Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

1959. SZEPTEMBER 30. SZERDA ^k^Cirlap Képünkön a heverők rakodását örökítettük meg. Ez a szállítmány is a Lakásművészeti Boltnak megy (Tenkely felv.) Kétszáz; 45 lóerős traktor érkezett a Román Népköztársaságból A közel jövőben újabb háromszázat várnak A kormány, hogy a szám­szerűleg ős területileg egy­aránt igen jelentős mértékben megnövekedett termelőszövet­kezeteknek hathatósabb segít­séget adhasson, több ezer mező- gazdasági gépet vásárolt a baráti államoktól. A gépek egy részét már leszállították, másik része pedig ebben az időszakban érkezik meg ha­zánkba. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a Román Népköztár­saságban vásárolt ötszáz 45 ló­erős traktorból 200 meg­érkezett, s mór munkába is állt a gépállomásokon. A még hátralevő 300 traktort a közel­jövőben szállítják a román gyárak. A traktorokhoz kor­szerű, háromvasú, függesztett ekéket is vásároltunk. KULTURÁLIS HÍREK ÜZEMEINKÉ A SZÓ... ív. it verseny hatalmas erő üzemeinkben Az „ingyen" fürdő Cegléden MEGJELENT A Modern Könyvtár 25. száma, a Bajtár­sak című elbeszélés-kötet. A novellák szerzője: Franz Fii'h- mann fiatal német író. ÉVADNYITÓ BALLAL ün­nepelte meg a szülői munka­közösség szombaton este a mo- nori zeneiskola megnyitását. Mint annak idején lapunkban hírt adtunk róla, Cegléden gyógyvíz tört fel fúrási munká­latok közben, s a városi tanács _ oéídás gyorsasággal — jelen­tős anyagiakat áldozott arra, hogy a forrás ne maradjon kihasználatlanul, hanem mielőbb a gyógyulni, fürödni szándéko­zók szolgálatába ál'jon. A város eddig mintegy hat­százezer forintot költött a for­rás hasznosítására, s most a kútkiképzés újabb jelentős ter­het ró vállára. A fürdőt igen sokan látogatják, távoli vidé­kekről Is. Ngmrég például Sze­gedről jártak ott sokan, de első­sorban a járás községeiből ke­resik fel, így Albertirsáról, Tör­teiről, Jászkarajenöröl, Nagy­körösről, Ceglédbercelről, s jön­nek Kecskemétről is. A vendé­geknek örül a város, örül an­nak is, hogy gyógyforrásának ilyen hamar nagy híre lett. De annak már nem örül _ s jogo­san —, hogy a fürdő továbbfej­lesztésének gondját, úgy, ahogy van, teljesen reá hagyták, aii­mar nincs gyakorlati jelentősége. A diny- nyébe Lőrinc régen belelépett, a paradi­csomot pedig meg­csípte a fagy. Egy­szóval, vége a szezon­nak, nincs mire vi­gyázni. De a csősz még kint van. Éppen ma utoljára. Ott szösz- mötöl a veteményes­földön. Kucsmában, bőrmellényben, meg kék kötényben van. amelynek korcából egy kapatisztitó csüng alá. A sűrű giz-gaz közül azzal piszkálja elő a föld­ben maradt hagymát, a kis uborkát, az ap­ró zöld dinnyét. Ez a ráadás a munkaegy­ség mellé. Idekint úgyis csak elrothad­na. az asszony meg örül neki. A hagy­mát majd felteszi a padlásra a kisdinnyét meg az ubofkát el­rakja télire savanyú­ságnak. öreg ember a csősz, lassan mozog, leszáll az esti harmat is, mire a gyűjtöge­téssel elkészül, s a hátára vetett zsákkal a kunyhó felé indul. Megáll az ajtó előtt, s fürkésző tekintetét még egyszer végig­hoz hozzájárulni már senki nem akar. A megyében nem egy helyen úgy építenek járási szülőotthont, mentőállomást, s egyéb létesít­ményeket, hogy a járás vala­mennyi községe hozzájárul ah­hoz, hiszen közös érdekről, vala­mennyiük által használt léte- sítményről van szó. Ezt szeretné a városi tanács, hiszen az egész ceglédi járás élvezője a városi gyógyforrás­nak, minden faluból sokan iön- nek gyógyulni, felfrissülni szán­dékozók. Ezért időben szólunk. A jövő évi községfejleszlési ter­vek most készülnek, most fon­tolgatják, mire kellene a pénz, mi a szükségesebb? Legyen ott ezek között a ceglédi gyógyfor­rás fejlesztésének kérdése is. Nem kidobott pénz, hiszen az egész járás hasznát látja annak, ha a járási székhely idegenfor­galma nő, s ugyanakkor annak is, ha korszerűen berendezett, nagy befogadóképességű fürdő várja a környező községek la­kóit.