Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

SZÜRET Ez év júniusában alakult újjá a városi népi ellenőrzési bizottság. Az eltelt idő alatt kibővítette a népi ellenőrök hálózatát. Jelenleg 82 népi el­lenőr működik, vagy áll fel­adatra készen a gazdasági és kulturális élet minden terüle­tén. Mi a NEB feladata? Rövi­den: a dolgozók érdekében és az o támogatásukkal segít­séget nyújtani a né-p va­gyonának védelméhez, le­leplezni a visszaéléseket, az ellenséges és korrupt elemeket és közreműködni a hibák megszüntetése ér­dekében. Az elmúlt négy hónap alatt számos területen végzett ellen­őrzést a NEB. A faárugyár­ban és a ládagyárban a mun­kavédelmet vizsgálta. Ellen­őrizte a községfejlesztési járu­lékok felhasználását. Ennek során felhívta az illetékesek figyelmét az anyagok nyilván­tartásában tapasztalt hiányos­ságokra, de rögzítette azt is, hogy a közsógfejlesztés mun­kája tervszerűen, a dolgozók bevonásával, igen színvonala­san folyt az elmúlt évben. Az utóbbi két hét folyamán a város áruellátottságát és a kereskedelem helyzetét vizs­gálták a népi ellenőrök. Mun­kájuk kiterjedt néhány jelen­tősebb üzemi konyhára. E vizsgálatok eredményét most értékeli a NEB, s ennek alap­ján tesz javaslatot az illeté­kes szerveknek a hiányossá­gok megszüntetésére. Annyit máris elmondha­tunk, hogy lépéseket tesz a boltok jobb töltelékáru- ellátása ügyében (szalámi, finomabb kolbász és fel­vágott félék), a vasárnapi zavartalan kenyérellátás, a gyümölcs- és zöldség­boltok áruellátása és MIRELIT-készítmények (gyorsfagyasztással tartósí­tott é'elmiszerek) beveze­tése érdekében. Ugyanakkor felhívja az illeté­kesek figyelmét, a boltok tisz­tasági és egészségügyi hiá­nyosságaira és a bolti dolgo­zók jobb munkaruha-ellátá­sára. Lehet, hogy városunkban kevés a hiányosság? Négy hó­nap alatt ugyanis- mindössze négy bejelentés érkezett a bi­zottság irodájába, s az is név­telenül. Ennek valószínűleg az az oka, hogy sokan nem isme­rik még a NEB működésének jelentőségét, nem tudják, hogy az érdeküket szolgálja, ami­kor felfedi a hibákat és lépé­seket tesz azok megszünteté­sére. A névtelen levelek eseté­ben nem tudják értesíteni a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, s van egy másik dolog is: minden névtelen bejelentés már eleve a rágalmazás gyanú­jába esik. Ha ugyanis igaza van, úgy nyugodtan aláírhatja nevét a bejelentő, mert a bizottsáigot a teljes titoktartás kötelezi. Futnak be a NEB-hez (ta­nácsháza, földszint 34. szoba) magánpanaszok is. A NEB ilyenekkel általában nem fog­lalkozik. De emellett szívesen ad tanácsot, útbaigazítást és a magánpanaszt mindig eljuttat­ja az illetékes szervhez kivizs­gálás céljából, s a legtöbb esetben megkívánja, hogy az elintézés módját a NEB-bel közöljék. Gyaraky Jenő, a NEB elnöke Ciíyőzzük-e zöldségfélékkel a gyár kapacitását? Nagykőrös híres volt a múltban zöldségtermesztésé­ről. Erről már sokan és so­kat írtak. Jelenben sem kell szégyenkeznünk, évente 1300 vagon zöldségfélét termel vá­rosunk. A jövőben úgy lesz híres városunk zöldségtermelése, ha termelőszövetkezeteinkben to­vább növelik a nagyüzemi zöldségtermelést. 1959-ben a termelőszövetkezetek 3091 hold szántóterületük mind­össze 5,5 százalékán, azaz 172 holdon termeltek zöldséget. Jövedelmezőségük kiváló volt, de az egyéni termelők szántóterületük nagyobb szá­zalékán (kilenc százalékán) termeltek zöldségfélét! A konzervgyár zöldségigé­nyét városunk már csak 40 százalékban tudja kielégíteni. Ha a régi nagykőrösi határt számítjuk (Csemő, Nyársapát, Kőröstetétlen), akkor is csak 50 százalékát termeli a gyár igényének, mivel feldolgozási kapacitása többszörösére nö­vekedett. Nincsen tehát érté­kesítési nehézség! A mezőgazdaság gépesítésé­vel mind több munkaerő jut a kertészetekre. A valóban nagyüzemi jellegű kertészetek megvalósítása érdekében rá kell térni a permetező öntö­Egy ktsz gondjai Hetvenhárom tagja van, 10 részlegben végzi a munkát az Épületjavító- és Karbantartó Szövetkezet. A munkák zömét vállalatoknak és közületeknek végzik. A lakosságnak a vil­lanyszerelő, üveges, bádogos és főleg a műköves részleg dolgo­zik. A fűrésztelep kizárólag a lakosság részére végez bérfű- részelést. A ktsz munkájáról, a meg­rendelésekről Erdei Pál, a szö­vetkezet műszaki vezetője ad tájékoztatást. — Mi az oka, hogy a lakos­ság számára nem végeznek építési munkálatokat? — Elsősorban az, hogy a szö­vetkezet árai ma még jóval magasabbak, mint a kisiparo­soké. A szövetkezet nem tud előre nagyobb mennyiségű épí­tési anyagot vásárolni, és így azt kereskedelmi áron kapja a TÜZÉP-től. — Miért vállalnak vidéken is munkát a szövetkezet dolgo­zói? — Munkaalkalom helyben is lenne elég, de a megrendelé­sekkel az építeni szándékozók nem jönnek időben. Viszont a szövetkezetnek előre kell biz­tosítani a munkát. Ahogyan az igényekkel felkeresnek ben­nünket, úgy kötjük le a kapa­citást. — Milyenek a kereseti lehe­tőségek? — A tagság átlagkeresete a havi 1500—2000 forint között van. A segédmunkások 1200, a szakmunkások 1800—2000 fo­rintot keresnek. Nincsenek megelégedve vele. Bizony, munka után többen végeznek a lakosság körébén magán­munkát. — Lesz-e később is elegendő szakemberük? — Az utánpótlás nevelésé­re gondolunk. A részlegeknél számos ipari tanulót foglalkoz­tatunk. Sajnos, most a mű­vezetői állás jelentkező hiá­nyában betöltetlen. — Terveik? — A jelenlegi elhelyezés nem kedvező. Nem is ide, a város közepébe való a szövet­kezet telepe. Egy üres telket szeretnénk kapni a tanácstól a belterületen vagy a város pe­remén. Ezen a területen hosz- szúlejáratú hitel igénybevéte­lével építenénk fel a szövet­kezet új telepét, ahol a tagság szociális és kulturális igényeit is ki tudnánk elégíteni. Elis­merjük, hogy vannak még rek­lamációk. Különösen a határ­idők nem teljesítése és a minő­ségi munka terén jelentkeznek ezek. Van mit javítanunk a munkafegyelemben is. Ezek felszámolása után bizo­nyára többen keresik fel majd a szövetkezetét a beruházók, a lakosság köréből az építeni szándékozók. Szokonya László zés bevezetésére, melegvíz fűtéses hollandi ágyak, palán­tanevelő üvegházak építésével elő kell segíteni, hogy ubor­ka, zöldbab, paradicsom, pap­rika növényeket egy-egy tsz legalább száz holdon termel­jen. Szüksége lesz a gyárnak jövőre is a még egyénileg termelők zöldségféléjére. El­sősorban a zöldborsó, zöld­hüvelyű bab, uborka, paradi­csom terület növelését java­solom. A nagy trágyaigényű paprika területnövelése nem célszerű addig, míg váro­sunk állatállománya nem szaporodik jelentősen. Az állami sertéshizlaldák­ból jövő évre kevesebb trá­gyát kap Nagykőrös a hizlal­dák körüli termelőszövetkeze­tek nagyobb igénye miatt. Pótlásként a paprika termelé­sénél a műtrágyákat kell nagyobb mértékben alkalmaz­ni. Az eddigi holdankénti 400 —800 mázsa sertéstrágya he­lyett jutó holdankénti 200 mázsa sertéstrágyával is nagy termés érhető el, ha több műtrágyát használunk (8—12 mázsa holdanként). A termelőszövetkezeteink kertészetének területi és ér­tékesítési adottságai jók, ügyes szervezéssel, palánta- ültető-gépek, tápkockagyártó gépek alkalmazásával a ter­mesztési lehetőségek is meg­teremthetők. így érhetjük el, hogy a jelenlegi évi 12—14 miiíió forintot kitevő nagy­kőrösi zöldségtermelési érték tovább növekszik, és városunk zöldségtermelése továbbra is híres marad. Konrád Zoltán 4 cifrakerti fák búcsúja \ | Alig hallik már a szavunk, £ Egyre többet magunk vagyunk, 4 Fázósan, búsan, egyedül. j­Közöltünk furcsa csönd feszül, 0 , »L. S nem hallja senki már sza-$ vünk. 4 | Pedig mi sok titkot tudunk, í Amit magunkba elcsukunk: 4 Szerelmet, álmot, könnyeket, | Miket senki se emleget, ; S titkunkkal hallgatni tudunk. ? Már senki, semmi nincs velünk, J Még búcsúszót sem inthetünk, 4 A száké gimnazista lány Ki itt járt minden délután $ Az sincs velünk, az sincs ve-4 lünk! £ ; A vén apóka lépteit ^ Már fáradt levelek fedik. 4 Vajon, ha elmúlik a tél, Jövőre újra visszatér? f Halljuk-e majd még lépteit? $ 4 Nagyon-nagyon magunk va- 4 gunk, 4 Fázósan összeborzadunk. Eltelt, elmúlt egy év megint, | Zord águnk egymásra tekint: ^ Újból, ismét magunk vagyunk. 4/ Tóth Tibor \ 'í 1» 1 iMi > Folyik a szüret a Tormás-szélekben. Olyan fürt ia akad, hogy két kézzel kell tartani Kisséknél is gyűlik a szőlő, hogy otthon majd a prés atitt must csurranjon belőle Kedvezően haladnak az őszi munkák az állami gazdaságban A betakarítási munkák ja­va része befejezést nyert. A gazdaság egész területén megkezdődött a cukorrépa szedése. Befejezték a szüretet is. Tároló edény hiányában csak 300 hektoliter mustot Új köntöst a magán házaknak is! Nagy megelégedéssel szem­léljük városunkat, amely egy­re szebb, modernebb lesz. Nem mehetünk el azonban szó nél­kül amellett, mennyire leront­ják az összhatást a hámló va- kolatú, ütött-kopott külsejű há­zak. Az ember azt gondolná: szegény emberek, nem telik nekik. Ez nagyon sokszor téve­dés! Ha ismerjük gazdáit, iga­zán nem „szegény ember”-ez- hetünk. Mi az oka mégis? Hanyag­ság, nemtörődömség? Nem tu­dom. Mindenesetre, aki egy ki­csit ad a külsőre, mielőtt az utcára megy, jobb ruhát vesz, megfésülködik. S a házat, ahol lakunk, ahol otthonunk van, elhanyagolhatjuk? A házat, amelyről megítélik, hogy mi­lyen emberek a lakói? Adjunk szebb, új köntöst há­zainknak is, nem kell hozzá más, mint egy kis jóakarat és egy kis — pénz ., s — K — FÓR UM Válasz ai „Udvariasság — és aki megvetéssel viszonozza“ című cikkre A fiatalok, a diákok neve­lése minden idők problémája volt. Ma nemcsak a nevelők, pedagógusok tartják szem előtt az ifjúság viselkedését, hanem minden felnőtt szív­ügyének tekinti annak helyes irányba való terelését. Ezért természetesen köszönetét kell, hogy mondjunk, azonban a nevelés módszereitől függ, hogy az eredmény pozitív-e vagy negatív? A Nagykőrösi Híradó októ­ber 7-i számában cikket ol­vashattunk az „Udvariasság — és aki megvetéssel viszo­nozza” címmel. Egy, a ka­lauzzal szemben udvariatlanul viselkedő gimnazista lány unott arcát elegendőnek tar­totta a cikkíró ahhoz, hogy megállapításokat tegyen „a mai ifjúsággal kapcsolatban”. A cikk elolvasása után ösz- szeült a diáktanács, hogy az ügyet megvizsgálja, jogosan büntessen, vagy az esetleges alaptalan megjegyzéseket el­hárítsa. Kéttagú bizottságot küldött az említett kalauzhoz, aki a kérdéseikre a követke­zőket mondotta: „A cikkben van igazság. Nem vitás, hogy a kislámy olyan lassan kotorászta elő a jegyet! De a szavak?! Becsületet elját­szani? Az túlzás!” Mi, a gimnázium ifjúsága is ezen a nézeten vagyunk. Ta­lán helyesebb lett volna, ha a nyilvános megszégyenítés helyett az ügy először az osz­tályfőnök vagy az igazgató elvtárs elé kerül, akitől aztán a megfelelő figyelmeztetést vagy büntetést kapta volna a tanuló. Szeretnénk megkérni min­denkit, akinek az eljövendő időben valami kifogása vagy javaslata volna viselkedésünk­kel kapcsolatban, forduljanak nevelőinkhez, akik biztos, hogy segíteni, és ha kell, bün­tetni fognak! A gimnázium diáktanácsa szűrtek le. Százötven mázsa 4 szőlőt a Borforgalmi Vállalat- 4 nak adtak át, és mintegy 30 4 mázsát étkezési szőlőként ér- 4 tékesitettek, kilóját 4,80 forin- < tos áron. Befejezték az alma- 4 szüretet is. Az alma exportját 4 ' most készítik elő. 4 A gazdaság terméseredmé- 4 nyei nagyon kedvezőek, csak- 4 nem minden terményféleség- 4 bői magasabbak a tervezett- 4 nél. A feketei üzemegység 160 4 holdas kukoricatáblájának át- 4 lagtermése például 33 má- 4 zsa (csöves kukoricában). 4 Ilyen termés még soha nem 4 volt Feketén. 4 Erzsikének jó kedve van a bő termés láttán (Király felv.) A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\w\\\ A BELSPED ATLÉNYEGÜLÉSE A múltkor olvastam a Naigy- kőröisi Híradóban, , hogy a BELSPED ezután nem BELSPED, hanem fuvarozó vállalat, de ak­kor még nem sejtettem semmi rosszat. A baj ott kezdődött, amikor a könyvtár és a mozi salakját kel­lett volna a pincéből elvitetni. Nosza, van itt arra hivatott vál­lalat — azt hittük, ennél má sem könnyebb. De .. . Sajnos, a fent említett vállalat­nak nemcsak a neve változott meg, rendelésünket visszautasítot­ták: „Kérem tessék felhordani a pincéből, akkor nagyon szívesen.” Igen ám, de kivel? Ha valamit „hordani”, „rakodni” kellett, ak­kor is mindjárt a BELSPED-re •gondoltunk! De hát már csak fuvarozó van .. . K. I. — A PEST MEGYEI Petőfi Színpad művészei azzal a ké­réssel fordultak az Arany Já­nos Művelődési Ház igazgató­ságához, hogy hozza őket össze egy baráti találkozóra a Sza­badság vagy a Dózsa termelő- szövetkezet tagjaival. A kultúr­otthon illetékesei a kérésnek örömmel tesznek eleget, s a művészvendégeket bizonyára szívesen fogadják majd a szö­vetkezet tagjai. , — ÖTVEN MILLIÓ FORIN­TOT költöttünk ebben az év­ben a város intézményeinek, vállalatainak, utaknak, kutak­nak fejlesztésére. Ezt az össze­get részben állami beruházás­ból, részben a városfejlesztési alapból teremtettük elő. — JÖ ÜTEMBEN FEJLŐ­DIK szocialista szektoraink ál­lattenyésztése. 1980-ra elérik, hogy egy hold földre 24 szá­mosállat jut. Ez úton mondok hálás köszönetét minden jó rokonnak, jó szomszé­doknak, munkavezető és munka­társaknak, akik felejthetetlen jó férjem, Barak László temetésén megjelentek és mély fájdalmun­kon enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család VADAT EMEL AZ ÜGYÉSZ — Tóth Jenőné, Homolytá- ja dűlő 12. szám alatti lakos ez év nyarán megrágalmazta a városi tanács pénzügyi osz­tályának dolgozóit. Az ügyész­ség felhatalmazásra hivatal­ból üldözendő becsületsértés és rágalmazás bűntette miatt vádiratot nyújtott be ellene a bírósághoz. — Csalás bűntette miatt indítanak eljárást Bene János, nagykőrösi (Kustár utca 12/a.) lakos ellen, aki ez év augusz­tus 18-án éjjel igénybe vette a nagykőrösi taxit, elment vele Ceglédre, ahonnan csak a hajnali órákban tért visz- s?a. Ekkor behajtatott egy mellékutcába, ott megvára­koztatta a gépkocsi vezetőjét azzal, hogy a lakásból pénzt hoz ki. Nevezett nem tért vissza, s a 207,70 forintos számlát nem egyenlítette ki. — Katona Ernő nagykőrö­si (Arany János utca 12.) lakos ellen lopás bűntettéért emelnek vádat. Nevezett szep­tember 15-én a központi ital­boltban 400 forintot emelt ki Kerekes Emil zsebéből, akivel együtt italozott. A népi ellenőrzési bizottság = társadalmi ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents