Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-17 / 218. szám
ttrt MEcrei 'i&CirUW 1959. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK PESTI MAR A MODE — Dehogy. A at jelenti, hogy levetjük a sok szoknyát. Nálunk, odahaza minden lánynak megvan már a városi ruhája. Csakhát nem merjük felvenni. Aztán ha egy bátor akad, akkor már van otthon kire hivatkozni, akkor a szüléink is jobban megengedik. — Anyukája megharagszik, ha leveti a sok szoknyát? — Anyukám nem, sőt, ő szeretné a legjobban. Csak a nagymama haragszik, ö nem engedi. Egyszer már megpróbáltam, de v i sszapa rant sói t a rám a régit A teljesség kedvéért. A nagymama 57, a lánya 35 és az unokája 16 esztendős. Zsámbokon egy asszony éppen ruhát választ hétéves kislányának. Forgatja ezt is, azt is, egyik sem elég jó a számára; Végül mégis vásárol. Hétszáz forintot hagyott ott, az utolsó forintig a gyerekre költötte. Kérdezősködöm, de a nevét az istenért sem hajlandó elárulni. ;— Abból családi háborúság lesz — nevet —, ha megtudják, hogy én ennyit költők a lányra. Pedig vettem én már neki stafirungct is. A múlt héten hat lepedőt. Most újabb hatot rendeltem, igaz-e? — fordul a bolvezető- nőhöz. Itt is azt kérdezem, mi az, ami változott a nők öltözködésében, milyen cikket kérA napokban a szerkesztőség postáját böngészve mutatós, fényes papírra nyomott, szépkiállítású füzet került a kezembe. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat árjegyzéke, falusi boltok részére. Lapozgatás közben rosszakban csóváltam a fejem. Vajon miért ajánlják a nylonkesztyűket és vállpánt nélküli melltartókat, hisz ki hord falun ilyet? Aztán a gondolat sehogy sem hagyott nyugodni. Felfedező túrára indultam, hát történt-e változás a falusi nők öltözködésében? De most nem én beszélek tovább, átadom a szót a boltosoknak, vevőknek, akikkel utam során találkoztam. Gödöllő sem nem város, sem nem falu. Itt, a 05ü3-as boltban Gresák Imre boltvezető szívesen felel kérdéseimre. S mivel 30 éve dolgozik a szakmában, véleménye hitelemek fogadható el. — Igen, kérem, a falusi nők ízlése, öltözködése nagyon megváltozott. Hogy csak kapásból mondjam, régen az esőkabátot fel nem vették volna. Ma nem kapok annyi ballont és nylonkabátot, amit el ne vinnének. Ügy kérik, hogy „zacskós“ kabátot adjak, mert a nylont kis tasík- ban árusítjuk: — S az idősebbek? — Azok többé-kevésbé megmaradnak a régi módi melleit. De már ők is csak a jó árut kérik. — S mi a helyzet a komoly, nagy darabokkal, mint például a télikabátnál? — Bőrkabát a sláger; Abból bármennyit kapnék is, ke/és volna. Jól megy a műbőr is, begombolható béléssel. A 0504-es üzletet Kovács Ferenc vezeti. Itt méterárut árusítanak; Felteszem a Kérdést, s ris záporoz felém a válasz: — Tessék nézni ezt a csoport kékfestőt. Azelőtt csak ilyet vittek, amin nem volt semmi minta. Ma már leáldozott a kékfestő napja, de ha mégis veszik, hát az igényesebb, mintázott áru kell. Nylonból fogy itt a legtöbb, az ölesebb delén, goldsol, habselyemáru már nem olyan kapós; No, de menjünk egy házzal tovább. Valkón Mackó András vezeti a vegyesáru boltot. Éppen kasszát csinál, tehát a felesége tájékoztat. — A mi falunk nagyon ki- $ csíny, de a helyzet a divat te- $ rén sokat változott. A régi, ha- $ gyományos paraszti árut ma 5 már csak az öregek vásárol-$ ják, a fiatalok az újat, diva- $ tosat keresik. Úgy tudják, mi 5 a legújabb divat, mintha min-J dig a divatlapokat bújnák. Az^ idősebb asszonyok régebben^ papucsban jártak ünnepen is, ^ ma fekete antilopcipőt vesz- ^ nek. A fiatalok meg egyenesen^ belegabalyodtak a nylonba. ^ Mindent abból kérnek. — Nemcsak a divatcikkek-^ : nél látszik az igények növeke- $ dése — kapcsolódik a beszél-$ getésbe Mackó András. — Vi-$ szik a drága selyempaplant, $ mint a cukrot. A múlt héten ; meg szovjet hűtőszekrényt $ adtam el Bene József egyéni* parasztnak. Mosógépet, rro-* torkerékpárt nem győzök ho-s zatni, úgy fogy. Dányon a modern áruház- ; ban éppen Szabó Ilonka 15 j éves kislány válogat a sálak > között, amikor megkérdezzük, j mit vásárol; — Selyemsálat szeretnék j venni, meg pár apróságot — i pirul el zavartan. Látni, még : nemigen szokta meg, hogy az ő véleményére is kiváncsi legyen valaki.— Ki adott pénzt a bevásárlásra? — Hát senki, a magamét költőm; Gobelinezek, havonta megkeresem az 500—600 forintot. Azért vásárolok, mert szeretnék „kiöltözni”. — Itt mindenki a „kiöltö- zésről” beszél. Mi az? Nagyon divatosak akarnak lenni? nek, amit a múltban nem használtak? — A melltartó is mostanában jön divatba. Eleinte még kérni sem merték. Sokan még ma is szégyellik. Ügy segítek, hogy kiíeszem a pultra a divatáru nagykereskedelminek ezt a képes árjegyzékét, s aztán abban lapozgatnak, ott mutatják meg, hogy mit is akarnak venni. — Csak még egyet nem tudtunk elérni. Azt, hogy fürdőruhát vegyenek, mert hiába van strandunk, a nők oda nem járnak. Főleg a gyereknép, meg a férfiak használják, ha izzad'tan hazatérnek a mezei munkából. Na, de egy-két év és annak is eljön az ideje. Komáromi Magda Magyar egésiscgügyi kormányküldöttség utazott Szófiába Dr. Dolesohall Frigyes egészségügyi miniszter vezetésével szerdán magyar egészségügyi kormányküldöttség utazott Szófiába, a szocialista országok egészségügyi minisztereinek konferenciájára. ,. VJ FILM: Akiket a pacsirta elkísér A fővárosi és vidéki mozikban ma mutatják be az őszi évad első magyar újdonságát, az Akiket a pacsirta elkísér című alkotást. A filmet, amely Darvas József 1934-ben megjelent Víake- reszttől szilveszterig című re-7 gényéből készült, Ranódy László rendezte, operatőr Pásztor Isiiván. A főszerepeket Pap Éva, Tardy Géza, Tclnay Klári, Agárdy Gábor, Somogyi Erasi, Bihari József, Dayka Margit és Páger Antalt alakítják. Pénteken kezdődik a rádióiskola A párt művelődéspolitikai irányelveinek és a munkásosztályról hozott határozatának szellemében a rádió ősztől kezdve gyarapítani kívánja azoknak az ismereteit, akik felsőbb iskolákat nem végeztek, illetve felfrissíti a felnőttekben az iskolai tananyagot. A legszélesebb néprétegekhez szóló rádióiskola első előadását pénteken, délután tartják, s a továbbiakban is a péntek a fő tanítási nap. Ebben az évadban a fizikát, a magyar nyelvet és irodalmat, a maKERDES — Lajos, nem fog megártani ez a sok túlóra a te korodban? gyár nép történetét és a zene alapismeretéit veszi sorra a rádió. A fizika előadója ÖvegS3 József professzor lesz, aki két év alatt vezeti végig a hallgatókat a fizika különböző területein. Az első „tanévben” a mechanika, a hangtan, a fény- és a hőtan alapfogalmaival ismerkednek meg a hallgatók. Az irodalom tanára Hegedűs Géza lesz, aki először hó' rom általános témájú előadást tart, majd Balassi Bálinttól Arany Jánosig vezeti hallgatóit a magyar irodalom történetében. j Ádám Jenő a zenei előadáso- ' kon a dallamról, a zene ritmo sáró!, tempójáról, a hangmagasságról, az összhangról és a hangerőről beszél hallgatóihoz. A történelmi előad ásó kát László Gyula és más kiváló történészek tartják, s ebben a tanévben a mohácsi vészig ismertetik a magyar történelmet. A nyelvtant Rácz Endn főiskolai és Takács Etel gimnáziumi tanár tanítja a rádió- iskolában. Az első év tananyagához a szófajok, a jelentéstan, a szókincs és a szóalkotás tartozik. A rádió szoros kapcsolatot teremt az iskola hallgatóival, levelezéssel és személyes kapcsolatok révén, s fontosabb kérdéseikre a mikrofon előtt adja meg a választ. Ugyanakkor kéri véleményüket az egyes adásokról. TŐZEGBANYÁSZOK Az ácsai határban működik a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat leggazdagabb tőzegtelepe. Évenként körülbelül hatezer vagon tőzeget bányásznak innét ■népgazdaságunknak. Felvételeink a tőzegtelep munkáját mutatják be. Apró csiliekből álló kisvasút hordja be a telephely központjába a kiásott tőzeget Finom korpává őr ti a darálógén a szállításra váró tőzeget, amit majd a szervestrágya dúsításához használnak fel Az Ináresi Állami Gazdaság felsőpakonyi üzemegységébe viszi a tőzeget ez a teherautó (Csekő felv.) nagykőrösi bankjegy. Küldöttséget is menesztettek érié Budapestre. Az egykori szemtanú elmondása szerint átvették a banSkjegyet, táskába rakták és siettek volna vele hazafelé. Útközben belekeveredtek egy utcai csetepatéba és menekülés közben odaveszett a pénz. Ma már csak a tervezett pénzmintát őrzi egy szolnoki gyűjtő. Onnan szerezte barátom a fotókópiát. A kalocsaiaík a felszabadulás után pénznyomással kezdték első ténykedésüket. Azonban még így is elkéstek, mert időközben forgalomba kerültek a vöröshadsereg bankjegyei, így a kinyomtatott pénzt átadták a város sportkörének, ahol belépőjegyként árusították. A sportkör lebélyegezte, a jegykezelő pedig egyik felét mindig letépte. Olyan pénz is akad ebben a gyűjteményben, amelyet az aradi máglyán már a tűzbe dobtak, de nem égett el teljesen. A felső felébe belekaptak a lángok, a többi része azonban épségben megmaradt és kitűnik róla, hogy az aradi várban készítették. Kelte: Arad den 20 April 1849. Értéke: Zehn Gulden. A magyar gyűjtemény érdekessége az egyes hadifogoly- táborok pénze az első világháború idejéből. Így a boldogasszonyfai hadifoglyok is készítettek saját pénzt, amelyen a táborban vásárolhattak. Az egyik oldala német, a másik magyar feliratot visel. Igen szépek, színesek ezek, szemre tetszetősek, az értékük azonban annál kisebb. Újabb könyvet iesz elém Horváth Lehel (mert könyvekben tartja a pénzt), óvatosan lapozva s ez már a negyedik könyv. — Nézd meg ezt a régi orosz pénzt. Tokióban nyomták 1918-ban, a forradalom után. A Blüeker-liadsereg katonai parancsnoksága adta ki. Aztán Kolcsak-pénzeket mu_ tat. Hosszú bankjegyek. Megmértem egy ötezer rubelest: a hossza 32, a szélessége pedig 12 centi. Ebből egy köteg ugyancsak árulkodhatott a tulajdonosa belső zsebében. — S honnan szedted ezt a rengeteg pénzt (mert legalább ötezer darab van a gyűjteményben, ha nem több)? — Cseréltem, vásároltam, melyiket hogyan. Hát idenézz. Ebben a füzetben tartom számon, melyik gyűjtőtől mit lehet szerezni. Itt a pontos címe. Csak így lehet gyűjteni, ha rendszeresen foglalkozik vele az ember... Behajtja az utolsó könyvet is... és hatkan, nagyon halkan megsúgja, hogy legközelebbi „zsákmánya” a nagykőrösi pénz eredeti rajzának megszerzése lesz. Hiába, a pénzgyűjtő s is szenvedély, s ebben a formában hasznos, sőt, közhasznú szenvedély! Gáldonyi Béla $ Ha nála járok, mindig $ meglep valamivel. \ A múltkor egy halom leve- $ lezőlapot tett elém. Tanítvá- ^ nyal, ismerősei küldték taní- J tójuknak, igazgatójuknak. A X cím: Horváth Lehel igazgató X úrnak, Nagykőrös, Petőfi ál- X talános iskola. S a színes la- % pok mindegyike emléket őriz X és emlékeztet egy-egy kedves \ tanítványra. Máskor akváriu- ^ mát mutatta meg és hosszan ^ sorolta a legkülönfélébb hal- X fajtáidat. § Legutóbb sem maradt el a ^ meglepetés. Kékfedelű, hatal- ^ más könyvet rakott elém. % Lapozgatni kezdtem. ^ Pénzgyűjtemény lapult meg ^ Sárga lapjai között. Értékes k gyűjtemény, hiszen a gazdája | is — szerényen — csak 25 ^ ezer forintra becsüli az érté- ^ két. Mert úgymond a pénz- 4 nek nemcsak addig van ér- X téke, amíg forgalomban van X és vásárolnak érte, hanem X azon túl is, amikor már csak ^ a gyűjtőknek jelent élményt. ^ Itt van például egy bécsi ^ pénz — Fünf Gulden —, 1866. $ július 6-án adták ki. Alatta X szakasztott mása, csakhogy az ^ már nem pénz, hanem báli \ belépőjegy. Alig lehet meg- ^ különböztetni őket egymástól. X Igaz, az osztrák sas helyén $ illuminált arckifejezésü férfi csalogat a. szilveszteri bálra, de a szín, az elrendezés és a felirat mind-mind megegyezik. Aztán egy hamisítvány került a kezembe 1859-ből. Első benyomásra semmi különöset sem tapasztal a gyanútlan szemlélődő. Csak ha jobban szemügyre veszi, látja, hogy a hamisítványt kézzel, tussal rajzolták és a vonalak nem mindig szabályosak. Bár így is el kell ismerni, ügyes rajzoló készíthette. Egy-két napi munkába került, amíg sikerült Fünf Guldent hamisítania, de ez abban az időben igen nagy érték volt. A Kossuth-pénzek egész ármádiája sorakozik ebben a gyűjteményben. Rajta magyarul, németül, görögül, lengyelül és szerbül: „Ezen jegyek hamisítói s utánzói nyolc évre terjedhető börtönbüntetéssel büntettetnek.” A két forintost, a híres „vöröshasút” 1848 június—júliusában adták ki és Tyroler József neves grafikus tervezte. Kossuth-bankókkal találkoztam New York-i kiadásban is A tíz dolláros bankón méc, soliszorosított, az aláírás, de a?, ötven és száz dollárost Kossuth személyesen írta alá Angliában, Londonban is adtak ki Kossuth-pénzt, 1860- ban. Különb története van egy tízezer koronás bankjegynek, amely 1918. november 2-án látott napvilágot. Ezt egy sár- szentmiklósi atyafitól szerezte a szenvedélyes gyűjtő. — Két segéddel dolgoztam annak idején a boltban — mesélte a sárszentmiklósi ember. — Jól ment az üzlet, de sók volt a munka, meg el is akartunk onnan költözni. Hát eladtam a boltot. Ezt a tízezer koronás bankót adták érte. Mire felmentem' Pestre, bejött az infláció és egy skatulya gyufát sem ért. Annál többet ér most a gyűjteményben, ahová végül is került. Nagykőrösi pénzt kerestem a gyűjteményben, de hiába, pedig a Tanácsköztársaság idején csaknem minden nagyobb város adott ki saját , bankjegyet. — Várj csak — intett türe- ; lemre barátom és előhozott ; egy másik könyvet. Abban fotókópia mutatta, milyenre tervezték egykor a nagykőrösi pénzt. Csak tervezték, mert ■ kiadásira nem került sor. 1 Kutatott is utána eleget, de ■ csuk annyit sikerült megtud■ nia. hogy 1919 júliusában a ■ tervek szerint elkészült a A PÉNZ-6«*#
