Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

III. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1939. AUGUSZTUS 6. CSÜTÖRTÖK Ne álljanak üresen a baromfiólak! Hasznos látogatás városunk három szövetkezetében Kedves tátogatok jártak a közelmúlt napokban a városi tanács mezőgazdasági osztá­lyán: Vágsellyei István, az Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tanszékének vezető tanára és kíséretében a megyei mezőgazdasági osztály közgazdásza. A vendégek rövid tájékozó­dása után a Rákóczi Termelő- szövetkezetbe indultunk. Meg­kerestük az elnököt és az ag- ronómust és egy árnyékot adó akácfát, aztán megindult a ta­nácskozás. A professzor elvtárs érdek­lődött a közös gazdaságra jel­lemző tényezőkről, majd az őszi vetéstervről és az állatok teleltetéséről. A válaszok alap­ján javasolta a szövetkezet­nek. növelje juh- és szarvas- marhaállományát; — Nagy test, négy láb, egy száj, sok trágya — mondotta -—, ez kell ezeknek a sovány földeknek. Meig zöldtrágya és sok műtrágya. Nagy hibának említette, hogy a baromfiéi üresen áll, noha azt évente több­ször Is jövedelmezően ki lehetne használni. Az útviszonyok és az értékesí­tési lehetőségek tárgyalásakor javasolta, hogy a majorköz­ponthoz kérjen a termelőszö­vetkezet bekötőutat. A Rákóczi Termelőszövetke­zetből a Szabadság Tsz-be ve­zetett utunk, Kweysser Béla, a szövetkezet föagronómusa arról tájékoztatta a vendége­ket, hogy ebben az évben 26 növény­fajtát termeltek, s ezt az 1939—60-as gazdasági év­ben 16-ra csökkentik. A professzor ezt a tövekvést — ismerve a tagság és a terület arányát — nagyon helyeselte. Beszélgetés közben érkez­tünk a tsz 52 férőhelyes, sza- badszállásos szarvasmarha is­tállójához. Örömmel nézegette a professzor elvtárs és meg­jegyezte, hogy ez a nagyüze­mek jövőbeni istállóformája. Példaként említett egy ha­sonló 400 férőhelyes istállót? amelyben az állatok gondozá­sát és fejését három ember látja el. — Elképzelhető — mondotta —, hogy itt a munkabér- ráfordítás egy liter tej értéké­nek csak 4—5 százaléka, szem­ben a jelenlegi rendszerünk 30—50 százalékos munkabér­ráfordításával. A Dózsa Termelőszövetke­zetben az általános kérdések­ből kiderült, hogy a számosállatuk hat hol­danként egy darab, ugyan­akkor szántóterületük 45 százalékán termelnek ta­karmánygabonát és szálas- takarmányt. Ezt azzal indokolják, hogy ke­vés a lét és a legelő, s min­dent a szántóföldi termelés terhére kell megtermelni. Erre a professzor ezt vála­szolta : — Növelni kell a marha- állományt, a tarlót műtrágyáz­ni, s zöldtrágyának mustárt vetni bele. Mert hiába szórjuk — akár lapáttal is — a mű­trágyát a földbe, ha nincs benne humusz, ha a talajnak nincsen szerkezete. Megemlítette, hogy a kuko­rica lassan eltűnik a kézi­munkaigényes növények sorá­ból, bátran használhatná« a szövetkezetek a vegyszeres gyomirtó anyagokat. A látogatás végén meg­tekintettük még a Dózsa Tsz baromfitelepét, melyet a rit­kán található természetes és egészséges környezet figye­lembevételével, legalább há­romszorosára javasolta nö­velni. György Endre Ez legyen a sorsa a nagykőrösi építőiparnak? A tankönyvellátásról Az utóbbi napokban sok szülői és tanulót foglalkoztat már az új tankönyvek be­szerzésének gondja. Bizonyí­ték rá a könyvesboltba na­ponta betérő sok érdeklődő. Tájékoztatásul közöljük, hogy a tankönyv-árusitást országo­san egy időben, augusztus kö­zepén kezdik meg a könyves­boltok. Ez a rendelkezés a minél jobb elosztási célozza. A belterületi iskolák tanulói részére a könyvesboltban le­het majd megvásárolni a tan­könyveket, a külterületi (ta­nyai) tanulók pedig az isko­lában szerezhetik be azokat. Számos tankönyv átdolgo­zott formában vagy teljesen új kiadásban jelenik meg. Az építőiparosok munkakö­rét szabályozó rendelkezések különbséget tesznek kőműves- mester, ácsmester és kőfaragó- mester, valamint a korábban úgynevezett „kisebb kőműves” (kőművesiparcs), „kisebb ács” (ácsiparos) és „kisebb kőfa­ragó” (kőfaragó-iparos) között és meghátározzák' az' előbbiek bővebb és az utóbbiak sző­kébb munkakörét. Az 1958. évi 9. számú tör­vényerejű rendelet már nem tesz különbséget kétféle kő­műves-, ács- és kőfaragó-ipar között. Ilyen iparigazolvány kiadásához mesterlevél szük­séges. A nagykőrösi iparengedély- lyel rendelkező kőművesek és ácsok közül mindössze kát kőműves és egy ács rendelke­zik mesterlevéllel. A mestervizsgák már meg­kezdődtek, de még egyetlen építőiparos sem szerezte meg a mesterlevelet. Vajon mire várnak?! A szakképzettség nélküli ipargyakorlás, astroh- mankodás és kontárkodás nem engedhető meg. Hiába \ran meg esetleg a szaktudása valakinek, a képesítéshez kö­tött munkákat csak mesterle­véllel rendelkező iparos vé­gezheti, különben kontárnak minősül. A technika rohamos fejlő­dése, az új építési anyagok használata, új építési techno­lógia megkívánja az iparo­soktól a továbbképzést. Örök törvény, hogy aki nem tart lépést a fejlődéssel, az elvész. Ez legyen a sorsa a híres nagykőrösi építőiparnak és önöknek, építőiparosok? Csendes Ferenc Higanygőzlámpák nyomában Eleven kérdőjellé vál­tam, amikor a fenti fur­csanevű közvilágítási inst­rumentumról értesültem. Csakhamar megértettem, hogy arról, a neonfénynél tökéletesebb berendezés­ről van szó, amelyre a vá­rosi tanács június 6-i ülésén 100 000 forintot irányzott elő, s amelynek feladata a főútvonal meg­világítása egészen a Biczó Géza utcáig. Hol késik a felszerelés? ' A DÁV munkatársai ad­ták meg a szükséges fel­világosítást. A megrende­lés hozzávetőleg 45 000 forintba kerül. Mivel anyag nem áll rendelkezésükre, a Szükséges „kandellábe- reket kétégős armatúrák­ban” az Egyesült Izzótól megrendelték, sőt meg is ■kapták, csak még 25 alá­tét és 25 kondenzátor szükséges a felszerelésük­höz. Minden remény megvan rá, hogy szeptember ele­jére ezt is. megküldik, s utána, október-november hónapban üzembe helyezik a korszerű világítóberen­dezést. TÁRSADALMI SEGÍTSÉG Talán nagyképűen hangzik ez az önmagában nem sokat mondó, de szépen hangzó cím. Csupán arról van szó, hogy a városi könyvtárban. hetek óta kis általános iskolások segítenek a „könyvtáros né­niknek” ebben-abban. A „csu­pán” mögött azonban nagyon sok minden van. Benne van ifjúságunk segítőkészsége, s az, hogyha biztos kézzel nyú­lunk a gyermekekhez, vára­kozáson felül sokra használ­hatjuk őket, s egyúttal — mert a munka mindig nevelés — nevelni is. ' Kis segítőink, Molnár Zsu­zsi és Marticik Sárika meg­lepően ügyesen és kitartóan működnek könyvtárunkban. Zsuzsának — ha nem lenné­nek magasabbra törő tervei —> azt tanácsolnám, maradjon a . könyvtáros pályánál, ami sok­rétűségénél és a fizikai igény- bevételnél fogva nehéz ugyani de nagyon szép is. A könyv­táros egyben irodalmár, pe­dagógus, sőt még adminiszt­ratív dolgozó is. Ez a néhány sor nemcsak tájékoztatás: köszönet is a kis aktivistáknak. Ha minden kisiskolásunk ennyi ered­ményt, ennyi művikét tud fel­mutatni a szünidőben, nem féltem ifjúságunkat. Karsayné Akarunk-e vörösszilvál exportálni? Nagy forgalom bonyolódik le naponta a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Köz­pontjának nagykőrösi kiren­deltségén. A napokban befeje­ződött a sárgadinnye exportja, amelyből Ausztriába, Cseh­szlovákiába, a Német Demok­ratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztársa­ságba mintegy negyven va­gonnyit szállítottak ki. Kedden megkezdődött a gö­rögdinnye exportja is. Ebből Ausztriába és Csehszlovákiá­ba küldenek nagyobb tétele­ket. Az első szállítmány egy- egy vagonos volt. Paprikából és paradicsom­ból naponta tekintélyes meny- nyiséget vesz át a kirendelt­ség. Vasárnap például tíz va­gon zöldpaprikát indítottak út­nak az NDK-ba, Belgiumba és Csehszlovákiába. Idáig mintegy hatvan vagon paradicsomot és több mint harminc vagon pap­rikát exportáltak. Érik a vörösszilva is, s ez városunkban jelentős export­cikknek számított korábban. Ügy emlegették, hogy a „hí­res” exportcikk. Tavaly még 140 vagonnal szállítottunk be­lőle külföldre. De ini lesz idén? Az elmúlt napokban meg« kezdődött volna a szilva ex­portja is. Az első két vagont Ausztriába és Finnországba irányították volna, ha közbe nem szól a növényvédelmi szolgálat. A megtöltött vago­nokat ugyanis nem engedték ki, a szilva pajzstetű-fertőzött- sége miatt. Most ütött vissza a védekezés elmulasztása. S felvetődik még egy másik kérdés is: hogyan hasznosítjuk majd tekintélyes szilvatermé­sünket, hiszen elesik az a ko­rábbi lehetőség is, hogy pálin­kának főzethette ki a termelő? Védekezés, védekezés, véde­kezés! Ez most, illetve jövőre a leg­fontosabb feladat, ha nem akarjuk végleg elveszíteni a vörösszilva-export lehetősé­günket. A kékszilván még ta­lán lehet segíteni, s bizonyára a termelők meg is tesznek min­dent ennek érdekében. Addig jár a korsó a kútra Szerkesztőségünkbe számos olyan észrevétel érkezett már, amely kifogásolja, hogy a terménypiacon sok a literez- gető üzér. fezek az emberek abból élnek, hogy a terményt — a leggyakrabban kukoricát — mázsás tételekben össze­vásárolják és azt literenként, nem éppen tisztességes ha­szonnal méricskélik ki. Ilyen árdrágító üzér Dudás .lózsefné (Bajza u. 2. sz. alatti lakos) is, aki 1958 tavaszától 1958 végéig összesen csaknem 32 mázsa, ebben az évben pe­rig közel 12 mázsa szemes­kukoricát vásárolt az ősterme­lőktől és daráltatott meg, majd azt hetipiacokon a vá­sárolt árnál magasabb össze­WSrSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSfSSSSSSSS/SSS/fSf//SSSS/S/SSSSSSSSSS/SSSff/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf/fSSS/SSfSfS/SSSSSfrSf/-SSSSSSSSfS/fSS///S/S//SS/,'SSSSSSSS//SSS/S/S/S/S//S/SSSS//SSSSSSS/S/SSSSS//SJ'/YSS/S/S//S//////SSSS///V/SS/VS/S// , Kiváló szakemberek útmutatása meliett, jó eredménnyel dolgoznak a konzervgyári idénymunkások Anyagtakurékosság és KISZ-műszak szervezése a pártkongresszus tiszteletére Fiatalok és idősebbek egy­forma lelkesedéssel dolgoznak, hogy a konzervgyár I. számú telepéről minél szebb és jobb ízű csemege-uborka kerüljön a piacra. Az üzemrész munkájá­ról Tuska Sándortól, a fiatal vegyészmérnöktől érdeklő­döm, hiszen műszakja a VIT tiszteletére különösen szép eredményt ért el. — Hogyan sikerült a napi 120—130 kilós átlagteljesít­ményt a július 24-én szerve­zett VIT-műszakon úgy fel­emelni? — Hatvankilencen voltunk, esti műszakot kezdtünk, ami­kor összehívtam az üzemrész dolgozóit. Rövid megbeszélés után a kiszes fiatalok vala­mennyien vállalták, hogy a VIT tiszteletére ők a több és jobb teljesítménnyel tesznek hitet a béke ügye mellett. — Mi lett a lelkesedés ered­ménye? — Mondanom sem kell; a fiatalok lelkesedése az üzem­rész minden dolgozójára átra­gadt, s az egy főre eső átlag­teljesítményt 168 kilóra emel­ték fel. Azóta is fokozott mér­tékben ügyelnek a minőségre. Az ellenőrzés során már háromszor értek el kiváló mi­nősítést. Dézsi Istvánné és Harsányi Dénesné munka közben — Kik az üzemrész leg­ügyesebb dolgozói? — A nappali műszakban most 11-en dolgoznak. Közöt­tük sok a diáklány, a kezdő munkásnő. Ács néninek, a brigádvezetőnek ezért gyak­ran kell ismertetnie a helyes munkamódszert. Dézsi István­né már a negyedik nyáron végzi ezt a munkát. Napi keresete 46—50 forint. Nagyon ügyesen dolgozik még Harsá- njü Dénesné, aki 1933 óta szezonmunkásként dolgozik itt. Budai Ferencné és Erki Sándorné jól összedolgoznál! és így érik el a kitűnő ered­ményt. — Mi a titka a gyors és jó munkának? — kíváncsiskodom Dézsi Istvánnénál. — Mivel az asztalra külön­böző nagyságú uborka kerül, először a nagyját szedem ki az ötkilós, ömlesztve készí­tett üvegbe. Közben az apró­ját külön gyűjtöm az asztal­ra. Ha már sok van belőle, akkor kezdem az egykilós so­rozott uborka berakását. — Mi a kongresszusi ver­senyvállalásuk? — A szezon idején a fel­használt anyagokból 1.5 száza­lékos megtakarítást akarunk elérni. Ez azonban nehezen mérhető le. mert a fűszert nem szárazon, hanem ecete­sen áztatva használjuk fel. gért értékesítette, literes téte­lekben. Dudásné cEen a városi ügyész árdrágító üzérkedés miatt emelt vádat s nevezett rövidesen a bíróság előtt fe­lel cselekedetéért. ★ Szoráth István (II., Száraz- dűlő 2) ellen kerékpárlopás miatt emelt vádat az ügyész­ség. Nevezett május 15-én a városban járt, s amikor a földművesszövetkezeti cuk­rászda falánál egy őrizetlenül hagyott kerékpárt pillantott meg, felhasználta az alkal­mat, ellopta és lakására tá­vozott vele. A gumikat, a láncvédőt és a névtáblát lecserélte a bi­cikliről és egy hónappal ké­sőbb eladta egy karóráért S munkatársának, B. Balázs­ig nak. A kerékpárhoz igazol- |ványt nem adott. B. Balázs ^közben megtudta, hogy a bi- § cikli korábban S. Kataliné ^ volt, tőle próbálta az igazol- ^ ványt megszerezni. A meg- ^ döbbent S. Katalin közölte ^ vele, hogy a kerékpárt nem adta el, hanem azt ellopták ^ tőle. $ így került meg a tettes. | -----"----------­| E heti javaslatunk | (A FÖLDMÜVESSZÖVETKE- | ZET FIGYELMÉBE AJANL- S JÜK) ^ A ceglédi tanácsházán ér- dekes dolgot figyelhetünk ^ meg: fiatal, csinos, fehérkö- ^ penyes nő, árusító kosará- ^ ban hordja a szendvicseket, ^ zsemlét az irodákba. Egy-két ^ perc, s helyben volt az ízle­tes tízórai, minden szaladgá- ^ lás gond nélkül. $ Nem lehetne ezt nálunk $ is (a tanácsnál, a DAV-nál, az $ MNB-nél stb.) megvalósítani? ^ Ha nem is munkaórákat, de $ legalább „munkaperceket” ta­5 karíthatnánk meg vele! I --------­| SZERKESZTŐI ÜZENETEK | G. Béláné, Nagykőrös. Pana­6 sz^ kivizsgálás és a szükséges S intézkedés megtétele céljából S eljuttattuk az illetékes ható- í Sajnáljuk, hogy nem i közölte a teljes nevét és pon­4 tos lakcímét, így az eredmény- s ről nem tudjuk értesíteni. 5 Lakatos Pálné. Tekintve, s (hogy ilyen súlyos, beesületsér- i tő veszekedésnek volt szemta- $ núja, javasoljuk, keresse fel a ^ sértett felet, s legyen segítsé- § gére, ha sérelmére a bíróságon s keresne orvoslást. Ezért pótvállalást is tettünk, vagyis a tavalyi legjobb 123 kilós teljesítményt tíz kilóval akarjuk növelni. Ezenkívül megszervezzük a KlSZ-mű- sza’kot a még jobb munka ér­dekében. —• A diáklányok között kik a legügyesebbek? — Pályi Judit ért el leg­jobb teljesítményt. Tegnapi keresete 38 forint volt. tehát 112 százalékra teljesítette a normát, pedig ez az első nyár, amelyet nálunk tölt. — Hogyan segítik a gyen­gébb munlcaerőket? — Munkamódszer átadással, i Pályi Jutka is tanítja a gyen- i gébbeket, de a mérnök elv- i társ is útba igazít, ha kell — i adta meg a választ az egyik i asszonyka. — Igyekszünk meg- i szüntetni a gyáron belüli! munkaerővándorlást és jó kol- ! lektívát kovácsolunk össze. ! A lelkes, fiatalos lendület- j nek bizonyára meg is lesz az ; eredménye. * Mezősiné ' A diáklányok közül Pályi Jutka érte el a legjobb teljesítményt

Next

/
Thumbnails
Contents