Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

1959. SZEPTEMBER 30. SZERDA

PEST

nuetfi.

WCirtap

Diáktanács az iskolában

i

s\\\v>vvxv\v\v\vcv\\^^

Mi fontosabb?

j-igyik nagyvárosunk, I-J Nagykőrös könyvtárának vezetőjét hallottuk a múltkorában panaszkodni. Karsai Istvánná elmondotta, hogy jó forgalmú könyvtárat irányít, 1958- ban 57 000 kötet könyvet kölcsönöztek, de az olvasók száma tovább emelkednék, a könyvforgalom tovább növekedne, ha... ha a városi könyvtár nem a mozi dohányzójában kapott volna ideiglenesnek mondott, de már-már véglegesnek látszó otthont.

Most az a helyzet, hogy az olvasóterem egyben kölcsönzőhelyiség és a kölcsönző egyúttal olvasóterem is. Mivel pedig az olvasók szeretik a csendet — a kölcsönzés pedig óhatatlanul beszélgetéssel, válogatással, ez utóbbi pedig zajjal jár —, az olvasóterem forgalma a felére csökkent.

Igaz, ahogyan Karsai Istvánná elmondotta, a tanács megfelelő (vagy legalábbis a jelenleginél megfelelőbb) helyet jelölt ki számukra. De a kijelölt helyre a földművesszövetkezet hurcolkodolt be, a könyvtár pedig lebeg, mint Mohamed koporsója a kilakoltatás és az elfoglalha- tatlan helyiség között.

Nem tennénk szóvá az esetet, ha elszigetelt, egyedülálló jelenségről lenne szó. De sajnos, nem az. Csak még egyet a sok közül: Ofella Sáh.dor, a tá- piószecsői népi együttes vezetője sérelmezi, hogy a művelődési házban úgy : megtelepedett a földmű- | vesszövetkezeti italbolt, j hogy már-már akadályoz- j za a népművelő munkát.

\ Tudjuk, az italboltok jól í jövedelmeznek, szükség is ; van reájuk, hiszen az em• berek — helyesen — nem- \ csak olvasni szeretnek, j nemcsak vizet isznak, ha- \ nem olykor-olykor sört,

• bort. égetett szeszt is.

: Amíg mértékkel fogyaszt- I ják a szeszt, nem érheti í szó a ház elejét. Amíg í mértékkel nyitunk falun- í városban italboltot, helye- \ sen tesszük, hiszen kielé- j gítjük a fogyasztók szük- \ ségleteit. Az iparcikkbol- j tok, élelmiszerkereskedések \ ugyancsak a dolgozókat i szolgálják, hegyen belőlük \ minél több, legyen áru- \ készletük nagy.

\ A mérték azonban narssssss/sss/sssssssssssssssssssyssssssss/s.

gyón fontos. Ez a legfon- : tosabb.

Mert vajon hogyan mér- i tek a nagykőrösiek?

A városban van italbolt, vendéglő, cukrászda, eszpresszó, fűszerbolt, iparcikk-kereskedés, bútoráruház. Egyik-másik boltféleségből több is. De könyvtár, bizony, könyvtár csak egy van. Hát mi volt fontosabb? Még egy földmű- vesszövetkezeti bolt a többi mellett vagy az, hogy a több ezer olvasó megfelelő helyen, kulturált körülmények között jusson szitnte mindennapos szellemi táplálékához?

Szecsön még cifrább a helyzet.

Hogyan tűrheti a helyi pártszervezet és a tanács, hogy éppen a művelődési házban legyen a duhajok, részegek állandó tanyahelye? Talán egyesegyedül ez a hely alkalmas a községben kocsmának? Tudjuk, az italbolt nemigen keres más épületet, hiszen a forgalom a kultúrház- ban nagyobb, mint bárhol másutt lenne.

Végre el kellene érnünk *— ha másképpen nem, a járási szervek beavatkozása révén —, hogy a művelődésügy ne csak az országos, a megyei és a járási politikában, hanem a legkisebb falu életében is megfelelő jelentőséget nyerjen. De hogyan hibáztassuk az apró községek vezetőit, ha olyan nagyváros, mint Nagykőrös (ahol Arany János örökségét emlegetik minden lehető alkalommal) sem tud otthont biztosítani megyei hírű kulturális intézményének?!

A nagykőrösi könyvtár vezetője keserűen jegyezte meg: „Tudom, a földszöv pénzt hoz a házhoz... De ebben az esetben ez a pénz fontosabb, mint a könyvtár léte?“

Szerintünk: mindkettő

fontos, a jövedelmező vállalat is, a lakosság ellátása is, a könyvtár is. De ha nem általánosságban, hanem a helyi viszonyokat nézzük, akkor egyet kell értenünk Karsai Ist- vánnéval: ez esetben a könyvtár fontosabb, mint ahogyan a szecsőiek példájában is a művelődési ház zavartalan munkája a lényegesebb.

G. L.

| Tanulnak f i a nagykőrösi felnőttek j

! A Kossuth Lajos általános ^

! iskolában, a levelező tagoza- ^ j ton megkezdődött a felnőt- ^ |tek oktatása. Minden kedden ^ ! megtelnek az iskolapadok, ^ j hogy a korábban el nem ér- ^ ! hetett alapműveltség, isko- ^ jlai végzettség birtokába jus- ^ ísanak az üzemi és hivatali ^ ! dolgozók. ^

! Dicséretet érdemel a kon- ^ ! zervgyár, a ládagyár, a rend- ^ íőrség és a tűzrendészet sze- ^ : mélyzeti vezetője, aki a dől- ^ ígozók tájékoztatásával segít- ^ ! séget nyújtott az iskola be- ^ ! népesítéséhez.

( A beiratkozottak 24—42 ^ j évesek, akik a múlt rend- ^ ! szerben csak hat osztályt vé- ^ í gezhettek. Vannak azonban £ í szép számmal 16—22 év kő- £ ! zöttiek, akik már elvégez- ^ ! hették volna az általános is- :

! kólát. Sajnos, közülük töb- ^ ; ben arra hivatkoznak, hogy ^ ; szüleik nem engedték tanul- ^ ^ ni, mert az otthoni munka- ^ j ban foglalkoztatták. Más ; í szülők ráhagyták a gyér- | í mekésszel gondolkodó fiatal- \ ; ra a döntést, aki a könnyebb ; í megoldást választotta, és nem ; j fejezte be az általános isko- \ \ lai tanulmányait.

; Intő figyelmeztetés ez a ; ; mostani iskolaköteleseknek és ( ; szüleiknek.

; Az ötödik-hatodik osztályt ; S14 hallgató egy év alatt vég- ; ; zi el. A hetedik osztályba ; ; olyan sokan jelentkeztek, hogy j ; a hallgatókat két csoportra ; í kellett osztani, így is 27—27 ;

5 ember van egy-egy osztályban. í J A nyolcadik osztályosok 36-an í ^ vannak.

\ Rendszeres tanulással az ! ^ évi háromszori beszámolóra j £ és az évvégi számadásra fel 1 £ lehet készülni. Ezt bizonyít- ! í ják a múlt évi sikeres vizs- ] \ gák.

£ A felvételek erre a tanévre : ^ már bezárultak, de aki tanul- i ^ ni akar, az a következő tan- i Révben (vagy osztályozó vizs- i gára jelentkezéssel már az : ^ idén is) megszerezheti az ál- ítalános iskolai végzettséget. ;

A

Szűcs Dezső

| -------------C

haplin

| emlékiratain dolgozik

\ Charlie Chaplin, a nagy ^ filmszínész párizsi bemutatója ^ alkalmából sajtófogadást tar- 4 tott. Közölte, hogy ez év végé- re befejezi mintegy hétszáz í oldalas emlékiratát. A mű be- ^ fejezése után újabb filmet kéSZÍtí

• j

— Az ügyeleti csoport mun- \ káján kívül milyen feladatkö- \ re van még a diáktanácsnak? j

— Az egyik ilyen a szak- j körök, a másik pedig a sport- ; szakosztályok munkájának \ összefogása, irányítása. Éppen \ az elmúlt napokban alakultak \ meg ezek a szakkörök, és; most' munkájuk összehango- \ lásán dolgozunk. Azért van í szükség erre. mert a tíz j szakkör és a négy sport- í szakosztály több száz diákot í foglalkoztat. Jó munkájukhoz í feltétlenül szükség van ren-! dezvényeik egyeztetésére, hi-! szén nem egy olyan diákunk; van, aki valamelyik szakkör- í nek, de ugyanakkor sport-; szakosztályunknak is tagja. ;

A beszélgetésbe újra bele- j kapcsolódik az igazgató.

— A diáktanács akkor tölti \ bé majd szép és nemes fel-; adatát, ha élő kapocs lesz a; diákság és a tanári testület; között, a nagy közös cél: az j emberré nevelés érdekében.;

MsQ hozzátenném l elsősorban ! akkor, ha nem helyettesíteni! akarja az iskola KISZ-szer-! vezetét, hanem annak irányi- í tása mellett munkálkodik a ! megjelölt cél érdekében. Ha í ez nem így történik, a diák- í tanácsnak nincs, nem lehet í létjogosultsága egyetlen is- \ kólában sem. Hiszen az ifjú- \ ság nevelése a tanári testüle- < ten kívül a KISZ-szervezetre; tartozik. Ha azonban a diák- j tanács a KISZ-szervezet mun- \ kajának kiegészítője lesz — \ akár Nagykőrösön, akár má- < sutt — akkor valóban el- j mondhatjuk, hogy jó mun- \ kát végeznek a diáktanácsban j dolgozó fiatalok. (p.) ;

A Sí Kingától A nagy kolió^íg

Megnyílt a kínai könyvkiállítás

kapcsolatot megteremtő ma-; gyár nyelvű köyvkiadás a; könyveket előállító fizikai í munkára is rányomta volna \ e kapcsolat hasznos bélye- i gét. ;

Százhúsz könyv és köztük; nem egy — mint például a \ Si King második kiadása — \ tízezer példányban, szép ki- í állításban megjelentetve: ez a \ mérlege annak, a tízéves kínai i irodalmat ismertető, könyv- \ kiállításnak, amelyet ez a í most megnyitott kiállítás tár í az érdeklődők elé. (M—é) \

'/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.

A fiatalok filmje

SZOMBATTÓL HÉTFŐIG

ség szeretne megérkezni. S Joli ekkor döbben rá: elkésett a vallomással.

Vajon lehet-e Joli, az egyszerű, becsületes, de megesett lány egyenrangú felesége a férfinak? Hegedűs Zoltán, az író, erre a kérdésre keresi és adja meg a (feleletet. Hangja, hitvallása az emberségről, az új társadalom születő erkölcséről, tisztán cseng. Nem kenetteljes, nagy szavakkal, nem is álszenteskedő finomkodással közelít mondanivalójához, de nyíltan és nemes egyszerűséggel mondja ki: Jolinak igen is köztünk, becsületes emberek között a helye. S ez filmjének legnagyobb erénye.

A másik: a film sokszínűsége, árnyaltsága, igaz emberi szereplői, köztük is talán elsősorban ’ az öreg munkás, Eke bácsi alakja. (Szinte sajnálkozik az ember, hogy egy ilyen talpig becsületes munkásembernek olyan lityi-lotyi. csak a lánya karrierjét néző felesége van.) Izig-vérig becsületes, csupaszív figura, gondolataiban, szavaiban és tetteiben egyaránt.

A film sokszínűségét dicséri a két másik hős, Anna és Laci nagyszerűen megformált, a mai fiatalok minden jellegzetes tulajdonságát sűrítő alakja is. Jók, olykor csintalanok, mindvégig szókimondók, de sohasem rosszak, mert mindig megtalálják vagy inkább csak megérzik, a jóízlés határát. (Ezért elsősorban csak a íorga- tókönyvíró Hégedüs Zoltánt dicsérhetjük, a regényírót már kevésbé);

Remekmű? Nem, túlzás len- j ne ezt állítani a Hunnia Film- i stúdió legújabb produkciójá- ; ról. Csupán őszinte és emberi vallomás. Mondanivalójában,

: hangvételében, művészi kifeje- ; zőeröben egyaránt.

Amint azt már címéből is sejtjük, a film történetét Hegedűs Zoltán negyvennyolc órába sűrítette. Hegedűs, mint ; forgatókönyvíró (eredetileg regényt írt ebből a témából óbudai lányok címmel) nem rosszabb, mint regényíró. Si- ! kerül másfél rövid órába fog- ; lalnia a két nap események- : ben gazdag történetét.

A film hőse, Joli — a Duna i Textilgyár szövőnője — meg- | esett lány. Régi história, több I mint hat esztendővel ezelőtt i történt... Szeretett egy fiút,

I igaz szerelemmel, aki azonban : cserbenhagyta mindkettőjüket; • ő legalább is úgy hiszi. S hogy í emelt fővel állhasson az em- : bérek elé, letagadja gyerme- i két. Azaz — így akar enyhíte- : ni háborgó lelkiismeretén — : csupán nem vallja be. De le- : het-e örökre titok a gyerek? ; Nem, Joli jól tudja ezt. csak > éppen elodázni szeretné a szé- ! gyen pillanatát. Az élet azon- ! ban kegyetlen ... Szombat dél- ! után, amikor gondtalanul, a \ vidámnak ígérkező hét vége ! minden örömével hazaindul a ! leányotthonba, Ferivel, szerel- \ mesével találkozik. A fiút — \ hajógyári munkás — kineve- ; zik a füredi hajógyár osztály- \ vezetőjének. Már hétfőn el kell \ foglalnia új munkahelyét, aho- '• vá Jolival már mint férj-feleA film erénye, hogy szinte kivétel nélkül fiatal művészek alkotása (Magának az írónak is ez első filmkísérlete, amelyet reméljük — a látottak alapján — több hasonló alkotás követ.) Mészáros Gyula, a rendező, új név a filmszakmában.

Ez az első önálló játékfilmje — társrendezőként az Álmatlan években már dolgozott — s nyomban hozzátehetjük, jó filmje. Bátor kézzel nyúlt a forgatókönyv-adta problémához, s tiszta hangon, egyszerű nyelven tolmácsolja a íilm nézőjének ezt az őszintén emberi történetet;

Az ugyancsak fiatal operatőr. Tóth János — eddig csak rövidfilmeket készített — méltó társa a rendezőnek. Szépen megkomponált — ha sok újat nem is adó — képei, hangulatos tájfestése jól illeszkedik az

egyszerűségre törekvő rende» zéshez.

A film szereplői közül ezúttal csak a legfiatalabbakról szólunk. Elsősorban a Ferit alakító Láng Józsefről és Ella szerepét játszó Pásztor Erzsiről. Mindkettőjüknek ez az első játékfilmje, s kezdetnek játékuk biztató ígéret. Igen bájos és tehetséges a gyermek- szerepet játszó Bruck András is. Sokat fejlődött a Tettes ismeretlen óta Moór Mariann és az Édes Annában már oroszlánkörmét mutogató Fülöp Zsigmond is. Alakításukat látva elmondhatjuk: a jövőben is bátran számíthatnak rájuk a rendezők. A többi szereplő —* Vass Éva, Bihari József, Kiss Manyi, Fónai Márta, Sütő Irén — nevükhöz méltó alakítást nyújtanak;

P.—L

téri helyiségében, a kínai könyvkiállítás megnyitásán.

A Sí King-től, az ősi kínai versek csodás gyűjteményétől A nagy kohó-ig, a mai Kína szocializmust építő irodalmának reprezentatív kötetéig itt van együtt annak a mintegy százhúsz könyvnek nagy része, amely az elmúlt tíz évben a magyar könyvpiacon megjelent — ahogy Biró Livia, az Európa Könyvkiadó igazgatója megnyitó beszédében elmondta. Szépen illusztrált címlapok, gondos, művészi belső rajzok díszítik ezeket a kö-1 teleket, mintha a fordítással í együtt átvették volna a ki-! nai finomságot is a kötetek ä előállítói. Mintha a szellemi 5

\

Finom vonalakkal rajzolt bontólapu kis könyvek az asztalokon, Csillag Vera, Görög Julia, Kálmán Klára, Lóránt Péterné, Molnár Ágnes és Vincze Lajos sárkányos díszítésű rajzai a falakon, kes- kenyvágású, mosolygós szemű nő és férfi, névszerint Lin Je, a kínai követség tanácsosa és Csia Su-mi a követség munkatársa, amint a megjelent Aczél György művelődésügyi miniszterhelyettessel, Kelen Bélával, a Nagy-budapesti Pártbizottság titkárával és Rózsa Irénnel, a Kul- túrkapcsolatok Intézetének főtitkárával beszélget.

Körülöttük a látogatók szemlélik a könyveket, rajzokat a könyvklub Liszt Ferenc

colnak, rendetlenkednek. így van ez, mióta diák a diák. A tanárban valamiféle mumust lát, aki előtt illik jónak lenni. de amint kilép az osztályból ... Mi pedig nem ilyen formális rendet és fegyelmet akarunk, hanem olyat, amely a diák öntudatából fakad. Ezért ma már nem tanár ügyel a folyosók rendjére, hanem maguk a diákok, az ügyeleti csoport tagjai és az osztályonként kijelölt ügyeletesek. Már két hét tapasztalata alapján is nyugodt szívvel állíthatom, nem eredménytelenül. Ennek a munkának a legfőbb irányítója a diáktanács. De talán beszélne erről inkább maga a diáktanács elnöke.

(istsl diáklány lép be az

igazgatói irodába. Szabó Sarolta, IV. osztályos tanuló. Természetes egyszerűséggel számol be eddigi munkájukról, összegezi az elmúlt két hét első tapasztalatait.

— Az ügyeleti csoport eddig az iskola belső rendjére őrködött, s a kötelező diáksapka, köpeny viselését ellenőrizte. Mosf tervezzük hatáskörének bővítését, amely többek között kiterjedne a hiányzások ellenőrzésére csakúgy, mint a diákok iskolán kívüli magatartására. Egyébként holnap kerül sor az első fegyelmi gyűlésre. (Azóta biztosan megtartották már). Az egyik negyedikes fiú cigarettázott az iskolában — meséli nagy komolyan, biztos vagyok benne, hogy ugyanilyen komoly döntést hoztak az iskolai fegyelem megbontó ja ellen is.

kissé idegenkedve fogadom a

nagykőrösi Arany János gimnázium igazgatójának bejelentését: megalakult az iskolában a diáktanács. Ilyen szervezet mindössze még három iskolában működik az egész országban.

Kínálkozik a kérdés:

— Ugyan mi szükség volt erre? Hiszen a vezetés és irányítás az igazgató és a tanári kar feladata, az ifjúsági munkát pedig a KISZ szervezi...

