Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-09 / 211. szám

1959. SZEPTEMBER 9. SZERDA iV&n kJCirtaP rÖix£4uU esztendő egy negyed emberöltő, de csu­pán röpke idő egy nemzet éle­tében, történelmében. Ám 1944. szeptember 9-e, a felsza­badulás óta eltelt másfél évti­zed alatt a testvéri bolgár nép századnyi munkát végzett, ha­talmas lépésekkel haladt elő­re a felemelkedés útján. A cárok Bulgáriája, csupán egy „leggel” dicsekedhetett; valóban, Európa legelmaradot­tabb országai közé sorolhat­ták. Jóformán nem volt ipara, mezőgazdaságában a szétszab­dalt parcellákat kezdetleges módon művelték meg. Hová is tűntek ma már ezek az idők! A Bolgár Népköztársaság ipa­ri-mezőgazdasági országgá ala­kult, méghozzá szocialista nagyüzemi gépesített mezőgaz­dasággal rendelkező állammá. A számok a maguk tömör nyelvén gyakran többet mon­danak, mint a legszebben szóló lírai költemény. Nos, 1939-ben a mezőgazdaság és az ipar aránya 3:1 volt a mező­gazdaság javára. Ma ez az ipar javára módosult. Az ország nemzeti jövedelmének több mint kétharmadát adja a szo­cialista ipar. Ez a változás azonban csak arányában je­lentette a mezőgazdaság hát­térbe szorulását, ha az abszo­lút számokat nézzük, a mező­gazdasági termelés is igen je­lentősen növekedett. Áz ipar azonban túlszárnyalta, hiszen e tizenöt esztendő alatt meg- kilencszerezödött. S ezek a nagy eredmények az első lé­péseket jelentik, rövidesen kö­vetik azokat a többiek. Egész Bulgáriában népi munkaver- seny-mozgalom bontakozott ki a kommunista párt központi bi­zottságának felhívása nyomán, hogy az ötéves tervet idő előtt, három-négy év alatt teljesít­sék, segítsék az ugrásszerű gazdasági emelkedést, amely meggyorsítja az előrelépést a szocializmus, a kommunizmus felé. Ma, Bulgária legnagyobb nemzeti ünnepén, a magyar nép forró, testvéri üdvözlete száll bolgár barátainkhoz, s kívánunk további, kiemelkedő sikereket az új élet építésében! Georgi Dzsagarov: KIHALLGATÁS UTÁN Két lépés előre és kettő oldalt. Alattad a padló jéggé vált. Kezed kinyújtod — falat tapogat. Fölveted a fejed — födélbe vág. Pedig vannak messzenyúló mezők, mély folyók, visszhangzó hegyi sziklák, égbolt és madarak, szárnyukat verők, és utak, mik az utast a távolba hívják. Vannak végtelen hazai vidékek, szeretett barátok, féltett álmok. És kevés hely, két lépésnyi hely, ahol értük kell helytállnod. Fordította: Csala Károly Másfélmillió forint eredményjavulást vállaltak a Törökbálinti Állami Gazdaság dclgozói Máris mutatkoznak a lelkiismeretesebb és a tervszerűbb munka eredményei Megkezdődött az első bolgár villamosított vasútvonal építése Amikor néhány esztendővel ezelőtt arról volt szó, hogy Bulgáriának is lesz villa- Vnos vonata, sokak számára ez távoli álomnak tűnt fel. Az év elején aztán hozzálát­lak az „álom” valóraváltásá- Tioz: a Szófia—Plovdiv 160 kilométer hosszúságú vasút­vonal villamosításához. A munkát szakaszokra osztották. Jelenleg a Szó­fia—Ihtiman útvonalon folyik a munka. Az építők vállalták, hogy az 'eredetileg kitűzött 1961. jű­Minden hetedik lakos sportol 1 Bulgáriában a sport a szo­cialista viszonyok közepette a néptömegek közkincsévé vált. A Bolgár Testnevelési és Sport Szövetség nyilván­tartásában jelenleg több mint egymillió fiatal nevé­vel találkozhatunk. Ez azt 'jelenti, hogy minden hetedik ember tevékenyen űzi kedvenc sportját. gazdaság területének alapos felmérése és vizsgálata után készítették el a növényter­melési tervet. Az üzemegy­ségvezetők nemcsak azt tud­ják, hogy ősszel mit vetnek majd az egyes táblákba, ha­nem azt is, hogy a tavasszal milyen kultúrákat termelnek az egyes területeken. Az ál­lami gazdaság földjei kilenc község határára terjednek ki, éppen ezért rendkívül fontos a szállítások jó megszervezé­se. Ma már elmondhatják, hogy minimálisra csökken­tették a gépkocsik és vonta­tók üresjáratait. A gazdaság vezetőinek tö­rekvéseit — a több és ol­csóbb termelést — a dolgo­zók is lelkesen támogatják. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy a pártkongresszus tiszteletére másfélmillió fo­rint eredményjavulást vál­laltak, és a felajánlást idő­arányosan teljesítik is. Nem fordult még elő a gaz­daság életében, hogy a nyári mezőgazdasági munkákat ilyen zökkenőmentesen végezték volna el, mint az idén. A legkisebb teljesít­ményt elért kombájnos is az idén egyedül több gabonát takarított be, mint tavaly nyáron a három kombájn együttvéve. Idejében takarították be a jóminőségű takarmányokat. Nem maradtak el a növény- ápolással sem. A kombájno- sok, aratógépvezetők, trak­torosok és a gépkocsivezetők az egész nyári időszakban lendítői voltak a versenynek. A műhelyi dolgozók — ami­re ugyancsak nem akadt ed­dig példa —, éjszaka javítot­ták ki az elromlott gépeket, hogy egy órára se essenek ki a termelésből. A közös munka, a közös erőfeszítés eredménye, hogy amíg tavaly egy-egy hold kombájnolásának önköltsége 480 forint volt, addig az idén az önköltség a tervezettnél is alacsonyabb. Az elmúlt gaz­dasági évben a szállításnál egy-egy tonnakilométer 3.46 forintjába került a gazda­ságnak, az idén ezt 1,95 fo­rintra sikerült leszorítani. A növénytermelésben dolgozók jelentősen túlteljesítették az előirányzott termésátlagokat. Az állattenyésztési dolgozók az idén nemcsak több állati terméket adnak, hanem azo­kat olcsóbban is állítják elő. A tej önköltségét például 70 fillérrel szorították le, de a tervezettnél olcsóbban ter­melik a sertéshúst és a gyap­jút is. Biztatóak a Törökbálinti Állami Gazdaság idei ered­ményei és ezek a megjavult vezetésnek, de nem kevésbé a gazdaság lelkes munkásgár­dájának köszönhetők. Sok- minden másként van már itt, mint egy esztendővel ez­előtt, de elbizakodottságra azért nincs ok. Még jónéhány évi előrelátó és gondos munka kell ahhoz, hogy kiváló adottságaikat kihasználva, a legeredménye­sebb állami gazdaságok közé küzdjék fel magukat. A szán­dék erre mind a vezetőségben, mind pedig a dolgozókban megvan, s ez már fél sikernek 6zámít. M. S. HORIZONT A Georgi Dimitrov Hajógyár 1937-hen történt. Egyszép tavaszi napon 111. Borisz, Bul­gária akkori uralkodója, gúnyos mosollyal nézte az első 23 ton­nás bolgár tengerjáró hajócs­kát, a Galata-t. A hajót a Vár­na melletti kis hajójavító mű­helyben készítették fiatal, lel­kes bolgár építők. Végül a király nyilatko­zott: „Ez a Noé bárkájához hasonló tragacs nem tud uta­sokat szállítani a viharos ten­geren. Csúnyább hajót még nem is láttam. Nem értünk mi ehhez. Sokkal jobb lesz készen vásárolni külföldön, amit aka­runk”. A hivatalos sajtó rögtön magáévá tette ezt a nagyszerű cári gondolatot és így írt: „Minek nekünk hazai tenge­részet, amikor idegen hajókon is szállíthatunk, akár a tenge­ren, akár a Dunán”. — Hogy merészelnek ilyen bonyolult műszaki munkát fia­tal és ügyetlen bolgár mérnö­kök és műszakiak kezére bíz­ni? Nem gyermekjáték a ha­jóépítés — tóditottálc más la­pok. Nehéz volt a bolgár hajó­építés útja, míg a néhai nyo­morúságból a várnai kikötő­műhelytől a mostani nagy ha­jóépítő-javító kombinátig, a Georgi Dimitrov hajógyárig el­jutott. 1950. július 1. a hazai hajó­építésben fordulópontot jelen­tett. Ezen a napon három vál­lalat egyesült Várnában. Meg­alakult a Hajóépítési és Javí­tási Bolgár—Szovjet Társaság, a „Karbszo”. 1954. október 1- én pedig a Szovjetunió telje­sen átadta Bulgáriának a vál­lalatot. Ez lett az alapja a hajóépítő és hajójavító Georgi Dimitrov Műveknek, amely a bolgár nehézipar büszkesége és dicsősége, a bolgár—szovjet barátság és a proletár nemzet­köziség nagyszerű eredménye. Vajon mit szólnának azok a néhai jövendömondók, akik azt jósolták, hogy a bolgár mérnökök és műszakiak képte­lenek „egy ilyen bonyolult műszaki munka elvégzésére”. Azóta számos hajót építettek már a bolgár hajóépítők, töb­bek között a 250 utast szállító Georgi Dimitrovot, a 3200 ton­nás Várna és Burgasz teher­szállító hajót, a 4200 tonnás Fedja Gubanov tankhajót. Sok 1000 és 3000 tonnás uszály, valamint egész sor más tavi és folyami hajó dicséri a bolgár munkásokat. A gyár a legmodernebb fel­szereléssel rendelkezik. A ha­jójavítók büszkesége az úgy­nevezett szárazdokk. 1955-ben avatták. Ez az egyik legmoder­nebb szárazdokk. a Fekete- és Földközi-tenger mentén. A gyárban a hajóépítés legtökéletesebb munlcamód- szereit alkalmazzák. A fém­lapokat nem szögecselik, ha­nem hegesztik. Ily módon átla­gosan 20 százalék fémet taka­rítanak meg s nagyobb lett a hajók teherbírása. Az évek során a hajóépítők és hajójavítók közül száz és száz élenjáró dolgozó került ki. Nikola Markov, „A munka hőse”, most a gyár öntödéjé­nek tehetséges vezetője. Na­gyon sok dolgozó kapott ma­gas állami kitüntetést, arany, ezüst és bronz Munka Érdem­rendet, „Kitűnő hajóépítő” cí­met. A hajógyárat a „Munka Vörös Zászlaja” érdemérem­mel jutalmazták. Megváltozott a néhai ha. jóépítők élete. Reálmunlcabé- rük állandóan növekszik. A gyár 27 lakóépületet és két el­sőosztályú munkásszállót épít­tetett dolgozói számára, ahol a munkáscsaládok, illetve magá­nos fiatalok elenyészően cse­kély lakbér ellenében lakhat­Mert sok dologban hatalma­sat haladtunk előre, de van, ahol lemaradtunk. Elég az egészségügy területét említe­nünk. Sajnos, még manapság is akadnak, akik „látó asz- szonyhoz”, magyarán kuruzs- lóhoz mennek az orvos he­lyett. Akik a beteg gyerekhez nem orvost hívnak, hanem javasasszony által kotyvasztott förtelemmel „gyógykezelik”. Persze, nem megy egyik nap­ról a másikra ez sein. Mert előfond az is, hogy amikor valakinek megmutat­ják, milyen messzire, milyen magas csúcsokra visz az út, beleszédül, elveszti józan íté­lőképességét. S az is, hogy bármily lelkesítő távlatokat mutatunk, csak vállhúzogatás a felelet. Minden emberhez más a kulcs, s minden ember­nek más a horizontja is. Egyiknek tágasabb, másiknak szőkébb, képességek, akarás szerint. De hogy van, s hogy to­vább kell tágítani, az kézen­fekvő, s ez egyben megszabja feladatainkat is. A télen nagy sikere volt az ezüstkalászos gazdatanfolyamoknak, s a KISZ és a TIT által szerve­zett előadássorozatoknak. Már most, a kora ősszel gondolni kell és lehet arra, hogy ezen a területen, persze más terü­leteken is, hogyan haladha­tunk tovább. Javult jelentő­sen az asszonyok között vég­zett ilyen irányú munka, s ebben nagy része van a mind­jobban dolgozó nőbizottságok­nak. De vajon az asszonyok nem akarnak tovább haladni? Akarnak, s most már gondol­kozni lehet azon is, hogy a szabász-, s varró-tanfolyamo­kon túl, melyek azok a kér­dések, melyekről szívesen hallanának az asszonyok. A horizont tágításának ezer le­hetősége van. S ezeket a lehe­tőségeket nem szabad kihasz­nálatlanul hagynunk, mert a tágabb, szélesebb horizont nem kevesebbel egyenlő, mint a gyorsabb előrehaladással. Mészáros Ottó Horizont — látókör, a vi­lágból annyi, amennyit az embér szemmel összefogni képes — mondja a lexikon. Táguló látókör, a tervek optimizmusa — ez jellemzi fiataljainkat, öregeinket egy­aránt. A megnövekedett fel­adatok, a mindenkiért érzett felelősség magával hozza, hogy többet és még többet kell tudnia a világ dolgairól, s magával hozza azt is, hogy amiről soha nem hallottunk, tudtunk, az egyik napról a másikra feladatunk legyen. Bármerre tekintünk, min­denütt tágabb a horizont. A nép belekóstolt a hatalomba, s többé nem engedi ki a ke­zéből. Egyszerű emberek ve­zetik az országot, s megtett ütünk, elért eredményeink bi­zonyítják, hogy jól csinálják. A felnövekvő nemzedékre mondják nemegyszer mosta­nában, hogy koravén, hiszen tízévesek olyan dolgokon vi­tatkoznak, amin azelőtt a harminc évesek sem. Persze, nem koravének ezek a gyere­kek, hanem koruk gyermekei. Akik együt nőnek az atom­korszakkal, s akik már nem mozdonyvezetők, hanem űr- hajózók akarnak lenni. Nincs hát szégyellnivalónk ezen a területen sem. Nem­csak felnyitottuk az emberek millióinak szemét, hanem távlatot adtunk, a jövendő vi­lágos útját. Hiszen szokatlan dolog-e, hogy egy községben tizenöt éves terv készül? Nem szokatlan, mert valamennyi községben elkészült. S ami a tervben van, az valósággá is lesz. Egy falu útját tizenöt évre megtervezni? — csóvál­hatná a fejét a mesziről jött idegen. De nálunk senki nem csóválja a fejét, hanem éles viták folynak azon, hogy a tíz esztendő múlva megépí­tésre kerülő vízvezeték mi­lyen legyen! S ezen nem talál senk; csodálkoznivalót. Persze, nem lehe'ünk min­dennel elégedettek. Mert itt- ott, elszórtan ugyan, de akadnak még fehér foltok. nak. A munkások gyermekei részére gyermekotthon, böl­csőde és úttörőtábor létesült a tengerparton. A gyár négy éttermében naponta több mint 2500 munkás kap önköltségi áron jó minőségű ebédet, va­csorát. A dolgozók egészségére a gyári kórház orvosai ügyelnek. Évente 800—900 munkás üdül a szakszervezeti üdülőkben. A gyár saját üdülőházat épít az Aranyhomok-parton és a Patlejna hegyi üdülőben. Uj kxiltúrotthon épül Várna köz­pontjában. A kollektíva nemcsak a munkában, de a sportban és szórakozásban is összeforrt. A gyár műkedvelő csoportja leg­nagyobb Észak-Bulgáriában. A köztársasági kultúrversenyen két aranyérmet nyert az idén. A harmadik ötéves terv a várnai hajóépítők elé azt a feladatot állította, hogy kezd­jék meg az 5000 tonnás hajók építését, sorozatban gyártsák az utasszállító „úszószállodá­kat”, tavi uszályolcat és egye­beket. Ezzel egyidőben meg kell teremteniök a tízezer ton­nás hajók építésének felté­teleit. Megfeszített, de megbe­csülést érdemlő feladatok ezek. A hajóépítők hosszas mérlege­lés után felajánlották, hogy az ötéves határidőt négy évre csökkentik. Ivan Szpaszov : Szomorú képet mutatott a | múlt gazdasági év mérlege a ! Törökbálinti Állami Gazda- ! Ságról. A megye állaim gaz- ! daságai között a leggyengébb ! eredménnyel, több millió fo- ! rmtos veszteséggel zárta az ! évet a gazdaság. I A gazdaság vezetőin kívül t a megyei szervek — köztük • a megyei pártbizottság — is «segítettek abban, hogy felde- S rítsék, mi emésztette fel a > rengeteg pénzt, mi drágította ! meg a termelést, mi volt az ! oka az alacsony teirnésátla­> goknak ebiben a több mint > négyezer holdas gazdaság- ; ban. A legnagyobb hiba > ! kétségtelenül a gazdaság ve- ! zetésáfcen volt. Nem tartották ! szem előtt a különböző terme- | lesi mutatókat, nem hangol- ! ták össze a hat üzemegység ! munkáját, nem fordítottak ä kellő figyelmet a munka- | szervezésre, de még a leg­elemibb agrotechnikai eljárá- | sok betartására sem. Renge- | teg költséget felemésztett a ! gazdaságon belüli szállítás, j A gazdaság vezetésében el­> követett hibáik következménye ! volt az is, hogy az emberek |nem maradtak meg a gazda- ! ságban, nagy volt a fluiktuá­> ció. Ezen nem is lehet cso- j dálkozni, hiszen az alacsony ! termésátlagok és a rossz i munkaszervezés miatt csöik- j kent a dolgozók keresete is. I Akik pedig mégis maradtak, ! azok sem adták tudásuk javát; : A tavalyi hibáikról ma már ! „múlt időben” beszélnek a ! gazdaságban s nemcsak azért, ! mert azoknak már egy esz- i tendeje, hanem azért is, mert ! más a munkaszervezés, ész- ! szerűbb a gazdaság irányítása |és ma már egészen más szel- ! lem uralkodik itt; i A gazdaság vezetői I I levonták a tanulságokat j ! a tavalyi hibákból és más- iként irányítják a gazdaságot, j Az egyik szemük a íermelé- : sen, a másik pedig a külön- i böző gazdasági mutatókon ; van. Ha kiadnak egy utasí- i tást, azt mindig gondos mér- ; legelés előzi meg. Ezt tettek i akkor is, amikor ésszerűen ; átcsoportosították az állatál- i lományt. A szarvasmarhákat ;két üzemegységbe vonták ösz- i sze, s a takarmányt ma már : a kéj: üzemegység közelében | termelik meg és raktározzák. ; Az üzemegységvezetők nagy önállóságot kaiptak, de ered- : menyeikről minden hónap­ban be kell számolótok. A lius 31. helyett már április 1-én átadják rendeltetésének ezt a szakaszt. Rendkívül érdekes megol­dás, hogy a villanymozdo­nyok lejtőn haladva maguk 'is áramot termelnek. Ezek a vonatok a felhasznált ener­gia 20—25 százalékát vissza­adják a hálózatnak. A Szófia—Plovdiv közötti villamosvonal azonban csupán a kezdetet jelenti. 1962. év végéig 400 km, 1965- ig 750 km, 1970-ig pedig 1500 kilométer villamosított vona­lat építenek Bulgáriában. A tömegsport kifejlesztésé- $ hez nagyban hozzájárult az 1 anyagi bázis megteremtése. $ Az állam segítségével és a 5 'dolgozók társadalmi munká- $ jával számos sportteljesít- $ mény épült. Csupán tavaly $ 2720 sportlétesítmény, köztük $ több mint 1500 sportpálya, $ 360 tornatér, 60 uszoda, 185 ^ tornaterem, körülbelül 140 J futópálya építését fejezték $ be. í Míg 1957 végéig az or- ^ szagban mindössze 106 $ stadion volt, addig tavaly $ 133 új stadion épült. Bök stadionban a labdarúgó- $ és atlétikai pályákon kívül $ 'röplabda-, kosárlabda- és te- ^ niszpályákat, uszodákat épí- $ tettek. & s Az idén még nagyobb len- $ dülettel folyik a sportlétesít- ^ menyek építése. 278 új sta- ^ dión közül 180-at az év vé- ^ géig átadnak rendeltetésének. ü A rézércfeldolgozó művek egy része Pirdop városában

Next

/
Thumbnails
Contents