Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOTO-TANACSADO ( 6. oldalon) 1959. AUGUSZTUS 5. SZERDA in. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 50 FILLÉR Derű és bizakodás Egy nyugdíjas munkás kér­dezte: mit szólok az „esemé­nyekhez”. .. Részt vettem egy értekezleten, ahol mind­untalan visszatértek erre: Hruscsov az Egyesült Álla­mokba utazik, majd Eisen- howert látja vendégül a Szovjetunió. Napok óta várták már az em­berek ezt a hírt, mégis min­denkit meglepett. Hiszen a jelenlegi nemzetközi helyzet, a hónapokkal ezelőtti teszült légkör után óriási fordulat ez az esemény. Erről beszélnek ma hazánk­ban, Berlinben, Genfben, Washingtonban és Moszkvá­ban. Erről Írnak a hazai és a külföldi újságok. Milyen címmel? „Osztatlan megelé­gedés”, „Reményteljes biza­kodás”, „Öröm és megköny- nyebbülés...” Öröm és megkönnyebbülés! hónapokkal ezelőtt még ul­timátumok, jegyzékek követ­ték egymást. És most végre felcsillant a reménysugár: ol­vadni kezd a jég! A jég, amely megfagyasztotta a nem­zetközi légkört, amely aka­dályozta az egymáshoz való közeledést. Végre az Egye­sült Államok vezető körei is felismerték, hogy ez az egyet­len célhoz vezető út, amelyet a Szovjetunió eddig is oly következetesen ajánlott. : Igaz, ez még nem a „csúcs­találkozó”, s bár nincs is közvetlen összefüggésben a kettő, mégis csupán a kor­mányfők utazásának puszta ténye, bejelentése is köze­lebb hozta a csúcstalálkozó összehívásának lehetőségét. A békét akaró népekben meg­könnyebbülést, bizakodást váltott ki, beszéljenek bár kí­naiul, angolul, franciául vagy oroszul.., Mi is, a világ valamennyi békét akaró népével együtt re­méljük, hogy ezek a kor­mányfői látogatások új kor­szak kezdetét jelentik: a bé­ke, a barátság, az együttmű­ködés korszakáét. Olyan új szakaszét, amelyben a kor­mányfők tárgyalásai nyomán eloszlanak a népek feje felől a vésztjósló fellegek és a há­borútól való félelmet biza­kodó, derűs légkör válthatja fel. „1959 CSODÁJA!“ Csodálatos olvadás a hidegháború jegében!“1 Kommentárok, lapvélemények Hruscsov és Eisenhower cserelátogatásáról 99 Világszerte rendkívüli ér­deklődést keltett Hruscsov szovjet miniszterelnök ameri­kai és Eisenhower amerikai elnök szovjetunióbeli látoga­tása bejelentésének híre. Dip­lomáciai körökben és a nem­zetközi sajtóban örömmel üd- vözlik a bejelentést. WASHINGTON Noha az amerikai kongresz- szus egyes képviselői ellensé­ges hangon' nyilatkoztak, a legtöbb amerikai politikus és a két vezető párt tagjai öröm­mel üdvözlik a tényt, hogy a világ két vezető hatalmának feje találkozik. A Reuter sze­rint Eisenhower hétfői sajtó­értekezlete azt mutatta, hogy Hruscsovval folytatandó meg­beszéléseit további kelet­nyugati tárgyalások, esetleg a csúcsértekezlet előkészítésének tekinti. Az ENSZ diplomáciai köreiben nem tartják lehetet­lennek, hogy Hruscsov felszó­lal az ENSZ közgyűlésén ;s. Az egyik vezető tisztviselő ki­jelentette: „A legnagyobb örömmel üdvözölnénk körünk­ben Hruscsovot.” Amerikai körökben hangoz­tatják, hogy Eisenhower hét­fői beszédéből kitűnt, a szov­jet miniszterelnökkel folyta­tandó eszmecseréjén csupán az Egyesült Államok kormá­nyának nevében óhajt be­szélni. NEW YORK Az amerikai sajtó óriási ter­jedelemben foglalkozik a láto­gatások' híreivel. Általában kedvezően fogadták az ese­mény bejelentését. A New York Herald Tribu­ne azt írja, hogy a kölcsönös látogatások előnyösek, s „Eisenhower részéről barátsá­gos és konstruktív cselekedet volt meghívni Hruscsovot, hadd lássa a saját szemével az Egyesült Államokat. Ez min­denesetre hozzájárul a két nagy nemzet megértésének nö­veléséhez”. A Washington Post szerint az a tény, hogy az Egyesült Ál­lamok fő szövetségesei: Ang­lia, Franciaország és Nyugat- Németország beleegyezésüket adták, azt mutatja, bíznak ab­ban, hogy az Egyesült Államok nem tesz semmit az ő hátuk mögött. A lap hangsúlyozza, hogy Hruscsov meghívása semmiképpen sem befolyásolja a Nyugat eddigi, például Ber­linnel kapcsolatos álláspontját. MOSZKVA Az AFP moszkvai tudósítója arról számol be, hogy a szov­jet főváros diplomáciai körei­ben „jó hírként“ üdvözölték a két államférfi cserelátogatásá­nak bejelentését. A fenti kö­rök hangsúlyozzák, hogy ez az esemény nagyban csökkentheti a nemzetközi feszültséget, hoz­zájárulhat a nézeteltérések el­simításához, az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió közele­déséhez. Az AP azt írja, hogy Eisen­hower és Hruscsov a csúcsér­tekezlet „bölcsőjénél” találko- *ik majd. RÓMA Segni olasz miniszterelnök — aki Szardíniában tölti sza­badságát — kijelentette, hogy rendkívül örül az Eisenhower —Hruscsov-találkozó hírének. Hozzátette: „Minden olyan diplomáciai akció, amely hoz­zájárul a kelet—nyugati kap­csolatok rendezéséhez és újjá­éleszti a reményt, csak rokon- szenvet kelthet az olasz kor­mányban”. , PÁRIZS A francia sajtó üdvözli a be­jelentést. Az Aurore például megállapítja: „A francia köz­vélemény nem szemlélhet kö­zömbösen semmi olyan erőfe­szítést, amely a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányul”. A Combat írja: Bár nincs biztosíték tartós közeledésre, a két államférfi megbeszélései enyhíthetik a feszültséget, s ez önmagában is remény tkel tő je­lenség. Az Humanité írja: Annakidején Európa fedez­te fel Amerikát — és úgy lát­szik — most Amerika felfede­zi a Szovjetuniót, a szovjet nagyhatalmat. Idézi a Monde washingtoni tudósítóját, aki megállapítja, hogy Eisenhower eme elhatározásában a nép és a kongresszus többségének tá­mogatására számíthat. LONDON Az angol sajtó óriási öröm­mel üdvözli a látogatások hí­rét. Egynéhány lap „csodáról” ír és kijelenti, hogy ez a leg­jobb újság a háború óla. A Daily Mail „1959 csodája” címmel cikket közöl. Kétségkí­vül a maga nemében ez a leg­jobb hír a sok hosszú év alatt — írja a lap. — Erre vár a világ 1946. óta. A lap nagy­részben Macmillan-nek tulaj­donítja ezt az eredményt. A Times vezércikkében „örömmel üdvözölhető távlat­nak” nevezi az Eisenhower— Hruscsov-találkozót. A lap megállapítja, hogy Adenauer valószínűleg ...—bizalmatlanul szemléli a fejleményeket, mert attól fél, hogy nyugati szövet­ségesei cserben hagyják. Er­re a bizalmatlanságra egyéb­ként más nyugati kommen­tárok is rámutatnak. A Daily Worker így ír: „Nagy újság! Jó lecke azoknak (Folytatás a 2. oldalon) AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK GYÁSZJELENTÉSE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága mély megrendüléssel közli, hogy Révai József elvtárs, kora ifjúságától a forradalmi munkásmoz­galom hűséges és rendíthetetlen harcosa, a Magyar Kommunista Párt alapító tagja, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1959. augusztus 4-én elhunyt. Bár Révai József elvtárs hosszú évekig küszkö­dött súlyos betegségével, minden erejével, sőt erején felül, önmagát nem kímélve, halála órájáig segítette azt a nagy ügyet, amelyre egész életét feltette: a nép, a munkásosztály, a párt ügyét. Révai elvtárs a marxizmus nemzetközileg is ismert harcos ideológusa volt. aki a világnézeti küzdelem legkülönbözőbb terü­letein gazdagította maradandó, jelentős alkotásokkal a marxista irodalmat. Nagy elméleti tudása és emberi nagysága megmutatkozott abban, ahogyan saját téve­déseit is le tudta győzni, mert mindenek feletti volt számára a nép és a párt ügyének szolgálata. A mar­xizmus nagy tanítómestereinek példáját követve, elméleti munkássága szorosan egybeforrott a mun­kásosztály napi küzdelmével, a hatalomért, majd a hatalom megszilárdításáért folytatott harcával. Révai József elvtárs emlékét a magyar nép, a magyar munkásosztály, a párt kegyelettel megőrzi. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A külügyminiszterek utolsó „munkaebédje" Genfben A négy nagyhatalom kül­ügyminisztereinek utolsó „munkaebédje”, amelyen Sel- wyn Lloyd látta vendégül mi­nisztertársait, tegnap magyar idő szerint 13.10 órakor kezdő­dött. A megbeszélés fő témája az értekezletről kiadandó záró­közlemény előkészítése volt. Az amerikai küldöttség hi­vatalosan közölte, hogy Herter külügyminiszter csütörtökön reggel 9 órára tűzte ki Géniből való elutazásának időpontját. Utasítást adott, hogy repülő­gépét, amely Frankfurt közelé­ben állomásozik egy amerikai támaszponton, csütörtök gelre irányítsák Genfbe. reg­Az MSZMP Központi Bizottságának és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának közleménye Révai József elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, országgyűlési képviselőt, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tagját, a Magyar Tudományos Aka­démia tiszteletbeli tagját, az MSZMP Központi Bizottsága és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa saját halottjának tekinti, s bizottságot küldött ki temetésének, megrendezésére. A bi­zottság tagjai: Marosán György. Rónai Sándor. Beoke Valé­ria. Kelen Béla, Nemes Dezső. Molnár Erik, Kristóf István. Sándor József. A temetés időpontjáról később történik intézkedési _______________________________ Marosán György a felsőfokú tanító- és óvónőképzők oktatóinak konferenciáján Az új felsőfokú tanító- és óvónőképző intézetek veze­tőinek és tanárainak orszá­gos tanácskozásán kedden részt vett és felszólalt Ma­rosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. Fokozódik a termelőszövetkezetek érdeklődése a sertéshizlalás iránt Tovább javul as ellátás — Megkezdődtek aa l!WO-as évi sertéshizlalási szerződéskötések S""/SSSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSfSSSfS/SS/-SSSSS/-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfS/SSSS/-SSS//SSSSSSSS % Visegrád látképe Az állatforgalmi vállalatok augusztus 1-én országszerte megkezdték az 1960-as évi sertéshizlalási szerződések kötését. Az új szerződésekben le­kötött sertések a jövő $ év januártól szeptem- § bérig terjedő szakaszá- ^ ban kerülnek átadásra és vágásra. ^ Az Élelmezésügyi Miniszté- ^ rium állatforgalmi igazgató- ^ ságán elmondották, hogy a $ szerződési tervben az 1960­5 as év kilenc hónapjára ke- ^ reken másfélmillió sertés át- ^ vételét irányozták elő, ami ^ körülbelül háromszázezerrel ^ haladja túl az idei év ha- ^ sonló időszakára előirányzott ^ mennyiséget. | A sertéshizlalás bővítését, ^ s így az ellátás további ja- § vitását hatékonyan segíti a ^ termelőszövetkezeti gazdasá- ^ gok fokozódó sertéshizlalási ^ érdeklődése. Az utóbbi évek 6 tapasztalatai kedvezőek: míg | például az 1957—1958-as § egész gazdasági évben csu- ^ pán 117 400 sertést hizlaltak s a termelőszövetkezetek szer­ződésre, az 1959-es év kilenc hónapjára már 153 000-et kö­töttek le, s az 1959 negye­dik negyedévi, jelenleg fo­lyamatban levő szerződéskö­tési akcióban több mint 103 000 sertést sikerült le­kötni, ami máris csaknem kétszerese a múlt év utolsó negye­dére lekötött egész meny- nyiségnek. Változatlanul maradtak a múlt évi kedvező szerződési feltételek. A 106 kilón fe­lüli hús- és húsjellegű ser­tések élősúly-kilójáért 14,80, a zsír- és zsírjellegű serté­sekért a 126—165 kilós súly­csoportban 14,50, a 165 kilón felüli csoportban pedig 14,80 forintot fizetnek a felvásárló szervek. A fajtiszta fehér, húsjellegű, úgynevezett tő­kesertésért a 106—125 kilós súlycsoportban 15,50 forintot kapnak a gazdaságok, illetve a gazdák. Az állatforgalmi vállalatok­nál bármilyen fajtájú, 20 ki­lósnál súlyosabb süldő­re, vagy kifejlett sertés­re lehet szerződést kötni. Az egyéni termelők minden leszerződött sertés után 400 forint kamatmentes hizlalá- si előleget, a termelőszövet­kezetek pedig — a Magyar Nemzeti Bank közvetítésével — 600 forint rövidlejáratú hitelt kaphatnak. Azoknak a közös gazdaságoknak, ame­lyek a szerződésnél nem ve­szik igénybe a hizlalási köl­csönt, a járó kölcsönösszeg után 3 százalékos kamattérí­tést fizetnek a vállalatok. A termelőszövetkezetek és a szövetkezeti csoportok, tár­sulások ezenkívül még nagy­üzemi felárat is kaphatnak a szerződéses alapon átadott sertések után. Az egyöntetű, előre falkásított sertésekért — amelyek között 20 kilónál nagyobb súlykülönbség nincs —, ha 20—50-es csoportokban adják át a termelőszövetke­zetek: 1,50 forint, az egysze­rűbb szövetkezetek, társulá­sok 1 forint, az 50-nél na­gyobb csoportokban átadott sertésekért pedig 2 forint, il­letve 1,50 forint kilónkénti felárat kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents