Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-10 / 212. szám

1959. SZEPTEMBER 10. CSÜTÖRTÖK ^icJCirlap Az első lépések az új úton Xt/íirrt’ffi jelentés Jaszkarajenörül Annak idején lapunk . ha­sábjain hírt adtunk arról, hogy a tavasz folyamán — megyénk számos más községé­vel együtt — Jászkarajenő is termelőszövetkezeti község lett. s ennek eredményeként a faluban — a már működő két tsz-en kívül — újabb két termelőszövetkezet alakult. Ez a tény már önmagában véve is komoly jelentőségű, noha az újonnan alakult szövetke­ztek tagjai akkor úgy hatá­roljak, hogy a közös tevé­kenységet majd csak az őszi betakarítás után kezdik el, amikor már a nagyüzemi táblák végleges kialakítása is lehetővé válik. Nos, a nyár íme már c. vége felé közeledik, a gabonafé­lék elcséplése után megkez­dődött a cukorrépa és a kuko­rica betakarítása, sőt, szá­mos községben a vetéshez is hozzáláttak, legfőbb ideje hát, hogy az őszi kezdésre alakult termelőszövetkezetek tagsága is munkához fogjon: az új gazdasági év terveinek elkészítésével, a szükséges vetőmagmennyiség biztosítá­sával, a munkaszervezet ki­alakításával hozzálásson a közös gazdaság alapjainak le­rakásához. Vajon hol tartanak most ez­zel a munkával Jászkiaraje- nőn? — tettük .fel a kérdést, s hogy választ kapjunk rá, ellátogattunk a községbe. Annyit mindenesetre mind­járt elöljáróban kijelenthe­tünk: a község szövetkezetek­be tömörült lakói megtették a kezdő lépéseket a közös munka felé. Jártunk olyan termelőszövetkezetben is, ahol az őszi vetés már erőtel­jesen halad. Természetesen nem adnánk hű képet Jászkarajenőről, ha azt állítanánk, hogy most jnpár „minden, simán megy, hogy júpcsenek zökkenők, ne­hézségek az új úton való el­indulásnál, mert jól tudjuk, nem könnyű dolog az eddig megszokott életmóddal és munkakörülményekkel szakí­tani, s a szokatlannak, a még ki nem próbált útnak neki­vágni. A legnehezebb fel­adat itt is az első lépés meg­tétele volt, az, hogy „ki kezdje és hogyan kezdje”, meg hogy „én már csinálnám, de nem akarok az első lenni” stb. A tétovázókat, a bizony­talankodókat itt is bátorítani kellett, biztatni, hogy most már ne hátrafelé, hanem elő­re tekintsenek és erre a fel­adatra a falu iegöntudatosabb gazdái vállalkoztak, de ki­vették részüket a közös mun­kára való buzdításból a hely­beli pedagógusok is, akik — a személyesen folytatott beszélgetések mellett — az iskolai nevelőmunkát is sze­rencsés módon összekapcsol­ták a falu időszerű problé­máival. Az új szövetkezetek közös tevékenységének megindítá­sához jelentős szakmai segítséget nyújtottak — s nyújtanak még ma is — a környékbeli, régebb idő óta működő és nagyobb tapasztalatokkal ren­delkező termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei is. Ennek megfelelően az Uj Barázda Tsz segítését Gás­pár József, az abonyd Jó­zsef Attila Tsz elnöke vállal­ta el. míg a Petőfiben Tamasi István, az ugyancsak abonyi Uj Világ Tsz elnöke segít. De eljött a községbe Fehér And­rás, a Csemői ÁEami Gazda­ság .agronómusa is, hogy szak­értelmét a jászkarajénőiek rendelkezésére bocsássa. Elsőnek az Uj Barázda Tsz-ben indult meg a mun­ka. Vezetőségi üléssel kez­dődött, amelyet szeptember 4-én tartottak. Itt határozták el a közös munka megkezdé­sét, amelynek előfeltételéül mindenekelőtt a vetőmag összegyűjtését, a munkaszer­vezet létrehozását, a brigád­vezetők kijelölését határozták •meg. A vezetőség határozott és céltudatos munkájának ered­ményeként ebben a termelő- szövetkezetben a tagok azon­nal munkához láttak: az ősziek elvetéséhez szükséges vetőmag nyolcvan százalékát már össze­adták, s a földeken a betaka­rítást és a vetést elkezdték. A négy gépállomási traktor mellett naponta átlagosan 12 —15 lófogat vesz részt a közös munkában. A tsz tagjai, amint egyéni területükön a betakarí­tást elvégezték, fogataikkal együtt mennek a közös terü­letre dolgozni. Látogatásunk napján Gulyás Pál elnök elé­gedetten közölte velünk, hogy két nap alatt 25 hold őszi ár­pát vetettek el! Az Uj Barázda Tsz lendüle­tes munkája természetesen serkentőleg hatott a többi termelőszövetkezetre is. E hó 7-én például a Lenin Tsz vezetősége tartott ülést és a betakarítás, a szántás, vetés megkezdéséről tárgyalt. A munka sikeres elvégzése érde­kében részletes tervet készí­tett, számbavette a rendelke­zésre álló gyalogos és foigatos erőt, beosztotta az embere­ket, s a munka haladéktalan megkezdését határozta el. A közös tevékenységre tör­ténő felkészülés egyik legfon­tosabb feltétele Jászkarajenőn is az, hogy az újonnan belépett tagok a közösbe vitt földterü­letük arányában a szükséges vetőmagot beadják. Ez a munka párhuzamosan halad az egyéb tennivalókkal, amit a terményraktár előtt sorakozó tele zsákokkal megpakolt sze­kerek is mutatnak. Ott tartóz­kodásunk ideje alatt például Tóth T. Ernő. 22 holdas gazda 5,40, Paja Vilmos, 18 holdas gazda 6,17, Csömör Géza hat­holdas gazda 3, Eszes Kálmán 18 holdas gazda, 7,53 mázsa terményt szállított be vetőmag céljára. Jászkarajenőn a lakosság a kezdő lépéseket már megtette az új úton és ezeket az újabb és az eddiginél is határozot­tabb lépések követik, hisz ez elsősorban maguknak a szö­vetkezetekbe tömörült gazdák­nak az érdeke! A. K. Korszerű nagyüzemmé fejlesztik a Solymári Műanyagipari Vállalatot Koszorúzások Bulgária felszabadulásának 15. évfordulóján Bulgária felszabadulásának 15. évfordulóján, szerdán dél­előtt Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete és a nagy- követség munkatársai meg­koszorúzták a szovjet hősök Szabadság téri emlékművét, a magyar hősök emlékművét a Hősök terén és Georgi Di­mitrov szobrát; A koszorúzásoknál jelen volt' Harmati Sándor, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, Kovács Pál, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, Némety Béla rendkívüli nagykövet és meg­hatalmazott miniszter, vala­mint a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Miniszté­rium több vezető munkatár­sa. A Szabadság téri koszo­rúzásnál megjelent T. F. Sti- kov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövet­ség több tagja is. Elutazott a magyar küldöttség a leningrádi típustervezési konferenciára Szeptember 9-től 15-ig ren­dezik meg Leningrádban a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa építésügyi ál­landó bizottságában együtt­működő országok tervező- építészeinek II. nemzetközi típustervezési konferenciáját. A magyar küldöttség élén Valentiny Károllyal, az Épí­tésügyi Minisztérium terve­zési főosztályánák vezetőjé­vel kedden utazott el ta­nácskozásra. A konferenciával egyidejű­leg típustervezési kiállítást is rendeznek. A magyar ter­vezőirodák negyven nagy­méretű tablón mutatják be a legújabb lakás-, bölcsőde-, óvoda-, iskolaépületek és gaz­dasági építmények típuster­veit. Víztorony épül Cegléden Hétezer új fogyasztót kapcsolnak be a vízhálózatba Jelenleg 27 kút és ugyan­ennyi törpevízmű szolgáltatja a vizet Ceglédnek. Üj kutak fúrása nélkül a vízvezeték­hálózat bővítése lehetetlen. E:gy kút fúrása pedig legalább egymillió forintba kerül. Gaz­daságosabb és eredményesebb megoldást találtak, amikor elhatározták, hogy Cegléden is víztornyot építenek. A tervek szerint a jövő év­ben megépülő víztorony 600 köbméteres lesz. A Széchenyi utcai vásártéren építik fel. Az építési költségek nem érik el a kétmillió forintot. Ha a víztorony elkészül, újabb hét­ezer fogyasztót kapcsolhatnak be a vízhálózatba és összesen 26 ezer lakos bőséges vízellá­tásáról gondoskodnak. Ez azt jelenti, hogy a város belterü­letének lakossága vízellátását a jelenlegi kutakkal legalább tíz évre megoldották. Más előnye is lesz a víz­toronynak. Tudott dolog, hogy a ceglédi víz erősen vastar­talmú. A 27 kútnál vastala- nító berendezés megépítése igen költséges lenne. A víz­toronynál viszont elégséges lesz egy vastalanító létezése, amely az egész város ivóvizét tisztítja. A víztorony építésével egy- időben bővítik a város víz- vezetékhálózatát is. rintot, jövőre négymillió forintot fordítanak a vál­lalat korszerűsítésére. Átépítik a villanyhálózatot, új víztárolót létesítenek, s a gép­parkot modern gépekkel egé­szítik ki. Jelenleg kétszázan dolgoznak a vállalatnál, jövő­re hatszázra emelkedik majd a létszám. Amíg korábban a ktsz inkább csak a robbanás- veszélyes celluloiddal dolgo­zott, addig az új vállalat már új műanyagféléket dolgoz fel. Egyelőre a hőre lágyuló mű­anyagokat használják, de szó van arról, hogy majd a hőre keményedő poliészter feldolgo­zását Is bevezetik. Úgy tervezik, hogy néhány termék gyártását megszünte­tik, ugyanakkor több új cik­kel bővítik a profilt. Kevesebb gumiáru és fésű készül majd a vállalatnál, ezzel szemben növelik a gyógyszertárak részére készülő dugók, dobozok, fóliák gyártását. Tetemes mennyiségű mű­anyag csomagolóeszközt, elsősorban PVC-fóliát ké­szítenek. Ma még elég sok nehézség­gel küzd az üzem. Ennek elle­nére a harmadik negyedévben már hárommillió forint értékű árut gyárt. Az év utolsó ne­gyedére négymilliót terveznek, a jövő évben pedig — amikor­ra az új műanyagfeldolgozó gépeket üzembe helyezik — húszmillió forintra emelkedik majd a vállalat termelési érté­ke. A műanyagüzem egyik részlege. Itt készülnek a különféle játékok és használati cikkek. Felvételünkön Eperjesi An­tal részlegvezető a polisztirolból készült teáscsészéket ellenőrzi KIÁLLÍTÁSI mozaik VlA^VWVV^UW/^V^A.V,WWW\rtA^A^WyWWWWWWWWW\í 1. Amatőrök Hórihorgas, ugráló ádám- csutkájú fiatalember népes vidéki csoportot kalauzol a mezőgazdasági kiállításon. A vak is látja, hogy falubeliek és fél percnyi figyelés sem kell, már azt is tudom, hogy ugyanabból a termelőszövet­kezetből valók és egy bri­gádban dolgoznak. A fiatal­emberről sejtem, meg a vál­lán csüngő jellegzetes oldal­táska is hirdeti, hogy ő a me­zőgazdász. A férfiak csizmá­sán, sötét ruhában vannak, a nők közűi öten csillogó népviseletben. A Műanyag a mezőgazda­ságban című résznél járunk. Már a gyommentesítő, talaj­árnyékoló müanyagborítás alól kiemelkedő paradicsom­töveknél óriási az érdeklő­dés. Aki valaha is kapált sok holdas táblányi paradi­csomot, az könnyen megérti, hogy miért? Az érdeklődés az áttetsző, zsákszerű silónál va­lóságos izgalommá fokozódik, És ekkor... előkerülnek a fényképezőgépek! Egy vállas, idősebb férfi tükörreflexes Ljubitelt csattogtat, az egyik pompázó díszbe öltözött, sok szoknyás leány kezében drá­ga, kisfilmes gépet, pillan­tok meg. A talán tizenöt fő­nyi társaságból négyen fény­képeznek. Az egyik, kamasz- kort alig elhagyott legény pe­dig szakszerűen odaszól a Ljubiteles férfinek: — Színszűrővel csinálja, István bátyám! Ilyen vilá­gításnál úgy biztos jobban sikerül. 2. Sörözés közben Négy pohárnyi üdítő sörre jogosító blokkal a kezemben odaadóan tolongok a csapost ostromló tömegben. Közvet­lenül a hátam mögött két férfihang, a lökdöséstől mit sem zavartatva, egy nyilván régebben kezdett társalgást folytat. Nem látom, csak hal­lom a szereplőket. — Tizenhét mázsa negyven- kettő, az szép, igen szép. Mű­trágyáztátok? — Anélkül nem megy. Száz­tíz kiló jutott egy holdra ... — Száztíz kiló? Nem sok az komám? Annyi tenger föld­re... — Sok? Hiszen csak há­romszázöt holdat vetettünk. Elhallgatnak egy percre. Aztán a kételkedöbb hang- szinezetű újra kezdi: — Már azt mégse mondd nekem komám, hogy ti mind a háromszázöt holdra száztíz kilóval szórtatok! Hol volt nálatok elég erő, éppen ak­kor ennyi munkához? — Erő az csakugyan nem volt, de volt ész. Esz, meg Zetor, meg műtrágyaszem- cséző, meg szóró. Bolond em­ber az ma komám, aki kézzel szórja a műtrágyát! Abbizony! 3. Gyermekvágyak? Kilenc fiúgyerekkel ele­gyedtem szóba a kiállításon. 10—12 évesek lehettek. A ki­A vállalat új létesítménye a PVC-filmnyomó üzem. A textiliparhoz hasonló eljárással festik itt a PVC-eső- köpenyanyagot. Jövőre már negyedévenként 18—20 tonna műanyagot mintáz az új üzem A fémtömegcikk-részleg dolgozói: Szabó József lakatos és Kuman János hegesztő forgó fogasokat készítenek lene közül egynél sem érez- tem a valamikor általános | falusi félszegséget”. Tisz- Ián, értelmesen, nem egyszer S komoly töprengés árán vála- § szóltak a szokásos felnőtt § kérdésre: — Mi akarsz lenni, ha meg- \ nősz? | Hárman minden habozás $ nélkül, tüstént rávágták, ^ hogy: ^ — Zetoros! Egy gyerek még nem tudta. ^ — Messze az még... — vo- | nógatta a vállát. A többi öt ^ válasz így oszlott meg: ^ — Orvos! | — Állatorvos! & — Tán tanító... — Tiszt! — és meglepetés­szerűen: | — Könyvelő! A szülők ott álltak a gye- ^ rekek mellett. Mosolyogtak. ^ De egyik se intette le a fiát ^ olyasformán, hogy: — Hadd el, fiam! Paraszt ^ leszel, mint az apád. vagy | aminek az isten enged! Egytől-egyig természetes- ^ nek, magától értetődőnek ^ érezték a gyermekvágyakat. | Mint ahogy az is mindahány. § Ordas Iván Ezt a kis üzemet annak ide­jén a helyi műanyagfeldolgo­zó ktsz létesítette, de egy nagyszabású bűnügy követ­kezményeként csődbe jutott a szövetkezet. A visszaélés elkö­vetői azóta elnyerték méltó büntetésüket, a ktsz-t pedig a megyei tanács vette át, hogy az elkövetkező években kor­szerű nagyüzemmé fejlessze. Már hozzákezdtek az üzem átszervezéséhez. Az idén másfél millió fo-

Next

/
Thumbnails
Contents