Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

1959. SZEPTEMBER 4. PÉNTEK

""gfCirlap

5

Cséplés utáni számvetés a halászteleki Szabad Május Tsz-ben

A termelőszövetkezet irodájában hárman ülnek az íróasztal mellett; Jenei Károly elnök, Horváth László mezőgazdász és Kasaróczfci Lajos könyvelő. Nagy munkában vannak, estére közgyűlést hívtak össze, amelyen a vezetőség főleg a csép- lési eredményeket, s a megtermelt gabona felhasználására vonatkozó terveket ismerteti a tagsággal.

Iparkodniok kell tehát, hogy a beszámolóval kellő időben elkészüljenek. Ez az időpont nem éppen a legkedvezőbb az újságíró látogatására, de azért kérésemre készségesen felfüggesztik a munkát, megadják a. szükséges felvilágosítást.

Mindenekelőtt elmondják, hogy az idén — csakúgy mint országszerte —, náluk is kiváló gabonatermést takarítottak be;

Búzából például holdanként 13 mázsa 65 kilós, rozsból 12 mázsa 90 kilós átlagot értek el, ami a tavalyi terméseredmény megduplázódását jelenti. Pedig nem dicsekedhetnek valami jó minőségű földdel, területük jelentős része homokos, amely csak akkor terem, ha gyakori eső éri és ha a trágyát sem sajnálják tőle. Nos, ami az esőt illeti, ebben az idén nem volt hiány, s ugyanakkor a talaj a tsz-től is megkapta a jó minőségű munkát; ősszel jól elmunkált földbe idejében vetettek, tavasszal a vetést meghengerezték, fo- gasolták és fejtrágyázták.

Szerencsémre a kenyér- gabona felhasználására vonatkozóan már részletes számszerű adatokkal is szolgálni tudnak, Ebben az évben 122

hold kenyérgabona vetésük volt, s erről a területről ösz- szesen 1627 mázsa termést takarítottak be. Ebből a meny- nyiségből mostanáig 1390 mázsa gabona került felhasználásra. A felhasznált gabona- mennyiségben szerepel a többek között az államtól kapott kölcsönvetőmag visszatérítése, a földadó kifizetése, a munkaegységre kiadott, valamint a betervezett terméseredmény túlszárnyalásáért járó prémiumgabona kiosztása, a géprész, a vetőmag, a szociális és kulturális alap biztosítása, végül, de nem utolsósorban az állam részére szabad értékesítés útján eladott gabona mennyisége, ami eddig: 170 mázsa.

— Ez a mennyiség természetesen még korántsem végleges — jegvzi meg Jenei Károly —, úgy számoljuk, hegy fennmaradó gabonafeleslegünkkel, valamint a tagok eladásra kerülő gabonájával együtt még további 150 mázsát tudunk az államnak eladni, ami összesen 320 mázsa kenyér- gabonát tesz ki. Erről természetesen még majd az esti közgyűlés dönt, de a tagokkal folytatott eddigi beszélgetésünk alapján javaslatunkat bizonyára megszavazzák.

Itt érdemes egy pillanatra időzni, mert annak ellenére, hogy a halászteleki Szabad Május Tsz főleg gyümölcstermelő és kertészkedő szövetkezet, mégis

nagy súlyt helyez arra, hogy gabonafeleslegét államunknak szabad értékesítés útján eladja.

Ez a készség sajnos nem mondható el minden termelő- szövetkezetről. Annak ellenére, hogy kormányzatunk tisztességes árat, mennyiségi és minőségi felárat fizet a számára eladott gabonáért, mégis akadnak tsz-ek, ahol megfeledkezve államunk iránti kötelezettségükről, ráülnek gabonafeleslegükre, vagy azt apránként elpiacozzák.

Megkérdezem Jenei Károly- tól: miért látják helyesebbnek, hogy az államnak adják el gabonafeleslegüket?

Jenei komolyan, meggyőződéssel feleli:

— Először azért, mert számításunkat így is megtaláljuk, másodszor pedig a piacra való fuvarozgatás nagyon költséges és ugyanakkor munkaerő kiesést is jelent, harmadszor pedig

erkölcsi kötelességünknek tartjuk az államnak eladni, mert az állam is sokoldalúan segíti munkánkat.

Úgy gondolom, a Jenei Károly véleményéhez felesleges kommentárt fűzni.

—ári —

A NÉGYLÁBÚ VALUTA

Magyar pulik a Szovjetunióban, Dániában, Németországban, Svédországban, Izraelben

Minden ország külkereskedelmének legnagyobb gondja és problémája, hogy minél több olyan értéket produkáljon, amit a világpiacon megbecsülnek, keresnek, s aminek segítségével minél több valutát lehet biztosítani. Ki hinné azonban, hogy a keresett exportcikkek között ott van a hortobágyi juhász borzas, koromfekete szőrmék kutyája: a puli. A Szovjetunióban, Dániában, Németországban, Svédországban, sőt Izraelben is megtalálható ez a kedves, igénytelen jószág. Messze szakadt Magyarországtól, de rryndenütt

megbecsülést szerez

a magyar állattenyésztésnek.

A második világháború súlyos vesztesécget jelentett a kutyatenyésztésben. A fel- szabadulás utáni esztendőkben csak igen lassan kezdődött el a tenyésztési munka és Cegléden is csak pár esztendős múltra tekinthet vissza. Most itt ülnek velem szemben Győré Gyula

FURCSA ELGONDOLÁS

Panasszal fordultak hozzánk ismét a Pócsmegyeri Földművesszövetkezet ellen a surányi-telepi üdülők. Közülük még: nagyon sokan a korán ősziesre fordult időjárás ellenére is kitartanak a Duna-parton, ott töltik Szent- endre-szigetén a szabadságukat, vikendjüket kis nyaralójukban. A Pócsmegyeri Földművesszövetkezet azonban sem rájuk, sem a telep ugyancsak szép számmal levő ; állandó lakóira nem gondol, i Szeptember elsejével egysze- ; rűen bezárta a telepen a sző- s vetkezeti boltot, messze kör- < nyéken az egyetlen élelmi- > szerüzletet és ezzel nagyon j nehéz helyzetet teremtett a j telepiek számára. Most leg- > feljebb sok kilométeres gya- ! loglással, kerékpározással ér- ! hetik el a pócsmegyeri, vagy ; átevezve a Dunáin, az alsó- ! gödi élelmiszerboltot.

Hiszen minden valószínű- ; ség szerint most kisebb for- \ galomra és kevesebb haszon- ; ra van kilátás a simányi- i telepi boltban, mint amilyen í nyár derekán volt. Csakhogy | a szocialista kereskedelem j nem kapitalista értelemben : vett üzleti vállalkozás. Nem j szabadna elfelejtkeznie arról, ■ hogy tulajdonképpen árut :

l i i

* Híradástechnikai Anyagok | i

< Gyára felvételre í i

► p ;

| KERES jj

f váci, Vác környéki jól 1

t képzett f

t l

1 villanyszerelőt i

és szerszámkészítő ; szakmunkásokat |

(

Fizetés megegyezés szerint. <

Jelentkezés naponta 74 órától 15 óráig (szombat < kivételével) Vác, Zrínyi * utca 17; Munkaügyi 5 osztály <

szolgáltat és nem a szó elavult értelmében kereskedik. Kevés ember ellátása is a feladata. Mégha csupán húsz- harminc emberről lenne sző, azokhoz is el kellene juttatnia az élelmiszerárul. Ám jóval több dolgozó pillén Surányi-telepen még ezekben az őszi napokban is. Pihennek, de enni is szeretnének.

Sz. E.

Janik József és Ember Mihály, a gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnökei a mezőgazdasági gépek szakszerű szereléséhez nyomatékkulcsot szerkesztettek. A kulcs segítségével a gyár által előírt forgatónyoma- tékkal lehet meghúzni — főleg a dieselwiotoroknál — a hajtókar, a hengerfej, a főtengely, a nyugvócsapágy csavarjait. A kulcs segítségével meghúzott csavaroknál túl- húzás és ennek következtében menetszakadás nem fordul elő. Képünkön Ember Mihály gépészmérnök húszkilós súllyal állítja be a nyomatéket

és Hörömpő István, mindketten a Kutyatenyésztők Országos Egyesületének tagjai, országosan ismert kutyatenyésztők, a ceglédi csoport vezetői.

Először Győré Gyulától kérdezem meg: hogyan lesz az ember pulitenyésztő?

— Hát kérem, nem restellem bevallani, hogy különösebben nem becsültem és szerettem a kutyát. Cegléden a kutya szorosan odatartozik az udvarhoz. Az udvar sarkában tanyázik a kutyaólban, s rövidebb, vagy hosszabb láncon vigyáz a ház környékére. Megkapja az ételmaradékot, néha egy kis simogatást, s ezzel vége is a vele való törődésnek. Nekünk nem volt kutyánk. Évekkel ezelőtt egy ismerősöm meglepett egy néhány hónapos pulikölyökkel. Fogalmam sem volt arról, milyen értéke lehet a kis pulinak. Helyet adtunk neki a kis udvarban, megkapta a mindennapiját, s úgy bántunk vele, ahogy általában kutyával szokás. Kedvességével, okosságával, hűségével és csodálatos ragaszkodásával azonban teljesen levett bennünket a lábunkról.

Hörömpő Istvánhoz fordulok: önnek is ez a véleménye?

— Igen, én is majdnem ugyanígy jártam. Egy ismerősömtől hoztam el a kutyát, aki már nem bírt vele — van vagy harminc esztendeje —, így lettem kutyabaráttá.

A Kutyatenyésztők Egyesülete szakértőt küldött le Ceglédre. A szakértő elbírálta Győré Gyula és Hörömpő István kutyáját és mindkettőt

tenyésztésre alkalmasnak

ítélte.

— Ez a két kutya volt az alapja a ceglédi tenyésztésnek — veszi vissza a szót Győré Gyula. — Szorgalmasan foglalkoztunk kutyáinkkal. Barátainkat, ismerőseinket, később idegeneket is beoltottunk ezzel a szenvedéllyel és ma a ceglédi kutyatenyésztők csoportjának több mint negyven tagja van, akik közül néhányan komondort, kuvaszt, német juhászkutyát, vizslát, de főként pulit tenyésztenek.

— Két éve a Kutyatenyésztők Egyesülete megkeresett bennünket azzal, hogy haladéktalanul lépjünk érintkezésbe a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodával, amelyet a Szovjetunióba exportálandó pulik exportálásával bíztak meg. Az első szállítmány 234 darabból állt és ebben jelentős számmal képviseltették magukat a ceglédi tenyésztésű kutyák is. Ekkor ért bennünket a nagy meglepetés. Én öt kutyáért 5600 forintot, Gyula pedig a

négy puliért 4900 forintot

kapott.

— Ettől kezdve könnyebben áldozhattunk nemesítésre, újabb nemesvérű állatok beszerzésére, és ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a ceglédi tenyésztés országos színvonalat képvisel.

— Cegléden ez idő szerint 15—20 törzskönyvezett, élvonalbeli tenyészállat van, amelyek sorában kimagaslik Hörömpő István örökgyőztes Kondorosi Babér ivadéka és az én babérkoszorús, Hungária Shampion győztes Cigány leszármazottam. Különben mindkét állat szerepel az idei mezőgazdasági kiállításon is.

Rossi Károly

Automata felvonó

A Magyar Felvonógyárban újfajta felvonó szerkesztési munkáit kezdték meg. Az új felvonó teljesen automatikusan működik. A kabin és az aknaajtók önműködően záródnak. Nyitáskor 20 másodpercre kinyílnak, majd a kiszállás után önműködően becsapódnak. Abban ag..Jetben, ha a kiszállás valamilyen oknál fogva 20 másodpercnél tovább tartana, az ajtó enyhe nyomásra további 20 másodpercre kinyílik. Az új felvonó az egyes emeletekről érkező hívásokat- útjának sorrendiségében rendszerezi. Az első felvonót a Kohó- és Gépipari Minisztérium új épületszárnyában szerelik fel.

! Hallottak már a PanaxJ ----------------gyökérről?

5 E ritka növény ma'gja

5 nemrég érkezett hozzánk Kí- ; nából. Évszázados legenda | lengi körül a Panaxot. Az a

5 híre, hogy csodás hatású,

; rendkívül frissein tartja az $ idegeket. Hazájában száza- $ dokon át olyan becsben ál- $ lőtt, hogy halálbüntetéssel

$ sújtották azokat, akik meg- $ próbálták kicsempészni az $ országból.

$ Bizonyára sokan figyelnek ^ fel a hírre. Sajnos sok, túl $ sok az érdekelt. Sok az ide- 5 ges ember. Világszerte elter- \ jedt betegség az idegesség, tu- v dományos és tudománytalan $ cikkek százai elemezgetik. So~ 5 kan korunk betegségének 5 kiáltják ki. Nyugaton sarlatá- ^ nők, csalók százai szimatol- í ták meg az üzletet az ideges- 5 ség körül és váltak vámsze- ^ dőivé. A világért sem akarok ^ belekontárkodni az orvosok, a J szakemberek dolgába. Mégis | bátorságot veszek arra, hogy ^ elmondjam egy-két gondola- | tómat az idegességről, mert | túl sok a világnézetileg ár- i talmas, zavaros nézet körü- i lőtte, s

t Egyesek a mai civilizációí; ............ .. ban látják az ideJ gesség okát és holmi „új § Rousseau”-ként arról prédi- skálnaik: térjünk vissza a ter- ^ mészethez. Azt beszélik, a $ paradicsomi tudatlanság, a? í ősemberi igénytelenség majd ^ meggyógyítja az emberek ide- $ geit, mintha az emberiség ^ ősállapota nem jelentett vol- ^ na kiszolgáltatottságot, véd- ^ telenséget, ezernyi veszélyt az § élet minden pillanatában.

Ezek bizony reakciós és ostoba elképzelések^ megkerülik a legfőbb kérdést (az is a céljuk, hogy bekössék a szemet). Nem a városi kultúra a vétkes, egészen más a baj oka. Az a kérdés, kit szolgál az emberi műveltség millió vívmánya? Néhány ezer gazdagot-e, vagy a dolgozó százmilliókat?

Olvashatunk azután olyan eszmefuttatásokat is, hogy az idegesség a népiélek sérülése, pubertás-zavara, éretlensége. A forradalom azért fenyegeti a polgári társadalmat — hirdetik egyes pszi- choanalitikusok —, a munkásosztály azért sztrájkol, a -gyarmati népek azért lázadoznak, mert beteg a lelkűk! Ahelyett, hogy szeretnék fce- nyéradó gazdáikat, a tőkéseket, elferdült öntudattal gyűlölködnek. „Analízisbe a munkásosztályt” — ajánlják és akkor nem lesz szükség — szerintük — a munkásmozgalomra, visszaáll a kapitalisták „atyai” tekintélye. Ez aztán a tudomány!

Az ideggyógyászat persze komoly dolog, nehéz, érdekes tudomány. Az idegtevékenység körül még sok az ismeretlen, a fehér folt és ezt igyekeznek kihasználni egyénileg, és osztályuk számára mindazok, akiknek érdeke a sötétség, a zavarosban halászás.

Világjelenség.e valóban------------------------- az ide: gesség és ha igen, mi az oka?

■ Valóban több az ideges em- bér, mint amennyiről azelőtt

: tudomást vettek. Az állandó- orvosi felügyelet sok olyan

lappangó bajt felderít, amely régen a homályban maradva, ismeretlenül pusztított. De nemcsak viszonylagosan nőtt meg az idegesek száma. Sok a kimerült, nyugtalan ember, aki cipel magában valami lelki sérülést. Csoda-e, ha így van? Két háborút szenvedett el az emberiség, egy minden eddiginél pusztítóbb harmadikról álmodoznak a fegyvergyárosok. A hidegháború fagya dermeszt! a föld térségeit és vonja be pusztító, jeges kéreggel az idegek finom hálóit is. Az is igaz, hogy a mi életünk ritmusa meggyorsult, erősebb a munkatempó, gépek diktálják az ütemet, uralkodó életérzésünk lett a sebesség. Egyre nagyobb a szellemi munka részaránya és a fizikai munka maga is sok előtanulmányt, műszaki tudást igényel. Állandó szellemi torma izgalmában dolgoznak az agysejtek. A legálmosabb faluba is betört a világ, szól a rádió, nélkülözhetetlen lett az újság, nőtt a forgalom.

Átmeneti kor a mienk. A régi normák egyre kopnak, van bizonyos türelmetlenség, kapkodás a levegőben. Van tehát objektív alapja a fokozott idegtevékenységnek, nagyobb a kopási lehetőség, erősebb az elhasználódás. Ám a folyamat nem egyértelműen negatív, mert ugyanakkor egészségesebben is élnek az emberek. Többet sportolnak, kitárják testüket levegőnek, napfénynek. Szabadságra mennek, pihennek, utaznak, változatosabban szórakoznak. Ha nem is kielégítő a szükséglethez képest a lakáshelyzet, mégis jobbak — a múlthoz viszonyítva — a lakásviszonyok. Jobb a táplálkozás. Tizenöt, húsz évvel nőtt az emberi életkor, eltolódtak az időhatárok az életszakaszok tekintetében is. Tovább vagvunlk fiatalok, mint nagyapáink voltak! A mai harmincéves asszonyok megmosolyogják Balzac „Harmincéves asszonyáénak az öregedés rémével küszködő, nehéz gondjait. Hogyan válna mindez lehetségessé, ha nem lennének — talán a nagy igénybevételtől edzettebbek — erősebbek, jobbak is az idegek?

A tudomány fejlődése le-------------------- hetővé teszi

az idegzavarok korábbi felismerését, okainak felderítését és ezzel a gyógyítást is. Erről a kedvező folyamatról szívesen megfeledkeznek a so- pánkodők, akiknek érdeke a pesszimizmus terjesztése. Akik a világcsapásnak kikiáltott idegesség terjedését látva, fegyverletételt ajánlanak és tudomány helyett a túlvilági segítségben reménykedve, imát és tömjénfüstöt rendelnének a reménytvesztett embereknek.

De nemcsak az ellenkező tendenciáról feledkeznek meg, hanem arról is, hogy a világ- jelenség más körülmények között, másként nyilvánul meg a világ innenső, vagy túlsó oldalán. Nyugaton a háborús félelmet igyekeznek állandósítani, sőt fokozni, hogy az adózók dollárjait és fontjait, frankjait és líráit elnyelhessék a fegyverkezés örökké nyitott csatornái. Intézményesen idegesíteni kell a lakosságot! — ezt követeli a hidegháború érdeke. Létbizonytalanság, perspektívahiány, munkanélküliség: ezek az idegbetegségek főbb társadalmi okai a kapitalista világban. A biológiai javulás, az orvostudomány fejlődése sokszor a társadalmi tényezőktől függetlenül, sokszor azok ellenére megy végbe és hat, és a döntő, a meghatározó erő mindig a társadalmi ok, amely az idegroncsolás irányába visz.

Nálunk ellenkező a helyzet. A mi társadalmunk nem ismeri a kizsákmányolást, nálunk súlyosan büntetik a háborús propagandát. Nincs létbizonytalanság. A társadalom, az élettani tényezők, a tudomány egy irányban, az idegesség ellen hat. Van persze társadalmi ok nálunk is az idegességre. Van bürokrácia, lélektelenség, embertelenség éppen elég. De ezek hibák és bűnök, amelyek ellen egy egészséges társadalom küzd.

Nem kell idegeskedni tehát-------------- az idegesség

m

iatt. Lehet, hogy a Panax idővel bevonul a gyógyászatba és áhítattal emlegetik, akiknek kínjait enyhítette, A döntő azonban: az egészséges társadalom. Az a fontos, hogy nyugodtan aludhasson az ember, örülhessen az alkotó, békés holnapnak, a kizsákmányolás nélküli életnek. A szocializmus eszméje minden csodanövénynél csodálatosabb. Magja elterjedt az egész világon, pedig védekeztek ellene egészségügyi zárlattal, börtönnel. Felpezsdítette és csodálatosan frissen tartja azok agyát, minden idegszálát, akik híveivé szegődtek. Viszont vannak, akiket határozottan idegesít.

De ezeken még a Panax sem segít.

Szántó Miklós

NEM KELL IDEGESKEDNI