Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-08 / 210. szám
1959. SZEPTEMBER 8. KEDD "“gfCirlap MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A PETŐfl SZÍNPAD A nyári szünet után, a Művelődésügyi Minisztérium elvi hozzájárulása alapján isimét megkezdte munkáját a Petőfi Színpad. A minisztérium írásbeli jóváhagyása ugyan még nem érkezett meg, de a jelek szerint ez az utolsó formalitás, a Pest megyei Petőfi Színpad hivatalos elismerése sem várat magára sokáig. A színpad Gerencsér Miklós Kerekeskút című színművével és Kertész Imre Csacsifogat című vígjátékával kezdte meg idei évadját. Érdekes, hogy mindkét művet újságíró írta. Még a héten bemutatják harmadik darabjukat, Csizma- rek—Selmeczi—Nádasi—Csa- nak Érdekházasság című zenés vigjátékát. A színpad készül Kohut Ilyen nagy szerelem című művének bemutatójára is. A Petőfi Színpad e heti programja: Szeptember 8-án: Túra — Kerekeskút, Galgamácsa — Csacsifogat; 9-én: Érd — Kerekeskút, Vácduka — Csacsifogat; 10-én: Gödöllő — Kerekeskút, Galgagyörk — Csacsi- fogat; 11-én: Taksony — Ke rekeskút, Nyáregyháza — Csaesifogat; 12-én: Budakalász 1— Kerekeskút, Pánd — Érdekházasság, Pilisvörösvár — Csacsifogat; 13-án délután: Pomáz — Kerekeskút, Kismaros — Érdekházasság, Szigetmonostor — Csacsifogat; 13-án este: Leányfalu — Kerekeskút, Nagymaros — Érdekházasság; Tahitótfalu — Csacsifogat. A színpad új erőkkel izmosodott. Kollár Lívia primadonnának, Sárosi Mici komi- kának, Kalló Margit prózai naivának, Hídvégi Lajos énekes színésznek, Puskás Tibor prózai színésznek szerződött a társulathoz. Szabadegyetemek Munkásakadémiák Ifjúsági akadémiák Népfőiskolák Közismereti tanfolyamok § Az ősz beköszön tével együtt § elérkezett ismét a kulturális ^ munka fellendülésének ideje $ is. Ahogy munkához készü- ^ lödnek a művészeti csoportok, § népesednek a művelődési há- ^ zak, úgy készülnek az illeté- ^ kesek arra, hogy színvonalas, § újszerű előadásokkal növeljék ^ dolgozóink műveltségét, tájé- ^ kozta&sák az érdeklődőket a ^politikai, gazdasági, kulturális ^ élet, a technika eseményeiről. ^ Az idén az ismeretterjesztő-! § si terv — a párt művelődési S téziseinek szellemében — el- § sősorban a termelőszövetkeze- $ ti dolgozóik és az üzemi mun- $ kasok, valamint az ifjúság ^számára ad sokat. Újszerű oktatási forma lesz a megyében a szabadegyetem. Négy nagy városunkban, Cegléden, Nagykőrösön, Vácott és Szentendrén kezdődik meg az oktatás ebben az § új formában október vé8 ffén. ^ A tanulmányi idő négyhóna- ^ pos lesz. A hallgatók a TIT ^ által szervezett szabadegyete- ^ men történelmi, irodalmi, köz- ^ gazdasági, földrajzi stb. elő- ^ adásokat hallanak majd, ma- ^ gas színvonalon, kiváló elő- § adók tolmácsolásában. Rövidesen teljesen elkészül Sári kultúrháza Művelődési „évnyitó“ A hónap vegén, előreláthatólag húszadika körül kerül sor arra a nagyszabású népművelési értekezletre, amelyen a megyei felügyelők, a művelődési házak függetlenített dolgozói, a községi kultúrotthon« k igazgatói, a népművelési ügyvezetők, a könyvtárak alkalmazottai előtt ismertetik a megye hároméves népművelési tervét és a részvevők megbeszélik idei feladataikat. Az értekezlet tulajdonképpen a megyei tanács v. b. népművelési osztályának mái hagyományossá lett művelődési évadnyitója. Három üzemben mun- % kásakadémiát kezd a TIT $ és a szakszervezet. ^ A Csepel Autógyárban októ- ^ bértől közgazdasági, filozófiai, ^ földrajzi, pedagógiai, irodalmi § stb. előadásokat kapnak a ^ hallgatók, a Ganz Árammérő- ^ gyárban közgazdasági és mű- ^ szaki előadássorozat lesz ^ ugyancsak októbertől, a Du- ^ nakeszi Vagongyárban január- ^ ban kezdődik a munkásakadé- ^ mia, tematikáját most dolgozol zák !ki. A középiskolákban ifjúsági akadémiákon adják meg azokat az ismereteket a diákoknak, amelyek „nem férnék be” a tanórákon előadott anyagba. § A KISZ és a TIT kész arra, $ hogy a megye minden közép- $ iskolájában megkezdje ifjúsá- ^ gi akadémiáját, most már az ^ iskolák vezetőinek igénylését í várják. Az oktatás anyaga tíz írók, könyvtárosok találkozója és Móricz Zsigmond-cmlókiinnepség Leányfalun Szeptember 19-én újszerű kulturális esemény színhelye lesz Leányfalu. A megyei könyvtár, a Hazafias Népfront és a TIT ezen a napon rendezi meg a megyei Móricz Zsig- mond emlékünnepséget és ezzel együtt az írók és könyvtárosok találkozóját, Az ünnepi program a délelőtti író—könyvtáros találkozóval kezdődik, Közös ügyünk, az irodalom címmel. A vitát Dobozy Imre vezeti majd, és részt vesznek rajta a megye könyvtárosain kívül országos nevű és megyei Íróink is. A délutánt a Móricz Zsig- mond ünnepségnek szentelik, amelynek során este műsort adnak. A műsort Janko- vich Ferenc előadása nyitja meg. Az újszerű kezdeményezés külön érdekessége, hogy a vendégek Budapestről Leányfalura és vissza külön vízibuszon utaznak, tehát az ismerkedésre, kötetlen beszélgetésre, eszmecserére a hivatalos programon kívül is mód és lehetőség nyílik. Juhász Gyula Könyvtár, irodalmi színpad GÖDÖLLŐN Mint már jeleztük, a gödöllői járási könyvtár engedélyt kapott arra, hogy Juhász Gyula nevét viselje. Az ünnepélyes névadóra szeptember 22-én este hat órakor kerül sor a járási könyvtárban. Ez alkalommal megjelennek Gödöllőn a megye kulturális vezetőin kívül a halhatatlan emlékű költő hozzátartozói is. Ezzel egyidőben kezdi meg működését Gödöllőn a kísérleti irodalmi színpad, amely a járási tanács dísztermében kapott otthont. Az irodalmi színpad műsora: október 2- Még nyílnak a völgyben a kerti virágok címmel Petőfi-est; 16-án Hugo Viktor lírájáról hallhatnak versekkel illusztrált előadást az irodalomkedvelők; 23-án Arany János, a balladairodalom Shakespeareja címmel tartanak előadást és műsort, Novemberben Heltai Jenőről, Schillerről, Móra Ferencről; decemberben József Attiláról emlékeznek meg a gödöllői irodalmi színpad műsorában. Még sötét a hajnal A posta védőinek vesszőfutása a náci Danzig utcáin Megrázó erejű, hatalmas filmalkotás. Megrázó erejű, hatalmas filmalkotás, pedig voltaképpen nem más, mint „utánfényké- pezett” dokumentumfilm. Cseppben a tengert... A danzigi lengyel postának, mint intézménynek és dolgozóinak sorsában megmutatni a nácizmus vandálságát, a hitleri imperializmus kérlelhetetlen kegyetlenségét, hideg kiszámítottságát — ez a film alkotóinak célja. A célt nemcsak megközelítették. Elérték. Külön említésre méltó az a tény, hogy a film bemutatásának ideje egybeesett a német hadigépezet nekilendülésének dátumával. Húsz éve, augusztus 31-ről szeptember elsejére virradó éjszaka pat- tantotta ki Hitler azt a szikrát, amely lángba borította a világot. A szikra Danzigban talált gyúlékony talajra. A film — ismételjük — doku- mentumszerűen hiteles képsorokban ábrázolja a második világháború előkészítő szakaszát, a Lengyelország testéből a Német Birodalom számára kihasított város lázas, agonizáló életét, az érzelmek, világnézetek polarizálódását, azt az idegtépő várakozást, amelyeket ezekben a napokban a Danzighoz kötött lengyelek (hajósok, vasutasok és elsősorban a postások) éltek. A posta — ez volt az ütközőpont. A lengyel posta, amely a városban területenkívüliséget élvezett, látszott legalkalmasabbnak a nácik számára, hogy megindítsák ember- és világpusztitó akciójukat, és e célból — a film plasztikusan ábrázolja — ember-, hadianyag-, ideológiaszállítmányokkal készítették elő a terepet. A lengyelek érezték a vihar előtti időkre jellemző súlyos légkört, de tenni vajmi keveset tehettek. A posta megvédése — ez volt minden. A film első része éppen ezért az előkészítés időszakát bontja ki, talán túlságosan aprólékosan is, a második részben pedig az ostromnak, a posta hősi ellenállásának hősi időszakát mutatja be. Ezeknek az eseményeknek tulajdonképpen két főszereplőjük van. Az egyik: az arcáról a fátylat leráncigáló Német Imperializmus, a másik a Posta (így, nagy N- nel, 1-vel és P-vel, megszemélyesítve), hiszen az események kavargásában egyes jellemeket nem tud a film megmutatni, egyes embersorsok szálainak összefonódására, szétválására, vagy megszakadására csak jelzésekkel utal. Ez az oka, hogy játékfilmvolta ellenére is dokumentum- film marad a Még sötét a hajnal. Erény ez, de egyúttal hiba is. A szereplők sokaságának felvonultatása, az embersorA telefonoskisasszony sok feltétlen alárendelése a történetben a világeseményeknek — nem engedi meg a né- zőne'k, hogy megismerje hősei belső valóját, hogy egyes emberek életútját rokon- vagy ellenszenvvel kísérje. A néző érzelmei nem hősökhöz, hanem hőscsoportOkhoz, vagy talán még inkább eszmékhez kötődnek, és ezeket az érzelmeket nem a hősök jelleme, sorsa, hanem a tragikus események szabják meg. Mindezt azonban csak akkor lehet az alkotás rovására írni, ha mint játékfilmet elemezzük. Ahogy a művet, mint korhű, pártos, igaz dokumentumot boncoljuk, inkább erényei dominálnak. A lengyelek, akik igazán tudják, bőrükön tapasztalták, mi a nácizmus, nem titkolják véleményüket. Aki ezt a filmet megnézi, ha nem élte is át, megtudja belőle, mi volt a háború, mi több, mi volt a hitleri hadigépezet Blitzkrieg- je. A náci csizma, amely elsőnek Danzig földjén taposta el az életet a teutonok hagyományos kegyetlenségével, szimbólummá sötétedve magasodik a film képsoraiban, és figyelmeztet: a védteleneket irgalom nélkül eltapossa a hódító szöges talpa, a kevéssé felkészülteket szintúgy. A Még sötét a hajnal — tragédia. Nyomott, fojtott légkörben indul — az egyik postás kéri, helyezzék más körzetbe, mert itt már nem bírja a nácik vegzálását; és sor- tűzzel végződik, a posta ellenállóinaik lemészárlásával. Igen, az alkotók nem a hajnal pirkadását, nem az égre rajzolódó rózsaszín visszfényt akarták filmre vinni, hanem a teljes tragédiát, mindazoknak okulására, akik felejteni hajlamosaik, vagy akik nem felejthetnek, mert nem élték át a nagy világégést. Maga az élet — és nem a film — ad választ arra a kérdésre, hiábavaló volt-e vagy sem a danzigi posta ellenállóinak hősies önfeláldozása. Még néhány szót a Még sötét a hajnal formanyelvéről. Az előkészítés szakaszának képei kevésbé beszédesek. Ebben az epikai jellegű, kissé hosszúra nyúlt bevezetőben inkább a szavaké, dialógusoké a főszerep. A második részben, az ostrom megfogalmazásában azonban már szóhoz jut az operatőr, a film — filmmé válik, és nemcsak a cselekmény feszültsége tartja marokban a néző szívét, hanem azok a drámai erejű képek, jelenetek is, amelyekben mesternek bizonyultak a filmet készítő művészgárda tagjai, a filmírótól kezdve, a rendezőn és operatőrön át a szereplőkig bezárólag. A jelenet, amelyben a legyilkolt teljfonoslány tetemén átlépnek a német csizmák; a jelenei, amelyben a postamester le akarja porolni kabátját, de keze tehetetlenül lehull, szinte beszélve: nem érdemes, mit számít ilyenkor, ha az ember könyöke falas; a jelenet, amelyben a náci kézifegyverek tüze egyik pillanatról a másikra abbamar,ad, és a védők félelemtől vagy reménykedéstől vezérelve némán egymásra néznek: most... most ugyan mi következik? Győztünk vagy . . Ezek a jelenetek nem homályosúlnak el, ezeket nem felejti a néző, nemcsak akkor nem felejti, amikor felgyullad a fény, és a moziból a szabad levegőre lép, de még jóval később sem. A nappal világosságát éljük. Életünket olykor-olykor besötétítik felhők, fellegek, de bizodalmunk, hogy az égbolt egyre tisztul, eltakarodnak a vihart hozó árnyak. Hogy így legyen, hogy tudjuk, mi ellen küzdünk, és hogy a másik oldal is tudja, mit idézhet fel — jó szolgálatot tesz ez a film. A napvilágnál nem haszontalan emlékezni az éjszaka rémeire, a gyötrő vaksötét borzalmaira. Hogy többé ne legyen sötét a hajnal. a megye ismeretterjesztő programjában előadásból áll, ezek közül négy előadás kötött témájú, a többi hatot szabadon választják az előre megadott 15 előadássorozat közül. A 15 sorozatból két sorozatot kérhetnek az iskolák — adottságaik szerint —, ez három-bárom, összesen hat előadást jelent. A sorozatok tematikája igen változatos: földrajzi, közgazda- sági, csillagászati, művészeti, irodalmi stb. témák közül válogathatnak az iskolák. Az előadássorozatok októberben kezdődnek. A megyei tanács v. b. művelődési osztálya a megye hat községében szervez bejárásos népfőiskolát. Zsámbékon, Abony- ban. Pilisen, Nagykátán, Dunabogdányban és Veresegyházon október elsején kezdődnek az előadások és február 28-án fejeződnek be. A 150 órás tanidőből 100 órát mezőgazdasági ismeretek óktatására, 50 órát pedig közismereti tárgyaknak szentelnek. A népfőiskolákra 40 —40 személy írafckozhatik be, a tandíj az egész időszakra 40 forint. Az előadásokat szaktanárok, a járási pártbizottságok, tanácsok és bíróságok szakemberei tartják. Veresegyházon a mezőgazdasági előadások megtartására a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárait kérték fel. Harminc-harmincöt községben szervez ugyancsak a megyei tanács v. b. művelődési osztálya 90 órás közismereti tanfolyamot. f [Ezek a tanfolyamok novem- [ bér 15-én kezdődnek és feb- [ ruár végéra fejeződnek be. A [ 90 órás tanddőből 60 órán át | mezőgazdaságii ismeretekkel, [30 órán át pedig közismereti > tárgyakkal foglalkoznak a [hallgatók. Az előadók helyi [szaktanárok és mezőgazdasági [szakemberek lesznek. A köz- S ismereti tanfolyamokra 30— ; 30 hallgató iratkozhatok be, [a tandíj 15 forint lesz. : Uj kezdeményezés az a [ világnézeti előadássorozat, ! amelyet a TIT Pest me[ gyei szervezete 20 község! ben rendez. ! ! Egy-egy ilyen, természettudo- | mányos előadássorozat tíz-tíz [előadásból áll, legtöbb he- | lyen filmvetítéssel egybeköt- [ ve. Az előadásokat központi [előadók tartják. Tizenöt község mezőgaz- \ dasági szakkörének tudo[ mányos felszerelést biz| tosít a megyei tanács. E szakkörök tagjai, ha nem is lesznek máról holnapra tudósok, de megismerik elméletiben és gyakorlatban egyaránt [ azokat a módszereket, amelyekre a korszerű talajvizsgá- S ló módszerek, agru- és zoo- [ technikai eljárások épülnek, j Ha a felsoroltakhoz még [ hozzászámítjuk, hogy számta- ilan helyen irodalmi, történel- jmi, földrajzi, egészségügyi stb. [ előadások lesznek, a kívánal- [maknak, adottságoknak és [ tájjellegnek megfelelően, ak- [kor az ismeretterjesztési idény [ küszöbén megállapíthatjuk: [ többet, értékesebbet, rendszerezettebb ismeretterjesztő elő- [ adást kapnak az új oktatási [ idényben megyénk dolgozói, !mint eddig bármikor. Már tavaly november elseje óta épül Sáriban a kultúr-] ház, anyaghiány miatt azonban többször félbeszakadt aj munka. Most már úgyszólván az utolsó simítások vannak j csak hátra és rövidesen befejeződik az építkezés. A szín- i paddal is ellátott. 400 férőhelyes kultúrterem máris csak-í nem teljesen kész. úgyhogy legutóbb, amikor csehszlovák í küldöttség járt a faluban, már ünnepséget rendezhettek^ benne. 5 5 Eredetileg a községi főjegyző lakóháza volt ez az épület,: majd utcai frontja pártiház lett, mig az udvarba mélyen) benyúló szárnyát a Terményforgalmi Vállalat raktárnak; rendezte be. Régebben a pártház üléstermében, ahová 120—[ 150 ember fért be, rendezték a színielőadásokat. Most ezt [ az üléstermet több közfal kibontásával tágították és a férő- [ helyek számát csaknem megháromszorozták. Ezenkívül szín- J padot emeltek és mögötte egy nagyobb szobából két, öltöző-.[ nek alkalmas helyiséget képeztek ki. Az átalakítási mun-! kálatok költsége 120 ezer forintra rúg. [ A Terményforgalmi Vállalat különben rövidesen kiköl-[ tözik az udvar felőli részből és akkor nyomban hozzáfognak 1 ennek az épületrésznek az átalakításához is. Jövőre itt J nyílik meg az új pártház és ebben a szárnyban lesz egy 5 egyszoba-konyhás gondnoki lakás is. >
