Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

A diáklány odahaza tással foglalatoskodott, hirte­len eszébe jutott valami, amit azonnal közölt lányával. Ez a zavarás megakasztotta a kis­lány gondolatmenetét, s min­dig elölről kellett kezdenie azt a tárgyat, amit éppen a köz­lendők miatt hagyott félbe. Hasonlóan zavarta a tanulási munkát az az anya, aki úgy vélte, lánya könnyebben „sza­lad le” az üzletbe, mint ő ma­ga (ebben igaza is volt), s ha valamilyen fűszerféle hiány­zott, elküldte vásárolni. Nem az a baj, hagy a kislány vá­sárolt, hanem az a hiba, hogy ■tanulás közben küldte el. Mennyivel egyszerűbb lett volna naponta felírni, hogy mire van szüksége az élelem elkészítéséhez, s kislányával a tanulás megkezdése előtt be­vásároltatni azokat. A belső nyugtalaríság ép- penúgy gátolja a nyugodt ta­nulást, mint a külső zaj. Ha rosszul felelt, s azt fél közöl­ni, ha elveszített valamit, s azt nem meri megmondani, ha ta­lálkozott valakivel, s azt nem meri bevallani, mind olyan dolog, ami elvonja figyelmét a tanulástól. Éppen ezért szük­séges, hogy az őszinteség lehe­tőségét megadjuk gyerme­künknek. Ne minden esetben szidjuk össze, hanem próbál­junk magyarázatot talál­ni cselekedetére. Igyekezzen az édesanya lánya barátnője lenni, nyerje meg bizalmát. Ha beszél egy fiúról, aki neki tet­szik, inkább meg kell a szü­lőknek is ismerkedniö-k a fiú­val, semhogy azt a kijelentést tenni, hogy „kitekerem a nya­kad, ha még egyszer szóba- állsz vele.” Ezzel a kijelen­téssel csak azt érjük el, hogy nem beszél többé róla, de nem biztos, hogy a találkozást is beszüntette. Ha pedig valóiban olyan az az ismerős, hogy a szülők megállapítása szerint nem illik a lányukhoz, foko­zatosan fordítsuk el tőle. Ha­sonlóan ne „dobjuk ki” az el­ső látásra nem szimpatikus barátnőt sem. A hibák lassú adagolásával, hatásosabban választhatjuk el lányunktól, mintha azt kívánjuk, hogy egyik napról a másikra szakít­sa meg a nem megfelelő ba­rátságot. A baráti kör mellett meg kell állapítanunk azt is. hogy milyen szórakozási lehetősége­ket nyújtsunk fejlődésben levő lányainknak. Ne sajnáljuk a fáradtságot arra, hogy szín­házba, táncos összejövetelre, esetleg még moziba is elkísér­jük akkor, ha nem vagyunk teljesen meggyőződve arról, Két anya beszélgetését les­tem el a vonaton. Mindkettő­jüknek középiskolás tanuló a lánya. Elmondták egymásnak panaszaikat, észrevételeiket a mai ifjúságról, iskoláról. Hosz- szan mesélték egymásnak gondjaikat, már számomra ér­dektelenné vált vitájuk, ami­kor az egyik anya kijelentése megütötte a fülem: „Csak azt tudnám, hogyan segítsek neki? Az én iskolai végzettségem jó­val alacsonyabb az övénél, nem értem azt az anyagot, amit ő tanul, nem taníthatom neki azt, amit magam sem tu­dok..” Sok anya küzd hasonló problémával. Az iskoláskorú gyermekek, főleg a lánygyer­mekek nevelése még mindig csaknem teljes mértékben az anyák gondja. " A legtöbb lány, mikor az is­kolából hazamegy, • talál ott­hon valami kis elrendezni Va­lót, házimunkát. Ezeknek el­végzésétől nem is kell meg­fosztani. Nem árt egy kis moz­gás, másféle munka a sok ülés után. Ne kívánjuk azonban tő­le, hogy egyedül végezzen nagymosást vagy nagytakarí­tást, főleg akkor nem, amikor másnapra készülnie kell. Gyakori hiba, hogy a tanu­lónak nincs megfelelő helye a tanulásra. Biztosítsunk számá­ra megfelelő asztalt, ahol munkáját végezheti, s egy olyan polcot, vagy fiókát ad­junk számára, ahol iskolai fel­szerelését tarthatja. Vigyáz­zunk arra is —, ha kisebb gyermek is van otthon, ezek­hez a holmikhoz ne férhessen hozzá, mert kényelmetlen a tanuló számára, ha gondosan vezetett füzetébe különböző ábrákat rajzol a játékos ked­vű kisebb testvér, vagy kitép néhány lapot valamelyik könyvéből, hogy abból hajót készítsen magának. A tanuláshoz elsősorban csend szükséges. Az erősen szóló rádió hangja mellett nem lehet megfelelő szellemi munkát végezni. K. I. azért nem tudott sohasem megfele­lően készülni az órákra, mert miközben neki tanulnia kellett volna, a másik szobában test­vére szorgalmasan 'készült a másnapi zongora órára, ská­lázott és azonos zenei motívu­mokat ismételt. Meg kell te­hát találni annak lehetőségét is, hogy több gyermek eseté­ben egymást ne zavarják a ta­nulásban. B. F. édesanyja nagy igyekezettel nevelte gyerme­két. Egyetlen hibát követett el, de azt rendszeresen: miköz­ben lánya tanult, ő a háztar­A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Y hogy megfelelő társaságban van, s komoly, megbízható felügyeletre bíztuk. Későbbi szemléletének kialakításában nagy szerepe van annak, hogy nem engedjük túlkorán telje­sen szabadon élni. Találkoz­tam már olyan anyával, aki azt vallotta, hogy ő mikor leá­nya korának éveit számlálta, már évek óta dolgozott, egyik- másik már feleség, esetleg csa­ládanya is volt. Ne ezzel a kor­ral tegyünk összehasonlítást. Egészen más az iskolás tanuló kissé felelőtlen élete, kit toll­pihék között őriz a család, is­kola és társadalom, mint az ugyanolyan korú, egészen más világban élő, betevő falatjáért küzdő fiatalé volt a „mi időnk­ben, a mi fiatal éveinkben”. M. U A hasonlat néha sántít Az V. Á-ban, osztályfő­nöki órán a gyerekek ál­latkerti élményeiket mesél­ték. Az egyik tanuló szen­vedélyesen jelentkezik, majd kiesik a pádból. Mi­kor szót kap, így mesél: — Tanár néni, én láttam az állatkertben egy olyan nagy majmot, mint a tanár néni. Az osztály meghökkent, valaki ki akarja köszörülni a hibát és rendreutasítja: —. Miért nem mondtad azt, hogy akkora majmot mint te? — Mert az sokkal na­gyobb majom volt... hang­zott a bölcs magyarázat, melyen aztán sokáig derült még az osztály... Még mindig tart a befőzési idény Bognár Istvánná albertirsai ol­vasónk küldött igen jó uborka­saláta receptet, melyet szives ki­próbálásra közöl az asszonytár­saknak. Egészséges, közepes nagyságú, nem sárguló uborkákat meghá­mozunk és meggyalulurjk. Egy kevéssé lesózva fél óráig állni hagyjuk, utána jól kicsavarjuk és leöntjük megvizezett ételecet­tel. Minden ló kg uborkáihoz 1 deka benzoesavas nátriumot ke­verünk. Utána az uborkát jó szo­rosan, hogy levegő ne legyen kö­zötte, tiszta üvegekbe rakjuk, s lassan teleöntjük tiszta ecettel s lekötjük. Nem kell félni, nem lesz savanyú. Zöld dió. ötven darab zöld dió­hoz 8/< kilő cukrot veszünk. A zöld diót kötőtűvel megszurkál- juk és három héten át hideg víz­ben áztatjuk. Közben a vizet gyakran váltjuk. A dió közben megbámul. keserű ízét elveszti. Ekikor a vízből kiszedjük, lecsur­gatjuk. A cukorból sűrű szirupot főzünk, kevés szegfűszeggel és fahéjjal ízesítjük, beletesszük a diót és vigyázva főzzük. Majd levesszük a tűzről s eigy éjszakán át a szirupban hagyjuk. Másnap a diót üvegekbe tesszük. A levet mézsűrűségűre főzzük s ráönt­jük. Amikor kihűlt, kevés szali­cilt teszünk rá. Lekötözzük és gőzben kifőzzük. Kapor eltevése. A kaprot meg­mossuk, kirázzuk belőle a vizet és sóval rétegezve, jó szorosan teletömjük vele az üveget. A tete­jére kevés sót, vagy szalicilt hin­tünk, lekötjük és levegős, hűvös helyre tesszük. Több mini hatvanféle színben és változatban készülnek a cipők A Könnyűipari Miniszté­rium üzemei az idén belföldi megrendelésre több mint 10 millió pár cipőt gyártanak. Örvendetes, hogy lényegesen bővült a választék. Az újon­nan forgalomba kerülő láb­belik mintegy hatvan féle színben és változatban ké­szülnek. A cipőgyárak to­vább akarják bővíteni a vá­lasztékot. A vásárlók kérésé­re ugyanazon méretből több­féle bőségű cipőt gyártanak. Elsőnek a gyermekcipőknél vezetik be ezt a rendszert. 30x35 cm méretben horgolható madármintás terítő. De igen szép recemunkával készítve is ŐSZI KE a Nyár már távozóban volt. fi Az emberek sajnálkoz­tak; hogy milyen hamar el­tűnik közülük ez a kedves menyecske, aki mindig nevet. S ha sír is, inkább csak sze­szélyből teszi és könnyein ke­resztül szivárványosan tör át a kedve. A Nyár is szerette az embe­reket, neki sem volt könnyű a válás. Ezért elhatározta, hogy kedves kislányát, Öszikét itthagyja vigasztalóul. öszike eleinte mindenütt anyja nyomában járt: látta, amint bőségesen szórja a fényt — hát ö is két marok­kal szórta, s közben gyengén, bájosan mosolygott. A fényszórás, a színek sok­féle pompája egészen meg­bűvölték Öszikét és a végén már nem is figyelt másra. Egy napon aztán igy szólt a Nyár: — Időm eljött, mennem kell. De te itt maradsz. Ne légy lusta: csináld azt, amit tőlem láttál — s még egyszer felkacagott, megcsókolta kis­lányát és eltűnt. Hogy öszike egyedül ma­radt, hirtelen azt sem tudta mit csináljon, csak tipegett* topogott. De az életkedv ha­marosan kibuggyant belőle és vidáman futkározott. Amerre járt kék szemétől megértek a szilvák, aranyosak lettek az almák, fürtös hajától a szőlő­tőke dús fürtöktől roskado­zott. Mikor aztán a termést le­szedték az emberek, öszike örömében bíztata a fákat, hogy teremjenek új gyümöl­csöket, de azok csak fáradtan rázták lombjukat. Ezen Öszike igen csodálko­zott és törte fejecskéjét: ho­gyan is lehetne termésre ser­kenteni a fákat, de semmi nem jutott eszébe. Így hát, mivel mindenkép­pen tenni ákart valamit: fes­téket, ecsetet vett elő és az előtte levő bokrot aranyszínű­re festette. — Lám, lám — gondolta —t nincs is virágja, mégis arany­színű. örült a bokor átváltozása* nak. S mentében mindent más színűre festett, mint amilyen nyáron volt. Gyönyörködve nézte az arany, a vörös, a barna színeket. S hogy még szebb legyen a természet, napsugárból lenge fátylat szőtt a levegőbe... ■m m unkája közben észre sem ÍVI vette az idő múlását, pe­dig lassan elfogyott a napsu­gár és festékéből az élénk színek. De ő azért csak fes­tett, festett, ahogy éppen jött. S mire észbekapott, már nem is nagyon volt mit fes­tenie: a fák lassan lehullat­ták leveleiket. Halk hangok zizzentek. Hűvös pára szállt a földből. Erre Öszike elszomorodott Leült a száraz avarra és fe­jecskéjét lehajtva, egyre sű­rűbben hullt, hullt a könnye. — Anyám — szólt sóhajtva. — De anyja nevetését sehon­nan sem hallotta, csak a les- kelödő tél hideg lehelete csapta meg. Akkor Öszike felállt és bá­natosan elindult a Nyár után. Kun Katalin /SSSSfSSSSSSSfS/SffSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSí "Rejtvény­BENEDEK ELEK Mandulatörők Csattan a hurkos mandula héja, páros csónakja libeg a téglán Bársonyos fényű magja kiperdült, mázas tálkába gyűjti két kislány, s koppantják újból kék kalapáccsal, Kipi-kopp koppan és perdül a mag. Borzas hajukon sugárkévéket csépel a drága tavaszi nap. Jaj kicsik ők még s kicsi a vágyuk: Gyűljön az édes mandulabél. henger őrölje, Anyuska gyúrja, s legyen ebédhez jó sütemény. Demény Ottó Száz évvel ezelőtt, 1859. szeptember 30-án született a S gyermekek „Elek apója’’, aki ifjúsági lapjával és regényei- S vei évtizedeken keresztül tanította a fiatalságot a szép § magyar beszédre és nevel te az igazi hazafiságra. Ebből a \ jubileumi alkalomból egy szép mondását idézzük az írónak $ az ifjúságról és az öregségről (vízsz. 1. és függ. 1. sorokban). ^ * Ügy látszik. KóspaUagon nem három, hanem négy a kislány ... (Foto: Nánási) SS. Férfinév. 56. K. N. O. 57. Édesség az Édességboltból. 59. Disznómódra dolgozik. 60. Asszo­ny! rag. 61. Elnyújtott szomorú­ság. 62. Belső fogás? 64. L>. N. 65. Morál. 68. Jászol. FÜGGŐLEGES: 1. Olasz város és olasz író. 2. Midőn — miikor, németül. 3. N. Y. 4. Régi keletű magyar mondás. 5. Magyar dal­költő (1736—1810). 6. Igevégződés. 7. Gyereke. 8. Int. 9. Az a másik. 10. Csak félig kegyel! 11. Rang­jelző. 12. Csirkét tisztit. 17. Nem ad engedélyt. 21. Vigadó. 22. Sál­ról, nyakkendőről állíthatjuk. 24. Hiányos kebel? 26. Garasos más­salhangzók. 2f7. Spanyol folyó. 28. Fegyvertelenek fegyvere lehet. 31. Magyarul: alléé. 3®. Posztófajta. 35. Nem egészen ízlik. 38. Ellenar- gumentuim. 40. Jó csattanó ese­tén nevetünk rajta. -42. Szarvas- marha. 46. Ismereteket szerez. 47. Személyes névmás. 40. Ma SZTK. 51. Magot szór. 53. Névelős szár­nyas. 54. Ipari község. 37. Polc. 58. A tűz martalékává tesz. 61. Rag. 63. Község Baranyában. 66. A kölönc egyharmada. 67. Saját­kezű rövidítés. 60. Régi hossz­mérték. Beküldendő a rejtvényben sze­replő Benedek mondás megfej­tése: 1959. október 7-ig. A helyes megfejtők között értékes könyve­ket sorsolunk ki. Az 1959. szeptember 12-i szá­munkban közölt Oscar Wilde mondás helyes megfejtése: „A nő egyszer engedelmeskedik, de azután százszor parancsol.” Könyvet nyertek: Tihanyi Kal- mánné, Szentendre, Bartók Béla u. 4/a. _ Szegedi Sándor, Cegléd, V II-, Űjvárosszél 11. — Hasznos János előadó, Inárcs. — Varga József, Monori-erdő. Űi országút. Kerepeszki Anna, Pilis, Huba u. 25. _ Márton Gyuláné. Vác, öntőipariskola. —1 Hornyik Ist­ván, Budapest, VI., Eötvös u. 20. — özv. Kemény Gyuláné, Vác, Múzeum u. 10. _ Farkas Ferenc m érnök, Nagykáta, járási tanács. _ Györffy László, Gyömrő, Ady E. u. 31—33. A könyveket postán küldjük el. ! Fém- és műanyag alap* > anyagból készült kedves disz* ! tárgy: balatoni vitorláshajó. : Vígh és Tátra; Iparművészek I munkája. nevezik, so. Község Somogybán. 31. Főként. 32. Téli viselet falun. 34. Egy kis görög sziget (KRIAZ). 36. Zöld Károly. 37. Félig kell! 39. Nagyon szép virágok. 41. Egy bécsi öreg! 4S. Gyermek kertész. 44. Vét a társadalmi tulajdon el­len. 45. T. R. 46. Éghajlat. 48. Védelmező. 50. Rubrika. 52. He­lyenként Inteni? 53. Hires hegedű- készítő család volt Cremonában. § VÍZSZINTES: 13. Ruhaanyag a ^ javából. 14. Funkcióba helyezik > lő. Csapategység. 16. Nincs színe. S 18. Dunakeszi bekebelezte. 19. Bő- § ven elfér benne. 20. Minden rossz- ban benne van ?!? 21. Hires fran- S cia szobrász (1840—1917). 23. Mu- § tatószó. 24. Van bátorsága. 25. § Felold a tilalom alól. 28. Magyar § vezér volt. 29. A halászok kard- ® keszegnek, vagy szabóhajnak is

Next

/
Thumbnails
Contents