Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

rrsr MW» V gfCtrlap 1959. SZEPTEMBER 5. SZOMBAT Megérkezett Párizsba az új magyar követ Vincze József, a Magyar Népköztársaság új párizsi követe pénteken reggel meg­érkezett állomáshelyére. A pályaudvaron a francia külügyminisztérium protokol- főnökének képviselője és a ■baráti országok diplomáciai képviseleteinek vezetői fo­gadták az új párizsi magyar követet. Mennyi növény van a Földön ? A XVIII. század végén Lin­né, a híres svéd tudós azt írta, hogy 7000 növényfajta létezik. Másfél évszázaddal később I. I. Kuznyecov orosz botanikus már 150 ezer növényfajtát számlált. 1940-ben N,I. Vavi­lov akadémikus 200 ezer nö­vényt tartott számon. (Nézzük, hányféle növény is van ma a világon? G. N. Sli- kov, az Össz-szövetségi Nö­vénytermesztő Intézet tudo­mányos munkatársa kiszámí­totta, hogy jelenleg 320 ezer virágos növényt ismerünk, ezek közül az ember 30 ezer fajtát használ fel, vi­szont legfeljebb 12 ezer fajtát termesztenek. Földün­kön a bevetett vagy beültetett terület mennyisége összesen el­éri az egymilliárd hektárt. NEM SOK FGY KICSIT, S hogy egy tizenhét éves fiú ; keresetének felét, nem keve­sebb, mint 750 forintot túri meg zsebpénznek, barátja pe­dig annyit, amennyit akár, a szülök nem törődnek vele? Ezt olvastam legutóbb azok­ról a fiúkról, akik kővel do­bálták meg az egyik kislány ablakát és megsebezték a lány anyját is, mert kissé „kapatosak" voltak. Az is kiderült, hogy a fiúk nemré­giben néhány züllött vagány társaságába kerültek és ez is hatott magatartásukra. Ennyi a puszta tény és felmerül a kérdés, nem sok-e kissé az a pénz, amivel ezek a fiúk ti­zenhét éves korukra szaba­don rendelkeznek. Mert itt általános jelenség­ről is szó van. Én látom, te látod, ő látja és mindnyájan látjuk, kedves olvasó, ha elmegyünk egy- egy vendéglő, eszpresszó előtt, mennyi fiatal ül bent ital mellett, különösen akkor, ha még egy harsogó Wurlitzert is élvezhetnek, nyilvánvalóan azért, mert — van rá pén­zük. És az ilyen pénzzel ren­delkező fiatal mellé hamaro­san odakerül néhány züllött alak, akik nem vetik meg a „potyózás” lehetőségét. A va­gányélet pedig mindig vonz­za azokat, akik addig szoli­dan éltek és ez a vonzalom hamarosan züllés útján rea­lizálódik. Jól tudom, hogy ezek a ti­A napokban avatták fel Nagykátán a járás szakorvosi rendelőjét, amely másnap a járás dolgozó népének őszinte örömére már meg is kezdte munkáját. A kiváló orvosgár- dával ellátott és a legkorsze­rűbben felszerelt egészségügyi intézet azonban még nem komplett. Nagy teljesítmé­nyű röntgenkészüléke még felszerelésre vár, mert előbb gondoskodni kell áramellátá­sáról, a gyermekgyógyászati osztály pedig átmenetileg az egészségházban működik, mert a rendelőintézet céljaira át­alakított épületben már nem jutott hely számára. De ez is csak átmeneti megoldás. Az épület jobboldali részében v:n ugyanis jelenleg Kazinczy Ca- millió igazgató főorvos laká­sa, de a község már elhatá­rozta, hogy számára rövid időn belül külön orvoslakást épít. Ha elkészül, a rendelőintézet felszabaduló helyiségeibe köl­tözik át a gyermekgyógyászat is. Nagykátán és az egésiz nagykátai járásban az egész­ségügy fejlesztése központi kérdéssé vált és ennek kö­szönhető, hogy a kátaiak ilyen hatalmas lépéssel ju­tottak ezen az úton is előbb­re. Erről beszélgettünk Mon­Nagyobb teljesítményű, kevesebb üzemanyagot fogyasztó, új típusú motor sorozatgyártását kezdik jövőre a Csepel Autógyárban A Csépel Autógyár az idén ünnepli fennállásának 10. év­fordulóját. Ha az évtized alatt készített gépkocsikat sorbaállítanák, 300 kilomé­ter hosszú kocsisort kapnának és a kocsikkal egyszerre 180 ezer tonna terhet szállíthat­nának el. Az elmúlt tíz év azonban nemcsak termelési eredményekben volt gazdag az üzemben, hanem fiatal iparágunk szakemberei is sokat fejlődtek. A scik ta­lálmányon, újításon, ötleten kívül bizonyítéka ennek a D 410/C jelű motor megszer­kesztése, elkészítése. Az új típusú motor, amelynek min­tapéldányát már kipróbálták, 100 lóerős, 25 lóerővel na­gyobb teljesítményű, mint a régiek, ugyanakkor 100 kilo­méterenként 1,5 liter üzem­anyaggal kevesebbet fogyaszt. Ez a gyakorlatban annyit je­lent, hogy ugyanannyi üzem­anyaggal elődjénél egy ton­nával több terhet szállíthat a gépkocsi. Sorozatgyártását a jövő évben kezdik meg. zenhét éves gyerekek meg dolgoztak a fizetésükért, jo gxlkban áll elkölteni, de azl hiszem, mégsem ártana azt a régi gyakorlatot újra felélesz­teni, amikor a szülők kicsit szigorúbban fogták fiailcat és nem voltak ilyen elnézőek. Azt is tudom: sok szülő ab­ból indul ki, hogy legyen meg annak a gyereknek mindaz, ami neki nem volt meg az elmúlt rendszerben. De ez a szeretet többet árt, mint használ. Mert az a fia­tal gyerek még nem tudja megítélni, mire költse el fö­löslegesen sok pénzét és ha­marosan úgy kezd viselkedni, mint a régi világ újgazdag­jainak lumpoló csemetéje, az egykor hírhedt aranyi}jú. „A gyerek jelesre felelt, a professzor úr bukott meg" — írta egy negyedszázaddal ez­előtt Márai Sándor, amikor Zemplén Géza egyetemi ta­nár fia megölte édesanyját. A hasonlat kissé erős, de lé­nyegében talál, ■— a szülők­nek kell meggondolni, hogyan szoktatják gyerekeiket, mert a sok zsebpénzzel rendelkező fiatalok túlságosan duhajkodó élete csak azt bizonyítja, hogy kitünőan élnek azzal a lehetőséggel, amit a szülők helytelenül alkalmazott sze- retete tesz lehetővé számukra, ök „helyesen” értelmezik, amit a szülők helytelenül cseleked­nek. Máté Iván Hogyan valósul meg az automatizálás a Szovjetunióban ? A hétéves terv csaknem megkétszerezi a Szovjetunió ipari termelését. 1965-ig éven­ként átlagosan csaknem ki­lenc százalékkal növekszik az ipari termelés. A termelés nö­vekedésének döntő tényezője a munka termelékenységének emelkedése lesz. A munka­termelékenység emelkedése meghaladja az átlagos üte­met, s ezzel párhuzamosan csökkentik a dolgozók meg­terhelését: bevezetik a rövi­dített munkaidőt, a heti két szabadnapot számos iparág­ban. A termelékenység eme­lésének döntő tényezője az ipar korszerűsítése,' a nagy­fokú automatizálás és gépesí­tés lesz. Az automatizálással kapcsolatos kutatások jelen­leg három fő irányban foly­nak a Szovjetunióban. Mindenekelőtt automati­zálják, gépesítik a legbo­nyolultabb, a legtöbb munkát igénylő termelési folyamatokat. Ezzel párhuzamosan automa­tikus berendezéseket dolgoz­nak ki a termelő folyamatok irányítására, valamint a kész termékek ellenőrzésére. A komplex gépesítést, auto­matizálást úgy oldják meg, hogy lehetőleg a nyersanyag kitermelésétől a kész termé­kek ellenőrzéséig minden munkafolyamatot automati­Az elmúlt esztendő a föld­művesszövetkezetek életében is sok változást hozott, s mind­jobban előtérbe tolta a minő­ségi javítás, az alkalmazni kí­vánt emberek gondos kiválo­gatásának kérdését. A törek­vés természetesen az, hogy mind több olyan embert kell alkalmazni, akik szakmailag és egyébként is megfelelnek, s akiknek becsületességéhez, tisztakezűségéhez nem fér semmiféle kétség'. Ez a törekvés helyes. De eb­ben a munkálkodásban a leg­több helyen figyelmen kívül hagynak egy igen fontos kér­dést: a fiatalok, az utánpótlás kérdését. Sok fiatal dolgozik földmű­vesszövetkezeteinknél, a bol­tokban, a földművesszövetke- , zqíi irodákban, ugyanakkor nagyon kevés a fiatalok szá­ma a földművesszövetkezetek igazgatóságaiban, ellenőrző bi­zottságaiban, általában maga­sabb beosztásokban. Vajon ar­ra gondolunk-e, hogy minden megfontolás nélkül, pusztán azért, mert valaki fiatal, mert javítani akarunk a „fiatalok számarányán” most már veze­tő állásba kerüljön? Nyilván nem erről van szó. De arról igen, hogy sokkal nagyobb gonddal, figyelemmel kell kí­sérni a földművesszövetkeze­teknél dolgozó fiatalok mun­káját, sokkal többet kell nekik segíteni, tanítani őket, hogy egy idő után ne csak mint ad­minisztrátorok, hanem akár ügyvezetőkként is beváljanak. Nem kampányfeladat ez, hanem rendszeres, nagyon ala­pos, s hosszadalmas munka, amelynek fáradsága azonban bőségesen megtérül. A falu fia­tal nemzedéke sokszor pusztán azért hagyja ott a falut, mert nem törődnek vele, mert nem lát lehetőséget arra, hogy igé­nyeinek s képességeinek meg- 5 felelő munkakört tölthessen $ be. Hány olyan fiatal akad a § megyében, aki a földműves-^ szövetkezeteknél kezdte, szív- $ vel-lélekkel végezte munkáját,^ de látta, hogy se pro, se kent- $ ra nem kap megjegyzést, taná- $ csőt, figyelmeztetést, s így ma-j gárahagy atottságából úgy $ igyekezett szabadulni hogy $ másutt keresett boldogulást. $ $ A fiatalokkal vaió foglalko-^ zás az első időkben a „defici- ^ tes” vállalkozások közé tartó- i zik, hiszen mindenütt szive-$ sebben dolgoznak jól begyako- ä rolt, munkáját segítség nélkül $ végző munkaerővel, mint $ olyannal, aki csak most ta- $ nulja a szakma csínját-bínját, $ akit tapasztalatlansága, isme-« reteinek hiányossága nem egy-! szer akaratlan hibák elkövető-! sére visz. De vajon a máért! odaadhatjuk-e a holnapot? Ép-: pen földművesszövetkezeteink-: nél, a szövetkezés előiskolái- > nál van arra nagy szükség, > hogy a jövő biztosítása, a jövő« nagy feladataihoz a megfelelő! szakemberek biztosítása az el-j sőrendü kötelességek között le- i gyen. Követeljenek minél j0.bb munkát földművesszövetkezeti! vezetőink a fiataloktól. Bíz­zanak rájuk nehéz, bonyolult feladatokat' is, hogy próbára tegyék őket. Ugyanakkor ad­janak segítséget is,, tanítsák a fiatalokat, törődjenek velük. Ez a két dolog elválaszthatat­lan, s nem is szabad megpró­bálni elválasztani. Ez biztosít­ja, hogy földművesszövetkeze­teink előbbre lépjenek, s így ne csak munkájuk javuljon, ^ hanem a szövetkezés gondola tónak mielőbbi megvalósulását ^ is elősegítsék. kus gépek segítségével vé­gezzenek el. Az automatizálás, a komp­lex-gépesítés párhuzamosan folyik az ipar nagyfokú spe- cializálásával, az egyes terme­lői folyamatok koncentrálásá­val. A moszkvai Vörös Pro­letár gyárban például az el­múlt évben 45—50 százalékkal nőtt meg a munka termelé­kenysége a nagyfokú szakosí­tás következtében. A Frezer- gyárban a termelőfólyamatok átszervezésével, a gépek kor­szerűsítésével, megnégyszerez­ték egyes műhelyekben a ter­melést. Az egyes iparágak kutató- intézetei beható kísérlete­ket folytatnak a különbö­ző munkafolyamatok au­tomatizálására. A szerszámgépgyártásban el­sősorban automatikus gépek és gépsorok kialakításáért fo­lyik a kutatómunka, A hét­éves terv előírja, hogy 1300 automatikus gépsort helyezze­nek üzembe a szovjet gyárak­ban. A tervezők véleménye szerint a lehetőségek ennél jóval nagyobbak, s a jelenlegi tapasztalatok alapján előrelát­hatólag 15C0—1600 gépsor üzembehelyezésére van lehe­tőség. A gépsorok vezérlésére széles körben alkalmazzák a legújabb elektronikus gépe­ket. Kísérletelvet folytatnak a leginkább munkaigényes sze­relési munkafolyamatok gé­pesítésére, automatizálására is. Rendkívül nagyarányú ku­tatómunka folyik a kohá­szat, a vegyipar, s az elekt­romos energia termelésé­nek automatizálására, gé­pesítésére, korszerűsítésé­re. A kutatók arra törekednek, hogy a termelőbsrendezések § kapacitását növeljék. A hét- ^ éves tervben például több oly ^ nagy kohó épül a Szovjetunió- ^ ban, amelynek befogadóképes- ^ sége több mint 2000 köbméter i lesz. A martinkemencék be- $ fogadóképességét 500 köbmé- $ térré, növelik. Az elektromos ^ energiatermelésben 250—300 ^ kilowatt kapacitású - áramfej- ^ lesztő berendezéseket helyez- ^ nek üzembe, de készülnek az el- J ső 500 000—600 000 kilowatt ka- ^ pacitású áramfejlesztő beren- ^ dezések tervei Is. A hőerőmű- 5: vekben oly nagyteljesítményű $ kazánokat alkalmaznak majd, ^ amelyek óránként 1800 tonna $ gőzt termelnek. $ Az iparfejlesztés egyik fő ^ feladata a meglevő ipari. üze- § mek berendezésének korszerű­éi sítése, Kapacitásának növelése. Igy kevesebb beruházással ha­marabb nagyarányú termelés- növelést lehet elérni. A hét­éves terv keretében például átépítik, korszerűsítik a mag- nyitogorszki kohászati kombi­nátot. A kombinát átépítésével gyors ütemben bővül a terme­lési kapacitás és jelentősen csökkennek az építési, beruhá­zási költségek. A magnyito- gorszki, a kuznyécki és a nyizsnyij-tagili kohászati kom­binát kibővítése, korszerűsítése például évente több mint egy­millió tonna acél és több, mint kilencmillió tonna hengerelt áru előállítását teszi lehetővé, s a szükséges beruházási költ­ségek az előzetes számítások szerint két év alatt megtérül­nek. A vegyiparban az automa­tizálás fő feladata, hogy az . egészségre veszélyes mun­kakörökből fokozatosan ki­vonja a dolgozókat. Az új vegyipari’ üzemek szá­mára különleges automatikus gépeket készítenek, s a vegy­ipari gépgyártás a hétéves tervben háromszoroséira emel­kedik majd. Különösen nagy szerepe van az automatizálás, a komplex gépesítés megvalósításában a műszeriparnak. Kidolgozták például egy kisméretű elekt­ronikus gép mintapéldányát. Ez a gép 45 vulkanizáló prés hőmérsékletét ellenőrzi, ,s a hő­mérséklet legkisebb változása esetén automatikusan szabá­lyozza a prések, működését. A közeljövőben megkezdik automatikus laboratóriumi berendezések készítését, elsősorban a kohászati és vegyipari üzemek részére. Ezek az automatikus labora­tóriumok percek alatt végzik majd el a legkorszerűbb mű­szerek, köztük a speetrográfűk és tömeg-speetrográfok alkal­mazásával a bonyolult, gyak­ran többórás laboratóriumi el­lenőrző vizsgálatokat. Hernádon, a tsz központjában villanyszerelők serege dol­gozik a transzformátor-állomás és a vezetékek elkészíté­sén. A tervek szerint november 7-én gyullad k; a villany a szövetkezetben (Cseko felv.) Kipróbálták a műanyag papucs-csónakot A Balatonfüredi Hajógyár sporthajó szakemberei a Bala­tonon sikeresen kipróbálták az első műanyag papucs-csónakot. Az ovális alakú, alig néhány centiméter merülésű verseny­csónakba Moszkva típusú far­motort helyeztek. A mbtor be­indítása után a csónak, sebes­sége ugrásszerűen felgyorsult és a hajótest hamarosan ki­emelkedett a vízből. A méré­sek szerint több mint negyven kilométeres sebességet értek el. hoz a szükséges vizet. Sze- § rencsére a tüzet később mégis § lokalizálták és mire kiért a | segítségül hívott jászberényi & tűzoltóság, annáík már nem ^ akadt munkája. N A tanulmányi tervek sze- í rint körülbelül három és fél- $ millió forint kellene a meg- $ valósításhoz, de ebben az $ összegben már egy nagy tel- $ jesítményű mélyfúrású kút I építési költsége is benne van. 5 Egy hidroglóbusz rendszerű « víztornyot építenének, és a « vizet az érdekelt lakosság $ hathatós támogatásával ve- í zetnék be a község egyes ut- ! cáiba. Nagykáta az idén a« községfejlesztési alapból 200 ! ezer forintot tudna biztosíta- ! ni erre a célra. A lakosság ! körében megvan a készség« további segítség nyújtására! is. Szép példát adtak a lelkes! társadalmi munkából a nagy-« kátai gimnázium, diákjai. A ! nyári vakáció alatt neküáttak i a gimnázium Ihepe-hupás ud-! varának, amelyen még látha-! tők voltak a múlt évben be- ! fejezett építkezés nyomai is. ! Gyönyörűen rendbehozták és; parkírozták, sőt sportpályát is ■ építettek rajta. $ m. 1. $---------- ■ s. d a Jánossal, a községi ta­nács titkárával. — Bővítjük a nagykátai járási szülőotthont is — mondotta a többi között —, mert a járás, de maga Nagy- káta község is kinőtte már ezt a nem is olyan régein, csak 1955-ben létesült intéz­ményt. A járás 15 községe fogott össze, hogy közel egy­millió forintos beruházással kórházi osztállyá fejleszthes­sük. Ennek a hats lm,as ösz- szegnek mintegy 85 százalé­kát állami beruházásként kapjuk, a többit azonban mi adjuk össze. Az épület bőví­tési munkálatai már szépen haladnak előre és ha minden jól megy, az idén be is feje­ződnek. A bővülő szülőotthonnal függ össze az a 415 ezer fo­rintos útépítési munka is, amely szintén megkezdődött. A szülőotthonhoz vezető, mintegy 300 méter hosszú útszakasz ugyanis gyalázatos állapotban volt, kövezetlen, hepe-hupás és bizony a be­tegszállítás rajta komoly élet­veszéllyel járt. Ez az útsza­kasz most bitumennel borí­tott makadámburkolatot kap. Ugyancsak befejezés előtt áll Nagykáta mentőállomásának építése- is, amelyre 300 000 forintot | fordítanak, — Az a célunk — folytat- , ja Monda János titkár —, : hogy Nagykátából egészség- 1 ügyi központ legyen. Ebben a törekvésünkben megértő támogatásra találtunk a me­gyénél és a kormányzatnál egyaránt. Azért persze akad más té­ren is megoldásra váró fel­adat. Ezek között első he­lyen a vízkérdés áll. Nagyká- tának ez idő szerint mindösz- sze hat olyan kútja van, amely elfogadható ivóvizet ad, de a kutak egv részé­nek vízhozama egyáltalában nem kielégítő. Van olyan köztük, amely percenként hat liter víznél nem ad többet. Szükség lenne tehát néhány mélyfúrású kútra és a vízvezeték-hálózat I ^ kiépítésére is. Ehhez már ei- I készült a tanulmányi terv, a ^ Pest megyei Tanácstól Nagy- 1 i káta biztató ígéretet is ka- ^ pott, hogy a vízkérdés meg- ^ oldásához támogatást bizto­■ * sítanak. s 1 § — Hogy mennyire sürgős a ^ vízprobléma megoldása — '^mondotta a vb-titkár —, azt ■ ^ múlt heti tűzesetünk is élén- ' ^ ken mutatja. Egy nagy szal- ^ makazal gyulladt fel. A helyi ^ tűzoltóság kivonult a nagy ^ motorfecskendővel. A fecs- . ^ kendő a legközelebbi kút . ^ teljes víztartalmát két. perc . I alatt elhasználta, a másik . fkútbál' pedig öt perc alatt . ^ szivattyúzott ki minden vi­liket, de a tűz még mindig ja- . I vában égett. A lakosság vöd- . | rükkel hordta a szivattyúk­BÍZNIA FIATALOKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents