Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

PtST ME cv WCirla p 1359. OKTÓBER 14. SZERDA Kínai államférfiak távirata magyar államférfiakhoz Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének, Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, dr. Mümnich Ferenc elvtárs­nak, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének, „ , Budapest. A Kínai Népköztársaság megalakulásának tizedik év­fordulója alkalmából a kínai nép nagy örömmel értesül azokról a hatalmas sikerek­ről, amelyeket a magyar nép a Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás­paraszt kormány vezetésével ér el a szocialista építésben és a világbéke megőrzésének terén. Ezek a sikerek vissza- tóasztjáik a magyarországi szo­cializmus ellenségeit, de öröm­mel töltik el és lelkesítik a magyar nép barátait. Napról napra fejlődik az együttmű­ködés és kölcsönös segítség- nyújtás politikai, gazdasági és kulturális téren Kína és Magyarország népei között. Az ez évben megkötött kí­nai—magyar barátsági és (együttműködési szerződés, i amely fontos állomása ennek a fejlődésnek, nem hagy két­séget afelől, hogy Kína és Magyarország népeinek barát­sága nemcsak országainkban erősíti a szocializmus építé­sét, Iranern hozzájárul a Szov­jetunió vezette szocialista tá­bor egysége megerősítésének ügyéhez és a világbéke meg­őrzéséhez. A testvéri magyar nép következetesen támogatja a kínai népet a szocializmus építésében és az amerika, imperializmus agressziói el­leni harcában. Megragadjuk az alkalmat, hogy köszönetünket fejezzük ki Önöknek és Önök által az egész magyar népnek. Kívá­nunk a Magyar Népköztársa­ságnak felvirágzást és erejé­nek növekedését. Örökké él­jen a kínai és a magyar nép barátsága. Mao Ce-tung, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának elnöke, Liu Sao- csi, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csu Te, a Kínai Nép- köztársaság országos népi gyűlése állandó bizottságá­nak elnöke, Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke. Nyugati lapok a csúcsértekezletről A Daily Express kedd reg­geli számában azt írja, igen valószínű, hogy a három nyu­gati vezető, Macmillan, Ei­senhower és De Gaulle ta­lálkozik majd egymással Washingtonban; körülbelül egy hónappal a csúcsértekez­let megtartása előtt, hogy kidolgozza a napirendet. A lap szerint három aka­dály van, amely még kés­lelteti a döntést a csúcsérte­kezlet időpontjáról. Ezek a következők: 1. De Gaulle tá­bornok habozása, aki eddig még semmit sem tett az együttműködésért a találko­zó helyének és időpontjának kérdésében; 2. december kö­zepére tervezik Párizsban a NATO külügyminisztereinek ülését; 3. Adenauer londoni utazásának terve. Ezt az uta­zást szintén decemberre akar­ják kitűzni, éppen atra a hónapra, amely a legmegfe­lelőbb lenne a csúcsértekez­let számára — írja a Daily Express. Lodge felszólalása és Kuznyecov válasza az ENSZ-közgyúlés hétfői ülésén Ferhat Abbas/ hajlandó tárgyalni De Gaulle-Ial Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány miniszter- elnöke Tuniszban nyilatkoza­tot adott a Jours de France című hetilapnak. Közölte, hogy kormánya hajlandó len­ne küldöttséget indítani Pá­rizsba, ha előzőleg tisztáznák, hogy ez semmiesetre sem je­lent fegyverletételt és a kül­döttség akkor is szabadon tá­vozhat a francia fővárosból, ha nem érnek el megegyezést. Ferhat Abbasz kijelentette: s,De Gaulle békét akar hosz- szútávon, én azonnal”. Hozzá­tette, hogy ha az algériai nép­szavazáson a lakosság 51 szá­zaléka a „franciásítás” mel­lett foglalna állást, az ideig­lenes kormány tudomásul yenné ezt az elhatározását, JrBtóőndtiThő^ az algériai nemzeti felszabadító' hadsereg főparancsnoka, Szí Busszuf venne részt a küldöttségben, a fegyverszünet feltételeinek megvitatására. Ezenkívül Fer­hat Abbasz a küldöttség tag­jaiként jelölte meg a fran­ciák fogságában levő Ben Bella államminisztert és há­rom társát, Budiaf, Ait Ah- _ med és Kider minisztereket.' Az önrendelkezési jog gya- £ korlati alkalmazásának fel- ^ tételeként a népszavazási kam- £ pány gyűléseinek szabadságát g követelte Ferhat Abbasz. ^ Feltűnő a degaulleista heti- ^ lap hasábjain megjelent inter- g jú „időzítése”. A nemzetgyű- g---------------;-------1 S nkarno ismételten í g meghívta Slruscsovot | Sukarno elnök ismételten ^ meghívta Hruscsov szovjet ^ miniszterelnököt és Miko- ^ jan első miniszterelnökire- ^ lyettest Indonéziába. Az An- ^ tara hírügynökség jelentése g szerint az elnök sajtóértekez- g leien közölte, hogy a meg- Jí hívást a jelenleg Indonéziá- ^ ban tartózkodó szovjet par- ^ lamenti küldöttségnek tolmá- ^ csolta. Amerikai rakétakísérlet ^ Kedden reggel Cape Cana- ^ veral fölött több mint tízezer;! méter magasságban egy B—41- ^ es bombázóról 11 méter hosszú j! két lépcsőzetes rakétát lőttek g ki. A rakétának az Atlanti- ^ óceán fölött mintegy 260 kilo-^ méter magasságban meg kell ^ közelítenie az ellipszis pálya- ján haladó és földközelbe érő £ „explorer 6”-ot, az úgyneve- ^ zett „lapátkerekes” amerikai £ mesterséges holdat. További részleteket nem kö- \ Zeitek a kísérletről, amelynek; az a célja, hogy pontos adató-! kát szerezzenek a rakéták táv- \ irányítási műszereiről.---------------------- í : FRANCIAORSZÁGBAN óránként egy személy veszti! életét gépkocsibaleset követ-! kéziében. Az áldozatok fele ke-! rékpáros fiatal. A balesetek 85: százaléka a vezetők hibájából: történik. i ies algériai vitája előtt alkal­mas lehet arra, hogy a kor­mánytöbbség jobboldalát De Gaulle tábornok algériai poli­tikája ellen hangolja és azt a célt is szolgálhatja, hogy tápot adjon az algíri „ultrák” új megmozdulásának. Algír amúgy is nyugtalan. Az algíri „lobby” új akciókra készülhet. Ennek jele lehet, hogy még Massu ejtőernyős tábornok is nyugalomra, hideg­vérre intő kommünikét adott ki. Mint ismeretes, az Algériá­ban megszaporodott merény­leteken felbőszülve vasárnap este kimenős ejtőernyősök „büntető expedíciót” szervez­tek Algír arab óvárosában, a Kasbabban. Összeverték a járókelőket, feldúlták az üzle­teket és kávéházakat. Az Uni­ted Press jelentése szerint lö­völdözés is volt sebesülések­kel. A rend fenntartására Algírban tartott fegyveres ala­kulatok vetettek véget a ve­rekedésnek. Az áldozatok szá­máról a francia közlések hall­gatnak. Miután a közgyűlés meg­szavazta a „tibeti kérdés” napirendre tűzését, Henry Cabot Lodge amerikai meg­bízott kért szót — jelenti a TASZSZ. — Azt állította, hogy a Szovjetunió ellentmondásba kerül saját békepolitikájával, amikor bírálja az amerikai küldöttségnek a „tibeti kér­déssel” kapcsolatos álláspont­ját. V. V. Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője válaszá­ban kijelentette, Lodge beszé­de azt mutatja, hogy az ame­rikai delegáció nyilván izzásig akarja hevíteni a közgyűlés légkörét. Hruscsov amerikai látogatása óta érezhetően megjavult a nemzetközi hely­zet — folytatta. — Az Egye­sült Államokban is változik a politika, s egyre inkább felül­kerekedik az útkeresés, a vi­tás kérdések megoldását szor­galmazó álláspont. Nyilván­való azonban, hogy az Egye­sült Államokban még meglevő bizonyos csoportok a hideg­háború folytatása mellett kar­doskodnak, s épp ezek a cso­portok kényszerítették rá a közgyűlésre a „tibeti kérdés” megvitatását, mert így akar­ják megakadályozni a feszült­ség enyhülését. A Szovjetunió minden állammal barátságra és együttműködésre törekszik, így az Egyesült Államokkal is — mondotta Kuznyecov. — Ha bennünket a hidegháború fenntartásának útjára akarnak taszítani, határozottsággal megmondjuk és meg is fog­juk mondani, hogy ez nem fog sikerülni. Angol lapok az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagválasztási huzavonájáról Az angol lapok helytelení­tik az ENSZ Biztonsági Taná­csa tagválasztásával kapcsola­tos dicstelen huzavonát és a Kelet-Európa képviseletét biz­tosító 1946. évi egyezmény ki­játszását. A Times írja vezércikké­ben; — Az ENSZ-közgyűlés régi fossz szokása "szerint ismét huzakodás tapasztalható a Biztonsági Tanács kelet-euró­pai tagjának megválasztása körül. Ez a vita az óramű szabályosságával ismétlődik meg minden két évben. Va­jon szükség van erre? Okos dolog ez? Az 1946. évi „úri­ember megegyezésben” a nagyhatalmak azt a szabályt állították fel, hogy nem el­lenzik majd egymás jelöltjeit bizonyos területekre. A hi­degháború legrosszabb idején a nyugati hatalmak azt állí­tották, hogy joggal mester­kedhetnek a Szovjetunió ke­let-európai jelöltjeinek el- gáncsolásán. Akkor sem volt ésszerű, vagy széles látókörű eljárás semmibe venni a lassan fejlődő szervezet cse­kély számú megállapodásai­nak egyikét. Most, amikor a feszültség enyhül, még sok­kal több érv szól amellett, hogy a tanácsnak Lengyel- ország legyen a tagja. nmnap 1959. október 14, szerda, Beatrix napja. A nap kél 6.00 órakor, nyugszik 16.59 órakor. * A hold kél 16.07 órakor, nyugszik 3.28 órakor. Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások, legfeljebb néhány helyen esővel. Mérsé­kelt északi, északkeleti szél. A hőmérséklet nem változik lényegesen. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet szerdán 11—14 fok között. Távolabbi kilátások: csendes, ködösebb idő, eső nélkül. — A MAGLÖDI MÜVE-' LÖDÉSÜGYI bizottság ülé­sén megtárgyalták a harma­dik negyedévi beszámolót, amelynek legkiemelkedőbb eredménye, hogy a tervezett hat ismeretterjesztő előadás helyett 14-et tartottak meg. A negyedik negyedévben 32 előadást kívánnak megtarta­ni. November 7-re már most készül a kultúrcsoport. — A VÁCI JÁRÁS KÖZ­SÉGÉI nagyon szép ered­ményt értek el a harmadik negyedévi adóbevételi terv teljesítésében. A legutóbbi értékelés szerint Pest megye járásai közül a váci első he­lyen áll. Eddig már 19 köz­ség teljesítette túl a tervét, a legjobb eredményt Vácduka, Veresegyház, Sződ, Csornád, Örszentmiklós és Dunakeszi érték el. — JÁSZKARAJENÖN az Abonyi Földművesszövetke­zet bútorkiállítást rendez a jövő hét folyamán, hogy ez­zel is lehetőséget biztosítson az új termelőszövetkezeti községnek a kényelmesebb vásárláshoz. — HATTAGÚ LENGYEL küldöttség: látogatta meg a napokban a Nagykőrösi Konzervgyárat. A vendégek a lengyel konzervipari szak- szervezet megbízásából ta­nulmányúton jártak a gyár­ban, s az ott tapasztaltakról nagy elismeréssel nyilatkoz­tak. — RÖVIDESEN kigyullad a villanyfény Nyársapáton. A külső hálózat szerelését már befejezték a DÁV dol­gozói, s tegnap kezdték meg a belső szekunderhálózat készítését. — FOLYAMATOSAN kor­szerűsítik a Budakalászi Textilműveket. Már az el­múlt évben megkezdték az üzem rekonstrukcióját —: új tömlőszövő épült, bővítették a kazánházat, s új épületbe költöztek az irodai dolgozóit. Most folyik a kikészítő üzem átalakítása, és még ebben az évben hozzákezde­nek a transzformátorház építéséhez. — JÖL HALADNAK az őszi kétnapos vásári előké­születek Cegléden. Közel húsz-huszonötmillió forint értékű árut várnak a vál­lalatok és a szövetkezetek a vásárra. Az állatvásárt va­sárnap, 25-én tartják a Kö­rösi úti vásártéren. — KI MIT GYŰJT? kiál­lítást szervez november 7- re' a gyömrői KlSZ-szerve- zet. Felkérik mindazokat, akiknek bélyeg, jelvény, gyufacimke, szalvéta vagy egyéb gyűjteménye van. ok­tóber 25-ig nevezzen be a kiállításra. Benevezéseket a szomszédos községekből is szívesen fogadnak. Azokat levélben kell beküldeni, vagy személyesen kell beje­lenteni bármelyik pénteken este az ifjúsági otthonban. — A PEST MEGYEI Pe­tőfi Színpad együttesei szer­dán a megye három közsé­gében vendégszerepeinek. Kartalon a Kerekeskút, Cse- mön az Érdekházasság, Pá- tyon pedig a Csacsifogat ke­rül bemutatásra. — SZOBON szerdán dél­előtt tíz órai kezdettel járá­si könyvtárosi értekezletet rendeznek, amelyen megtár­gyalják az elmúlt esztendő munkáját. — 35 DARAB 620 típu­sú és 24 darab 31-es típusú autóbuszt készít az Ikarus az Iraki Köztársaságnak. A minden igényt kielégítő, ké­nyelmes autóbuszok alvázát a Csepel Autógyár dolgozói készítik. 6000 km i SLOv/etföídön a mi Rákóczi utunk. Két olda­lán három-, négy-, ötemeletes, klasszikus jellegű paloták sora; földszintjein fényesen s igen ízlésesen berendezett kiraka­tok. Szemmelláthatóan a kira­katrendezés itt komoly mester­ség, vagy tán művészet is. Igaz, a kirakatok és portálok minden városban egy kicsi tükörképek is. Az emberek ízléséről és éle­téről vallanak... A járdákon széles sorokban sétálnak, vagy éppen dolguk után sietnek az emberek. Itt már több a ráérő, kényelmesen ballagó, nézelődő ember, mint Moszkvában. Gyakrabban megállnak egy kis tereferére, olykor hangos jó­kedv kíséri beszédüket. A Szobor — a Bronzlovas —r körül mindig húszan-har- mincan ácsorognak. Leningrá- diak, külföldiek egyaránt. Csodálatos alkotás. Mintha élne ... Ha költő lennék, biz­ton verset írnék róla, így azonban, mint szerénytollú prózaista, inkább Puskinhoz fordulok. Nála különbül aligha ’ * a*. ' A Bronzlovas öntötték még dalba a szobor indította érzéseket: „Erő belőle mennyi áradt S a lóban mennyi-mennyi tűz! Ó, büszke mén, hová repülsz? Hová teszed majd le patádat?.. Mindez ott jut az ember eszébe, még a Néva-parton. S utána, az első városnéző séta alkalmával, az sem hat új lá­tomásként az emberre, ami valóban különböző. Pedig ilyen is van bőségesen. Pél­dául az, hogy a három és fél­milliós város száznégy szi­getre épült. Hatszázöt híd köti össze ezeket a szigeteket. Aztán a csatornák __Az ola­s zok híres Velencéje lehet ilyen. Talán azért is hívják Leningrádot észak Velencéjé­nek... Mégsem idegen. Még­sem téved el az ember az ut­cákat járva, még az első nap délutánján sem. Az admirali- tás tornya mindenhonnan út­baigazít. . Nem lehet betelni az utcák derűs, levegős tisztaságával, amely körülfolyja, átöleli az embert, bármerre jár a vá­rosban. S mikor késő este visszaérkezünk szállodánkba, már úgy érezzük: hazajöt­tünk. Talán csak azon cso­dálkozunk. hogy a portással nem értjük egymás szavát. De annál inkább azt, amiről Puskin énekelt: „Szeretlek, Péter alkotása, Kemény, sugárzó arcodat, A Néva hömpölygő folyást' Mentén a gránitpartokat, Bástyáid fémes villogását S fehér, sejtelmes éjszakád Holdatlan szürke csillogását Mit otthon úgy virrasztók át...' Igen, pontosan így igaz Hazaérkeztünk Leningrádba (Folytatjuk) Prukner Pál Észak Velencéje nánk, szürkéskéken csillog a fényben. Nem lassúbb, de nem is gyorsabb a folyása, s a part­jai, igen a partjai... Itt is vannak kőlépcsők, amelyeken estelente szerelmespárok ül­dögélnek és csókolóznak, vagy csak kéz a kézben nézik a csillagok éjszakai fürdőzését a fehérfodrú habok között; itt is fürdenek a folyóban vakmerő gyerékek, ügyet sem vetve a vízirendőrség tilalmára; s itt is ringat ódon halászbárkákat a a széles folyó háta ... Aztán az épületek... Nincs közöttük tíz-húszemeletes fel­hőkarcoló, mint Moszkvában. Három-, négy-, legfeljebb öt­emeletes házak soraíkoznak egymás mellé. (Az egész város legmagasabb tornya a Péter-Pál erődé.) Min­den épület más és más dí­szítésű. Jóllehet, a kilencszáz- napos német ostromzár alatt számos ház elpusztult, nyomait még sem látni sehol. Az épüle­teket a korabeli stílus szerint építették fel újra. A Nyevszki Sugárút — le­nyúlik egész a Néváig —, akár Leningrádban azzal kezdi az ember az első órákat, hogy le­sétál a Néva partjára, leül va­lahol a kőkorlát szélére, és nem tud betelni a képpel, amely eléje tárul. A Néva, amely két nagy részre osztja a várost, méltóságteljes lassú­sággal hömpölyög, hátán ke­cses vízibuszokat, lomha uszá­lyokat szállít. S a két part: túl a Péter-Pál erőd százhuszon­egy méter magas, aranyozott tornya vakítóan csillog a déli napfényben, mellette az Ant­ropológiai Múzeum és az egyetem elnyújtott, másfél ki­lométer hosszú épülete, a híd­nál jellegzetes kikötőtorony; mögötte a híres Bronzlovas, az Admiralitás szintén aranyozott tornya, a Téli Palota filmről, képről oly jól ismert zöld szí­nű épületsora, aztán az Ermi­tage, s ami különös e képben, olyan otthonos, olyannyira is­mert, mintha nem is három­ezer kilométerre lenne Buda­pesttől, hanem annak kellős közepén. Hogy miért? A Néva, akár a mi vén Du-

Next

/
Thumbnails
Contents