Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

I9S9. OKTOBER 25. VASÄRNAP miVmi (&tirlap Ml TÖRTÉNT AI ELMÚLT HÉTEN? Hruscsov meghívása Párizsba sekre kerül sor. Egy azon­ban biztos, a Hruscsov-láto- gatás hozzá fog járulni a nemzetközi légkör további javulásához. Az, hogy De Gaulle meghívta a szovjet kormányfőt — új jelenség a francia kormány politikájá­ban, változást jelent az utób­bi hónapok eléggé merev ma­gatartásával szemben. Felté­telezhetően belátták, hogy a múlt hónapok irányvonalának kevés lehetősége van a siker­re, a népszerűségre. Fontos megjegyezni még, hogy a Szovjetunió és Franciaország között nincs semmiféle köz­vetlen ellentét, sem területi vita, sem gazdasági nézetel­térés. Ellenkezőleg, két olyan ország vezetője tart majd megbeszélést, amely mind az első, mind a második vi­lágháborúban szövetséges volt. Hruscsov franciaországi lá­togatása a nyugat—keleti nagy csúcstalálkozó jobb előkészítését fogja szolgálni. Általános vélemény ugyaii a legkülönbözőbb országok em­berei között, hogy minél előbb ül össze a négy kor­mányfő, annál jobb, de ha a külön kormányfői megbe­szélések hozzájárulnak ah­hoz, hogy a négyes csúcsta­lálkozón jobb eredményeket érhessenek el, nagyobb hord­erejű kérdésekben egyezhes­senek meg, akkor nem baj, ha a négyes csúcstalálkozó akár a jövő év elejéig halasz­tódik, hiszen jelentős és hasznos események előzik meg. Mint például a szovjet kormányfő látogatása Fran­ciaországban. Talár Imre Az állandó magyar ENSZ-képviselet nyilatkozata A magyarországi ellenfor­radalmi lázadás harmadik évfordulóján az amerikai külügyminisztérium és Ca- bot-Lodge, az Egyesült Álla­mok állandó ENSZ-képvise- lője nyilatkozatot adott ki, amelyben rosszindulatúan rá­galmazza a Magyar Népköz- társaságot és a Szovjetuniót. E rágalmak leleplezésére az állandó magyar ENSZ-kép­viselet közzétette Mód Pé­ternek, a Magyar Népköztár­saság ENSZ-ben működő állandó képviselőjének nyi­latkozatát. Három évvel ezelőtt — mondja a nyilatkozat — me­rényletet követtek el a ma­gyar nép ellen. Az amerikai kormány részese volt ennek a támadásnak, amit az is bizonyít, hogy a nagy nyilvá­nosság előft húszmillió dol­lárt irányzott elő erre a cél­ra. Az Egyesült Államok ag­resszív külpolitikája, amely mindenütt a haladó mozgal­mak ellen irányul, egyik legsúlyosabb vereségét szen­vedte Magyarországon. A magyar nép — folytatja a nyilatkozat — a szocialis­ta országoknak és elsősorban a Szovjetuniónak köszönheti létét és boldog életét. A Szov­jetunió megmentette Magyar- ország népét a további mér­hetetlen szenvedésektől. A magyar nép saját maga vá­lasztotta rendszerét és kor­mányformáját és sokkal ked­vezőbb viszonyok között él, mint ezeréves történelme so­rán bármikor. A nyilatkozat a továbbiak­ban hangsúlyozza: Az a kísérlet, hogy az ENSZ-ben újra felelevenít­sék az úgynevezett magyar kérdést, azoknak a mesterke­déseknek a sorába taitozik, Az ellentétek jegyében ült össze az Olasz Keresztény Demokrata Párt kongresszusa 'gszehh. KRÉMPÚDERT HASZNÁLSZ! Hatásában Is teljesen újszerű: ez arcbőrre egész vékonyan fel­kenve a puderozotlsá'g benyomását kelti, ugyanakkor a púderek szárító és különösen a száraz arcbőrre gyakorolt ráncoeiíó hatá­sa ellen megvédi a bőrt. A krém, azonnal felszívódik és egyidejű­leg a bőrön leheletvékony, finom bevonatot ad, amely az arcot rendkívül üdévé, haonvaissá teszi. OAXVVVVVWWWWVO/VWVWWWWWWWWWVVVVt szemben álló csoportoknak- kompi- am i sszumot kötniük, a küldőiteknek akkor is dönté- mök kellene, hogy a párt — amely önmagában túlságosan gyenge a parlamentben — bal- vagy jobboldalon keres- sen-e külső támogatást. Amintore Fanfani volt mi­nisztere Írnok, aki azt szeretné, ha Olaszországnak balközép beállítottságú kormánya len­ne, a pártgépezet feletti el­lenőrzés visszaszerzésére tö­rekszik; . Moro és Segni mi­niszterelnök pedig a fasiszták és revansisták támogatásával háttéribe alkarja szorítani a kongresszusom Fanfani híveit — írja az AP. Az említett két fő irányza­ton kívül egy féltucat egyéb irányzat is szemfoenáll egy­mással a keresztény-demokra­ták kongresszusán. amelyeknek segítségével a hidegháborús amerikai politi­kusok egyfelől alá akarják ásni a Hruscsov—Eisenhowér- találkozó kedvező hatását, másfelől újabb álnok kiro­hanásokkal meg akarják mér­gezni az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi ülésszakának javuló légkörét és el akarják vonni a figyelmet, az időt és az energiát az ENSZ előtt álló tényleges feladatokról, így a leszerelés kérdéséről. Az ENSZ alapokmányá­nak rendelkezései értelmében a Magyar Népköztársaság til­takozik minden beavatkozási kísérlet és mindennemű hi­degháborús manőver ellen — mondja befejezésül a nyilat­kozat. A párizsi sajtó a De Gaulle—Hruscsov-falálkozöról A De Gaulle—Hruscsov-ta- lálkozó hírének hivatalos megerősítése után a párizsi sajtó azt latolgatja, mikor látogathat el a szovjet kor­mányfő Franciaországba, és mi lesz a látogatás programja. A Figaro jóléretesült for­rásra hivatkozva azt írja, hogy a találkozó nem Pá­rizsban lenne, hanem való­színűleg Rambouillet-ben, a francia köztársasági elnök­nek a fővárostól mintegy hatvan kilométernyire levő nyári kastélyában. A Combat lehetségesnek tartja, hogy Hruscsov láto­gatása nem korlátozódik a fő­városra, hanem Franciaor­szágnak különböző vidékeire is kiterjedne. Az Humanité szerint Hrus­csov látogatására december elején kerülhet sor. A finn sajtó üdvözli Mikojan finnországi látogatását A finn sajtó nagy terjede­lemben foglalkozik Mikojan finnországi látogatásával és a hosszúlejáratú szovjet—finn kereskedelmi egyezmény megkötésével. Látogatása hozzájárul majd a barátság légkörének megerősítéséhez — írják a lapok. A finn saj­tó megállapítja, hogy ez a látogatás megmutatja, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió a szovjet—finn gazdasági kapcsolatok fejlő­désének. Ezek 3 kapcsolatok az egyetértést és a jó szom­szédságot tükrözik. A kínai kormány emlékiratban tiltakozik indiai katonák súlyos határsértése ellen A Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériuma csütörtökön emlékiratot adott át India pe­kingi nagykövetének, amely­ben a kínai kormány határo­zottan tiltakozik az ellen, hogy indiai katonák október 20-án és 21-én behatoltak Kína terü­letére és súlyos provokációt hajtottak végre. Mint az Uj Kína hírügynök­ség jelenti, az indiai hadsereg három felfegyverzett katonája október 20-án a Kongka-hágó- tól délre behatolt a kínai fenn­hatóság alatt álló tibeti terü­letre. Nem tettek eleget a kí­nai határőrök felszólításának, hogy vonuljanak vissza indiai területre, ezért a kínai határ­őrök kénytelenek voltak le­fegyverezni és őrizetbe venni a behatolókat. Október 21-én újabb, több mint 70 főből álló indiai fel­fegyverzett katonai egység új­ból átlépte a határt az említett helyen, sőt körülfogta az őrjá­rati szolgálaton levő kínai ha­tárőröket és visszavonulásukat tűzzel akarta meggátolni. A kí­nai határőrök nem viszonozták a tüzet. Ekkor a behatolók tá­madást indítottak. Erre a kí­nai határőrök önvédelemből kénytelenek voltak viszonozni a tüzet. A két óra hosszat tar­tó tűzharc mindkét félnek veszteségekét okozott. A kínai határőrök a behatolók vissza­vonulása előtt több indiai ka­tonát foglyul ejtettek. Cyrus Eaton síkrasiál! Kína ElSZ-tagságáért A United Press Internatio­nal torontói tudósítója jelenti, hogy Cyrus Eaton, a jelenleg Kanadában tartózkodó ameri­kai nagyiparos kijelentette: Kanadának segítenie kell Kí­nát ENSZ-képviseletének ren­dezésében. Holdig érő cigarettaszőnyeg A világon 1979 milliárd ci­garettát készítettek és szívtak is el valószínűleg az elmúlt esztendőben. Egyik külföldi lap szerint ebből a cigaretta­mennyiségből több mint két méter széles holdig érő sző­nyeget lehetne készíteni. Folytatja munkáját az Antarktisz-értekezlet Nem élünk a középkorban? Valóban nem élünk, de egye­sek mintha mégis elmaradtak volna a világtól. Ilyen például az a Juan de Bourbon herceg, aki párbfljra provokált egy olasz filmrendezőt, mert új filmjében nevetségessé tette királyi ősét, 1. Ferdinánd ná­polyi uralkodót, aki 1423-tól 1494-ig élt. A királyt ugyanis a filmben egy udvarhölgy meg­pofozza. A rendező szerint a történet hiteles — a párbaj azonban nem maradt el. 82 éves ifjú férj Vannak még optimista em­berek — nem vitás. Ilyen pél­dául Charlie Coburn amerikai filmszínész, aki most 82 éves korában vett feleségül egy 41 éveg özvegyasszonyt. Az Antarktisz-értekezletről pénteken este kiadott hivata­los közlemény hangoztatja, hogy az értekezlet munkája „kitűnően halad” — jelenti az AFP és a Reuter. „Sok vitás kérdésben meg­egyezésre jutottak, illetőleg a nézetek tisztázódtak. Az Antarktiszon folytatják a nem­zetközi tudományos együttmű­ködést, éspedig kizárólag a békés célok érdekében” — ál­lapítja meg a közlemény. Az értekezlethez közelálló körökből származó értesülések szerint azonban /eddig még nem sikerült komolyabb hala­dást elérni a területi kérdé­sekben. Az Egyesült Államok­nak az az álláspontja, hegy „fagyasszák be” az Antarktisz jogi helyzetének problémáját anélkül, hogy elfogadnák, ille­tőleg elutasítanák az érdekelt nemzetek követeléseit. Az értekezleten részvevő 12 ország közül hétnek — Ar­gentína, Ausztrália. Nagy- Britarmia. Chile, Franciaor­szág. Üj-Zéland és Norvégia — területi követelései vannak; a többiek — Belgium, Japán, Dél-Afrika, a Szovjetunió és az Egyesült Államok — nem léptek fel ilyen igénnyel. Újabb tárgyalások indulnak az amerikai acélipari sztrájk ügyében Az Egyesült Acélipari Mun­kások Szakszervezete felszólí­totta az érdekelt 96 acélipari társaság megbízottait, kezdje­NE FELEDJE! REGGEL - ESTE ÁLLATAIT ERRÁVAL ETESSE! nek ismét tárgyalásokat az acélsztrájk ügyében — jelenti a Reuter. , David J. McDonald, a szak- szervezet elnöke kijelentette, hogy a szakszefyezet vállalja aI kezdeményezést, így ma­gáévá teszi a szövetségi bíró­ság döntésének azon részét, amely elrendeli a tárgyalások újrakezdését. Az AP szombati jelentése szerint az Egyesült Acélipari Munkások Szakszervezete és az acélipar megbízottainak négytagú csoportja szombaton magyar idő szerint 19.00 órakor ismét elkezdi a tárgyalásokat. Ez a tekintély utáni vágj egyébként nagy szerepet ját­szik a francia köztársaság elnök egész politikájában. Na­gyon sokat irmaik a lapok ar­ról, hogy De Gaulle szeretni visszaállítani Franciaország „régi nagyhatalmi fényét”. £ talán itt találhatjuk meg i szovjet kormányfő meghívásá­nak egyik inditékát. Hruscsov elutazott Ameri­káiba, tárgyalt Eisenhowerrei és ez Inagy megelégedést kel­tett az amerikai nép körében is, növelte Eisenhower tekin­télyét, erősítette pártjának lehetőségeit a közelgő ameri­kai választásokon. Macmillan ez év februárjában Moszk­vába utazott s elsősorban en­nek köszönheti, hogy pártja nagy győzelmet aratott e hó elején a parlamenti választá­sokon. De Gaulle meggyőző­dése, hogy az ő tekintélyét, a francia kormány becsületét is növelni fogja a szovjet kor­mányfő látogatása. Érdekes jelensége a mai nemzetközi éleinek: a kormányfők tekin­télyének mércéjévé vált, hogy megfelelő kapcsolatot tud­nak-e teremteni a legerősebb szocialista hatalommal, a Szovjetunióval. A szovjet kormányfő szí­vesen elfogadta a meghívást, mert éz az utazás beleillik abba a nagy politikai-diplo­máciai küzdelembe, amelyet a Szovjetunió folytat a hideg­háború ellen, a békés együtt­élés megvalósításáért. Éppen mert a francia kormány ál­láspontja eddig eléggé merev volt, lesz hasznos az a meg­beszélés, amely hasonló eny­hülést hozhat Európában, mint amilyet az amerikai lá­togatás világméretekben ho­zott. A szovjet kormány cél­ja, hogy megfelelő légkört teremtsen a nemzetközi élet­ben, s megindítsa a csúcsta­lálkozók sorát. Franciaor­szággal jó, vagy legalábbis jobb kapcsolatot teremteni fontos, hiszen ez az ország Európa egyik nagyhatalma, állásfoglalása jelentős a;vitás kérdések megoldása szem­pontjából. Hruscsov azért kész Párizsba utazni, mert ezzel lehetőség nyílik sze­mélyes kapcsolat megterem­tésére egy nagy múltú, nagy kultúrájú, és nagy hivatású néppel, s mert nyilván lehe­tőséget lát arra, hogy a fran­cia kprmányférfiakkal is megtalálja a tárgyalások nyelvét. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen eredménnyel Jár a Hruscsov—De Gaulle-talál- kozó, hogy várhatunk-e bi­zonyos megegyezést vagy csak általános jellegű beszélgeté­Mint a Reuter-iroda és az AP jelenti, szombaton. össze­ült az Olasz Keresztény De­mokrata Párt VII. kdngreSz- szusa, hogy felszámolják a párton belüli ellentétes irány­zatokat. A kongresszuson 703 küldött vesz részt. A kongresszus érdemi mun­kája vasárnap kezdődik, ami­dőn Aldo Moro, a párt tit­kára — akit általában, „jobb­közép'’ beállítottságúnak te­kintenek — programbeszédé- zel megnyitja az általános rátát a párt politikájáról. Azt zárják, hogy Moro kompro­misszumos javaslatokat ter- ieszt majd elő a párton be­üli válság megszüntetésére. A Reuter szerint még .ha kikerülne is az egymással Nagy feltűnést keltő hírt közöltök a távirati irodák: De Gaulle, a Francia Köztár­saság elnöke hivatalos láto­gatásra meghívta Franciaor­szágba Hruscsovot. Meg nem erősített közlések szerint a szovjet kormányfő december elején indulna útnak. Ez a közlés önmagában is érdekes, de különös feltűnést keltett azért, mert az utóbbi hónapokban De Gaulle merev politikát folytatott. Régóta el­lenezte az atamfeigyvenkísér- letek felfüggesztését és szo­ros kapcsolatot létesített a nyugatnémet militarista kö­rökkel. A szovjet—amerikai megbeszélések óta pedig a nyugati sajtó neki tulajdoní­totta, hogy a kelet—nyugati csúcstalálkozó időpontját nem lehetett kitűzni s a dolog hú­zódik. Szóljunk néhány szót a meghívás előzményeiről. A nyugati diplomáciai vi­lágban valóságos „csúcsforga­loménak lehettünk tanúi — a csúcstalálkozó előkészítését illetően. Bizalmas levelek jöttéik és mentek, nagyköve­tek és miniszterek tárgyaltak egymással arról, hogy mikor legyen a kelet—nyugati csúcs- találkozó; hogy tartsanak-e ez előtt külön nyugati kormány­fői értekezletet; vagy csak nyugati külügyminiszteri meg­beszélések legyenek; hogy mit javasoljanak a keleti—nyu­gati csúcstalálkozó napirend­jére, Ezekben a kérdésekben nem uralkodott összhang a nyugati szövetségesek között. Anglia álláspontja a leg­következetesebb: Macmillan miniszterelnök hosszabb idő óta arra építi politikáját, hogy haladéktalanul csúcsta­lálkozót kell tartatni, tárgyal­ni s bizonyos kérdésekben engedményeket tenni. A Camp David-i megbeszélések óta, amióta Hruscsovval szemé­lyesen tárgyalt, — Eisen­hower is kész részt venni a csúcstalálkozón. Álláspontja azonban az időpontot illetően nem határozott, nem láp fel erélyesen a közeli csúcstalál­kozó mellett. Azt mondja, hogy meg kell várni, amíg mindegyik nyugati kormányfő megegyezik az időpontban, s a közösen javasolt napirendi pontokban. Ez a „mindegyik kormány­fő” ebben az esetben De Gaulle volt. A francia kor­mány ugyanis azt hangoz­tatta, hogy a kelet—nyugati találkozót i.nem szabad el­sietni”, s elegendő, ha ja­nuárban vagy februárban hív­ják össze. A nyugati lapok — elsősorban az angolok — hosszan elemezték a francia álláspontot, s nagyjából a következőkre jutottak: A francia kormány kedve­zőbb nemzetközi pozíciót akar magának szerezni a marnál, s ezéirt akarja a jövő évre ha­lasztani a csúcsértekezletet. Fel szeretné robbantani saját atombombáját, s így mint atomfegyverrel rendelkező ha­talom leülni ahhoz az asztal­hoz, ahol a másik három rész­vevőnek vannak atomfegyve­rei. Valahogyan rendbe sze­retne jönni De Gaulle Algériá­val is. Ismeretes, hogy évek óta folyik a véres háború Al­gériáiban a francia gyarmato­sító hadsereg és a szabadság- harcos erők között. Francia- ország algériai háborúja nem örvend rokonszenvnek még a nyugati szövetségesek között sem. Sem Washington, sem London nem híve ugjan a függetlenségi mozgalomnak, de ez a nyíltan gyarmatosító háború annyira népszerűtlen az arab világban, általában Afrikában és Ázsiában, vala­mint a világ más népei kö­zött, hogy emellett nyíltan állást foglalni nagyon kínos. A nyugati kommentátorok úgy vélik, hogy De Gaulle szeretne megoldást találni az algériai kérdésiben, véget vetni a há­borúnak, úgy, hogy Algéria valamilyen formában francia fennhatóság alatt maradjon. Ha ez sikerül neki — úgy véli —, nagyabb tekintéllyel ülhet a kormányfők tárgyaló- asztala mellé, mint ma.

Next

/
Thumbnails
Contents