerül. \ AZ ŐSZI BETAKARÍTÁSI ^munkákban egyenletes, jó teljesítményt nyújtottak Molnár I Imre. Szali Eszter, Színia- ^ Andrásné, Kovács Józsefné és ^Juhász Andrásné, a Kossuth |Tsz tagjai. ^ AZ ORSZÁGOS IFJÚSÁGI I traktoros versenyre az Abonyi ^Gépállomás 11 dolgozója neve- ^ zett be. Helyi viszonylatban ed- ^ dig Bartucz Béla 241, Kovács ^ Pál I. 237 és Csörnyej József i. 204 műszaknormát teljesített. I ---------A nyakönyvi hírek a l Házasságot kötött: Komá- J romi András—Juhász Terézia: ^Szálkái János—Mucsi Erzsé- bet, Király Gyula—Sándor \ Mária. Falusi Sándor—Pintér \ Veronika, Sooimin Béla—Bájint Éva, Kazihczi Imre—Király Irina, Urbán Ferenc— 5 Bálint Mária. Juhász Antal— Kovács Piroskái
