Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

PEST

MECVf I

'JCirlaß

1959. AUGUSZTUS 9. VASÁRNAP

A KÖZLEKEDÉS DERÉK KATONÁI

Fegyverük nincs, mégis katonák ők, a közlekedés derék katonái. Szolgálatuk éppen olyan szigorú, mint az igazi katonáké. Az állomásfőnököt és a pályamunkást épipen úgy kötelezik a számára előírt szabályok, mint a katonát a parancs. Szolgálatuk és munkájuk vezérlője a fegyelem, amely nélkül emberek ezreinek élete kerülhetne veszélybe es milliós értékek mehetnének veszendőbe. A vasutasok túlnyomó többségében él ez a felelősségérzet, mert tudják, hogy ők felelősek az utas testi épségéért és a szállított javakért.

így van ez minden állomáson, köztük Szobon, ezen a szűk, de annál forgalmasabb határállomáson is. Erről beszélgetünk Péter Árpáddal, az állomásfőnökkel, aki példamutató „parancsnoka” beosztottainak.

— Hogyan telnek a napjaik? — kérdezem.

— Egyformán. Egyik olyan, mint a másik. Tele feladattal, munkával — válaszol.

Elképzelhetjük, hogy nem lehet könnyű dolguk, amikor azon az öt szem fogadóvágányon naponta három pár nemzetközi személyvonat és általában 12 pár tehervonat megy át a határon. Emellett Szob végállomással 11 személyvonat közlekedik naponta.

Látogatásunk időpontjában is tele az állomás tehervona- tokkal. Ügy látszik, mintha nyugalmas órát fogtunk volna ki, de nem úgy, amikor felmegyünk az állomás felett átívelő gyalogjáró hídra.

Öt mozdony tolat

a belső vágányokon, köztük egy csehszlovák gép a szomszédos határállomásról, Sturovó- ból. Rendezik a szerelvényeket. Dolgoznak a „jegesek”; jegelik a gyümölcsszállító vagonokat. Odébb a pályamunkások munkavágányt építenek.

— Kongresszusi vállalásként építjük ezt a vágányt, terven felül. Derék munkát végeznek a fiúk. Honti Imre elő- munkás irányítja őket — jegyzi meg az állomásfőnök.

— Mindig ilyen zsúfolt az állomás? — kérdezem.

— Mindig — mondja — de, már megszoktuk. Van változatosság is, mert 3—4 óránál tovább egy vonat sem tartózkodik itt és vegyesen érkeznek a személy- és tehervonatok.

— Mi lesz. ha megkezdődik az őszi csúcsforgalom? — érdeklődöm kíváncsian.

A főnök elmosolyodik. Először, amióta beszélgetünk, mert egyébként szinte állandóan komoly, arca szigorú kifejezést ölt. $

— Nálunk állandóan csúcs- > forgalom van, de ha csúcs-; forgalomról beszélünk, az ná- 5 lünk júniusban kezdődik,5 nem augusztusban és egészen ! télig tart. Most például a gyű- $ mölcsszállítást bonyolítjuk le.;

Megragadom az alkalmat és; megkérdezem, hogy a gyű- 5 mölccsel kimenő vagonok he-5 lyett mi jön be az országba 1 Szobon keresztül.

— A bejövő tehervonatok; szenet, tehergépkocsikat, gépe- 5 két és sok személygépkocsit j hoznak. A múltkor odaát Stu-; rovóban voltam. Tréfásan ; megjegyezte az egyik kolléga, | hogy nálunk már minden má-j sodik embernek személygép- j kocsija lehet, annyit hozunk j be — meséli a főnök.

Az üzemgazdásztól, Kovács 5

Istvántól tudom meg. hogy a j

kilencedik vasutasnap a’.kal- j

mával Szob állomás >

»

I

elnyerte az élilzem címet. :

!

Néhány számadatot is elmond, < amivel kiérdemelték a kitün-! tetést. 106 százalékra teljesí-1 tették első féléves tervüket, j A személyvonatok 99 százaié- j kát, a tehervonatoknak pedigj 96 százalékát menetrend sze-j rint indították.

Rácz Szabó Péter kiváló' jelvényes forgalmi szolgálat- \ tevő, Külvári János kiváló j tolatásvezető. Lakatos József tolatásvezető, akit most tüntetnek majd ki kivágó jelvénynyel, meg a többi forgalmi dolgozó érdeme, hogy ilyen eredményeket értek el. A ponHonti Imre elömunkás és pályamunkás brigádja nmnkavagányt épít

tos indítás mellett ésszerű tolatással körülbelül 30 ezer forintot takarítottak meg. A túlterheléses vonatok indításával 20 vonat közlekedtetését tették szükségtelenné az elmúlt félévben.

— Sturovo állomással versenyben vagyunk — mondja a főnök. — A versenyt negyedévenként értékeljük. Az utóbbi három értékelésnél mi lettünk az elsők. Az ünnepélyeket egyszer náluk, másszor nálunk tartjuk.

Jó barátságban

vagyunk a csehszlovák elvtársakkal.

Elmondják, hogy a kongresszusi versenyben fő céljuk a szállítások minél gazdaságosabb lebonyolítása. Nagy ösztönzést jelent az a hivatalos lapban megjelent rendelet, amely a vasút dolgozóinak is biztosít nyereségrészesedést. ahogy ők nevezik: üzemi jutalékot, ha jó eredményeket érnek el.

— Milyenek a kilátásaik? — kérdezem a főnököt.

— Ha továbbra is jól dolgozunk, márpedig jól akarunk dolgozni, számításom szerint tíz napi keresetnek megfelelő osztalékra számíthatunk —válaszolja.

Ilyen eredmények után bizakodhatnak is. Az állomás dolgozói között jó szellem uralkodik, kitűnően össze tudják hangolni munkájukat. Nem véletlenül mondja Molnár Miklós párttitkár:

— Dolgozóink szorgalma nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy túlteljesítettük feszített tervünket.

Igen, itt mindenki közös célért dolgozik. A már említetteken kívül Zalatnai Ernő kereskedelmi hivatalnok, akit szintén kiváló dolgozó jelvénnyel tüntetnek ki a vasutasnapon, Miskei Miklós tolatásvezető, Némedi Mihály gépkísérő, Haraszti László kocsirendező, de fel lehetne sorolni szinte valamennyieket, akik valameny- nyien úgy végzik munkájukat, mintha az egész állomásért egyedül lennének felelősek.

A vasutasok méltóak és érdemesek az ünneplésre.

— farkas —

Gyömrö és Da bus orvosi rendelőintézetei 1960-ra készülnek el

Gyors ütemben folyik Pest megye egészségügyi hálózatának kiépítése és korszerűsítése. Az idén kezdték meg Gyömrőn a rendelőintézet építését és a munkálatok legnagyobb részét az év végéig be is fejezik. Költségvetési okok miatt azonban az új rendelő- intézet teljes befejezése a jövő év első felére marad.

Dabason szintén épül egy hasonló rendelőintézet, ennek munkálatait szintén megkezdik még ebben az esztendőben és 1960- ban fejezik be.

Az egészségügyi létesítmények építését a jövőben nagyobb távlati tervekben valósítják meg. Eddig ugyanis gyakran megtörtént, hogy egy-egy ilyen orvosi intézmény a pillanatnyi szükségesség szerint jött létre és a legtöbbször kiderült, hogy már a munkálatok befejezése pillanatában sem felelt meg a fejlődő szükségleteknek.

A távlati tervezésnek az a célja, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljék vele

és olyan intézmények létesítésére teremtsenek lehetőséget, amelyek hosszabb időre biztosítják a folyton növekvő igények kielégítését.

Nazim Hikmet Prágában

Nazim Hikmet török költő és színműíró néhány napos látogatásra Prágába érkezett. Hikmet több költeményt írt a csehszlovák fővárosról és rövidesen Prágai tartózkodás címmel verseskötete jelenik meg. Nazim Hikmet tagja a Csehszlovák írószövetségnek, amely hamarosan kiadja az író öt színdarabját.

Ma befejeződik a gödöllői nemzetközi diáktanácskozás

Összeül a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottsága

Szombaton Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen folytatódott a nemzetközi diáktanácskozás. A tanácskozás részvevői táviratban üdvözölték a független afrikai államok most ülésező mon- roviai konferenciáját. Ázsia, Afrika, Európa és Latin- Amerika 47 országának diák- képviselői táviratukban többek között felhívják Afrika kormányait: tiltakozzanak erélyesen a Szaharában és a világ bármely pontján folytatott nukleáris kísérletek ellen.

A konferencia ma a déli órákban fejezi be munkáját. Délután Gödöllőn összeül a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottsága.

A konferencia vendégei megismerkednek Budapest nevezetességeivel. Hétfőn a Balatonra utaznak, ahol találkoznak a KISZ badacsonyi önkéntes építő táborában dolgozó egyetemi és főiskolai hallgatókkal.

rrmnap

1959. augusztus 9, vasárnap, Ernőd napja.

A Nap kél 4.31, nyugszik

19.07 órakor.

A Hold kél 9.58, nyugszik 21.25 órakor.

Várható időjárás: csendes, száraz idő. Kevés felhő. A nappali felmelegedés fokozódik.

V EGYSZERI S SZÚNYOGIRTÁS

A váci járási tanács egészségügyi csoportja vegyszeres szúnyogirtást végez a Duna- menti községekben, nyaralóhelyeken. A munka csütörtökön Alsógödön kezdődik meg, s a jövő héten a fóti Gyermekvárosban fejeződik be. A permetezést diákok végzik.

— SOPRONI SÁNDOR, a szentendrei múzeum igazgatója Pilismaróton végez ásatásokat. Eddig egy különleges római őrtorony maradványaira és egy aranyozott fibulára bukkant.

— KÉT HÓNAPJA alakult a Ceglédi Közlekedés- építési Gépjavító Vállalat 20 tagú esztrád-zenckara. Az augusztus 19-én este rendezendő ünnepségen lépnek először nyilvánosság elé.

— A MEGYEI TANÁCS

végrehajtó bizottsága aug. 12-én tárgyalja a megye hároméves művelód'ssi tervét. A tervet a következő hetekben terjesztik a tanácsülés elé.

— IGEN FIGYELEMRE MENTŐ eredményt ért el mentatermesztésben a hernádi Búzakalász Tsz. A háromholdas területről közel 17 mázsás átlagtermést takarított be, melyet átadtak a begyűjtő-vállalatnak.

— A NÓGRÁDVERÖCEI nemzetközi KlSZ-táborbam élénk kultúráiét folyik. A közelmúlttoain a rajkó-zenekar és a KlSZ-müvész- együttes tartott előadást. Szép sikert aratott a 10-es számú József Attila regőscsoport, valamint több, a rádióból ismert előadóművész.

— A PARTKONGRESZ- SZUS tiszteletére a ceglédi vendéglátóipari dolgozók felajánlották, hogy december 31-ig valamennyi üzemüket kifestik s új cégtáblákkal látják el.

— A SZENTENDREI MÜ- ZEUM a közeljövőben nyitja meg Juhász Jenő visegrádi festőművész gyűjteményes kiállítását. A tervek között szerepel Ilosvai Varga István, a Pest megyei rajzpedagógusok, az Észak- Pest megyei képzőművészek, valamint Remsey Jenő műveinek bemutatása is.

Képünkön: Radó László szúnyogirtó vegyszert permetez.

— VASÁRNAP ESTE nyílik Leányfalun a tanácsház udvarán épült 200 személyes kertmozi. Bemutatásra kerül a Kémek a Tiszánál c. szovjet filmalkotás.

— PÉNTEKEN ESTE bO tagú lengyel küldöttség érkezett a nógrádverőcei KISZ-táborba.

— VASÁRNAP egésznapos ünnepséget tartanak Bernecebarátiban a község 800 éves fennállása alkalmából. Az ünnepi beszédet Szabó Sándor elvtárs, a Pest megyei Tanács vb-elnökhe- lyettese tartja.

— GYÜMÖLCSTELEPI- TÉSI engedélyt kért 20—20 kh-ra a megyei tanácstól a táborfa'vi Május 1 Tsz, az ócsai Jj Barázda és az Örkényi Haladás tsz.

— A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 19 óra: Előújság,

20.10: A Magyar Állami

Népi Együttes ének-, zenc- és tánckarának díszelőadása. (Közvetítés Szegedről.)

LÁTOGATÁS A TESTVÉRI NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN

A közös gazdálkodásra készülnek

— A jövőben főleg szarvas- marha és víziszárnyas tenyésztéssel akarnak foglalkozni — mondja egyikük, de nyomban hozzáteszi valaki:

1965-re már megvalósul ez a terv.

Elmondták, hogy erre az időre már hektáronként egy szarvasmarhát, másfél sertést és fél juhot akarnak tartani. Baromfiakból 350-et száz hektáronként.

így tervezni csakis úgy le_

hét, ha akkorra már az egész község közösen gazdálkodik. Meg is jegyzem ezt vendéglátóinknak, akik a következőket válaszolják:

— Valóban, csak közös gazdaságban valósíthatók meg ezek a tervek, de az egyes típusú tszcs az elkövetkezendő években hármas típusú lesz és addigra már valószínűleg az egész községet magában foglalja majd.

— Addig azonban meg kell teremtenünk a közös gazdálkodás feltételeit — veti közbe a tanácselnöknő.

A legfontosabb feltételt a közös vagyon növelésében látják. A még egyénileg gazdálkodó parasztokat is békán alják a közös vagyont növelő munkába.

— Például egy 60 férőhelyes sertésólat akarunk építeni. Még augusztusban megkezdjük a munkát. Beszélünk az egyénileg gazdálkodó parasztokkal, ők is segítsenek az építésben, hiszen majdan az övéké is lesz a szövetkezet vagyona — mondja egyikük.

Érdekel, hogy magukévá teszik-e ezt az ügyet az egyéniek.

— Jó néhány an már bejelentették, hogy részt vesznek ebben a közös munkában — hallom a tanácselnök- nőtől.

Érdeklődésemre, hogyan igyekeznek még szorosabbra fűzni kapcsolataikat az egyéni parasztokkal, elmondják, hogy a közös ünneveket — például a hagyományos aratási ünnepet — együtt ülik meg. Közösen tartják a gyűléseket, azokat is, amelyeken a tszcs dolgairól beszélgetnek.

— Így egyre inkább sajátjuknak is érzik a közös gazdaság ügyeit — mondják.

Közösen rendezik a téli esti mezőgazdasági tanfolyamokat.

Az előadások általános és szakmai ismereteket nyújtanak és megismertetik a részvevőket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeivel, a kö7öc munka szervezésével. Az ősszel

megalakul az úgynevezett falusi akadémia, amelynek keretében már magasabb fokon tanítják az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

Arra a kérdésemre: hogyan hozzák létre és hogyan gyarapítják a közös vagyont, így válaszol a tanácselnöknő:

— E|y idősebb parasztember súlyosan megbetegedett. Családja nem volt. Gazdaságát felajánlotta a közösnek. Átvették és kifizették a közös alapból. A földet közösen művelik, az állatokat pedig ki-ki a maga istállójában tartja, de ezek az állatok már közös tulajdont képeznek.

Elmondja, hogy egyébként bárki beadhatja állatait a közösbe és kifizetik neki. Sokan meg is teszik ezt.

— Hogyan végzik a munkát a tszcs tagjai — érdeklődöm.

— A szántástól az aratásig közösen művelik a földeket. Közösen csépelnek. A gabona egy részét beadják az államnak. 10 százalékát tartalékolják a közös alapra, a többit a teljesített munkanapok és a földjáradék arányában elosztják a tagok között — mondják.

A közös szövetkezeti alap gyarapításához tartozik, hogy 500 kacsát és 600 fajkakast nevelnek fel. ami már az egész tszcs tulajdona.

— A tszcs tagjai egyéni gazdaságukban is nevelnek közös állatokat. Az idén például minden gazdaságban egy sertést nevelnek éel a közös alapra — magyarázzák.

Megint egy terv kerül elő, amelyben többek között az szerepel, hogy 1960-ban már ezer kacsát tenyésztenek közösen.

P

Építési tervükkel js eig_

hozakodnak. Ebben szerepel egy 400 férőhelyes sertésól, egy növendékmarha-istálló és egy juhhodály építése 1962-ig.

— Addig pedig iskolára küldjük azokat az embereket, akik az állattenyésztést és a növénytermesztést vezetik majd, ha hármas típusú lesz a szövetkezet — szól közbe a tanácselnöknő.

— Ha már ilyen szépen elterveztek mindent, mire gondoltak még? — érdeklődöm.

— Az asszonyokra is gondoltunk. Arra, hosy ne legyen majd gondjuk a mosással, mert az ő munkájukra is szükségünk les? a közösben. Ezért egy Patyolat-fiókot nyitnak rövidesen a községben, de 1965- ben már saját mosodánk lesz — újságolják.

Végiggondolom az elmondottakat és megiegyzem, hogy nem is egyes típusú tszcs ez már. sokkal fejlettebb annál.

— Mi is ezt tartjuk — mondják —. de nem is ez a lényeg. Ma még egyes típusú a szövetkezet neve, de az is lehet. hogy fél év múlva mar az egész falu hármas típusú tsz lesz.

Farkas István

d

%

V

$ Maxenben, gébért a kis X Drezda megyei faluban mind- lösszé 160 család lakik. A fes- $ tői környezetben épült fa- ^ lucskában éppenúgy zajlik i. az élet, mint a köztársaság é többi községében, ahol még é nem léptek a közös gazdáiéi kodás útjára, de a közös gaz- é dálkodásra készülnek.

X Erről beszélgetünk a köz- X ség tanácselnökével és né- X hány falusi emberrel, é — Tíz gazdaság egy egyes é típusú termelöszövetkezet- ^ ben dolgozik már. A tszcs-t é 1956. május 13-án három kö- é zépparaszt alakította — mondája a tanácselnöknő, egy negyében év körüli asszony.

X Bevezetésképpen megis- X mertetnek a gazdaság sta- X tisztikai adataival. 250 hold X földön gazdálkodnak, főleg ^ gabonát, cukorrépát és bur- X gonyát termesztenek. Az ^ egész falu területe 465 hek- ^ tár, ebből él a falu 800 la- X kosa.

^ Mindezt csak bevezetőnek ^ szánják, mert nyomban tér- é veikre terelik a szót. Erről é aztán sokat tudnak mondani, 5 mondanak is, közben terve- ^ k~t teregetnek elém és nagy X hévvel magyarázzák, hogyan X akarják további életüket fórumaim, alakítani.