Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-22 / 248. szám

/ TEST MEGYEI yCirlap 1959. OKTOBER 22. CSÜTÖRTÖK Mire panaszkodnak és miért lelkesednek a gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói? A gödöllői agráregyetem- r.ek dr. Bálint Andpr dékán közlése szerint az idei tanév­ben 770 rendes és 600 leve­lező hallgatója van. A dé­kánnal a diákok szociális helyzetéről beszélgetünk. — A szociális helyzet — mondja — nem kifogástalan. Az agráregyetem nem tud hallgatói számára annyit biz­tosítani, mint más egyete­mek, még annyit sem, ameny- nyit az érvényes rendelkezé­sek alapján biztosítania kelle­ne, mivel nincs hozzá pénz­ügyi kerete. Pedig a támoga­tásnak éppen nálunk lenne fokozottabban helye, hiszen a mi hallgatóink többsége sze­rény jövedelmű kisparaszt szülők gyermeke. Kollégiu­mi ellátottságunk viszont jobb, mint másutt, ami szük­séges is, mert a hallgatóknak több mint nyolcvan százaléka vidéki. A menza ellen sok a panas2 és el kell ismerni, hogy ezek a panaszok általában jogosak. — Hallgatóink túlnyomó része mégis elismerésre mél­tó és igen eredményes mun­kát végez, szorgalmasan, lel­kesen tanul. Karunk hallga­tóinak hatvan százaléka ért el a múlt félévben kitűnő, je­les vagy jó rendű eredményt, ami, azt hiszem, országos vi­szonylatban is kiváló teljesít­mény. Az egyetem KlSZ-szerve- zetének helyiségében több i hallgatót találtunk. Hosszan­tartó, fesztelen beszélgetés közben — a beszélgetésnél jelen volt, sőt részt is vett benne dr. Baksay Tóth Ber­talan dékánhelyettes is — a diákok őszintén föltárták pa­naszaikat. Legkomolyabb problémá­juk az élelmezés. — Nem vagyunk megelé­gedve vele — mondta egy negyedéves hallgató — sem mennyiségileg, sem minőségi­leg. — Ma mi volt az ebéd? — Gulyásleves, mákostészta és szőlő. — Hát ez ellen az étlap el­len senkinek sem lehet kifo­gása. — Az étlap ellen nincs is. De annál több a fölszolgált ételek mennyisége és minősé­ge ellen. Egy-egy asztalnál tízen étkezünk. Egy tálban hozzák ki az adagokat. — Egy-egy ilyen közös tálban legfeljebb négy-öt darabka hús volt. — A mákostészta pedig összeragadt kulimász — tette hozzá az egyik elsőéves. — A menüt egy-egy pará­nyi szőlőfürt egészítette ki. De panasz van a kiszolgá­lás ellen is. Több mint két­száz hallgató étkezik az egyetemen. Az ebédidő pon­tosan egy óra. Az ebédeket mindössze négy pincér szol­gálja fel. A várakozással így majd az egész óra eltelik, nyugodt étkezésre már nem marad idő. Sietni kell a pontosan kezdődő órára. Mi lenne a megoldás ? Kiderül, hogy a menza nem az egyetem kezelésében mű­ködik, hanem a Váci Vendég­látóipari Vállalat tartja fenn. Kicsit furcsa a dolog. Miért szorul egy külső vállalatra az az egyetem, amely olyan szoros kapcsolatban műkö­dik a legfontosabb élelmisze­reket termelő mezőgazdaság­gal? — A megoldás kézenfekvő lenne — mondja ki a gondo­latot az egyik diák. — Vegye az egyetem házi kezelésbe a menzát és egyetemünk tan­gazdasága lássa el a szüksé­ges nyersanyagokkal. Ha a mezőgazdasági szakiskolák gondoskodhatnak ilyen mó­don tanulóikról, az egyetem számára is kell, hogy jár­ható legyen ez az út. — Másik sérelmünk — váltjuk a témát — kulturá­lis vonatkozású. Az agrár­egyetem mezőgazdasági szak­embereket nevel, szaktárgyak­ra tanítja hallgatóit, akik­ben azonban él az a vágy is, hogy több irányú műveltséget szerezzenek. Szórakozva sze­retnének művelődni. Erre Gödöllőn nincs lehetőség. Sze­retnének rendszeresen bejárni Budapestre operát, hangversenyeket hallgatni, színházba járni. Kedvezmé­nyes színházi bérleteket még kapnának, de a vasút igen drága, legalább tíz-tíz forint­tal növelné egy-egy kultúr- célú budapesti kirándulás költségét. Most pártfogókat keresnek a vasútigazgatóság- hoz benyújtandó kérvényük­höz, hogy a vasút biztosítson a gödöllői egyetemisták szá­mára kedvezményes bérletet. — Harmadik komoly sérel­münk — folytatja a negyed­éves informátor — az, hogy az agráregyetém hallgatói lé­nyegesen hátrányosabb hely­zetben vannak a szociális jut­tatások szempontjából, mint a többi egyetem ifjúsága. Ausztriában tovább tart a rendkívüli szárazság Panasz tehát van bőven. De van más is. Ezek a diákok rajongva beszélnek választott pályájukról, őszinte ragasz­kodással és szeretettel az egyetemről, tanáraikról, ar­ról a sok szépről és jóról, amit számukra az egyetemi élet nyújt. — Gyönyörű klubunk van — mondják lelkesen —, saját zenekarunk, színjátszó cso­portunk, tánccsoportunk, énekkarunk. És minden diák­otthonban van már televízió is. Ebben találunk némi kár­pótlást azért, hogy például egyik-másik diákotthonban még mindig vannak emeletes ágyak. Remélhető, hogy nem so­káig lesznek. Az egyetem köz­ponti épületében most köze­ledik a befejezés felé az öt­millió forintos ' átalakítási munka, amely férőhelyet biztosított a Budapestről ki­helyezett tanszékeknek és la­boratóriumoknak, és» vannak igen szép és nagyszabású táv­lati tervek. Majd ha felépül­nek a tervezett új épületek, minden megváltozik. . Bízunk benne és bíznak a diákok is. Magyar László m mm a* »ns* ivr an »■ /o sp'> m um m-i ~ir fi IV » /Ai fc fjm, Lite ux± □ H && ÉZa A TITOKZATOS HATODIK FÖLDRÉSZ Hosszú időn át a déli sark­vidékről annyit tudtak csak, hogy egyáltalán létezik. 1820. január 16-án került sor arra, hogy az orosz Bellingshausen —Lazarev expedíció tagjai elsőnek megpillantották part­jait, majd fhásodiknak alig egy hónappal később Vil- liam Smith angol kapitány. Jellemző azonban a partra­szállás nehézségeire, hogy év­tizedek teltek el, amíg végre az első ember Antarktisz szá­razföldjére lépett. Az utóbbi évtizedekben az­tán a tudományos világ fi­gyelme fokozatosan a titokza­tos hatodik földrész felé for­dult. Különösen jelentős ered­ményeket hozott az 1957. jú­lius elsején kezdődött har­madik nemzetközi geofizikai év, amelynek keretében 12 ország összesen 57 tudomá­nyos megfigyelő állomást szervezett az Jintarktiszon. A hatodik földrész így lassan megszűnik a talányok hona lenni. A sarkok eltolódnak A földrajzi Déli-sarkot, vagyis azt a helyet, ahol a térkép hosszúsági körei egy pontban metszik egymást, Amundsen mérte ki 1911-ben. Az ettől mintegy 2000 kilo­NEGYES IKREK Mint a lapok hírül adták, október 1-én Csehszlovákiá­ban, a Kutná Hora-i kórházban négyes ikrek születtek. Képünk az ikreket és mamájukat 12 napos korukban ábrázolja. Marie Hourova, a két fiú és két kislány fia­tal édesanyja jó egészségnek örvend, az ikrek pedig szépen fejlődnek. Középen az orvosok között a édesapa látható Ötös ikrek Amerikában Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a Texas állam­beli San Antonio városában Charles Hannan repülőfőhad­nagy 27 éves felesége kedden ötös ikreknek adott életet. Az öt kislány közül négy néhány órával megszületése után meg­halt. Az ötödik állapota egyelőre kielégítő. Az ikrek kora­szülöttek voltak és az orvosszakértők már születésük pilla­natában kevés reményt fűztek életbenmaradásukhoz. Az egyedüli élő ötös ikrek Buenos Aires-ben júliusban ünnepelték 16. születésnapjukat. A kanadai ötös ikrek egyike öt évvel ezelőtt, 20 éves korában meghalt. fiatal az elemekkel. Nyolcvan fok hideg esetén még így sem maradhatnak húsz percnél tovább a szabadban, ami igen megnehezíti a rendszeres munkát. Napsütés a Déli-sarkon Lehet-e napfürdőzni a déli sarkvidéken? A fentiek után természetesen tagadóan felel­nénk a kérdésre, pedig a szov­jet tudósok megállapították, hogy ez a földkerekség egyik, legverőfényesebb vidéke. A műszerek kétséget kizáróan jelezték, hogy az atmoszféra határát elérő napsugarak 96 százaléka itt eljut a Föld fel­színéig is. A napsugarak ilyen mérvű koncentrálódása talán sehol másutt nem tapasztal­ható. Ennek pedig az az oka, hogy a levegő igen száraz és áttetsző, sőt, csíramentes. Az antarktiszi nyáron — amely a mi telünkkel egyidőben van — a partmenti sziklák 30—35 fokra is felmelegszenek. A kontinenst borító évszázados jégpáncélnak azonban még vékony rétegét sem olvasztja meg a nagy meleg. Megállapí­tották egyébként, hogy a jég­páncél a Pionyerszkaja meg­figyelő állomásnál a legvasta­gabb: 4000 méter. Cetek, pingvinek, törpe erdők Valóban olyan kihalt jég­mező a déli sarkvidék, mint eddig hitték? Nem, legalábbis a partok és a környező ten­gerek nem. Hatalmas fókák, cethalak és még számos hal­fajta példányai élnek itt óriási tömegben. Többek között a fehérvérű halak tíz igen érde­kes fajtáját fedezték fel leg­utóbb, amelyeknek nincsenek vörös vérsejtjeik. Eddig csak öt hasonló fajtát ismertek a világon. A tengerparton ren­geteg a pingvin. Fű, fa vagy bokor természetesen nincsen a kontinensen, az oázisokon és sziklák között azonban moha és zuzmó tenyészik. Sajátsá­gos „törpe erdőkre” is buk­kantak a szovjet tudósok: ágas-bogas zuzmóbokrokra, amelyek elég nagy kitérjedé- sűek és mindössze néhány centiméter magasak. ' P ' Óriási „természetes hűtőszekrény”? Ezek után ide kívánkozik a kérdés: mi lesz Antarktisz jö­vője? Nyilvánvaló, a tudósok nemcsak azért dolgoznak, hogy az utolsó fehér foltot is eltün­tessék a Föld térképéről, ha­nem, hogy e hatalmas szűzte­rületet az emberiség gazdasá­gilag is minél előbb birtokába vehesse. A hatodik kontinens haszno­sítására már eddig is számos terv és lehetőség merült fel. Nem kétséges például, hogy a nemzetközi időjárásjelző szol­gálatban egyre fontosabb sze­repe lesz. Gondoltak már ar­ra is, hogy az északi jegesmed­vét, amelynek prémjére az iparnak nagy szüksége van, meg kellene itt honosítani s nem szabad elfelejteni, hogy a Déli Jeges-tenger a cetvadá­szat szempontjából a legfonto­sabb terület. Tudományos kö­rökben azt a szerencsésnek lát­szó gondolatot is felvetették, hogy az itteni teljesen csíra­mentes nagy hidegben igen könnyen lehetne tárolni a tró­pusvidék nagy mennyiségben termő gyümölcseit és a kellő időben — a szállítási költsé­gek ellenére is — olcsóbban piacra vinni, mint most. Ezek szerint Antarktisz a Föld óriá­si természetes hűtőszekrénye lehetne. S végül a sok lehető­ség közül talán a legfontosabb: a kutatók Antarktisz területén eddig 167-féle ásványt talál­tak, yöztük olajat és urániu­mot is. Ezek egy része olyan lelőhelyeken van, amelyeket érdemes kiaknázni és az embe­riség hasznára fordítani. A most folyó washingtoni nemzetközi értekezleten a Szovjetunió — a felfedező jo­gán is — ezért száll síkra: az antarktiszi szabad tudományos kutatómunkáért. Antarktisz békés felhasználásáért. Kővári József Ausztria sokat szenvedett j az idei szeszélyes időjárástól. I Júliusban és augusztusban a, szűnni nem akaró esőzés kö- j vetlkeztében viharos erejű ár- i vizek pusztítottak a salzburgi, ] a stájer és a felső-ausztriai tartományban. Ezt az idősza­kot úgyszólván átmenet nél­kül teljes szárazság váltotta fel, amely immár több mint hét hete tart és különösen a mezőgazdaságnak, az energia­iparnak és a hajózásnak okoz mérhetetlen károkat. A Duna, valamint a többi folyó és pa­tak példátlanul alacsony víz­állása megbénította a vízierő­müvek munkáját úgy, hogy az országot hetek óta csupán a hőerőművek látják el vil­lanyárammal. Az esőhiány természetesen igen súlyosan érinti a mezőgazdaságot, amely előzőleg az áradásoktól is sokat szenvedett. Az Osztrák Dunahajozási Társaság az alacsony vízállás miatt kénytelen volt megszün­tetni az utasszállító hajók közlekedését, a vontatók és uszályhajók teherbíróképessé­gének pedig csak 25—40 szá­zalékát lehet kihasználni, mert Bz ennél nagyobb megterhe­li '/, i most elkészített Ő aL egyhavi mérleg %65 ezer forint bevé- $ telt mutat. Megnyi- ^ tása óta ennyit for- í galmrrzott Szentend- jjre legfiatalabb üz- Ő lete, az egyik külte- f rulett település, Pis- í mány Népboltja, f Istenem, mi az a 65 2 ezer forint? Egy át- ílagos pesti KÖZÉRT % egynapi bevétele. $ Érdemes erről írni? $ Vagy . arról, hogy % megnyílt egy üzlet, ^ ahová már lassan öt hete az emberek vá­sárolni járnak? Olyan Ő természetes ez. Hát £ érdemes erről írni? £ Érdemes. % Mert ami olyan ^ természetesnek tű- $nik, az évtizedek óta 120 pismányi csa- $ Iád egyik legkelle- ^metlenebb problé- % máját jelentette. % Nem volt boltjuk. Ő Ha valami kel­őiéit, gyerünk gyor- fsan végigkunyerál- fni a szomszédságot, lés a hajók megfeneklését okozhatná. s ha minden kötél szakadt, irány a vá­ros, a három-négy­öt kilométerre fek­vő Szentendre. Ki­adós séta — a mun­ka meg áll, felsír a bezárt kisgyerek. rley Elemér, a yJ tanácselnök he­lyettese, Pismány körzetének egyik ta­nácstagja, nagyon jól tudta, hogy hiába fontos, sem a köz­ségfejlesztési alap­ból, sem a Nyugat- Pest megyei Nép­bolt Vállalat kere­téből nem hídnak most egy élelmi­szert és más fontos napi közszükségleti cikkeket árusító üz­letet építeni. Idén márciusban összehívta hát a la­kosságot. mind a há­rom választókörze­tet. — Emberek! Akar­nak boltot? Mas­Egyszerű üzleii tétéi képp nem megy, építsük fel saját erő­ből! Még ott a hely­színen 60 munkana­pot felajánlottak, Mezei Béla pedig a raktárhelyiségét. Nem is nehéz így! Csupán átalakítják a raktárt és megvan az üzlet. Igenám, de hogy szállítsák oda — távol az úttól — az árut? No, sebaj! S a raktár — téglák­ra bontva — kétszáz méterre, arrébb, az út mellé utazott. * falakkal együtt /x nőttek a fel­ajánlott munkana­pok. Két kiUnűves- mester, Teidl Jó­zsef és Elsik István, mint két generális irányította az épülő házon a munka ön­kéntes hadseregét. 'Weisenburger Mik- lósnét, Nagy József villanyszerelőt, An­ti tál Szilvesztert, az igazgatási osztály ve­zetőjét, Helm Erzsé­betet, az egyik kör­zet tanácstagját, s a sok-sok pismányi embert és , köztük — természetesen — Örley Elemér elnök- helyettest, aki a töb­biekkel együtt hord­ta a maltert, rakta i a téglát az épülő; házra. Aki nem. tu- I dott jönni, készpénz-j zel támogatta az j építkezést. De segí- \ tett a városi tanács \ az ütemek: a kőbá- • nya és a kéziszer- j számgyár. az Április \ 4 Termelőszövetke- \ zet. Hatvanötezer fo- \ rint. Egy ötjegyű j szám, egyszerű üz- í lett tétel, egy könyv- \ ben. De amit ma-; gukban rejtenek a i számok — egy ma- j roknyi • közösség ősz- \ szefogásának nagy-! szerű eredménye. < Murányi József méterre eső mágneses Déli­sarkot, azaz a Föld déli mág­neses pólusát — azf a helyet, ahol a Föld mágneses erő­vonalai egy pontban futnak össze, vagyis ahol a vízszin­tes tengelyre erősített mág­nestű végre már merőlegesen mutat a Föld középpontja fe­lé — James Ross állapította meg még 1831-ben, majd D. Mawson professzor pontosan kimérte a déli szélesség 72. fok 25. perce és a keleti hosszúság 155. fok 16. perce alatt. A mágneses déli pólus egyébként nem a mágneses északi pólus átellenes helyén, vagyis attól a Föld kiszámít­ható középpontján át elkép­zelt tengely déli végén van, mint gondolnánk. A tengely e végén kimért hely ezért — megkülönböztetésül a mág­neses Déli-sarktól — a szaktudományban a geomág- neses Déli-sark, vagy geo- mágneses pólus elnevezést vi­seli. A legújabb tudományos megfigyelések és mérések azt állapították meg, hogy a földrajzi Déli-sark, a mág­neses és geomágneses pólus ma már nem ott van, ahol annak idején kimérték őket, hanem jelentősen eltolódtak. Ugyancsak észlelték a tudó­sok az Északi-sark elmozdu­lását is. E meglepő eltolódá­sokat két fő okra vezetik visz- sza, amelyek körülményei azonban még nem eléggé tisz­tázódtak. Vagy valóban a pólusok tolódtak el a föld­tengely helyingadozásai miatt, vagy a kontinensek széttöredezése és részeinek széttolódása, „elúszása” miatt kerültek a sarki tájak a kon­tinenseken más és más he­lyekre. A viszonylagos megközelíthetetlenség foka E három póluson kívül a tudomány még három másik sarkot, illetve pontot is szá­mon tart az Antarktiszon. Ezek egyike amely térbeli- leg jól kimérhető — az úgy­nevezett elérhetetlenségi pont, vagy másképpen a viszonyla­gos megközelíthetetlenség fo­ka. Ez a partoktól befelé minden irányban legmesz- szebbre esik és ezért a legne­hezebb megközelíteni. A szá­mítások szerint a déli széles­ség 82. foka és a keleti hosz- szúság 50—60. foka között van, a szabálytalan alakú kontinens területén meghúz­ható legnagyobb kör közép­pontjában. Ide szovjet tudó­sok jutottak el először ta­valy. Az ötödik az úgynevezett viharpólus, ahol a meteoroló­gusok a legerősebb légáram­lást, légörvénylést mérik majd. Ennek megállapítása még hátra van. | A hidegpólus í J Ugyancsak szovjet tudósok ^ állapították meg tavaly a ha- % todik pontot, az úgynevezett í hidegpólust, az Antarktisz- ^ nak azt a helyét, ahol — évi í átlagos hőmérsékletben — Ő legnagyobb a hideg. Ez a Ő Vosztok és a Szovjetszkaja Ő megfigyelő állomások kör- Ő nyékén van. Itt 87,7 fok hide- Ő get is mértek. E hőmérsékle- Ő ten már megfagy a kénsav, a Ő gumi törékennyé válik, meg­í szűnnek működni a különbö- / Ő ző öníró műszerek. S ha éh- Í hez hozzávesszük még, hogy Ő a megfigyelő állomások né- hány részlege a tengerszint fölött 3500—3700 méter ma- J gasban dolgozik, ahol gya- 'ő korta másodpercenként 60 \ méteres sebességgel száguldó í szél dühöng, akkor fogalmat Ő alkothatunk arról, milyen í embertelen nehézségekkel % kell _ szembészállniok a me- Í rész kutatóknak. Pehellyel ^ bélelt, villamos fűtésű ru- j hákban. vakondprém-álareok- í ka! és hermetikusan záródó, ? páramentes szemüvegekkel felszerelve szállnak szembe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents