Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

1959. AUGUSZTUS 8. SZOMBAT MEGÍEI WCirlnp 3 Fogadás Gödöllőn a nemzetközi diáktanácskozás küldötteinek tiszteletére Csütörtökön este Dr. Kolbai Károly, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem rektora foga­dást adott a nemzetközi diák- tanácskozás részvevőinek tisz­teletére. Kedves hazai vendégek is érkeztek erre az alkalomra. A fiatalok körében láthattuk Benke Valéria népművelés­ügyi minisztert, Magyari And­rást, a földművelésügyi mi­niszter első helyettesét, a gödöllői járási párt- bizottság munkatársait és so­kat az egyetem dolgozói közül is. Dr. Kolbai Károly meleg­hangú üdvözlő beszédére Jiri Pelikan, a Nemzetközi Diák- szövetség elnöke válaszolt — Azt hiszem, valamennyi külföldi részvevő érzését feje­zem ki — mondotta —, ami­kor megköszönöm a rektor úr jókívánságait, szerető gondos­kodását, amelyben a tanácsko­zás részvevőit részesíti. — A rektor úr felhívott ben­nünket : közösen harcoljunk a bé­kéért. Ez az a szó, amit mi is annyiszor ismétel­tünk Becsben. — Az egyetem falai között járva — folytatta —, a képek, a tablók jelezték, itt képezik az agronómusokat, a mezőgaz­dasági szakembereket. Közöt­tünk ugyan kevés a mezőgaz­dasági szakember, de vala­mennyiünknek az a célja, hogy a tudományt a nép javára használjuk fel. — Engedje meg, rektor úr, hogy az ön és az összes fiatal egészségére emeljem poharam. Az ünnepi beszédek el­hangzása után a KISZ mű­vészegyüttes rajkó zenekará­nak pattogó ritmusú muzsiká­ja töltötte be a termet; A színes forgatagban af­rikai néger fiú tempera­mentumos francia lánnyal, a martiniquei barnabőrű leány amerikai fiúval jár­ta a csárdást. Ellentétek találkoztak össze, mint barát és harcostárs, mintegy jövendőjük szimbólu­maként. A termek sarkaiban kisebb csoportokat lehetett látni, a távoli nemzetek küldöttei is­merkedtek. Az egyik kör kö­zepén a szakállas belga Clau­de de Grovlart állt és vála­szolt a kérdésekre. Claude a jómódúak közül való. Apja biztosítási ügy­nök. Huszonhárom éves, eb­ben az évben fejezte be az egyetemi tanulmányait, Ügy­véd lett. — Nálunk még nincs orszá­gos ifjúsági szervezet — mon­dotta —, mint a szocialista or­szágokban. Én a brüsszeli diá­_ 1 kok egyesületét képviselem. Amint beszédéből, állásfog­lalásából kitűnt, a baloldalhoz tartozik. Józanul és reálisan ítéli meg a tényeket. Aztán tréfára fordult a szó. Szakállának történetét firtat­ták. — Szakasztott Fiedel Castró-i szakáll —■ jegyezték meg töb­ben is. — Nagyra becsülöm azt az embert — szólt elmosolyodva —, egykor hazám Fiedel Castró-ja szeretnék lenni. Rose-Marie Lise, a marti- niquei barnatoőrű lány a diáktanácskozás jelentőségéről beszélt. A diáklanácskozáson szá­mos nemzetközi diákszövet­séghez nem tartozó ifjúsági szervezet képviselője is részt vesz — mondotta. A tárgya­lás, a békesség a mi igazi po­litikánk. Rose-Marie elragadtatva be­szélt a gödöllői egyetemről: — Ha nálunk, Martinique- ben is ilyen egyetemek lenné­nek! — sóhajtott fel —, akkor a mi tanulnivágyó fiataljaink­nak nem kellene idegenbe menni, vállalni a súlyos nél­külözést a tudományok meg­szerzéséért. A magyar diákifjúság előtt csodálatos lehetőségek állnak. A fogadás nagyszerűen sike­rült. A fiatalok a késő esti órákig vidáman, jó hangulat­ban szórakoztak. Hmdás János Fényképezőgéppel a nyársapáti József Attila Isz-ben | Tudósítónk ellátogatott a nyársapáti József Attila Tér• j/ melöszöveíkézetbe és riport helyett finnre vette a látottakat. Csehszlovákiába, NDK-ba, NSZK-ba szállítják a budaörsi őszibarackot Naponta átlagosan tíz mázsát szednek a Vörös Csillag Tsz-ben Egy kis ismerteti beszélgetés. elképzeléseit Kolocsavem Mihály tsz-elnök a tanyaközpont elhelyezéséről A budaörsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 28 hold őszibarackot ápolnak. A ter­més igen szép, 87 százalékban exportminőséget adnak át a helyi földművesszövetkezetnek. Az őszibarackot Csehszlo­vákiába. a Német Demokrati­kus Köztársaságba és az NSZK-ba szállítják. Már a termelőszövetkeze t ben export­ís. I ládákba csomagolják. ame­lyekre rákerül a tsz címe A barack jól jövedelmez a $ szövetkezetnek, hiszen átlago-^ san 8.80—10 forintot kapnak § kilójáért. A barackszedők na- ^ pcnta tíz mázsát szednek, cső- ^ magolnak és szállítanak el, de ^ volt már olyan nap is, hogy J tizenöt mázsa került a ládák-k ba. S-m Többet, jobban foglalkoznak a fiatalokkal Erről tárgyal augusztus 17-én a budakeszi tanács végrehajtó bizottsága A magyar silókukorica-termesztés eredményeit tanulmányozza A. Sevcsenkó Budakeszin is fontos kér­désnek tartják a község veze­tői a fiatalság nevelését. Mégis megnyitják az új nagykátai szakorvosi rendelőt intézet lényegesen megköny- nyítette volna a gyógykeze­lést. A megyei egészségügyi osz­tályon most úgy értesültünk, hogy mégis módot találtak a nagykátai rendelőintézet sür­gős megnyitására. Az intéze­tet már a legközelebbi napok­ban átadják rendeltetésének, a röntgenkészüléket egyelőre nem helyezik üzembe, de ki­látás van rá, hogy erre is rövidesen sor kerül. Az egészségügyi osztály ugyanis ígéretet kapott az érdekelt vállalatoktól, hogy soronkícül kiépítik a készülékhez szük­séges vezetéket. Ezért tűzték a végrehajtó bi­zottság augusztus 17-i "ülésé­nek napirendjére a fiatalok oktatását és nevelését. Más­kor is foglalkoztak ezzel a kérdéssel — főleg a tanév kezdete előtt —, de idén sok­kal szélesebb körű lesz ez a napirendi pont, mert külön tárgyalják az iskolából kike­rült fiatalok elhelyezését. Fi­gyelemmel akarják kísérni sorsukat és segíteni akarnak abban, hogy a számukra leg­megfelelőbb hivatást minél hamarabb megtalálják. Ezt a célt szolgálja az is, hogy többet törődnek a köz­ség fiataljainak szórakozásá­val, sportolásával, hogy a ve­zetők szeme előtt nevelkedje­nek, formálódjanak. Ezért a jövő évi községfejlesztési alap­ból húszezer forintot fordíta­nak a sportolási lehetőségek bővítésére. Ezenkívül elhatá­rozták azt is. hogy a télen korcsolyapályát építenek a községben. Éppen etetik a baromfiakat. Egy zsák szemestakarmány meg sem kottyan a 12 ezer baromfinak molőszövetkeze'ékben és álla­mi gazdaságokban tanulmá­nyozza a szovjet módszerrel, nagyrészt szovjet gépek segít­ségével, az ő személyes útmu­tatása szerint bevetett silóku­koricatáblákat, a gyors fejlő­désnek indult magyar silóku­koricatermesztés idén várha­tó eredményeit. A. Sevcsenkó kedden és szerdán a hajdú- szoboszlói egyetemi tangazda­ságba és a Debreceni Mező- gazdásági Akadémia tangazda­ságába látogatott el. ahol ösz- szesen hét kukoricafajtával .■folytatnak silókukoricater- mesztési kísérleteket. A szov­jet szakember elismeréssel szólott a négyzetesen vetett, géppel művelt siló-kukoricáról, amely 220—250 mázsás átlag­termést ígér holdanként, hasz­nos tanácsokat adott a magyar szakembereknek, a betakarítás és tárolás előkészítésére. A tervek szerint a közeli napok­ban megtekinti a szarvasi, az orosházi és a mezőhegyesi ha­tárban, továbbá számos So­mogy megyei gazdaságban ve­tett silókukoricatáblákat. ÓRA A GYŰRŰBEN A jereváni óragyár készíti a legkisebb órákat a Szovjet­unióban. Nemrég elkészült a gyűrűben hordható óra, amelynek mérete 6x13 milli­méter. Növekszik a lakosság vásárlóereje Több, eddig hiánycikknek számító áruból megfelelő mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére A belkereskedelem az év el­ső felében 28 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolí­tott le. Ez nyolc százalékkal több, mint a tavalyi első fél­évi, E számok mögött megmu­mondja, dédnagyapja híres muzsikus volt, nagybátyját közül pedig öten próbálkoztak hangszerkészítéssel. így páro­sult hol több, hol kevesebb eredménnyel a két hasznos tu­lajdonság a család egy-egy leszármazottjánál. F arkas Béla — az országot bejárva — 25 éve pró­bálkozik, kísérletezik már. Töpreng, abbahagyja és me­gint elkezdi a hegedűkészí­tést. Bizony nem könnyű fog­lalkozás ez, nem lehet csak megtanulni. Különleges adott­ságok is kellenek hozzá. Hiá­ba ügyes a kéz, ha a fül kép­telen megérezni: jós a hang, nem hamis-e a zeneszerszám? Az igazi hangszerkészítő nem­csak jó kézműves, de egyben kitűnő muzsikus is. Mindezt persze Farkas Béla is jól tudja. Gyerekkora óta arról ábrándozik, hogy majd egy­szer ő is mester lesz. Rajon­gással beszél az olasz meste­rekről, Stradivári az esz­ményképe. \ Nemrégen készült el a 600 férőhelyes juhhodály, amelyre 272 ezer forintot fordítottak (Foto: Márkus) tatkozik a lakosság állandóan növekvő vásárlóereje, az élet- színvonal emelkedése. Bútor­ból 15, motorkerékpárból pe­dig 25 százalékkal többet vá­sároltak a tervezettnél. Növe­kedett a kereslet a vegyesipari [ cikkekben is. Több, eddig [ hiánycikknek számító áruból* i így például villany vasalóból, [ parkettkefélőbői és porszívóból |ma már megfelelő mennyiség • áll a vásárlók rendelkezésére. [Javult a bútorellátás is. Nagy ja kereslet a fényképezőgépek [iránt. A ruházati cikkek for- [ galma is mintegy 10 százalék- [ kai növekedett. Különösen a [ nők vásárolnak többet, főleg [ parasztszoknyákból adtak el [ nagy mennyiséget. Hasonló- [képpen a világos, pasztellszínű [ szöveteknek és tropikálanya- [ goknak van nagy keletjük; [ A vendéglátóipar a tavalyi- [ hoz viszonyítva 1,4 százalék­kal nagyobb forgalmat bonyo- : lított le, több fogyott ételből és ! italból, ezzel szemben az ége- [ tett szeszesital fogyasztása [nem növekedett; I A belkereskedelem, a hazai i áruk kiegészítésére, a baráti [országokból is importál ruhá- [ zati és lakberendezési cikkeket* [szőnyeget, bútorszövetet, tedy- | beert. Ezenkívül Ausztriából ; nylon-pulóvereket, Nyugat-Né- [ metországból cipőket, Izrael- ; bői pedig lastex-fürdőruhákat [hoznak be* s kéz ügyessége nem elégítette & ki a fül igényeit. Hej, pedig § de sokszor kereste, kutatta, \ mi lehet az eredményi denség $ oka... ^ — Ezek — mutat később a ^ szekrény fiókban levő félig- ^ kész hegedűkre — brácsák ^ lesznek. Két éve faragom már ^ őket, de mindig abbahagyom... ^ A műhely egyébként tömve \ van különféle hangszerekkel. \ Van itt zongora, cimbalom, $ tangóharmonika, a fogasokon ^ gitárok, csellók és hegedűk í[ függitek. Szinte valamennyi $ hangszerhez ért valamicskét. \ —- Leginkább persze a hege- ^ dűt kedveli. ^ — Most talán helyrejövök ^ — csillan fel az arca — meg- $ Ígérték, hogy az állami ze- \ neiskola több csellót rendel. \ Közben ismét előveszi a \ javítás alatt levő mesterhege- * dűt. Igazít rajta, kopogtatja, ^ pengeti, aztán halkan játsza- $ ni kezd ... S Ö nkéntelenül is arra gon- ^ dolok, vajon honnan van erő ebben az emberben 25 év $ sikertelensége után is új ál- \ mokhoz? ^ —* súlyán — ^ — Stradivári azért volt ezen a pályán óriás — magyarázza — mert nemcsak komoly szaktudással rendelkezett, ha­nem nagy muzsikus is volt. Steiner gyakran Összetörte a hegedűt — belőle már hiány­zott a zenei rátermettség. ' — No, persze ezt nem azért mondom, mintha magamat valamire is tartanám—jegy­zi meg a végén —, de ugyan­az a sorsom, mint a száz év­vel ezelőtt dolgozó mestereké, nem tudok kiemelkedni. Ala­csonyabb áron kell zladni a hegedűket, s bizony o jöve­delmem sokszor kisebb, mint