-ma tett feladatokon túl újabb cé-. lókat tűznek maguk elé. Az is a kongresszusi mun­kaversenyben rejlő nagy mozgósító erőt bizonyítja, hogy amíg az első negyedév­ben négy tized százalékkal volt alacsonyabb a termelé­kenység a tervezettnél, a másodikban már 4,1 százalé­kos túlteljesítést értek el. Pest megye üzemei. Még job­bak lennének az eredmények, ha néhány üzem, például a Keményfémipari Vállalat és a Gödöllői Gépgyár nagy­mértékben nem rontaná le az összesített eredményeket. Bízunk benne, hogy az év végéig teljesen maguk­ra találnak és nem kell majd a sor végére áll- niok az üzemek között. A vállalások maradéktalan teljesítésének minden feltéte­le megvan. Először is az, hogy gazdaságpolitikánk sok­kal reálisabb és körültekin­tőbb, mint azelőtt, megfelelő anyagtartalékkal rendelke­zünk stb. A legdöntőbb fel­tétel azonban az, hogy a dolgozók szilárd akarattal állnak a tervek mögött. Verseny szervező munkánk az ellenforradalom óta mi­nőségi változáson ment át. Szakítottunk a régi, formális módszerekkel. úgynevezett „kirakatverseny” helyett ma már tartalommal teli, az életszínvonal gyorsabb eme­lését célzó vetélkedést szer­vezünk. Erre irányuló mun­kánk összehasonlíthatatlanul szerényebb, mint valaha. Sőt, inkább az a hiba, hogy gyak­ran túl szerény is. Elsősorban a munkaverseny nyilvánosságát kell az eddi­ginél jobban biztosítani. A dolgozók szorgalmas igyekeze­te, az elért eredmények meg­érdemlik, hogy propagálják azokat. Annái inkább is meg kell ezt tenni, mert ezzel együtt a kialakult jó mun­kamódszereket is széles kör­ben lehet elterjeszteni. A dol­gozók legalább tíznaponként szeretnék tudni, hol tarta­nak a munkában és mit kell még elvégezniük. A mi dolgozóink nemcsak a saját műhelyük eredményeit akarják tudni, hanem az egész gyárét. Meg kell hát is­mertetnünk őket ezekkel az eredményekkel is. Nincs mit titkolnunk, me­gyei eredményeink jók. Fi­gyelembe keli azonban ven­nünk. hogy az év végéig az év felétől kezdődően országos viszonylatban még 2,2 mil­liárd forint értékű többlet- termelést kell elérnünk, a ter­melékenységet pedig hét szá­zalékkal kell növelnünk. En­nek érdekében megyénk ipa­rának is van még tennivaló­ja. Farkas István Bizonyára sokan emlékez­nek még a Dunakeszi Jár­műjavító Vállalatnak arra a dolgozójára, akiről megír­tuk, hogy bár nagyon nehe­zen tudta végezni munká­ját, mégsem adta javításba a gépét, amíg nem készített előszerelésre annyi vasúti kerékpárt, amennyi a többiek vállalásának teljesítéséhez szükséges volt. Bizonyára arra a két fiatal Csepel autó­gyári mérnökre is emlékez­nek még, akik egy régi gé­pet ügy alakítottak át, hogy felére csökkentették vele a kardán-keresztcsapok köszö- rülési idejét. Ezeket a dolgozókat és a többieket nem kötelezte sen­ki arra, hogy így gondolkod­janak, cselekdjenek. Termé­szetesnek tartják — és egyre többen tartják annak —, hogy képességüknek és tudásuk­nak megfelelően munkálkod­janak a köz javára, s ezen keresztül saját hasznukra is. jártatja a hervadás­nak indult tájon. Az\ nézi, nem felejtett-í kint valami értéket De csak egy sárból készült katlant, meg néhány eldobott dinnyehéjat lát maga körül. Megnyugodva lép az ajtóhoz, s jé erősen bemadzagolja. Már éppen indul, mint aki jól végezte dolgát, amikor a kunyhó mellé szúrva megpillantja a szol­gafát. „Ejnye, ezt meg majdnem kint­felejtettem” — gon­dolja, miközben fel­emeli és a leslyukon át behajítja a kuny­hóba. Ki tudja, hát­ha szüksége lesz még rá jövőre ... Ari Kálmán KÖLTŐM A CSŐSZ \ j\/l agányos kunyhó \ ÍVJ áll a dűlő köze- pén. Körülötte herva- dásnak indult diny- \ nyeföld, száraz kóró- \ erdő, amely közül \I egy-egy dércsípte pa- $ radicsom kandikál elő. A kunyhó nádból £ van építve, a teteje í kontyba csavarodik, f hogy az esőié hamar í leszaladjon róla. Az f, alakja egyébként ke- rek, akár a széna- % boglya. Elöl deszka- % ajtó, madzaggal be- £ akasztva, hátul meg £ leslyuk. Hűvös, vagy í esős időben a csősz t ezen át figyel kifelé, f, hogy valami garázda £ tolvaj nem dézsmál- $ ja-e a rábízott ter- £ mést. fi A leslyuknak most KÍNAI dokumentációs KIÁLLÍTÁS nyílik ma a Mű­csarnokban. A kiállítás a jubi­láló Kínai Népköztársaság tíz­éves építésének eredményeit tárja a közönség elé. ILOSVAI VARGA ISTVÄN festőművész munkáiból össze­állított gyűjteményes kiállítás nyitotta meg kapuit Szentend- rén, a Ferenczy Károly Mú-jS zcumban. AZ UJ TERMÉS MUNKA- f, TÁRSAI — a nyári szünet^ után — hétfőn, október 5-én ^ délután 3 órakor ismét meg- ^ kezdik rendszeres havi össze-^ jöveteleik sorát. < ■/ MARIA SCHELL és Gary Cooper ^ először játszik együtt egy vad- 4 nyugati filmben, amelyet Dalmer ^ Dawis rendezett. A film címe AZ ^ AKASZTÖFA, cselekménye a múlt i század hetvenes éveiben játszódik £ aranyásók között.------ I Y ves Montand nagy sikere j New Yorkban Yves Montand, a kitűnő \ francia énekes, akit néhány \ évvel ezelőtt személyesen is í láthattunk hazánkban, óriási í sikerrel vendégszerepei New í Yorkban. í Az eredmények szolgáltat­ják a legmeggyőzőbb bizo­nyítékot arra, hogy valamennyi üzemben kö­zös ügynek tekintik a párt által megjelölt célok el­érését. Mert mi más magyarázná például azt, hogy amíg az idei első negyedévben me­gyénk ipara 100,2 százalék­ra teljesítette tervét, ez az eredmény a kibontakozott kongresszusi murikaverseny révén a második negyedévre csaknem 106 százalékra nö­vekedett. Sokkal nagyobb mértékű tervtúlteljesítést érhettünk volna el azonban, ha vala­mennyi üzemünk tehetett volna tervtúlteljesítési vál­lalást. A végleges tervek hiánya, anyagkorlátozás, vagy áruelhelyezési nehézségek miatt iparvállalatainknak még a fele sem tűzött ilyen célt maga elé. A kezdetben tervtúlteljesítést vállalt 15 üzemhez később mások is csatlakoztak, így vállalásuk összege egész esztendőre meghaladja a 88 és félmil­lió forint értéket, amelyből 55 millió jut az exportterv túlteljesítésére. A 88 és félmillióból félév­ben 42 milliót már teljesí­tettek, holott lényegében csak a második negyedévben folyt munkaverseny. Éppen ezért az első félévre csupán 27 milliós tervtúlteljesítést vállaltak. A 42 milliós telje­sítés biztató jel az év vé­géig várható eredményt il­letően. Az önköltségcsökkentési vállalások teljesítésében a vártnál jobb eredmé­nyek születtek. Egész esztendőre az önkölt­ségnek összesen 43 millió forintos csökkentését hatá­rozták el a megye üzemei. Félévkor már 58 millió tel­jesítésről adhattak számot, iami 15 millióval haladja i meg az egész évi vállalásokat. ; Ezek a számok, amellett, ! hogy műszaki, adminisztratív és fizikai dolgozóik helyes tö­rekvéseit mutatják, annak is bizonyítékai, hogy jó néhány gyártmány önköltsége koráb­ban eléggé laza számítás alapján készült, továbbá, hogy az üzemek nagyon óva­tos vállalásokat tettek. A megyei pártbizottság ha­tározatában is megjelölt 2,5 százalékos önköltségcsökken­tési előirányzatot az üzemek már három százalékra teljesí­tették, mégsem elégedhetünk meg az elért eredménnyel. Helyes és követendő kezde­ményezés e tekintetben a Kis- tarcsai Fésűsfonógyáré és más üzemé, ahol elhatározták, hogy felemelik vállalásaik összegét, azaz a már teljesí­válaszait. Ahogyan a Combat című jobboldali párizsi lap írta, ma már nem lehet az egy­szerű amerikaiakat a „kom­munizmus mumusával” úgy ijesztgetni, mint Hruscsov amerikai útja előtt. A tekinté­lyes New York-i lapok közül több pedig egyenesen „Ameri­ka első számú kedvencének” nevezte el Hruscsov elvtársat, aki fáradhatatlanul, páratlan energiával, frissen, szelleme­sen adott választ az ameri­kaiak kérdéseire és segített egyengetni az amerikaiak kö­rében a Szovjetunióval való megértéshez vezető utat. Hruscsov elvtárs amerikai tartózkodásának és a nemzet­közi életnek legjelentősebb eseménye volt a szovjet kor­mány leszerelési terve: a had­seregek feloszlatására, a fegy­verek, közte az atom- és ra­kétafegyverek megsemmisíté­sére, a hadianyaggyártás meg­szüntetésére. Az általános le­szerelés szovjet terve óriási visszhangot váltott ki világ­szerte. Ez a terv a realitáso­kon alapul s az emberiség egyetemes akaratát, vágyát tükrözi. A realitásokon ala­pul, hiszen az erőviszonyok ma már döntően a szocializ­mus javára tolódtak el, s hiába vette haditámasz­pontokkal körül az imperia­lizmus a szocialista országo­kat: a szocializmus megerősö­dött! S ha az imperializmus háborút merészelne indítani a Szovjetunió ellen, az csakis kudarccal végződne a kapita­lizmus számára. Nincs tehát értelme a fegyverkezésnek — leszerelést követel maga az élet, hogy megvalósuljanak az örök béke feltételei, ami­kor a vitás kérdéseket csakis tárgyalások útján lehet majd rendezni. A PÁRBESZÉD tehát meg- I kezdődött, s az asztalon ott vannak a békéhez vezető út tervei. A nemzetközi helyzet ma kedvezőbb, ma sokkal többen ismerik fel a békés együttélés lehetőségét és szük­ségességét. Kedvezőbb szelek fújnak a világpolitikában, no­ha még mindig vannak, akik ellenszelet fújnak. Hruscsov elvtárs amerikai utazása után azonban egyre nehezebb hely­zet vár a hidegháború elköte­lezettjeire ... Sebes Tibor Megemlékezés az iskolákban ; Benedek Elekről Szeptember 30-án lesz Be-; nedek Elek, a nagy magyar! mesemondó születésének 100.; évfordulója. Benedek Elek! egész életét a gyermekeknek 5 szentelte. Mesekönyvei ma is! ott találhatók a könyvespol- 5 cokon, sok mese-feldolgozás $ helyet kapott a tankönyvek- $ ben is. Életében több mint 150 $ kötet könyve jelent meg, ame- $ Ivek többsége ifjúsági mű. $ Benedek Elek nemcsak mint 5 meseíró, mese-feldolgozó és $ szerkesztő, hanem mint or- $ szággyűlési képviselő js har- $ colt a gyermek- és ifjúsági v irodalom megteremtéséért. Az $ évforduló alkalmából az álta- ! lános iskolákban országszerte 5 osztályonként emlékeznek meg $ a pedagógusok a nagy mese- $ mondóról. $--------------- \ — A RENDŐRSÉG jelen-5 tése szerint tovább emelke- 5 dett a Japánban pusztított 5 hatalmas tájfun áldozatai-; nak száma. 1944-en haltak $ meg, 1298-an tűntek el, $ 8615-en sebesültek meg és! 1143 715 személy vált haj- $ léktalanná.-------■ .. ■ ■ ..........- .... 5 T öbb és szebb bútort gyárt a Váci Faipari Ktsz A pártkongresszus tiszteletére a Váci Faioari Ktsz dől-, gozói több és szebb bútort gyártanak. Munkájuk eredmé­nyességét bizonyítja, hogy legigényesebb megrendelőjük, a ‘budapesti Lakásművészeti Bolt az elmúlt időkhöz hasonlóan a következő évre is nagy megrendeléseket adott: több mint egymillió forint értékű modem bútor gyártását kéri a ktsz-töl. its amerikai látogatás után egyetemleges leszerelési terve, amelyet Hruscsov elvtárs az ENSZ közgyűlése elé terjesz­tett. Ez a javaslat a leszere­lést kiemelte a tekervényes útvesztőkből s a fontosságá­hoz illő első helyre emelte. 2. A Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke és az Egye­sült Államok elnöke egyetért abban, hogy minden megol­datlan nemzetközi kérdést nem erőszakkal, hanem tár­gyalások útján, békés eszkö­zökkel kell rendezni. Ez a kö­zös véleménynyilvánítás a Dulles-féle terjeszkedési poli­tika újabb súlyos kudarca, amely tükrözi a békés tár­gyalások elvének és a békés egymás mellett élés eszméjé­nek gyors térhódítását az Egyesült Államok közvélemé­nyében is. 3. Kimondották a berlini kérdésről folytatandó további tanácskozások szükségességét — a közvetlenül érdekelt fe­lek, vagyis a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság jóváhagyása esetén. Hangoz­tatják, hogy a berlini kérdést oly módon kell megoldani, amely megfelel valamennyi érdekelt fél érdekeinek és a béke fenntartásának. 4. Széleskörű vitát folytat­tak a szovjet—amerikai kap­csolatokról, beleértve a két ország közötti kereskedelem fejlesztését is. Ezzel kapcso­latban újabb tárgyalások in­dulnak a közeli jövőben. A LÁTOGATÁS eredményei­hez tartozik az az óriásinak mondható változás, amely Hruscsov elvtárs Egyesült Ál- lamok-beli tartózkodásának tizenhárom napja alatt ment végbe az amerikai közvéle­ményben. Hruscsov elvtárs az első olyan szovjet kormányfő, aki az USA-ba látogatott, s szavait, nyilatkozatait, kőrút­jának szinte valamennyi nyil­vános eseményét kezdettől fi­gyelemmel kísérhette az ame­rikai közvélemény. Az ameri­kai televíziók előtt mintegy 35 millióan hallgatták Hrus­csov elvtárs beszédeit, a hoz­zá intézett kérdésekre adott VÉGET ÉRT a második vi­lágháború utáni nemzetközi élet egyik legjelentősebb ese­ménye: Hruscsov elvtárs lá­togatása az Egyesült Álla­mokban, s kezdetét vette a legmagasabb szintű szovjet— amerikai párbeszéd, amely döntő befolyással lehet a Ke­let és a Nyugat közötti kap­csolatokra. Elhangzottak az első hivatalos vélemények, nyilatkozatok Hruscsov és Eisenhower megbeszéléseiről. Mit adott ff világnak ez a lá­togatás s ff Camp Davidben folytatott megbeszélések? Mit vártunk ettől a láto­gatástól? A hidegháború je­gének feltörését, a jobb meg­értést, előrelépést a szovjet— amerikai kapcsolatokban, s a Kelet és Nyugat közötti.vi­tás kérdések megoldásának elkezdését. Senki sem vár­hatta, hogy a hidegháború évtizede alatt felgyülemlett ellentéteket a két kormány­fő együltében megoldhatja. Ezek az ellentétek túlságo­san mélyek ahhoz, hogy né­hány nap alatt végezni lehes­sen velük. Ez a látogatás azonban jó kezdet volt! A jégpáncél felolvadt a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatában s a két kormány most áttérhet a vi­tás kérdések konkrét megol­dására. A CAMP DAVIDBEN folyta_ tott tanácskozásokról kiadott Szovjet—amerikai közös köz­leményt tanulmányozva meg­állapíthatjuk, hogy Hruscsov miniszterelnök és Eisenhower elnök (akinek a látogatás lét­rejöttében és a tárgyaláso­kon tanúsított pozitív szere­pét, békére való törekvését Hruscsov elvtárs többször is kiemelte), egyetértettek a kö­vetkező fontos kérdésekben: I. Az általános leszerelés a legfontosabb kérdés, amellyel a világnak ma szembe kell néznie. Kétségtelen, hogy eb­ből a megfogalmazásból az is kitűnik: milyen nagy vissz­hangot váltott ki világszerte, így az Egyesült Államokban is a Szovjetunió általános és « ■ . 1 , ■■■ .. -....... .........

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents