Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

6 WC lr la p 1953. SZEPTEMBER 30. VASÁRNAP A kicsik nagy gondot okoznak Kariaion Gödijeiére elére ! Kartal község tanácselnökét éppen a telefon mellett talál­juk. Visszafojtott felháboro­dással mondja a kagylóba: — Mert az ember gyereke azért csak előbbrevaló a tyú­kénál . ; j A Nógrád megyei Héhalom tejipari üzemével beszél, an- -ak tesz szemrehányást, amiért e'.őtte való nap a tejüzem igaz­gatója megtiltotta a földmű­vi sszövetkezeti tejfelvásárló­nak a tejeladást. Tejfölözőgé- pet hozott, elrendelte, min­dennap le kell fölözni az át­vett tejet, az egész mennyisé­get, a fölét be kell szállítani a vállalathoz, a tejet pedig mind 1 kell adni a kiskartali álla- ■ i baromfitelepnek, nevelőd­ik rajta a sok tízezer csibe. Hiszen jól van, adjanak csak minél több lefölözött tejet a csibéknek, kell az országnak belső fogyasztásra, exportra is jusson minél több, dehogy el­lenzi ezt Sőregi János vb-el- nök. Azt azonban igen, hogy emiatt ne jusson tej sok kar­tell gyereknek. Csupán az el­len tiltakozik. A tehéntartó gazdák, meg a Szabadság Tsz, szerződéses tej­szállítói a földművesszövetke­zeti tejfelvásárlónak. Napon­ta át is adnak 120—150 liter tejet, közvetlenül egyik sem árusít. Márpedig nagyon sok kartali kisgyerek szüleinek nincs te­hene, naponta veszik és másutt nem is vehetik meg a tejet. Semmiféle boltban nem áru­sítanak. Negyven-ötven li­tert vesznek naponta a felvá­sárlótól. Most meg egyik nap­ról a másikra a sok gyerek tej nélkül maradna. Ez az, amit nem akar tudomásul venni Ső­regi tanácselnök. Nyomban meg is hagyta a tejfelvásárló­nak, csak akkor hozza műkö­désbe a szeparátort, ha már kielégítette a községbeliek zsí­rostej igényét. A tejkimérést pedig ne hagyja abba. Jogosan járt el Sőregi Já­nos? írott jogszabály szerint nem. Bármily nagy á vb- elnök hatásköre, ilyesmire mégse terjed ki és ezt a karta­li. tanácselnök is nagyon jól tudja. Vállalta azonban a sza­bálytalanságot is, ha már csak ezen az áron védelmezhette meg a picinyek mindennapi te­jét. Melyik apa vagy anya ne helyeselné eljárását? A tör­vénytisztelő ember pedig a tejügyben tett további lépéseit is csak helyeselheti: azonnal érintkezésbe lépett a héhalmi tejüzemmel, harcba szállt a nem tehéntartó gazdák gyer­mekeiért. A vállalat mosta a 1 kezét, nem tehet róla, Pestről ^ kapta az utasítást. Megadott ^ egy telefonszámot, hívja fel ^ azt a tanácselnök és kérje ^ Knob György felvásárlási elő- £ adót. ^ — Kérem, rendben van, to- ^ vábbi intézkedésig árusítson ^ tejet, ahogy eddig a felvásárló^ — mondotta rögtön az előadó. £ s mi, aki fültanúi voltunk en-^ nek a telefonbeszélgetésnek. £ magunkban nagyon megdicsér- £ tűk érte. Mert az ilyen gyors ^ és helyes intézkedést valóban ^ bürokráciamentesnek nevez-^ hetjük. Folytatta azonban az ^ előadó és közölte, sürgős uta- £ sítást ad a héhalmi tejüzem- ^ nek, szállítson Kartalra meg- ^ felelő mennyiségű tejet í a szövetkezeti boltba, / ezentúl ott megvásárolhatja, j akinek kell. _ í Szóval lesz tej és árusítása \ egy napig sem szünetel Karta- J Ion. Ez már elintézett dolog, J örülünk is neki a községbeli j szülőkkel együtt. De hogy í miért kell Kartalra máshonnan ! hozni a tejet, amikor a hely-; belj tehenek is tejelnek, se- j hogysem értjük. Mi valahogy ; úgy képzeljük, az ide-oda szál- í lítgatás nem olcsó mulatság.! Igaz, nem értünk a kereskede- í lem minden csínjához-bínjá-: hoz. Sőregi tanácselnök sem.: Az előadó azonban kijelenti:: eddig sem lett volna szabad; nyerstejet árusítani, ezentúlj majd pasztőrizált tejet mérnek • Kartalon. A nyeretej literje három fo-: rint, a pasztőrizálté viszont: három forint hatvan fillér. De mindegy, az a fontos, hogy a községben nem marad tej nél­kül egyetlen gyerek sem. A gyereket ugyanis nagy becsben tartják ebben a faluban. So­hasem hódoltak, ma sem hó­dolnak az egyke divatjának. Átlag minden családban van négy-öt gyerek, de az olyan család sem ritka, ahol nyolc- kilenc gyereket nevelnek. Vagy tíz esztendeje gyermek­szaporulat terén Kartal tartot­ta a megyei rekordot, országos viszonylatban is harmadik he­lyen állott. Ez év végén a nép- számlálás megmutatja, tartja-e még ezt az előkelő helyezést. Nagy valószínűség szól amel­lett, hogy igen. Tavaly a kar­tali gyermekek száma 135-tel növekedett, ez már bizonyos. Idén? Még nem lehet tudni, hi­szen a kartali mamák legna­gyobb része szintén kórházban hozza világra gyermekét. Azo­kat az újszülötteket meg nem helyben anyakönyvezik. A község lakosságának szá­mát általában 5200-ra be­csülik, mások szerint 5600 léleknél is többen laknak Kar­talon. Ezt a vitát is eldönti majd a népszámlálás. De akár­hány lakosa legyen a község­nek, annyi tény, hogy ez idén csupán az általános iskola első osztályába 115 kisgyerek iratkozott be. A tanulók teljes létszáma kü­lönben ebben az évben 780 fő. Nem csoda, ha a szülői mun­kaközösség idei első gyűlésére közel négyszáz mama gyűlt össze. Végighallgatták az is­kolaigazgató beszédét, helye­selték, meg is tapsolták, az­után meg ez is, az is szót kért közülük, s a felszólalók vala­mennyien a napköziről beszél­tek. Mivelhogy majd mind egy szálig minden kartali paraszt belépett a szövetkezetbe, s szö­vetkezeti község lett a falu, most lett nagy szükség a nap­közi otthonra. Az iskolaira is, de ezt nem nagyon sürgették az asszonyok. Megmondták, a nagyobbacska gyerek az meg­lesz valahogy, van annak már magához való esze, vigyáz magára, mialatt az anyja, a szövetkezetben dolgozik. Hi­szen jó lenne a napközi az is­kolában is, de azt még elnél­külöznék. Uj napközis óvoda kell annál inkább, mert ami van, az már eddig is túlontúl szűknek bizonyult. Kis házacska, parányi két szobájában szorong a 24 férő­helyes óvoda, ötvennégy ap­róság zsúfolódik benne. Ennél többet már igazán nem fogad­hatna be ez a házikó. Pedig még vagy négyszáz pici gye­rek szeretne bekerülni. Erről esett a legtöbb szó az iskolai szülői munkakö­zösség első ülésén, öntuda­tos hangon beszéltek az anyák, ne higgye senki azonban, mintha lázadoztak, fenyege­tően követelődztek volna, ök is tudják, egyszerre sok köz­ség lett szövetkezeti és még egyre több lesz, majdnem mindegyikben felmerül ugyan­ez a sürgető probléma és