Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

Szentendre III. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1939. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A JO ES ELEGENDŐ KENYÉR életűnknek naponként meg­kívánt feltétele, de nemcsak egy fajtáját jelenti táplálé­kainknak: jelkép is, ami ma­gában hordozza a falu és vá­ros egymáshoz tartozását, mezőgazdaságunk gyarapodá­sát és a testi jólétünk kielégí­tésére rendelt intézmények gondoskodását. Hogy a mindennapi kenyér nem mindig jó és nem min­dig elegendő, azt semmi más nem indokolhatja, mint adminisztratív és technikai hibák, hiszen búzánk, lisz­tünk, munkás kezünk van elég. A Szentendrei Népi Ellen­őrzési Bizottság 22 népi el­lenőre indult el a múlt hó­napban, hogy felderítse azok­nak a gyakori panaszoknak az okait, amelyek mind a ke­nyér minősége, mind az el­látás körüli zavarok miatt hangzanak el a fogyasztók részéről. A vizsgálat kiterjedt a Szentendrén és a járás szin­te valamennyi községében működő népboltra és föld­művesszövetkezeti boltra, vé­gül a sütőipari vállalatra is. Az ellenőrök alapos és lelkiismeretes munkát végez­tek: figyelmüket nem kerül­ték el az olyan apró sza­bálytalanságok sem. mint a kenyérnek mérés nélkül való kiszolgálása — de a vizsgálat fő kérdése az ellátás volt. Boltról boltra járva feltér­képezték az egész környé­ket abból a szempontból, hogy mi a szállítási szerző­ÄitsÄi Szentendrei táj (Kiss-foto) Tízéves az Április 4 Termelőszövetkezet Figyelemre méltó évfordulót ünnepel a hó végén az Ápri­lis 4 tagsága: 10 éve alakult meg termelőszövetkezetük. Felkerestük Kiss Pál elnököt '— aki ugyarv nem volt ott a tsz bölcsőjénél, de már 5 éve áll mai posztján, nem kis si­kerrel — és megkértük, mondja el, hogyan alakult meg és fejlődött Szentendre legjelentősebb termelőszövet­kezete. 1949. szeptember 30-án ala­kult Vörös Rózsa néven a mai Április 4 Tsz 200 hold területen, 15 taggal. A kez­deti. nehézségekről sokat le­hetne beszélni, hiszen az új életformát felvevő tagságnak sem állata, sem épülete, sem kulturált földje nem volt, a maga erejéből kellett min­dent megteremtenie. 1953-ban egyesült a Pártkongresszussal, most már 300 hold földön 70 tag gazdálkodott. Az így ki­bővült tsz 1953—1954-ben igen nehéz helyzetbe került. A Nagy , Imré-íéle politika nagy kárt okozott eszmei és gazda­sági téren is. A tagok egy része kilépett, másik részé­nek kellett a munkát elvé­geznie, természetes, ilyen kö­rülmények között ez nem .mindig sikerült. De a nehéz­ségeken is felülemelkedtek. 1955—1956-ban már építkez­tek: egymás után készült el a sertésfiaztató, hizlalda, ser­tés-ólak, majd a 30 férőhelyes tehénistálló, s ott, ahol egy­kor puszta földeken görnyedt a tagság, hogy legyőzze a ter­mészetet, most már virágzó gabona-, kukorica-, répatáb­lák, állatokkal teli istállók hirdették a munka, az em­beri akarat sikerét. 