Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-05 / 208. szám
Debrecen városa a szentendrei görögök ellen A z öregedő ember mind ■rí gyakrabban vágyik felkeresni szülővárosát s mikor betelik a régi iskola, a régi játszóterek, a behavazott fejű gyermekkori barátok látásával, előveszi a szeretett város történetéről írt vaskos könyvet, azt olvasgatja az otthoni lámpa fénye alatt, mely annyi diákköri tanulókönyv lapjait világította meg valaha. Mintha nemcsak a saját, hanem a szülőváros múltján keresztül is közelebb akarna 'kerülni ehhez a nagy, ősi közösséghez, melyhez — úgy érzi — haláláig hozzátartozik, ha hosszú évek óta el is szakadt onnan. Debrecen város nemes tanácsának 1618. október 28-án kelt jegyzőkönyvében olvasható, hogy „azon szentendrei árus cziánczártík (görögök), akik a városra szoktak járni, marhájolcat (árujukat) hétfő délig sátorban árulhatják, de boltokban nem. Szabad sokadálomban (így nevezték a nagyvásárokat) 15 napig lehessenek itt.” Ez a megjegyzés a görög kereskedőknek arra a törekvésére utal, mely szerint szerették volna a kelet—nyugati szárazföldi kereskedelmi út egyik állomásává kiépíteni Debrecent, mint ahogy a Duna vonalán Mohács—Szentendre—Komárom támaszpontjaikon meg is tették. A vásárokra idegen nemzetiségű kereskedőket is beengedett a tanács — mint ezt a mai napig is fentmaradt Kandia és Burgondia utcanevek bizonyítják — de állandó letelepedésükhöz nem járult hozzá. A z 1649. április 3-i jegyzi zőkönyvben ezt olvashatjuk: „Ennélfogva senki városunk lakói közül 50 forint büntetés alatt szentendrei görögnek szállást adni ne merészeljen.” Pár évvel későbben, 1663- ban úgy látszik, sikerült a ke- reskedőknék valami eredményt elérni, mert egy akkori határozat szerint „ha a 33 pénzt személyökről és vagyonukról megfizetik, ám lakjanak veszteg, ha ezt nem alkarjuk fizetni, mihelyst a szabadság (országos vásár) eltelik, menjenek dolgukra, mint annak előtte.” Ugyanezen év májusában „Nicolantos Graeconak a helybeli kereskedő rend bosszújára nem engedtetik meg a Piac utcai Tsanak házban való lakás.” A 33 pénzt sokallták a szentendrei görögök, folyamodtak hát az erdélyi fejedelemhez, a török szultánhoz, de hasztalan. Viszont nem azért voltak görögök, hogy a kellő furfangot ne alkalmazzák: debreceni polgároktól színleges adósleveleket szereztek, zálogul kötvén le azok háPolitechnikai képzés az általános iskolában Az első foglalkozási napon mind a fiú-, mind a leányiskola V. osztályában új tantárgy nevét írják be a tanulók az órarendjükbe: a gyakorlati foglalkozást. Üjra bevezették a kézimunkát, ismét tanulnak a gyerekek szlöjdöt — mondják azok, akik a régi polgári iskola osztályába jártak. Az 1014/1958-as kormányhatározat elrendelte, hogy 1958-tól kezdve fokozatosan be kell vezetni az általános iskolákban, de a gimnáziumokban is a gyakorlati oktatást. Miért volt erre az intézkedésre szükség? Azért, mert az iskolából szinte kiűzték a gyakorlati tantárgyakat. A kézimunkát és a mezőgazdaságtant. A gyakorlati oktatás pótlására történtek kísérletek. Osztályfőnöki órán kézimunkáztak a lányok, egyes helyeken főzni is tanultak, de ez nem szüntette meg a hiányosságokat. Az általános iskolából kikerült, de a gimnáziumot végzett tanulók nagy része sem rendelkezett kézügyességgel. Nem tudta alkalmazni a mindennapi életben gyakorta használt egyszerű szerszámokat sem. A középiskolai szakkörökön ezt láttuk is. Hiába volt egy-két iskolában modellező szakkör, mert oda nem mehetett mindenki, csak a jó eredményű tapulók. Az általános baj okát semmiféle szakkör nem oldotta meg. A kézügyesség hiánya mellett, más káros jelenség is mutatkozott: a munka lebecsülése, főleg a mezőgazdasági, fizikai munkától való idegenkedés. Az érettségi után nagyon kevesen mentek termelő munkába. A rendelkezés végrehajtása konkréten meghatározza az iskolák feladatait, gondoskodik a személyi és tárgyi feltételékről. Városunkból két nevelő vállalta, hogy ebben az évben úttörőként, vezeti az V. osztályos tanulókat. Munkájuk csak akkor lesz eredményes, ha az iskola, a szülők, de az egész város melléjük áll. Előre kell bocsátani, hogy nem szakmunkás képzés színhelye lesz az általános iskola. A papírmunkával, fonal, huzal-. és lemezm un kával, a különböző ételek elkészítésével nem lakatosokat, szabókat szakácsokat stb. akarunk képezni. Ez más Iskolatíousnak a feladata. A mi célunk a kéz és ebne fejlesztése mellett a ®unka megszerettetése. Időben felkelteni az érdeklődést az egyes pályák iránt, hogy minél több, a választott pályáján boldoguló emberünk legyen. A meginduló munkánál számítunk üzemeink • segítségére, mind a felhasználandó anyag (papír, deszka, lemez és huzal, hulladék), de szerszámok terén is. A szülők segítségére csak annyiban, hogy lássák el jó faragó késsel, vonalzóval és köténnyel gyermekeiket, így elkerüljük a ruha szennyeződését. A megyei tanács művelődési osztálya már küldött felszerelést, amit asztalokkal, gyalupadokkal még kiegészít. Az elvégzendő feladatból csak annyit tájékozásul, hogy a fiúk is, a lányok is papírnyersanyaggal kezdik a foglalkozást, de a lányok többet fognak női kézimunkát végezni, mint a fiúk. Viszont a fiúk is megtanulnak gombot felvarrni, foltozni. A teljesítményt év végén iskolai kiállítás keretében mutatják be. A. Z. zait és miikor — nyilvánvalóan előzetes és titkos megállapodás szerint — az adósok nem fizettek, birtokukba vették a házakat és beköltöztek. Erre a tanács felháborodott és 1668. április 19-én a következő dörgedelmes határozatot hozta: „Meg nem engedtetik, hogy polgári telek idegen személyeknek inskribáltassék (tulajdonul átírassék).” 1674-ben a török alóli fel- szabadulást követő zavaros időkben úgy látszik, meggyengül a nemes tanács ellenállása, mert tíz görögnek évi ezer forint adó mellett (ami óriási összeg volt, éppen tízszerese annak, amit egy bennszülött fizetett) engedélyt adott a szabad lakásra, de csák azzal a feltétellel, hogy ha valaki is a tíz közül elhal, az adó inkább visszafizettessék, minthogy a holt helyébe másikat fogadjanak be. Ebből a határozatból terjedelmes és bonyolult per keletkezett, amit a város 1690- ben megnyert, mire a sértődött görögök Szentendrére húzódtak vissza. Egyetlenegy maradt közülük Debrecenben, aki áttért a református vallásra, felvette az „Ungvári” nevet. Erre rögtön befogadták. A régi történetíró meg volt győződve arról, hogy az idegenek beköltözésének ádáz ellenzése vallási türelmetlenségre vezethető vissza, mikor a vastagnyakú kálvinisták nem tűrtek meg maguk között idegen vallásúakat. De ha jobban mélyére nézünik a dolognak, egészen más az igazság: a debreceni tekintélyes kereskedő osztály ellenezte — és teljes sikerrel — a nyilvánvalóan fürgébb, rátermettebb és ma így mondanánk: divatosabb árukkal kereskedő szentendrei görögök ikonikurrenciáját. Biztos, hogy nem szerették a pápistákat és az óhitű görögöket — ez sok más tanácsi határozatból kitűnik —, de az is biztos — és ez a döntő —, nem szerették a kereskedelmi konkurrenciát, ami érdékeiket veszélyeztette. ■k A görög kereskedők tehát ** visszajöttek Szentendrére. de azért, amiért Debrecen városa „kiutálta” őket, nem vesztették el életkedvüket és nem hagytak fel a kereskedéssel, ami Debrecen nélkül is jól jövedelmezett, mint azt műemlékként megcsodált templomaik és házaik bizonyítják. Uray Sándor PIAC (Mohácsi L. György rajza) SSSSSSSSSSSS/SSSSSfSSS/SSSSS//S//SSS/SS/S/SSSSf//SSSSSSS/SSSfSSSSWSSSSS/SSSSSSSSSSSS. Néhány szó a női egyenjogúságról 13 női tagja van a városi tanácsnak Valamit a gyermeKszájról Pesti ismerőseimet, gyermekeikkel együtt, büszkén vittem ki először a patakparti gyermekjátszóterünkre. Csak úgy nyüzsgött ott a sok gyerek. Azonban bemutató dicsekvésem nem egész épületesen sikerült. A kis gyermekek szájából csak úgy röpködtek azok a kifejezések, amelyeket, arra a bizonyos szemérmes nyomdafestékre tekintettel, itt nem. szabad leírnom, s amelyeket józan állapotban, gyermek és női társaságban én, rozzant férfi sem szoktam használni! Nem egy-egy véletlen elszólásról beszélek, hanem a sportszerűen űzött, hangosan, harsányan felhangzó, mindennapi gyermek szóhasználatról! Pirulva mentegetőztem: menjünk inkább felnőttek közé! Igen, gyermekeinkben valami hiba van, kedves szülők, nevelők, ifjúsági intézmények! Üljünk le notesszel, ceruzával, esetleg magnetofonnal a kezünkben s jegyezzünk minden szót. Aztán hangosan olvassuk fel, ha merjük ...! Nem lehet ezen segíteni? HASZNOS TUDNIVALÓK * Óvjuk sertéseink egészségét Általában július, augusztus azok a hónapok, amikor a különböző füvek,' gyomok elöregednek és magzásba szöknek. A folyófű, ami kedvenc eledele a sertésnek, tavasszal jó, nyár közepére azonban elöregszik, szárában megszilárdulnak a rostok s kötöző zsineghez teszik hasonlóvá. Ezt a sertés sok esetben nem tudja megemészteni, s mint egy kötélfonat eltömíti a beleket, ami orvosi beavatkozásra sem gyógyul minden esetben. A magzásban levő paraj, melyet minden sertés szívesen eszik, emésztőszervi megbetegedést válthat ki. Nagyobb mennyiségben való etetése mérgezést is előidézhet és ha kellő időben nem részesül az állat orvosi kezelésben, el is pusztul. Ilyenkor kezdődik a különböző lekvárok főzésének ideje, s azt hiszem nem fölösleges megemlíteni azt a jó öreg szokást, amelv szerint a takarékos háziasszony a kipréselt masvakat, hogv kárba ne vesszenek, a sertések elé önti. A csonthéjú barack, szilva s+b. magvak etetése veszélyes é« káros. A csonthéjat nehezen emészti me? *»? állat, tápérték nincs benne. fdi öregesen veszi igénybe a eneyoiáját. A c.°or,ti‘»A'i- b^n mag cián fartőim*. orraidból már ?mánvl"g vex^r •non"-f^ofof &cc> cVlnrpc tv» (carolb^f** mác p n."crv rrenmHoserben etetett tökmag káros hatása is. Hégi szokás az is, hogy cséplés idején és azt követően korlátlanul használják etetésre az új árpa vagy egyéb gabonát, ami nagyon gyakori gyomorterhelésnek és egyéb emésztőszervi megbetegedésnek az előidézője. A sertések etetésénél fontos a szemes- vagy daratakarmány adagolása. Zöld etetésnél vigyázzunk! Csak gyenge füvet etessünk, de legajánlatosabb a zöld lucerna etetése. Gyümölcs- vagy tök magot soha ne etessünk állatainkkal. A sertések viselkedését etetés alatt mindig figyeljük meg. Ha az állat nem es2ik vagy az etetés alatt kedvetlen, azonnal vonjunk el tőle minden ennivalót és sürgősen jelentsük be a kezelő állatorvosnak. Domokos Károly Mi újság az útépítésnél? Megkezdődött a Határcsárda előtt a villanyvezeték-oszlopok áttelepítése, amely az út kiszélesítése miatt vált szükségessé. Megkérdeztük az Elektromos Müvek szentendrei üzemosztályának vezetőségét a folyamatba tett munkák felől. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az oszlopok áttelepítése váratlanul jött és azt terven felit! kell végrehajtaniok. Ezért ideiglenes csupán azoknak az oszlopoknak áthelyezése, melyek az út kibővítésének •nunkálgtait akadályozzák. Végleges megoldásra csak a jövő évben kerülhet sor. Szó volt arról, hogy az egész vezetéket az úttól távolabb, a hegyoldalba helyezzék át, ez azonban elsősorban azért megvalósíthatatlan, mert rengeteg pénzbe kerülne. Felmerült olyan elképzelés is, hogy a vezetékeket a föld alá süllyesszék, azonban az ilyen vezetékek védelmét eddig még nem tudták megnyugtatóan megoldani, ezért kell raagszkodni a légvezetékhez. 1961-ben a jelenlegi 15 ki- lovoltról 26 kilovoltra térnek át és ekkor az új út által megkívánt, végleges rendezés sem marad el. A múlt társadalmi rendben, amikor a nő tizedrendű mosogató tényező volt csupán, még virilista jogon sem ülhetett be nő egy város vagy község képviselőtestületébe, közügyek intézésére. Ha történetesen gazdag volt, férfi meghatalmazottról kellett gondoskodnia, hogy helyette és képviseletében a város kormányzásában részt vegyen. Érthető tehát, hogy mikor 1880 januárjában Mundrák Antal szentendrei kéményseprőmester meghalt s özvegye a jog további gyakorlásáért folyamodott, a városi tanács 1880. február 3-i ülésében így határozott: „Miután a város közönsége a felelősséggel járó kémény- seprési üzletnek egy nő által vezetésében elegendő biztosítékot nem találhat (?) — az állás betöltésére ezért mihamarább pályázat hirdetendő.” S a kiírt pályázat során meg is választották Mihailovits Mihály nagysurányi kéményseprősegédet, kinek leszármazottjai még ma is őrzik kéményeinket. Vannak még ma is, akik he- lyeslőleg bólogatnak e hetvenkilenc év előtti közgyűlési határozatokra. Én azonban tapasztalataim alapján e téren is őszinte híve vagyok a női egyenjogúságnak. Vakbelemet tavaly két csinos és fiatal orvosnő vette ki a János kórházban. 1880-ban, amikor „Pest vármegye népességi statisztiká- já”-ban, ősrégi hivatalos nyomtatványokon csak a férfiakat csoportosították foglalkozási áganként, a nők csak utolsónak kaptak egy rovatot ilyen címmel: „Asszo-nyi nembéliek”. Nekik csak főzniök és szegény gyári munkások feleségeinek félbérért a gyárban dolgozniok volt szabad, ha nem akarták gyermekeiket éhen vészéjteni. A nőket eny- nyire becsülte a felszabadulás előtti gáláns, udvarias, bókoló és kézcsókoló úri polgári rend. Mikor? örvendetesen szépül a város belső területe. S bár az állványozások, az építkezés elkerülhetetlen akadályai, a bontási anyagok időlegesen sok bosszúsággal járnak, mégis jóleső érzéssel vesz- szük azt tudomásul, mert hiszen az állványok lebontása után megváltozott kép, csinos lakóházak fogadják a szemlélődőt. Maximenkó azonban elszégyellné magát, ha az építkezés és tatarozás ütemét látná. A Dumtsa Jenő utca 9. számú házat, melyben négy család lakik, ötödik hónapja állványok vesznek körül. A Váci Tatarozó Vállalat március elején kezdte el itt a munkát és bár a kőműves munkák befejeződtek, a ház kívülről is rendbejött, az udvar felőli rész még ma sem nyert befejezést: Joggal kérdezzük: mikor szándékoznak elvonulni az állványokkal? Mikor szüntetik meg végre a féligkész állapotot? Több lakó SPORTHÍREK Véget ért a Szentendre járási grundbajnoksá? Részletes eredmény: 1. Pomáz 7 pont 2. Budakalász 6 pont 3. ízbég 4 pont 4. Szentendre 0 pont A bajnokságra kiírt serleget és érmeket a Pomáziak felajánlották a jövő évi kiírt bajnokságra. A három első helyezettet szép oklevéllel tüntették ki.' A legsportszerűbben az izfoégiek csapata viselkedett, ezért külön is megjutalmazták őket. ★ A Szentendrei Építők visszavágó mérkőzést játszottak augusztus 30-án Szentendrén. Nagy küzdelem után a Szentendrei Építők 2:l eredménnyel végeztek. A mérkőzés sportszerű és barátságos körülmények között zajlott le. Jók- voltak: Dochmány, Gavrilo- vits, Gombás, Tiba. ★ A szentendrei ifik a Pomázi Vasas sportolóival játszottak barátságos mérkőzést, amelyet a szentendreiek nyertek 3:1 arányban. Barátságos labdarúgó-mérkőzések: A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Pártbizottságának kezdeményezésére a járási és megyei pártbizottság között labdarúgó-mérkőzéseket szerveztek meg. A Szentendrei Járási Pártbizottság dolgozói igen sportszerű keretek között augusztus 29-én a Szentendrei Honvéd sporttelepén játszották első mérkőzésüket a Pest megyei Pártbizottság dolgozóival. A mérkőzést az első félidőben szerzett gólok alapján a Szentendrei Pártbizottság dolgozói nyerték meg 4:3 arányban. Góllövők: Kubaiék, illetve Kovács. ★ Szeptember 6-án de. 10 óraikor a Szentendrei Honvéd sporttelepen járási atlétikai versenyt rendez férfiúk és nők részére a lá- rási TST. A következő számokban lesz verseny: 100, 4C0 m-es síkfutás, súly- és diszkoszvetés, magas-'és távolugrás. Férfi-ak részére 1300 m-es síkfutás. Jelentkezés a helyszínen, délelőtt fél io órakor. Séf esik SZENTENDREI APRÓHIRDETÉSEK ÁLLAS Szentendre és Vidéke körzeti Földművesszövetkezet vegyesboltjába szakképzet' boltvezetőt keres. Jelentkezés Szentendre Dumtsa út 3. Erkölcsi bizonyítvány és önéletrajz szükséges. EGYÉB Vámdarálást vállal a „Április 4” Tsz. Janj- csek kovács műhelyében, Szentendre. Petónia tő és eredet holland tulipánhagyma kanható Hau kér tészetében. Cegléd. INGATLAN Kiadó Szentendrén beköltözhető kertes ház, termő gyümölcsös épülettel, kisboconádi méhka ptárok. Érdeklődés levélben, Szentendre. postafiók, harmincnégy. állás* és munkást kőcsere názassag. stb.) valamint a Magyar Aorő- és keretes hirdetéseket fadás-vétel ^eső részvét- és köszönetnyilvánítás értesítés 'elveszünk. Felvétel; a oostahívatal vezetői Irodáiéban. Hirdető Vállalat helvt kirendeltsésén. Hirdetési ár* hétköznap szavanként t.— Ft. vasárnap 2— Ft. Minden keMősző dupla Keretes hirdetés 1 hasábos mm-ként 2.30 Ft vasárnap 3— Ft. SZOBORAVATÁS A LAJOS-FORRÁSNÁL \ \ A múlt szombaton, augusz- $ tus huszonkilencedikén ben- ^ sőséges ünnepségre került sor ^ a szentendrei Lajos-forrási | Ságvári menedékháznál. Ez ^ p’balommal avatták Ságvári ^ Endre mellszobrát. S Már a kora délutáni órák- ^ ban autók egész sora robb- ^ gott a menedékház felé, de ^ sokan igyekeztek autóbusszal ^ és gyalog is. ^ Az ünnepségen megjelent a ^ KISZ Központi Bizottsága- ^ nak képviselője, a Szentend- ^ rei Városi Tanács és párt- ^ bizottság képviselői, valamint ^ a Természetjárók Országos^ Szövetségének küldöttei is. Jelen volt Ságvári Endre édesanyja és húga. Kisházi Iván elvtárs, a menedékház vezetőjének megnyitó szavai után Szabó Eéla elvtárs, az MSZMP városi bizottságának elnöke leplezte le a szobrot, majd a KISZ városi bizottságának nevében Székelv Lajos elvtárs mondott ünnepi beszédet. A Természetjárók Országos Szövetsége nevében Székely Miklós elvtárs üdvözölte a megjelenteket és átvette a szobrot. Az ünnepség után a különböző szervezetek koszorút helyeztek el a szobor talapzatán, majd elbeszélgettek Ságvári Endre édesanyjával.