S a válasz:

— Higgye el, alaposan megfontoltuk a dolgot, csak azután döntöttünk. A diákságnak csak egy része KISZ- tag, a diáktanács viszont az iskola valamennyi tanulóját mozgatja. Természetesen a diáktanács nem független a KISZ-től, hiszen maga az elnök is KlSZ-tag, és a diáktanács vezetőinek más tagjai is. így biztosítottnak látszik, hogy a diáktanács nem a KISZ-szervezet helyettesítője, de annak segítője.

Zilahi Lajos, a gimnázium igazgatója, tovább folytatta a megkezdett gondolatot:

— A diáktanács elsődleges célja: az életre, az önállóságra nevelés. Ennek érdekében hármas tevékenységet fejt ki. Az első, talán valameny- nyi közül a legfontosabb, az ügyeleti csoport munkájának a megszervezése és irányítása. Az iskolai rend és fegyelem megteremtése nem köny- nyű dolog. A gyerekek egy része a fegyelmet valamiféle kényszernek érzi, s míg a láthatáron — pontosabban a folyosó végén — fel nem tűnik a tanár, fékeveszetten vihánPA CSÍN:

AZ ÖRÖK ÉLET TORNYA

$

lyítja, a homokra épült to-; rony összeomlik, maga alá te- { metve mindazokat, akik má- $ sok vére, pusztulása árán 5 akartak örök életet teremteni \ maguknak. ^

A többi novella is — A be- j szélő fa. A láthatatlanná va-J rázsoló gyöngy — azokról 5 szól, azokat teszi hőssé, akik ( szembeszegülnek a hatalma- í sokkal, akik a népet akarják í boldogabbá tenni, akik < le! akarják törölni a könnyet a; szenvedők arcáról. Pa Csin; nagy szeretettel ír ezekről az: emberekről, s művészi eszkö-; zökkel érzékelteti az olvasó-; val, hogy egyetlen maradón-^ dó van a világon: a nép szol-; gálata. ;

Pa Csin nyelvezete, kép- í gazdagsága jeles írót mutat, j A népmese hagyományait ki- í válóan felhasználó író úgy! „aktualizál”. hogy abban! semmi oda nem valót, semmi; erőltetettet nem érzünk. Ha-; gyományos legendák és na-; gyón is mai mondanivaló így; alakul novelláiban nemes mé- \ retű művészetté, s teszi em- ■ lékezetessé a vékony kötetet, \ amelynek egyetlen hibája van:| nem ártott volna, akárcsak \ egyoldalas ismertetőt is adni \ a kötet novelláinak írójáról, • hiszen a magyar közönség i nagy része keveset, sőt sem-1 mit sem tud Pa Csinről.

— m —

Négy gyöngyszemet, Pa Csin négy novelláját fogja össze az Európa Könyvkiadó ízléses, szép kiadású könyvecskéje. Pa Csin négy novellájának látszólag semmi köze a mához, a valósághoz, hiszen az író álmait írja le bennük. De ezek az álmok nagyon közel esnek a valósághoz, mert a gonosz szellemek, a gonosz császár nagyon is közvetlen személyekké válnak: mások elnyomásának, az egyszerű emberek nyúzóinak megszemélyesítőivé.

Pa Csin novellái 1937-ben jelentek meg, azokban az időkben, amikor a kínai nép legjobbjai már a felszabadulásért, az önálló Kínáért küzdöttek. S ebben a harcban fegyvert jelentett Pa Csin tolla. Művei nagyon közvetlenül politizáltak: a gonosznak buknia kell, bármennyire erős is legyen, mert az egyszerű emberek összefogásánál hatalmasabb erő nincsen.

Legjobban jelképezi ezt az elvet a kötet címadó novellája, Az örök élet tornya. A császár, közeledni érezvén halálát, fel akarja építtetni az örök élet tornyát, ahol elkerülhetné sorsát. Egyszerű emberek. ezrei pusztulnak el a torony építése közben, amely felépül ugyan, de a gonosz császár mégsem menekül meg: az építők átka megtébo-