Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

PtST MfClíl yíirlflP 1959. AUGUSZTUS T PÉNTEK A hat és félmillió veszteségtől a kétmillió forint nyereségig A következetes vezetés nyomán fokozatosan javul a munka a Dunai Hajógyárban — Hol van már az az idő, amikor mindenki izgult, drukkolt, ha vízipróbára in­dult egy vízibusz! — mondta a váci Dunai Hajógyár főmér­nöke, miközben arról az út­ról beszélgettünk, amelyet a gyár az ellenforradalom óta megtett. Valóban, felbolydult méh­kas volt az egész üzem egy- egy vízipróba alkalmával. Idegesen jártak-keltek az em­berek és ilyenfajta kérdé­sek hangzottak mindenfelől: — Vajon átveszik-e a ha­jót? Ma? Észre sem veszik, hogy Vízipróba volt. Ha elvisznek egy kész hajót, elkezdik épí­teni a másikat. Amarról már letették a gondot. Nem volt könnyű eljutni idáig. Bizony, sok munkába került, amíg az 1955—56-os esztendők hat és félmillió fo­rintos veszteségével együtt a lazaságot, a szervezetlensé­get, a fegyelmezetlenséget is sikerült legyűrni és helyébe már tavaly viszonylag nyu­godt, kiegyensúlyozott mun­kát és közel kétmillió forint többletnyereséget tudtak te­remteni. Olvasóink közül bizonyá­ra sokan emlékeznek még azokra az írásokra, amelyek­ben végigkísértük ennek a gyárnak fejlődési folyama­tát. Mégsem árt röviden visz- szapillantani erre az útra at­tól kezdve, hogy. 1957-ben ál­talános revíziót rendeltek el a vállalatnál. Ez a vizsgálat felderítette a több milliós veszteség forrásait. Uj gazdasági vezetőket ka­pott a gyár. Nagyon helye­sen az önköltség csökkentését tűzték ki célul, de ennek szer­vezeti feltételeit is megte­remtették. Létrehozták a norma szerinti központi anyagutalványozást. Még 1957- ben számos intézkedést tet­tek a bizonylati fegyelem megszilárdítása érdekében. Elrendelték például, hogy munkaszámot nyitni csak ren­delés alapján lehet. Ezt meg­előzően elég sokat gyártot­tak rendelés nélkül. A szívós és következetes munka, amelyhez sok segít­séget kaptak a gazdasági ve­zetők a gyári pártszervezet­től, hamarosan meghozta gyümölcsét. Bár 1957 első és második negyedében még eléggé érezhető volt az el­lenforradalom káros hatása a gyárban, a veszteséget si­került 400 ezer forintra zsu­gorítani. 1958 meghozta az első ered­ményeket. Úgy indult a gyár, hogy négy és félmillióval csökkentette termékeiknek árát. Ekkor ugyanis már azt a célt tűzték maguk elé, hogy exportképessé teszik a gyárt­mányaikat. Az eredmény a már ismert közel kétmilliós többletnyereség 1958-ban és a vízibuszok exportálása is megindult, amiről már szin­tén értesültek olvasóink. Nagy hatást tett a gyár dol­gozóira, hogy 26 napi fizeté­süknek megfelelő nyereség- részesedést kaptak és tava­lyi második félévi eredmé­nyeik révén elnyerték az él­üzem címet. — Mégsem olyan utolsó vállalat ez — hallottuk egyre többször a bizakodó hangot. Amíg annakelőtte szinte nunk — mondták az elvtársak a beszélgetés végén. Ha van, hát ki is javítják, a dolgozók, s elsősorban a kom­munisták segítségével a még meglevő hibákat. Az eddigi céloka.t mind elérték. Bizto­sak vagyunk benne, hogy meg­valósítják a mostani feladato­kat is, mert következetesen tö­rekednek a megvalósításra, így jut ez a gyár lépésről lé­pésre előre. Farkas István Úttörők a Pokol-szigeten Két hétre a gödöllői járás úttörői vertek tábort a váci § Pokol-sziget árnyas iái alatt. Több mint száz gyerek élvezi ^ itt a nyarat, s éli a táborozok romantikus, vidám élmények- 'S ben gazdag életét. 160 Magyarországon ejtett szarvas agancsa a kölni városliget kiállító csarnokában s Téli vaddisznóvadászatra jönnek nyugatnémet vadászok $ menekültek innen az embe­rek, ma már büntetésszámba megy, ha valakit el kell kül­deni a gyárból. Az idén még előbbre léptek. Túlteljesítették az első félév feszített önköltségi tervét. Kö­rülbelül félmillió forint több­letnyereséget értek el eddig. Tartósnak tekinthetők-e az elért eredmények? — kérdez­tük a vállalat főkönyvelőjétől és más vezetőitől. — Bár jelentősek az eredmé­nyeink, nem lehetünk elége­dettek. A további javulás attól függ, mennyire sikerül az új típusokat műszakilag jól el­készíteni. Ha ez megy, meg­alapozottnak tekinthetjük az eredményeket , — válaszolták. Most pedig lássunk néhány intézkedést a legújabbak kö­zül. Hamarosan megkezdi működését a központi anyagle­szabó üzem, amely leszabott anyaggal látja majd el a mű­helyeket. Ezzel megszüntetik a drága anyag „elfolyó csator­náit” és elejét veszik a selejt illegális pótlásának. Felszer- számozzák a sorozatban gyár­tott termékeket. Szigorú gaz­dálkodást vezettek be a rezsi­anyagoknál. Ennek már érez­hető a hatása, mert amíg a termelés a tavalyi év azonos időszakához képest közel 40 százalékkal emelkedett, a faj­lagos rezsianyagfelhasználás körülbelül 20 százalékkal csök­kent. Mindezen intézkedések mel­lett komoly műszaki elemző munkát is végeznek. Rendsze­resen vizsgálják az egyes ter­mékek önköltségének alakulá­sát, még a bevezetett újítások­nak az önköltségen való rea­lizálódását is figyelemmel kí­sérik. — Ezek a helyes központi intézkedések hogyan találkoz­nak a dolgozók törekvéseivel? — érdeklődtünk tovább. — Minthogy kézzelfogható bizonyságát is látták a nyere­ségrészesedésben annak, hogy ők is érdekeltek a gazdaságos termelésben, igyekeznek is ja­vítani az eredményeket — hangzott a szakemberek vála­sza. A legszembetűnőbb eredmé­nyeket az anyagtakarékosság terén érik el. A közelmúltban 15 ezer forint jutalmat fizet­ted ki a legtakarékosabban gazdálkodó brigádoknak és dolgozóknak. A jutalmazottak között van a Kossuth-, az Ady-, a Petőfi- és a Galba- brigád, az egész fényezőmű­hely, ahol 30 ezer forint érté­kű festékanyagot takarítottak meg, valamint Lovas Józse€ asztalos, aki tíz hajó építésénél jobb szabással tíz tábla farost­lemezt és négy-tábla diószinelt lemezt takarított meg. Az eredmények nem lebe­csülendők. Már maga az a tény, hogy hat és félmilliós veszteséggel rendelkező válla­latból nyereséges éluzem lett a Dunai Hajógyár, komoly elis­merésre tarthat számot. De ta­lán még ennél is nagyobbra kell értékelni azt a következe­tes irányító és szervező mun­kát, amely lehetővé tette, hogy idáig eljussanak. Megelégedhetnének az elért eredményekkel, de nem ezt te­szik. — Van még mit javita­A kölni városliget kiállító csarnokában július 24-től 31- ig bemutatták a Német Szö­vetségi Köztársaságból ha­zánkban járt vadászok ná­lunk szerzett trófeáit. Dén?s István, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadászati osz­tályának vezetője és Ferenczi Sándor, a MAVAD igazgató­ja ebből az alkalomból két hetet töltött Kölnben a nyu­gatnémet vadászok vendége­ként, és szerdán érkezett haza Budapestre. Dénes István az MTI mun­katársának elmondotta, hogy az idén már harmadszor rendezték meg Kölnben a Magyarországon ejtett vadak trófeáinak kiállí­tását. Egyebek között 160 szarvas- agancsot mutattak be és köztük 13 aranyérmes agan­csot, amelyet a múlt ősszel vittek haza a nyugatnémet vadászok. A kiállítást ezenkívül vaddisznó-agyarak, muf­loncsigák, őzagancsok és kitömött túzokkakasok élénkítették. S A trófeák már hagyomá- § nyossá vált kiállítása nagyon ^ sok látogatót vonzott, és a ^ német szakemberek elisme- ^ réssel szólták a magyar vad- § gazdálkodásról. Ez a kiállí- $ tás is hozzájárul ahhoz, hogy $ az idén a korábbi éveknél jó- ^ val több nyugatnémet va- § dász jön szarvasbőgésre Ma- ^ gyarországra. A hagyományos látogatáso- kon kívül az idén új szóra- | kjzást is találnak nálunk a $ külföldi vadászok. Máris tob- 8 ben jelentették be részvéte- ^ lüket a külföldiek számára $ először megrendezésre ke- ^ rülő téli vaddisznó-vadásza-1 tokon. 5 Az erősen elszaporodott ^ vaddisznó-állomáiiy gaz- ^ dag zsákmányt igér a ven- ^ dégeknek. ^ Apróvad-állományunk is oly § mértékben megjavult, hogy § az idén már nyúlra és fácán- ^ ra is fogadhatunk igényes ^ külföldi fizetővendég vada- ^ szakat. Az új lehetőség iránt § nagy volt az érdeklődés a $ nyugatnémet vadászok köré- ^ ben. ä _______________ S Zászlófelvonással, tisztelgéssel kezdődik a nap A Mókus-őrs lányai burgonyát tisztítanak a konyhán Szeptemberben új óvoda nyílik Vecsésen Nagy az öröm Vecsésen, hogy hosszas huzavona után mégis meglesz az új óvoda. Eddig a község három óvodá­jában csak 150 kisgyerek szá­mára volt hely . és így nagyon sok apróság nem járhatott óvo­dába. Éppen ezért határozta el a községi tanács, hogy ez idén 100 ezer forint költséggel bő­víti az egyik óvodát, de ez még félmegoldás sem lett vol­na. Megtudta a tanács ezután, hogy a Kertekalján, ott, ahol óvodára éppen a legnagyobb szükség lenne, a Tompa utcai 25. számú kétszobás ház el­adó, valaki már 130 ezer fo­rintot kínál érte. Érintkezésbe lépett a tanács a tulajdonos­sal, aki a községnek 125 ezer forintért hajlandó lett volna eladni az óvodának megfele­lő házat. A Pest megyei Ingat­lanközvetítő Vállalat azonban az ingatlant csupán 110 ezer forintra értékelte és ezért az összegért a háztulajdonos nem Készül a valkói akarta eladni a házat. Már- már úgy látszott, hogy nem si­kerül megvásárolni az épületet, hetekig tartó huzavona után azonban most végre megoldó­dott a kérdés: Vecsés megvá­sárolja a házat és szeptember­ben megnyílik az új óvoda. Az idén még 40 vecsési gyerekből lehet óvodista. Párduc-őrs sátra (Cserny Gábor felvételei) Van pénz, még sincs pénz a pomázi mozi felépítésére Pomáznak több mint tízezer lakosa és mindössze egy száz férőhelyes mozija van. A la­kosság legnagyobb része a fő­városba jár dolgozni, szórakoz­ni azonban mégis otthon sze­retne. El is határozta, az idén a községi tanács, hogy szép, nagy szélesvásznú mozit épít, Magyar zeneművészek külföldön Több ezer mezőgazdasági gép érkezett az első félévbea a baráti orszógokbál A Minisztertanács csütör­töki ülésének napirendjén szerepelt a Külkereskedelmi Minisztérium jelentése az el­ső félévi mezőgazdasági gép­importról. A Szovjetunió és a baráti országok mindent megtettek, hogy gyors szállításokkal se­gítsék a magyar szocialista mezőgazdaságot. A Szovjet­unióból több mint ezer Be­lorusz traktor, ötszáz gabona­kombájn, kétezer háromva­sú eke, több mint ezerhá­romszáz műtrágyaszóró, hat­száz négyzetes vető és sok egyéb gép érkezett. Ugyan­csak számos gépet importál­tunk a Német Demokratikus Köztársaságból. A szállítások az év második felében is tervszerűen folytatódnak. A gépeken kívül nagy mennyi­ségű alkatrész is érkezett a baráti országokból, Ezekben a hetekben több1 magyar zeneművész vendég­szerepei külföldi országokban. Nemrég tért haza Antalffy Albert operaénekes, aki Inns­bruckban adott hangversenyt, míg Pécsi Sebestyén orgona­művész a párizsi és a brüsz- szeli rádióban, valamint a bel­giumi Tangerlooban és Gent- ben koncertezett. Ferencsik János, az Állami Operaház főzeneigazgatója most utazott el az Egyesült Ál­lamokba. Hollywood 30 000 személyt befogadó szabadtéri színpadán vezényel majd két hangversenyt a közeli napok­ban. Ugyancsak most utazott el Budapestről a Weiner-vonós- négyes. Csehszlovákiában Karlovy Varyban, Marianske- Laznéban és más fürdőhelye­ken négy koncertet adnak Garay György hegedűművész több meghívást kapott a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból. Augusztus 27-én Schwerinben ad hangversenyt, majd októberben és pár hónap­pal később, januárban utazik hosszabb hangversenykörútra az NDK-ba. Erdélyi Miklóst, az Állami Operaház karmes­terét meghívták Karlovy Va- ryba, a szeptemberi Dvorzsák- fesztiválra. Szeptember 4-én Dvorzsák műveiből álló hang­versenyt vezényel, s a műsor­ban szerepel többek között a nagy csehszlovák zeneszerző Uj világ-szimfóniája is. KÜLÖNÖS NYAKEK Antje Reedel asszony, mal­möi lakos elvált a férjétől. A válás oka: férje házasságkö­tésük 10. évfordulóján egy 300 gombból készített nyaklánc­cal ajándékozta meg, amelye­ket az asszony tízévi házas­ságuk alatt mind elfelejtett felvarrni. még színpad is lesz benne. Persze, a moziépítés sokba ke­rül. Kiderült ez mindjárt, amint az első lépést megtették. Csupán a tervért 26 ezer fo­rintot fizettek ki a - Lakóterv­nek. És még így is olcsón jutot­tak hozzá, megelégedtek ugyanis az üllői szélesvásznú mozi ter­vének módosított változatával. A terv alapján az építkezés költsége 1 400 000 forint len­ne, belső berendezés nélkül. Ebből le kell számítani az ál­lami átárazási hozzájárulást, de még így sincs elegendő pén­ze Pomáznak. 500 000 forint beruházási kölcsönt kértek te­hát vagy két és fél hónapja az Országos Takarékpénztártól Előzőén persze a felsőbb ható­ságok jóváhagyták a tervet, sőt a megyei tanács a mozi építésére kivitelező vállalatként már ki is jelölte a Váci Építő és Tatarozó Vállalatot. Semmi sem hiányzott már, csak a pénz. Kilenc hét után az elmúlt héten végre az OTP-től is megjött a kölcsönkérelemre a válasz. Ebben a takarék fel­szólítja a községet, csökkentse kölcsönigényét 300 ezer forint­ra. Ugyanis Pomáz a félmilliós kölcsön fedezetéül lekötötte öt évig községfejlesztési alapját, amely évi 101 700 forint, össze­sen tehát 508 500 forint. Ezen­felül lekötötte és eladásra máris átadott 40 házhelyet 460 000 forint értékben. Az OTP szerint így 200 000 forint felesleg mutatkozik, tehát a községnek nincs szüksége fél­millió kölcsönre. A puszta szá­mok szerint valóban ez a hely­zet, és az is kétségtelen, hogy az OTP álláspontja semmi­féle jogszabályt sem sért. Iga­za van az OTP-nek. Ezzel szemben Pomáz taná­csa a takarékhoz intézett le­velében kifejti, hogy nemcsak a tőkére, de az évi 5 százalé­kos kamatra is gondolt, ami­kor több fedezetet ajánlott feL Különben is a házhelyeket nem ötéves, hanem hosszabb hi­telre adja el az OTP, tehát a kölcsön lejárta előtt teljes vé­teláruk be sem folyhat. S vé­gül a kölcsönkért 500 000 fo­rintot a takarék nem kész­pénzben utalja ki, hitelkeret az csupán, amelyből esetről- esetre, saját műszaki ellenőr­zése után, a munka előrehala­dása arányában fizet ki megfe­lelő összegeket. Ebben a köz­ségi tanácsnak van igaza. Akadnak ilyen furcsaságok az életben. Ennek is, annak is, az OTP-nek is és a községi ta­nácsnak is igaza van, nem vi­tás. Csakhogy a kettőjük iga­zából, de a vitájából sem le­het szélesvásznú mozit építe­ni. Márpedig Pomáz népe mo­zit szeretne és ez a kívánsága nagyon is jogosult. Talán lenne valamilyen el­fogadható megoldás a bonyo­lult kérdésre? Sz. E. .Magnélküli görögdinnye | Országos dinnyeverseny | A Kertészeti Kutató Intézet % újmajori kísérleti gazdasága-1 ban augusztus 25-én rendezik^ meg az országos dinnyever- ^ senyt az állami gazdaságok, ^ kísérleti- és tangazdaságok, $ termelőszövetkezetek és egyé-| nileg gazdálkodók terményei-^ nek részvételével. A termés-^ hozamok mellett elsősorban a ^ zamat és a cukortartalom ^ dönti majd el a verseny első- ^ ségét. Itt mutatják be előszörJ az Üjmajorban és a Duna—^ Tisza közi kísérleti gazdaság-! ban előállított magnélküli $ görögdinnyét. :-----------------------------:-----------------1

Next

/
Thumbnails
Contents