Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-25 / 225. szám

I»ÍSÍ gfCirlap 1959. SZEPTEMBER 25. PÉNTEK Szeptember SO—október 6. KÍNAI KÖNYVHÉT A tíz esztendős népi Kína nemzeti ünnepe alkalmából szeptember 30 és október 6 között kínai könyvhetet ren­deznek hazánkban. Ennek ke­retében reprezentatív könyv­kiállítás nyílik Budapesten, a könyvklub Szinnyei-termé- ben (VI., Jókai tér 1.), ame­lyen bemutatásra kerülnek az elmúlt tíz esztendő alatt kí­naiból magyarra fordított szépirodalmi. politikai és tudományos művek, illetve magyar szerzők Kínáról írt alkotásai. A kiállítás külön érdekessége lesz az a közel száz eredeti kép, amely a megjelent könyveket illuszt­rálta. (Vincze Lajos, Molnár Ágnes, Görög Júlia és Csillag Vera munkái.) A kínai könyvhét számos érdekes könyvújdonsággal szolgál. Ez alkalommal jele­nik meg az Európa Kiadó gondozásában, a világiroda­lom klasszikusai sorozatban Cao Hszüc csin: A vörös szoba álma című kétkötetes regénye. A kínai irodalom el­ső olyan regénye ez a niű, amelynek középponti cselek­ménye és átgondolt jellemfej­lődése van. A regény a Csia- esalád történetét dolgozza fel, annak a családnak a történe­tét, amelynek viszonyai között minden igaz emberség, a te­hetség kibontakozásának min­den kísérlete kudarcra kár­hoztatott. Az Európa Kiadó másik kínai könyvérdekessége Csü Jüan: Száműzetés című elbe­szélő költeménye. Csü Jüan, Kína első klasszikus költője, mintegy háromezer évvel ez­előtt írta ezt a művét, amely­ben saját sorsát, száműzeté­sét énekli meg. Ambrus András: GYERGYO A klasszikus kínai műveken kívül több mai kínai szépiro­dalmi alkotással is kedveske­dik széles olvasótáborának az Európa Könyvkiadó. Megje­lenteti többek között Lm Hszin: Régi mesék mai szem­mel című művét, amely a ré­gi kínai legendák ironikus mai feldolgozása. Lao Sö: Fe­kete hi és Fehér Li című kö­tete a húszas-harmincas évek haladó kínai értelmiségének rajzát adja. Pa Csin: Az örök élet tornya című elbeszélés- kötetének lapjain kínai nép­mesék és legendák elevened­nek meg. A népszerű Modern Könyv­tár-sorozatban A nagy kohó címmel az elmúlt két-három év kínai elbeszéléseinek gyűj­teménye jelenik meg, amely bepillantást enged az olvasó­nak a mai kínai életbe. Uj kiadásban, tízezer példányban jelenik meg Si King nagy si­kert aratott Dalok könyve cí­mű műve ís. A Magyar Helikon Könyv­kiadó két kötettel gazdagít­ja a kínai könyvhét újdon­ságait. Az egyik: Pu Szung- ling: Furcsa történetek című elbeszélésgyűjteménye. A má­sik magyar szerző alkotása, Miklós Pál: A tunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomok című kötete. A neves magyar kutató a világhírű barlang- templomokba vezeti el az ol­vasót. Könyvét harmincöt szí­nes reprodukció teszi még ér-, dekesebbé. A Kossuth Könyvkiadó j ugyancsak két művel gazda-; gítja a választékot. Kiadják; a_ Kínai Kommunista Párt történetét és Hilmar Wulff dán író A szerencse kék piszt­rángja című regényét, amely­Az emlékest előadói. Középen Dutka Ákos és felesége, valamint Juhász Gyula testvéröccse. Juhász Endre Az emlékest közönsége Érdekházasság l A Petőfi Színpad új műsora játszó ifjú Tóvári Pál, és az öreg szabót megszemélyesítő Végh József érdemel elisme­rést. Tóvári mindvégig bő­vérű humorral, harsány jó­kedvvel testesíti meg Misi alakját, akiről éppen ezért elhisszük, hogy mai életünk egyik létező személyisége. Hasonlóképpen kitűnő alakí­tást nyújt Végül József is, Éva apjának szerepében. Játéka kiforrott, rutinos színészre vall. Az egyik pA’cben még a papucs, tutyi-mutyi szabót formálja, aki kardos felesége zsarnoksága alatt szenved, de amint életepárja eltűnik a színfalak mögött, máris lá­zad és lázadásával segíti a fiatalok egymásra találását. Évát jó játékkal, szép hang­anyaggal IUésy Stefi kelti életre a színpadon. Partnere, az orvost alakító Hidvéghy Lajos, nem csupán mértéktar­tó, mindvégig finom játékával, de szép hangjával is felhívja a közönség figyelmét. S ami talán játékának legnagyobb erénye: az első perctől az utolsóig hisszük, hogy orvost alakít a színpadon. A doktor urat, akit mindannyian jól ismerünk, becsülünk és szere­tünk, Máday Endre Rúd,ja, ez­úttal egy árnyalattal elmarad az egyébként tehetséges szí­nész megszokott alakításaitól. Ez elsősorban annak követ­kezménye, hogy Máday túlsá­gosan cinikus figurát formál a szépfiú Rudiiból. így Rudi csak olykor-olykor V érül em­berközelbe. ez pedig nyom­ban azt a kérdést veti fel: hogyan szerethette az alapjá­ban becsületes lány, Éva. ezt az üres. talmi csillogású szép­fiút? Máday játékfelfogásán azonban változtatni lehet. Galambos Gabi Vencelnéje nem eléggé egyenletes. Oly­kor túlságosan hideg, számí­tó. máskor érzelgős. Kevesebb — ebből is. abból is — több lenne. Ágoston Éva vénkis- ásszonya sem nyújt újat. Sok ilyen figurát, láttunk már színpadon. Bakos T un ás ta­nácselnöke néha túlságosan rideg. Lázi István Tódor bor­bélya eltúlzott. Játékán okvet­len finomítani kell. A rendező, Földeák Róbert képességét nem tette komolyabb próbá­ra ez a zenés vígjáték. Né­hány kisebb hibától eltekint­ve — mint például Tódor túl­zott vaskossága. Rudi nagyfo­kú cinizmusa — alapjában jól oldotta meg feladatát. (prukner) kén Feri. az orvos kezét. A fiú régóta szereti Évát, haj­landó az érdekházasságra, ám az esküvő után kellemetlen meglepetéssel szolgál — be­jelenti, hogy vidékre helyez­tette magát, így a lánynak kénytelen-kelletlen követnie kell férjurát. Ennyi az Ér­dekházasság első felvonása, és eddig sem a történetet, sem műfaját nem érheti különö­sebb bírálat. A sikeres kez­dést azonban njár nem' követi hasonló folytatás, illetve be­fejezés: a vígjáték a régi, bevált recept szerint pereg to­vább, felsorakoztatva a mű­faj hagyományos kelléktárá­nak minden poros eszközét. Most már csak a modern ze­ne és a táncok, valamint a napjaink visszásságait kipel­lengérezni szándékozó csat­tanók adják a vígjáték mai ízét; a történet fordulatai, a második és harmadik felvonás egész meséje. történhetne akár egy negyedszázaddal ez­előtt is. A művészek a darab gyengeségei ellenére is remekül szórakoztatják a közönséget. S ezért elsősor­ban a kotnyeles öccs szerepét A Pest megyei Petőfi Szín­pad új bemutatója, az Ér­dekházasság című zenés víg­játék, annak ellenére, hogy nem tartozik a legsikerültebb ; magyar művek közé, nem ; rossz. Különösen nem akkor, ; amikor a Petőfi Színpad má- ;sák együttese, a Kerekeskút ; című ízig-vérig mai és pa- ; raszti drámát játssza. így ; együtt, a két műsor, jól ki- ; egészíti egymást, s ez azt bi- ; zonyítja, hogy megyei szín- ; padunk ma már valóban a ; helyes műsorpolitika útját ! járja. i Az Érdekházasság mai éle- | tünk egyik fonákjára keresi j a feleletet — természetesen ! a vígjátéki műfaj keretei kö- ! zött. Nem akar többet monda- ! ni, mint amennyit egy zenés ! vígjáték elbír, s ez jó dolog. Az ötlet, ; amely alapot ad a jó indulás- ; hoz, minden kétséget kizáróan í napjaink egyik megoldatlan \ kérdése: Éva, a pesti gyógy- ; szerészlány. az iskola befeje- \ zése után nem akarja elfog- í lalni vidéki munkahelyét. De \ mivel az idő sürgeti, lázas \ sietséggel keresi a megoldást, ! mi módon maradhatna a fő- J városban. Erre egyetlen le­hetőség kínálkozik csupán: \ olyan férjet kell találnia, £ akit ■ a fővároshoz köt mun- í kahelye. Ez sikerül is: meg­^///.v//////////////////////////////////////////////////////////>////////////////////, Tapasztalatcserén a nagykátai járás népművelői jesztik a kultúrát. Várallyai Béla művelődésiház-igazgató beszámolójából kitűnik, hogy tíz szakkörük működik és azo­kat nagyobbrészt pedagógusok vezetik. Az ismeretterjesztő előadások előadód, pedagógu-' sok, ők egyben a közönség- !j szervezők is a diákok révén, s$ ezeket az előadásokat százan; látogatják. És nincs olyan kul- 5 turális megmozdulás, népünne- $ pély, ahol a nevelők ne se- $ Ténykednének. Népi együtte-5 sük tagjai között ott szerepel- $ nek az ifjabb nevelők. Szinte J irigykedve kérdeztem meg 5 Várallyai Bélát, hogyan tudja $ így aktivizálni szinte az egészé tantestületet. A válasz: : „Én minden tanítási év ; elején már a megyei mű- ! velődési osztályon megná- ! zem, milyen művészeti ág- * ban dolgozott az a nevelő, , akit ide helyeznek.” A tanács elnökhelyettese pedig \ nyomban hozzáteszi, hogy i igyekeznek lakást biztosítani a! pedagógusoknak. A hozzászólásokból, a bizo-! nyitó erejű tényekből ki-j tűnt, hogy a járás több közsé-j gében is kiveszik részüket ne- \ velőink a népművelési mun- j kából. így például Kókán. Tá- \ pióbicskén, Szentmártonkátán! saját soraikból alakítanak mű-j vészeti csoportot. A hozzászólások után az ér-; tekezlet részvevői elhatároz- i ták, hogy minden művelődési ház október 15-ig elkészíti egy­éves tervét és hazatérve most már mindenütt meg­kezdik kialakítani a nép­művelő kollektívákat. A tapasztalatcsere után a mű­velődési ház irodalmi és zenei szakköre Ki mit tud címmel mintafoglalkozást mutatott bs. Ezután ismét eszmecsere bon­takozott ki, a részvevők meg­vitatták: hogyan honosíthat­nak meg hasonló foglalkozáso­kat saját községükben. Este a Petőfi Színpad Érdek- házasság című zenés vígjáté­kéval mutatkozott be az új szezon kezdetén. A látott elő­adás után örömmel várjuk szereplésüket, mert tapasztal­tuk: művészileg megerősödve kellemes estét biztosítottak a Tápió völgye egyik művészet- szomjas falujának. Ofe’la Sándor tudósító Egésznapos tapasztalatcsere- értekezletet tartottak Tápió- szentmártanban a nagykátai járás művelődési otthon igaz­gatói, népművelési ügyvezetői és népművelő aktívái. A járás vezetői tudatosan helyezték ide a megbeszélés helyét, hi­szen az új évad kezdetén csak hasznosat tanulhattak a nép­művelés hivatásos és társadal­mi munkásai ebben a művelő­dési házban, ahol semmi jele a nyári uborkaszezonnak, a munkanapló az utóbbi hóna­pokról is pezsgő életet jelez, Gajdoss Gyula, a járás nép­művelési felügyelője ismertet­te az értekezleten a népműve­lési feladatokat. Vázlatos tervprogramot tárt a népművelési mun­kások elé, amelynek magja a jól megszervezett isme­retterjesztő munka. Ezen belül előadássorozatok, tanfolyamok és egy népfőisko­la szerepelnek a járás tervé­ben (az utóbbit Tápiószeiére tervezik), valamint kulturális fesztivál a művészet minden ágából. Dékány Sándor, a megyei tanács v. b. művelődési osztá­lyáról, a művelődésügyi taná­csok és pedagógusok fontos szerepéről beszélt. Azt kérte, hogy ezután már ne a külön­böző művészeti bizottságok lét­rehozásán fáradozzunk, inkább ezeknek tagjai aktívan vegyék ki részüket a munkából. Idé­zett a Pest megyei Hírlap cikkéből, amely csak heti két órát kér a pedagógusoktól — a nép műveléséért. Heti két órát, ami hónapok múltán bu­sásan megtérül, mert művelt szülő gyermekével sokkal ke­vesebbet kell majd az iskolá­ban foglalkozniek. A cikk idé­zését heves vitá követte. A részvevők elmondották: azok a pedagógus-népmű­velők, akik nem heti két, hanem tizenkét vagy még több órát is feláldoznak a felnőtt lakosság nevelé­séért, bizonyára örömmel fogadják, ha kartársaik le­veszik vállukról a munka egy részét, és örülnek, ha e segítséggel még nagyobb eredményeket tudnak el­érni. Ez a tapasztalatcsere-értekez­let is igazolta, hogy csodákat lehet műve’ni, ha a nevelők az iskola falain kívül is ter­hogyan lesz egyik ember a másik farkasává, a kapitaliz­mus törvényei szerint. Élettel teli figurák Ambrus regényalakjai. Elsősorban Hu­szár Magyari Sándor, de Fe­hér Mihály, a „gazda” is, s ilyenek a könyv negatív' fi­gurái, elsősorban Dévai dok­tor, akinek személyében jó érzékkel rajzolja meg a sem­mitől vissza nem riadó üzlet­ember árnyalt, nagyon igaz figuráját a szerző. A könyvnek van egy alap­vető hibája, mely az első ré- ]szét hamissá teszi. Ambrus \úgy ábrázolja a feudális vi- ! szonyok között élő falut — ta- i Iáin a változás hangsúlyozásá- ; nak kedvéért —, mintha ott '{a kapitalizmus betörése előtt \paradicsomi állapotok ural­kodtak volna, mintha — az \ ábrázolásmódból logikusan ez \ következik — a feudalista vi­szonyok jobbak, békésebbek £ lettek volna a kapitalizmus £ körülményeinél. Ebben a rész­iben nincsenek osztály ellenté- í tek — pedig ekkor is jelen í voltak a nagy gazdák, akik a í könyvben csak a kapitaliz- fmus betörésekor tűnnek fel—, fékkor is létezik az uraság, í megvan egy sor olyan dolog, %mely nehézzé, sőt sokszor él- viselhetetlenné teszi az életet % az egyszerű emberek szá­rmára. A szerző nem ábrá- í zolja, hogy a feudalista vi- szonyok között már megvol- í tak a faluban a kapitalizmus í csírái, de az Ambrus ábrá-. ízolia kapitalizmus minden: í előzmény nélkül tör a falu: r életébe, a gyenge indítás' után r következik csak a jól sike- \ grillt, hiteles második rész. \ í A falu egyszerű emberei a: í maguk módjain szembeszáll- \ ínak az üzletemberekkel, ősz-', í tönösen felismerik, hogy az \ í osztályharcnak már sokkal \ í bonyolultabb, sokkal élesebb'; r formájáról van szó. Harcuk\ fazonban elbukik, pedig az \ r egész falu — a nagygazdák \ r kivételével — felsorakozik í mögöttük. De a túloldal mel-; í lett áll hatalom, vagyon — í minden. Sokrétűen ábrázolja í Ambrus a kapitalista állam- í gépezet korruptságát, azt, í hogy annak van igaza, akinek í több pénze akad az „igazság" r megvásárlására. I Minden, ami történik, tör- ívényszerű, elkerülhetetlen, hi- s szefn a kapitalisták nem áll­anak meg félúton, s nagysze- í rűen rajzolja meg az író azt • ía kétségbeesett, minden erőt í igénybe vevő harcot, amit az $ egyszerű parasztok kezdenek a I nagyvállalkozókkal szemben, gamely reménytelen ugyan, de í arra elég, hogy felnyissa a szemét, s megmutassa £ az ok igazi arcát, akik tegnap í még a falu jótevőiként lép- í tek fel, akiktől jobb életet, 6 emberibb körülményeket vár­tak az egyszerű szegényem­berek. A könyv nem zárja le hő­seinek sorsát. Az olvasóra bízza, következtessen a tör­téntekből. De éppen ez ered­ményezte, hogy a könyv be­fejezésekor Ambrus elnagyolt nagyon is fontos mozzanato- kát, így például a Dévai dok­tor elleni merényletet, s ro­mantikus ködbe burkolja azt is, amit pedig nagyon világo­san kellene kimondani: egyéni akciókkal nem lehet megvál­toztatni az alapvető társadal­mi és gazdasági berendezke­dést, ehhez szervezettség, a falu és sok falu szervezett összefogása, forradalmi harca kellene. Az egyéni akció idea­lizálása s ezzel helyeslése, értelmetlenné teszi a falu egészének harcát. Ha Dévait korábban gyilkolja meg Hu­szár Magyari, akkor nem lett volna a faluban kapitaliz­mus? Tudjuk, akadt volpa más kapitalista Dévai helyéit, de ezt a könyv nem érzékel­teti. A hibák ellenére élvezetes, jó olvasmány Ambrus And­rás könyve. Nyelvezete, a cse­lekmény bonyolítása nem érezteti, hogy kezdő íróval van dolgunk, s a szemléleti hibákon való javítás elsősor­ban a Magvető Könyvkiadó lektorátusának dolga lett volna. M. O. 'SSSSSSSSm’SSSSSSMSSSSSAWSSSSJfSSXSSSSSf f MI ÚJSÁG PÁRIZSBAN? í; A magyar közönség ismeri í Sartre francia író nevét So- ?. kon látták nemrég a „Tisz­ái tességtudó utcalány” című í filmjét, amelyben kegyetlen í szatírát rajzol az amerikai í szenátorok korruptságáról, í Most új darabját várja Pá- ^ rizs. A színmű a mai Nyugat­ig Németországban játszódik. A ^ téma egy nagyiparos és fia í problémáját igyekszik meg- í közelíteni. Egyik se hitlerista, I da az apát bekényszerítették ^ a nácik táborába akarata el- ^ lenére, majd a háború után ^ együtt kellett haladnia a mai í nyugatnémet politikával. í Ugyanakkor a fia, akit hábo- í rúba kényszerített a hitleri j hadigépezet, a német vereség í óta nem érintkezik senkivel, I mert apját is bűnösnek tartja ^ abban, ami történt. Csak az í ötödik felvonásban találkozik í a két férfi, amikor kiderül, í hogy mindketten ugyanannak ^ a sorsnak áldozatai. i; Ugyancsak most forgatják a í nálunk is ismert Jean Coc- í teau-nak új filmjét az Orfeus í testamentumá-t, amit kíván- 4 csian várnak Franciaország- ^ ban. ben a szerző egy mai kínai nő életút járói vall. Az Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelenik meg Tökei Ferenc: A kínai elé­gia születése című irodalom- történeti és irodalomesztétikai tanulmánya, amely a maiga műfajában az első magyarul megjelent alkotás. Természetesen a kínai könyvhét alkalmával kapha­tók lesznek az elmúlt esz­tendők során megjelent mű­vek is. ! tó könyv! — ezzel teszi le ! J az olvasó Ambrus And- \ rás könyvét. Érdekes, izgal- \ más cselekménye, fordulatos i megírásmódja biztosítja sike- \ rét. Kezdő ívd könyve, s tii- ; búi ellenére sikerült alkotás. i Témaként azt választotta író­ija: hogyan tör be a kapitaliz- \ mus‘ egy csendes, hegyi falu ; életébe, hogyan forgat fel J minden megszokottat. tör- \ vényt, életmódot, hogyan vál- 5 toztatja meg az embereket, A Pest megyei Hírlap rész­letesen beszámolt már arról a szépen sikerült emlékestről, amelyet a gödöllői járási könyvtár és a most megala­kult Juhász Gyula Irodalmi \ Színpad rendezett kedden j este abból az alkalomból, j hogy a könyvtár Juhász! Gyula nevét vette fel. A gödöllői Juhász Gyula emlékest \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents