Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-18 / 219. szám
PEST Mir lop 1959. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK Aj. SZKP története, ilr. Munich Ferenc Imréidnek és cikkeinek kötete, munká albumok a Kossuth Kiadó idei újdonságai közölt Miroszlav Krlezsa: Ejtszakának virrasztója Petrica Kerempuh balladái A Kossuth Könyvkiadónál az év hátralevő szakaszában számos jelentős hazai és külföldi újdonság lát napvilágot. A közel jövőben kerül a boltokba Marx A tőke című művének részletes tárgymutatója. E hézagpótló kézikönyv — amely egyébként nemzetközi viszonylatban is az első — nagy segítséget nyújt a mű tanulmányozásához. Ugyancsak közeli újdonság Boros Pál könyve: Merre tart Nyugat- Németország? A számos adattal illusztrált tanulmány képet ad a mai Nyugat-Németország politikai és gazdasági helyzetéről, a rendszer és a nagytőkések kapcsolatáról. Napjainkban különösen időszerű Burchett, az ismert újságíró Fel a Mekong folyón című naplója, amelyben Laoszban és Kambodzsában tett utazását írja le. A Kínai Népköztársaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából október elején kínai könyv- ! hetet rendeznek hazánk- ! ban. S A hétre a kiadónál napvilágot j lát Miao Csu-huang A Kínai! Kommunista Párt rövid törté-: nete című műve, amely az! 1921-től 1949-ig terjedő idősza-j kot öleli fel. Kibocsátják a dán « Hilmar Wulff A szerencse kék« pisztrángja című regényét, egy> kínai asszony életútjának tör-! ténetét. Ez év júniusában Pá-! rizsban Fekély címmel megje-! lent hat algériai fiatal valló-! mása a francia politikai rend-! őrségen elszenvedett kínzá- s saikról. A megrázó dokumen-; tumkötetet Franciaországban > elkobozták. Most rövidesen a! magyar olvasók kezébe kerül. J A Kossuth Kiadó negyedik! negyedévi újdonságai között« szerepel Marx—Engels váloga-« tott műveinek IV. kötete. A« gyűjtemény 1846 májusa—1848« márciusa között írt művekét < öleli fel, köztük a Rommunis-! ta Kiáltványt és A filozófia' nyomorúságát. , Nagy érdeklődés előzi meg i a Szovjetunió Kommunista « Pártja történetének tan- j könyvét. A kötet idén Iá- j tott napvilágot Moszkvában, s az év végére a ma- ! gyár kiadás is forgalomba ! kerüL ! A csaknem hatvan ív terje-« delmű Párttörténet öt fejezet-! tel bővebb a régi kiadásnál.! Tárgyalja a szocialista társa-i dalom megszilárdulásának idő- i szakát <1937—1941), a Nagy j Honvédő Háborút, a háborúj utáni helyreállítás munkáját,: a pártnak a szocialista építés ] betetőzéséért vívott harcát j (1953—1958), az utolsó fejezet-! ben pedig a XXI. pártkong-: resszust és a kommunizmus ál- ] talánosan kibontakozó építésé-: nek időszakát. Több könyv foglalkozik a] magyar munkásmozgalom ha-! gyományaival. történetével. A! szabadság vértanúi címmel i albumot bocsátanak ki. amely! munkásmozgalmunk mintegy j ötven mártírjának harcát ismerteti, s közli képmásukat. A népért éltek és harcoltak lesz a címe annak az albumnak, amelyet az MSZMP kongresszusának tiszteletére jelentet meg a Kossuth Kiadó. Az arcképsorozat munkásmozgalmunk csaknem száz kimagasló harcosát mutatja be, a XIX. századtól a közel múltban elhunyt Révai Józsefig és Varga Gyula Andrásig. Kibocsátják az Iratok az ellenforradalom történetéhez című dokumentumsorozat következő kötetét, Nemes Dezső bevezető tanulmányával. E kötet az 1924 júliusától 1926 decemberéig terjedő időszakot tárgyalja, s többek között a horthysta rendszer hírhedt frankhamisítását, a nyugati segítséggel végrehajtott szanálást. a Bethlen-kormány működését, a munkások és parasztok akkori életét, küzdelmeit tárgyalja. A Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából megjeleni kiadványok sora ú.iabb albummal bővül: Dicső napok cím§ — EGÉSZNAPOS MUVE§ LÖDÉSI ÉRTEKEZLETRE ül- ^ nek össze ma a nagykátai já- ^ rás népművelési munkásai § Tápiószentmártonban. A szak- ^ mai tanácskozást az irodalmi ^ és zenei szakkör műsora szí- nesíti. s $ — KULTURHAZ ÉPÜLT ^ másfélmillió forintos költség- $ gél Táborfalva községben. A ^ községfejlesztési alapból és $ társadalmi munkával létrelio- ^ zott művelődési házat szep- 5 tember 20-án, vasárnap avat- ^ jak feL ^ — GYŰJTEMÉNYES KI^ ÁLLÍT ÄS nyílt meg vasárnap ^ a váci Vak Bottyán múzeum- ^ ban Koch Aurél festőművész ^ műveiből. Szeptember 30-án ^ a múzeum Végh Dezső váci S festőművész tárlatának ad ott- $ hont. I ^ Azok, akikről (és részben | akiknek) ezt a riportot írom, ^ nem olvashatják. Nem olvas- S hatják, mert — nem tudnak | írni-olvasni. Analfabéták. \ Száztizenhatan élnek terüle- ^ tileg Dány községben, valójá- § ban pedig községen és törvé- ^ nyen, emberi jogokon kívül, ^ kirekesztve mindenből, ami az ^ élet értelmét, szépségét jelen- ^ te né. ^ Élnek, vegetálnak — ez \ minden. § Cigányok. I * ^ Cigányok — és ez nemcsak S bőrük színét, nemcsak fajta- $ beli hovátartozandóságukat $ jelzi ebben a községben, ha- ^ nem mindezzel együtt vádat; $ megvetést, határtalan — szó- \ ban nem, csak hangsúlyban ^ kifejezhető — lebecsülést is. | És a szavak, még csak hagy- | ján... De a tettek! \ A tettek: sorozásra megy két \ cigány fiatalember — reg- ^ ruta. Ahogyan a szemtanúk § elmondják, kicsípték magukat ^ a legények, kalpagtól cipőig ^ újat, tisztát húztak. Boldogok ^ voltak és büszkék, hogy ime, ^ végre őket is emberszámba ^ veszik. \ Kanalas Péter, a cigánybíró | még emlékezik: \ — Kelencszázforintos ruhát \ vettek, háromszáznegyven fo- ^ rintért cipőt. ^ És amire Kálmán Attila, ^ dányi pedagógus emlékezik: ^ — Sétáltak az utcán, mint ^ a többiek, elegánsan, kokár- ^ dával. De nem csatlakozott ^ hozzájuk senki. Nem szólt ^ hozzájuk senki. Csak ... csak ^ a kalapjukat ütögették, oly- | kor-olykor le is verték. Gú- | nyolták, csúfolták őket.., ^ A tettek: idén hat cigány- ^ gyerek lépett iskolaköteles ^ korba. A falu népe egyhan- i ^ gúan tiltakozott: a cigány- gyerekeket ne engedjék isko- ■ § lába, mert megtetvesednek . ^ tőlük a többiek. . ^ És hiába hoztunk iskolázta- ^ tási törvényt, a dányi cigány- ^ gyerekek — akár apjuk, nagy- " ^ apjuk, ükapjuk — irástudat- * ^ lanok, analfabéták, semmit- ^ sem kapnak abból, amit vilá- gosabb bőrű *ársaik mint terKULTURÁLIS HÍREK — A GÖDÖLLŐI IRODALMI SZÍNPAD első előadását i a járási könyvtár névadó ünnepségének alkalmából Juhász Gyulának szenteli. A Testamentum címmel hirdetett iro-; dalmi est ??.-én, kedden dél-: után 6 órakor kezdődik, i Ugyanekkor nyílik meg a: könyvtár o’vasót-ermében a: Juhász Gyula kiállítás is. — BOLGÁR DOKUMEN- i TÁCIÓS KIÁLLÍTÁS nyílik i meg ma a Partizán Szövetség] székhazában (Budapest, V., i Szabadság tér 16.) Bulgária j felszabadulásának 15. évfor- i dulója alkalmából. — VIETNAMI IPARMŰ-] VESZETI KIÁLLÍTÁS nyílt j a Kulturá is Kapcsolatok In- ! tézetének kiállító termében! (Budapest V., Dorottya utca 8.)! csütörtökön. ! mel tíz fejezetből álló, sok képet tartalmazó összeállítást bocsátanak ki. A széles olvasó- közönség számára is sok érdekes, eddig ismeretlen adatot tartalmaz a Magyarország és a második világháború című dokumentumgyűjtemény. Anyagát titkos diplomáciai okmányokból, feljegyzésekből állították össze a Történelem- tudományi Intézet munkatársai. Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában címmel számos egykori internacionalista írta meg visszaemlékezéseit. A könyvet, amely közli a spanyol földön hősi halált halt magyar forradalmárok névsorát is, számos érdekes kép illusztrálja. A negyedik negyedévben bocsátják ki dr. Münnich $ Ferenc válogatott beszé- > deit és cikkeit. Egységben 5 a békéért, a szocializmu- ^ sért a kötet címe, amelyet az 1957 februárjától ^ 1959 májusáig terjedő idő- $ szakban elhangzott beszédek- $ bői. megjelent cikkekből állí- t tottak össze. A nacionalizmus $ alkonya címmel válogatást ad- $ nak közre Ady Endre prózai $ írásaiból. A kötet több. eadig ^ még nem publikált cikket is $ tartalmaz. $ 5 A Kossuth Kiadó már felké- $ szült arra, hogy a lehető leg- $ rövidebb idő alatt közreadja az $ MSZMP novemberi kongresz- $ szusának anyagát. A párt$ Központi Bizottságának be- $ számolója még idén megjele- j nik, a jövő év elején pedig ki- 5 bocsátják a kongresszus jegy- $ zőkönyvét. 07//WV///0/////////////W, 5 „Az bitókon három bitang lóg, ^ három tolvaj, három akasztott, $ bús földönfutó alattuk, $ tamburán játszik Kerempuh.” í $ (Petrica és az akasztottak) ^ A szerb—horvát népek nagy ^nemzeti és egyben legnagyobb ^ ma élő írója, Miroszláv Krle- ^ zsa, idézett könyvében ezzel ^ az ódon nyelvű hangütéssel ^indítja útjára a nagy hatású ^ Kerempuh-balladakat, ame- I lyek döbbenetes erővel idé- í zik fel a feudalizmus és a S klérus karmaiban sínylődő $ horvát nép évszázados megaláztatását, szenvedéseit. $ Maga a ballada, mint kifejezési forma, a polgári rend ^ megszületése és kibontakozá- ja után mindinkább kiszorult ^ az európai irodalomból, hogy ^ átadja helyét a kort legköz- ^ vetlenebbül kifejező formá- ^ nak, a lírának. Mégsem vé- j etlen, hogy ez az ízig-vérig § modern, egyetemes tudású mű- ^ vész a könyv megírásának ^ időpontjában, 1936-ban bal- ^ iada-sorozatban szólott né- ^ péhez. Krlezsa tudatosan választotta ezt a hangszert és ^ hangszerelést. A királyi Ju- ^ goszlávia reakciós cenzurájá- ^ val szemben egyetlen lehetőségnek látszott visszanyúlni S a jobbágykorszakba, és a 5 ballada nyelvén felrázni, fel- I lázítani a korrupt, rothadó Ünnepélyesen megnyitották a nemzetközi zenetudományi konferenciát A Magyar Tudományos ! Akadémia nyelv- és irodalom- í tudományi osztályának Haydn I emlékére rendezett I. zene- tudományi konferenciáját csütörtökön ünnepélyesen megnyitották. A konferenciára negyvennél több külföldi zenetudós, köztük számos világhírű Haydn-kutató érke- $ zett Budapestre. 5 A konferencia hazai és kül- 5 földi részvevőit Rusznyák $ István, a Magyar Tudományos ^ Akadémia elnöke üdvözölte, v majd Kodály Zoltán, Kossuth- í díjas akadémikus nyitotta i meg. 5 félfeudális-f élkapitalista rendszer elnyomottjait. A Kerempuh-balladák kivételes tehetségű írója for- radalmisága miatt mellőzött, sőt, a fasizmus éveiben üldözött vad volt hazájában, ám a politikai bátorság még egymagában nem emelhette volna méltó rangra Miroszláv Krlezsát. Nagy életművének e remek alkotása művészileg is kiemelkedő hitvallás a soríüldözöttek, az eltiportak, a kisemmizettek védelmében. Krlezsa balladái szinte kronologikus sorrendben ölelik fel a délszláv népek és szabadságharcosaik vé- res-verejtékes korszakait, tetteit, meghurcolásait. Ám akár a feudális urak és kiszolgálóik kapzsiságát kigúnyoló vagy panaszoló balladájában (Lamentáció az adókról), akár a papság élvhajihászását leleplezőben (Scherzo), akár a főrendeket ostorozó, Keglovi- chiáda című balladájában szól, a hang maróan éles. a példázatok döbbenetesen pontosak és célbatalálók. Akiknek íródott, megértették jelentését, noha Krlezsa művét az akkoriban is már ódon, félig holt horvát népi nyelven írta meg. Az Éjtszakának virrasztója magyar vonatkozásban is sokatmondó mű. Szinte az egész köteten végigvonul a magyar—déhzláv sorsközösség. Közös elnyomóink — ott a bánok, itt a grófok — s kaszát, kapát ragadva egyazon igazság védelmére keltek fel a páriasorsban élő paraszti tömegek. „Kegyed igen gonosz hozzánk nagyságos ispánunk! A zágrábi Márkus téren trónol véres Püspek-bánunk! Dózsa Györgyöt ebekként jobbágyok tépték szét... Magyarázzák meg ezt nekünk: ez volt az emberség? Gubecet a Püspek galambként serpenyőn süttette — (Lamentáció az adókról) Gubsc Mátyás horvát parasztvezért ötvenkilenc évvel Dózsa halálra kínzása után ugyanaz a sors érte el, mint nagy magyar elődjét. S Krle- zsa balladáiban szereplő magyar urak, Habsburg-lakájok; Khuen Héderváry, sőt maga Verbőczy egyaránt ismertek és gyűlöletesek a délszláv nép szemében. Éppen ezért a Kerempuh-balladák magyar közvetítése fontos hiányt pótló intézkedése könyvkiadásunknak. Irodalmi tekintetben pedig kettős értelemben is az. Egyrészt, mert az Éjtszakának virrasztója című mű írója arculatának újabb vonásával ismerkedhet meg a magyar olvasó közönség, más- . részt, mert a szöveghű, ma- ] gas művészi igényességgel és ! felkészültséggel tolmácsolt ! balladákkal. Csuka Zoltán' ! költői-műfordítói pályájának ! nem hétköznapi magaslatára ! emelkedett. Krlezsa magyar ] nyelvű tolmácsolása bravú- ! ros irodalmi feladat volt. Si- ! került. ! A Reich Károly művészi ! metszeteivel illusztrált köny- ! vet a Magyar Helikon adta j ki. Külső kiállításában is : méltón az alkotókhoz. « András Endre Iyett a megváltoztatás orvosszerével kell élniök a dánylaknak. Három nevelő — a már említett Kálmán Attila, a tagjelölt Lakó László és a néprajzos Bereczky László — lelkes apostola lesz (így ígérte) ennek a megváltoztatónevelőmozgalomnak. És bizonyára lesznek többen is. Akad majd orvos, rendőr, pedagógus, aki rendszeresen eljár a cigáxnyíelep- re, hogy segítse, oktassa, nevelje az eddig csak megvetett embereket. Az eredmény nem lesz gyors, a munka nem lesz könnyű. •k A munka nem lesz könnyű. A cigánytelepen minden képzeletet felülmúl a szenny, a rendetlenség. Az élet... Leírás helyett egy párbeszédet: — Mit ebédeltél? — Dinnyét — feleli a tizenhat éves (de tíznek látszó) gyerek. — És hozzá? — Kenyeret. — És vacsorára mit eszel1! — Krumplit. — És hozzá? — Kenyeret. — Húst mikor ettél utoljára? — Talán... három hete... szalonnát. És ha van hús, a „nyersanyagot" többnyire a dögkút adja. Hozzá a vizet a colibaktériummal fertőzött csordákét. Vacsora után zsebken- dőnyi szobácskábán, rongyokra. kocátokra tíz-tizenkét embernek, asszonynak, gyereknek ágyalngk. Legyek... rongyok... bűz.„ levegőhiány... mocsok... ételmaradékok... dinnyehéjak... néhány szentkép... — ez a lakásuk. És a szobákban, a házak előtt, a környéken mezítelen, sovány gyerekek. ★ Gyerekek ... Csecsemők, hatévesek, süvölvény tizenhat esztendősök. Legalább belőlük faragjunk eszes, becsülettel munkálkodó, hasznos embereket! Garami László tatok, az asszonyok a nyílt tűz mellett és a gyerekek, akiknek bogár szeméből szinte világot az értelem fénye. Mind ezt mondták. És ezt: — Csak tanulhatnának! Hogy ne legyenek olyan bolondok, mint mink. És ezt: — Gyöngyösön, Zsámbokon járhat a cigány is iskolába! Itt miért nem? És ezt: — Még én is eltanulnám azt a betűvetést... Hogy a nagy fogadkozást tettek követnék-e, hogy kül- denék-e a szülők gyermekeiket iskolába? Kiderül majd. De aUtalmat kell nékik teremteni arra, hogy állhassák szavukat. ★ És állja-e szavát a tanácstitkár, az iskolaigazgató? Nagyon bízunk abban, hogy igen. ígérték: iskolát nyitnak a cigánygyerekeknek, egyelőre külön iskolát. A volt kocsma helyisége lesz a tanterem. Pad, felszerelés majd kerül beléje, ha a község erejéből nem telik, a megyének segítenie kell, hogy a kísérlet sikerüljön. Külön iskolát kap 15—20 cigánygyerek, azért külön iskolát, hogy a nagyobbak is okosodjanak, azok, akik nyolc- tiz-tizenkét esztendős fejjel kerülnek első osztályba. A többiek, akik jövőre, két év múlva lesznek iskolakötelesek, már a rendes osztályokba járhatnak. fr A rendes osztályokba «— bármit is mondjon a falu. Mert eddig is — pedig cigánygyerek még közelébe se járt iskolának — találtak egy-két iskolás fején te tűt. Hát ezektől nem féltették a dámyiak a gyerekeket? Vagy csak a sötétébb bőr szúrja a kényes ízlésű szülők szemét? Egy szóval sem mondjuk: teljesen indokolatlan az aggodalom. De elzárkózás belőni: ássanak kutat maguknak! Más. A mi államhatalmi szervünk: a tanács. Egy-egy község, lakótelep a maga érdekeinek képviseletében tanácstagot választ a megyei, járási, községi tanácsba. A dányi tanácsban nincs egyetlen ember, aki a dányi cigányság érdekeit képviselné (pediq, amint tapasztaltuk, nem ártana, ha lenne). Ellenben a rendőrség megbízott egy embert, az imént említett Kanalas Pétert, hogy feleljen a rendért és tisztaságért, mint „cigánybíró”. Cigánybíró — a Magyar Népköztársaságban, 1959-ben! Nem lehetett volna közülük inkább tanácstagot keresni? Az említettekhez nem szükséges magyarázat. ★ Magyarázatra szorul azonban az, hogy ezzel a népes embercsoporttal mind ez ideig a község, a járás, a megye miért nem törődött?! De erre nem mi adhatunk magyarázatot. Mert az érvek — a barna bőr, az élősdiek, a szenny — semmit sem indokolnak. Hát azt akarják a dámyiak, hogy a cigányok unokái és ükunokái is lelki sötétségben, putriban, férgek között, szennyben éljenek? Az iskola: ablak a világosságnak. Az iskola: út a tisztasághoz. Az iskola: kezdete a tisztes munkának. Az iskola: nemcsak a betűvetés, de a rendszeretet, a rendezett életmód iskolája is. Iskola kell a cigányoknak! •k Iskola kell a cigányaknak! — ebben maradtunk, miután az iskola igazgatójával, három nevelőjével és a tanács- titkárral megbeszéltük a cigánytelepen tapasztaltakat. Ezt mondták maguk a cigányok is. A varjúbajszú öregek és az erőtől duzzadó fiamészet- és népi demokrácia adta jogokat élveznek. így él 116 analfabéta, közöttük vagy 20—25 iskoláskorú gyerek mint fehér folt, a legkulturáltabb magyar megye közepén. Hatósági jóváhagyással. ★ Hatósági jóváhagyással, mert Kovács István, az iskola igaz- gatóia, mindvalamennyi nevelő, Fabó István, a tanács vb-titkára éppen úgy, mint a tanács elnöke mindezt tudva tudja — és ha teljességgel nem is rendbenlevőnek, de megváltoztathatatlannak találta. — A szülők tiltakoztak ... — ez az egyetlen érv. — És a tetű. Pedig lenne még több is. Például a hat-nyolc esztendős cigánygyerekek már úgy füstölnek, mint a gyárkémény .. A szülők valószínűleg nem vásárolnák meg a szükséges tanszereket... A nomád életmódhoz szokott gyerekek több mint bizonyos, hogy megzavarnák az iskola kialakult fegyelmét... És a többi, és a többi... Ki győzné sorjázni? De mindez nem változtat a lényegen: a cigánygyerekeknek meg jár az iskola, és a cigánygyerekek kötelesek iskolába járni. Ezt éppen a hatósági szerveknek, az iskola vezetőinek, a tanácsnak, a helyi pártvezetőségnek kellene leginkább tudnia. Tudniok kell, hogy ami Dány községben a cigányokkal történik — törvényellenes, alkotmánysértő! Néhány jelenség — még az iskoláztatáson kívül is — erre mutat. A cigányok a csordakút vizét isszák. Ez a víz eoészség- telen. rossz. A 116 lélek-lakta településhez jóvizű kút kellene. Ha más, nem cigánylakta településről van szó. a tanács közsénfeilesztési alapból vagy más pénzből kutat furat. Itt nem ez történt. A tanács felszólította a cigányoA BETŰ EREJÉVEL...
