Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

Keleti történet at agy: ahogy az udvariasságot egyesek elképzelik ^ rpörtént egy- ^ 1 szer, nem is olyan régen — pár § mérföldre Bagdad I; városától — hogy 5 egy igazhitű ma- ^ zulmán felesége, $ Gül Bejáze, saru- § ját maszek vargá- \ hoz vitte, tegyen § vele valamit, kii- § Ionosén annak ^ sarkával, mivel ^ arról a flekk le- § vallott. ^ Maszek varga ^ megbecsülte a j! munka nagyságát, § s annak idejét két ^ holdfogyatkozis- ^ ban, árát húsz •< piaszterben álla- ^ pvtotta meg. Gül Bejáze két holdfogyatkozás leteltével elment a vargahoz saru­jáért. hi a gy vök öröme, amikor a varga közölte: — Asszony, el­készült a s n'ud. De nagy veit bánata és szemét könnyfátyol borí­tó el a nemes kuncsaftnak, mi­kor látta, hogy sa­ruján a flekk majd fél centivel kisebb lett, mint annak lennie sza­badna. Gül Bejá­ze sírva panaszol­ja bánaiát maszek vargának, aki rém dühbe jött mun­kája kritizálása hallatán és ezeket moniá: — Vidd másho­vá, asszony, csám­pái c te lábad! Mit volt mit tenni, Gül Bejáze elment igazságot keresni a bölcs/ kalifához, ki ék­telen haragra ger­jedve kivizsgálást ígért. Többek okulásá­ra, na meg azért, mert i959 évet írunk, közöljük, hogy a varga Szentendrén a Kossuth Lajos ut­cában lakik es a bölcs kalifa sem más, mint a váro­si tanács hivatala. Bandi Pál Az izbégi malom varia az új búzát NEM TETSZIK,. Sikátor. Szentendrei részlet (Bereg-foto) »//////////»/////////////////////////////////////////////////////////////////////////. SPORTHÍREK A Szentendrei Építők vezető­sége felhívja a sportolni vágyó fiatal fiúk és leányok figyelmét, hogy a sportkör vezetősége atlé­tika, labdarúgás, röplabda és asztalitenisz szakosztályok részére sportolókat toboroz. Jelentkezni augusztus 1-től 3<Mg minden szer­dán és pénteken du. 4—7 óráig az Építők sporttelepén lehet. ★ A szentendrei járás, nőj és férfi atlétái, valamint a női és férfi tekézők, továbbá a női tornászok augusztus 2-án, vasárnap az ÍJt- törő-stadionban vettek részt a megyei spartakiád döntő máso­dik részén. A versenyzők a 11 já­rás sportolói közül 135.5 ponttal harmadik helyezést értefc el. ★ Befejeződött a szentendrei já­rás röplabda-bajnokságának első tavaszi fordulója. Részletes ered­mények: 1. Szentendrei Honvéd, 2. Szentendrei Építők, 3. Szent­endrei BHÉV, 4. Visegrádi Erdő- gazdaság, 5. Budakalászi Textil- nitűvek, 6. Szentendrei Papírgyár, 7. Szentendrei Járási Tűzoltóság, S. Szentendrei Cementipar. Az őszi forduló augusztus máso­dik felében kezdődik. Befejeződött a kétfordulós Szent­endre városi szakszervezeti labda­rúgó-bajnokság. A bajnokságot a Szentendrei Kocsigyár csapata veretlenül nyerte. A bajnokság egyetlen szépséghibája, hogy az Elektromos Müvek szentendrei üzemosztálya időközben vissza­lépett a küzdelemből. A bajnok­ság állása: 1. a Kocsigyár, 2. Kéziszerszámgyár, 3. BHÉV, 4. Kő­bánya, 5. Cementgyár, 6. \'Űla- mosművek (visszalépett). A kocsi­gyár mint I. helyezett jogot nyert a továbbjutásra és a megyében első helyen végzett szakszervezeti csapatokkal mérkőzik. A megyei szintű mérkőzések augusztus kö­zepén kezdődnek. \i egészségügyi osztály tájékoztatóin a gyermábénuiásos megbetegedésekről és a Saik-védooitásokról óráig. Szigetmonostor. Pótoltás: VIII. 11. de. 10—12 óráig. Pilis­szántó. Pótoltás: VIII. 10. du. 14—16 óráig. Pilisszentkereszt. Pótoltás: VIII. 11. de. 10—12 óráig. Dr. Szepessy Barna tisztifőorvos — hogy a Dumtsa Jenő utca 3. számú ház tatarozást mun­kálatainak sorrendjét bűnös felelőtlenséggel állapították meg. Előbb rendezték a por­tát, festették a ház falát, utá­na neki estek a kapubejáró ki­cserélésének, felbontva a ko­rábban kialakított kapusze­gé yt, Nekem sem tetszik,-... hogy a Szentendre leg­utóbbi számában a valóságtól eltérő megállapítás látott nap­világot. Igaz ugyan, hogy Kő­szegi Lajos és Bözsi néni nyomdafestéket nem tűrő hangnemben összeszólalkoz­tak, , én azonban a vitatkozás és veszekedés elől kitértem, ab­ban nem vettem részt. Kovács István kiskereskedő. Az elcsépelt búza hamaro­san megjelenik a malmokban és megindul az őrlési kam­pány. Ebből az alkalomból érdeklődtünk az izbégi ma­lomban, milyen felkészültség­gel várják az új búzával ra­kott szekereket? A felvilágo­sítást a távollevő üzemvezető- főmolnár, Ritz Lajos helyett Liptai Béláné adminisztrátor adta meg. — Az általános karban­tartást meg májusban elvégeztük, pillanatnyi­lag egyik gépünket ja­vítjuk. Raktáraink szűk volta miatt most csak egy műszakban dolgo­zunk. Az új búza már megérkezett; a pomázi Petőfi Tsz elsőren­dű minőségű búzát küldött. Sajnos, a szentendrei Ápri­lis 4 Tsz búzáját nem vehet­tük át, mert nedvességi víz­tartalma meghaladta az ‘ en­gedő1 yezett 16 százalékos maximumot. Ezért a búzát a tanács által rendelkezésre bocsátott leányiskola termei­ben szárítják. A pomázi Mun­katerápiás Intézet búzájű is éppen csak a megengedett százaiéit alatt maradt. — Napi teljesítőképességünk 70 mázsa körül mozog, lőrén­ként 9 mázsa búzát és & má­zsa rozsot tudunk megőrülni. Ez bizony egyáltalán nem elegendő Szentendrének és környékének. Éppen ezért a cementgyári és papírgyári új HÉV-vágány mentén égy mo­dern, pneumatikus rendsze­rű malom és vele kapcsolatos kenyérgyár építését tervez­zük, ami egy csapásra megol­daná a vidék régi problémá­ját. (1 — A mi malmunk kicsi, en­nek megfelelően létszámunk is csekély. Öt szakmunkást és két kisegítőt foglalkoztatunk, két malomipari technikumot végző tanuló is nálunk tölti nyáron a kötelező üzemi gya­korlatot. — Minden készen áll az új búza fogadására és szerény kereteink között fennakadás nélkül lebo­nyolítjuk az őrlési kam­pányt. Megnéztük a malom gépeit: a legöregebb 1908-ban a leg­fiatalabb 1922-ben készült. Azóta sokat fejlődött a ma­lomipar technikája. Éppen ideje tehát, hogy városunk és a környék megkapja az új, modern malmot, melynek ka­pacitása a jelentkező járási igényeket zökkenő nélkül ki tudja majd szolgálni. Kie'égítik a családiház építők igényeit Több szentendrei lakos be­adványokkal fordult külön­böző szervekhez a tó melletti szőlőhegyen folyó . földmérés miatt. A közvélemény tájé­koztatása céljából az alábbia­kat közöjük: Szentendre Város Tanácsa 1959-ben elkészítette a szent­endrei tó melletti szőlőhegy városrendezési és házhely­felosztási tervét. E munkála­tokat a tánács megbízása alap. ján a BUVÁTI tervezői és földmérő mérnökei végzik. A városrendezési tervék elké­szítése kettős célt szolgál, Részben a több évtized óta fennálló rendezetlenséget kí­vánjuk megszüntetni, rész­ben a belterületen fekvő házhelyek számának növelé­se céljából a beépített terü­letek közé szorult mezőgaz­dasági ingatlanokat kívánjuk házhelyekké felosztani. Mi­után ésszerű és gazdaságos házhely-kialakítás magánsze­mélyek részéről nem lehet­séges, kisajátítás és a tényle­ges forgalmi értékek alap­ján történő kártalanítás útján kívánjuk a családiház-építök igényeit kielégíteni. Ferenczy Károly szenten íréi évei endrei magány hasznomra le­hetett volna.’’ Rövid életraj­zában e korszakát szinte meg­tagadta, mivel szentendrei al­kotásaival kapcsolatban a „semmit” szót használta. Az utókor természetesen ram fo­gadhatja el a vagy művész túlzottan szigorít és. egészében igaztalan önkritikáját. Lehet­séges, hogy 1839-ben a 27 éves művész a magánybavómdást elsiette és a két éves párizsi tanulmányút után technikai felkészültsége még nem volt teljes, de a Szentendrén alko­tott néhány tucatnyi kép szer­ves és •jelentős fejezete művé­szi pályájának. (Ferenczynek önmagáról al­kotott helytelen véleménye az oka elsősorban annak, hogy szentendrei éveiről meglehető­sen keveset hallunk.) önkriti­kájának egy része — . a természetet nem ismertem ak­kor még eléggé” — azonban annyiban igaz, hogy a termé­szet nem érdekelte túlságosan. Itteni képeinek szinte egyetlen tárgya az ember, a táj csak háttér, akár a Leányok virá­gokat gondoznak, akár a Kavicsot hajigáló fiúk a Duna partján című művét tekint­jük. Első szentendrei képe a Leányok virágot gondoznak. Az 1889-es téli tárlaton mu­tatta be a Műcsarnokban. A kép a szentendrei magány fe­hér hangulatából született. A kép hátterében a Marx téri templomrészlet látható. Tónu­sa fakó, kissé meszes. Művét különösen halkszavúsága teszi rokonszenvessé. JQQf) ben született a Vidéki hordár és a Kavicsot hajigáló fiú. Az utóbbi érzékelteti Ferenczy művészetében talán legköz­vetlenebbül a francia Bastien- Lepage hatását. Valóban ez a kén tipikus, borús, oleinair: a szürke namoat világánál a Dunára, rajzolódik, primitív beállítgttr-nnaut fingván kivá­gott arcénál térom fí'ú'Wdfe az alakja. A Válás, a Tékozló Van lehetőség öröklakások építésére Szentendrén A napokban a városi ta­nács v. b. vezetői tárgyalást folytattak az Országos Taka­rékpénztár megyei és helyi vezetőivel öröklakások építé­sének lehetőségéről. A súlyos lakáshelyzet kö­veteli, hogy minden járható úttal megpróbálkozzanak, ami ezt a helyzetet enyhíteni ké­pes. Az OTP-vezetők elmon­dották, hogy amennyiben a lakosság igényli ilyen épít­kezés megkezdését, úgy az akadályokba nem ütközik. Egy-egy lakás esetében 40— 50 ezer forint lefizetése és a hátralevő összeg hosszú lejá­ratú — 15—20 év alatti — törlesztése a feltétel. Egy ház építésének megkezdéséhez \ — hogy az izbégi általános : iskola renoválását a Lakás- : karbantartó, Ktsz es.,k augusz- i tus végén kezdi meg. A tanítás j viszont szeptember í-én kez- ' dődik. Hol fognak tanulni a > javítás alatt a gyermekek? ] Ügy véljük, minden más ter- 5 meszelő munkát megelőz az ! iskolai oktatás biztosítása, melyről egyébként rendelet is : intézkedik, 5 _______________________ A gyermekbénulásos megbete­gedések nagyobb számban a nyári hónapokban szoktak fellépni. Au­gusztus 3. és 20-a közötti időben az Egészségügyi Minisztérium rendeletére védőoltással látjuk el az 5 éven aluli gyermekeket Szentendre város és a járás égés;; területén. Kitűnő védettséget biz* tosítő Salk-oltóany aggal védő­oltást adunk az 1955. január 1. után született gyermekeknek, a 11. oltás óta eltelt, időtől függet­lenül azoknak, akik a Salk-oitás I. és II. részletét f. év március, április hónapjában kapták meg. Pótoljuk az elmaradt védőoltást azoknál, akiknél a védőoltás meg nem jelenésük níiatt elmaradt, szüleik őket oltatni óhajtják s be­oltjuk azokat a háromszor oltott gyermekeket, akiknek szülei a IV. biztosító védőoltást kérik. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy éljenek az oltás nyújtotta védelem lehetőségével és gyer­mekeiket a meghirdetett oltásra pontos időben hozzák el. A szü­lők fokozottan ügyeljenek gyer­mekeik személyi tisztaságára, az étkezés előtti kézmosásra, védjék az élelmiszereket a legyektől és minden egyéb szennyeződéstől. Tájékoztatásul közöljük, hogy a járás és város területén az oltás az alábbi időpontban lesz: Szentendre város. VIII. 8-án, ll-én de. 9—13 óráig. Pótolíás: VIII. 13-án de. 9_13 óráig. Tahi- tótfalu. Pótoltás: VIII. 10. de. 10—12 óráig. Pomáz. Pótoltás: VIII. 7. és ll-én de. 9—13 óráig. Csobánka. Pótoltás: VIII. 13. de. 10—12 óráig. Pilisszentiászló. VIII. 12. du. 14—16 óráig. Pótoltás: VIII. 19. du. 14—16 óráig. Budakalász. Pótoltás: VIII. 11, de. 11—13 óráig. Viseg- rád. Pótoltás: VIII. 12. de. 9—11 óráig. Kisoroszi. Pótoltás: VUI. ll-én de. 9—11 óráig. Dunabog- dány; Pótoltás: Vili. 12* du. 14—16 óráig. Leányfalu. Pótoltás: VIII. 12. de. 10—12 óráig. Pócsmegyer. Pótoltás: VIII. ío. de. fél 8—9 ; Ookszor és sokat hallottunk ! tj már Ferenczy Károly ; művészeiéről, de szentendrei ;korszakáról meglehetősen ke­dveset és azt is inkább csak ; általánosságban. Úgy véljük, ! hogy akkor adózur.le a nagy l művész emlékének illő kegye­lettel, ha szentendrei lelélepe- idésének hetvenedik évforduló­ján felidézzük munkásságának iitteni mozzanatait, i 1889-ben két évig tartó pá- ! rizsi tanulmányút után „vo- Inult” szentendrei magányába. !Családja azt megelőzőleg két \ évvel költözött ide és Feren- ! czy a nyarat töltötte velük a \Duna menti városban. ! Genthon István Ferenczy ! művészetét lakonikus tömör­séggel -így foglalja össze: \„Nincs még egy festőnk, ki- I liefe fejlődése ily következe- jtes, kinek a művészetről val- ! lőtt felfogása hasonlóan ma- ! gasrendű lett volna. Ferenczy \pályája a legszebbek egyike, \amit magyar művész megtett. iHiányoznak belőle a kirobba- | nások, a zseniális rögtönzések !szikrái, viszont élete müvét |oly szilárdan, egyes részeiben \annyira egymásra feszülőén : építette fel, mint ahogy a bol­tozatok készülnek.” : Olaszországi és párizsi útjai ;után művészetének termékeny ;fejlődését négy város jelöli: i Szentendre. München, Nagy- I bánya és Budapest. A nagy- ; bányai korszakhoz tartozik \ pesti munkássága is. Ez a kor- i szak években a legterjedelme- isebb és alkotásokban leggaz- Idagabb. legjelentősebb. Késői |munkássága megoszlott Nagy- | bánya és Budapest között. :mert 1905 végétől a Képző- | művészeti Főiskolán betöltött \tanári munkássága az év na- \gyobb részében a fővároshoz I kötötte, de állandó családi ! lakhelye ezen idő alatt is ! mindig Nagybánya maradt. F irenczy Szentendrén ké­szült képei közül 1903-as ! gyűjteménye s kiállításának ! anyagába egyet sem vett fel. ! s itteni korszakáról lekicsiny­lőén nyilatkozott: ..Sem a \művészetet, sem a természetet ! nem ismertein akkor még Jeléggé ahhoz, hogy a szent­legalább 8 hivatalosan beje- 5 lentett igény szükséges. ä A további tárgyalások ér- ; elekében szükségessé válik ; széleskörű közvéleménykuta- ! tás, az érdekeltek vélemény-J nyilvánítása. E törekvés elő- ; mozdítása érdekében kérjük ; olvasóink segítségét és az J esetleges igények bejelentését, | a városi tanács végrehajtó ! bizottságához. j Köszönetnyilvánítás ! N < Ez úton mondok köszönetét ! mindazoknak, akik gyermekeim j megmentésére erőfeszítéseket tét- ! tek, akik kisfiam életét megmen- ; tették és mindazoknak, akik kis- ! leányom tragikus halála ajkaimé- ; bői részvétüket nyilvánították. j Györfi Józsefné ' hogy a szentendrei képekben előfordulnak bizonytalansá­gok. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a művész felfelé ívelő pályá­jának a szentendrei korszak csak első, de egyúttal éríékes fejezetét jelenti. A nagy­bányai festőművészek e jö­vendő vezéralakja szinte mindvégig önmagával vívódva dolgozott. Mindegyik képét, beleértve a legkisebbet is, egyforma nemes becsvággyal és komolysággal festette. Munkásságából teljesen hiány­zik a műkereskedelem szá­mára készült gyors és felüle­tes alkotás. A szentendrei egyedüllét után Ferenczy Münchenbe költözik, immár nem annyira a tanulás, mint a serkentő környezet kedvéért. A már nagy tekintélynek ör­vendő művész a nagybányai művésztelep vezéralakja lesz, mely telep létrejötte sorsdöntő a magyar művészet történeté­ben. mert eszel a ténnyel kez­dődik a XX. század magyar festészetének története. Dr. Boross Lajos fiú, a Kertészek, a Virágot öntöző kertész mind ebből a korszakból való. A művész három és félszáz vászonra terjedő életművéből 83 az arckép, ami arra vall, hogy e műfaj is jelentékeny szerepet játszott Ferenczy alkotásaiban: Itteni korszaká­ból 4 arcképet ismerünk. Ap­jának, id. Ferenczy Károlynak képmása, a szentendrei fő­műre: a Leányok virágot gon- doznak-ra emlékeztet. Apját á verandán, párnás, magashátú karosszékben ülve. bajusszal, hajjal, szakállal örökítette meg. Másik három, arcképe Valér fiáról, bátyjáról Feren­czy Ferencről és nejéről ké­szült. Az utóbbiban (1892) már elszakad Bastien-Lepage hatá­sától, s ez a képe lesz a műn-' cheni stílus előfutára. rpag adhatott an, hogy iFe­renczy ekkori rajzkész­ségében ' van valami aka­ratlan keménység. Az is igaz,

Next

/
Thumbnails
Contents