Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-17 / 244. szám

wssfsssssssssssssssssssssssssssArsssrsssssssssssssssrsssssss/rsssssssssssr/rsss/rsssssssssssssArss/rsss/yvrss/rssssArsrssssssssssssssyss^ Hogyan olvassunk mesét a kisgyereknek? A napokban egy kedves fiatalasszony dicsérte nekem a „Jó éjszakát, gyerekek’^ műsort. Elmondta, hogy kis­fiát igyekszik a mesélés előtt ágyba dugni és ő nyugodtan fog a mosogatáshoz, mert a gyerek a mese meghallgatása után elalszik és így elmarad az örök „anya, mesééélj” nya- fogás. Nagyon meglepődött, amikor lelkesedésében a tech­nika e nagyszerű újítása fö­lött nem osztoztam kellő­képpen. Magam is nagyon szeretem a „Jó éjszakát, gye­rekek” műsort, szívesen vé­gighallgatom gyerekeimmel, de nem értek egyet azzal, hogy ez a kedves esti műsor­szám helyettesítheti az esti mesélések meghitt hangulatát. A kisgyereknek a mese nem ugyanazt jelenti, mint a felnőttnek. A felnőtt kikap­csolódást' keres a napi gon­dokból, egy kis vidámságot, vagy nemegyszer választ az élet egy-egy nagy kérdésére, a gyerek pedig kapaszkodót, bontakozó tudatának állo­mást. A pici gyerek ismerke­dik a világgal, minden jelen­téktelennek látszó dolog fon­tos a számára. Ahogy meg­tanul járni és beszélni, ugyan­úgy kell megtanulnia gondol­kodnia is. És ebben a szülő, az óvoda vezeti őt lépésről lépésre. Az első tudnivaló az őt környező világ: az asztal, a szék, a tányérka, a kis ka­nál, amivel szájához ügyeske- di először az ételt. Aztán jön a „tágabb világ”, a portörlő, amit a mama után hordoz, a zsámoly, amire fel lehet ka­paszkodni, hogy „nagy” le­gyen, a bevásárló kosár, ami­vel nagyanyát kíséri a bolt­ba. És mindegyik tárgyhoz új fogalomkör járul. Az asztal, a tányér, aZ evés fogalmát, a portörlő a takarítást; a be­vásárlókosár az üzletet, a fő­zést jelenti. Az élet egyre „bo­nyolultabb” lesz. Mindennek a megértése pedig annyival könnyebb, ha az, amit lát, szóban is megismétlődik, sok­szor hallja ugyanazt. A jól megalapozott gon­dolkodás, illetve az ér­deklődés felkeltése nagyon sokban függ attól, hogy mit és hogyan mesélünk a gyerek­nek. A Móra Ferenc Könyv­kiadó többszörös kiadásban megjelentette már a „Hát ez mi?” című képeskönyvet. Egy­szerű, kis szövege mellett a képek a döntőek. Egy kislány­ról szól, Panniről, meg mac­kójáról, de szólhat minden más Panniről, Jutkáról, Ma­rikáról, sőt Pistikékről is. Az van benne, ami minden gyerekkel megtörténik. Panni meg a mackója mosakodnak, reggeliznek, sétálnak, anyu­kának segítenek, alszanak. És valahány gyerek meghall­gatja a kísérő szöveget, el­nézegeti a szülőkkel a képes­könyvet, akkor valami apró­ságot, számára fontos dolgot alaposabban, jobban tud meg. „Az én mackóm” című képeskönyvben is mackó a kislány pajtása és milyen jól játszanak együtt, figyelik a li- buskákat, meg a vidám Bodri kutyát. A Babaváros című képeskönyvben pedig nagy­szerűen szórakoznak a ba­bákból „lett” valódi kis vi­lágon. Amikor a gyerek eléri a harmadik-negyedik évét, ak­kor érdeklődése is „tágul”. Szívesen hall másféle pici lényekről, amelyek hozzá ha­sonlóan ügyefogyottak, tehe­tetlenek és nagyon szeretet- reméltóak, így elsősorban a kölyökállatokról, aztán jóin­dulatú törpékről, apró kalan­dokat átélt gyerekekről. A négy-ötévesek legkedvesebb ol­vasmányai közé tartoznak a „Pöttyös Panni” könyvek, melyek sorozatszerűen jelen­nek meg és amelyeknek kö­zéppontjában egy kislány és meleg szívű, de csibész kis pajtása, Kockás Péter állnak. Az egyik kötetben óvodában vannak, a másikban a Bala­tonon nyaral Pöttyös Panni, s a hamarosan megjelenő új kötetben pedig már iskolába járnak mind a ketten, és Panni naplót ír. „A három törpe” című mesekönyv an­tológia, óvodások, illetve óvodás korúak részére készült és csoportosítása is kor szerint történt. A szülők megtalálják benne azokat a meséket, melyeket még ők hallottak saját szüleiktől, de sok újat is. A több mint száz mese hosszú időre nyújt esti programot a gyereknek és szülőnek egyaránt, a mesék rövidek, ezért a szülőt sem ] fárasztják ki és a gyerek mégis megkapja azt a hangu­latot, amelyre nyiladozó kis lelkének oly nagy szüksége van. Milyen a párizsi divat ? jHih't eiLn&iak a párizsi nők A modern és századeleji szín­darabok, sok modern film női ru­háinak szakavatott tervezője és készítője Szita József, színházi szabó, többhetes párizsi tanul­mányút után hazaérkezett. Meg­kértük, mondja el néhány szó­val, melyek az új divat legjel­legzetesebb vonásai: — Világhírű francia ruhaszalo­nok divatbemutatóit néztem vé­gig _ hangzik a válasz —, de meg kell mondanom, az ott be­mutatott ruhák éppúgy nem az átlagos francia, mint ahogyan nem az átlagos magyar nők szá­mára készülnek. A párizsi nő — mint a magyarok is _, okosan, józanul nyesegeti le a fölösleges túlzásokat és olyan ruhákat ké­szíttet magának, amelyek egyé­niségének a legjobban megfelel­nek. Néhány általános vonás: di­vatszín a fekete, zöld, barna, dió- és mogyorószín. A zsákruha megbukott, a trapéz ugyancsak. Egyenes kabátokhoz nagy gallért, bővülő kabátokhoz kis gallért vi­selnek, vagy gallér nélkül, eset­leg a kabát anyagából készült sálat hordanak hozzá. Nagy divat a színes gyöngy, délutánra, estére, két-három, akár öt sorosak is, a ruha színétől elütő árnyalatok­ban. Még mindig divat a kompié, ujjatlan vagy rövidujjú, sokszor kivágott szövetruhához kis kabá­tokat viselnek, a kabátkák hossza változó, a szerint, hogy kánek, mi áll jól. Általában a párizsi nők nagyon egyszerűen öltözköd­nek, de nagyon egyénien. Nem ragaszkodnak soha a legfrissebb divathoz, de egy övét, vagy sá­lat, vagy gyöngyöt, melltűt, akár­mit _ mindig viselnek, ami e gyéni rajtuk, más, mint a többi. És még valami, egy ké­nyes kérdés; karcsúbbak, mint a magyar nők, nem azért, mert fű­zik magukat, hanem, mert keve­sebbet esznek, jobban vigyáznak a vonalaikra! _ Az idei divat nagyon külön­bözik a tavalyitól? — Nem! És éppen erzért, kevés fáradsággal a tavalyi ruhákat át lehet alakítani. Mutatóban, ime néhány, párizsi példa. A felső sor­ban állnak a tavalyi ruhák, az alsóban az alakított modellek. Az elsőnél elhagyjuk a gallért, lerövidítjük az ujjakat és fekete kötött pánttal díszítjük a ruhát. A másodikra széles övét teszünk, s a gallért a ruha színétől elütő anyaggal díszítjük. A harmadik modell kabátját műszőrme gallér­ral díszíthetjük, hozzá ugyanolyan anyagú kalappal. A ruhák hossza térd alatt néhány centi, s nagyon kedvelt új anyagfajták a nálunk is kapható rücskös, durván szőtt tweed szövetek. (pongrácz) Álom '-'suda csikón lovagoltam, halihé-te, halihó, elszaladt az ágy alólam, nyerített a hintaló. Elnyargaltunk hegyen-völgy ön* árkon át és bokron át, köves úton, poros úton kergettük a szél nyomát. Egész éjjel lovon ültem, gyeplőt fogott a kezem, Tejút szélén megpihentem fáradtan és éhesen. Onnan néztem le a földre, láttam ezer csillagot, megnyergeltem a lovacskát, és már újra itt vagyok. Megcsókolom Édesanyám, lám, a szeme hogy ragyog, ajándékom oda adom, három fényes csillagot. Győri D. Balázs Ötszáz konyhagarnitúra készül terven felül A szolnoki Tisza Bútor­gyárban naponta harminchét bbnyhagamitúra készül. A gyár dolgozói a kongresszusi versenyben háromnegyedévi tervüket háromszáz garnitú­rával teljesítették túl, s az év végéig még kétszázat gyártanak előirányzatukon felül. ÁRNYJÁTÉKKAL szívesen szórakoznak hosz— szú téli estéken a gyerekek. Előállítása igen egyszerű, a műsori pedig ismert népda­lok, versek vagy mesék elő­adásával könnyen kitelik. Az árnyjáték lényege a néző és a fényforrás közé feszített „ernyő”, amelyen az ernyő mögött mozgó alakok árnyéka megjelenik. Az er­nyő készülhet olajos papírból vagy sima vászonból. De leg­alkalmasabb a vékony, olajjal átitatott selyem. Keskeny léccel rögzítsük. Legegysze­rűbb ajtónyílásba tenni, s alul a fényforrást pokróccal eltakarni. A fényforrás egy erős lámpa, melyet kb. két méternyire az ernyőtől, az al­só keretléccel egy magasság­ban helyezzük el. Az alsó keretlécet készítsük úgy, hogy tenyérnyi széles léc csatlakozzék hozzá a fény felőli oldalon, derékszögben. Ez lesz a színpad, amelyre díszleteket erősítünk, alako­kat helyezünk. Az árnyalakok mozgása sti­lizált, mert egy pálcával, me­lyet a test takar, kar és láb csak néhány jellegzetes moz­dulatra képes, általában ol­dalnézetben. A pálca elhelye­zésére ügyelnünk kell az alak megtervezésénél. Általában derék, láb mozog. A kapcso­lást vékony, hajlított dróttal oldjuk meg. Rövid, csattanós történetek* népballadák, dalok előadásá­ra különösen alkalmas ez a műfaj. Egy-egy színes részlet Szép lábak előnyben JÓKAI ES AZ ERKÖLCS Jókai, a nagy mesemondó egy találós mondását közöljük rejtvényünk két hosszú sorában. ■ Hasznos divatcikket mutatott be a londoni cipődivat- kiállítá.s: a „harisnyacipőt”. A krepp nylonból készült harisnyát ráerősített, rendkívül rugalmas gumitalp egé­szíti ki, otthon és utcán egyaránt hordható J VÍZSZINTES: 1. Jókai mondása­inak első sora (vakbetűk: O—-M. _ í N_T). 13. Régi ruhadarab. 14. 5 Gyerekjáték. 13. Az ízérzés szék- í helye. 16. Hősköltemény. 18. Vá- J lógatott kapuvédő. 19. Becézett ^ férfinév. 20. Béke — orosz nyel- ^ ven. 21. Ázsiai folyó (1300 km). ^ 23. Sok kitüntetéssel dicsekedhet? ^ 24. I. T. 2«. Táplálkozási folya- ^ mat. 27. Költemény. 2«. Bosszan- (kodó szócska. 30. Az elektromos j ellenállás egysége _ fonetikusan. í 32. Idöhatározó. 33. Csirkét tisz­tít. 34. Ésszerűség — franciául, magyarul: rezon. 37. A tölgy ter­mése. 39. Sándor Andor. 40. Ta­nulás útján sajátítjuk el. 42. Lárma. 44. Középkori kivégzési mód. 46 Férfinév. 48. A végén káros? 49. A falu közepén lehet. 50. G. L. 53. . . . -Angeles. 54. Építő­anyag. 55. Bélés belső! 36. A há­tulja — kissé bővebben. 60. A parány. 61. Ház tartozék. 62. A csendháborító teszi. €4. Földmű­velésügyi miniszter volt i903-_ 1905-ig. 66. Közel a földhöz. 66. Olasz folyó. Prágai divat. Űj fazonú kötött ruha. FÜGGÖLEGES: 1. Jókai monda- ^ sanak második sora (vakbelük: í; B—E—E—H). 2. Becézett fiünév. $ 3. Régmúltból származó. 4. Félig $ meddig keserű! 3. L. B. «. Moha- % medán ünnep. 7. Kötelezd, szoká- k: sós — ismert latin szóval. 8. $ Eszem-iszom; dinom-danom. 9. ^ Magam. 10. Gazdasági főnök. 11. § Burgonyát tartósít. 12. Bíróságon S a bepanaszolt fél. 17. A két vé- V gén zárt. 22. Területmérték. 25. 5 Állóvíz, magyarul és németül. 2». S Vagdalthús. ,11. A „hét törpe" ^ egyike. 33. szüreti termék. 33. S Férfi név. 3«. Gazdaság-politika S volt a Szovjetunióban 1921 után. § 38. Testfedd. 41. Káposzta a java- ból. 43. Pajzán. 43. A mértékek x egyike. 47. Újság fajta. 49. Költői $ fej. 31. Inka uralkodó volt % (LÉMAS). 52. Vízi tündér. 53. A 5 futással együtt fejveszett szalad- $ gálás. 54. Baromfi főúr. 57. Bécsi §. sárga. 58. Német üdvözlőszó. 39. Megye. 60. A kor melyben élünk. § 63. Aszódi Pékek Egyesülete. 63. ^ Biztatósző. 67. Ugyanaz mint az § előbbi sor. s X Megfejtésül beküldendő az idé- $ 2ett Jókai mondás megfejtése S 1959. október 28-ig. A megfejtők ^ között értékes könyveket sorso- % lünk ki. § Az 1959. október 3-i számunkban § közölt rejtvény helyes megfejtése: § A tehetség: „az, amit az ember ^ hatalmában tart", a lángész meg: V ..ami hatalmiban tartja az em- 5 bért". s S Könyvet nyertek: Junó György. S Gödöllő, Tessedik Sámuel koilé- § gium. — Tóth Ilona, Pomáz, ^ Bartkó-telep, Bajcsy-Zs u. 29. _ § Ászity Sándor, örv., Aszód, Pf. § 6671/R. — Balogh János, Sziget- 5 halom. _ Kemény sándorné. Cég- S léd, Retek u. 1. _ özv. Ben-ke § Istvánná, Vác, Táncsics M. u. 8. % — Harracih József, Domony, Baj- S csy-Zs. u. 29. _ Molnár Vilmos, § £rd, VT„ Attila u. 7. — Benkő c Ildikó, Budapest, IV.: Tavasz u. ^ 48. — Papp Lídia, Nagymaros, Bacsó Béla u. 7. x S A könyveket postán küldjük el. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents