Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

1959. OKTÓBER 27. KEDD nsr ME Cl ti í&Cirlap JLtnibőt mindenkinek kára van ahogy mondták, szerződést sem akartak kötni. A pénzt visszaadtam, amit előlegül adtak, egy részét lelakták. Nem volt békességem az asz- szonytól. Megölte a macská­mat. Most, hogy elment, ki­vágta a szőlőlugast és egy barackfát — bosszúból. Víz­zel leöntött, ellenem uszítot­ta a környéket, össze-vissza pletykázott... Szarvasi József szomszéd, egy, az aláírók közül: — Ké­rem, én nem haragszom Ha- lásziékra, de ami sok, az sok. Hogy lehetett így eljárni ez­zel a .fiatalasszonnyal? Igaz, hogy ideges volt, de azért nem kellett volna elvennie a lakását, kitaszítani a semmi­be. (Azt, hogy a semmi egy szoba-konyhás lakás, s nem önkényesen, hanem bírói végzés útján lett kilakoltat­va, lmmel-ámmal veszi tu­domásul). Egy asszony az utcáról, aki nem mondta meg a nevét: — Aláírtam az ívet, annyira za- jongott Véghné, szabadulni akartam tőle. Nem tudom, mi az igazság A bíróság annak idején soka­kat kihallgatott. Halásziékat nem szeretik, mert nincs gye­rekük. Sokan irigyek rájuk, mint egyik szomszédja. Az adja a jó tanácsokat Véghék- nek is. Halásziék másik lakója: — Nem volt semmi bajom Vé- ghékkel, de én nem beszéltem velük. Kilencéves kisfiam és hatéves lányóm tanúk vol­tak, hogy ölte meg a macskát fényes nappal. Véghné bru­tálisan viselkedett itt a ház­ban. A háztulajdonosnak is van sok hibája, de Véghné a szentet is kihozta volna a béketűrésbpl. Sajnálom a két kisgyereket* (tehát az anyjuk akkor gondolt volna rájuk ... Végh Lajosné, a panaszos: — Tudatlan, falusi asszony vagyok. Nem értek a törvé­nyekhez, azért kerültem ilyen helyzetbe. Halásziék vissza­mondták a házvételt, mert jobb bolt akadt a számukra. Nem akartak szerződést köt­ni. Csak hitegettek a pénz visszaadásával. Az igaz, hogy mérgemben leöntöttem egy vödör vízzel, de nyár volt! Ez baj, de azért nem szabad engem ilyen kegyetlenül megbüntetni. (A macskán, a szőlőkivágáson, mikor kér­dem, egy tagadó mondattal átsiklik). A környék a pár­tomat fogja, nekem van a két gyerekem. Nem engedték, hogy azzal cseréljek, akivel akarok. Ha a tüdőbajt meg­kapjuk, a tanács lesz felelős, mert nem fertőtlenített. (Hogy is maradhatott el?) Az ítéletet azért nem fellebbezte meg, mert az ügyvédje azt tanácsolta, jobb, ha békésen megegyeznek. Most saját ma­ga fordult a Legfelsőbb Bí­rósághoz ... Dr. Eszesné, a Váci Járás­bíróságtól: — Én tárgyaltam az ügyet, sok bajom volt vele. Az iratok nélkül nem emlékszem minden részletre, de a tanúvallomások után Végh Lajosékat kellett összeférhetetlennek kimon­danom. Ezt bebizonyította a tárgyalás során is, ahol ma­gatartásukról nagyon meg lehet ismerni az embereket. Az ügyészség akkor nem élt törvényességi óvással, így az ítélet jogerős lett. Várom, hogy az új eljárás során mi lesz a Legfelsőbb Bíróság döntése ... Komáromi Magda Húsz újítás: 276 ezer forint megtakarítás A Szentendrei Kocsigyár újí­tási bizottsága népszerű kis könyvecskét adott ki, amely megmagyarázza a dolgozóknak az újítási rendeletet és választ ad az újításokkal kapcsolatos problémákra. Külön ankétot is rendeztek, s az intézkedések nem maradtak eredménytele­nek. Július 1-től szeptember 30-ig 33 újítást adtak be a dol­gozók. Ebből négy újítást kí­sérletre utaltak, húszat pedig elfogadtak. Az elfogadott újí­tások bevezetése az előkalkulá­ció szerint 276 ezer forint meg­takarítást eredmértvez a gyár­nak. Az újítóknak 11 500 forin­tot fizettek. „Televíziós epilepszia“ A svéd orvosszövetség lapja legutóbbi számában cikket közöl egy új betegségről, ame­lyet az orvosok „televíziós epi­lepsziának” neveznek. A tele­víziós készülékek «' vibráló fényváltozása olyan emberek­nél — elsősorban gyermekek­nél —, akik hajlamosak a gör- S csőkre, epileptikus vagy ah- J hoz hasonló rohamokat idéz i elő. Az orvosszakértők sze­rint ezt a modern betegséget ^ a másodpercenként 20—25 £ rezgésű fényingadozások idé- | zik elő, ami megfelel a tele- £ vxziós adások képváltozásá- ^ nak. | h jásíkarajenői zöldborsó és zöldbab ügyében! Jászkarajenő mindig híres volt zöldborsó- és zöldbabter- mesztáséről. Nemcsak sokat termeltek, hanem elsők között jelentek meg a piacon s a ter­més nagy részét 5—8 forintért adták el kilónként, 1959-ben csupán a Nagykőrösi Konzervgyár 1 226 996 forintot fizetett ki 5 a jászkarajenöicknek zöld­borsóért, zöldbabért és uborkáért. A zöldbab például átlagban 6160 forint bevételt adott kát. holdanként. Ezek után érthetetlen, hogy a községben az 1959. évi 140 j kát. hold borsóval szemben 1960-ban csak 23 kát. hold bor­sót, az 1959. évi 75 kát. hold babbal szemben jövőre csak 28 kát. hold babot, az idei 55 hold uborkával szemben csak 11 : kát. hold uborkát akarnak tér- | melni. 1959-ben 306 kát. hold j konzervipari növényt termel- ] Felháborító jelenetnek vol­tam szemtanúja a minap Gyömrőn, a rózsahegyi sző­lőkben. Éppen a mezőőrrel, Gyarmati Mihállyal beszél­gettem, amikor a tövesi ta­nyákhoz vezető dűlőúton megjelent egy rozoga- lovas­szekér, Utasai — Farkas Sán­dor kosárfonó cigány és a fe­lesége — azért »választották a rövidebb utat, hogy rozoga szekerükkel mielőbb »Monoi ­ra érhessenek. XXXXXXXXXXXXX\VXVXXVCvXXX^^.XXX\XXXXXXXXXXV garázdát. De azok minősíthe­tetlen jelzőkkel támadtak a ka­lauzra is, aki a szolgálatot tel­jesítő rendőrért volt kénytelen elmenni. A rendőr odaérkezte- kor (felszólította Heffnert és társát; hogy hagyják abba a botrányokozást, s szálljanak le a vonatról. Heffner pimaszul válaszolt a rendőrnek, aki is­mét felszólította őket, majd ennek sem lévén eredménye, erőszakos kézrátételt alkalma­zott — ahogy ezt a hivatalos nyelv nevezi. Heffner ekkor nekitámadt a rendőrnek, s le­verte a sapkáját. Persze megfékezték, de ad­digra már bőségesen kimerí­tette a garázdaság és a ható­ság elleni erőszak bűntettének jogi kritériumait. — így volt? «— Lehet.;: én kérem ré­szeg voltam .: 3 De a fenegyerek cseppet sem volt részeg akkor, ha olyasmi kerül szóba, amiről úgy érzi, hogy súlyosbítja a dolgot. Azonnal tiltakozik, nem igaz, nem úgy volt. A bíró szaván is fogja. Hiszen az előbb azt mondta, hogy nem emlékszik semmire, mert részeg volt... Összekushad, elvétette a lépést ;.. ejnye, ejnye, Heffner, szin­te mondja magának ... nem il­lik ez egy ilyen dörzsölt fene- : gyerekhez, mint te .:: Sokba került a mulatság; Heffnernek. Egyévi börtönre j ítélték, két évre eltiltották ] egyes jogaitól, s megfizettetik; vele-az ezer forint körüli per- i költséget. Ezenkívül várja ai másik ítélet is..: | A fenegyerek lakat alá jut.« Ott a helye. : Mészáros Ottó : ; — Hová mennek? — rívallt a kocsin ülői fiatal cigány­házaspárra a felbőszült csősz, amikor a kocsi közelebb ért. — Monorra — állította meg vézna gebéjét Farkas Sán­dor. — Vissza, az anyátok ke­serves ... — s irgalmatlan káromkodásba kezdett. — Szétmegy a kerekünk — rimánkodott szelíd szavakkal Farkas Sándor, s a rozoga al­kotmányra . mutatott. — Akkor is vissza! — üvöl- , tött magánkívül a csősz, az- jí tán, hogy tekintélyének nyo- ^ matekot szérezzen, előkapta ^ karvastagságú görbe botját ^ és teljes erőből nekiesett á ^ beteges fiatalembernek. Agy- ^ ba-főbe verte, az meg hirte- | len föl sém tudta fogni, mi ^ is történt. Amikor a homlo- & kán kibuggyant a vér, az ed- ^ dig csak könyörgő fiatalasz- ^ szony, leugrott a kocsiról, ^ felkapott egy szőlőkarót s | ütlegelni kezdte férje támadó- ^ ját. Közben Farkas Sándor ^ is leugrott a kocsiról s irgal- ^ matlan dulakodás támadt. ^ Utötték-verték egymást, úgy- | annyira, hogy Gyarmatit is ^ elborította a vér. Végül is a ^ szüretelők fékezték meg a fel- | bőszült verekedőket. $ Az ügy a rendőrségen foly- ^ tatódott, Gyarmati Mihály $ ugyanis „megtámadtatás” cí- 5 mén elővezettette a fiatal ^ cigányházaspárt. A helyi J rendőrőrs vezetője azonban $ kiderítette az igazságot: a ^ támadó nem Farkas Sándor, ^ hanem a csősz volt. S De vajon mit képzel a ^ gyömrői csősz? Azt gondolja, Jbogy csendőr módra, a saját | kénye-kedve szerint is „szol- J gáltathat” igazságot? Nem, g ez az idő már elmúlt. Ezt a 1 pert Gyarmati veszítette el. i Az eset pedig intő tanulsá- S gul szolgálhat mindazoknak, ! akik még mindig nem akar- ! ják tudomásul venni, hogy i nálunk 1945 óta az emberek i értékét s jogát nem bőrük : színe határozza meg. 1. s- P­tele, s 1960-ban összesen csak 5 120 kát. hold zöldségfélére5 akarnak szerződést kötni a tér- ^ melőszövetkezetek. Sajnálatost ez, noha minden feltételük | megvan jövőre is az ideihez g hasonló zöldségterü'.et létesíté-í séhez. A zö’dságterüiet csök­kentése 780 0Ö0 forint jövede-. lemkiesést jelent a termelő- [ szövetkezeteknek. A község és termel őszö- | vetkezet vezetőinek min- [ dent el kell követniük, hogy legalább annyi zöld­ségfélét termeljen jövőre is Jászkarajenő, mint amennyi az idén termett. A nagyüzemi termelés, a több gép használata lehetővé; teszi több munkaerő átcsopor-! tosítását a kertészet felé és ha kezdetben nem is növelik a zöldségtermelési területét, a jö­vedelmezőség miatt legalább az ez évi arányt célszerű tar­tani. Konrád Zoltán r. \A TÁRGYALÓTEREMBŐL: I A FENEGYEREK > , - _ ,. A\ -t hát beültünk Szegeden az állo­mási restibe. — Mit ittak? — Sört. — Mennyit? — Tíz üveggel. (!) — Amikor a vonatra száll­tak, már részegek voltak? — Nem. — Ittak tovább is? — Igen. — Mit és mennyit? — Arra már nem emlék­szem. így azután már a tanúk val­lomásából rekonstruálódik a dolog. Heffner £S társa igen ittas állapotban szállt fel a vonatra, s Kecskeméten ismét leszáll­tak „tankolni”, több üveg sört vettek. Az üvegekkel felsze-V reive visszaszálltak a vonatra, de már nem találták meg a ku­péjukat. így egy másik kupéba akartak bemenni, de az ott ülők, látva a két ittas férfit, bezárták a kupéajtót. Heffner és társa erre ráncigálni kezdte az ajtót, míg végül is feltépték azt. s minősíthetetlen jelzőkkel rátámadtak a kupéban ülőkre, mindennek elmondva az ott ülő férfiakat és nőket. Szóvál­tás keletkezett, s Heffner azzal a felkiáltással, hogy „fogjátok be a szátokat”, végiglocsolta a kupéban ülőket a kezében le­vő sörösüvegből. Felháborodás lett az eredmény, hiszen min­denki ruhájára jutott kiadósán, s a közben előkerült kalauz le­szállásra szólította fel a két ezt ki, mondtam magam­nak... valamit kellene csi­nálni ... Két hasonszőrű barátjával ihletet merítettek a nagy öt­let kisütéséhez: » — Összedugtuk a fejünket, s a legegyszerűbbnek az tűnt, hogy kilépünk a határon ... ott nem tart szemmel a rend­őrség ... meg nagyobbak a lehetőségek is... Miféle lehetőségekre gon­dolt Heffner? No. ezt könnyű kitalálni — a múltjából. Nekiindultak a határnak — a szabad világ, a szerintük szabad betöréses lopások fe­lé.. . de persze rajtavesztet­tek. Megindult ellenük az el­járás tiltott határátlépés miatt. Ütközben — míg a fővárosba kísérték őket a rendőrök, meg­próbált megszökni. Elérte, hogy a vádpont bővült egy- gyel. Fogolyszökés. > í izsgálati majd szabadlábra engedik, úgy vé­dekezhet. Közben belekevere­dik egy másik bűnügybe, igaz, hogy abban „csak” tanú, Szegedre idézik, ott kell ta­núskodnia. Leza jlik a , tár­gyalás. visszafelé indul egy barátjával. S a visszafelé ve­zető út miatt áll most a Ceg­lédi Járásbíróság előtt. Mé« meg sem kapta az elő­ző ítéletet, most már várja a másikat. De miért is? — Hol kezdték a? italozást? — Volt még idő a vonatig, ; Fenegyerek áll a ceglédi : Járásbíróság előtt. Nem is j akármilyen fenegyerek. Olyan, • aki csak azért jön ki a bör- < főnből, hogy mielőbb vissza- ; kerüljön. Aki fél esztendő ; alatt hajlandó „összeszedni” • öt évre való börtönt. í Heffner László a fenegye- : rek. Neve van, hiszen áll í mögötte egy s más olyasmi, [ami az alvilágban tekintélyt : szerez. Mert erre Heffner so-< ; kát ad. Ö nem akármilyen ’ [vagány akar lenni, hanem: ínagy vagány! Törvény, ható- I ság, társadalom neki smáfu. [ Nem létezik. Pökhendi, váll- í rángató, s végtelenül buta. De jez a kettő nem is ellentétes i egymással. Nagyon is össze- : tartozó. í A „szakmát” 1955 elején [kezdte. Lopásokkal. De már i a második esetben rajtavesz- í tett a banda többi tagjával [együtt. Betöréses lopásért há- i romévi börtönre ítélték, amit í le is töltött. Három esztendő I hosszú idő — hát még bör­tönben. De Heffnernek nem ■volt elég. Alighogy kiért a ■börtönből, máris újabb ösz- ; szeiitközése támadt a tör- ■ vénnyel. De ezt most mondja ; el maga: i — Az úgy volt, hogy kijöt­tem a börtönből, a rendőrség i mondta, hogy hová mehetek ■dolgozni. Hát elmentem, dehát ;sok volt a meló. a pénz meg. : ke\ és... nem neked találták „Rossz szomszédság — tö­rök átok”. Az alábbi eset mindkét főszereplője ezt a közmondást idézi, mindegyik a másikat tartja rossz szom­szédnak. Évek óta húzódó történet­ről számolok be, amelynek még ma sincs vége. Hogy mennyire nincs, mutatja az a harmincegy aláírással ellá­tott levél, melyet szerkesztő­ségünkbe küldtek Dunakeszi­ről, Végh Lajos kilakoltatása ügyében. Végh Lajos felesége és két gyereke lakók voltak Halászi Gyuláné Lehel u. 8/b. alatti házában. Ügy; mentek oda, hogy megveszik a házrészt, melyben laknak, de aztán a vétel visszament. Mindegyik a másikat okolja, hogy az volt a haszonleső, az akarta őt kijátszani. S mint már ilyenkor lenni szokott, nem maradtak meg a csendes haragnál hanem hol az egyik, hol a másik asszony tett megjegy­zést. Mikor már a szó sem volt elég, következtek a tet­tek. A fiatal Véghné párat­lan kegyetlenséggel agyonver­te az öregasszony macskáját, majd egy alkalommal. Halá­szinét öntötte le egy vödör vízzel. Bíróság elé került az ügy, nagy tárgyalás lett belőle, sok tanúval. A Váci Járásbíróság Véghnét mondta ki összefér­hetetlennek. Kötelezte őket, hogy hagyják el a lakást. Ez még februárban történt. Következett az újabb huza­vona, kivel cseréljenek. Eb­ben is egymást vádolják. ^A fiatalasszony azt állítja, hogy Halásziné mindenbe bele- akaszkodott, megakadályoz­ta azt a cserét, mely nekik megfelelt. A háziasszony sze­rint a cserével az ő orra alá akartak borsot törni. Végül a jogerőssé vált bírói ítélet alapján (melyet Véghék nem tudni, mi okból, nem fellebbeztek meg), Halásziék kilákoltátási végrehajtást kértek és kaptak még a nyá­ron. Ennek alapján történt a végrehajtás október 6-án. Véghéket a nagy méretű szoba-konyhás, kamrás lako­sukból, utcai, rendes, de kicsi szoba-konyhába költöztették át, amely jóval meghaladja a szükséglakás fogalmát. Vi­szont az is tény, hogy a négy­tagú családnak igencsak szűk, a szobában, kályhát sem állít- j hatnak fel, a bútor annyira; kitölti. ! A történet végére a kilakoltatás sem tett pontét. A Legfel- i sőbb Bíróság törvényességi í óvást jelentett be, három nap- í pal a jogerős kilakoltatás i után. Végh Lajos pedig pa-i nasszal fordult a tisztiorvos-! hoz, mert egy tüdőbajos la-: kásába tették — előzetes fér-! tőtlenítés nélkül. . ! Hallgassuk meg magukat i a szereplőket, ki, hogyan íté-! li meg saját tettét, eljárását, j Kezdjük a tanáccsal. Major < Gyula vb-elnökkel. — Ez volt az az ügy, amely • az utóbbi időben a legtöbb; gondot okozta. A háztulajdo-j nos már júliusban kilakolta- í tási engedéllyel rendelkezett,; de mi, ameddig lehetett, időt i .hagytunk a lakónak. Biztos, [ hogy Halásziné sem angyal, i de amit Véghné művelt,: már sok. Megszervezte a í környéket, kihasználva, hogy! Halásziéknak ezért-azért ha-! rágósuk van. Néztük a két! gyereket elég hosszú ideig, de < a törvényességnek érvényt! kell szereznünk. Véghné el- < len eljárást indítunk ható- ■ sági személy megrágalmazá- < sáért, mert a végrehajtás so-j rán a kiküldötteket nagy ösz-j szegű pénz ellopásával vá- \ dolta meg. í Halászi Gyuláné, háztu- j lajdonos: — Csendes embe- ; rek vagyunk. Apám 83 éves,\ férjemet agyvérzés érte. én [ dolgozom az egész családra. \ El akartam adni a házat [ Véghéknek, de nem fizettek,! 250 fajta gyümölcs » í Október 24-én nyílt a Technika Házában a téli gyümölcs-- ; fajták bemutatója. Több mint 250 fajta gyümölcs legszebb \ példányait mutatják be a kiállításon. Almákból több mint 5 150 fajta szerepel. Bemutatták még-a kiállításon az almák í osztályozását, exportesomagol&sát, valamint a gyümölcsfák I védelmét. N _______________________

Next

/
Thumbnails
Contents