nincsen olyan varázsló, ame­lyik megoldhatná egyszerre valamennyi szövetkezeti köz­ségben. Ha tudnák, megépí­tenék a maguk erejéből is az új, tágas óvodát, de erre nem képesek. Felajánlottak azon­ban fejenként 100 forint készpénzbe és ezen felül még kezük ingyenes munkáját, minden erejükkel hozzájá­rulnának az óvoda építésé­hez, a tulajdon gyermekei­kért tennék. Minden jószándékuk sem lenne azonban elegendő, majd félezer férőhelyes óvoda túl­ságosan sokba kerül. Anyagi támogatást kérnek hát a me­gyétől, az államtól. Az állam­tól, amely már évekkel ez­előtt huszonnégy csecsemő számára elegendő bölcsődei felszerelést adott a községnek. Egyelőre azonban azt sem használhatják, szépen össze­csomagolva vigyáznak rá, amíg megfelelő helyet talál­nak a bölcsőde számára. Pe­dig most az is kellene. Nem is huszonnégy férőhelyes, sokkal nagyobb. Talán lehet­ne helyét szorítani annak is az építendő új óvodában. Szokoly Endre Eskulics Ferenc, Érd tanácsa végrehajtó bizottságának tit­kára így ismerteti a tényeket: — Érdnek huszonegyezer la­kosa van és egy gyógyszerfá­ra. A tanácsülés megszavazta, hogy legyén egy másik patika is, amely a hatezer lakosú Li­getet, s a diósdiakat is ellát­ja. Mert a távolság öt, illetve nyolc kilométer... A tanács­ülés határozatára a Gyógy­szertár Vállalat azt mondta: ..Rendben van. Ha adtok he­lyiséget. a többit bízzátok ránk. Gondoskodunk szakemberről, áruról, az átalakítás költségé­ről” ... Érdligeten mégsem lesz patika egyhamar, mert... Nézzük a miért-et! Az érdligeti patikának igen megfelelne a tanácskirendelt­ség helyisége, amelyet el kelle­ne költöztetni a szemben levő 22-es Népbolt helyére, ha... A 22-es Népbolt vezetője, Gulyás Sándor így nyilatkozik: — A havi forgalmunk 280 —350 ezer forint között mo­zog. Naponta 1200—1400 vevő látogat be hozzánk. Az üzlet- helyiség nem kicsiny, hanem picike. Különösen reggelen­ként, a tej elosztásánál szid­nak bennünket az asszonyok, mert nem férnek be a boltba... reskedelem, valamint az ipar­vállalatok, szeptember 26-án és 27-én kétnapos őszi vásárt rendeznek Vácott. A kereskedelem mintegy 25 millió forint értékű áru­val vonul fel; nagymeny­I Egy-két hónap elteltével min­den kiszolgáló más hely után néz. Igazuk van, mert nem ér­demlik meg a néha becsület- sértést súroló szavakat. Nyol­cán vagyunk, öltözőnk nincs... A raktárunk?... A gyakorlat szerint kétheti árut kell tarta­lékolni. A helyiség szűk. ned­ves, iiletve dohos ... Lisztet, cukrot nem is szabadna itt tartani... A kenyeret hová tegyük?... A krumplit, ás­ványvízét a petróleummal együtt az udvaron tartjuk ... Higiénia? . .. Erről inkább ne beszéljünk. A 22-es Népbolt számára húsz méterrel arrébb lenne egy épület. Ebben jelenleg sön­tés, működik. Törzsközönségé­nek túlnyomó része testének belső traktusát tömény- és ke­vésbé tömény italokkal öblö­geti inkább, mint arcát, ke­zét időnként vízzel és szap­pannal. Erre az intézményre azt a jelzőt, hogy „lebúj”, nem használhatom, mert a helyiség igen tágas, világos és egész­séges. * Az érdi tanács ide szeretné áthelyeztetni a népboltot. Raktárhelyiségei megfelelnek, a pincéje is krumpli és egyéb áru tárolására alkalmas. A Nyugat Pest megyei Népbolt cikket kínál a vásáron. A vásár két napján a Váci Vendéglátóipari Vállalat cuk­rászati kiállítást rendez és ét­termein, vendéglőin kívül a vásár területén felállított sát­rakban is válogatott ételkü­lönlegességeket szolgál fel. Kü­lön érdekesség: a vásár mindkét napján egészmapos szabadtéri di­vatbemutatót is rendeznek. a különböző ruhakereskedelmi vállalatok. A kétnapos váci vásár ren­dezősége nagy látogatottságra számít. A MÁVAUT éppen ezért a vásár ideje alatt minden vonalán menetrenden kí­vül is járat autóbuszokat, a MÁV pedig 100 kilomé­teres körzetben 50 száza­lékos utazási kedvezményt biztosít a vásár látogatói­nak. A vásár területén felülbélyeg­zett Vácra szóló vasúti menet­jegyek a visszautazásra is ér­vényesek. VáPalatnak is tetszene a hely­csere. A söntés tőszomszédsága ban, sőt ugyanazon a telken műkö­dik a 14 szobás Sport Szálló és az étterem, kerthelyiséggel. Záborszki István, az étte­rem vezetője régi szakember. A Nyugati-pályaudvaron, a Démusz étteremben szerzett tapasztalatai alapján így véle­kedik: — Amikor a hírhedt Ilko- vics vendéglőt lebontották, a vagány társaság megpróbálta áttenni a székhelyét a Dé- muszba. Nem érezték jól ma­gukat a tiszta, fehérabroszos helyiségben ... Véleményem szerint, ha megszüntetik a mellettünk levő söntést, a jobb közönség átszökik ide, ahol kulturáltabb körülmények kö­zött fogyaszthat is, szórakoz­hat is. Legalább kevesebb lesz a környéken a duhajkodó ré­szeg ... A Sport Étteremben sok külföldi fordul meg, hiszen a balatoni műúton nagy a gép­kocsiforgalom. Ha a tanács, a Gyógyszer- tár Vállalat, a 22-es Népbolt, meg a Sport Étterem vezetője, s Érdliget és Diósd több mint 10 000 lakója egyetért a helyi­ségek cseréjével, akkor mi az akadálya ? Polgár Dezső, az érdi ta­nács községfejlesztési állandó bizottságának elnöke így ma­gyarázza : — A Buda vidéki Vendég­látóipari Vállalat azon gon­dolkodik, hogy a söntésből Mackó-büfét csinál, mert fél, hogy ha összevonja az egy tel­ken levő üzleteit — a söntést és a Sport Éttermet —, csök­ken a bevétel. Pedig a Népbolt Vállalat és a Gyógyszertár Vállalat erre az évre tartalé­kolta az átalakításhoz a pénzt. S ha ezt az utolsó negyedben nem használják fel, akkor kezdhetik elölről a „beterve­zést”. ... A helycsere előre tehát a következő: patikának megfele­lő a tanácskirendeltség épüle­te, amelyből a 22-es Népbolt átköltözne a söntés helyére, amelynek forgalma áttevőd­nék a Sport Étterembe. Szóval néhány tíz vagy száz literrel több bor eladása lenne a tényleges akadály? A döntést, a négyes helycse­rét feszülten várja Érd taná­csa. s még tízezernyi ember Érdligeten és Diósdon. Hátha már ezen a télen két kalmopyrinért nem kell 16 ki­lométert gyalogolnia egy-egy diósdi dolgozónak. Déry Károly Megszerették Alsógüdön az önkiszolgáló-boltot. Ez nem is csoda, mert az üzlet mindig tiszta, rendezett, s ami a legfontosabb, bőséges árukészlettel is rendelkezik Kétnapos őszi vásár lesz Vácott Az állami és szövetkezeti fce­nyiségű őszi és téli idény­mondott: kár. A Skoda ugyan­is ezt jelenti.;. Sok szép élményben, sok kedves meglepetésben volt részünk az alatt a két nap alatt, amit Csehszlovákiában töltöttünk. A legszebb talán mégis a búcsúest volt, az új­ságíró klubban. Öt nemzet újságírói — csehszlovákok, magyarok, lengyelek, bolgárok és keletnémetek — adtak egymásnak találkozót. Va­csora után összetoltuk az asz­talokat és ismerkedtünk. Né­metül, oroszul, franciául, — meg kézzel-iábbal. Mire be­vonult a szlovák népi zene­kar, már jó barátok voltunk. A dalokat együtt énelteltük, ki-ki a saját anyanyelvén. Ebből aztán olyan szívet-lel- ket vidámító hangzavar ke­letkezett, hogy még az is rázendített, akit egyébként nemigen vennének fel az ál­lami népi együttes kórusába. Mellettem egy őszülő halán- tékú, rokonszenves, ám meg­lehetősen botfülű lengyel kol­léga fújta. Mikor befejezte, elérzékenyülten megköszönte, hogy — hagytam énekelni. A szomszéd asztalnál tenyémy- helyen csárdást táncoltak a magyarok és a szlovákok. A ritmus magyaros volt, a dal­lam szlovák. Hátunk mögött pillanatok alatt jelvénybörze alakult. Egy MSZBT-jelvt- nyért kaptam egy másikat, amely igazolja, hogy teljes jogú tagja vagyok a Slovan Labdarúgó Egyesületnek. Mit is mondhatnék befeje­zésül erről a két napról? Megvan- szép volt. jó volt, rövid volt! Nyíri Éva pót! — Gottwaldovban töltöt­tünk. Gottwaldov valaha a Bata Gipőgyárról volt híres. Ma arról, hogy Csehszlovákia első szocialista városa. Har­mincezer lakosú, gyönyörű, modern város, hatalmas par­kokkal, kertekkel, s a hegyol­dalon épült villanegyedekkel. (Cstvrfy!) Főterén — szemben a mai Svit Cipőgyárral — „szerénykedik” a felhőkarco­ló magasságú nagyáruház, és a tízemeletes Hotel Moskva. Itt történt, hogy valaki megszólított. Udvariasan kö­zöltem vele, hogy sajnos, az elmondottakból egy szót sem értettem. Üjból mondott va­lamit. Tudomására hoztam, hogy teljesen reménytelen az ügy, mert én két mással­hangzónál többet egyszerre úgysem tudok kimondani. Vá­laszul rámmosolygott és va­lamit kérdezett. Minden cseh tudásomat összeszedve azt fe­leltem: ne rozomi. Ettől el­szomorodott, s mvit&ló moz­dulattal azt mondta: Skoda; önérzetesen kijelentettem, hogy köszönöm, nem lehet, egyébként is autóbusszal va­gyok. Egyik tolmácsunkat hallatlanul érdekelte, miről tárgyaltunk olyan hosszasan. Elmeséltem neki mindent, ahogyan történt;.; Mikor ma- gáhoztért, megmagyarázta: is­meretlen ismerősöm nem a kocsijába invitált, hanem arra a kijelentésemre „ne rozomi” — nem értem •—, annyit CSTVRTY ÉS TÁRSAI... kiszolgálónő fogadott, s túró­val kínált. Köszönettel visz- szautasí toltam. Ügylátszik, szívügyének tekintette, hogy üzletet kössünk, mert pasztő­rözött tejet ajánlott. Célzáso­kat tettem neki holmi karil-, dolor-, vagy aszpirin-félére. Ettől határozottan jó kedve támadt. Kacagva húzott ma­ga után az utcára, a követke­ző háztömbig. Ott bevitt egy üzletbe, és — hetvenkilenc mássalhangzóval, s három ma­gánhangzóval — mondott va­lamit, mire p'vógyszert kap­tam. Megvárta míg beveszem, aztán kedvesen elbúcsúzott; Este a tolmácsunk megmagya­rázta: lékárna — gyógyszer- tár, mlékárna — tejcsarnok... Az újságíró klubban _ ajl0j étkeztünk — a gondolatainkat is lesték. Estére már vala­mennyi pincér magyarul mondta, hogy keszenem szé­pén és kerem. Resteltünk vol­na alulmaradni, elhatároz­tuk tehát, hogy — lesz, ami lesz — mi is megtanulunk valamennyit csehül. Egyik asz­taltársam különösen jól ha­ladt tanulmányaiban. Bármit tettek elé, mindenre lelkesen mondta: proszim. A pincér pedig némi habozás után ud­variasan ráfelelt: gyekuji. Ami annyit tesz, hogy honfi- társam folyton kijelentette: kérem, mire a pincér min­dent megköszönt... Fél napot —- rövid fél na­közölte velünk: nem tudom. És tényleg nem tudta. Csak ezt a két szót. De ezt úgy mondta, hogy vele kellett ne­vetnünk. Szerencsére, ilyesmi­re csak egyéni kóborlások so­rán kertit sor, mert csoportos látogatásokkor négy tolmács állt rendelkezésünkre. Két nap nagyon rövid idő. Két nap alatt nem lehet meg­ismerni egy országot, vagy egy nép életét, de lehet ismer­kedni, élményeket gyűjteni, barátságot kötni. Mi is ezt tettük. Élményeink között akadtak meghatóak, amitől könnybelábad az ember sze­me, és akadtak mulatságosak. Hadd mondjak el néhányat inkább az utóbbiból. Az első nap délutánján tör­tént. Orosz tudásom alapján kezdtem magam kiismerni a cégtáblák, felíratok és idegen szavak rengetegében. Elhatá­roztam, hogy vásárolni fogok. Apróságokat, emléktárgyakat és mindenekelőtt karilt, az ál­matlanság okozita fejfájás el­len. Annyit már tudtam, hogy a gyógyszertár: lékáma. A villamosról leszállva, találtam is egy cégtáblát, ehhez hason­lót. Igaz, egy »m«-betű is volt előtte, de ez nem zavart, hi­szen ekkor már tapasztalat­ból tudtam, hogy a csehek sze­retik a, sok mássalhangzót. Bementem, s körül sem nézve, kézzel-lábbai előadtam, hogy fáj a fejem. Kedves mosolyú A pályaudvartól a szállá_ sunkig vezető úton első pil­lantásra minden idegennek tűnt: a szokatlan színű villa­mosok, az üzletek cégtáblájá­nak felirata, a harsány autó­duda, s sofőrünk vidám „dob- ri den”-je. Mint kezdő világ­járónak, hallatlanul tetszett, hogy szót sem értek a körü­löttem zajló beszélgetésekből, nem tudom, melyik villamos hová megy, s hogy az a sarki épület újságpavilon-e vagy gyümölcsös bódé? Mindezek után elhatároz­tam, hogy óvatos leszek, s felírom szállásunk címét, hát­ha eltévedek. Eredetileg amo­lyan emlékeztető feljegyzés­nek szántam, házi használat­ra. De amikor megláttam a táblát: Tvrdého 5, úgy döntöt­tem. hogy nyomtatott betű­vel írom. Ami biztos, biztos. Kimondani úgy sem tudom, legfeljebb majd felmutatom. Meg kell vallanom, belőlem már ez is roppant tiszteletet váltott ki a cseh nyelv iránt: négy mássalhangzó egymás mellett, ez igen! Akkor még nem tudtam, hogy fagylalt is van a világon, ami csehül úgy hangzik, hogy zmrzlina, sőt negyed is, amit szomszédaink hallatlan ügyességgel cstrmty- nek ejtenek. Az ilyen puskaropogásszerű szavaktól eltekintve, nagyon i kedvesen fogadtak bennün- ;ket. Minden lépésnél barátok ; között éreztük magunkat. [Ahol megtudták, hogy magya- : rok vagyunk, mindjárt akadt ; valaki, aki hibátlan kiejtés- ' sei és szívélyes mosollyal

Next

/
Thumbnails
Contents