Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-24 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI xlsCirlap \ Mezőgazdasági Kiállítás tárgy- sorsjátékának nyercmcnyjegyzéke (5. oldal) AZ MS Z M P P E S T MEGYEI BIZOTTSÁGÁÉ S A MEG Y El TÁN A C S m. ÉVFOLYAM, 824. SZÁM ARA 50 FILLER 1959. SZEPTEMBER 84. CSÜTÖRTÖK ,Mi csak egyet akarunk, azt, hogy a háború sehol a földön ne fenyegesse az embereket" — mondotta N. Sz. Hruscsov San Franciscóban — Jól tudjuk, mi a háború és bár erősek vagyunk, nem akarjuk, hogy az emberiség valaha is kénytelen legyen újabb háborút megismerni, annak minden csapásával és rombolásával. Magától értetődik, hogy a háború elhárításának, csírájában való megakadályozásának legjobb módja a hadviselési eszközök megsemmisítése: A szovjet kormány a napokban általános és teljes leszerelési javaslatot terjesztett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé, amely javaslat a korlátlan ellenőrzést is magában foglalja. Valamivel előbb, augusztus végén a szovjet kormány elhatározta, hogy nem kezd a Szovjetunióban újabb nukleáris robbantási kisérletsorozatot, ha a nyugati államok nem folytatják aíomíegyverkísérleteiket. A Szovjetunió továbbra is harcol az atomfegyverkísérletek teljes megszüntetéséért, mert ezt fontos intézkedésnek véli az atomfegyverkezési hajsza megszűntetésére, az embermilliók életét és egészségét fenyegető veszély kiküszöbölésére. Mindenki jól tudja, hogy a béke megőrzése szempontjából nemcsak ezeknek a problémáknak a megoldása fontos. Az a körülmény, hogy még mindig megvannak a második világháború maradványai, egy újabb háború kitörésének veszélyét rejti magában. Ezért ezt a problémát is meg kell oldani. Amikor azt javasoljuk, hogy a két német állam létezésének tényéből kiindulva kössük meg a békeszerződést Németországgá!, nem törekszünk semmiféle egyoldalú előnyszerzésre. Miféle előnyről lehetne szó, amikor az a feladat, hogy kioltsuk egy korábbi tűzvész még mindig pattogó szikráit. A szovjet kormány nem egyszer rámutatott, hogy rendezni törekszik a németországi helyzetet, mert ez a rendezés megszüntetné Berlin abnormális helyzetét is. Nem szándékozom részletekbe bocsátkozni. Közvetlen beszélgetéseket folytattunk és folytatunk ezután is Eisenhower úrral, az Egyesült Államok elnökével. Szeretnénk remélni, hogy megbeszéléseink eredményeképpen mindkét fél lényegesen közelebb kerül a halaszthatatlan nemzetközi problémák megoldásához, ami végeredményben megszilárdítaná az egyetemes békét és a népek biztonságát. Minden előítéletet és rossz- indulatot el kell vetni, hogy mielőbb eljussunk a megérlelődött problémák helyes megoldásához. A szovjet emberek így ítélik meg a bennünket elválasztó összes kérdéseket. Szeretnénk jobban megérteni önöket, az önök indítékait. De kölcsönösségre van szükség. Önöknek szintén helyesen keli megérteniük bennünket, a mi indítékainkat. A Szovjetunió nem akar semmiféle előnyt a maga számára. Mi csak egyet akarunk, azt, hogy a háború sehol a földön ne fenyegesse az embereket. Szeretnék még valamit hozzáfűzni. Szükségét érzem, hogy beszámoljak önöknek mai élményeimről. Kedves ajándékot kaptam San Franciscóban: egy rakodó- munkás nekem ajándékozta sapkáját, én pedig köszönetem jeléül odaadtam neki szovjet kalapomat. Kedves San Francisco-! emlék lesz számomra. Amikor Lodge úrral végigautóztunk azokon a kitűnő műutakon, amelyeket önök építettek, örömmel láttam a bennünket fogadó embereket. San Francisco lakossága el- oű volt bennünket. Barátságos emberek között éreztem magam, kiket ugyanolyan gondolatok foglalkoztatnak, mint a Szovjetunió népeit. Ennek bizonyításaképpen elmondhatok egy esetet — amikor a városban jártunk, autónk véletlenül megállt egy ház előtt. Megkérdeztem egy egyszerű asszonyt, aki ott állt mellettünk, mit szeretne, milyen kívánságai vannak? Azt válaszolta: nekem egy kívánságom van, legyen béke a földön, ne legyen háború. Úgy gondolom, hogy ő minden ember gondolatait, óhajtását tolmácsolta — felnőttekét és gyermekekét, nőkét és férfiakét — mert a béke mindenkinek ott van a szívében és a száján, mind a Szovjetunióban, mind önöknél, az Egyesült Államokban. A világ minden népe békét akar. A legfőbb, amit most fel kell kutatnunk, nem azok a kérdések, amelyekben eltérnek nézeteink, ezek megakadnak torkunkon, nem is tudjuk kihúzni őket, azt kell keresni, amiben megegyezünk, hogy erre építhessük kapcsolatainkat, s jobb megértést teremtve, közeledhessünk egymáshoz azokban a kérdésekben, amelyekben közeledhetünk. Vajon önök meggyőzhetnek-e engem arról, hogy a kapitalista rendszer jobb a szocialistánál? En sem gondolok arra, hogy meggyőzhetem önöket afelől, hogy a kommunista rendszer jobb. Nyilván mindegyikünk megmarad a saját véleményénél de ennek nem szabad megakadályoznia, hogy barátságban éljünk egymással, jószomszédok legyünk, gondoskodjunk országaink viszonyának megjavításáról. Szeretném biztosítani önöket, hölgyeim és uraim, hogy én egyáltalán nem szándékozom önöket kommunista uralom alá szólítani. Egyszerűen megmondom ezt — talán még eszükbe jutnak ezek a szavak, amikor majd jobban megisme' rik a szovjet embereket, gondolataikat és cselekvéseiket. Ma még talán nem értenek velem egyet, de eljön az idő, Ízlik a virsli. Hruscsov elvtárs a másodikat eszi abból, amivel Des Moines húsfeldolgozó gyárában megkínálták amikor majd egyetértenek abban, hogy a kommunisták gondolatai és törekvései a legnemesebbek. Mi a legmaga- sabbrendű eszményeken alapuló kommunista társadalom felépítésére törekszünk. A kommunizmus egyelőre még nem a ma. hanem a holnap. De azt a holnapot, már építjük. Olyan társadalmat építünk, amelyben egyik ember barátja a másiknak, ahol nincs ellenségeskedés, ahol nem folyik vér, ahol minden ember egyenlő lesz. Ezeket a nemes általános emberi eszményeket meg kell érteniük a hivő embereknek is, akik nem kommunisták. A szentírásból ismerniök kell, hogy szeresd felebarátodat és az ehhez hasonlókat. Ne csak a polgárháború időszaka alapján ítéljék meg a szovjet embereket, a kommunistákat. A polgárháborút rá- kényszerítették népünkre és kénytelen volt méltó módon visszavágni ellenségeinek. Az önök elődei, az amerikaiak is kemény polgárháborút vívtak, amikor Észak harcolt Dél ellen, és öldösték egymást ebben a háborúban. Országuk legjobbjai harcoltak azokért a demokratikus eszmékért, amelyeket Lincoln hozott és győztek. Mi most a legnemesebb emberi törekvésekből kiindulva a kommunizmusért harcolunk. Nem fegyverrel vívjuk ezt a harcot, hanem szóval, békés eszközökkel, munkánkkal. Akik nem akarják elfogadni a mi meggyőződésünket, maradjanak a saját álláspontjukon. Mi megértjük azokat az embereket, akik tiszteletben tartják saját rendszerüket. Felszabadulási kulturális szemle hazánk felszabadulásának tizenötödik évforduló jár« Hazánk felszabadulása 15. évfordulójának megünneplésére a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága meghirdette a felszabadulási kulturális szemlét. Ezért a KISZ megyei bizottsága megbeszélésre hívta össze a tanács népművelési osztálya, a szakszervezetek, a népfront, az MSZBT és a SZÖVOSZ képviselőit, hogy megyénkben is minden városban, üzemben, községben meginduljon a munka. A felszabadulási kulturális szemle eszmei tartalmát meghatározza az. hogy népünk életében hagyománnyá válik a népszabadság születésének évfordulója. Másfélévtizedes szabad életünk felfelé ívelő gazdasági és kulturális fejlődése alaposabb és mélyebb megismerésének elősegítésére olyan rendszerű kulturális tevékenység indul, amely a művelődés minden ágában lehetőséget nyújt a részvételre. A József Attila olvasó- mozgalom négy-nyolc könyv elolvasását, a nagy proletárköltő életéinek megismerését tűzi ki célul. Helyi, járási, városi, megyei szavalóversenyekre hívja a költészetet szeretőket. Novellában, versben, tárcában, riportban lehet feleleveníteni a felszabadulást és az utána következő munkásesztendők emlékeit. A pályázaton elismerést nyert írásokat esetleg könyvalakban is me jelentetik. Akik rajzban, nép- vagy iparművészeti alkotásban s fotóval akarják és tudják kifejezni élményeiket. vagy fejlődésünket, műveikkel szintén pályázhatnak az elsőségre. Ezeket helyi, járási, megyei kiállításokon is bemutatják. A szellemi öttusa is egyre nagyobb tért hódit a fiatalok között. Ennek művelésére is alkalmat nyújt a kulturális szemle. A felszabadulási szemle keretében szerepel az is. hogy azok a fiatalok, akik nem végezték el az általános iskolát, most iratkozzanak be és fejezzék be tanulmányaikat: A művészeti csoportok, a színjátszók, dalosok. táncosok. zenekarok ünnepi felkészülésére és szereplésére különös gondot fordítanak. Tudásuk, teljesítményük elbírálását szakemberek végzik a járásban is. a megyében is. A megfelelő anyagról idejében gondoskodnak a művelődési szervek; Az ország 15 éves fejlődését bemutató helyi kiállítások rendezését is tervezik. Színház. mozi, múzeumok szervezett látogatása a művészi élményen túl az ismeretek bővítését is szolgálja. Ez is egyik programpontja a kulturális szemlének: A felszabadulási kulturális szemle Pest megyei sikerének biztosítására operatív bizottság alakult. Tagjai a megyei pártbizottság, a megyei KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront, a tanács, az MSZBT. a nőtanács, a SZÖVOSZ és a SZOT megyei képviselőiből tevődik össze. Az előkészítő megbeszélés hangsúlyozta. hogy ebben a munkában nem a KISZ-szervezetek segítéséről van szó. hanem arról, hogy minden szervezet saját terve szerint részt vesz a kulturális szemlében. A részletes tervek október 15-én érkeznek a városi, községi. üzemi és iskolai KISZ- szervezetekhez. A szovjet miniszterelnök Des Moinesben Nyikita Hruscsov és kísérete kedden San Franciscoiról Des Moinesbe, Iowa állam fővárosába érkezett. Loveless kormányzó üdvözlő beszédében azt a reményét fejezte ki, hogy a szovjet miniszterelnök megismerkedik majd Iowa állam eredményeivel. Hruscsov válaszában kijelentette, hogy örömmel látogatott el Iowa államba. „Iowa államról népünk tud egyet s mást — mondotta — és örülünk annak, hogy tanulmányozhatjuk, hogyan élnek az önök államában. Tudjuk, hogy kukoricatermesztésben önök első helyen állnak az Egyesült Államokban. Ver- senyzünk önökkel. és úgy gondolom, hogy ez igen hasznos lesz”. A repülőtéren orosz nyelvű plakát köszöntötte a szovjet miniszterelnököt: „Éljünk és dolgozzunk békében!” Ezután Hruscsov és kísérete a repülőtérről a városba hajtatott. A városig vezető útvonalon mindenütt nagyobb csoportok üdvözölték a szovjet vendégeket. Des Moines lakosai kivonultak az utcákra. Tízezrek köszöntötték a szovjet kormány vezetőjét. Mindenütt üdvrivalgásokkal, barátságos mosollyal fogadták. Á járdákon tömegek szorongtak, megteltek az ablakok és erkélyek, sőt még a háztetőkről is barátságosan integettek Hruscsovnak. Amikor Hruscsov a mikrofon elé lépett, a körülötte csoportosuló újságírók megkérdezték tőle, mi a véleménye iowai fogadtatásáról. A kormányfő válaszában kijelentette, hogy Iowa népe igen melegen fogadta. Arra a kérdésre, hogy nem fárasztotta-e ki gyors amerikai körutazása. Hruscsov tréfásan megjegyezte, hogy neki nincs joga elfáradni. Az ember — fűzte hozzá — életének egyharmadát átalussza, okosan kell tehát gazdálkodnia élete másik kétharmadával. Hruscsovot ezután megkérdezték, mi az, ami amerikai látogatása során a legmélyebb benyomást keltette benne. Hruscsov így válaszolt: .,Az. hogy az amerikai nép a szovjet néphez hasonlóan békére törekszik”. Hruscsov a továbbiakban elmondotta még. hogy Des Moines utcáin áthaladva, feltűnt neki egy ilyen feliratú plakát: „Nem mindig értünk önnel egyet, de üdvözöljük önt!" Ezek igen értelmes szavak — állapította rreg Hruscsov. — Lehetnek közöttünk nézeteltérések, de az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak békében és barátságban kell élnie egymássaJ. Arra a kérdésre, hogy elősegíthetik-e a békét az évi találkozók az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői között, Hruscsov azt válaszolta* hogy a találkozók és a beszélgetések sokkal hasznosabbak a jegyzékváltásoknál, amelyek olykor kellemetlenek. Lehetséges — mondta —. hogy évente nem agyszer, hanem .kétszer is szükségesnek mutatkozik a találkozás. Hruscsov végül köszönetét fejezte ki Des Moines lakosainak a szívélyes fogadtatásért. Hruscsov szavait a tömeg ismét viharos tapssal fogadta. Hruscsov később ellátogatott egy Des Moines-i húsfeldolgozó gyárba. Kék munkaköpenyben figyelmesen végignézte, a gyár minden termét a vágóhídtól egészen addig a részlegig. ahol a munkásnők kezelték a virslikészítő-gépe- ket. Hruscsov evett egy pár virslit mustárral és kijelentette. hogy az kitűnő volt Utána kért még egy párat. Az egészet három perc alatt ette meg. egy perccel „jobb időt” ért el, mint hivatalos kísérője, Cabot Lodge. A szov(Folytatás a 2. oldalon)
