Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM ■ÜÉMÉBB ARA 60 FILLER 1959. SZEPTEMBER 27. VASÄRNAP A kongresszusi verseny eredménye Hruscsov Herterrcl beszélget azon a washingtoni villásreggelin, amelyet az amerikai külügyminiszter rendezett tiszteletére Ei6enh«wer cincik és Hrus­csov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke Wash­ingtonból megérkezett Camp Davidbe. A megérkezés után tíz perccel Hruscsov és Eisenho­wer rriár beszélgetéssé! töl­tötték az időt és ez a beszél­getés a fehérasztalnál is foly­tatódott. „A légkör barátsá­gos” — hangoztatták a meg­figyelőit;. Vacsora után Hruscsov kívánságára le­vetítették a Nautilus ame­rikai atom-tengeralattjárá­rvak az Északi-sark Jég­páncélja alatt tett útjár- ról készült filmet. A film kísérőszövegét Hrus­csov tiszteletére oroszra szinkronizálták. Később Hruscsov és Eisen­hower folytatta tanácskozá­sait. James Hagerty, a Fehér Ház sajtószóvivője sajtóértekezle­tet tartott Nixon amerikai alétnök szombaton reggel Washing­tonból helikopteren Camp Davidbe utazott, hogy ő is részt vegyen a megbeszélése­ken. Hruscsov pohárköszöntője az amerikai külügyminiszter ebédjén Mint már jelentettük, Her- ter amerikai külügyminisz­ter pénteken ebéden látta vendégül Hruscsovot, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökét. Az alábbiakban kö­zöljük Hruscsov pohárköszön­tőjének teljes szövegét. örömmel hallgattam Her- ter úr barátságos szavait, amelyekkel teljesen egyetér­tek. Magam és elvtársaim ne­vében őszintén el kell mon­danom, hogy örömmel fogad­tuk az elnök úr meghívását, elégedettek vagyunk itt-tar- tózkodásunkkal és a találko­zókkal. Meg kell mondanom, hogy véleményünk szerint ezen utazás során semmi elő­re nem látott dolog nem tör­tént. Önök azt gondolják, hogy amikor mi szembehe­lyezkedünk azzal, amivel nem értünk egyet, voltaképpen elégedetlenségünket fejezzük ki. Nem. Egyszerűen azt érzé­keltetjük, hogy nem értünk egyet mások álláspontjával, és ez teljesen rendjén való dolog. Én megértem az önök gondolkozását. önök ugyanis nem .föl ismerik a mi rendszerünket. Gyakorlati kérdésekről ná­lunk nem kevesebb, hanem több vita folyik, mint önök­nél. De az önök rendszere úgy működik, hogy a nézetel­térések drámaibb, szenzáció- sabb színben tűnnek feli Amikor nálunk különböző kérdések megvitatásakor né­zeteltérések támadnak, a vita nyugodt légkörben folyik. Azok az emberek, ugyanis, akik nem értenek egyet a megvitatásra bocsátott ilyen vagy olyan tervvel, végered­ményben ugyanazokból az el­képzelésekből indulnak ki, amelyek a terv megszerkesz- tőit vezéreltéit. Ezért, noha viták vannak, nem lesz belő­lük szenzáció. • Olykor természetesen ná­lunk is vannak nézeteltérések alapvető kérdésekben, s ezek eléggé drámai módon feje­ződnek be. Nem említek konkrét példákat — az itt ülök tudják, hogy mire gon­dolok. Mindez azonban nem akadályozhat meg bennünket, országaink viszonyának meg­javításában; Ha mindkét fél akarja, meg lehet és meg keli ta­lálni azt a megegyezést, amely kölcsönösen tekin­tetbe veszi az érdekeket. Most szeretnék elmondani egy dolgot és örömömre szol­gál. Herter úr, hogy ezt ilyen ió körben mondhatom el. Találkozásaink az amerikai néppel megerősítették, hogy helyesen jártunk el. amikor elfogadtuk az elnök meghívá­sát. Ezek a találkozók re­ményt ébresztettek, hogy az Egyesült Államokban tett utazásunk hasznos eredmé­nyekkel zárul. A magunk részéről min­dent elkövetünk, hogy ma kezdődő megbeszéléseink az elnökikel, gyümölcsöző ered­ményeket hozzanak. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a megbeszélések után országaink viszonya jobb le­gyen. mint eddig volt. Amikor hazatérünk, beszá­molok népünknek a tárgya­lások eredményeiről. Bizonyos vagyok abban, hogy népünk megért bennünket és helyesli azokat a törekvéseket, ame­lyeket itteni tárgyalásainkon szem előtt tartottunk, neve­zetesen, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nyának fokozatos javulása a béke megszilárdítása érdeké­ben országaink barátságává izmosodjék. * 1 Nyereséggel zárja az évei a Pomázi Posztógyár Közeledik a pártkongresz- szus s vele a nagy számvetés időszaka; ki, mennyit teljesí­tett abból, amit a nagy ta­nácskozás tiszteletére vállalt? Előlegként erre a kérdésre kértünk választ a Pomázi Posztógyár vezetőitől; mond­ják el, mit tettek a verseny sikeréért az elmúlt hónap­ban? Czeiner elvtérs, az üzemi bizottság titkára jókora árkus­papírt vesz elő, arról sorolja az augusztus hónapi eredmé­nyeket. Egyebek között vál­lalták, hogy tat ar ékoskodnak a nyersanyaggal, s két százalékkal, javítják az 1958. évi átlagos anyagkihasz­nálást, amj egy hónapban 25 OOÖ forintos megtakarítást eredményez; Ezt a vállalásu­kat augusztusban túlteljesítet­ték: 37 000 forintot takarítot­tak meg. Gyártmányaik minőségének javítása végett elhatározták, hogy az előző évihez viszo­nyítva a minőségi engedmé­nyeket 1 százalékra, a minő­ségi kötbért 20 százalékkal, a késedelmi kötbért pedig 50 százalékkal csökkentik. Mind­ezeknek havonta 50 000 forin­tos megtakarításban kell je­lentkezniük. Nos, mint az ér­tékelésből kitűnik, a dolgozók ezen a téren is túlszárnyalták az előirányzatot s az elmúlt hónapban 101 000 forintot ta­karítottak meg. Nem teljesítették viszont egyik legfontosabb felajánlá­sukat, amelyben vállalták, hogy termelési tervüket az 1959 első félévihez viszonyít­va a III. negyedévben 330 000 — vagyis havonta 110 000 — forinttal túlteljesítik. Sajnos, az eredmény gyengébb lett: vállalásukat csak 46 száza­lékra teljesítették, 110 000 fo­rint helyett 51 000 forinttal termeitek többet. — Mi az oka, hogy e téren így lemaradtak? — faggatom Czeiner elvtársat. — Egyrészt a kooperáló üzemek késedelmes szállí­tása, másrészt pedig saját \ magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata a tíz éve működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tízéves tagsággal híré alapító tagjaik kitüntetéséről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a föld­művelésügyi miniszter és a Termelőszövetkezeti Tanács javaslatára az alábbi határo­zatot hozza: 1. A tíz éve működő mező­gazdasági termelőszövetkeze­teket munkásságuk és a szo­cializmus építésében szerzett érdemeik megbecsülése je­léül a kormány elismerő ok­levéllel tünteti ki. A terme­lésben, a munkaszervezésben és a szövetkezeti demokrácia megvalósítása terén legki­emelkedőbb eredményt elért három jubiláló termelőszö­vetkezetnek a „Munka Vörös Zászló Érdemrendjé”-vel való kitüntetésére a kormány a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsához előterjesztést tesz. 2. A tíz éve működő me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek alapító tagjai közül azo­kat. akjk az alakulástól kezd­ve folyamatosan tagjai a szö­vetkezetnek. a kormány elis­merő oklevéllel tünteti ki. 3. Az elismerő okleveleket és kitüntetéseket a termelő- szövetkezet tízéves fennállása alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésén kell a termelő- szövetkezeteknek és az alapító tagoknak átadni. 4. Az ünnepségek megszer­vezésével és egybehangolásá­val kapcsolatos feladatokat a földművelésügyi miniszter és a Termelőszövetkezeti Tanács az illetékes helyi szervek be­vonásával látja el. Hruscsovné pénteken újságírónőkkel találkozott A washingtoni Blair House, ahol Hruscsov és kísérete washingtoni tartózkodása alatt az Egyesült Államok elnöké­nek vendége, pénteken Nyina Petrovna Hruscsova sajtófoga­dásának színhelye volt. Az egyik kérdésre azt mon­dotta, véleménye szerint he­lyes dolog a személyes találko­zás, „mert így lehet megismer­ni a másik embert és annak véleményét rólunk”. Kifejtette továbbá, hogy a szovjet és az amerikai nép érintkezése „egy­más jobb megértését és jobb megismerését szolgálja”. Hruscsovné ezután párhuza mot vont a két ország asszo­nyai között. Mint mondotta, nem tapasztalta, hogy az ame­rikai nők bármiben is külön­böznek a szovjet nőktől, külö­nösen ami a széliénd képessé­geket illeti. Elmondotta az újságíróknak még, hogy korábban ő végezte a háztartási bevásárlást. Házi­munkára azonban nemigen ju­tott ideje, mert politikai gaz­daságtant tanított főiskolai hallgatóknak. Megjegyezte, sok mezőgazdasági problémával is­merkedett meg most, hogy va­sárnap férjéval együtt a Garst farmra látogatott. mulasztásunk. ugyanis Nemrégibe* új cikkeket kezdtünk gyártani, amelyek — ellentétben az eddigiekkel — csak egygópes rendszerben készíthetők. Mivel eddig két- gépes rendszerrel dolgoztunk, a változatlan létszám kevés­nek bizonyult. A létszám­probléma kihatott a terme­lésre, s mire intézkedés szü­letett. már késő volt: az augusztusi felajánlásunkat nem teljesítettük. Ezt a lemaradást bizony semmivel sem lehet menteni. Legfeljebb jóvátenni. így cse­lekedtek a posztógyáriak is: szeptember első három heté­ben bepótolták az augusztusi lemaradást, sőt, e havi tervü­ket már most 14 véggel túl­teljesítették. Czeiner elvtárs — mint aki mostanáig tartogatta az ütő­kártyáját — rámutat az ár­kuspapír aljára: —Ez viszont a legfonto­sabb! Az önköltségcsökkentés; ezt pedig becsülettel teljesí­tettük. Elmondja, hogy a Pomázi Posztógyár eddig veszteséges vállalat volt, s ebből kiin­dulva ez évi alaprentabilitá- sukat eleve ráfizetésesre ter­vezték. Talán az is lett volna, ha nem jön a kongresszusi munkaverseny. Amikor a fel­ajánlásokat tárgyalták, e kö­rül folyt a legalaposabb vita: úgy kell dolgozni, noey a vállalat ne legyen tovább rá­fizetéses. Elhatározták, hogy az 1959. III. és IV. negyed­évére jóváhagyott 101,1 szá­zalékos — vagyis deficites —* költségszintjüket 97,1 száza­lékra — tehát nyereséggel —• teljesítik. Az eddigi jelek sze­rint — augusztusban 97 szá­zalékot értek el! — tervük a megvalósulás útján halad. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt. hogy a Pomázi Posztógyár hosszú évek óta először nyereséggel zárja az idei gazdasági évet! Czeiner elvtárs szerint a gyár dolgozói minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy így legyen. Most már csak a kooperáló üzemek munkásait kérik, ők is „kapcsoljanak rá”. Hiszen a cél — közös. Ny, E, : KUKORICAFOSZTAS (Gábor felv.) „A légkör barátságos*9 Camp Davidben 20 millió forint értékű \ y gépet vásároltak $ Szolnok megye tsz-ei í í Szolnok megye gazdasági- lag erős, nagy területű tér- ^ melőszövetkezetei megkezd- ^ ték a saját gépparkjuk ki- ^ építését. Ebben az esztendő- ^ ben több mint 20 millió fo- ^ rintot fordítottak az új gé- ^ pék, munkaeszközök vásár- ^ iására. Többek között 80 Ze- ^ tor-traktort, ugyanennyi pót- ^ kocsit, 10 permetező-öntöző ^ berendezést, szivattyúkat, te- ^ hergépkocsikat helyeztek ^ üzembe. A karcagi Lenin í Tsz, amely 12 000 holdon ^ gazdálkodik, a gépi munkák ^ többségét már saját erejéből ^ látja el. A szövetkezet 26 erő- ^ gépét és a hozzávaló mun-1 kagépeket új Zetorral és í más munkagépekkel gyara- í pította.- £

Next

/
Thumbnails
Contents