1956-ban az ellenforradalom idején ko­moly megrázkódtatás nem érte a szövetkezetét, hála a józan és szorgalmas tagság­nak, a megfontolt vezetés­nek! Sőt, ezután kezdődött csak a komoly fellendülés. Tovább fejlődött a már meg­levő gazdaság, az épületek ta­tarozása, beruházások, felújí­tások egymást követték, az állatok száma is emelkedett és emelkedik ma is. A tagok részére szolgálati lakások épüllek, 5 család pedig jöve­delméből család; házat épí­tett: Álljon itt pár jellemző adat a tsz életéből: 1949-ben két szamár volt összes álla­tuk, ma 350 sertés eszik mindennap a vályúnál, 70 szarvasmarhájuk van. Most Zetort vásárolnak. 1949-ben a megalakuláskor 13,20 forint volt a munkaegység, 1957-ben 40 forint, 1959-ben 50 forint a tervbe vett munkaegység. A számok beszélnek! Kell is, hogy beszéljenek, mert sokan nem tudják, mennyi munka, Ulkesedés. akarás van az el­múlt 10 év történetében. Rö­videsen megtartják a 10 éves fennállás ünnepségét is. Ami ebből a rövid beszámolóból kimaradt, azt ott mind el­mondják majd az arra leg­jobban illetékesek. Befejezésül csak azt kíván­juk: további jó munkát, szép eredményeket az egész tag­ságnak, hogy a következő év­fordulón még több dolga akadjon a krónikásnak! M-nc Nyilatkozik a szépítés mestere A nyár elején lapunk ha- meleg. Az üzletberendezéssel sábjain megírtuk, hogy a egy-két dologtól eltekint- szentendrei szolgáltató ktsz ve — amelyeket azonban a kozmetikus részlegét a Dum- napokban szintén beszerez- tsa Jenő utcai fodrász részle- nek — elégedett vagyok. A ge mellett kívánja elhelyezni, szükséges dolgok mind meg- Ez a napokban meg is vannak, semmi nincs, ami történt. ízlésesen kifestett és a munkát akadályozná, berendezett helyiségben keres- Kérdésünkre azt is.elmon- tük fel Kiss Sándornét, a doíta Kiss Sándorné, hogy „szépítés mesterét”, aki a különböző korú hölgyék kere- következőkef mondotta kér- sík fel a kozmetikai részleget, désúnkre: A legfiatalabb tizenötéves. a — Igen örülünk, hogy Ide legidősebb pedig hatvan éves. került a kozmetikus részleg. Mindenkinek az a vágya, Az eddigi hely télen nagyon hogy szép és ápolt legyen, hideg volt, nyáron pedig túl Megsúgta azt is, hogy néha­néha férfiak is felkeresik a „műhelyét”: És ezek a fér­fiak nem is olyan idősek. Úgy 25 és 35 között vannak. — És a vendégek? — Nagyon kedvesek, akkor is felkeresnek, ha nem ke­zelem őket. A műhelytitkokból elárul­ta, hogy a szépítést különböző krémekkel és gépekkel vég­zi. Van egy gépe, amelyik ózonfénnyel árasztja el a szépülni akarókat. A Sanax az arcbőrt masszírozza, ami a vérkeringést indítja meg az arcban. Ez alkalommal is. kívá­nunk Kiss Sándornénak sok kedélyes és udvarias vendé­get, munkája nyomán szépül­jenek meg városunk hölgyei Munkában és dobogtassák meg a férfi­(Simo.nffy felvétele) szíveket. f. y, Egykori zöldségke- £ reskedönk özvegye, $ kicsi háza is van $ Szentendrén s egy $ ötéves fiacskája, Tó- % nika. Sikerült gye- £ rek. Az óvoda büsz­kesége, így mondja % az anyja nagyon % büszkén. De a ikö- $ vetkező percben már ^ sír. Nem Tónika —ő ^ szomorú életkörül- % menyei dacára na- % gyón vidáman ug- % rándozik ,körülöttünk, $ lehetőleg az úttes- ^ ten az autók között, í ahogy az utcasarkon v, találkozunk. Az asz- ^ szony sír, egy nő a í sok közül, akit anyák y napján megünnepel- á tünk: y — Úgy félek az % éjszakáktól! Olyan ? hidegek, maid meg- 4 fagyok a padláson! Értelmetlenül né­zek rá: — Mit keres maga a padláson? Ö meg rámsír: — Hiszen hetek óta ott alszom min­den éjjel! Mert nem engednek be a la­kásomba! Ha ez soká így tart, elpusztítom magamat! Mindegy nekünk, ha egy, az autók között vidáman ug­rándozó Tóni édes- anyja elpusztítja ma­gát? Ugye nem? Ezért hát tovább kérdezem: — Hát ki nem en­gedi be magát saját házában levő saját Iákásába? S ö válaszol, s hosszas válaszából igyekszem kihámozni a lényeget: = Az albérlőm, akit tavasszal be­vettem a szobámba, azzal, maradjon mienk a konyha! Elég az nekünlk. Meg a házam másik la­kója. Mert, hogy nyáron mezőgazdasá­gi munkákra vidék­re mentem Kisvárdá- ra, lakóim közben el­bitorolták a lakáso­mat. Most már be sem engednek. Tóni­kát jószívű szom­szédasszonyom tartja magánál minden éj­szakára, én meg lop­va megyek fel a padlásra, ha nem vesznek észre. Mert ha észrevesznek, vagy kizárnak, vagy megvernek! Eddig a beszámo­lója. Az ügy érdemi, lakásügyi, büntetőjo­gi része nem tarto­zik rám. Az Antal elésekben előírt rend és ez­zel szemben mi a tényleges helyzet? Megállapították azt, hogy a közönség panaszai legtöbb esetben helytállók: a kenyér, a péksütemény nem a szer­ződésben megszabott, hanem jóval azon túli időben kerül a boltokba és gyakran nem a boltvezető által megrendelt mennyiségben. Természetes tehát, ha a közönség elégedet­lenkedik, mikor — különösen szombaté, «ként — nem tudja beszerezni a kívánt kenyér­mennyiséget. Feltűnt az el­lenőröknek egyes boltveze­tők érthetetlenül megalkuvó magatartása a sütőipari vál­lalattal szemben, amely ab­ban nyilvánul meg, hogy a szállítási szerződésben bizto­sított jogaikat szem elől té­vesztve nem mindig kifogá­solják a kenyér minőségét a szállító vállalatnál, a szállí­tási késedelmeket pedig csak azon a módon lehetne meg­szüntetni, hogy a sütőipari vállalatot kötelezettségének teljesítésére rászorítsák. A szállítás technikai és egészségügyi követelményei szempontjából is találtak ki­fogásolni valót az ellenőrök, amelyek azonban többek kö­zött a szállítóeszközök meg­felelő karbantartásával, a ko­csisoknak a rakodástól való eltiltásával, és a tisztaságra fordított nagyobb és , felelő- sebb figyelemmel aránylag könnyen orvosolhatók. A nagy jelentőségű vizsgá­lat befejeztével Kristóf Lász­ló, a népi ellenőrzési bi­zottság elnöke részletes és minden szempontra kiterjedő határozati javaslatot küldött még az érdekelt tanácsoknak, melyeknek sürgős és gyöke­res végrehajtása teljesen meg fogja oldani kenyérellá­tásunk régóta vajúdó kér­dését. ★ Villámkérdés egy asszony­hoz, aki két szép illatos kenyér­rel lép ki a főtéri népboltból: — Ez a két kenyér valóban gusztusos és kívánatos, meg­van elégedve vele? — Az utóbbi időben mintha kicserélték volna a kenye­rünket, mondhatom, csak az találhat benne kifogásolni va­lót, aki a kákán is csomót keres. A vizsgálatoknak már is megvolt a haszna és ez mind­nyájunkat egyformán érint, mert nem kell bosszankodni a megnyomott, szalonnás ke­nyerek miatt. Reméljük, a többi hiányosságok, ha nem is egy csapásra, de hamaro­san megszűnnek. M. S. Hűtőszekrény érkezett a főtéri Népboltba A 25. számú Népbolt vezető­je, Miló Ferenc, örömmel mu­tatja a vadonatúj hűtőszek­rényt, amit a napokban sze­reltek be a bolt raktárába. — Régi kívánságunk telje­sült — mondja Miló Ferenc — í