Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

1959. OKTÓBER 21. SZERDA MST MEGYEI í&Cirlap 3 Száztíz gyógyszertár Pest megyében Albertirsán október 22-én, csütörtökön avatják a több mint egymillió forintos költ­séggel létesített új gyógy­szertárat. A patikában há­rom gyógyszerész és több kisegítő dolgozik. A személy­zetnek korszerű, központifű- téses lakásokat is építettek. Az albertirsai gyógyszertárral 110-re emelkedett Pest me­gyében a patikák száma. Rö­videsen befejezik a megyei gyógyszertári központ építé­sét is, amely csaknem 15 mil­lió forint költséggel készül. A Hold-hegy alján LŐPATKOLÁS Sokat mondtam, ha tíz mé­tert említek, mért talán még ilyen magas sincs a Hold-hegy a ceglédi határban. Körülötte csupa síkság, fiatal, ritkás er­dő és innen nézve az alföl­di ember számára már hegy­nek látszik. Távolabb van — de még idelátszik — a Halál­domb. Mind a kettő török emlék. Az utóbbiba temet­keztek a köpjás vitézek és mélyszántáskor még most is sok csontot kivet az ekevas. Már nem is gyűjtik, annyi van belőle. S a hegy meg a domb kö­NAGY SZÜKSÉG VAN SEGÍTSÉGÜKRE Regen mjiyen más volt a nőtanács ülése! így idézhet­nénk: — Nem tudunk rendezvényt tartani, mert még helyiséget sem kölcsönöznek, nemhogy sajátunk lenne... — Akárhogy törekszünk is — az asszonyok nem jönnek össze... — Az iskolaigazgató nem segíti a szülői munkaközös­séget ... És így tovább. Leginkább személyi panaszok, sértődések, nagy akarásuk és tehetetlen­ségük keserve bukkant elő a kezdet kezdetén. Ma már? Figyelték volna a budai járás nőtanácsának ülését! Eltűntek a régi sé­relmek, megtalálták a he­lyüket és segítik a nők fej­lődését. — A kongresszust úgy köszöntőm, hogy addigra már nem egyénileg dolgozó pa­rasztasszony leszek. Belépek a termelőszövetkezetbe — mondotta Vinisné Százha­lombattáról. — Mit tegyünk azzal a terhes asszonykával, aki ugyan még félidős sincs, még­sem jár a termelőszövetke­zetbe dolgozni? A tagság egy része azt javasolja: zár­juk ki. Ha egyénileg gazdál­kodó lenne, bizony még a ki­lencedik hónapban is a ha­tárban hajladozna, mi pedig hiába kínáltunk fel neki könnyű munkát! De lehet-e kizárni, amikor már 120 mun­kaegységet teljesített? — szó­lalt fel Kubáné Borosjenőről. — Kizárni? — Nem lehet. Nemcsak a jog miatt. Egyéb­ként sem. Nevelni kell. Ked­vet adni ahhoz, hogy jöjjön. Ehhez pedig a jó szó kevés. Anyagi ösztönzésre-van szük­ség — vélekedtek többen is... Azután arról is beszél­tek: Borosjenőn tizenhat új belépő van a szövetkezetben. Az asszonyok is elégedettek. Két asszony benn van a ve­zetőségben ... Néhány köz­ségben, igaz, nincs még így egészen. A, torbágyi Leninben például még szövetkezeti tag­nak sem akarták felvenni az asszonyokat, nemhogy veze- g tőségbe választották volna... ^ ... És milyen nagyszerűen; tudják már a nőtanács veze- j tői, szülői munkaközösség j tagjai: mi az ő feladatuk!^ Már nem elégednek meg csu- pán a télapó-, fenyőfa-ünnep- í ségek megrendezésével, asz-! szonytalálkozók szervezésé- í vei. (Bár ezek is jelentősek, í hiszen sok ezer nőt vonnak í így be a társadalmi munká-J ba.) Szabás-varrás tanfolya-; mókát szerveznek. Tökön,; Tinnyén fiatal leányokat is; tanítottak, a varrás mester- j ségére. Zsámbékon három \ gazdasszonykört szerveztek.; Solymáron 40 tagú női ének-$ kar működik és a negyven-^ bői tizenketten nemz'etisé- S giekM Tárnokligeten egy romos; házat kultúrotthonnak épí-í tenek át, az ürömiek mosó-\ gépet, kefélőgépet vásárol- j nak, kölcsönzésre. Budáké-\ szín eszperantó tanfolyamot: indítottak. Gondoskodnak a < kisgyerekes anyák foglalkoz-; tatásáról. Budakeszin pél­dául sok a kézműipari munka és Budapestről sokan járnak ki „bedolgozók”, holott a községben hány embernek juttathatna kenyeret a helyi kézműipar... Okos, ügyes szervezések­ről, kisebb és nagyobb jelentőségű munkákról szá­moltak be a inőtanács tag­jai a budai járási nőtanács ülésén. Csupa tűz volt min­den asszony. Nem versenyez­ni akartak egymással, de ver­senyezni az idővel, a sok ten­nivalóval. Szerveznek, ren­deznek, tanítanak... Tanítanak. Ezüstkalászos tanfolyamra is hány nő je­lentkezett! Azonkívül hány előadást tartanak a nők szá­mára Zsámbékon és másutt. A nők védelméről azután jo­gi, kozmetikai, egészségügyi ankétokat... És egyre szaporodik a ten­nivalójuk. Most egy lépéssel tovább kell menni. A budai járási béketitkár mondotta: — A nőknek olvasottak­nak, művelteknek kell len­niük. S hogy nemcsak frázisokat hangoztatnak, az biztos. A budakeszi nőtanács elnöke például elmondotta, hogy tár­latlátogatást szerveznek. Meg j akarják tekinteni a Budapes­ten megnyíló drezdai képki­állítást. Mások is felsorol­ták: ankétokon vitatják majd a télen egy-egy színdarab, film vagy könyv tartalmát, amelyre színészeket, írókat hívnak meg. Tanulni, tanítani ken t>e ehhez időre, további szorga­lomra, könyvre és még sok­sok mindenre van szükség, így függ össze a nők apró munkája a nagy tevékenység­gel. A nőtanács igyekszik segíteni az asszonyoknak: mosógéppel, rendezvények szervezésével, az iparban és mezőgazdaságban dolgozó nők nevelésével, előadások­kal, könyvekkel, oktatással. Mert ma már a nőtanács igazán a helyén áll. S. A. rül terül el a Kossuth Tsz földje. Nyolcvan holdas tábla nyújtózkodik a Hold-hegy al­jától a cserepes tanyáig, amelynek csak itt-ott virít elő fehér fala, annyi a fa kö­rülötte. Ezt a lapályt Botond dűlőnek nevezték el s akár­hogyan kérdeztem is, senki sem ismerte a történetét. — Csak így. hívják — mond­ták, merthogy errefelé min­den nevet kapott egykor s ki tudná megjegyezni valameny- nyinek az eredetét. Hanem arról már többet tud beszélni Kecskés Sán­dor, hogy s mint állnak a szántással, vetéssel. Zetoros — a tsz-nek saját gépe van — és a Botond dűlőben veti az őszi búzát. Az utolsókat fordulja, hogy ebédután fo- gasoljon és végighúzza a gyű­rűshengert a nyolcvanholdas táblán. — Vasárnap is dolgoznak? — így határozott a vezető­ség ... — aztán hozzáteszi: — ez már a harmadik va­sárnap, hogy vetünk. Sietnek. Azt mondja Újvári István, aki a 24 soros, tárcsás vető­gépen áll; — Még az esős idő előtt be akarjuk fejezni a vetést. Még az eső előtt... s ilyen­kor nem számít vasárnap és hétköznap. Egyforma most vá- lamennyi — dologra való. Ma is fél ötkor keltek, fel- rakodtak és a juhhodálynái Zetor-zajra riadt a jószág. Megjön áz egyik brigád ve­zető is. Kerékpárját fiatal suháng- hoz támasztja (erdő szegé­lyezi a táblát) és odakö­szön. — Van még? A zetoros indítja a motort és úgy kiabálja: — Kevés. « Ebből aztán tudja már a brigádvezető, hogy hamarosan végeznek. Tudja, mert ismeri az em­bereit. Dicséri a Sándort, jól' csinálja, amit csinál, hiszen már 1956 óta Zetoron dol­gozik és hatodik éve tagja a csoportnak. Mindamellett fiatal ember, akinek a kezé­ben még ritkán jár a borotva. — Másutt is dolgoznak? Újvári József csak úgy fej­ből sorolja: — A gépállomás forgat az Intézet dűlőben a tavasziak alá. Oda éppen kukorica kerül. Már nem sok van visz- sza. A gépek gyorsan végez­nek, a lófogatnak is van ta­lán ha harminc hold. — Ló fogat? — Az csak a homokon kell már, a kövesúton túl, az úgy­nevezett tanító földeknél. Már földiben van 101 hold őszi árpa, ötven hold rozs, húsz hold őszi takarmányke­verék és eddig 250 hold bú­za. Meg külön tíz hold ... — Azt mondja, hogy kü­lön ... ? — Az olasz búza — kísérletre. Tavaly nem volt, most meg­próbáljuk mi is. I Hm! A kísérletezés soha- ^ sem rossz. Az olasz búza töb- ^ bet fizet, ami nemcsak a tér- ^ méshozamot növeli, hanem | csökkenti a búza vetésterüle- ^ tét is- Furcsa okoskodásnak ^ tűnik, de így van, s nagyon | jól van ez így. Mert ami te- | rület felszabadul a búza alól ^ (hiszen kisebb területen is | megterem ugyanannyi), más 2 veteménynek marad. Mond- ^ juk kapásnak, iparinak, ta- | karmánynak. S az nagyobb 2 jövedelmet hoz. Hát így fi- ^ zet az olasz búza dohányban, | répában, kukoricában és lu- 2 ’cérnában. S természetesen ^ pénzben a tagoknak az esz- ^ tendő végén. Gáldonyi Béla $ A bugyi Tessedik Sámuel Tsz-ben sok munkájuk van mostanában a kovácsoknak. A behordásban, szántásban- vetésben derekasan dolgozó lovak lábáról gyakran leesik g a patkó s hogy emiatt ne álljon a munka, pár perc alatt segít a bajon a kovács (Csekő felv.) Jelentős a javulás a községfejlesztési tervek végrehajtásában — de még van tennivaló bőven Az év első felében, amikor számba vették a megye terü­letén, hogy mennyi valósult meg a tavaly összeállított községfejlesztési tervekből, igen szomorú helyzetkép bon­takozott ki. A megye legtöbb községében nagy lemaradást észleltek. Volt olyan község is, ahol meg sem kezdték a ter­vek végrehajtását. A ma­gyarázat majdnem mindenütt ugyanaz volt: a mezőgazdaság szocialista átalakításának munkája igénybe vett minden időt és energiát, ezenkívül az év elején életbeléptetett átárazás is okozott nehézsége­ket. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága fölismerve a helyzet komolyságát, mindent elkövetett,. hogy a községeket fokozottabb tevékenységre bírja, mert attól lehetett tartani, hogy a fejlesztési tervekbe ik­tatott munkálatok jelen­tős része nem valósul meg az év végéig sem. A hathatós propaganda ered­ményeképpen a községi taná­csok tevékenységének kö­zéppontjába került a község­fejlesztés problémája és már a második negyedév végére sikerült is sok helyen sokat pótolni az elmulasztottakból, de még mindig ném eleget. Ezt a célt szolgálta a leg­utóbb az a megbeszélés is, A 14 állami gazdasági fais­kolában megkezdték a gyü­mölcsfa-csemeték kiszedését és folyamatos szállítását a vá­rosokban és a nagyobb köz­ségekben létesített leraka- tokra. Az őszi telepítésekhez négy és félmillió gyümölcsfa­csemete áll rendelkezésre. Almából, körtéből, cseresz­nyéből, meggyből, kajsziból és szilvából nemcsak min­amelyet Szabó Károly, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke tartott, a vá­rosi és járási tanácsok vb-el- nökeivel. A megbeszélésen azt hangsúlyozta Szabó Ká­roly, hogy a községfej­lesztési munkát nem sza­bad kampányszerűen ke­zelni, annak állandóan napirenden kell lennie olyankor is, ami­kor egyéb területen is fontos tennivalói vannak a községi szerveknek. Megállapította a megyei vb-elnök, hogy általá­ban örvendetes fejlődés mu­tatkozik a községfejlesztésben, amit az eredmények adatai is mutatnak. Amíg például 1958-ban 15,36 kilométer hosszúságú új vízvezeték épült a megye területén, az Idén 17 kilométer—építését vették föl a tervekbe és en­nek nagy része már el is ké­szült. A múlt évben 22 tante­rem épült, az idén 24-et terveztek, de ha elkészül a Budakalászon épülő új; négytantermes iskola, eb­ben az évben közel har­minccal'szaporodik a tan­termek száma. A múlt évben épült három kultúrházzal szemben az idén 14 épül, a villanyhálózat Négy és félmillió gyümölcsfacsemetét hoznak forgalomba az állami gazdaságok Nagy a fajtaválaszték, csupán az őszibarackból mutatkozik hiány den igényt kielégítő mennyi­séget, hanem gazdag fajta­választékot is biztosították. Csupán őszibarackból nem tudják fedezni a rendkívüli mértékben megnövekedett ke­resletet A lerakatok nem­csak a kereskedelmi ügylete­ket bonyolítják le, hanem faj­takiválasztási és telepítési tanácsokat is adnak az ér­deklődőknek. X%XXXXXXXNXXXXXX\XN\XXX>.XX\XXXXXXXXXXXXX\XXXX' » ; Annak bizonyítására, hogy ; napjainkban miként halad a ! világ, s mennyire fejlődik a ! technika, mostanában a leg- í kézenfekvőbb példára, a Lu- j nyik 111-ra szokás hivatkozni, ! ami érthető- is, hiszen ennél \ jelentősebbet eddig emberi el- \ me még nem alkotott. Nos, én S ezúttal mégsem élek ezzel a < kínálkozó alkalommal, ehe- ; lyett inkább egy szürke, hét- í köznapi, de a maga nemében \ mégis jelentős példához folya- \ modok. \ Itt van például Bangó La- I jós, a kátai vándorköszörűs, \ aki öt esztendővel ezelőtt még í a környékbeli falvak gidres- \ gödrös makadámjain verejté- i kezve tolta azt a talicskához í hasonlatos, egy keréken gu- \ ruló szekrényt, amelyet egyéb- í ként köszörűnek szokás ne- ; vezni, noha a tulajdonképpeni '} köszörű mindössze eav kilónyi ; súlyt kitevő kődarab, s a neve- í zett alkotmány többi része láda, i amelyben a szükséges felsze- \ relést tartják, meg epji jó- i kora kerék, valamint a pedál, amelynek mozgatásával a kö­szörűkövet működésbe hozzák. De — mint fentebb mon­dottam — ez már a múlté, mert Bangó, a kátai vándor- köszörűs hűtlenül szakítva ősei kenyérkereső eszközének hagyományos formájával, egy szép napon, olyan fura szer­kezeten karikázott be a heti­piacon levő bérelt helyére, hogy akik látták, sűrű fejcsó- válgatás kíséretében ilyen el­ismerő szavakat mondottak: „lám csak, mit ki nem talál ez a Bangó ...” Aztán körülállták és ap­rólékosan gusztálni kezdték a különös alkotmányt, amely az első és felületes pillantásra, közönséges biciklire hasonlí­tott, ám ahogy tüzetesebben szemügyre vették, kiderült, hogy közte és a bicikli között lényeges különbségek vannak. Hogy egyebet ne mondjak, cA kátai köszörűs ott van mindjárt a csomag­tartója, amely — a rendes biciklikétől eltérően — nem hátul, hanem elöl, azaz a kor­mány mellett helyezkedik el, s a tetejére egy négyszögletes bádogkazetta van szerelve, amelyben a köszörüléshez szükséges szerszámok — fenő­kövek, harapófogók, kalapá­csok — tartózkodnak. S mind­ezen felül a bicikli váza köze­pére függőlegesen egy hosz- szabb cső van forrasztva, amin a köszörűkő forog, s a kövei agy — a váz alá szerkesztett — kimustrált varrógép-kerék­re helyezett szíj, a varrógép­kereket pedig a pedál hajtja meg. Ebből viszont az tűnik ki, hogy a bicikli munkaköz­ben nem a földön, hanem a levegőben áll, azaz elöl is meg hátul is lecsapható vas­támasztékkal van feltámaszt­va úgy, mint az álló helyzet­ben levő motorkerékpárok. De téved, aki azt hiszi, hogy ezzel felsoroltam a kátai ván­dorköszörűs munkaeszközének alkatrészeit. Ugyanis az emlí­tetteken kívül a kormány bal­oldali részén egy miniatűr kovácsüllő szerénykedik, ami a köszörülésre kerülő ollók széjjelszedésére és összeraká­sára szolgál. Van továbbá a biciklin egy lapos bőrtáska is,; a köszörűs ebben tartja a kö-; veket, egyszerre öt-hatfélét. \ mivel hogy más kő kell a kö- j zönséges késnek és bicskának j és megint más a borotvának, \ s ezen utóbbi szerszám élest- i tésére szolgáló kő is külön- j bÖző aszerint, hogy a borotva \ kése keskeny avagy széles. : Végezetül pedig még el- \ árulom, hogy Bangó, a ván- j dorköszörüs mindössze 31 éves,: nős, öt gyermek apja, s a kö- i szörülés mellett még esernyő- \ javítással is foglalkozik, per-; sze csak akkor, ha végképp: nincs mit köszörülnie. Ari Kálmán í tavaly 65 kilométerrel növe­kedett, az idén a tervek sze­rint 80 kilométer új vezeték épül. A továbbiakban arra hívta fel Szabó Károly a járási és városi elnökök figyelmét, hogy az őszi munkálatok nagy­jából már befejeződtek, te­hát most kell megszervezni a községfejlesztési társadalmi munkára a lakosságot, most -kell célszerűen kihasználni a téli fagyok beálltáig rendel­kezésre álló időt, amikor a lakosság jobban ráér. De eb­be a munkába a megyében élő ipari munkásokat is föl­tétlenül be kell vonni. Nagy előrehaladást adott a községfejlesztési munkáknak az is, hogy Öcsa község, mint ismeretes, községfejlesztési versenyre hívta ki a megye többi községeit. Úcsa versenykihívásában vállalta, hogy december elsejéig teljesíti éves községfejlesztési tervét. A megye legtöbb községe elfogadta a kihívást és nagy lelkesedéssel látott hozzá a községfejlesztési ter­vek végrehajtásához. A megyei tanács tervosztá­lyán érdeklődtünk, hogy je­lenleg, immár az év negye­dik negyedének első hetei­ben, hogyan állnak az idei községfejlesztési tervek vég­rehajtásával. Azt a felvilágo­sítást kaptuk, hogy az év ele­je óta lényegesen javult a helyzet és minden remény megvan arra, hogy az év vé­géig azok nyolcvan százaléka megvalósul. A húsz százalé­kos lemaradásnak nemcsak az első évnegyedben tapasz­talt tétlenség az oka, hanem vannak objektív okai is, a többi között az, hogy időköz­ben bizonyos anyagok, így például a községfejlesztési tervek végrehajtásához szük­séges cement beszerzése ne­hézségekbe ütközött. — Arról sem szabad meg­feledkezni •— mondották a tervosztályon —, hogy jelen­tősen nagyobbak a tervek. / 1957-ben a községfejlesztési / beruházásokra a megye terü­letén még csak 9,7 millió \ forintot költöttek községeink, j tavaly már 18,4 milliót, az \ idei költségvetésben pedig í 64,2 milliót irányoztak elő, a J két év előtt beruházott ösz- í szegnek pontosan a hétsze- ; rését. \ A beruházásokra, felújí- ; fásokra és beszerzésekre $ előirányzott 83 millió fo­rintból augusztus végéig $ 46 százalékot költöttünk \ el, ! mivel pedig a bevételi elő­irányzatból ez alatt az idő j alatt 60,6 százalék valósult ; meg, igen nagy összeg fek- Jszik a községek, városok és ! járások számláján tétlenül. : Most újból erőteljes agitá- íció indult a községek és já- ! rások felé. A járások rend- : szeresen ellenőrzik a község- | fejlesztési tervek állását és ; minden rendelkezésükre álló i segítséget megadnak a köz- | ségeknek, hogy az év vé- ; géig minél többet végrehajt- i hassanak fejlesztés terveik- ! bői.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents