Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-16 / 243. szám

1959. OKTÓBER 15. PÉNTEK MS* . WECKE». ígfCirlctp Beszédes számok oktatásügyünk fejlődéséről Éppen másfél hónapja, hogy újra megnyitottak az isko­lák, megkezdődött a felsza­badulás utáni tizenötödik tan­év. Érdemes megvizsgálni néhány statisztikai számada­tot megyénk általános és kö­zépiskoláiról, hogy lássuk: mennyit léptünk előre. Megyénkben az 1959—60- as tanévben 316 nyolcosz­tályos általános iskola működik, ezekben 105 301 gyermek tanul, 3340 ta­nulócsoportban. 3348 osz­tályteremben. A fejlődés már a tavalyi ál­lapothoz képest szemmel lát­ható; 50 osztályteremmel ke­vesebb állt rendelkezésünkre. Felmérhetetlen a különbség az 1949-es helyzethez viszo­nyítva a mait: tíz esztendő­vel ezelőtt ugyanis csupán 1821 tanterem állott az álta­lános iskolák rendelkezésé­re. Az elmúlt tíz év alatt az általános iskolai nevelők szá­ma rohamosan növekedett. Még 1952-ben is csak 3057 oktatott," ma 4452 nevelő ta­nít általános iskoláinkban, Római edényégető kemence a múzeumban Jelentős lelettel gazdagodott a közelmúltban a szentendrei múzeum. A pilismarót! ása­tásoknál az időszámításunk utáni IV. századból származó római edényégető kemence került napvilágra. A nagy­méretű kemencét eredeti álla­potában, földestől kiemelték és a múzeumba szállították. A közel 3,5 tonna súlyú ke­mence kiemelése és elszállí­tása több napi munkát igé­nyelt. A lelet jelenleg a mú­zeum kiállítási helyiségében várja, hogy a ládából szak­avatott kezek kibontsák. Több könyvet vásárol a falu jpl jfBil Kerepesen, a tanács kezdeményezésére, társadalmi mun­kával kibővítették az iskolaépületet. Két új tantermet építettek, zsibongóval és folyosóval. Az új tantermeket hétfőn adták át rendeltetésüknek és ezzel megszűnt a kerepesi iskolában a kóunüszakos, váltott tanítás Meghalt Errol Flynn amerikai filmszínész százalék! Ha nincsenek is pontos statisztikai adataink a felszabadulás előtti idők­ből, csak e számokra pil­lantva is világos: a fejlődés e téren valóban forradalmi. Különösen jó a váci közgaz­dasági és gépipari techni­Errp: Flynn neves amerikai film. színész 50 éves korában Van­couverben hirtelen meghalt. Errol Flynn a tasmaniai Holpart­ban született és Angliában, vala-* mint Ausztráliában nevelkedett. A közelmúltban kalandos életének rendkívüli állomásához érkezett, amikor Kubában Fidel Castro ol­dalán harcolt a forradalom győ­zelméért. Pest megyében csupán a földművesszövetkezeti köny­vesboltok (s ezeknek a bol­toknak mintegy 477 bizomá­nyosa) az év első félévében kö­zel kétmillió kettőszázezer fo­rint értékben adtak el könyvet. Ez az elmúlt év első félévéhez hasonlítva csaknem 100 száza­lékos emelkedés. A földművesszövetkezeti já­rási könyvesboltok és a bizo­mányosok áldozatos, fáradsá­gos munkával igyekeznek mind több emberrel megis­mertetni a könyvet, s mind több emberben felébreszteni a könyv, az olvasás utáni vá­gyat. Egy fél év alatt 195 köz­ségben rendeztek könyvvásárt, ezeken a legjobb, legszebb könyveket mutatták be hozzá­értő szakemberek a falvak la­kosságának. Ezeknek a könyv­vásároknak a forgalma bizo­nyította, hagy érdemes köze­lebb vinni a könyvet a falu la­kosságához. A földművesszö­vetkezeti bizományosok és a könyvesboltok alkalmazottai más módon is bemutatják könyvkiadásunk legújabb ter­mékeit. Bálok, divatbemutatók, kiállítások alkalmával könyv- bemutatót, könyvvásárt ren­deznek, sőt nagyon sok helyen otthonukban keresik fel a falu­si embereket, s ott mondják el, hogy milyen választék áll a vásárlók rendelkezésére. Ez a módszer különösen a nagy munka idején vált hasznossá, mert a falusi emberek a ter­melőmunka idején nemigen gondolnak a könyvre, más gon­dok foglalkoztatják őket, de iha helybe viszik a szakkönyve­ket vagy a jó, hasznos, szóra­koztató regényeket, akkor az esetek többségében vásárolnak is, megköszönve az előzékeny­séget. A Pest megyei könyvesbol­tok és bizományosok az ötle­tes és sokoldalú munkával el­érték, hogy országos első he­lyen állnak forgalmukkal. A jövőben pedig minden állami gazdaságban, minden gépállo­máson és termelőszövetkezet­ben rendeznek könyvvásárt, s bizományost is állítanak be, hogy ezzel növeljék az olvasók, a könyvvásárlók táborát. Ez a kezdeményezés csak elismerést érdemel. <tm) Galgahévizen panaszkodnak a falubeliek, A Szolnok megyei Építőipari Vállalatnak már szeptemberben át „kellelt volna adnia a képen bemutatott hattantermes, korszerű iskolaépületet, azonban a vállalat tantermek helyett csak itj 'éS* újabb határidőket ad a tanácsnak. A legújabb határidő: november 15. Az ígéret megtar­tása azonban kétséges, mert jelenleg is mindössze öt-hat ember matat az építkezésen. A község iskolásai a műve­lődési házban és egyéb, ideiglenes tanterem-helyiségekben tanulnak (Csekő felv.) nek olyan átszervezése, hogy a diákszálló ne csak szállást nyújtson, hanem nevelje is a benne lakókat, azaz kollé­giummá legyen. Még két érdekes statiszti­kai szám: a felszabadulás előtt (országosan) 42 általá­nos iskolásra jutott egy pe­dagógus. Ma a megyében nem egészen huszonnégyre jut egy nevelő. Ugyanez állami gimnáziumaink és techniku­maink viszonylatában így alakul: 18 tanulóra jut egy- egy tanár. A felsorolt számok termé­szetesen nem tükrözik a ti­zenötesztendős fejlődés tel­jességét, csak ízelítőt adnak abból, ami szinte észrevét­lenül nálunk történt és tör­ténik. • A hala! házasok először csak Jképzeletükben rendezik .be a ! lakásukat. ? — Ide egy szekrény kerül, ; oda egy nagyobb asztal, oda Jegy könyvespolc, rádió. — És ; néhány hónaip, esetleg néhány > év múlva a tervek, álmok \ megvalósulnak, testet ölt a .(képzelet. í Önkéntelenül is erre gon- jjdolofe, miközben a barokk ta- 5 nácsháza egyik tágas szobá­jában Székely Lajos népmű­SZENTENDREI TERVEK vetési felügyelővel és örley Elemér vb-elnökhelyettessel Szentendre kulturális tervei­ről beszélgetek. Az álmokról, melyek a közeljövőben élő valósággá változnak. De nézzük sorjában. A képzőművészetnek ihlető otthont nyújtó Szentendre kulturális ellátottsága — és ezen belül főleg az öntevé­keny művészeti csoportok élete — kissé elmaradott. Elmaradott, ha a tizennégy és fél ezer lakos igényét vagy jakár a hat-hét év előtti jó í színjátszó hagyományokat ál- j htjuk mércének. Igaz, a vá­mosban az év első felében há­jrom színdarab bemutatóját | láthatták, de azóta (a Petőfi (Színpad előadásain kívül)egy- íszer sem húzódott szét a mű- ? vetődést ház vagy a nagy ta- jnácsterem. függönye. A tí?- -.éves városi és a tízhónapos ’ KISZÖV-kórus pedig (külön- : ben jól összefogott, színvona- : las együttesek) nem tudja a ; város egész lakosságának sok- i rátű művelődési igényét ki- • elégíteni. A párt művelődéspolitikai ;irányelveinek megvalósítása, a hároméves kulturális program í kidolgozása közben elhatároz- tűk, hogy a városban az ön­tevékeny művészeti csoportok munkáját is gyökeresen át­formálják. Szeptember végén izgalmas értekezlet zajlott le a városi pártbizottságon, ahol a jelen­levők megállapodtak, hogy létrehozzák a város központi művészegyüttesét. Ott voltak a pártbizottság, a tanács, a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront, a szakmaközi bi­zottság és az iskolák képvi­selőin kívül a cementgyár, a papírgyár, a kocsigyár, a ké­ziszerszámgyár és a sütőipari vállalat vezetői is. Nyugodtan állíthatjuk: képviseltette ma­gát az egész város: A város, ahol délszlávok is élnek, akik áprilisban olyan jó előadásban mutattak be egy szerb drámát, hogy a hetven kilométerre fekvő Ló- révről is eljöttek megnézni: Akadt olyan szereplő, aki har­minc kilométerről járt be próbálni; Most, a kulturális célkitű­zések megvalósításánál reá­juk is számítanak. A tizenhat énekesre, a színjátszókra: a jövendő együttes új részle­gére, a szerb nemzetiségi együttesre. S gondoljuk el, milyen hatással lesz ez a művészeti csoport nemcsak a helybeli, de a pomázi és bu­dakalászi nemzetiségi lakosok kultúrájának megőrzése, gaz­dagodó továbbfejlődése szem­pontjából! A ,,döntő roham már meg­kezdődött. A gimnáziumban megszervezték a zenebarátok körét — a zenei műveltség terjesztésén kívül a kórus­mozgalom legbiztosabb tarta­lékát (tíz nap múlva már elő­adást tartanak), a papírgyár­ban már megbeszélte a párt- szervezet és az tizem vezető­sége az eljövendő kulturális feladatokat, amelyek elsősor­ban a fiatalokra várnak. Ezek a beszélgetések sorra folyta­tódnak az üzemekben. Már csalt a részletkérdések meg­vitatása, az üzemek anyagi támogatásának megállapítása van hátra, hogy megalakul­jon az új együttes. Nemso­kára együtt rúgják a port a cementgyár, a papírgyár, a föidművesszövetkezet tánco­sai, együtt próbál a két régi énekkar az új je­lentkezőkkel. S az együt­tes — reméljük — a helyi színjátszó mozgalmat is életre kelti. (Zárójelben: az együttes csak a művészeti csoportokat tömöríti. A népművelési mun­ka többi ágát természetesen minden érdekelt intézmény, üzem, vállalat maga foly­tatja.) A mai vb-ülés emeli határo­zatra ezt. a nagyszerű megál­lapodást. Ma dől el, hogy a tanács milyen juttatásokkal támogatja az összefogás' ered­ményét jelképező központi együttest. A három művelődési Drog- ram egyik pontja — „Létre kell hozni a központi együt­test, amelynek legkésőbb I960 februárjában be kell mutat­koznia” — lassanként való­sággá válik. S reméljük, ha jövő februárban elmegyünk Szentendrére, az ének- és tánckar összefogott, remek előadásában látjuk majd az Ecseri lakodalmast. Murányi József sites ... Aztán van más is. Az iskolában tanító tizenhat pe­dagógus közül mindössze hat lakik Erdőkertesen. A többi bejáró. S ami ezzel összefügg: kevesebbet vállalhatnak ma­gukra. A hat emberre há­rul minden: az úttörőcsapat vezetésétől a könyvtárossá­gig­Azután apró bosszúságok: A helyi sportkör vasárnap esténként az iskolában sze­retné rendezni zenés összejö­veteleit. Ez ügyben már leve­let is írtak a megyei tanács művelődési osztályára. Válasz mind ez ideig nem érkezett. Az igazgató reméli: ha jön is, nem lesz igenlő. Az iskola — iskola, és nem zenés szóra­kozóhely. Arra a célra ott áll az egy hónapja elkészült kul­túrotthon. Ismét szabadkozik: — Csak panaszkodtam ... Tudom, nem jó dolog. De jó olykor ezt is elmondani vala­kinek. Hozzánk csak ritkán látogatnak el a megye veze­tői ... Persze, azért ne gon­dolja, hogy nálunk csak gond és baj van. Eredményekről is beszélhetnénk: az iskola jó tanulmányi átlagáról, a szak­körök — irodalmi, népi tánc, méhészeti, technikai — jó munkájáról, de ez — véle­ményem szerint — természe­tes. Én inkább úgy fogalmaz­nám meg: elismerésre méltó eredmény. (prukner) úttörőnk van, de jelentkező akad még talán száz is. Csakhogy bizonyos feltéte­lekhez kötjük a felvételt. Ren­des magaviselet, jó tanulmá­nyi eredmény ... Hogyan si­került eljutnunk idáig? Ta­valy tíz napig táborozott csa­patunk a Balaton partján. Az idén három hétre terveztük, de csupán két l\ét lett belőle Balatonvilágoson... Az esős idő közbeszólt. Ez az egyik oldal. A másik a technikai szakkör, amelynek foglalko­zásairól szinte elzavarni se lehet a gyerekeket. Aztán a közös kirándulások, tábortü­zek, játékdélutánok. S végül, de nem utoljára, az „aprósá­gok’’: a Csepeli Vas- és Fémművek ajándéka csapa­tunknak, vagy: vasárnap például az erdőkertest úttö­rők köszöntik a járási párt­értekezletet ... Kezefcjével végigsimítja homlokát. Láthatóan fáradt. Okkal. Nemcsak a szerencsét­lenség viselte meg. Helyette­se már két hete fekvő beteg... Pásztor Józsefet és feleségét — mindketten az iskolában tanítanak — motorbaleset ér­te ... Az orosz tanárnő éppen a mai napon ment szanató­riumba. Négy tanerő hiányzik egyszerre. Tömérdek helyette­Az erdőkertest igazgató ne nyúljatok hozzá. Hiába, szó volt csupán... Nehezen felejti a szörnyű látványt. Nem olyan ember, aki könnyen napirendre tér az ilyen eset felett. Érthető. Családapa maga is. Szemefé- nye a két leány, a hatodikos Kati és a második gimnazista Mária. Akaratlanul is vissza­visszatér benne a kérdés: mi lett volna, ha éppen azokban a percekben jár arra valame­lyik leánya... Míg idáig jutott, talán a harmadik vagy negyedik ci­garetta parazsát nyomta el a csöppnyi tálkában. Ideges. ‘Érthető módon. A felelősség — ha közvetve is — az övé. Az ő iskolájának két tanuló­jával történt az eset. Pedig mindent megtett. Személyesen és nevelőtestületének tagjai révén is. Harmadik esztende­je lakik a faluban. Harmadik esztendeje alakítja, formálja a falu arculatát, lakói jelle­mét; szülői értekezleteken, pedagógiai előadásokon a fel­nőttekét; a gyerekekét az út- töröszervezetben, amelynek alapítója és ma is vezetője. — Amikor ötvenhétben kezdtük, negyven gyerek je­lentkezett. Velük is nehéz volt a munka. A többiek kü­lönös szemmel néztek rájuk. Ma már... százharminchét Amikor rányitom az iroda ajtaját, az asztal mellett ül és jelentéseket készít. Né­hány perccel ezelőtt még ké­miaórát tartott. Reggel a fizika rejtelmeibe vezette be az erdőkertesi diákokat. A szokásos kérdéssel kez­dem: ■— Mi újság az iskolában? Keskeny ajka idegesen megrándul, magas homlokán összefutnak a ráncok. Kérdés­sel válaszol. ■— Biztos hallott már a sze­rencsétlenségről ... Csak a fejemmel intek: nem. Hallgat. Cigarettára gyújt. A kicsiny irodát ko­mor csend üli meg — Kedden délután történt... Három cigánygyerek valami régi, háborúból visszamaradt lövedéket talált... Spárgára kötve hurcolták be a faluba... Vargha Gyuri, az egyik nyolcadikos tanuló, aki lát­ta őket, figyelmeztette a fiú­kat ... A következő pilla­natban hatalmas robbanás rémítette az embereket. — Keserű a hangja: — Tizenöt esztendő után is pusztít a háború... A két I Kardos-fiú: a tizenegy éves i Vilmos és a kilenc esztendős : Jóska nincs többé. Velük : halt meg a tizenhat éves Ra- i dics Béla is ... Hiába beszél- \ tünk nekik szinte hetenként: j ha bármit találtok az utcán, ' az erdőben vagy a földeken, Baranyi Ferenc: TŰZFALAK RABJA Neki, tűzfalakat süt a hajnali nap csak, neki utcai zajt nyel a szimpla diákszoba-ablak, i. .i.i* . neki durva bazaltra csapódik a hajnali harmat. Magditól sárga tűzfalak oroznak el fényt és napot, pedig sugaras glóriát szántak neki a hajnalok. Magdiiéi lárma, utcazaj a tiszta csöndet elveszi, habár a legszebb hallgatást adná a természet neki. Magditól a szürke kockakő szemenkint-harmatot lop el, pedig a hajnaltól csudás harmatcsepp-fiizért érdemel. De durva bazaltra csapódik a hajnali harmat és utcai zajt nyel a szimpla diákszoba-ablak és tűzfalakat síit a hajnali nap csak. 1959. f. kum összetétele; előbbinél g 223 tanuló közül 105 mun- ^ kás- és 10 dolgozó paraszt ^ származású, utóbbinál 333 ^ tanuló közül 169 a munkás- J és 50 a parasztgyerek. Ami tennivaló: kevés a j megyében a diákszállók fé- i rőhelyé (mindössze 731 Iá- g kója van a megye állami diákszállóinak), és nem kéz- g dődött még el Pest megye- ^ ben ezeknek az intézmények- á közülük 1289 általános isko­lai tanár, 122 polgári iskolai tanári oklevéllel rendelke­zik, 303 középiskolai tanár. A fejlődés ellenére is szo­rít bennünket az osztályter­mek hiánya. Két „műszak­ban" használnak az idén is 1086 osztályt, naponta három­szor váltakozva pedig még mindig három községben ta­nítanak. A társadalmi erők javát, a községfejlesztési alap méltányos részét ezekben a községekben úgy kel- g lene irányítani, hogy az £ osztályterem-hiány belát- í ható időn belül megszűn- ^ jék. | „A kultúrforradalom fon- g tos tényezője, hogy középis-^ kóláink megnyílnak a mun- ^ kás- és dolgozó paraszt szár- ^ mazású gyermekek előtt” —^ mondja a megye hároméves ^ művelődési programja. A leg- ^ frissebb számadatok azt bizo- ^ nyitják, hogy ez a tétel élő ^ valóság. ^ Az iskolák államosításakor ^ két középiskola működött ^ megyénkben, ma tizenhétben ^ tanulnak fiataljaink. Tizenegy állami gimna- ^ ziumban és négy tech- g nikumban összesen 268 g tanár oktat 4679 tanulót, g 141 tanulócsoportban. ^ A tanulók számát azonban ^ jócskán meg kell még tol- ^ dani, mert megyénkből na- gyón sok diák fővárosi vagy ^ más vidéki iskolákban, szak- ^ iskolákban tanul tovább. Rendkívül érdekes meg- ^ vizsgálni, hogyan foglalta el ^ a munkásszármazású fiatal- ^ ság megyei állami középisko- ^ Iáinkban az őt megillető he- g lyet. ' ^ A 4679 középiskolai ta- ^ nuló közül 1713 munkás- ^ származású, 758 paraszt- ^ gyerek, 666 értelmiségi ^ szülőktől származik. A munkás- és parasztfiatalok ^ aránya tehát több, mint 50

Next

/
Thumbnails
Contents