Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
6 «ST «teres k^Cirlap 1959. SZEPTEMBER 6. VASÁRNAP AKIK RENDET TEREMTETTEK ségben annak tulajdonították, hogy állandóan van rendőr a faluban és a rendőri körzeti megbízott, Demeter János minden rendbontó ellen erélyesen fellép. Ám Demeter szakaszvezető azt tartja, hogy egyedül nem lett volna képes elérni ezt az eredményt. Meggondolt, komoly emberekből, amint az önkéntes rendőri intézményt országszerte felállították, segítséget szervezett magának. Ma is nyolc önkéntes rendőr teljesít szolgálatot a faluban. Egynek-egynek hetenként csak négy óra a szolgálata, de a rend kocséri önkéntes őrei bármiikor, éjjel-nappal, első hívásra hajlandók lészt venni a rendőri munkában. Megalakulásuk óta sűrűn járőröztek a szőlőhegyen, sok gyümölcstolvajt érték tetten, azokat aztán a hatosáig kezére adták. Valamennyi kisebb-na- gyobb büntetésben is részesült, s a büntetéstől való félelem kedvét szegi a tolvaj- kodóknak: Ott vannak az önkéntes rendőrök minden mulatságon, búcsún, vásáron. Legtöbbször már a jelenlétük is elég, nem tör ki a verekedés. Aztán az utóbbi három évben a bíróság a késeieket már nem pár rövid hónapra, hanem két-három évre csukta le. Ettől aztán elment a garázdák kedve, Az idei István napi búcsú valóban minden rendzavarás nélkül múlt el Kocséron. Hogy azonban legyen bőven pénze a búcsúra, két fiatalember előtte való nap leitatta az apját, s kiszedte az öregből, hol rejtegeti megtakarított pénzét. Be is törtek a rejtekhelyre, a padlásra és elemelték az öreg ötezer forintját. A rendőri körzeti megbízott hamar kinyomozta, le is fogta a tetteseket. A nyomozásban különben az önkéntes' rendőrök is sokat segítettek neki, amiért szintén elismerés jár ennek az új, de már jól bevált testületnek. A búcsú, rendjén is őrködtek az önkéntesek. Megállapíthatjuk, hogy az erélyes rendőri intézkedés és a gyors bírói eljárás feltétlenül éreztet; jó hatását a hu- üngánkodökkal szemben. A rendőri intézkedés azonban, ha a négy albertirsai huligánt a községi tanács kívánságára meg is tanítják móresre, még mindig ram oldja meg az egész problémát. A huligánkodás világjelenség, de a magunk huligánkérdését nekünk kell megoldanunk. szeti eljárás, a gyorsabb bírói megtorlás. Ez azonban nem elégséges. A húhgánság e.len: harcban részt kell venniök a szülőknek, pedagógusoknak, társadalmi szerveknél ; mindenkinek. Nem kongatjuk meg a lármaharan- got, nem akkora ez a veszedelem, de ahhoz már elég nagy, hogy kerestük az orvoslás módjait. Túlságosan kényelmes álláspont lenne egyszerű rendőri kérdéssé minősíteni az aibertirsai négy fiatal, meg más huligánkodó fiatalok garázdaságát. Szokoly Endre Új tiszteket avattak az Egyesített Tiszti Iskolán Szombat délelőtt az Egyesített Tiszti Iskolán avatták fel Néphadseregünk új tisztjeit. Az ellenforradalom óta harmadszor került sor erre az aktusra. Az ünnepségen megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Dapsi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, politikai csoportfőnök, és a tábornoki kar több tagja. Százöt méter mély óriásbarlangot fedeztek fel a magyar karsztkutatók Csehszlovákiában A Magyar Karszt. és Barlangkutató Társulat több mint harminc főből álló csoportja, dr. Dénes György vezetésével négy hétig a dél-szlovákiai és az észak-borsodi karsztos hegyekben kutatott. A Meteor és a Kinizsi kutató- csoport tagjaiból szervezett expedíció felfedezte és felmérte Csehszlovákiában a tornai Alsóhegy legmélyebb barlangját, a 105 méter függőleges mélységű Óriás zsombolyt. Bejárták a kutatók és újra felmérték az Alsóhegy második legmélyebb akna- barlangját, a 97 méter mély Almási-zsombolyt és több más, 50—30 méter mély aknabarlangot. A nagy nyári felhőszakadásokat kihasználva, eredményes vízfestéseket végeztek az Alsóhegy több víznyelőjében. A forrásokon kilépő festett víz segítségével kimutatták a földalatti vízjáratok irányát és ezzel kiterjesztették a terület hidrográfiai ismeretét. Árvízi, illetve ősi forrásszájak és víznyelők megbontásával a további barlangfeltárások lehetőségeit teremtették meg. Megkezdték a terület részletes geológiai feltérképezését is. Az expedíció anyagának feldolgozása hosszabb időbe telik. Az eredmények iránt külföldön is érdeklődés nyilvánul meg. „Lépcsőházi szellemesség” Lépcsőházi szellemességnek mondják a franciák azt az állapotot, amikor valakinek a párbeszéd után csak távozóban jut eszébe a szellemes, az egyetlen helyes és meggyőző érv, válasz. A meggyőző érvet — a napokban a Vác felé gördülő autóbuszon — nem volt módom és erőm kimondani. Csak az indulat kavargóit bennem, mint ahogyan útitársaimban is. Legtöbben az érdes és hangos hang hallatára elfordították a fejüket, s az út szalagja mellett elmaradó tájat fürkészték. Az érdes és hangos hang tulajdonosa — nevezzük ezután Hangnak — 40 körüli asszony volt, kerek izmos karokkal, tömzsi törzzsel, nagy szatyorral és a kontybafogott, simára szorított sötét haj alatt, zsírosán fénylő kerek arccal. Az első öt perc- ben az autóbusz közönsége megtudta, hogy a Hang üzemben dolgozik, a Lehel úton, havi 1150 forintért. Munkájában nem talál örömet, mert „minden nő családanyának született. Arra teremtette az isten, hogy gyereket szüljön és neveljen. Ez minden asszony egyetlen főfoglalkozása.” Mert „az asz- szonynak minde- nekfölött a legszentebb hivatása gyerekeinek nevelése, erkölcsösen és istenfélelemben”. A gyerekeket, az ő két fiát csak reggel és este láthatja. Iskola után a napköziben „töri szegénykéimet a rossz nyavalya”. Ebben az életben sem bocsátja meg art- nak, aki kitalálta az olyan iskolát, ahol enni is adnak és táborozni viszik őket. Még nyáron se hagyják „a szegény gyerekeket az anyjuk keze alatt játszani”. „Az a büdös két kölyök” hozzá még szívesen is megy oda. Aztán megállt a busz és a Hang leszállt. Már újra forogtak a kerekek, amikor az „esprit d'escalier”, azaz a lépcsőházi, utólagos szellemesség gyanánt eszembe jutott a válasz: Ügy látszik, asz- szonyság, hogy a két fia megváltoztat egy régi közmondást. így: „Mindenütt jó, de legjobb... ott, ahol nem recseg a fülükbe a császári, királyi és püspöki ezred- trombita. Még anyai nevelés címén sem... D. K. Első lépésnek kétségtelenül megfelel és szükséges is az erélyes rendéMeglepetésszerú ellenőrzésekr évi 220 leltár, szakszerűbb árukezeié& Készletellenőrzési osztály a Szövetkezetek Pest megyei Központjában A Szövetkezetek Országos Szövetsége az Országos Földművesszövetkezeti Tanács határozatának megfelelően április 1-től új