a Pest megyei Tanács és a Nyugat-Pest megyei (Népbolt; Vállalat vezetősége lehetővé j tette ennek a teljesen új és : korszerű hűtőszekrénynek be-: állítását. Ezáltal egy csapásra j megoldódik a lakosság folya- i matos tej ellátása, mert’ most! már egész nap tudunk tejet j árusítani. Ugyancsak megnő-j vekszik a hentesáru forgal- í műnk is, mert a hűtőszekrény: birtokában több árut rendel­hetünk és tárolhatunk. Ez a szekrény bőségesen elegendő arra, hogy a legnagyobb for­galom feltételezésénél is be­fogadja a hűtést megkívánó árukat. A hűtőszekrény önmű­ködő, mínusz egy foknál ki­kapcsol és plusz három foknál bekapcsol, minden külső keze­lés nélkül. Huszonnyolcezer forintba került, de megérte az áldozat, mert ez is vásárlóink jobb ellátását szolgálja. VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS 7956. október vége Szemerkél az eső, a sötét­ségben komorakká, riasztókká válnak az épületek. Dél felől ágyúdörgés morajlik. Az állo­más kihalt, a váltóknál senki sem mozog. Már napok óta nem közlekedik a vonat. A műhelyekben kisebb csopor­tok beszélgetnek, a forgalmi irodában is ez a helyzet. A téma mindkét helyen ugyanaz: a budapesti esemé­nyek. A párttitkár gondterhelten végzi a múmiáját, sokan el­lenségesen nézik, jobb szeret­nék. ha eltűnne. Bántani azért nem bántják, — csak egy-egy szóval. Vannak, akik szóbaállnának vei«?, de most nem tanácsos összegyűlni kö­réje, hát inkább egyenként és körültekintően keresik az alkalmat a találkozásra. Elő­ször egy, aztán egy másik, így alakul két-két ember kö­zött a kapcsolat, s ezeken ke­resztül a párttitkár tudja, hogy vannak, akikre számít­hat. November elején már hét férfi áll mögötte. A többiek, akik a központi munkás­tanács utasításait akarják ke­resztül vinni, nem is sejtik, hogy a pártszervezet már újra megalakult. Egy vasúti kocsiban talál­koznak először mind a he­ten: Csizmadia Zsigmond, Marsi Gábor, Kellner József, Gyarmati Sándor, Kertész II. István, Králl József és Völgyi János. Megviseltek, fáradtak, de bizakodóak. Csendben, megfontoltan kiosztják a fel- j adatokat. j — Kertész elvtárs, te leszel | az összekötő. Elmégy a párt- | bizottságra és utasításokat I kérsz — mondja a párttitkár, j És — Kertész István még ‘ aznap felkeresi Szabó Bélát, * a városj pártbizottság titká- í rát. Jókedvűen tér vissza, nem hiába ment a pártbizott- ^ Ságra. ; És néhány nap múlva nyil- ; vánosságra lépnek. Mindenki 5 tudja már: újra él a pártszer- j vezet a szentendrei állomá­í son. V 7959. szeptember 18. Az állomás kultúrtermében vezetőségválasztó taggyűlésre gyülekeznek a pártszervezet tagjai. Harmineketten vannak, már bent a teremben, beszél­getnek. A téma: a munka. Sokan egyenest a műhelyből vagy más munkahelyről jöt­tek ide. Négy óra után néhány perccel már harminchatan vannak, megkezdődik a gyű­lés. Csizmadia Zsigmond elvtársi a szervezet titkára üdvözli a megjelenteket. Aztán Bóza László vezeti tovább az ülésig Csizmadia elvtárs számol be a pártszervezet munkájá­ról. Szavai nyomán megeleve­nednek két év eseményei. Be­szél arról az eszmei zűrzavar­ról, amely sok józan embert megzavart ötvenhat őszén, a sztrájkról, a munkástanáccsal való harcról, az első küzde­lemről, a nehézségekről. 