Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

i. Évfolyam, 38. szám 1959. SZEPTEMBER 22. KEDD • • Ülést tartott a községi művelődési tanács Az elmúlt héten összeült a művelődésügyi tanács, hogy megvitassa a soron következő községi vonatkozású kultúr- problémákat. A sokrétű fel­adat közül elsősorban a köz­ség hároméves kultúrtervé- nek kérdéseit tárgyalta. Köz­ponti részét képezte a meg­beszélésnek a mezőgazda­ság szocialista nagyüzemekké való átalakításának új távla­ta, mely komoly feladato­kat vetít ki községünk kul­túrpolitikájára is. Ennek alapján elsőrendű cél, hogy a községi termelőszövetkeze­tek kultúrközpontokká fej­lődjenek. Irányítsák a köz­ség szocialista kultúráját. A művelődési ház az iskolánkí- vüli nevelés egyik központ­jaként kell hogy kiemelked­jék, olyformán, hogy előse­gítse munkájával az embe­rek gondolkodásmódjának fo­kozatos megváltozását a tu­dományos szocialista világ­nézet alapján. Sok tennivalót jelöl meg a tervezet annak érdekében, hogy a felnőttek, akik va­lamilyen okból tanulni nem tudtak, tovább képezhessék magukat általános, vagy kö­zépiskolai szinten. Központi célként emeli ki a bizottság a fiatalság nevelésének prob­lémáját, különös figyelem­mel a rendezvényekre. Kiszélesedik a hároméves program keretében az is­meretterjesztő előadások há­lózata, a község minden dol­gozója megkapja igényének megfelelő színvonalon az is­meretanyagot. Biztosítani kí­vánja a bizottság az öntevé­keny művészeti munka ki­bontakozását. Nagy gonddal segíti elő a népművészet, filmszínház, könyvtár, népi és társas tánc, ének- és zene­karok helyes irányú fejlődé­sét. Megvitatta a bizottság az irodalmi szakkör munkáját, s biztosította további támoga­tását is. Végül a művelődésügyi ta­nács bizottságot jelölt ki a hároméves községi művelő­dési program kidolgozására azzal, hogy azt egy hónapon belül megvitatás végett ter­jessze a tanács elé. A terv a községi tanácsülés jóváha­gyása után válik érvényessé. — így — Kétszáznegyven holddal növekedett a Kossuth Tsz területe Az őszi kezdésre alakult Dózsa Termelőszövetkezet tag­ságának egy része átlépett (a közgyűlés határozata értelmé­ben) a Kossuth Termelőszövet­kezetbe. Joggal vetődik fel a kérdés, vajon, mi indította er­re az elhatározásra a Dózsa tagságát? Hiszen a közös últon a kezdő lépéseket már meg­tették. Több mint tíz holdon vetettek silókukoricáit má­sodvetésként. Beszereztek 250 q szuperfoszfátot, 140 q pé­tisót, 25 q kálisót, ezzel bizto­sították műtrágyaszükségletü­ket, és 70 holdon végezték el a közös tarlóhántást, össze­gyűjtötték a vetőmagot, elké­szítették a leltárt. Ennek alap­ján megállapítható, hogy a tsz-házasságba móringot is visz magával a Dózsa tagsá­ga. Húsz ló, 12 szarvasmarha, két gumis kocsi, 12 szekér, 1 garnitúra öntözőberendezés je­lenti a tsz vagyonát. A szervezés idején a Dózsa Termelőszövetkezet is önálló­ságot akart 50 család 423 kh földön kívánt gazdálkodni. A működési engedélyt megkap­ták, s mint az előzőkben em­lítettem, a kezdő lépéseket már megtették. Mégis a Dózsa tag­Ifjúsági találkozó Dánszentmiklóson A kora reggeli napsugár Vidáman köszöntötte az abonyi fiatalokat, akik a múlt vasárnap lázas izga­lommal készültek a Dán­szentmiklóson megrende­zésre kerülő járási ifjúsági találkozóra. Abonyból a községi KISZ-szervezet, a gimnázium KlSZ-szerveze- te, valamint a két iskola úttörő-csapata indult el a találkozóra. Céljuk az volt, hogy megismerkedjenek a szomszédos községek fiatal­jaival, megismerjék a más községekben dolgozó ifjú­sági szervezetek munkáját, s a sportversenyeken össze­mérjék erejüket egymás­sal. Az indulás nem volt zök­kenőmentes. A Szelei úti iskola úttörői és a községi KISZ-szervezet tagjai a megbeszélt időben elindul­tak a gépállomás kocsijain, a Gyulai Gál Miklós iskola úttörőinek azonban délig kellett várni, mert a föld­művesszövetkezet nem tud­ta biztosítani számukra a megígért teherautót. így a gimnazistákkal együtt a járási KISZ-bizottsáq által küldött kocsikon jutottak el Dánszentmiklósra, jól megkésve. Itt a helyi úttörő és KISZ-szervezet tagjai fo­gadták a vendégeket. A nyáron közösen táborozó úttörők régi barátként üd­vözölték egymást, s hosszú fegyelmezett sorokban vo­nultak át az állami gazda­ság központjába, ahol a sportversenyek zajlottak le. A versenyeken sok szép eredmény született. A gimnázium KlSZ-szerveze- tének röplabda- és kézi­labda-csapata szépen szere­pelt. De az úttörők sem maradtak mögöttük. Do- gossi Terézia, az abonyi Zrínyi Ilona úttörő csapat tagja az egyéni verseny számokban egy első és két harmadik helyezést ért el. A díjak kiosztása után a fiatalok a kultúrházhoz vo­nultak, s pár pillanat múl­va már magasba tört a tá­bortűz lángja. A tűz fényé­ben a találkozó részvevői vidám műsorszámokkal szórakoztatták egymást, s a falu dolgozóit. A találkozó hatalmas tűzijátékkal ért véget. A fiatalok ajkukon vidám nó­taszóval, s szivükben egy kellemes boldog nap emlé­kével hagyták el új bará­taikat. A találkozó elérte célját, szeretnénk, ha gyak­rabban lennének hasonló alkalmak, melyek köze­lebb hozzák eqymáshoz a szomszéd községek ifjúsá­gát. Orbán Éva sága világosan láilja, hogy ez­zel a földterülettel, beékelődve két nagy tsz közé, nincs mód a fejlődésre. A szomszédos Jó­zsef Attila, valamint a Kos­suth tsz-ek területileg elzárták a növekedés útját. Az elmúlt vasárnap ezért határozott úgy a Dózsa tagsá­ga, hogy a Táborhegyen és a Harang-dűlőben lakó tagság a Kossuth; az Elsővíz és a Tótgyurkaszék-dűlőben lakók pedig a József Attila Tsz-hez csatlakoznak. A napi munkától fáradtan gyülekeztek a Kossuth tagjai a fél hatra hirdetett rendkí­vüli taggyűlésre, hogy megvi­tassák a Dózsa tagságának ké­relmét. A taggyűlésen megjelent Czene István, Mészáros László és Telek Pál, a Dózsa Tsz ve­zetőségének tagjai és közgyű­lésük határozatát Czene Ist­ván ismertette a tagsággal. A határozat szerint 31 család 38 taggal, 240 kh földdel közös elhatározásból kéri a Kossuth Tsz-hez való csatlakozását. — Jöjjenek minél többen — mondta Németh Mihályné —, ment nagyobb területen ol­csóbb a termelés. A közgyűlés elfogadta a csatlakozást és határozatot hozott, hogy ideiglenes megbí­zással a vezetőség bővüljön ki Czene István, Mészáros László és Telek Pál elvtársakkal. A megnövekedett területen növekszenek majd a feladatok is, de a közös akarat, az em­beri összefogás, meghozza majd a gyümölcsét. M. J. BIRKÓZÓ SIKEREK Az abonyi úttörők és ifjúsági binkózótk szeptember 13-án Ceglé­den vendégszerepeitek az ottani vasutascsapat vendégeként. Út­törőink 6:4-re győztek. Győzelmeket; Komáromi Béla, Timár László, Jagri József, Sze­keres György, Matécsilk György és Skultéty Sándor szerezték. Ifjúsági csapatunk is sikerrel szerepelt és biztosan győzött 5lí> :3l/2 arányban. Csáki István döntetlenül vég­zett, míg a győzelmeket zsemlye László, Farkas Benő, Skultéty Sándor, Bodor Mihály és Jáger László szerezték. — Ss. — SEGÍT A KÖZÖSSÉG Idős Bankó Mihály bácsi l&őO-ben ^ lépett b.e 70 éves korában a tér- á melőszövefckezefbe. Nyolc évi ^ munka után 1958-ban lett nyug- 4 díjas. A nagy közösség ekkor is 2 gondoskodott róla, a nyugdíj mel- í lett háztáji földet mért ki szá- ^ mára és négy mázsa búzát jutta- £ tott neki, tavaly aratás után. ' Bankó bácsi a múlt hetekben elhúnyt. özvegyének ismét a kö- zösség sietett segítségére, ezer forint temetkezési segéllyel. S a közösség most intézi, hogy Bankó néni megkapja az özvegyi nyug­díjat is. A korszerűen felszerelt abonyi Kossuth Étteremben Bartucz Béláné főzi a finom feketét i^V«VVCVXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXVNXXV*XX<XXXXXXXXXXXXXXXXXXX\\>XXXXVVX>XXVVXXXXV A tárgyalóteremből: A TETTENÉRT KERÉKPÁRTOLVAJ Hagymaosztáiyozó gépet készít a ktsi lakatos részlege A ktsz kongresszusi fel­ajánlásai között szerepel, hogy soron kívül megjavítja a mezőgazdasági gépeket. Vállalásának a lakatos-rész­leg teljes egészében eleget tett. Mind a földmüvesszövet- kezet, mind ped'g az egyéni gazdák kis gépeit a vállalá­sukhoz híven, soron kívül ja­vították. Most Lendvai Al­bert, a lakatos-részleg vezetője és Varga Károly, az asztalos­részleg vezetője egy új gép megalkotásán törik a fejü­ket. Szeretnék elképzelésűiket megvalósítani, hogy ezt a munkát is géppel végezve megkönnyítsék, gyorsabbá és olcsóbbá tegyék. Október kö­zepén kívánják konstrukció­jukat: a hagymaosztáJyozó gépet bemutatni és szabadal­maztatni. Répahegyek mellől Hosszú kocsisor áll a vasút­állomásnál a cukorgyár má­zsája előtt. Úgy látszik, e ko­csisor végtelen, mert ha egy elment, kettő jön helyette. Fo­lyik a cukorrépa betakarítása az abonyi határban. Naponta haívan-hetven egyéni gazda hozza be termé­sét, tsz-ek zetorai és szekerei várják répával megrakottan az átvételt. — Ütemterv szerint folyik az átvétel, nehogy bemelegedjen a réparakás — mondja Vörös József átvevő. Beszélgetésre nincs sok idő. Kocsi kocsi után gördül a má­zsára és Pillér Mihályné írnok alig győzi kiállítani az átvé­teli elismervényeket. A répát a szolnoki cukor­gyárba szállítják és a cukor­gyár két héten belül a föld­művesszövetkezeten keresztül téríti járandóságát a termelők­nek. Mázsánként 3 kg cukrot, répaszeletet és melaszt juttat a termelőkhöz. Mintegy tíz vagonnal szállít el naponta répát a vasút, de a répahegyek szinte érintet­lenül maradnak, mutatván, hogy az idei év kedvezett a répának és jövőre több cukor jut háztartásunkba. Táncos István, Abony, Mikes út 27. szám alatti lakos a földje kö­zelében levő dűlő út mellett a kukoricásban megpillantott egy őrizetlenül hagyott női kerékpárt. Elhatározta, hogy elviszi. El is tolta egy szomszédos tanya mel­letti bokros részhez, ahol elrej­tette azzal a gondolattal, hogy majd este eljön érte. A lopott kerékpárral azonban nem volt szerencséje. A sértett rögtön szaladt a rendőrségre I és a rendőrség a délelőtt 10 őrá kö­rül elvitt kerékpárt ügyes nyo­mozással délután 5 órakor már meg is találta és visszaadta a tu­lajdonosának. A bíróság előtt az eddig büntet­len előéletű Táncos István sírva Ismerte be tettét megfogadva, hogy többet nem csinál Ilyet. Két hónapi börtönbüntetést és 200 fo­rint pénzbüntetést kapott. A bör­tönbüntetés végrehajtását a bíró­ság három évi próbaidőre felfüg­gesztette. A HAZUGSÁG HAMAR KIDERÜL Raffael Erzsébet, Abony, Hon­véd út ll. szám alatti lakos fel­kereste Sándor Józsefnét és egy cédulát adott át neki. A cédulán aa állt, hogy Sándorné egyik is­merőse, Barta Károlyné 130 forin­tot kért kölcsön Sándométól kór­házi költségre. Sándorné a pénzt oda is adta a cédulát átadó Raf­fael Erzsébetnek. A cédula hami­sítvány volt és Raffael Erzsébet a 150 forintot a szeretőjével együtt megette, elitta. A hazugság ha­mar kiderült és az ügy végére a bíróság tett pontot, amikor Raf­fael Erzsébetet egy hónapi bör­tönre és 200 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggesz­tette, mert a vádlott még nem volt büntetve, a pénzt vissza­fizette és mert a bíróság azt vár­ja tőle, hogy megjavul.-G O.-» MEGKEZDŐDÖTT A CU- KORRÉPA-szállítás a József Attila Termelőszövetkezet Pe­tőfi üzemegységében. A becs­lés szerint a termés és a szállítás 100 vagonra tehető. BEKÖTŐUTAT KAP még ebben az évben a kőröstetét- leni Kossuth Tsz. Az út he­lyét már kijelölték, rövide­sen sor kerül a földmunkák megkezdésére is, melyben már az új tsz-tagok is részt vesznek. A 3004/1-ES RENDELET alapján 179 magyar-merinói tenyészjuh érkezett Vácról, Ceglédről és Kerepesről az abonyi József Attila Terme­lőszövetkezetbe. KÖZEL 4 MILLIÓ nyers­készlettel rendelkezik az Abonyi Téglagyár, az ége­tésre a közeljövőben kerül sor. HUSZONHATEZER FO­RINTOT jövedelmezett a Jó­zsef Attila Tsz somkóró- vetése 7 katasztrális holdon. RÉSZLEGES VIZVEZE- TÉK-hálózat épül Köröstetét- lenen. A földmunkák egy ré­szét társadalmi munkában végzik el az érdekelt ház- és telektulajdonosok. A vizet az állami gazdaság Szűcs tanyá­jából, az ott levő artézi kűt- ból vezetik el a vasútállomásig. A MEZŐGAZDASÁGI ktsz dolgozói a kongresszus tisz­teletére vállalták, hogy az egy főre eső termelési érté­ket 2 százalékkal megemelik. Az egy főre eső tényleges ter­melési érték 15 000 Ft volt, s ezt 21 500 Ft-ra teljesítették, 142,6 százalékkal. 6400 Ft-os értékben túlteljesítették válla­lásukat. Atonyfól — Are2#óig Levelezőnk írja Megjegyzés a tisztaságrendelet margójára Irta: Péter Ida Űjsághír: Az arezzói nemzet­közi kórusverseny győztese az Abonyiban ven­dégszerepeit deb­receni Kodály leány kórus. § Kedves vendégem volt ma. S Hat évvel ezelőtt a Szelei úti | iskola tanulója, büszkesége ^ volt, ma a debreceni Kodály ^Zeneművészeti Szakiskola | hallgatója, a híres leánykórus | egyik tagja. Mindenki ráis- ^ merhet: Holló Giziről van iszó. ^ Mintha itt lenne még a § szobámban, látom örömtől ^ csillogó szemét, meghatott­ságtól remegő hangját, amint ^elmeséli azt a diadalutat, gamely Arezzcig, a nemzetközi i kórusversenyek városáig ve- ^ zetett. $ Mindjárt azzal kezdte, so- Shasem tudja meghálálni ha­zájának, iskolájának és a kö­Olvastuk is, hallottuk is a tisz- taságrendeletet. Nagy örömmel üdvözöljük, de . .. Annak, hogy Abonyban ezen a téren nem sok változás történt, oka nemcsak az, hogy hanyagok, rendetlenek vagyunk, vagy nem szeretjük a tisztaságot. Hadd mondjam el saját példámat. Dol­gozó asszony vág vök. Időm leg­nagyobb részét otthonomtól távol töltöm. Este ellátom a gyereke­ket, tanulok velük, varrók, vasa­lok stb., stb. Férjem vidéken dol­gozik. Hajnalban megy, este ion. Ki söpörje az utcát é* mikor? Gondolom a bajon úgy lehetne segíteni, ha a tanács állandó, fi­zétett utcaseprőt alkalmazna, mé akkor is, hacsak társadalmi hoz­zájárulással tudja megoldani. Mialatt levelem Írom, kinn az utcán egy autó röhög el ablakunk alatt, rettenetes porfelhőt hagyva maga után és ez a szürkeség, mint szomorú lepel terpeszkedik a város fölött. Marja a torkun­kat, rákúszik a tüdőnkre . .. Miért nincs Abonynak locsoló autója? Miért nem locsolják legalább legforgalmasabb utcákat? Bízom abban, hogy rövidesen tisztára söpört, frissen locsolt ^ utakon fogunk járni. ^ Egy olvasó, aki szereti a tisztaságot rus vezetőjének, Gulyás György igazgatónak azt s munkát és bizalmat, méllyé] őt is azok közé nevelte és ál­lította, akik a magyar kórus- művészetnek világhírt szerez­tek. Felvetődik a kérdés, ho­gyan érhette el ezt a rendkí­vüli sikert a debreceni Ko- dály-kórus? Bizony nem könnyen. Állandó szívós munka, fegyelmezett életmód, sok közös program, napi öt­hatórás próbázés előzte meg. Vigyázni kellett, hogy a ver­seny idejére jó kondícióban maradjanak, sétáljanak, pi­henjenek, elmélyedjenek a zeneművekbe, testileg-lelkileg versenyre állítsák be magu­kat, s valamennyien eggyé forrjanak. És még ez sem volt elég. Elindulás előtt szakmai bemutatókat tartot­tak debreceni és vidéki ..ze­nei tekintélyek" eiőtt. Augusztus 23-án délután in­KM A HIBÁS? Népgazdasági érdekből a község elektromos hálózatának most vég­zik 200 voltra való átkapcsolását. Ez idáig a Körösi, a Bicskei és a Szelei úton épült egy-egy új transzformátor. Eddig nagyobb zökkenő nélkül megoldódott az átkapcsolás problémája. Mégis a Kálvin úti iskolánál és a nevelő- otthonnál problémák mutatkoz­nak. A TITÁSZ értesítette e két intézményt, hogy szeptember 30-ig a szükséges munkákat végeztes­sék el. Mindkét intézmény a mun­kát a helyi ktsz-nél megrendelte, de előreláthatólag a fenti dátu­mig erre nem kerül sor. A ktsz 3 fővel nem bírja a munkát, s a megyei KISZÖV rendelkezése alapján az elvállalt munkát le sem mondhatja. A TITASZ felhívta már már­ciusban a ktsz figyelmét esetle­ges munkatorlódásra, s kérte, hogy elsősorban az intézmények­nél és a közületeknél végezzen át­szerelés! munkákat. Már egy hó­napja folyik meddő vita az iskola és a ktsz között, eredménytele­nül. Pedig ez nem jelentéktelen kérdés. Ha a TITASZ kikapcsolja az áramot a ktsz mulasztása miatt, a nevelőotthonban 80 gye­rek marad világítás és tisztálko­dási lehetőségek nélkül, az iskolá­ban pedig be kell fejezni a dél­utáni oktatást, a szakköri foglal­kozásokat, be kell zárni a leve­lező-oktatást, a szülők-iskoláját és a napközi otthont, ahol naponta 230 gyermek élelmezéséről kell gondoskodni. Jó lenne ha a TITASZ és a ktsz vezetősége mérlegelné e két intézraénv fontosságát, megtalálná a megoldást akár oly módon, ho«rv a ktsz ű iabb munkaerőket alkalmazna, akár úgy, hogy a TITASZ a munkat^mnót nem csökkentve, más területen kez­dené az átkapcsolást. — Ki jó — Totótippjeink a 39. fogadási hétre 1. Ma «varország. _Szovjet­unió_______________________1 2 . Szovietunió-B—Magyar­orszás-B x 1 3. AtalantP—Jntemacionale 2 x 4. n«rJ.0«a_-q0^oana 1X2 5. Milan—Róma l R. Padovo—Juventus 1 2 7. P^’ermo—Spmndória 1 8. —kanéról 1 2 x 0. Toulouse—Prunes 2 1 *0. T5-,rr>oqiV5e_C*>'oc;c>ioU'rg 2 X i i to PTqv’'°__Nimes 2 1 12. Peims__vice i Pótmérkőzések: i 1 1 1 E^dó Ahnnyb*n, XT ke»'.. Terms U. 11. SZ. Plett ov1 »■> <5 rfKfcf'T b *s zhe,,v. í>dek­’,sdni a helyszínen, özv. Nagy Páln-é. / dúlt el hosszú útjára a két kórus: a leány- és a vegyes­kórus, huszonnégy leány- és tizenhat férfitagjával. A leánykórusnaik már gyö­nyörű múltja van az angliai győzelemmel, a férfikórus csak nyolc hónapja kezdte a munkát; Megszállta őket néha az ag- i godalom, mert 150 éves olasz : kórusok a versenytársak, az: út is hosszú és fárasztó. Ma- i gukkal vitték azonban meste- i rük higgadtságát, a búcsúz- i tató főváros jókívánságát, lel- ; kesítését, s a jókedv ismét j helyrebillent. Az út első állomása Becs.« A magyar követség ad szál- < lást, de bármerre járnak, j ismerősként köszöntik kóru-! sukat. : A vendéglátó Becstől ma- : gyár népdalokkal búcsúztak,! s robogott velük a vonat az! Alpok felé. A táj gyönyörű, de senki í sem hajol ki az ablakon.; mindenki védi a hangját a ; friss alpesi levegőtől. Üvegen \ keresztül is látták a félelme- J sen szép tájat, mely annyi J művészt megihletett már. (Folytatjuk) í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents