Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

Mit MEGYEI í&CirtaP 1959. AUGUSZTUS 27. CSÜTÖRTÖK Szadai érdekességek Műemlék óvoda és a régészkedő paraszt *, Szada kissé félreesik a főút­vonalaktól. Kis község Gö­döllő közelében, 2500 körüli lakossal. Hogy mennyi pon­tosan, az majd a közelgő or­szágos népszámlálás után de­rül ki. Legalábbis így mondja Kövess József, a községi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára. Nevezetességed? s — Szádénak még sotha nem Volt orvosa. A szadai betegek legközelebb a gödöllői orvost érték. Október elsején lesz már orvos Szádén is. Ennek az volt a feltétele, hogy épít­sünk orvoslakást. Hát bele- kezdtünlk. Az óvoda régi haj­tékát szemeltük ki erre a cél­ra, azt építjük át. A munka már a befejezéshez közeledik. Gyönyörű, kétszoba, összkom­fortos lakás lesz belőle, ren­delővel, várószobával, kicsi kert közepén. I. Valóban irigylésre méltó hajléka lesz Szada első orvo­sának. Az épület átalakítása 200 000 forintba került. A községfejlesztési alapból 400 000-et költenek rá, a töb­bit az állam, a megye és a já~ * Tás adja,-TEs az óvoda? 'f, . — A tanáesház.án kap he­lyet. Ez az épület műemlék, úrasági kastély volt valaha, a háború előtt népfőiskola mű­ködött benne. A sok átalakí­tás miatt lassanként kivetkő- eött műemlék jellegéből. Most visszaalakítják. Dísze lesz kis falunknak. *— A legnagyobb — eleven »-T érdekessége mégis a köz­ségnek egy régiséggyűjtő pa­raszt, Benyovszky Sándor — mondja a titkár. i Házikójára egy emelkedő keskeny utca végében talá­lunk. Szabályszerű falusi ház, parányi homlokzattal az Utca felé, de hepe-hupás udvarán néhány mohos, faragott kő sej­teti, hogy mégsem olyan,’mint a többi. A ház középső része ragyogó tisztán tartott kony­ha, bal felé nyílik 3 lakószo­ba, a jobb felé nyíló c;tót ^rős vasretesz és lakat zárja el. Ez a museum — ötven éve, hét esztendős korom óta gyűjtögetem a ré­giségeket — mondja az 57 éves Benyovszky Sándor, so­vány, ráncos arcú, alacsony férfi. Kis zsellérgyerek vol­tam, első elemista, apám vin­cellér Molnár Mihály itteni négy gazdánál. Báró Vécsey István, a földesúr szenvedélyes gyűjtő volt. Éviröl-évre felszó­lította a szadai iskolásgyere- kéiket, hogy ha találnak vala­mit, vigyék be hozzá a kastély­ba, megjutalmazza őket. Egy­két krajcárt kaptak tőle a gye­rekek a régiségekért; Gon­doltam, én is lehetek gyűjtő és elhatároztam, ha találok va­lamit, bizony nem viszem be a kastélyba, hanem megtartom magamnak. Azóta gyűjtök. A régiséggyűjtés éppen olyan szenvedélyem lett, mint más gyereknek a bélyeg, a bogár vagy a növény. Gyűjteményem első darabja ez a kard. A szak­értők megállapították, hogy 1848-ban egy osztrák kisdobo­sé volt. Illés bácsitól kaptam, egy öreg szadai 48-as honvéd­től. ' Óvatosan leemeli a becses régiséget a fehérre meszelt falról, ahol egész sereg kard, szurony, tőr és kés. sorakozik példás rendben. Száraz ruhá­val gondosan letörli róla a port, megsímogatja, aztán visszarakja a helyére. De már veszi is le a másikat. — Ez is 48-as emlék, Kin- tíermaier József osztrák gene­rálisé volt. Kihúzza a fényes, cizellált acélpengét, amelynek egyik oldalán jól olvasható Josef Kindermaier neve. A másik oldalán pedig: „Andenken an den 15, 14, 15, Märcz, 1526. Máy 1848. A zsellórrégész szerint a Benyovszky Sándor gyűjteménye egy részével kard már a mohácsi vész évé­ben is megvolt, talán Kinder- maier osztrák generális vala­melyik őse kezében villogott a mohácsi csatában. Lezárt vitrinben régi érmek, pénzek, sok száz darab. Akad köztük római, de osztrák—magyar is. Aztán kitüntetések. A bosz­niai okíkupáció emlékérme. A legújabb darab Benyovszky Sándorné kitüntetésé, selyem- tokban. Az Elnöki Tanácstól kapta nemrég, mint kálenc- gyermefces családanya. A földön régi ágyúgolyók. Az egyiket az isaszegi csata színhelyén találta Benyovszky. Egy régi láricosgolyó darab­jára pedig Budán bukkant rá, ottani kóborlása közben. Van ‘ égy~ Hönfó^Iárásköfi" sar­kantyúja, egy. kiegyenesített kaszája, valamelyik 48-as népiölkelőé lehetett, mellette bronzkori kőedények cserepei; A mestergerendás kis szoba teljesen zsúfolt. — Mi a célja a gyűjtéssel? — kérdezzük. — Tovább gyűjteni — mondja elgondolkozva —, ez a szenvedélyem és mindéin mulatságom. És szeretném ezt a szép szenvedélyt bele­nevelni Károly fiamba is, hogy ha meghalok, ráhagy­hassam a gyűjteményt. De az a baj, hogy a gyerek nem mutat valami nagy hajlandó­ságot a régiészkedésre. A nyolc általánost elvégezte, de egyelőre a sport minden más­nál jobban érdekli. ö az egyetlen a faluban, aki előfi­zet a Népsportra. Most beleszól a beszélge­tésbe a 13 éves Ilonka: — Majd én leszek gyűjtő, édesapám — mondja vékony hangon. Benyovszky Sándor megsi­mogatja kislánya szőke haját. — Ez nagyon szeret tanulni, mindene az iskola. Talán mégis ráhagyom a múzeumot. Szada régésze már nem zsellér. Örökölt is, kapott is földet. Gyümölcsfákat neme- sítget rajta. Az egész család ezen a kis birtokon dolgozik, ennek jövedelméből élnek. Nagyon szorgalmasak lehet­nek, mert a ház körül példás ! a rend. Magyar László Minta végrehajtó bizottsági ülések a szobi járásban A községi tanácsok végre­hajtó bizottságainak munká­ját igyekszik meggyorsítani és megjavítani a Szobi Járási Tanácstól kiindult érdekes kezdeményezés: egyes közsé­gekben minta végrehajtó bi­zottsági üléseket tartanak. Több községben ugyanis a vb-üléseket a tapasztalat sze­rint nem jól vezetik és ennek következtében az ülések túl hosszúra nyúlnak, nemegy­szer eltérnek a napirendtől is. A minta vb-ülések célja tehát elsősorban az, hogy szemléltető módon bemu­tassák, miképpen kell a tanácselnököknek levezet­niük az üléseket. Az első ilyen minta vb- ülást Vámosmikolán tartották az elmúlt héten és meghívták rá a szobi járás Ipoly menti községeinek vb-elnökeit és titkárait. így tehát ez alka­lommal vett részt először hallgatóság egy községi ta­nács vb-ülésén. Vámosmiikola végrehajtó bizottsági ülésén hárem na­pirendi pont szerepelt. Első­nek a helybeli földművesszö­vetkezet munkájáról hangzott el beszámoló, amelyet vita követett. Második pontként az e havi tanácsülés előkészí­tése szerepelt a napirenden, végül pedig előterjesztették a csépi ésj munkálatokról szóló beszámolót. Az ülést példásan vezette a v. b. elnöke, a hoz­zászólók sem kalandoztak el a tárgytól, magvas, rövid fel­szólalásokkal vettek részt a vitában és így az ülés vi­szonylag rövid idő alatt ered­ményes, jó munkát végezhe­tett: Ezúttal a végrehajtó bi­zottság ülése kora délután folyt le Vámosmikolán, né­hány más szomszédos község­ben ugyanaznap a kora esti órákra hívták össze a vb- ülést. így azután a vámos­mikolai ülésen megjelent já­rási vezetőknek módjukban állott ezeket az ü’éseket szin­tén végighallgatni. —• A minta vb-ülés ered­ménye nyomban érezhetővé vált — jelentette ki Himmel Lőrinc, a Szobi Járási Tanács v. b. titkára. — Magam is részt vettem még aznap este más vb-tiléseken és jelentős javulást tapasztaltam úgy a tárgyalás módjában, mint az ülés vezetésében. Jövő héten a Szobi Já­rási Tanács kezdeménye­zésére Nagymaroson lesz minta vb-iilés, amelyre a járás Duna menti és más szomszédos községeinek tanácsi vezetői kaptak meghívást. A szobi járásnak az állam- igazgatás munkájának meg­javítására irányuló kezdemé­nyezése, amennyiben az ed­digi eredményeket a községi tanácsok a gyakorlatban hasz­nosítják. példamutató lehet az ország valamennyi járása, illetve községe számára. Ekszkavátor műanyagból Szverdlovszkban elkészült az „EKG—5” típusú ekszka­vátor, amelynek merítőkanala 5 köbméteres. Az új gép 18 tonnával könnyebb, mint az eddig ismert hasonló teljesít­ményű géptípusok. Termelé­kenysége egy műszak alatt vi­szont 30 százalékkal nagyobb az eddigieknél. Ennek magya­rázata, hogy az új típust sok­oldalúan tökéletesítették. Je­lentősen csökkentették pél­dául az acélalkatrészek sza­mát. Ma már 19 tonnával ke­vesebb acélt használnak fel a fenti ekszkavátor gyártásához, s ezt a mennyiséget kiváló minőségű műanyagokkal pó­tolják. Hajó — kormányos nélkül Észt szakemberek olyan műszert szerkesztettek, amely automatikusan kormányozza a hajót a meghatározott irány­ba. Az automata-kormányos sokkal pontosabban irányítja a hajót a legképzettebb ten­gerésznél is. I ' A bonyolult szerkezetet né­hány hajón már kipróbálták. PETŐFI örmény, grúz, litván, moldovai, jakul nyelven Magyar könyvek Thaiföldön, Uj-Guineában és a Délafrikai Unióban. A világ minden tájára eljut a magyar irodalom Csehszlovák katonai művészegyüttes érkezik Budapestre szeli vezetője zeneszerző, aki­nek három operettjét játsszák jelenleg Csehszlovákiában. A művészegyüttes szeptember 2-án lép fel előszói' a köz­ponti tisztiház nyári szín­padán, majd vidéken szerepel — többek között Egerben, Miskolcon, Szolnokon, Szege­den — és tíz előadás után, szeptember 14-én ismét Bu­dapesten ad műsort; A magyar könyv, klasszikus és mai irodalmunk alkotásai, ma már évente százezres rjéldányszá- mokban jutnak el külföldre, első­sorban a baráti, szocialista orszá­gokba, de számos kapitalista or­szágba is. A Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Románia, kisebb mértékben Vietnam, Ko­rea. Mongólia és Albánia is nagy példányszámban vásárolja meg, illetve bocsátja ki irodalmunk al­kotásait. Ez a munka a legna­gyobb 'lendülettel a szovjetunió­ban folyik. Méreteire jellemző, hogy például Móricz Zsigmond elbeszéléseit eddig 375 000 példányban. Gár­donyi: Egri csillagok című re­gényét 130 000, Mikszáth: Ga- vallérok-ját 150 000, Veres Pé­ter elbeszéléseit 180 000 pél­dányban jelentették meg oro­szul1. *" 3 V Legjobbjaink művei elkerülnek a Szovjetunió mind több nemze­tiségéhez is. Petőfi verseit az ed­dig összesen 470 0-00 példányos orosz kiadásokon kívül sokezer pél­dányban kibocsátották ukránul, örményül, <s,rúzul, litvánul, mol­dovai és jakul nyelven. Mikszáth: Különös házasság című regénye 40 000 példányban került forga­lomba lettül. 10 000 példányban je­lentették meg a magyar népme­sék válogatását kazahul, 300*0 pél­dányban ujgur nyelven. Az ukrán olvasóközönség anya­nyelvén kapta már kezébe többek között Ady és József Attila verseskötetét, Móricz Zsigmond elbeszéléseit, Illés Béla Kárpáti rapszódiáját és népmeséink válogatását. Külkereskedelmünk egyedül az elmúlt évben több mint 40 tőkés országba szállított magyar köny­veket. Az európai államokon kí­vül eljutott a magyar könyv már Thaiföldre, Új Guineába, Bolíviá­ba, Peruba, Dominicába, Para­guayba, Libanonba, Uruguayba és a Délafrikai Unióba. 1958-ban a magyar idegennyelvű könyv­kiadás termékeiből 9*00 000 pél­dányt exportáltunk, többek között orosz, angol, francia, német, ro­mán és cseh nyelven. Az NDK-n, a Szovjetunión, Lengyelországon ás Csehszlovákián kívül idegen- nyelvű könyveink legnagyobb vá­sárlói Anglia, Nvugat-Németor- szág. az Egyesült Államok. Auszt­ria és Kanada. Ugyancsak a múlt évben mint­egy 100 000 zeneművet _ kottát és zenei tárgyú könyvet — szállítottunk külföldre. Növekszik az érdeklődés sajtóter­mékeink iránt is: a múlt évben például mintegy hét és félmillió példányban került el a világ min­den tájára 340 féle napilapunk és folyóiratunk. A növekvő érdeklődésben szá­mottevő szerepe van a nemzet­közi könvvkiállitásoknak is. Leg­szebb könyveink ebben az esz­tendőben Lipcsében, Frankfurt­ban, Varsóban. Belgrádban, Ró­mában. Londonban és Párizsban kerültek, illetve kerülnek a kiál­lításra. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tavaszi csehszlovákiai czereplése vi­szonzásaképpen szeptember 1-én csehszlovák katonai mű­vészegyüttes érkezik hazánk­ba. A bratislavai együttes, amely főleg a szlováklakta területeken örvend nagy nép­szerűségnek, 140 iőnyi sze­replővel — köztük 32 ének­kari, 42 zenekari taggal, 28 táncossal és 2 szólistával — jön el hozzánk. A vendégek legismertebb műsorkompozi- ciója a szlovák partizánmoz­galomnak állít emléket. Sok műsorseámuk foglalkozik a csehszlovák katonák mai éle­tével is. Az együttes művé­Vásárolnak a gyerekek Az önkiszolgáló boltoknak örülnek a községek lakosai. Örkényben nemrég nyitotta meg önkiszolgáló vegyes­boltját a szövetkezet. Mint látható, a legfiatalabbak elő­szeretettel fogják meg a bejáratnál kapott kosarakat és kedvükre válogatnak, kiszolgálják magukat a kirakott cukorka- és csokoládéfélékből ^ A mogyoródi határban per- ^ zselöen tűző napfény világít- ^ ja meg a domboldalról lehú- ^ zódó paradicsomtáblákat. Az ^ egyik tábla alatt, az ország- úton, $ | három hatalmas gépkocsi $ áll. A kocsikat hófehérre mo- ^ sott, rekeszes faládák veszik ^ körül. A dombról fiatal lá- ^ nyok és fiúk széles kosarak- ^ ban hozzák le Mogyoród hí- ^ rés termékét: a kései márkás ^ paradicsomot. A gépkocsik- ^ nál két férfi gondosan ra- $ kosgatja be a rekeszes ládi- ^ kákba a vérpiros paradicso- ^ mot. Az egyik Kucsera Bá­lint, az AGRIMPEX Kiilke- ^ reskedelmi Vállalat kikiil- § döttje, a másik Erben Mihály § kertész, a paradicsomtábla ^ tulajdonosa. ^ Barátságos fogadtatás után ^megtudjuk, hogy mar egy ^ hét óta folyik Mogyoród ha- tárában a paradicsomszüret és pedig nem kevesebb, mint ^ 300 kát. holdon. A rakodó ^ gépkocsik a budapesti Nagy- ^ vásártelep exportraktárába ^ szállítják az árut, ahonnan ^ hűtőkocsik viszik ki Ausztriá- ^ ba és Svájcba a keresett, kü- $ lönleges magyar terméket. Amíg a rakodás folyik, ^ széjjelnézünk a domboldalon § és nagv meglepetésre se víz- I levezető-csatornát, sem víz- ^ lapátoló medencét nem lá- ^ tunk. Kútnak sehol semmi ^ nyoma, A dombtetőn találjuk Erben Pált, Erben Mihály kertész testvérbátyját. — Mi, mogyoródiak — mondja — száraz kertészkedést folytatunk. Ezt még nagy­apáinktól örököltük. A kony­hakerti növények közül a pa­radicsom a legigényesebb, termesztése igen sok aprólé­kos munkát kíván. Először is, miután nincs öntözővi­zünk, elsőrendű tál aj mun­kát kell végeznünk. Nyom­ban a szüretelés után meg­kezdjük a mélyszántást, hogy a föld tavaszig kellő nedves­séget tartalékoljon. Ekkor szórjuk el az érett trágyát. — Ezenkívül nem is hasz­nálnak trágyát? — Dehogynem. Kora ta­vasszal, amikor előkészítjük a paradicsomfészkeket, meg­indul az újabb trágyaszállí­tás éspedig a kőbányai nagy gombapincékből. Ezt a fi­nom. porhanyós trágyát szórjuk be a fészkekbe. A ki­űzetést április közepén kezd­jük meg. Nyomban utána száz és száz kis, négyszögle­tes szalmatakaróval fedjük be a fészkeket, hogy megóv­juk a töveket a tavaszeleji fasvnk ellen. A ki ül tetőst rendszerint eoy-egy kiadós eső után végezzük, de ha az elmarad, akkor lajtokban hordjuk fel a vizet a dombol­dalakra a községből. Mert minden egyes tövet külön- külön kell megöntözni. — Alig végeztük el ezt a nagy munkát — folytatja a felvilágosítást Erben Pál —, jön a karózás ideje. Minden holdnyi terület 4200 karót igényel. A község lakossága tavasszal több mint 1 300 000 karót hasiról, fül a határban. Sze­rencsénk, hogy a községnek erdeje is van, onnan pótol­juk a karókat. De még ez­után sem szünetel a munka. Minden egyes tő háromszori kapálást és háromszori per­metezést kíván. — A felsorolt nagy mun­kákon kívül — mondja végül Erben Pál — segít nekünk a határ kiváló talaja és az ál­dásos napsugár is. Ez a titka az itteni paradicsom vérpi­ros színének és különleges zamaténak. A mogyoródi pa­radicsom valósággal virít a fehér üvegekben és az élés­kamrák díszévé vált. A délutáni órák alatt több mint 120 szekér állt már a parcellák alatt és várta a ra­kodást. A domboldalakon pe­dig szorgos kezek nótaszó mellett szüretelik MoPvm-od híres termékét. A százhúsz szekér hajnaltájt indul a pesti konzervgyárakba é; a piacokra.;. Németh Jenő Paradicsomszüret Mogyoródon Mi a titka a község fejlett paradicsomkultúrájénak ?

Next

/
Thumbnails
Contents