Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-18 / 219. szám

PEST Mir lop 1959. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK Aj. SZKP története, ilr. Munich Ferenc Imréidnek és cikkeinek kötete, munká albumok a Kossuth Kiadó idei újdonságai közölt Miroszlav Krlezsa: Ejtszakának virrasztója Petrica Kerempuh balladái A Kossuth Könyvkiadónál az év hátralevő szakaszában számos jelentős hazai és kül­földi újdonság lát napvilágot. A közel jövőben kerül a bol­tokba Marx A tőke című mű­vének részletes tárgymutató­ja. E hézagpótló kézikönyv — amely egyébként nemzetközi viszonylatban is az első — nagy segítséget nyújt a mű ta­nulmányozásához. Ugyancsak közeli újdonság Boros Pál könyve: Merre tart Nyugat- Németország? A számos adat­tal illusztrált tanulmány képet ad a mai Nyugat-Németország politikai és gazdasági helyze­téről, a rendszer és a nagytő­kések kapcsolatáról. Napjaink­ban különösen időszerű Bur­chett, az ismert újságíró Fel a Mekong folyón című naplója, amelyben Laoszban és Kam­bodzsában tett utazását írja le. A Kínai Népköztársaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából ok­tóber elején kínai könyv- ! hetet rendeznek hazánk- ! ban. S A hétre a kiadónál napvilágot j lát Miao Csu-huang A Kínai! Kommunista Párt rövid törté-: nete című műve, amely az! 1921-től 1949-ig terjedő idősza-j kot öleli fel. Kibocsátják a dán « Hilmar Wulff A szerencse kék« pisztrángja című regényét, egy> kínai asszony életútjának tör-! ténetét. Ez év júniusában Pá-! rizsban Fekély címmel megje-! lent hat algériai fiatal valló-! mása a francia politikai rend-! őrségen elszenvedett kínzá- s saikról. A megrázó dokumen-; tumkötetet Franciaországban > elkobozták. Most rövidesen a! magyar olvasók kezébe kerül. J A Kossuth Kiadó negyedik! negyedévi újdonságai között« szerepel Marx—Engels váloga-« tott műveinek IV. kötete. A« gyűjtemény 1846 májusa—1848« márciusa között írt művekét < öleli fel, köztük a Rommunis-! ta Kiáltványt és A filozófia' nyomorúságát. , Nagy érdeklődés előzi meg i a Szovjetunió Kommunista « Pártja történetének tan- j könyvét. A kötet idén Iá- j tott napvilágot Moszkvá­ban, s az év végére a ma- ! gyár kiadás is forgalomba ! kerüL ! A csaknem hatvan ív terje-« delmű Párttörténet öt fejezet-! tel bővebb a régi kiadásnál.! Tárgyalja a szocialista társa-i dalom megszilárdulásának idő- i szakát <1937—1941), a Nagy j Honvédő Háborút, a háborúj utáni helyreállítás munkáját,: a pártnak a szocialista építés ] betetőzéséért vívott harcát j (1953—1958), az utolsó fejezet-! ben pedig a XXI. pártkong-: resszust és a kommunizmus ál- ] talánosan kibontakozó építésé-: nek időszakát. Több könyv foglalkozik a] magyar munkásmozgalom ha-! gyományaival. történetével. A! szabadság vértanúi címmel i albumot bocsátanak ki. amely! munkásmozgalmunk mintegy j ötven mártírjának harcát is­merteti, s közli képmásukat. A népért éltek és harcoltak lesz a címe annak az album­nak, amelyet az MSZMP kongresszusának tiszteletére jelentet meg a Kossuth Kiadó. Az arcképsorozat munkásmoz­galmunk csaknem száz kima­gasló harcosát mutatja be, a XIX. századtól a közel múlt­ban elhunyt Révai Józsefig és Varga Gyula Andrásig. Kibocsátják az Iratok az ellenforradalom történeté­hez című dokumentum­sorozat következő kötetét, Nemes Dezső bevezető ta­nulmányával. E kötet az 1924 júliusától 1926 decemberéig terjedő időszakot tárgyalja, s többek között a horthysta rendszer hírhedt frankhamisítását, a nyugati segítséggel végrehajtott szaná­lást. a Bethlen-kormány mű­ködését, a munkások és pa­rasztok akkori életét, küzdel­meit tárgyalja. A Tanácsköztársaság évfor­dulója alkalmából megjeleni kiadványok sora ú.iabb album­mal bővül: Dicső napok cím­§ — EGÉSZNAPOS MUVE­§ LÖDÉSI ÉRTEKEZLETRE ül- ^ nek össze ma a nagykátai já- ^ rás népművelési munkásai § Tápiószentmártonban. A szak- ^ mai tanácskozást az irodalmi ^ és zenei szakkör műsora szí- nesíti. s $ — KULTURHAZ ÉPÜLT ^ másfélmillió forintos költség- $ gél Táborfalva községben. A ^ községfejlesztési alapból és $ társadalmi munkával létrelio- ^ zott művelődési házat szep- 5 tember 20-án, vasárnap avat- ^ jak feL ^ — GYŰJTEMÉNYES KI­^ ÁLLÍT ÄS nyílt meg vasárnap ^ a váci Vak Bottyán múzeum- ^ ban Koch Aurél festőművész ^ műveiből. Szeptember 30-án ^ a múzeum Végh Dezső váci S festőművész tárlatának ad ott- $ hont. I ^ Azok, akikről (és részben | akiknek) ezt a riportot írom, ^ nem olvashatják. Nem olvas- S hatják, mert — nem tudnak | írni-olvasni. Analfabéták. \ Száztizenhatan élnek terüle- ^ tileg Dány községben, valójá- § ban pedig községen és törvé- ^ nyen, emberi jogokon kívül, ^ kirekesztve mindenből, ami az ^ élet értelmét, szépségét jelen- ^ te né. ^ Élnek, vegetálnak — ez \ minden. § Cigányok. I * ^ Cigányok — és ez nemcsak S bőrük színét, nemcsak fajta- $ beli hovátartozandóságukat $ jelzi ebben a községben, ha- ^ nem mindezzel együtt vádat; $ megvetést, határtalan — szó- \ ban nem, csak hangsúlyban ^ kifejezhető — lebecsülést is. | És a szavak, még csak hagy- | ján... De a tettek! \ A tettek: sorozásra megy két \ cigány fiatalember — reg- ^ ruta. Ahogyan a szemtanúk § elmondják, kicsípték magukat ^ a legények, kalpagtól cipőig ^ újat, tisztát húztak. Boldogok ^ voltak és büszkék, hogy ime, ^ végre őket is emberszámba ^ veszik. \ Kanalas Péter, a cigánybíró | még emlékezik: \ — Kelencszázforintos ruhát \ vettek, háromszáznegyven fo- ^ rintért cipőt. ^ És amire Kálmán Attila, ^ dányi pedagógus emlékezik: ^ — Sétáltak az utcán, mint ^ a többiek, elegánsan, kokár- ^ dával. De nem csatlakozott ^ hozzájuk senki. Nem szólt ^ hozzájuk senki. Csak ... csak ^ a kalapjukat ütögették, oly- | kor-olykor le is verték. Gú- | nyolták, csúfolták őket.., ^ A tettek: idén hat cigány- ^ gyerek lépett iskolaköteles ^ korba. A falu népe egyhan- i ^ gúan tiltakozott: a cigány- gyerekeket ne engedjék isko- ■ § lába, mert megtetvesednek . ^ tőlük a többiek. . ^ És hiába hoztunk iskolázta- ^ tási törvényt, a dányi cigány- ^ gyerekek — akár apjuk, nagy- " ^ apjuk, ükapjuk — irástudat- * ^ lanok, analfabéták, semmit- ^ sem kapnak abból, amit vilá­- gosabb bőrű *ársaik mint ter­KULTURÁLIS HÍREK — A GÖDÖLLŐI IRODAL­MI SZÍNPAD első előadását i a járási könyvtár névadó ün­nepségének alkalmából Juhász Gyulának szenteli. A Testa­mentum címmel hirdetett iro-; dalmi est ??.