Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

A TÁRGYALÓTEREMBŐL fításadszai' válik a Uísk&m. 00 A biro ezzel fejezte be ez ügy ismertetését: másodszor válik a kiskorú, gyere el a tár­gyalásra. Hátha érdekes lesz számodra az ügy. ! Az akták mindent elmon­danak. s mégsem mondanak semmit. A paradoxon nagyon egyszerű. Mert az ügyet ugyan megismeri az ember, de magát az ügy „produkálóját”, az em­bert nem. Hát már csak ezért is el kell menni a tárgyalás­ra. ' Az asszony nagyon szép. Tizenhét éves, s miár másod­szor áll a válópere® bíró előtt. Egy esztendővel ezelőtt vá­lasztották el első férjétől. Gyetek szerencsére nem szü­letett az első házasságból, in­dok is akadt mindkét oldalon, így hát kimondta a bíróság a válást. ! Nem sokkal az ítélet jog­erőre emelkedése után a lány újból férjhez ment. Szép asszony, van hozománya is, mert amikor először férjhez ment a szülők házat adtak neki, berendezve, nem nehéz 'hát férjet találni a takaros nagy házba, a modern búto­rok, zsúfolt szekrények közé. De az asszony hamar megun­ta a második férjet. Alig éltek fél évet együtt, már ment a bíróságra, hogy válasszák el, mert nem szereti, azt sem áll­hatja, ha látja, meg különben is. most van egy férfi, az igazi, azt nagyon szereti, ahhoz akar menni. ’ No. mondhatná az ember, lelke rajta, hátha úgy akarja, akkor legyen úgy, s ezzel el- intézettnek vehetné az ügyet. Dehát nem ennyiből áll do­log. Hiszen az asszony nem több. mint tizenhét esztendős, b két házasság után is még gyerek, aki a világból nem so­kat tud, ismer, s akinek kora, kevés éíetismerete részben in­dokolttá teszi, hogy immár má­sodszor áll a válóperes bíró előtt. A tűsarkú cipő kopog a tárgyalóterem padlóján. Di­vatos kiskosztüm van az asz- szonyon, a rúzs jól áll az ar­cához, nincs rajta semmi fel­tűnő, kihívó, Szép, s látszik, hogy ad magára, jól ápolt, jól öltözik. «A szokásos adatfelvétel Után elhangzik az első kér­dés: — Dolgozik valahol? — Nem. — Otthon van? — Igen. A szüleimnek szok­tam segíteni. — A szülei parasztok? — Igen. Tíz holdjuk van. Most léptek be a szövetkezet­be. — És maga? — Én nem. Én már nem vagyok a családban! — Miből akar élni? — Azt hiszem, újból férj­hez megyek. Megvan minde­nünk, s ha kell, a szüleim is tudnak segíteni. A szüleim is tudnak segí­teni. Igen ... itt, itt van va­lahol a kutya elásva. Ez a lány kétszobás, fürdőszobás házat kapott a szüleitől. Olyan berendezéssel, hogy csak az egyik szobabútor került har­mincezer forintba. Egyszem gyerek, a szülők mindent rá- áldoztak. Teletömték a szek­rényeket. Hat váltás ágyne­műje van. Teletömték a kamrát. Csak a készbe kellett beülni, s ha fogytán volt va­lami, csak átszaladni az any­jához: édesanyám, kellene egy kis zsír, adjon már... S a mama nem kicsit, hanem egy egész bödönnel adott. Beleülni a készbe, meg nem dolgozni semmiért, nem érez­ni a felelősséget a jövendőért, mert hiszen ott vannak a szülők, akikhez mindenért, mindenkor szaladni lehet, ez az alapja annak, hogy ez a fiatal lány, mint a világ leg­természetesebb dolgát ejti ki a száján, hogy: azt hiszem, újból férjhez megyek... Harmadszor. Hogyan sike­rül? De hiszen mindegy. A ház akkor is marad, a szülők akkor is segítenek, meg lehet próbálni negyedszer is, ötöd­ször is ... Elkényeztetett gyerek? Dolgozni ugyan dolgozott ott­hon, meg a földön is annyit, amennyit a kedve tartotta. Ha nem, akkor az édesanyja elvégzett mindent. A nehéz napi munka után kinn a föl­dön, odahaza is. A lány meg közben járta a barátnőket, meg a strandot, meg a cuk­rászdát. Az elkényeztetés most visz- f szaüt. S visszaüt a szülők fe- j lelötlensége is. Mert ők is fe- I Időtlenek voltak. — Mit mondtak az édes­anyjáéi*, amikor először férj­hez« ment? — Semmit. Hogy írjam föl, kiket akarok meghívni. Csend. A bíró sóhajt egyet, s tovább kérdez: — És másodszor? — Hogy remélik, ez sike­rül. — Nem kérdeztek a fiú fe­lől semmit? Meg hogy maga meggondolta-e a dolgot? Az asszonyt hirtelen elönti a gőg, biggyeszt egyet, s úgy vágja rá: — Megszokták ők, hogy amit én egyszer a fejembe veszek, abból nem engedek. A szülők kint állnak a fo­lyosón. Becsületes, nyílt ar­cú parasztemberek. Olyanok, akik főst élik, hogy ennyi dől- { ga van a lányuknak a bírósá­gon, dehát a lányuk dolga ez, eljönnek, s itt izgulnak azért, hogy minden úgy legyen, ahogy az akarja. Benn nem mennek könnyen a dolgok. A férfi nem akar válni. Hiába alázza a felesé­ge, s mondja a bíróság előtt a szemébe, hogy ne-m szereti, hegy látni sem akarja, hogy az utóbbi időben már külön szobában alszanak, a férfi nem és nem akar válni. Az asszony tartja-e. vagy a ház, nem tudni. Vagy a makacs­ság? Csak ő tudná meg­mondani. De szűkszavúan, vö­rös képpel válaszol: — Én nem válók, én szere­tem most is. Az asszony nem állhatja már a makacsságot, közbe­nyelvel: — Úgyis elmész katonának... — Akkor se. A férj húsz esztendős. Ha minden igaz, az ősszel vi­szik katonának. Talán a két- három esztendő „unatkozás”, férfi nélkül levés ösztönzi az asszonyt? Ezt sem tudni. Mert itt már nem érzelmek csa­táznak. Hanem kiszámítottság. Látszik, hogy ez az asszony válni akar, s válni is'fog! A bíró faggatja őket, csű- ri-csavarja a dolgot, hogy ha már őket nem is hozza újból össze, legalább az igazi szálat meglelje. Megnyugtató indo­kot keres, s ekkor: — Engem el kell, hogy vá­lasszanak, mert a férfitól, akit, szeretek, másállapotban va­gyok. Itt az orvosi igazolás! Benyúl a táskájába, s dia­dalmas arccal előhúzza a pa­pírt. — A válókeresetben ez nem szerepel... — Nem Is. Mert... — első ízben most habozik csak egy pillanatra, hogy kimondja-e —, mert... azóta lettem az .:. A férfi lehajtja a fejét. Igen, míg ő dolgozni volt... ezt nem gondolta volna... igen ... igen, most már vál­ni akar, s kimondja hango­san is könnytől remegő han­gon: — Kérem az igen tisztelt bí­róságot, hogy eddigi vélemé­nyem ne vegye tekintetbe. Ezek után ... ezek után én is válni akarok ... Mit lelhet tenni? Ebben az esetben ki kell mondani a vá­lást, hiszen a megszületendő gyereknek apa kell. A bíróság ki is mondja. A kiskorú má­sodszor is elvált. A szülők már örülnek kinn a folyosón, csókolgatják a lányukat, mert lám, neki lett igaza... S hogy ők felelősek? Hogy a lánynak nincs igaza? De hiszen ők már nem hallják azt, amit a bíró szomorúan mond, miközben a záradékot diktálja a gépírónőnek... Mészáros Ottó HÁZTARTÁSI TANÁCSOK A konyhában, szögre akasztva ** tartsunk egy nagyobb ollót, hogy ne kelljen a szobába sza­ladgálni ollóért, ha befőttet kötö­zünk, csomagot bontunk stb. Kádba, mosdóba mindig először hideg vizet engedjünk, csak az­után forrót, mert a forró víztől megreped a zománc. A tűzhely szélén mindig lógjon vastag rongyból készült fogóruha. Zománcos edényt soha ne te­gyünk üresen a tűzre, mert íel- pattogzik. Ahol kicsi az éléskamra, állít­sunk az előszobába, vagy az er­kélyre, udvarra dróthálós ajtajú élelmiszerszekrénykét. A kiürült befőttesüvegeket mos­suk tisztára és kössük be újság­papírral, hogy a por ne gyűljön össze bennük és ilyenkor ősszel, használat előtt csak ki kell öblí­teni. Jégszekrénybe csak kihűlt étolt tegyünk. Erős szagú ételekkel, sárgadinnyével, kovászos uborká­val együtt ne tegyünk be egyéb élelmiszert, mert átveszik a sza­gokat. A cserépkályhát már most, az őszi nagytakarítás előtt nézessük meg a kályhással, nehogy a szé­pen kitakarított lakásban kelljen a kályhákat átrakatni. 1/ormos zománc vagy alumf- niumedényt fahamuba már- togatott vizes ruhával is tisztára dörzsölhetünk. Gyümölcstől megfeketedett ke­zünket citromhéjjal, vagy zöld­paradicsom le vével tisztíthatjuk meg. Mit, hogyan tegyünk el ? Vizesu'b.arka télire: Hibátlan, egyenes uborkát veszünk. Mosás után az uborkát leforrázzuk és tíz percig a forró vízben hagy­juk. Azután megszárítjuk és üvegbe raikjuk kaporral. Sós vi­zet forralunk (literenként egy csapott kanál sóval), melybe ke­vés timsót és szalicilt teszünk. Forrón ráöntjük az üvegben levő uborkára. Hóly&gpapírral leköt­jük, meleg helyen érni hagyjuk, amíg megtisztul a leve. Tetejére vizesruhát teszünk. Tölteni való paprika eltevése: Hibátlan, kemény paprikát mag­jától megtisztítunk és minden paprikába kávéskanál sót te­szünk. Edénybe rakjuk és 24 óra hosszat állni hagyjuk. / Azután egymásba rákjuk a paprikát és üvegbe tesszük. Ráöntjük azt a levet, amit a 24 óra alatt, eresz­tett. Télre a használat előtt, hogy ne legyen sós. jól kiáztatjuk. Télire eltett rétesalma. Gt kiló j nagy rétesalmát meghámozunk, megreszelünk, .*? deci vízben pép­pé főzünk. Ha megfőtt, minden kilóhoz egy gramm szalicilt te­szünk és forrón üvegbe rákjuk. Száraz gőzben egy napig állni hagyjuk. Káposztával töltött paprika: A káposztát vékony metéltre szel­jük, kevés vöröshagymát is vá­gunk közé és besózzuk. Szép nagy húsos paprikákat megtisztítunk, kissé besózzuk. Pár óra múlva a rSSfSSSSSSSfSSSSSS/SSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSt káposztát kinyomkodjuk, a pap­rikát megmossuk. Vízzel hígított kissé cukrozott ecetet forralunk, leöntjük vele a káposztát. Az ecet­ből kiszedjük, kinyomkodjuk és szorosan a paprikába tömjük. Végül üvegekbe rakjuk, az át­szűrt ecetes levet ráöntjük, babér­levelet és ha nem elég sós, még kevés sót is tehetünk bele. Egy napig állni hagyjuk, hiányzó le­vét, amit a káposzta felszívott, pótoljuk, s utána lekötjük. Boros uborka. Apró uborkát jól megmosunk. Veszünk fél liter ecetet, (ha van, borecetet), V« li­ter fehér asztali bort, % liter vi­zet, 5 deka sőt, 4 darab babér­levelet. 5 szem fekete borsot, 6 szegfű borsot, 6 szem borókania- goí, 10 deka cukrot. Ezeket fel­forraljuk és forrón az uborkára öntjük. Majd kiszedjük belőle az uborkát, üvegbe rakjuk, az ecetet újra felforraljuk és hidegen az uborkára öntjük. Két-liárom na,p múlva kötjük le, ha a lé kevés, pótoljuk. Vőröskáposzta-saláta. A vörös- káposztát vékonyra vágjuk, öt órán át sóban állni hagyjuk, majd jól kinyomkodjuk, s forrásban levő vízzel leöntjük. A vízből ki­szedjük és újra kinyomjuk, üveg­be rakjuk, teszünk bele borsot, egy-két babérlevelet és cukrozott ecetet öntünk rá. Egy literhez 1 gramm szalicilt teszünk. Más­nap kötjük le. GYŐRI D. BALAZS: PALKÓ MEGY AZ ISKOLÁBA Szalad Palkó, viszi lába, először megy iskolába. Anyu, a.pu integetnek boldogan a kapu mellett. Hátán pici táska ragyog, köszönti az öreg Napot. Lapul benne könyv, meg irka, szép ceruza, toll és tinta. Arra jön a Sári snéná, a kis Palkót megdicséri: „Legyél mindig ilyen pontos* tanulásban rendes, gondos. Tanítódnak engedelmes', fürge, ügyes, mindig kedves." Szalad Palkó, viszi lába, de jó járni iskolába! Hogyan kerüljük el m A Szovjetunió számos tudo­mányos kutatóintézetében vizsgálják az öregedés problé­máit. A Tyechnika-MologyozsI című folyóirat több neves tu­dós és kutató nyilatkozatát közli arról, hogyan lehet hosszú ideig megőrizni a fia­talságot, a frisseséget, hogyan lehet elkerülni az öregedést. A kutatók hangsúlyozzák a rendszeres, egészséges élet­mód döntő szerepét. Ha a szervezetet nem terhelik túl, biztosítják a rendszeres napi nyolc órai alvást, sok szabad levegőt, sportot stb., akkor a sejtek sokáig megőrzik rege­nerálódó képességüket és nem lép fel károsodás az ideg- és véredéhyrendszerben. Az al­kohol és a nikotin viszont a korai öregedést segíti elő. A kutatók néhány intézet­ben sikerrel alkalmazták a Parhon román akadémikus által kidolgozott novokainos eljárást, az öregedési folya­mat megállítására és vissza­fejlesztésére. Jó eredményt hoztak a mesterséges altatá- sos állatkísérletek is: az Or­vostudományi Akadémia pszi­chiátriai intézetében például az elöregedett kísérleti ku­tyák altatásos kezelés után visszanyerték frisseségüket, sőt nemzőképesíségüket is és a rendes életkornál 5—6 év­vel tovább éltek. Az öregkor­ban gyakran fellépő érelme­szesedés gyógyításában jó eredményt hozott egy kauká­zusi jamsz-gyökérfából ké­szült kivonat. AZ ÖREGSÉGRŐL Az idő kérlelhetetlen, lassan eljár felettünk és egyszer eljön az öregség is. Mikor következik be ez az idő? Tolsztoj alapvető igazságot mondott erről a kérdésről mai rejtvé­nyünk két hosszú sorában (vízsz. 1. és függ. 1). SS. Aprópénz volt. 35. Alattomos. 37. Egyenlő _ Ismert idegen szó­v al. 39. Vizes oldata a lakmuszt megpirosítja. 41. Ez a társ, kol­léga. 42. A Tisza legnagyobb mel­lékfolyója. 44. Nem megy haza. 48. Asszonyjelölt. 47. Megfordított női név. 49. Harapásnyl ennivaló. 51. Annyi mint. 52. A csendőr né­pies elnevezése. 55. Elve-he’ő. 56. Ilka megfordítva. 5«. fi. I* 5». VÍZSZINTES: IS. Becsüli odó. 14. Fonetikus mássalhangzó. 15. Fasor _ franciául, magyarul allé. 16. T. R. 17. Felszabadít a kötelezettség teljesítése alól. 18. Kártyalap. 21. Sziklákat, fákat beborító növény. 23. Az énekkar tagjai régies nyel­ven. 23. A végén küzd? 26. A ke­reskedelem tárgya. 27. Nagyüzem Pesten. 28. Dacos. 29. Disznó«ág. 91. V endegm a r asz t al ó. 3«. N. D. ! Európa legmagasabb és legkiter- ! jedtebb hegysége. 1. Balkezes. 63. j Összekúszált géíp? 65. Népi Ellen- J őrző Bizottság. 67. Clgánypurdé. ! 69. Angol város. 71. Tedd a ke- ! zétoe. 73. A. A. R. FÜGGŐLEGES: 2. Az üzletzárás : ideje. S. Éberség nála a legfőbb ! követelmény. 4. Az 1966-as olim- j plász színhelye lesz. 5. Férfinév. ! 6. Elővigyázatosan. 7. Ennivaló. 8. ! Táncosnők a japán teaházakban. : 9. szigorúan fegyelmezett. 10. ! Kossuth Lajos. 11. O. L. Á. 12. ; Az, egész egy darabja. 18. Férfi- : név. 19. Ilyen vaj Is akad. 22. ! Magyarország középkori latin ; neve. 24. Kar, melyben énekel- j nek. 27. Savas tulajdonság. 30. ! Énekelne. 32. üdül. 34. Disznó- < borda. 36. A menza vége. 36. G. ! A. 39. S. A. F. 40. Igaz. 43. Len- ! gyei gerely vető bajnok. 45. Dávid j Antal. 48. A mocsárral rokon. 50. ! Bányaváros. 58. Fütyül. 54. Kerek I _ franciául. 57. Kárörvendő. 60. j É rzelmi kifejezés. 62. Világrésze- ! két elválasztó hegység. 64. Juss ] oda! 66. Óriáskígyó. 68. Rakpart j _ németül. 70. A kürt egyik fele. I 71. Kaibát belső? 72. D. L. ; Beküldendő Tolsztoj mondásé- 1 nak megfejtése 1939. szeptember ! 9-ig. A helyes megfejtők között ; értékes könyveket sorsolunk ki. ! Az 1959. augusztus 15-t számban 1 megjelent keresztrejtvény helves ; megfejtése: ,,Ez a tiszteletreméltó ! butaság, ez viszont nagyon vészé- j delin es. I Könyvet nyertek: Dr. Varjú j Oszkárné, Pilis, Dózsa György u. ; 8. _ Mayer Béla gazd. felügyelő, ! Máriabesnyő. — Horváth Tiborc, j Szentendre. Duna-part 3__Maksa ! F erencné, Tápióbicske, Sztálin u. ! _ Maszárovits Józsefné, Duna- | k eszi. Fő út 17». — Polák Zoltán, ! Nagymarosi Bacsó Béla u. % — j Raffal Gyuláné. Cegléd, Nádor u. ! 8. — Szabó Pál, Maglód, Dózsa j Gy. ti. 25. _ szerető Szilárdka, ; Budapest, XT.. Budaörsi út 28. f. 2. 1 _ TTMár Istvánná, Gyömrő, Kos- j suth-ővoda. A könyveket postán küldjük el. ' Hűvösebb időben a ballon­kabát fontos kiegészítője öl­tözékünknek. Divatos fazonú női ballon már 420 forintért kapható a Pest megyei Kis­kereskedelmi Vállalat boltjai­ban l í 4 Híradástechnikai Anyagok? I Gyára felvételre 3 KERES \ váci, Vác környéki jól ► képzett ► villanyszerelőt és szerszámkészítő \ szakmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. 7 Jelentkezés naponta V 5 órától 15 óráig (szombati kivételével) Vác, Zrínyi $ utca 17; Munkaügyi 5 osztály ( T(eihény-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents