Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-22 / 248. szám
Antáfli Tfir CEGLÉD, ALBERTIRSA, CÉG LÉ D BE RC EL, TÖRTEI ÉS CSEfAÖ RÉSZÉRE ORVOSOK A TANYAN III. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1959. OKTOBER 22. CSÜTÖRTÖK Több támogatást a kultúrmunkához _ BULGÁRIA címmel Szabó Józsefné tanárnő előadást tart vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a művelődési házban a bélyeggyűjtő szakkör keretében. Az előadás közben diafilm vetítés is lesz. Október 25-re befejezik az őszi ^ szántást-vetést Ceglédbercelen í A községi pártbizottság esi tanács v. b. határozata alapján $ vasárnapra a község határá-j ban mindenütt befejezik az^ őszi munkákat. Eddig 2000 hol- $ den végezték el a vetés alá a $ a szántást, 880 holdon pedig ^ már el is vetettek. Ezzel vasár- ^ nap estig a vetés alá szántás ^ 68, a vetés 48 százalékát végez- 4 ték el. J A munkák meggyorsítása ér- ^ dekében határozat született,$ mely szerint azok, akik elvé- $ gezték az őszi munkákat, foga- $ tukat kölcsön adják azoknak, $ akik még nem végezték el ezt $ a munkát. Ezenkívül állandóan $ rendszeresen ellenőrzik a gép- ^ állomási gépek és a fogatok ^ munkáját.--------- | F ortuna ismét Ceglédre látogatott! $ $ Még mindig ott díszeleg a J lottózóbolt kirakatában a 41. $ fogadási héten elért 12 talála- $ tosek neve, s máris újabb sze- ^ rencséről számolhatunk be. A ^ 4-es fodrász ktsz-ben 4-es talá- ^ latot ért el Kónya Lajos bácsi ^ a lottón. Régóta lottózik, s £ most látogatta meg a szeren- ^ cse. Azzal ugratják, hogy most $ már bizonyára meg se látja a $ többit, nem borotválja a ven- $ dégeket, hanem nyugalomba ^ vonul. De nem így van, ő to-^ vábbra is dolgozni akar. Az áruházban ma reggel ^ mindenki Béni bácsiról be-4 szélt, aki 72 000 forintot nyert $ a totó legutóbbi fogadási he- $ tén. Az áruháziban mindenki £ örül Béni bácsi szerencséje-^ nek, í-------------------------------------------------------á ,.. hogy a. XV. században Cegléd Pest megyének nagyság szerint a harmadik helysége volt; ... hogy a mai tanácsháza és a tőle a vasút jelé elterülő terület 200 évvel ezelőtt temető volt; ... hogy Cegléd mezővárosból rendezett tanácsú várossá 1840. október 29-én emeltetett; ... hogy az utcák számozása 1850-ben kezdődött; ... hogy az éjjeli világítást a városban és a lámpák felállítását 1853-ban rendelték el: KERESZTREJTYENY Nemcsak a vizsgálat mozzanatait örökítette meg a fényképezőgép. Ezt a kis elsőst is lefényképeztük, amint büszkén mutatja a szép képeslapot és tanrendet, amit a doktor nénitől kapott, bátyjának — Opauszky — — 1 100 000 NYERSTÉGLÁT gyártott a Ceglédi Téglagyár eddig éves tervén felül, a kongresszus tiszteletére indított versenyben. — A DÓZSA NÉPE TSZ két idény-napközi létesítését tervezi a következő gazdasági évre. Egyet a szőlészetben, egyet a tanyarészen indítanának be a jövő tavasszal. — A HÁMÁN KATÓ ISKOLA földrajz-szakköre ma délután tanulmányi kirándulásra megy Szolnokra, a szakosztály vezetőjével, dr. Tamási Józsefné pedagógussal. — KÖZGYŰLÉST tartanak a Táncsics Termelőszövetkezetben szombaton délelőtt. Megbeszélik az irodai munkaerők beállítását, az agro- nómusok beosztását és más általános feladatokat. — KÉZIMUNKA, szabásvarrás-, játékkészítő-tanfolya- mot indít a városi nőtanács november 15-én. Jelentkezni lehet november 10-ig, ked' den és pénteken 9—12-ig, 1 városi tanács földszinti hef lyiségében. I Vízszintes: 1. Jókai regény címe. 6. Recept rövidítése. 7. Nem valódi. 8. Skála-hang. 10. Fiúnév. 11. Ige. 12. Ibolyka. 14/a. Orosz folyó. 14/b. Betű kiejtve. 16. Doktor rövidítve. 17. Az okozatot előzi meg. 18. Vissza: hamis. 19. Titkokkal kereskedik. 21. Végtag. 23. Ormérték rövidítve. 24. Töltő is van. 26. Olasz folyó. 27. Bácsi néoiesen. 28. Betű kiejtve. 30. Sokszínű égi tünemény. Függőleges: 1. Mikszáth regény elme. 2. Vigyáz valamire. 3. Cipel mássalhangzói. 4. Irmuska. ' 5. Megszámlálhatatlan növény. 9. Idegen fosztóiképző. 11. Ilyen kő is van. 13. A bőrünk alatt helyezkedik el. 14/a. Ékezettel: időmérők. 15. A legegyszerűbb emelő. 16. Liter tizedrésze. 20. ilyen rend Is van. 22. Hibátlan. 24. A futás egy fajtája. 25. Nagy orosz író keresztneve. 27. Kettőzve: fáj. 29. Igekötő. Beküldési határidő: október 29. Közöljük megfejtőinkkel. hogy csak az újságból kivágott kereszt- rejtvények beküldőit tudjuk jutái, mazni. De ehhez az szükséges, hogy minden üzem, tömegszervezet. szövetkezet vezetői legalább annyira szeressék a kultúrát, mint a gazdasági feladatokat. A saját területükön erkölcsileg, anyagilag támogassák a dolgozók kultúrtevékenysé- gét. Hogy ezt eredményesen tehessék, tájékozódniuk kell. Meg kell ismerniük városunk kvltúrélétének hiányosságait, a fejlődés lehetőségeit. Külön emeljük ki pedagógusainkat. dk a kultúra állandó munkásai. Rájuk számítunk a legjobban. Tőlük várjuk, hogy részt kérjenek ebből a munkából. Tőlük várjuk, hogy kezdeményezzenek, javaslatokat hozzanak. Egyes üzemek, termelőszövetkezeteik kultúrmun- káját patronálják, hogy ezzel — a tömegek bekapcsolásával — szilárd alapot építsünk városunk kulturális életének további nagyobb arányú fejlődéséhez. Nem szabad még egyszer előfordúkiia annak, hogy amikor kultúrügy ékről alkarunk tárgyalni, a meghívottaknak csak kis töredéke jön el. Városunk kultúrájáért súlyos felelősség terhel valamennyiünket. A kommunisták felelőssége a legnagyobb, nekik kell elsősorban példát mutatni legrövidebb időn belül elindítani azt a kultúrforradalmat, amit a városi pártbizottság kijelölt számunkra. — Zsadon Miklós — A népművelési tanács összejött, hogy megtárgyalja az őszi-téli kultúrprogramot. Sajnos,. a meghívottaknak csak kis része jött el. Hiányoztak az üzemek képviselői, a tömegszervezetekből csak a Hazafias Népfront vezetője volt ott. Ez az érdektelenség megnehezítette az érdemleges munkát. Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára beszámolójában megállapította, hogy kuitúrforradalomra van szükség, hogy városunkban behozhassuk a kultürmunka lemaradását. Valóban így van. Miről tárgyalt a mezőgazdasági szakkör? mert abból is van itt kettő—, de azokon csak' a VlII-ban dolgozhatnak majd. Egyelőre mostani feladatukat, az író-. tábla-készítést kell befeiez- niök. Mi is ez tulajdonképpen? Fekete papírral beragasztott papundekli, vászonsarokkal és ceruzatartóval. És most feltesszük a kérdést: Milyen gyakorlati haszna van énnek a táblácskának? * * A fekete papírra csak krétával lehet írni, miért kell rá akkor a ceruzatartó? De ki és mikor ír manapság az iskolán kívül fekete táblára fehér krétával? Erre a kérdésre senki sem tud válaszolni. A gyerekek — mint beszédükből kitűnik — szeretik a politechnikai foglalkozást. Nemcsak kezük ügyesedik ezáltal, hanem saját fáradságuk árán megtanulják a fizikai munka becsülését és az egymáson való segítés közben sokkal közelebb kerülnek társaikhoz, mint más órákon. Mégis — szintén a gyerekekkel való beszélgetés alapján — úgy látjuk, a gyakorlati oktatás munkaterve még nem alakult ki egészen. A VI. osztályban ugyan az asszonvi élet legfontosabb kötelességeinek egy részét is megtanulják a lányok, de az utolsó félév rövid, kevés egy-egy munka begyakorlására. Ezt a nagy anyagot helyesebb volna két évre beosztani, akkor az V. osztályban is nekik való. hasznos tennivalókat sajátítanának el a kisleányok; Rotyog a csiriz a villany- rezsón, csupa ragasztó az egész szoba. A Táncsics iskola V. osztályos leánytanulóinak politechnikai oktatását vezeti a szaktanfolyamot végzett Öcsai Istvánná. A terem sajnos, elég kicsi ehhez a mun* kához, alig fér el az asztalokon a sok papírlepedő, doboztető és vászondarab, amelyek a most készítendő írótáblákhoz kellenek. — Eddig csupa papírmunkákat csináltunk — mondja a tanárnő. — Karácsony után kitömött posztóállatokat készítünk majd. A VI. osztály anyaga már sokkal bővebb. Első munkájuk a virágkaró- faragás és festés volt, most lombfűrésszel dolgoznak. A második félévben igazi női foglalkozás következik: levesek, rántások, saláták készítését, ízléses terítést, kesztyűkötést, horgolást, keresztöltést és monogram-varrást tanulnak majd a lányok. Míg beszélgetünk, körénk sereglenek a gyerekek. — Ki szereti a politechnikai órákat? — kérdezem tőlük. Mind feltartja a kezét, de azért van különvélemény is: * — En nem akartam idejárni — szólal meg Sztruha Emma —, de anyukám azt mondta, hogy ezzel csak ügyesedem. A kitűnő tanuló Mikes Marika így beszél: — Szeretem ezeket az órákat, csak ragasztás helyett inkább kézimunkáznék. Olyan szép tálcakendőt hímezek otthon. — En is, én is — hallatszik több felől. — Csak már az állatokat varrnánk! Bálint Ilonka, akinek még csak egy munkája sikerült négyesre, a többi ötös, szintén a karácsonyt várja, az új, lányokhoz jobban illő munka miatt. A varrógépek is* izgatják a kislányok fantáziáját — Mire való az írótábla? Amint lapunkban hírül adtuk, vasárnap a Kossuth Művelődési Házban összejöttek a mezőgazdasági szakkör tagjai. Szablocska József szakkör-vezető ismertette a kör jelentőségét a termelőszövetkezeti város lakosainak szakmai műveltsége emelése szempontjából. Ismertette továbbá a negyedéves foglalkozási tervet. A megjelent tagság a tervet elfogadta és elhatározták, hogy jövő csütörtökön megtekintik a Nyársapáti Borforgalmi Gazdaságban a szőlő nagyüzemi feldolgozását. November 5-én pedig az Alkotmány Tsz-t látogatják meg. A szőlő-gyümölcsös soronlevő munkáiról, művelésének és védekezésének gépesítéséről tartanak megbeszélést. Erre a látogatásra a megyei tanács mezőgazdasági osztályát is meghívják. Érdeklődést váltott ki a városi tanács népművelési előadójának — Killyényi Pálnak — a mezőgazdasági népfőiskoláról, ezüst- és aranykalá- szos-tanfolyamokról és a Szabad Föld téli esték beindításáról tett bejelentése. Kiss András, a Hazafias Népfront titkárának javaslatára a megjelentek úgy döntöttek, hogy minden, a mezőgazdasággal foglalkozó előadássorozat a szakkör rendezésében kerüljön megtartásra. Nem tartoznak bele ezekbe a rendezvényekbe azok az ezüst- és aranykalászos-tanfolya- mok, amelyeket a mezőgazdasági technikum és egyes szövetkezetek és állami gazdaságok önállóan szervernek. Szükséges azonban, hogy ezeket időben összehangolják a szakkör előadásaival, hogy keresztezés ne forduljon elő. A megjelentek közül Lend- vai elvtárs, az abonyi hegyközség elnöke a szakkör működéséhez sok sikert kívánt és bejelentette, hogy az abonyi Népfőiskola előadássorozatainál feltétlen számítanak a szakkör vezetőségének támogatására, amit a megjelentek készségesen el is vállaltak. Balogh László, a városi pártbizottság képviselője bejelentette, hogy helyesli a szakkör kezdeményezését. A cél az — mondotta —, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság igényeinek megfelelő előadásokat tartsanak. A művelődési ház tökéletes felszerelésével a legjobban megfelel erre a célra és ez is a rendeltetése! Bízunk abban, hogy a szakkör lelkes törzs- gárdája kezdeményezésének meglesz az eredménye és mind többen látogatják majd a rendezvényeket. Ismeri-e Ceglédet, tudja-e? ... hogy 1848-ban Kossuth felhívására 3000 ceglédi állt harcba és vett részt a szabadságharcban; ... hogy a cegléd—kecskeméti vasút 1852. szeptember i 1-én indult meg; • ... hogy a várost még ; 1860-ban is — a déli rész ki- j vételével — akolkertek vet-: ték körül. Itt teleltek télen a: jószágok, ide építeni tilos \ volt; \ ... hogy Csemöben a szőlő- \ telepítés 1895-ben kezdődött. \ — R — j 4 Személygépkocsi kanyarodik v be a Keleti Fény Tsz iskola í udvarára. A kocsi utasait szívélyesen üdvözli a tanító — $ Szijj László és hangos „Elölj ré"-t köszönnek a tanulók. $ Nincs félelem a kis arcokon, $ mosolyogva válaszolnak a Iáéj togatók lcérdéseire. Gyányi $ Lajos doktor, vezető iskolaorvos, Dálnoki Lelke dok- $ tornő és Szálkái Béláné ad- 4 minisztrátor munkához lát- 4 nak. Mérik, vizsgálják a gyer- j mekeket. Amikor a doktornő $ a kis combokhoz közelít az $ injekcióstűvel, akkor sem f erodálnék el az arcok. Ilyen bát- $ rak lennének napjaink gyer- í mekei? y $ — Nagyon sok függ a pe4 dagógusoktól és az orvosoktól 4 — válaszol a ki nem mondott f kérdésre Gyányi doktor. — $ A pedagógusok alapos előké- $ szító munkával magyarázzák % meg a gyermekeknek, hogy $ az orvosi vizsgálatok, az ol- $ tások elsősorban az ö érde- $ kükben történnek. Módszereden nevelik ki belőlük a fé- ^ lelemérzést. $ — Pedig mi azután sok $ gyermekkel találkozunk — $ teszi hozzá mosolyogva. — $Nézzük csak a statisztikát. Az $ 1958—1959-es tanévben mint- dsv 15 000 védőoltást adtunk $ a gyerekeknek. Az iskolaor- dosi kollektíva 17 tanyai is- 4 kólát látogat rendszeresen, s í ezekben az ■ iskolákban 1300 4 gyermek orvosi felügyeletét $ látja el. 5200 belterületi gyér- $meket oltunk es vizsgálunk $10 óvodában, 4 általános isko- $ Iában, a gyógypedagógiai is- $ kólában, a mezőgazdasági $ technikumban, az irodai szak- $ iskolában és a gimnáziumban. $ Mi végezzük az általános, a $ trachoma, a tbc szürővizsgá- ^ latokat, üdülési és pályavá- flasztási vizsgálatokat, kötelező í védőoltásokat. F elv iláao sító előadásokat tartunk, ellenőrizzük az iskolák közegészségügyét, valamint a napköz otthonok konyháit. Szerteágazc munkánkban nagy segítségei nyújt korszerű orvosi felszerelésünk és az a szeretet amellyel mindenütt jogodnál minket. Nem félnek tőlünk szívesen fogadják tanácsain Dálnoki doktornő Kosaras Józsi harmadikost vizsgálja. Jóska meglepődik egy kicsit, csodálkozva néz a fényképezőgép lencséjébe kát, s a rendelkezéseinket minden esetben végrehajtják. Ha jármű-problémánk van — sajnos, az utóbbi időben elég sokszor —, a tsz-ek és állami gazdaságok küldenek értünk járművet. Erre nagy szükségünk van, mert a legközelebbi tanyai iskolánk 5, a legtávolabbi 24 kilométerre van a várostól. Fennakadás azonban jármű miatt még nem volt.