-én, kedden dél-: után 6 órakor kezdődik, i Ugyanekkor nyílik meg a: könyvtár o’vasót-ermében a: Juhász Gyula kiállítás is. — BOLGÁR DOKUMEN- i TÁCIÓS KIÁLLÍTÁS nyílik i meg ma a Partizán Szövetség] székhazában (Budapest, V., i Szabadság tér 16.) Bulgária j felszabadulásának 15. évfor- i dulója alkalmából. — VIETNAMI IPARMŰ-] VESZETI KIÁLLÍTÁS nyílt j a Kulturá is Kapcsolatok In- ! tézetének kiállító termében! (Budapest V., Dorottya utca 8.)! csütörtökön. ! mel tíz fejezetből álló, sok ké­pet tartalmazó összeállítást bocsátanak ki. A széles olvasó- közönség számára is sok ér­dekes, eddig ismeretlen adatot tartalmaz a Magyarország és a második világháború című dokumentumgyűjtemény. Anyagát titkos diplomáciai ok­mányokból, feljegyzésekből állították össze a Történelem- tudományi Intézet munkatár­sai. Magyar önkéntesek a spa­nyol nép szabadságharcában címmel számos egykori inter­nacionalista írta meg vissza­emlékezéseit. A könyvet, amely közli a spanyol földön hősi halált halt magyar for­radalmárok névsorát is, szá­mos érdekes kép illusztrálja. A negyedik negyedévben bocsátják ki dr. Münnich $ Ferenc válogatott beszé- > deit és cikkeit. Egységben 5 a békéért, a szocializmu- ^ sért a kötet címe, amelyet az 1957 februárjától ^ 1959 májusáig terjedő idő- $ szakban elhangzott beszédek- $ bői. megjelent cikkekből állí- t tottak össze. A nacionalizmus $ alkonya címmel válogatást ad- $ nak közre Ady Endre prózai $ írásaiból. A kötet több. eadig ^ még nem publikált cikket is $ tartalmaz. $ 5 A Kossuth Kiadó már felké- $ szült arra, hogy a lehető leg- $ rövidebb idő alatt közreadja az $ MSZMP novemberi kongresz- $ szusának anyagát. A párt$ Központi Bizottságának be- $ számolója még idén megjele- j nik, a jövő év elején pedig ki- 5 bocsátják a kongresszus jegy- $ zőkönyvét. 07//WV///0/////////////W, 5 „Az bitókon három bitang lóg, ^ három tolvaj, három akasztott, $ bús földönfutó alattuk, $ tamburán játszik Kerempuh.” í $ (Petrica és az akasztottak) ^ A szerb—horvát népek nagy ^nemzeti és egyben legnagyobb ^ ma élő írója, Miroszláv Krle- ^ zsa, idézett könyvében ezzel ^ az ódon nyelvű hangütéssel ^indítja útjára a nagy hatású ^ Kerempuh-balladakat, ame- I lyek döbbenetes erővel idé- í zik fel a feudalizmus és a S klérus karmaiban sínylődő $ horvát nép évszázados meg­aláztatását, szenvedéseit. $ Maga a ballada, mint kife­jezési forma, a polgári rend ^ megszületése és kibontakozá- ja után mindinkább kiszorult ^ az európai irodalomból, hogy ^ átadja helyét a kort legköz- ^ vetlenebbül kifejező formá- ^ nak, a lírának. Mégsem vé- j etlen, hogy ez az ízig-vérig § modern, egyetemes tudású mű- ^ vész a könyv megírásának ^ időpontjában, 1936-ban bal- ^ iada-sorozatban szólott né- ^ péhez. Krlezsa tudatosan vá­lasztotta ezt a hangszert és ^ hangszerelést. A királyi Ju- ^ goszlávia reakciós cenzurájá- ^ val szemben egyetlen lehe­tőségnek látszott visszanyúlni S a jobbágykorszakba, és a 5 ballada nyelvén felrázni, fel- I lázítani a korrupt, rothadó Ünnepélyesen megnyitották a nemzetközi zenetudományi konferenciát A Magyar Tudományos ! Akadémia nyelv- és irodalom- í tudományi osztályának Haydn I emlékére rendezett I. zene- tudományi konferenciáját csü­törtökön ünnepélyesen meg­nyitották. A konferenciára negyvennél több külföldi ze­netudós, köztük számos vi­lághírű Haydn-kutató érke- $ zett Budapestre. 5 A konferencia hazai és kül- 5 földi részvevőit Rusznyák $ István, a Magyar Tudományos ^ Akadémia elnöke üdvözölte, v majd Kodály Zoltán, Kossuth- í díjas akadémikus nyitotta i meg. 5 félfeudális-f élkapitalista rend­szer elnyomottjait. A Kerempuh-balladák ki­vételes tehetségű írója for- radalmisága miatt mellőzött, sőt, a fasizmus éveiben üldö­zött vad volt hazájában, ám a politikai bátorság még egy­magában nem emelhette vol­na méltó rangra Miroszláv Krlezsát. Nagy életművé­nek e remek alkotása mű­vészileg is kiemelkedő hit­vallás a soríüldözöttek, az eltiportak, a kisemmizettek védelmében. Krlezsa balladái szinte kronologikus sorrend­ben ölelik fel a délszláv né­pek és szabadságharcosaik vé- res-verejtékes korszakait, tet­teit, meghurcolásait. Ám akár a feudális urak és kiszolgá­lóik kapzsiságát kigúnyoló vagy panaszoló balladájában (Lamentáció az adókról), akár a papság élvhajihászását le­leplezőben (Scherzo), akár a főrendeket ostorozó, Keglovi- chiáda című balladájában szól, a hang maróan éles. a példá­zatok döbbenetesen pontosak és célbatalálók. Akiknek író­dott, megértették jelentését, noha Krlezsa művét az akko­riban is már ódon, félig holt horvát népi nyelven írta meg. Az Éjtszakának virrasztója magyar vonatkozásban is so­katmondó mű. Szinte az egész köteten végigvonul a magyar—déhzláv sorsközösség. Közös elnyomóink — ott a bánok, itt a grófok — s ka­szát, kapát ragadva egyazon igazság védelmére keltek fel a páriasorsban élő paraszti tö­megek. „Kegyed igen gonosz hozzánk nagyságos ispánunk! A zágrábi Márkus téren trónol véres Püspek-bánunk! Dózsa Györgyöt ebekként jobbágyok tépték szét... Magyarázzák meg ezt nekünk: ez volt az emberség? Gubecet a Püspek galambként serpenyőn süttette — (Lamentáció az adókról) Gubsc Mátyás horvát pa­rasztvezért ötvenkilenc évvel Dózsa halálra kínzása után ugyanaz a sors érte el, mint nagy magyar elődjét. S Krle- zsa balladáiban szereplő ma­gyar urak, Habsburg-lakájok; Khuen Héderváry, sőt maga Verbőczy egyaránt ismertek és gyűlöletesek a délszláv nép szemében. Éppen ezért a Kerempuh-balladák magyar közvetítése fontos hiányt pót­ló intézkedése könyvkiadá­sunknak. Irodalmi tekintet­ben pedig kettős értelemben is az. Egyrészt, mert az Éjt­szakának virrasztója című mű írója arculatának újabb vo­násával ismerkedhet meg a magyar olvasó közönség, más- . részt, mert a szöveghű, ma- ] gas művészi igényességgel és ! felkészültséggel tolmácsolt ! balladákkal. Csuka Zoltán' ! költői-műfordítói pályájának ! nem hétköznapi magaslatára ! emelkedett. Krlezsa magyar ] nyelvű tolmácsolása bravú- ! ros irodalmi feladat volt. Si- ! került. ! A Reich Károly művészi ! metszeteivel illusztrált köny- ! vet a Magyar Helikon adta j ki. Külső kiállításában is : méltón az alkotókhoz. « András Endre Iyett a megváltoztatás orvos­szerével kell élniök a dá­nylaknak. Három nevelő — a már említett Kálmán Attila, a tagjelölt Lakó László és a néprajzos Bereczky László — lelkes apostola lesz (így ígér­te) ennek a megváltoztató­nevelőmozgalomnak. És bizonyára lesznek töb­ben is. Akad majd orvos, rendőr, pedagógus, aki rend­szeresen eljár a cigáxnyíelep- re, hogy segítse, oktassa, ne­velje az eddig csak megvetett embereket. Az eredmény nem lesz gyors, a munka nem lesz könnyű. •k A munka nem lesz könnyű. A cigánytelepen minden képzeletet felülmúl a szenny, a rendetlenség. Az élet... Leírás helyett egy párbeszédet: — Mit ebédeltél? — Dinnyét — feleli a ti­zenhat éves (de tíznek látszó) gyerek. — És hozzá? — Kenyeret. — És vacsorára mit eszel1! — Krumplit. — És hozzá? — Kenyeret. — Húst mikor ettél utol­jára? — Talán... három hete... szalonnát. És ha van hús, a „nyers­anyagot" többnyire a dögkút adja. Hozzá a vizet a coli­baktériummal fertőzött csor­dákét. Vacsora után zsebken- dőnyi szobácskábán, rongyok­ra. kocátokra tíz-tizenkét em­bernek, asszonynak, gyerek­nek ágyalngk. Legyek... rongyok... bűz.„ levegőhiány... mocsok... étel­maradékok... dinnyehéjak... néhány szentkép... — ez a lakásuk. És a szobákban, a házak előtt, a környéken mezítelen, sovány gyerekek. ★ Gyerekek ... Csecsemők, hatévesek, süvölvény tizenhat esztendősök. Legalább belőlük faragjunk eszes, becsülettel munkál­kodó, hasznos embereket! Garami László tatok, az asszonyok a nyílt tűz mellett és a gyerekek, akiknek bogár szeméből szinte világot az értelem fénye. Mind ezt mondták. És ezt: — Csak tanulhatnának! Hogy ne legyenek olyan bo­londok, mint mink. És ezt: — Gyöngyösön, Zsámbokon járhat a cigány is iskolába! Itt miért nem? És ezt: — Még én is eltanulnám azt a betűvetést... Hogy a nagy fogadkozást tettek követnék-e, hogy kül- denék-e a szülők gyermekei­ket iskolába? Kiderül majd. De aUtalmat kell nékik te­remteni arra, hogy állhassák szavukat. ★ És állja-e szavát a tanács­titkár, az iskolaigazgató? Na­gyon bízunk abban, hogy igen. ígérték: iskolát nyitnak a cigánygyerekeknek, egyelőre külön iskolát. A volt kocsma helyisége lesz a tanterem. Pad, felsze­relés majd kerül beléje, ha a község erejéből nem telik, a megyének segítenie kell, hogy a kísérlet sikerüljön. Külön iskolát kap 15—20 cigánygyerek, azért külön is­kolát, hogy a nagyobbak is okosodjanak, azok, akik nyolc- tiz-tizenkét esztendős fejjel kerülnek első osztályba. A többiek, akik jövőre, két év múlva lesznek iskolakötele­sek, már a rendes osztályok­ba járhatnak. fr A rendes osztályokba «— bármit is mondjon a falu. Mert eddig is — pedig ci­gánygyerek még közelébe se járt iskolának — találtak egy-két iskolás fején te tűt. Hát ezektől nem féltették a dámyiak a gyerekeket? Vagy csak a sötétébb bőr szúrja a kényes ízlésű szülők szemét? Egy szóval sem mondjuk: teljesen indokolatlan az ag­godalom. De elzárkózás be­lőni: ássanak kutat maguknak! Más. A mi államhatalmi szer­vünk: a tanács. Egy-egy köz­ség, lakótelep a maga érde­keinek képviseletében tanács­tagot választ a megyei, járási, községi tanácsba. A dányi ta­nácsban nincs egyetlen em­ber, aki a dányi cigányság érdekeit képviselné (pediq, amint tapasztaltuk, nem ár­tana, ha lenne). Ellenben a rendőrség megbízott egy em­bert, az imént említett Kana­las Pétert, hogy feleljen a rendért és tisztaságért, mint „cigánybíró”. Cigánybíró — a Magyar Népköztársaságban, 1959-ben! Nem lehetett volna közülük inkább tanácstagot keresni? Az említettekhez nem szük­séges magyarázat. ★ Magyarázatra szorul azon­ban az, hogy ezzel a népes embercsoporttal mind ez ideig a község, a járás, a megye miért nem törődött?! De erre nem mi adhatunk magyarázatot. Mert az érvek — a barna bőr, az élősdiek, a szenny — semmit sem indokolnak. Hát azt akarják a dámyiak, hogy a cigányok unokái és ükunokái is lelki sötétségben, putriban, férgek között, szennyben éljenek? Az iskola: ablak a világos­ságnak. Az iskola: út a tisztaság­hoz. Az iskola: kezdete a tisztes munkának. Az iskola: nemcsak a betű­vetés, de a rendszeretet, a rendezett életmód iskolája is. Iskola kell a cigányoknak! •k Iskola kell a cigányaknak! — ebben maradtunk, miután az iskola igazgatójával, há­rom nevelőjével és a tanács- titkárral megbeszéltük a ci­gánytelepen tapasztaltakat. Ezt mondták maguk a ci­gányok is. A varjúbajszú öre­gek és az erőtől duzzadó fia­mészet- és népi demokrácia adta jogokat élveznek. így él 116 analfabéta, kö­zöttük vagy 20—25 iskoláskorú gyerek mint fehér folt, a leg­kulturáltabb magyar megye közepén. Hatósági jóváhagyással. ★ Hatósági jóváhagyással, mert Kovács István, az iskola igaz- gatóia, mindvalamennyi ne­velő, Fabó István, a tanács vb-titkára éppen úgy, mint a tanács elnöke mindezt tudva tudja — és ha teljességgel nem is rendbenlevőnek, de megváltoztathatatlannak ta­lálta. — A szülők tiltakoztak ... — ez az egyetlen érv. — És a tetű. Pedig lenne még több is. Például a hat-nyolc esz­tendős cigánygyerekek már úgy füstölnek, mint a gyár­kémény .. A szülők valószí­nűleg nem vásárolnák meg a szükséges tanszereket... A nomád életmódhoz szokott gyerekek több mint bizonyos, hogy megzavarnák az iskola kialakult fegyelmét... És a többi, és a többi... Ki győzné sorjázni? De mindez nem változtat a lényegen: a cigánygyerekek­nek meg jár az iskola, és a cigánygyerekek kötelesek is­kolába járni. Ezt éppen a hatósági szer­veknek, az iskola vezetőinek, a tanácsnak, a helyi pártveze­tőségnek kellene leginkább tudnia. Tudniok kell, hogy ami Dány községben a cigányok­kal történik — törvényellenes, alkotmánysértő! Néhány jelenség — még az iskoláztatáson kívül is — erre mutat. A cigányok a csordakút vi­zét isszák. Ez a víz eoészség- telen. rossz. A 116 lélek-lakta településhez jóvizű kút kel­lene. Ha más, nem cigány­lakta településről van szó. a tanács közsénfeilesztési alap­ból vagy más pénzből kutat furat. Itt nem ez történt. A tanács felszólította a cigányo­A BETŰ EREJÉVEL...

Next

/
Thumbnails
Contents