1957. március 26-án még csak 9 tagja volt a pártszer­vezetnek és 1957. április 30-án egyszerre huszonötén kérték átigazolásukat az MSZMP-be. Ez azonban még nem jelentette a munka vé­gét. Törődni kellett a munká­val, a munkafegyelemmel. Aztán beszél a párttagokról magukról is. Elmondja, hogy még mindig vannak elvtár­sak, akik nem kellő módon bánnak az emberekkel. Egye­sek még akkor sem szeretnek igazat adni a dolgozóknak, ha valóban igazuk van. A beszámoló után élénk vi­tában mondják meg vélemé­nyüket a párttagok. Hangot adnak annak a véleményük­nek, hogy bár negyven tagja van most a pártszervezetnek, nő mégis csak egy akad a tagok között. Van, aki azt ki­fogásolja, hogy a beszámoló egyáltalán nem foglalkozott az ifjúsággal. Hét óra is elmúlt már, ami­kor megtörténili az új vezetö- ségválasztás. A tagság titkos' szavazással választja meg Ju­hász Lászlót, Varjú Károlyt, Csizmadia Zsigmondot, Elsik Józsefet és Lakatos Andrást a pártszervezet vezetőivé. —y—s— Szilveszter kartársra \ tartozik, aki előadá- \ sa szerint lakásügyét! intézi. A rendőrségre \ meg a járásbíróság-! ra tartozik, ahová, \ többszöri megvereté-! se miatt bűnvádi í feljelentését meg- í tette. Ügyvédjére tar- S tozik, akinek ügyét; most, végső kétség-! beesésében átadta. Rám, a közvéle- j mény és az emberi % közösség apró tag- '»t jara annyi tartozik, / hogy özv. Tóth 1st- í vánné, Bercsényi u. j 2. szám alatti lakos / nagyon fázik a pad- \ láson. S mivel ez; nemcsak rám, ha- £ nem mindenkire $ tartozik — a mezte-; len valóságot siettem í megírni. — h — ? Sürgős beavatkozást igényel... Az elmúlt napokban bál volt j Marx téri Béke-vendéglőben. Sű rűn beépített kis főterünk mun kában megfáradt lakosai abba mint változtathatatlanba már bele nyugodtak, hogy üzleti zárórái? a jókedvű közönség, meg a ci gányzene miatt, igen nehezen old ható meg az éjjeli nyugodalon kérdése. Ezen a báli éjszakár azonban komoly merénylet indul meg az országos viszonylatbal hatályban levő csendrendelet < ezen keresztül dolgozó családot és apró gyermekek éjszakai pihe nésének rovására és megcsúfolá sára. Ugyanis a vendéglő udvarát amelyet az utóbbi időben dicsé' rendö módon a vendéglátóipar jellegnek megfelelően rendbehoz­tak — s egy oleánder cserép be állításával kerthelyiségnek is ki neveztek, szombaton a zenekari e „kerthelyiség”-ben helyezték el Mégpedig nem is a cigányban­dát, hanem egy sokkal hangosabb jazz-zenekart. Ez aztán, a legszű­kebb közeiben lakó húsz gyerme­kes család kétségbeesésére este nyolctól éjjel félkettöig szabad­téri zenével töltötte be az éter hullámait. Petőfi Sándor ismeretes Kurta­kocsmájába csak éppen szerényen bekocogtak annak idején, itt is bekocoglak, szerényen, türelmet veszítve tizenegy órakor Körösi Miklós boltvezetőhöz: „Kérjük szépen! Országos csendrendelet van. Este tíztől reggel hétig be­épített zárt területen még a rádiót sem szabad nyitott ablaknál szó­laltatni!” Körösi Miklós meg is nyugtatta az idegeskedőket, hogy a szabadtéri zeneszolgáltatásnak véget vet. ígéretét be is tartotta« A zene elhallgatott. De éjjel félkettőkor! Éjjeli csendélet a Marx téren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents