Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

monorovid: r • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • I. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1939. SZEPTEMBER 30. SZERDA I Képriport j az ifjúsági ftalálkozóról Nyolcéves c. Monori Vegyesipari Ktsz Az elmúlt hét szombat dél­utánján a monori községi kul­túrterem ünnepi évforduló színhelye volt. Itt jöttek össze a Monori Vegyesipari Ktsz tagjai — a vasasok, fodrászok, fényképészek, kékfestők stb. —, hogy megünnepeljék a szövetkezet nyolcéves, ered­ményekben gazdag fennállá­sának évfordulóját. Az ünnepi közgyűlés elnök­ségében ott láthattuk Cselkó Józsefet, a Pest megyei KI- SZÖV műszaki főelőadóját, Gaál Jánost, a községi párt- bizottság titkárát, valamint a gimnázium, a községi tanács, a Nemzeti Bank képviselőit is. Marosi Júlia megnyitója után Varró Géza, a szövet­kezet elnöke ismertette a szövetkezet életét. — Pár nap múlva lesz nyolc éve annak, hogy 1951. októ­ber 1-én 32 belépővel meg­alakult a Monori Vegyesipari Ktsz, kezdte beszámolóját. A szövetkezet létét és jövőjét akkor szinte csak az emberi akaraterő, a megfeszített munka jelképezte, hiszen a szövetkezet állami támogatás nélkül, csak a tagok által be­hozott, csekély számúnak mondható, termelő eszközei­re és anyagaira volt utalva. A kollektív termelés elsődle- gességi elvét azonban, ilyen körülmények között is igazol­ta „kis családunk”, mert a nehézségek ellenére, viszony­lag zökkenő mentesen tudtuk megtenni az első lépéseket. Ezt követően már az állam is segítő támogatást nyúj­tott, látva azt, hogy hitelét, kölcsönét megbízható, mun­káját szerető kollektíva kezé­be adja. Miskolczi Dénes, Miskolczi Dénesné, Brabander Gusztáv, Fehér Károly, Benedek Ádám, Jól sikerült cigányból volt Vecsésen Szombaton este a vecsési művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt a vidám, mulatozó cigányokkal. Lő­rinc, Budapest, Öcsa és a környék falvainak mulatni vá­gyó cigányai jöttek össze, hogy jókedvű vidámsággal töltsék el az éjszakát. A ci­gányzene és a verkli szünet nélkül szólt. A vecsési cigá­nyok eredeti cigánytáncot mutattak be. A községi ta­nács elnöke és a v. b. több f igja is megjelent a világos | reggelig tartó táncmulatsá- | 199 300 forint gon. GYÖMRÖN pénteken este tartották a tanácsülést, mely­nek keretében Újvári István őrnagy emlékezett meg nép­hadseregünk ünnepéről. Utá­na megtárgyalták és elfo­gadták az 1959. évi költség- vetést, amelynek bevételi és kiadási végösszege 2 592 000 forint. Érdekes ezzel kap­csolatosan megjegyezni, hogy a község egész évi adóbevé­tele 1 422 000 forint, saját bevétele 350 140 forint. Ez az összeg mind a községben ma­rad, azonban ez nem elegen­dő a kiadások fedezésére, eh­hez még államunk több mint 800 ezer forinttal járul hozzá. MAGLÓDON is pénteken este volt tanácsülés. Kiss László tanácstitkár méltatta a néphadsereg napjának je­lentőségét. Megtárgyalták és elfogadták a költségvetést összegben. Ez­után a község villanyhálóza­tának bővítéséről tárgyal­tak, s úgy döntöttek, kérni fogják, hogy a lakosság is já­ruljon hozzá anyagilag ah­hoz, hogy minél több helyre bevezessék a villanyt. Eddig 3400 forintot ajánlottak fel erre a célra. Többek között: Tóth József 500, Szeili Mi­hály 100. Müller Andrásné 400, Farkas Károly 400, Skodra Jánosné 200, Dévé­nyi Imréné 400 forintot. A SZOMBATON megtar­tott vecsési tanácsülésen is a költségvetés volt a fő na­pirendi pont, melyet 2 546 000 forint végösszeggel hagytak jóvá. A községfejlesztési tar­talékalapból megszavazott a tanácsülés 60 ezer forintot, arra, hogy egy kilométerrel több járdát építsenek meg az idén a tervbe vettnél. Har­mincezer forintot szavaztak meg a napközi otthon kony­hájának korszerűsítésére. Kedves Névtelen, s (levelé­nek hangjáról ítélve) Nyájas Olvasó! Hogy lássa, mennyire elfo­gulatlan, s tiszta szándékú va­gyok önnel szemben, teljes terjedelmében közöljük az On levelét, úgy, ahogy megírta, s levelesládánkba bedobta. íme: „Olvastam, hogy a Monor és Vidéke szeptember 15-től két oldalon jelenik meg, ami ör­vendetes dolog, mert bőveb­ben lesz hely benne az olva­sókat érdeklő híreknek. Én, mint monori bennszülött, mindig kíváncsian várom az újságot, csak akkor szomoro­dom el és bosszankodom, mi­kor olyan híreket is közöl, ami enyhén szólva nem fe­lel meg a valóságnak, vagy csak megközelíti azt. Többek között egy számuk­ban olvastam, hogy a szülő­otthonba megérkezett a szá­zadik csecsemő és eddig 335 kismama adta át helyét egy­másnak. Csak az nem derül ki a tudósításból, hogy mióta századik újszülött? 1959. ja­nuár 1. vagy a szülőotthon fennállása, netán időszámítá­sunk óta? S a 335 kismamá­nak csak 100 kisbabája szüle­tett, 235 kismamának hova lett a gyermeke? Enyelgő hangú levél egy „bennszülött monori“-hoz: pontatlanságokról, kacsákról, s egyről-másról lépőén tájékozatlannak mutat- ^ koztak ország-világ dolgában... £ Nem, én nem verem félre % a harangokat. fin láttam £ szeptember 30-án a felvonuló ^ ifjúi ezredet, ifjúságunk szí- ^ nét, leglelkét. Többségükben ^ becsületes, nyílt eszű és bátor ^ szívű, szépre-,jóra fogékony ^ fiúk, s lányok ók, méltók s ^ alkalmasak a feladatra, amely í- rájuk vár: folytatni, s befe- £ jezni az apák kezdte művet; 2 a szocialista Magyarország ? megépítését. Az elöeitált példák csak ki- ^ vételek. Sajnálatos és szó- ^ moru kivételek. Az így élő. s ^ cselekvő fiatalok esak kicsi ^ töredéket teszik ki ifjúsá- ^ gunknak. De ha egy volna ^ vagy kettő is ilyen, akkor ^ sem hangzana hiábavalóan az? intés: társadalom, figyelj! Az ifjúság féltése-óvása, i nevelése nem egyesek fel­adata, hanem mindannyiunké, melynek gondja-felelőssége alól senki sem kaphat fel- ' mentést. Még nincs baj. De várjuk meg. amíg lesz? A ka­pitalista országok fiataljainak kiúttalanságát tükröző ..ahogy lesz — úgy lesz'* életszemlé­lete, vagy folyton zsákutcába fnló kiútkeresése (szembefor­dulás a törvényekkel, átgázo- lás erkölcsi normákon) nem marad meg az országok ha­tárain belül, átterjed — mint a járvány — más országokra is. Nem tudtunk olyan erős gátat vetni elé, hogy hozzánk is be ne férkőzzék egynéhány kórokozója. De tőlünk függ, hogy ez a járvány könnyű le- jj folyású lesz-e vagy sem. Nagyon jó és hasznos ^ volna, ha már az egész közeli ^ jövőben párttaggyűlések, ta- ^ nácsülések napirendjükre tűz- ^ nék az ifjúság nevelésének ^ problémáit, megszabnák a | konkrét tennivalókat, s el isi .1 végeznék azokat. Egy számukban olvastam, hogy a Petőfi utcában gyalog­járdákat fektetnek le, a mun­kálatokat előreláthatólag jú­niusban megkezdik. Most szeptember van, de nem hogy járdákat, hanem még egy járdát sem látni lefektetve. Úgy látszik, úgy fektették le, hogy elaludt. Másik szám arról ad hírt, hogy portalanítják a Bocskay és Pattermann Dezső utcát. Hát ez egy kicsit túlzás, mert a két utcának egy kis töre­dék részét portalanftották a Kossuth Lajos utca felől, de nem is lehet őket portalaní- tani. mert kövezve nincsenek. Ilyen kacsahírek nem öreg­bítik a bizalmat a különben dicséretet érdemlő községi tanács községfejlesztése te­rén eddigi elért eredményei mellett. Abban a reményben, hogy a kétoldalas újságban több lesz a való, kevesebb a valót­lan hír, maradok olvasójuk, Bennszülött monori.’* Kedves Bennszülött! Végez­zünk előbb a kényes részé­vel: való igaz, hogy lapunk­ban több pontatlanul megfo­galmazott hír, közlemény megjelent eddig. Levelének közlését tehát önkritikának is veheti. Nem mentegetőzés, csupán a teljes igazsághoz hozzátartozó, s -ezért emlí­tem: lapunk írása, szerkesz­tése javarészt társadalmi munkában történik, s nincs kellő idő és mód ahhoz, hogy minden közleményünket elő­re ellenőrizni tudjuk. Bár így is nagyon vigyázunk, s hogy nem eredménytelenül, azt bi­zonyítja az ön levele is: ár­gus szemekkel sem tudott hónapok alatt a fentieknél több hibát ■észrevenni. (Pe­dig látja, akárhogy vigyáz is az ember, könnyen becsúszik a hiba. Ön például csak egy 23 soros levelet írt nekünk, s abban is van egy mondat: az utolsó előtti, amely pontat­lan, gondatlan fogalmazása miatt nehezen érthető.) A Egy büszke tábla Részlet a monori fiatalok menetéből,.. . és egy másik a gyömróiekéből Táncolva vonulnak a maglódiak Pillanatkép az ebédlőből (Blaskó Mihály, Kalotai Gábor. Kovács István felvételei) A gyömröiek nyerték az ifjúsági találkozó nagydíját A KISZ járási v. b. 1959. szeptember 26-án megtartott ülésén, a zsűrik meghallgatása és az eredmények összege­zése alapján megállapította, hogy a szeptember 20-i ifjúsági találkozón mely KISZ-szervezetek szerepeltek a legeredmé­nyesebben. A felvonulásban a pálmát az üllőiek vitték el fegyelme­zett, szép menetükkel, ötletes dekorációikkal. Második helye­zett a gyömrői, harmadik a monori KISZ-szervezet lett. A kulturális versenyeken a legjobb eredményeket a maglódiak érték el. Második helyre a gyömröiek, harmadikra a vecsésiek kerültek. A sportversenyeken a monoriak szerezték meg a legtöbb jó helyezést. Itt is a gyömröiek kerültek a második, s a vecsésiek a harmadik helyre. A találkozó nagydíját: a világvevő rádiót a gyömrői KISZ-szervezet nyerte el. tekintettel arra. hogy a felvonu­lásban. a kulturális és sportversenyeken egyaránt jól szere­peltek. Siírsutlu lant, f iyyalj l Furcsa, riasztó híreket hal­lok mostanában, fiatalokról. Lapunk rendőri rovata az elmúlt hetekben sajnálatosan gazdag volt: szerepeli abban erőszakosság, rablás, lopás és csavargás. S a főszereplők mindenkor fiatalok. Ezek a súlyos esetek nagyon elkeserítenek mindannyiunkat. De engem már az úgynevezett „könnyebb” esetek is aggasz­tanak. Az is, ha azt hallom, hogy felelőtlenül, szülői aka­rat ellenére, egyik napról a másikra kötnek házasságot össze nem illő fiatalok; — ha azt hallom, hogy az Álmatlan évek szívetmarkoló drámai jeleneténél harsány hahotá­ban törnek ki 16—18 éves fiúk; ha azt hallom, hogy a sorozáskor jó néhányan meg­Üléseztek a községi parlamentek egy évvel később Gál Gyula, Gál Gyuláné, Tóth József, F.ncz János, Oláh Gyula, Ju­hász József és Viczián István voltak azok, akik először is­merték fel, hogy egységben az erő, hogy a közös összefo­gás többet, jobbat tud alkot­ni. Ennek az úttörő munká­nak részvevői ma is itt ülnek közöttünk (Taps.) 1953-ban szövetkezetünk létszáma meghaladta a 60 főt és a korábbi évi 300 ezer forintos tervvel szemben már 2 és fél milliót tudtunk teljesíteni! 1957-ben tagsá­gunk lemondott éwégi 84 ezer forintot kitevő osztalé­káról. amelyből meg tudtuk venni a központi műhely épü­letét. 1955-től kezdődően 404 ezer forintot költöttünk teherautó, esztergapad, marógép, fúró­gép, varrógép. csiszológép, gyalugép, televízió stb. vásár­lására. Ezeket a beruházáso­kat 90 százalékban saját erőnkből eszközöltük, amely híven mutatja a nyolcéves jó mérlegünket, de különösen az utóbbi két év eredményét, szövetkezetünk fejlődésének ütemét. Szövetkezetünk átlag 60— 62 százalékban közvetlenül a lakosságnak termel és ezen túlmenően az utóbbi évben közel tíz olyan választékot bővítő, új termelvényt állí­tottunk elő, amely a lakos­ság igényeinek fokozottabb kielégítését szolgálta. Mind­amellett nem feledkezünk meg a szakiparos nevelésről sem. 1953-tól 12 szakiparost szabadítottunk fel és jelenleg tíz ipari tanuló képzése fo­lyik. Ezután Benedek Ádám fő­könyvelő ismertette a szövet­kezet második negyedéves mérlegét. A 520 ezer forintos tervszámmal szemben 643 ezer forintot teljesített a szövetke­zet. Az, egy főre eső termelé­si érték 15 ezer forint. Az önköltség 86 százalékos. A szövetkezet nyeresége a két negyedévet alapul véve 156 ezer forint! Hörömpő Jenő NEKROLÓG Sok éven keresztül, nap­jaink szilaj forgatagában, ott láthattuk a monori Fő tér egyik kis zugában. Előtte kis asztalkán újságok, képesla­pok, folyóiratok színes soka­sága. Lehetett tűző napsütés, zuzmarás jeges eső, nem átal­lott kitartani standján, csak azért, hogy az olvasó kezébe adja a várvavárt sajtótermé­ket. Most szomorúan adunk hírt, hogy Fieber Jánosáé monori újságárus 61 éves korában szívbetegségben elhunyt. 12 esztendőn keresztül mint-; egy 800 000 újságot, folyóira­tot árusított. kacsamadár emlegetését ép- í pen ezért kicsit túlzottnak í tartom __ A mi pedig egyes község- í fejlesztési munkák elmaradd- \ sát illeti, azért gondolom, í nem mi vagyunk a felelősek.; Vagy legalább is nem jobban \ mint ön. Mert ha nagyobb \ segítséget kapna a tanács a \ társadalomtól: öntől is, tőlem \ ts, mindannyiunktól, jobban, j s pontosabban tudná felada- \ tait végrehajtani. Aggódik Ön 235 kismama elveszett gyermekéért. Beval­lom, én is. S most szomorúan közlöm önnel: nem sajtóhi­báról van szó, sajnos. Ilyen magas az abortuszok száma. Még annyit: mindig azt kértük, s most is azt kérjük, segítsenek az olvasók nekünk abban, hogy jobb lapot szer­keszthessünk. írja meg más­kor is a véleményét. De na­gyon kérem: névvel. Nem olyan időket élünk ma. hogy ne írhatná alá bárki is a nevét egy bíráló levélben. Elérke­zett annak az ideje, hogy a névtelen levelek a papírkosár­ba kerüljenek, olvasatlanul. Ezzel zárom levelemet, tel­jes tisztelettel és teljes név­aláírással: Kadványi Barna

Next

/
Thumbnails
Contents