az üzemi dolgozóké... Tud­ja, amolyan hangulat munka is ez. En meg — sajnos — eléggé melankolikus termé­szetű vagyok... J ztán tovább magyarázza, A*- sorolja, mi akadályozta eddig a felemelkedését, de olykor-olykor a valóságra is rátapint: sajnos, benne sem találkozott a két tehetség. A $ ^ rinkkasztó hőségben egy- J L kedvűén bandukolok ^ Cegléd poros külvárosában. ^ Már a Szolnoki úton járok, ^ amikor az egyik utcára nyíló ^ műhelyből halk hege&lszó ^ szűrődik ki. Lassítok, s azon ^ veszem észre magam, hogy ^ már bent is vagyok a hűvös ^ falak között és kíváncsian i hallgatom a hangszerkészí­tőt. ^ Jelenlétem nem zavarja ^ meg, sőt, új akkordokba kezd. % Mikor a „g”-húr ismét falsot ^ fog, abbahagyja a kísérlete- § zést és dühösen leteszi a ko- | pott mesterhegedűt. \ — Hiába — suttogja vissza­^ fojtott szenvedéllyel — nem & az, aminek lennie kell... V ^ A hangszerkészítőt mindig ^ bohémlelkű, vidám ember- ^ nek képzeltem, Farkas Béla ^ gonddal terhelt, bánatos arc­^ redői szétoszlatják illúzió- ^ mat. ^ Régi zenész és hegedűfa- \ ragó család kései leszárma- \ zott ja Farkas Béla. Ősei E r- ^ délyből vándoroltak a Jász- \ ságra — sokan a kiterjedt csa- ^ Iádból az ország legkülönbö- §zőbb részeire vetődtek. Mint Néhány héttel ezelőtt be­számolt a Pest megyei Hírlap azokról a különös bonyodal­makról, amelyek megakadá­lyozták a határidőre elkészült és berendezett na,gykátai or­vosi rendelőintézet megnyitá­sát. Az történt, hogy eredeti­leg egy kisebb teljesítményű röntgenkészülék beszerelését tervezték és megállapították, hogy annak áramszükségletét milyen módon biztosíthatják. Ennek alapján tervezték meg a szükséges vezeték méretéit. Építés közben megváltoztatták a tervet, mert úgy találták, hogy a kis teljesítményű rönt­genkészülék nem felelne meg az új rendelőintézet igényei­nek, ezért- föltétlenül nagyobb ^ teljesítményű készülékre van ^ szükség. 5 Ezt a nagyobb készüléket [! fel is szerelték az új intézet- 5 ben, de akkor meg az derült 5 ki, hogy az eredeti vezeték $ nem bírná el a nagyobb tér- [ helést, tehát az áramellátás 5 biztosítása céljából nagyobb 5 keresztmetszetű vezeték szűk-; séges. Eleinte a feladat nem $ is látszott súlyosnak, csak ak- $ kor komplikálódott, amikor $ vállalkozót kerestek az új ve-! zeték felépítésére. Minden ilyen természetű! munkához pontos tervdoku-! mentációk szükségesek, ezek-; nek elkészítéséhez idő kell, < maga a munka is elég hosz- > szadalmas, így hónapok bele- [ telhetnek, amíg üzembe he- [ lyezhetik a nagyobb teljesít- [ ményű röntgenkészüléket. Mi- [ vei pedig a röntgenre a leg- [ több szakorvosi osztálynak [ nélkülözhetetlen szüksége van, [ az illetékes egészségügyi ható-; ságok bizonytalan időre el- [ halasztották a teljesen készen | álló Intézet megnyitását. A hír természetesen nagy lehan- goltságot keltett azoknak a betegeknek a körében, akik számára ez az új rendelő-: A. Sevcsenkó akadémikus, hírneves szovjet kukoricater­mesztési szakértő ismét ha­zánkba érkezett, hogy a ter­VIRÁGZIK A RIZS | A bugyi Tessedik Sámuel ^ Termelőszövetkezet az idén ^ 440 holdon termel rizst. Leg- ^ nagyobb telepe 260 (holdas. A § vízzel elárasztott területeken.^ ezekben a napokban kezd vi- ^ ragozni a rizs. Ha továbbra is | száraz, napfényes és meleg ^ marad az időjárás, pompás ^ termésre van kilátás. A tsz ^ holdanként 13 mázsás rizster- ^ mést tervezett, de a jelek sze- rint a 16 mázsás holdanként^ termés sem lesz meglepő. Augusztus utolsó napjaiban ^ leen-gedik a vizet a rizstele-^ pékről és akkor kezdődik az$ aratás. Ha a talaj kellően ki-| szárad és elbírja a gépet, a I í-izsföldek egy részét kombájn?® I nal vágják le. dl tiaiigAzerkhzít'ó

Next

/
Thumbnails
Contents