Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-27 / 227. szám
1959. SZEPTEMBER 27. VASÄRNAP “mirlop AZ ÚJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN líiiííÍBS552SSf!S-5SSSÍ5S5!S!5!55!íSS2í!SS5SJ5Sj£j55j52Jj£*"j*"j*Jjjjjj* JO, HA TUDJUK: Mit tartalmaz a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény Ez év szeptember 23-i számunkban termelőszövetkezeti tagok kérdéseire válaszoltunk a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatosan. A tájékoztató megjelenése óta újabb kérdésekkel fordultak hozzánk, amelyekre dr. Lányi László, a Pest megyei Főügyészség ügyésze a következőket válaszolta. — Kaphat-e öregségi nyugdijat az. aki termelőszövetkezetet változtatott? — Előfordul, hogy a tag egyik termelőszövetkezetből átlépett egy másikba. Ha a kilépés és a belépés között harminc napnál hosszabb idő nem telit el, akkor a tagsági viszony nem szakadt meg. — Kaphatnak-e nyugdíjat azok a termelőszövetkezeti tagok, akiknek termelőszövetkezete az ellenforradalom idején feloszlott? — Elég sok olyan tsz-tag van, akinek tagsága a termelőszövetkezet feloszlása következtében szűnt meg. A kormány az ő számukra is jelentős kedvezményt biztosított. Abban az esetben ugyanis, ha az ellenforradalmi j események hatására megszűnt termelőszövetkezet tagja a megszűnéstől számított kilencven napon belül új termelőszövetkezetbe lépett, vagy a megszűnt termelőszövetkezet újjáalakításától számított kilencven napon belül újra visszalépett, termelőszövetkezeti tagságában megszakadás nem következett be. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok is, akik több mint két éve kiléptek a szövetkezetből, és nem léptek vi-sza. A! nyúgdijtfer-fény elő- ha az új és a fégi tagság között két évnél hosz- szabb megszakítás van, akkor a két évvel azelőtti idő a nyugdíjevek szempontjából elveszett. — Van-e olyan rendelkezés, amely módosítja az előbbi kérdésben foglaltakat? Igen, van egy olyan rendkívüli intézkedés, amelyet jól meg kell jegyezni és azok, akik több mint két évvel ezelőtt léptek ki, alaposan elgondolkozhatnak rajta. A kormány ugyanis mérlegelte, hogy a nyugdíjévek közé beszámítható munkásévek elvesztése nagy hátrányt jelent a volt termelőszövetkezeti tagoknak. ezért úgy intézkedett, nem veszett el a ledolgozott és megszerzett idő akkor, ha a volt termelőszövetkezeti tag 1960. december 31-i.g újra belép a szövetkezetbe. Ilyen esetben bármekkora a megA tagsággal egyetértésben elő hibridkukoricát cimerezés nélkül. A gyümölcs- és szőlőkultúra fellendítéséért Hajdu-Bihar megyében a népfront-bizottságok a gyümölcs- és szőlőkultúra fellendítésére tapasztalatcseréket kezdeményeznek. Vas megyében, ahol a múlt évben 180 községben volt előadássorozat, most 230 helyen rendeznek 12 előadásból álló sorozatot. Zala megye népfront-bizottságai az őszi hónapokban a népfrontesteken kívül mintegy 100 községben ezüstkalászos gazda tanfolyamokat rendeznek. Tájtérképet késiitenek Közép- és Dél-Dunántúl mezőgazdasági tudományos központja, a Keszthelyi Kísérleti Intézet már négy esztendeje foglalkozik tájkutatással. Az egyes termőtájak tudományos igényű tanulmányozása alapján az intézet eddig 102 termelőszövetkezet részére mérte fel a gazdálkodás helyes megszervezéséhez nélkülözhetetlen jellemzőket: a talaj-, éghajlati és vízrajzi viszonyokat. Előadássorozatokat tartanak Győr-Sopron termelőszövetkezeti megye legnagyobb községében előadássorozatokat hirdetnek a népfront-bizottságok. Szó esik majd az ország első termelőszövetkezeti megyéjében a szocialista mezőgazdaság további nagy lehetőségeiről, az idei, kezdeti szép eredmények titán a következő feladatokról, valamint számos más fontos kérdésről, így többek között az ifjúság neveléséről is. Kukorica — virágpor nclkiil A martonvásári Mezőgazda- sági Kutató Intézetben hosz- szabb idő óta kísérleteznek cimerezés nélkül előállítható hibridkukoricával. A kutató- intézet olyan törzset nemesített, amely nem termel virágport s ha ezt a törzset a hibridkukorica előállításéinál anyanövényként használják, akkor feleslegessé válik a címerek eltávolítása, a költséges munkafolyamat. A jövő évben a virágport nem termő törzset már körülbelül 50 holdon szaporítják s 1961-ben jelentős területen állítanak — öt és félért nem adom, hatöt az ára. — ötnyolcért adja? — Tegyenek még hozzá kettőt. Bármennyire is vásári jelenetnek tűnik e rövid alkudozás, ezúttal nem vásáron hangzott el, hanem tegnapelőtt délután a péteri Rákóczi Termelőszövetkezet gazdasági udvarán. Az „eladó” Hornyák Mihály, ez év tavasza óta maga is termelőszövetkezeti tag, a „vevő” pedig Horinka János, a tsz elnöke és a tsz vezetőségének négy tagja. Egy gumikerekes kocsi az alku tárgya, amelyről gazdája azt tartja, hogy nincs még egy ilyen a faluban. A „vevők” azonban jól körülnézik a portékát, bíráló megjegyzéseket tesznek, aztán kimondják a végső szót. — Rendben van, legyen hat. A hat ez esetben hatezer forintot jelent. Az előbb még eladó szerepében levő Hornyák Mihály elégedetten dörzsöli össze tenyerét, mert kocsijáért becsületes árat kap. Miután félreáll a kocsival, a következő kocsi vételénél már ő is a „gazda szemével” mustrálgat, s tesz bíráló megjegyzéseket. Igen, ő már véglegesen a Rákóczi Tsz tagja és mégsem lehet a pénzt csak úgy kiszórni az ablakon. Egy lélegzetvételnyi szünet közben sikerül szót váltani Horinka elvtárssal, aki most a világ legelfoglaltabb embere. — A vezetőség úgy határom zott, hogy a tavasszal belépett A tsz árszabály©* — Vajon mi történt itt? — siettem tegnap reggel a nagykőrösi Dózsa Tsz zöldségesbódéjához, a központi téren, ahol embercsoport zajon- gott. Amint odaérek, látom, hogy az asszonyok gVű- rűje Illés Józsefet és Mészáros Károlyt, a szövetkezet elnökét, illetve párttitkárát veszi körül. — Tizet nyugodtan adhatnak, azt biztosan saját szükségletére viszi bárki is — mondta éppen egy őszes hajú asszony. Majd egy pi- rospulóveres fiatalasszonyka adott tanácsot: — Spekulánsokat ne szolgáljanak ki! Mert aki százas tételeket kér, az biztosan nem rántotténak viszi ... Mi meg mehetünk a piacra és vehetjük a drágábbat ... Aztán közbeszóltak még többen is. A beszélgetésekből megtudtam, hogy tojásról folyik a vita. Arról, hogy a Dózsa Tsz napi 300—400 darabos tojáskészlete alig egy óra alatt elfogy, mert akadnak lelketlen emberek, akik nagy tételekben veszik meg itt az 1,40 forintos tojást és nem átallják a piacon — sőt a pesti piacon is — haszonnal továbbadni. — Megrendsza- bályozzuk mi ezt — nyugtatta meg az asszonyokat a tsz elnöke—, mert mi a dolgozóknak, a vásárlóközönségnek szeretnénk könnyíteni és nem a kofáknak. Ezentúl gondunk lesz rá, hogy jobban megnézzük, kit szolgálunk ki és ne vegye rossznéven senki, ha nem kap egyszerre ötven vagy száz darab tojást.’ — parsa — Sgtj, óra a pilisi Dőiuiyadi Tjíz-beti Kovács László elnök mindössze két és fél hónapja áll a termelőszövetkezet élén. A tagok kívánságára a Börzsönyi Állami Erdőgazdaságból jött ide július 15-én. Éppen a krumpliszedőkhöz indul, amikor betoppanunk az irodába, de azért készségesen ad felvilágosítást a termelőszövetkezet helyzetéről. — A Hunyadi Tsz augusztus 20-án ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját — kezdi Kovács László. — Egyelőre nem dicsekedhetünk országra- szóló eredményekkel, de azért szégyenkeznivalónk sincs. Gabonatermésünk a tervezettnél jóval jobban sikerült, s fejlődő állattenyésztésünk is szép jövedelmet hoz a közös konyhára. Jelenleg 100 darab szerződéses hízónk van, amelyből nyolcvanat még ebben a hónapban leadunk. Van 470 kacsánk, ebből 100 darabot meghagyunk továbbtenyésztésre, a többit hízott állapotban értékesítjük. — Hogyan alakul a tagok ez évi jövedelme? — Az egy munkaegységre jutó érték előreláthatóan negyven-negyvenkét forint körül lesz. Ez az egyes közepesen dolgozó tagoknál a következőket jelenti: Faragó István jószággondozó kilenc hónap alatt 510 munkaegységet szerzett, amely után az évi jövedelme 20 440 forint lesz, azaz, hónapokra elosztva, a havi keresete 2737 forint! Sztrója János fogatos tíz hónapja dolgozik a tsz-ben. Ezen idő alatt 312 munkaegységet szerzett, ami 12 800 forint évi jövedelemnek felel meg, ha hozzávesszük még a háztáji földjén termett kukoricáját is, akkor a havi átlagkeresete több mint 1600 forintot tesz ki. — Uj belépők vannak-e a szövetkezetben? — Az elmúlt napokban négy új taggal szaporodtunk. Az új belépők között van Klein János. Tóth Sándor dolgozó paraszt, valamint Csontos Fe- rencné és Berkesi Józsefné. Embereik már régebben tagjai a szövetkezetnek. Az említetteken kívül legközelebbi közgyűlésünk Csernai Józsefné felvételéről határoz. — Terveik? — Vannak. Mindenekelőtt állattenyésztésünket kívánjuk fejleszteni. Takarmányunk elegendő, ezért azt tervezzük, hogy jövőre 50 darab hízómarhát és ötven hízósertést saját erőből, további ötven hízósertést pedig állami hitelből állítunk be. Növeljük víziszárnyas állományunkat is, mert a közelben levő, és eddig kihasználatlan halastavunk ennek a feltételét biztosítja. Fejlesztjük baromfiállományunkat. Ezzel kapcsolatban azt tervezzük, hogy jövőre 2000 darab rántanivaló csibét nevelünk fel és értékesítünk. A tél folyamán egy 100 négyzetméternyi alapterületen gombatermelést indítunk be, s ezzel — a jövedelem fokozása mellett — szövetkezetünk nőtagjainak téli foglalkoztatását is biztosítjuk. NDK-trahtoroh érkeznek A schönebeoki traktorgyár, a Német Demokratikus Köztársaság egyik legjelentékenyebb gépgyárának munkásai határidő előtt befejezik a magyar termelőszövetkezeteknek szánt PS—09 típusú motoros vontatók gyártását. A gyár dolgozóinak jó munkája lehetővé teszi, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország kereskedelmi szerződése szerint ez év negyedik negyedében szállításra esedékes traktorokat már a közeljövőben megkapják a magyar termelőszövetkezetek. Az oldalt összeállította: Mihck Sándor, Ari Kálmán Foto: Gábor Viktor tagoktól ma vesszük át az állatokat és gazdasági felszereléseket. Amint látja — mutat széjjel a lovakkal, szekerekkel teli udvaron — mindenki megértette, hogy milyen fontos ez és senki sem maradt távol. Újabb szekér fordul a vezetőségi tagokból álló bizottság elé. Két ló és egy csikó van a szekér elé fogva. Gazdája, Nyársilc Ferenc fiatal, harmincöt év körüli ember. Lovait még a múlt héten felülkocsit pedig 2500 forintért veszi meg a termelőszövetkezet. — Elnök elvtárs, nekünk még szükségünk lenne a fogatra, mert az őszieket akarjuk betakarítani. Megkaphatnánk még pár napra? — kéri Gócziné az elnököt. — Menjen csak oda az asztalhoz, kiállítják az engedélyt — válaszolja az elnök, aztán hozzánk fordul: — Akinek a betakarításhoz szüksége van fogatra, a termelőszövetkezet szívesen kölHornyák Mihály tsz-tag kocsijára felkerül a termelőszövetkezet táblája bírálták, s akkor úgy döntöttek, hogy az egyik lovat és a csikót veszi meg a szövetkezet. — Jótállók a másik lóért is. Jól húz, kár volna kiselejtezni — mondja a bíráló bizottságnak. Idehívják dr. Páka Pál gyömrői körállatorvost, aki megvizsgálja a lovat, s azt mondja: — Igaza van Nyársik tag- társnak, javaslom, vegyék meg. — Megvesszük, ha betanítja a csikót is — mondja nevetve Horinka elvtárs. A válasz nagyon rövid: — Nagyon szívesen. Pár perc alatt körülnézik a kocsit is és 2200 forintért megveszik. Kalina Mihály, vezetőségi tag hajlott kora ellenére is fürgén járja körül a kocsikat. Le-lehajol, hogy az alsó részeket is szemügyre vegye. Lelkiismeretesen munkálkodik, hogy se a tulajdonos, se a csönzi. A tagsággal egyetértésben akarunk mi gazdálkodni. Sorra kerül valamennyi termelőszövetkezeti tag fogata. Akinek a lova nem felel megé azé selejtezésre kerül és megveszi az Állatforgalmi Vállalat. A gazdasági szekereket pedig a tulajdonosok maguk értékesítik. A lovak árát, az összeg 24 százalékának kivételével — ezt közös alapra teszik — a helyszínen kifizetik. A felszerelések összegének egynegyedét kapják kézhez rögtön a tagok, a többit négy év alatt fizetik ki. Bizony szép összegeket vesznek fel azok, akiknek a lovát, felszerelését megvásárolja a szövetkezet. Este 6 órára kiürül a szövetű- kezet gazdasági udvara. A vezetőség összeszámolja, miből, mennyit vett át a tagoktól öí- vennégy ló, nyolg csikó, kilenc gumikerekű kocsi, nyolc vető- gép, 19 ekekapa, 59 lószerszám Duhony Mihály lovát 3500, kocsiját pedig 2200 forintra értékebie a bizottság, Duhony Miháiy átveszi az értük járó pénzt termelőszövetkezet ne járjon rosszul. Amikor megkérdezzük tőle; szerinte milyen árat kapnak a tulajdonosok állataikért, felszereléseikért, így válaszol: — Senkit sem erőltetünk. Megkérdezzük, mennyire tartja, s mi is megmondjuk, hogy nekünk mennyit ér. Eddig még mindenkivel sikerült megegyeznünk. ' , Góczi Jánosnéval is gyorsan megalkusznak. A lovat 3600, a került a tsz tulajdonába. A lovakért és a csikókért 137 490 forintot, a felszerelésekért pedig 41 500 forintot — ez utóbbi a kifizetésre kerülő összeg negyedrésze — fizettek ki. A péteri Rákóczi Termelő- szövetkezet tagjai elégedetten távoztak otthonaikba, mert tudják, hogy a pénteki nappal egy újabb lépéssel közeledtek a közös munka megkezdéséhez. szakítás, a volt tagság és a jelenlegi belépés között, az előző éveket be kell számítani a nyugdíjévek közé. — Hogyan kell kiszámítani a munkaegységet a belépés első évében a nyugdíjév szempontjából? A termelőszövetkezeti tagokat három csoportba kell sorolni. aszerint, hogy ki mikor lépett be. Aki 1951. január 1-e előtt lépett a termelőszövetkezetbe, annak az egész évet figyelembe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy abban az évben hány munkaegységet teljesített. Aki 1954. .január 1-e és 1956. december 31-e között lépett a szövetkezetbe, annak az év hátralevő részében teljesíteni kellett az előírt — férfiaknál 120, nőknél 80 munkaegységet. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik 1957. január 1. és 1960. december 31-e közötti időben léptek illetve lépnek a termelőszövetkezetbe. Ilyen esetben a termelő-zövet- kezeti tagnak a kötelező munkaegységet kell teljesíteni a belépés évének hátralevő ideje alatt. Feltétlenül szükséges, hogy erre az időre az esedékes nyugdíjjáradékot a termelőszövetkezet befizesse. Ebben az esetben tehát már a belépés első évét is figyelembe lehet venni a nyugdíj- biztosítás szempontjából. A termelőszövetkezeteket segítik
