Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

6 PEST MEGY &Cirlap SZÁZEZER Százezer gyermek doktor bácsija, noha nincs feher kö­penye és a gyerekek nem is­merik, nem is találkoznak ve­le, Egyszerű irodaszab a a me­gyei tanácsházán, ez a rende­lője. Dr. Horváth Ádámnak, • megyei isfcoiaegész6égügy vezetőjének. — Tulajdonképpen tisztára íKiminisztratív tevékenységet folytatok — mondja szeré­nyen. Igen. de emellől az íróasztal mellől visel gondot megyénk százezernél jóval tobt gyermekére, az óvo­dásokra, iskolásokra, az egész jövő generációra. Irányítja, ellenőrzi az iskolaorvosokat, arca sok töprengéstől gond­terhelt: hogyan lehetne meg hatásosabban óvni a gyerme­kek egészségét, milyen egész­ségügyi rendszabályok szük­ségesek. hogy a növekedő gyermek teste egészséges ma­radjon. erőssé és ellenállóké­pessé fejlődjék? — A magyar egészségügy jövője az iskolában dől el mondja, és doktor bácsis te­kintete átszellemül szemüvege mögött. — Mentői jobban meg tudjuk erősíteni a gyermek testét, annál inkább biztosít­hatjuk egészségét felnőtt ko­rára. Minden, a gyermekek egészségére költött fillér százszorosán megtérül később, a kevesebb munka- órakiesésben, a fokozottabb rn urrk a k épe sségb e n és a ke ve- s-bb betegeskedés következ­tében a kevesebb korházi költségnél, meg gyógyszerfo­gyasztásnál. Ilyen szemponto­kat is figyelembe veszünk, mi, iskolaorvosok, a munkánknál. Nos, ez a munka nagyon sokrétű és csodálkozva hall- eatom, mi mindent kell veg- hezvinnie az iskolaorvosnak. Elemista koromban, idestova fél évszázadnál régebben, az •iskolaév elején váratlanul be­toppant az osztályba az isko­laorvos. aminek persze na­gyon örültünk, mert a tani- tás nyomban abbamaradt. Az- tán egyenként eléje^ járul­tunk. lehúzta az alsó szem­héjunkat, megpaskolta az ar­cunkat, a sántákat felmen­tette torna alól — az egyik üyen felmentett vívóbajnok lett később —. aztán eltávo­zott. s legközelebb, a követ­kező iskolaév elején találkoz­tunk vele. Ma meg jegyezni sem győ­zöm, mennyi minden az isko­laorvos feladata. Persze, azért lehúzza az alsó szemhé­jat iß. de a trachoma mar megszűnt népbetegség lenni. Egész Pest megyében hosszú évek óta először tavaly a szo­bi járásban előfordult ugyan néhány eset. egy-két iskolás­nál szintén, de hamar észre­vették, meggyógyították a be­tegeket és azóta megint nincs ti achomás a megye területén. Az iskolaorvos a szemet nem is annyira emiatt vizsgalat­ja inkább a látási zavarokat figyeli, kell-e szemüveg a gyereknek, azt nézi meg. Ez js az év elején történik, de már nemcsak egyezer egy év­ben. az egész iskolaév alatt többször megvizsgálja a §ye- rekeket. És a látás mellett megvizsgálja a hallást, a szi­vet. a tüdőt. a torkot, a csőn trendszert. Meg keil al- lapítania, vérszegény-e a gyerek, nincs-e bélférge, nem hordoz-e élősdieket. ami szór­ványosan még eiő-elofordul. Meg kell vizsgálnia a gyerek testi tisztaságát és még sok egyéb feladata van, nem _ is lehet mind felsorolni. A táp­láltság kérdése szintén az is­kolaorvos vizsgálatainak tár­gya. Éspedig nagyon fontos tárgya: « — Zömében nálunk paraszt­gyerekekről van szó ma~ gyarázza dr. Horváth es a falusi lakosság, sajnos, nagy­részt még mindig helytelenül táplálkozik. Azelőtt anyagi helyzete miatt volt kénytelen beérni kevésbé tápláló ele­delekkel. Ma már erről nincs szó, igazán ésszerűen táplál­kozhatna. volna miből. Csu­pán rossz szokás, hogy meg GYEREK EGÉSZSÉGÉNEK ŐREI mindig olyan kevés állati fe­hérjét, tejet, tojást, húst vesz magához. Márpedig a gyer­mek fejlődő szervezetének ép~ pen erre lenne a legnagyobb ■szükségé. Éppen ezért másfél •ev óta kísérleti szempontból néhány iskolában tejitatási akciót folytatnak. A megyei költségvetés évi kétszázezer forintot juttat erre a célra, de ebben további kísérlet költsége is benne foglaltatik: vitaminokat is adunk ezekben az iskolákban a gyermekek­nek. Az eredményről majd öt-hat év múlva beszélhe­tünk. Jó lenne azonban ad­dig is kiterjeszteni az isko­lai tej- és vitaminakciót.. Természetesen a költségeket nyugodtan átháríthatnánk a szülőkre, aligha akad köz­tük néhánynál több, aki ne bírná elviselni gyermeke jó táplálása érdekében ezt a kis anyagi megterhelést... Hány iskolaorvos műkö­dik a megyében? — Mindössze kilenc és ez rendkívül kevés. Tulajdon­képpen csak négy városunk­ban beszélhetünk iskolaorvos­ról; , Cegléden, Nagykőrösön, Vácott két-két. Szentendrén egy iskolaorvosunk van. a szentendrei járásban Etedig még kettő. Másutt minde­nütt a körzeti orvosra há­rul ez a munka, de ezt mi csak szükségmegoldásnak te­kinthetjük. Az iskolaorvos sok feladatának csupán kis há­nyadát végezheti el- a kör­zeti orvos, nem is terhelhető meg mindennel, sehogy sem győzné. Kereken negyven is­kolaorvosra lenne szükség a megyében. Ennyi állás van rendsze­resítve? Nem. Csakhogy az Egész­ségügyi Minisztérium minden 2500 gyerekre hajlandó egy- egy iskolaorvost kinevezni. Kinevezne annyit, ahány csa-k jelentkezik. De úgyszól­ván nem jelentkezik senki. Ennek elsősorban a lakás- kérdés az oka. aztán meg a fizetés. Az iskolaorvos ha­vonta 2100 forintot kap, mun­kaideje azonban napi -nyolc óra, mfg a többi orvosé csak hat. Fiatal, tapasztalatlan or­vos nem láthatja el ezt a munkakört, a tapasztalt, idő­sebb orvosok pedig inkább másfajta állásra törekszenek és meg is kapják. — Nehezen megoldható probléma — sóhajt dr. Hor­váth és elpanaszolja. hogy az iskolafogászat is úgyszólván csak a városokban épült ki egyelőre, bár sok helyen, ahol van fogorvos. heti néhány órát a gyermekekre . fordít, megtartja az iskolai fogászati rendelést is. Az egyetemről kikerülő fia­tal fogorvosokkal remélhető­leg rövidesen teljesen kiépül a megyénkben ez a gyerme­kek egészsége szempontjából annyira fontos intézmény. — A közeljövő tervei? — kérdezzük. — Jövőre. remélhetőleg; Vácott megnyílik a gyermek í idegtoeteggondozó; A Rókusi § ban működő megyei ideg- $ beteggondozóban Etedig szín- $ tén külön foglalkozunk majd § a gyerekekkel. , Lassan ki- ^ fejlesztjük, a vidéki közipon- $ tokba is kivisszük a gyermek- ^ ideggondozót. 5 Másik, ugyancsak fejlesztés $ alatt álló intézmény az is'ko- $ iái gyógytorna. Eddig csupán $ három helyen, Gödöllőn, $ Szentendrén és Ráckevén ve- $ zették be. Éppen most érke- $ zett meg a minisztériumból $ az engedély: még ebben a $ tanévben Cegléden is bevezet- 5 hetik; Figyeljük csak, miit mond $ még dr. Horváth: — Annyi minden történt a $ felszabadulás óta az iskola- $ egészségügy terén, annyi a $ pozitívum, hogy nyugodtan $ merek beszélni a hiányossá- S gokról, a kiküszöbölendő 5 visszásságokról is. Például * a legnagyobb baj: az iskola-! omlos meghatározott időben,; hetenként egyszer vagy több­ször rendelést köteles tartani az iskolában, különböző pa­naszokkal jelentkeznek nála a gyerekek, diagnosztizálja a bajukat, csak éppen nem áll módjában gyógyítani őket, nincs vényírási joga, vagyis nem rendelhet gyógyszert a számukra. És ez annál ért­hetetlenebb. mert a fővárosi iskolaorvosok felírhatnak gyógyszert, esek a megyeiek nem. Elgondolkozik, mielőtt folytatná. — Az egészségügyi kor­mányzat az ország anyagi helyzetéhez mérten valóban a maximumot adja, de bennünket ez mégsem elé­gít ki... Bevallom, mi szintén a maximumot, sőt még töb­bet kérünk és követelünk, mindent, amit csak helyénva­lónak és szükségesnek tar­tunk. S reméli, hogy kívánságai rövidesén teljesülnek? — Feltétlenül! — hangzik a határozott válasz. Most már bizakodó mosollyal folytatja: — Az ellenforradalom óta ál­lamunk gazdasági helyzete hi­hetetlen gyorsan megerősödött és erősödik. Ez ad reményt arra, hogy az iskolaegészség­ügyre, a növekedésben levő nemzedék egészségének bizto­sítására a közeljövőben az ed­diginél még nagyobb anyagi áldozatot hoz kormányzatunk. S'/.okoIy Endre Másodszor virágzik az akác, az orgona és a gesztenye A bőséges nyári csapadék és o meleg őszi időjárás hatására Szolnok megye több helységé­ben másodszor is virágbabo- rultak a díszfák, s a cserjék. Szolnokon, Kunhegyesen újra virágoznak a gesztenyefák, Szolnok több pontján most bimbóznak az orgonabokrok virágai. A jászsági és a Tisza menti községekben az akácfá­kon jelentek meg ismét az illa­tos virágfürtök.-r;ri Sátrat vernek Máriabesnyőn a vásárosok Jj?) téves helyrajzi szám és nyolc évi aktázás Aszta os Géza a • magyar— csehszlovák lakosságcsere- egyezmény alapján költözött át a felszabadulás utáni években Magyarországra. Csehszlovákiában hagyott há­zas-ingatlanáért a Veszprém megyei Ganna községben két­szobás lakóházat kapott csere­juttatásként. Ugyanakkor te­lepedett le fivére, Asztalos Ferenc is Gannán, aki szin­tén itt kapott csereingatlant. Nyolc évvel ezelőtt, 1951- ben Ganna községből tíz- tizenkét család áttelepült Nagymarosra, az ottani ter­melőszövetkezet megerősíté­sére. Az áttelepültek a most már Gannában hagyott ingat­lanukért Nagymaroson kaplak csereingatlant. A két Asztalos- család is. Az átköltözött csa­ládok vagyonjogi helyzetét a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága külön határozattal Műszaki filmfesztivál Budapesten hazai gyártmányú Diesel-vo­natokat mutatja be. A fesztivál iránt egyébként a vártnál sokkal nagyobb az érdeklődés, egyre több külföldi jelenti be részvételét a kéthetes rendezvényre. Az előkészületek, amelynek eredménye a nagy nemzetkö­zi érdeklődés, feljogosítanak arra a reményre, hogy ez a találkozó is elő fogja segí­teni a Kelet és Nyugat orszá­gainak művészi és kereske­delmi közeledését. Ismét lázas előkészületek színhelye a budapesti Tech­nika Háza: október 4-én itt rendezik meg húsz ország részvételével a műszaki film- fesztivált. Moszkva, London, Párizs és Velence után fővárosunkban versenge­nek majd a Szovjetunió, a népi demokratikus or­szágok. Nyugat-Európa és Amerika legjobb műsza­ki, tudományos és reklám- fihnjei. Amint a fesztivál rendező bizottságának titkára, Bor­fői Miklós elmondotta, a mű­szaki tudományos témájú fil­mek gyártása nem tekint még vissza olyan múltra, mint a játékfilmeké. Ennek ellenére ma már minden önálló műszaki terület szinte kü­lön filmgyűjteménnyel rendelkezik. A műszaki filmek seregszem­léién a fesztivál időtartama alatt, majd az iparági szakmai bemutatókon nézheti meg a közönség 12 iparág — köztük a járműipar, a mezőgazdasági gépgyártás — legjobb hazai és külföldi filmtermékeit. Ma­gyar részről az egyes minisz­teri tárcák felügyelete alá tartozó filmstúdiók készíte­nek szakmai rövid filmeket. A Kohó- és Gépipari Minisz­térium, a Nehézipari, a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium kisfiknjei közül külö­nösen nagy érdeklődésre szá­míthat az Ezüst nyíl, amely í — pogány rendezte. A határozat alapján Asztalos Géza és családja a nagymarosi Kísfaudy utca 17. szám alatti 817. helyrajzi szá­mú házas belsőséget kapta, Asztalos Ferenc pedig a Csil­lag utca 1. szám' alattit, amelynek helyrajzi^ számát a határozat ugyancsak 817-ben jelölte meg. A telekkönyvi hatóság mind­két család tulajdonjogát a 817. helyrajzi számú ingatlan­ra kebelezte be. Ez az ingat­lan pedig a Csillag utcai lakó­ház volt. A Kisfaludy utcai ház — a telekkönyv szerint — nem is volt állami tulajdon, hanem Zukkermann Lajos és neje személyes tulajdona. A két Asztalos-család be­költözött a számukra kijelölt lakóházakba. Évről évre meg­kapták adóívüket és fizették a rájuk kirótt házadót. Egy szép napon Asztalos Gé­za mégis arra ébredt, hogy nem a maga házában lakik, hogy nincs is Nagymaroson telekkönyvileg nevére írt háza. viszont a Ganna község­ben levő házat törölték a ne­véről. 1956 májusában, tehát közel három és fél évvel ez­előtt, az adminisztrációs hiba korrigálását kérte a Szobi Já­rási Tanács mezőgazdasági osztályától. Első beadványára nem kapott választ. Egy évvel később megismételte kérelmét, de a járási tanács mezőgazda­sági osztálya elutasította és ezt a határozatot, „indokainál fogva” helybenhagyta a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálva is. A határozat indo­ka pedig az volt, hogy Aszta­los Géza családjával, valamint Sertészárlat Aszódon Az Aszódra torkolló ország­utakon szombat reggel óta tábla hirdeti, hogy a hatósá­gok sertészáriatot rendeltek el, a községből se ki, se be nem szabad sertést szállítani. A zárlat oka, hogy pénteken az állatorvos megállapí­totta, egy gazda két sertése pestisben múlt ki. Szerencsére a sertéspestis a község sűrűbben beépített ré­szétől meglehetősen távol ütötte fel a fejét, más meg­betegedéseket sem jelentet­tek, de az állatorvos feltétle­nül szükségesnek tartotta az ilyenkor szokásos óvatossági rendszabályok életbeléptetését és elrendelte a zárlatot is. Eire annál is inkább szükség van, mert Aszód távolabbi környékén sem fordult elő hosszá idő óta a sertéseknek ilyenfajta megbetegedése. Tekintettel a betegség iappangási idejére, a zárlat, amennyiben újabb megbetegedés nem fordul elő, mintegy há­rom hétig tart, mégis remélhető, hogy a minden hó első péntekjén szokásos aszódi sertésvásárt októberben megtarthatják. S ugyancsak megtarthatják za­vartalanul az október óO-i országos vásárt is, amelyre szintén mindig sok sertést hajtanak fel. egyéb hozzátartozóival — nyil­ván a másik Asztalos-család­dal, Ferenc fivére családjával — együtt a 817. számú Csillag utcai ingatlant kapta cserébe a gannai lakóházért. Géza most már a megyei ta­nács végrehajtó bizottságához fordult. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, mint már annyiszor, most is tanúbizony­ságot tett arról, hogy milyen komolyan veszi a szocialista törvényesség elvének érvénye­sítését, Nem elégedett tehát meg a sablonos aktákkal. Ala­posan áttanulmányozta az egész, nyolc esztendő alatt elég­hatalmassá növekedett anya­got, és úgy tajálta, hogy itt a tévedések egéfcz láncolata há­lózza be az igazságot. Téve­dett a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya. de tévedett a telekkönyvi hatóság is és va­lamennyien Asztalos Géza ká­rára tévedtek, ami a törvé­nyességen kívül a méltányos­ság elvén is súlyos sérelmet ejtett. A v. b. ezek után nem sokat teketóriázott. Megsem­misítette az alsóbb szervek ha­tározatait azzal, hogy Asztalos Gézának van igaza, ezt az igazságot pedig mindenképpen érvényesíteni kell. Közben az is kiderült, hogy az igazság te­vés már gyakorlati akadályba sem ütközik. Zukkermann La- joséte ugyanis, a Kisfaludy ut­cai ház tulajdonosai, időköz­ben Asztalos Gézáék javára le­mondtak tulajdonjogukról egy másik lakóépület ellenében, amelyet a járási tanácstói kaptak érte cserébe. Ezek Uten ^ megyei tanács végrehajtó bizottsága utasítot­ta a mezőgazdasági osztályt, hogy a Kisfaludy utcai házat telekkönyveztesse Asztalos Gé­za nevére, a Csillag utcai ház­ingatlanról pedig töröltesse Asztalos Géza tulajdonjogát, mivel az épület a másik Aszta­los-család kizárólagos tulajdo­na. Mindezek után önkéntelenül vetődik fel a kérdés: mire való volt ez a nyolc esztendeig tartó huzavona, amikor egy kis -gon­dossággal, valamivel nagyobb lelkiismeretességgel olyan könnyen elkerülhették volna a közreműködő hivatalok is a tö­méntelen aktagyártást, ikta­tást, leírást, értesítést, máso­lást, javaslat- és határozat- szerkesztést és megkímélhették volna Asztalosékat is az annyi­ra "méltánytalan izgalmaktól. Miért nem érvényesíteitél- munkájuk közben azt a szem­pontot, amely a megyei tanács végrehajtó bizottságának mun­káját irányítja: a szocialista törvényesség szempontját? m. 1. a fordított Z be- z i tűt az a bonifi Üj Világ Tsz tanya­központjának udva­rán, pillantottam meg. Egy furnérle­mezből készült ve­der oldalán a „Sze­métgyűjtő” felira­ton. A veder a: egyik akácfa tör­zséből kiálló szegre akasztva lógott, akár a téli madáretetők szoktak, csak azok­nál valamivel ala­csonyabban, hogy bárki elérhesse. önkéntelenül is megálltam mellette, s kíváncsian bele­kukkantottam: vajon használják-e a tsz dolgozói Hát persze hogy használják. Pa­pírdarabokkal, dünnyehéjakkal meg ku koricacsv' kokkal volt teledobálva. No Aí or Jítoít Z tetű — gondoltam —, azért bizonyára akad Itt szemét az udva­ron is. És kutató te­kintettel néztem kö­rül. De bizony ott — ahogy mondani szokták — még az irigység sem talált volna kritizábnvalót. Az iroda előtti tér­ségen a gondosan elkerített virágos­kert, a vörös salak-' kai behintett út, a tisztára sepert ud­var, a fehérre me­szelt gazdasági épü­letek mind az Űj Világ tagságának rendszeretetéröl ta­núskodtak. Sajnos, még sok olyan termelőszövet­kezet van, amelyik­ről a legjobb szán­dékkal sem mond­ható el ugyanez, amelyek még min­dig ott tartoztak, hogy a külsőséggel, a gazdasági udvar rendjével, csinosítá­sával egyáltalán nem vagy csak alig törődnek, noha a régi magyar szólás­mondás is azt tart­ja: nézd meg az udvart, látod a gaz­dát. Nos, ami az abo- nyi Üj Világ Tsz udvarának rendjét illeti, az bizony kel­lemes és jóleső lát­ványt nyújt a láto­gatónak és csak el­ismeréssel lehet nyi­’/sss/sss/srssssssssssss.rsssssA latkozni a szövetke­zet vezetőiről é: tagjairól, akik a jc munkán túlmenően már arra is gondol­nak, hogy kulturált környezetet teremt­senek a maguk szá­mára. Szándékosan nem kérdeztem meg, hogy ki pingálta a veder oldalára a fordított Z-t, meg a többi reszkető betűt. Való­színű, hogy Oravecz bácsi, a tanyagond­nok müve, de az is lehet, hogy valame­lyik fogatos vagy gyalogmunkás írta rá szabadidejében. Nem lényeges. Az itt a fontos, hogy a tsz dolgozói már úgy törődnek a szövet­kezeti portával, akár a saját szőkébb kis otthonukkal. (ári) Nyereményjegyzék a lottó 37. játékhetéről A lottó 37. játékhetére be­érkezett 3 429 621 szelvény, öttalál atos szelvény nem volt, négy találatot hetvenhatom fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 35 236,25 fo­rint, a háromtalálatos szelvé­nyek száma 4444, ezek nyere­ménye 290 forint. Két talála­tot 100 653 fogadó ért el. Ré­szükre egyenként 12,80 forin­tot fizetnek. — SZABÓ KAROLT, a megyei tanács v. b. elnöke Dunakeszi községben 1959. szeptember 19-én 8 órától 12 óráig fogadást tart.

Next

/
Thumbnails
Contents