osztályt működtet a Szövetkezetek Pest meSorban áll az óvoda Sári község óvodájában felsorakoznak a kislányok a tízóraihoz (Gábor Viktor felvétele) gyei Központján belül. Az új osztály elnevezése: készletellenőrzési osztály. Vezetője Kiss Elemér elvtárs. Feladata, hogy megjavítsa a földművesszövetkezetek vagyonvédelmi munkáját. Az április óta eltelt kísérleti időszakban az új osztály revizorai, akik valamennyien vagy számviteli, vagy speciális kereskedelmi szakemberek, 90 leltárt vettek fel, többségüket meglepetésszerűen, s mintegy 40 millió forint értékű árut vettek számba. Emellett nagyon sok esetben adtak szakmai segítséget egyes szövetkezeti üzleteknek az áru kezeléséhez, áru rendezéséhez. Ezeknek a leltáraknak jellemzője a vitathatatlan szakszerűség. Megszűnt az a gyakorlat, hogy hibás, vagy nem teljes leltárak készülnek, ezért meg kell ismételni a leltározást. Ezzel a munkával az ellenőrzött egységekben pontosan meg tudják állapítani, mivel rendelkezik az illető szövetkezeti bolt. A leltározásnak ez a tökéletes és megbízható módja megnyugtatja a becsületes boltvezetőket is, mert pontosan ismerik ők is árukészletüket. Több helyen előfordult ugyanis, hogy boltvezető változásnál hiányos leltárral adták át, illetve vették át a boltot, mert a nagy forgalomra való tekintettel nem volt megoldható, hogy pontos, hosszadalmas leltározás miatt lezárják az üzletet. Ez a lakosság ellátásának rovására ment volna. Az ilyen boltátadások után a készletellenőrzési osztály munkája pontos képet ad, s ez megnyugtatja a bolt vezetőjét és alkalmazottait. A készletellenőrzési osztályhoz tartoznak a megye területén a szövetkezeti áruházak, iparcikk szaküzletek, vendéglő-éttermek, tűzifa- vs építőanyag-telepek, valamint a 800 ezer forinton felüli évi átlagos árukészlettel rendelkező vegyesboltok. Ezeknek az egységeknek a száma kétszázon felül van. Az osztály dolgozóinak egy év alatt mintegy 220 leltárt kell megtartaniuk ezeknél az egységeknél. Munkájuk elsősorban a megelőzés, a segítés és a ta- j nácsadás. Az osztály dolgo- ; zói abból indulnak ki. hogy a szövetkezeti alkalmazottak ; túlnyomó többsége becsüle- i tes, jószándékú ember, s eset- : leges hibákat, bajokat gon- ; dós segítő munkával kell ; megelőzni. i A készletellenőrző osztály j munkája nagy könnyebbsé- ; get jelent a földművesszö- i vetkezetek számviteli alkal- j mazottai részére is. Addig ; ugyanis ők végezték a fel- : vett leltárak beszorzását. ; Ezután a kászletellenőrzési : osztály központilag végzi el , ezt a munkát. A szövetkezet készen, beszorozva kapja meg a leltárakat, s csak egyeztetnie és elszámoltatnia kell. ; A kísérletképpen felállított : készletellenőrzési osztály : munkája rendkívül hasznos- ; nak mondható, s népszerű. : Ezért az eddigi Pest megyei tapasztalatok alapján a Szövetkezetek Országos Köz- ; pontja még ebben az évben 1 valamennyi MESZÖV-nél megszervezi az új osztályt. T. M. Valaha falurossza volt a nevük. Ma huligánoknak hívják őket. Egykor fölényes mosollyal beszéltek róluk a társadalom felső rétegeiben és azt mondogatták felőlük, nem csoda, bővérűek, kitör belőlük a „magyar virtus”. Tessék-lássék azért bíróság elé állították őket, kaptak egyikét hónapot, ha emiber- halál lett a verekedés vége, néha egy kerek esztendőt is. Hiszen amíg egymást gyilkolja a paraszt, nem kell nagyon megbüntetni, eleget szülnek a cseléd asszonyok, jut is, marad is belőle. Ha az uraik így, a falu közvéleménye sem másként, enyhén ítélte meg őket. Még némi hősi nimbusz is övezte a notórius verekedőket, bicská- zókat, hát még a fokosforgatókat, pisztollyal lövöldözőket. Nem egy falu egyenesen büszkélkedett azzal: „nálunk nincsen búcsú, emberhalál nélkül”« Nagyot fordult azóta a világ, egyik napról a másikra azonban nem változott meg nr.nden. Az emberek sem egykönnyen vetik le régi szokásaikat, változtatják meg talán századokon át beléjük gyökeresedett felfogásukat. A duhaj verekedők tettein azonban ma már felháborodik a társadalom. A közfelfogás elítéli a garázdaságot, az ön- bíráskodást, sőt, immár e jelenségek leggyakoribb forrását, a részegeskedést is. Albertirsán például most írt át a községi tanács a ceglédi rendőrkapitányságra négy veszedelmesen garázda ifjú ügyében. Ezek a gyerkőcök hétköznap pesti gyárakban dolgoznak, nagyon jól keresnek, vasár- és ünnepnap viszont a falu rémei. Leisszák magúikat, belekötnek mindenkibe és négyen együtt valóságos bandát alkotva verekszenek,“ tíé‘ nemes ák" puszta Ököllel, hanem ..bármivel, ám'i épperi "”a ’kezük’"ügyébe akad. Szilveszter éjszaka a 4. számú italboltban duhajkodtak. Az „eredmény”: négy embert szállítottak kórházba, sokat a helyszínen kötöztek be, a kék foltokról és daganatokról nem is beszélve. Ezenkívül újra kellett bútorozni az italboltot, mert duhajkodásuk tetőfokán széttörték berendezését. A rendőrség persze megindította ellenük az eljárást, de a négy fiatalkorú, mialatt bűnvádi eljárás alatt áll, noha enyhébben, már többször is megismételte a -szilveszteri nagy duhajkodást. Ezért for- diílt most az albertirsai tanács a község lakosságának kérésére is a rendőrkapitánysághoz. Azt kéri a rendőrségtől. helyezze akár felügyelet alá, akár biztonsági őrizetbe: a közre veszélyes négy fiatalt; 5 a község rendje és békessége! érdekében tegyen valamit el-! lenük sürgősen. Kérdés azonban, csupán > rendőri intézkedéssel véget! lehet-e vetni a huligánkodás- • nak. Arra. hogy a rendőrség j szigora és a gyorsan lefolyta-: tott bírói eljárás jelentősen ! csökkenti a garázdaságok szá- ; mát, van példa. Kocsér a j példa rá. Ebben a községben j egészen a legutóbbi esztendő- j kig se vásár, se búcsú, de még ; piaci nap se-m múlott el véres verekedés, gyakran késelés nélkül. Azonkívül a huli- gánkodó fiatalság gyümölcsérés idején éjszakánként meg- koppasztotta a szőlőhegy fáit, tőkéit. Garabólopás, így nevezik Kocséron ezt a tolvajlást a kosárról, amit orvul teleszedtek. Nyolc-tíz kiló gyümölcs fér bele egy-egy ilyen kosárba. Sokszor bandába verődve, mindegyikük két-két kosárral szedte a gyümölcsöt, amit reggel aztán eladtak, s a pénzt elitták. Ma már a garabólopás teljesen megszűnt és 1957 őszén történt az utolsó késelés Kocséron. Akkor egyszerre négy embert szurkoltak össze. A helyzet javulását a közA FENEKETLEN TÓ Es Á FELEDÉS 5 — Elég áldozatot hoztam \ én idáig (!), most már magán- j életet akarok élni... elvég- j zem a munkám, lejárt a j nyolc óra, leteszem a lantot, < s kész. Végeredményben jo- j gom van hozzá! ' Áldozatot hozott? Igen: el-: végezte „áldozatból” a dől- i gőzök iskoláját és az egyete- i met. Fél esztendeig vezetett i egy szemináriumot. Lemondta, i — Hogy mi a legnagyobb\ vágyam? Beutazni Európát a j saját kocsimon! Nyelek. jjisZen az ember \ valami olyat várt, hogy eztj vagy azt a problémát megöl- I dani a munkahelyemen, ta- \ lálmány, nagyszabású újítás, j — aminek aztán eredménye j a saját kocsi, de fordított j sorrendben? — És a munka? Ott nin- : csenek tervei? — No. hát elképzelései van- i nak az embernek. Dekái ... i — Dekát? — Hagyjuk. Nem érdekes. ! Nem is hajlandó többet i mondani. Feneketlen tó. amelyben l minden lemerül, amelyben ’ nem kél hullámzás, amelyben i nincs mozgás, amelyben nyu-: galom és csend honol, de hí- i város nyaralom ez, posvá- i nyos csend. Mészáros Ottó — Olvas mai írót is? — Moraviát olvastam nemrég. A római lányokat. Jó volt. — És magyart? — Elég unalmasak. — Mit talált unalmasnak? Egy pillanatra beharapja a szája szélét, látszik, hogy sarokba került, aztán az őszinteséget találja a legjobbnak, azt mondja: — Semmit. Csak hallottam. Jókait szeretem. Délután főz. A férje hazamegy, s vagy televíziót néznek, vagy elmennek moziba, römizni, mikor mit. Ebben persze még nincs vétek, hiszen sok ember él így. De: — Azt mondta, nem biztos. hogy irigység. Hát mi? Miért kezdték ki a férjemet miattam? Kinek mi köze hozzá, hogy én dolgozom vagy nem dolgozom? Később kiderült, hogy nem a feleség miatt szóltak a férjnek. Hanem amiatt, hogy nem vállalt semmit az üzemben. Minden társadalmi munka alól kihúzta magát, s amikor ezért szóltak neki, így vágott vissza: A férj munkásból lett mérnökké. Ma a gyár üzemvezetője. A feleségét már mérnök korában ismerte meg, munkásnő volt, marógépen dolgozott. Ma: háztartásbeli. — Bolond leszek a férjem mellett dolgozni. Minek? Mérnökné lettem, keres any- nyit az uram, hogy nem kell gürcölnöm. Csúfoltak a többiek, hogy dézsatündér lettem. Persze, tudom, hogy az irigység beszélt belőlük. — Biztos ebben? Nagy sokára válaszol: — Hát mi más? Irigylik a férjem, meg a sorsom. — Nem unja magát otthon? — Nem. Tényleg, nem unja Elviszi a Csöpit sétálni — kideríthetetlen fajú korcs kutya —, utána iszik valahol egy teketét, hazamegy, takarít. Porszívó, padlókefélő a se- gédesziköze. Ha ezzel is megvan, akkor olvas. Mit? — Most olvastam a Hotel Rangha.it. ügy hozta egyik barátnőm. De ve^em nem tetszik. Pedig dicshimnuszt zengtek róla. Ä" és az igényeik olyanok, mint mérhetetlen mélységű tó, amelyben a legnagyobb dolog is csak apró hullámokat gyűrűz, s elül nyomtalanul. És felednék mindent, mindenkit, mindazt, ami arra emlékezteti öltét, honnét indultak, s mindazokat, akik elindították őket, s akik útjukat egyengették. Pedig becsületes emberek. Csak mások lettek. Olyanok, mint az édes ital, amely után fanyar marad az ember szá- jaíze. Fiatal házasok. Okosak, szépek. Az ember örömmel látja őket. De amikor elmennek, valami furcsa érzés szorongatja a torkot, borzongás suhan végig az emberen, s utánuk kapna, hogy visszahúzza őket. Mert süllyednek valahová. Hová? Rég letűnt világ ízlésébe, ; világszemléletének mocsará- i ba. Lassan kispolgárokká ■ lesznek. Pedig munkásfiata; lóik. > A sors tenyerén hordta > őket. A néni demokrácia ál- < tál meg.eremtett sors. És : hordja most is.
